A panasz előzményei

1. A „növényvédő szerek” olyan peszticidek, amelyeket növények vagy más „hasznos növények” védelmére használnak. A növényvédő szerek legalább egy „hatóanyagot”^[1] tartalmaznak, amely a károsítók ellen hat.

2. Az alkalmazandó uniós jogszabályok, nevezetesen a növényvédő szerekről szóló rendelet ^[2] szerint ahhoz, hogy egy hatóanyagot fel lehessen használni egy növényvédő szerben, azt uniós szinten jóvá kell hagyni. Az új hatóanyag gyártójának (a kérelmezőnek) először kérelmet kell benyújtania egy uniós tagállam megfelelő hatóságához (a referens tagállamhoz).^[3] A referens tagállam ellenőrzi a kérelmet, és ha az elfogadható, értékelőjelentés-tervezetet nyújt be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA). Az EFSA valamennyi tagállammal együttműködve szakértői értékelésnek veti alá az értékelést, és következtetéseit tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak.^[4] A Bizottság ezt követően – a tagállamok képviselőinek véleménye ^[5] alapján – dönt arról, hogy jóváhagyja-e az anyagot, és ha igen, milyen feltételek mellett.

3. A panaszos a nem kormányzati szervezetek ernyőszervezete, amely a peszticidek negatív hatásainak minimalizálásán dolgozik ^[6].

4. 2013-ban a panaszos számos aggályt vetett fel az ombudsmannál a Bizottságnak a peszticidekben használt hatóanyagok jóváhagyásában betöltött szerepével kapcsolatban. A panaszos különösen azt állította, hogy a Bizottságnak a hatóanyagok EU-n belüli jóváhagyásával kapcsolatos gyakorlatai egyes esetekben nem biztonságosak és/vagy nincsenek összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. A panaszos aggályait fejezte ki azzal a gyakorlattal kapcsolatban is, amellyel a Bizottság hatóanyagokat hagy jóvá, de a kérelmező számára csak egy későbbi szakaszban teszi lehetővé bizonyos adatok (a továbbiakban: megerősítő adatok) benyújtását. Ahhoz, hogy alkalmazhatóak legyenek, ezeknek az adatoknak új tudományos vagy műszaki ismereteket kell képviselniük.

5. Az ombudsman kivizsgálta az ügyet, és miután azonosított bizonyos problémákat az eljárásokkal kapcsolatban, megoldási javaslatot tett, amelyet a Bizottság 2015-ben elfogadott.^[7] 2016 februárjában az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy két éven belül nyújtson be jelentést, amelyben részletezi, hogyan hajtotta végre az általa meghatározott intézkedéseket.

6. 2018 februárjában a Bizottság tájékoztatta az ombudsmant a megtett lépésekről.

7. 2018 szeptemberében a panaszos felvette a kapcsolatot az ombudsmannal, hogy aggályokat fogalmazzon meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan hajtotta végre az ombudsman megállapításait ^[8].

8. A panaszos külön felvette a kapcsolatot az ombudsmannal, hogy aggodalmának adjon hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság számos anyagot jóváhagyott annak ellenére, hogy az EFSA az anyagokkal kapcsolatban „kritikus aggodalomra okot adó területeket” azonosított ^[9].

A vizsgálat

9. Az ombudsman közös vizsgálatot indított a két panasz ügyében. A vizsgálat a következőkre összpontosított: i. a Bizottság ´s jóváhagyja azokat a hatóanyagokat, amelyek esetében az EFSA aggodalomra okot adó területeket azonosított, vagy nem biztonságos felhasználást azonosított; és ii. a Bizottság hogyan alkalmazza azt az eljárást, amellyel jóváhagy egy hatóanyagot, de további adatokat kér annak biztonságosságának megerősítésére (´megerősítőadat-eljárás).

10. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja találkozott a Bizottsággal, és megvizsgálta a Bizottság aktáit öt olyan hatóanyag [10] tekintetében, amelyeket a Bizottság jóváhagyott, de amelyek esetében az EFSA jelentése megállapította, hogy biztonságos felhasználásuk nem azonosítható ^[11], vagy hogy kritikus aggodalomra okot adó területről van szó ^[12].

11. Az ülést és az ellenőrzést követően az ombudsman tájékoztatást kért az EFSA-tól, amelyet szükségesnek tartott a vizsgálathoz. A panaszos észrevételeket tett az ombudsman ülésről és vizsgálatról szóló jelentésével, valamint az EFSA által szolgáltatott kiegészítő információkkal kapcsolatban. Ezt követően az ombudsman közzétette a panasszal kapcsolatos előzetes megállapításait, és felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon. A Bizottság elnökéhez intézett levelében az ombudsman rámutatott a Bizottság azon bejelentésére, hogy lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentse a vegyi növényvédő szerek általános használatát és az abból eredő kockázatokat ^[13].

12. A panaszos észrevételeket tett az ombudsman előzetes megállapításaival és – miután a Bizottság válaszolt ezekre a megállapításokra – a Bizottság válaszával kapcsolatban is.

Azon hatóanyagok jóváhagyása, amelyek esetében az EFSA kritikus, aggodalomra okot adó területeket azonosított, vagy amelyek biztonságos felhasználása nem biztonságos

Az ombudsman elé terjesztett érvek

13. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság tévesen hagyta jóvá azokat a hatóanyagokat, amelyek esetében az EFSA „aggodalomra okot adó kritikus területeket” azonosított, mivel ez lényegében azt jelenti, hogy nem nyert megerősítést, hogy biztonságosak, és nem hagyhatóak jóvá.

14. A Bizottság a maga részéről azt állította, hogy az EFSA jelentései azt a benyomást kelthetik, hogy valamely hatóanyag általában véve nem biztonságos, még akkor is, ha bizonyos biztonságos felhasználások azonosíthatók.

15. A Bizottság kifejtette, hogy a jóváhagyott hatóanyagokat tartalmazó peszticideket a tagállami hatóságok nemzeti szinten engedélyezik, figyelembe véve a sajátos mezőgazdasági és környezeti feltételeket. Az egy adott hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek bizonyos tagállamokban bizonyos felhasználási célokra biztonságosak lehetnek. Előfordulhat azonban, hogy az EFSA e hatóanyagra vonatkozó következtetése nem kellően részletes ahhoz, hogy valamennyi lehetséges felhasználásra kiterjedjen, és ezért nem utalhat arra, hogy a tudományos vizsgálat során biztonságos felhasználást azonosítottak. A Bizottság szerint e probléma kezelése érdekében az EFSA megváltoztatta, hogy 2018-ban hogyan ismerteti jelentéseiben a következtetéseit.

16. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy legalább egy tagállamban legalább egy biztonságos felhasználást azonosítottak, a növényvédő szerekről szóló rendelettel összhangban jóváhagyja a hatóanyagot.^[14] „Felülvizsgálati jelentéseiben” a Bizottság kifejti, hogy miért hagyott jóvá egy adott hatóanyagot, figyelembe véve az EFSA´s megállapításait és következtetéseit ^[15]. 

17. Az EFSA kijelentette, hogy egy problémát „aggodalomra okot adó kritikus területként” azonosít, ha a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló tudományos és műszaki ismeretekre tekintettel a hatóanyag várhatóan nem felel meg a növényvédő szerekről szóló rendeletben ^[16] előírt jóváhagyási kritériumoknak. Az EFSA akkor azonosít kritikus aggodalomra okot adó területet, ha i. elegendő információ áll rendelkezésre a reprezentatív felhasználások értékeléséhez; ii. a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer várhatóan káros hatással van az emberek vagy állatok egészségére vagy a felszín alatti vizekre, vagy elfogadhatatlan hatást gyakorol a környezetre; és iii. az aggály a jóváhagyást kérelmező vállalat (a kérelmező) által megjelölt valamennyi reprezentatív felhasználásra vonatkozik ^[17].

18. Az EFSA kijelentette, hogy nem értékeli az összes lehetséges forgatókönyvet, amely alapján növényvédő szereket lehet használni. Az adott hatóanyagot tartalmazó egyes peszticidek egyes tagállamokban biztonságosak lehetnek bizonyos felhasználások tekintetében, még akkor is, ha az EFSA nem értékelte ezt a felhasználást. Az EFSA arra törekszik, hogy továbblépjen a lehetséges biztonságos felhasználások és forgatókönyvek azonosításában bizonyos felhasználási feltételek mellett.

19. Az EFSA szerint jelentései az idők során fejlődtek. 2018 októberéig az EFSA a jelentéseinek összefoglaló táblázatában külön színt (szürkét) használt olyan felhasználások esetében, amelyek a kérelmező által az EU-ban feltüntetett reprezentatív felhasználások során nem voltak biztonságosnak tekinthetők. Ez volt a helyzet az ombudsman által e vizsgálat keretében felülvizsgált jelentések esetében. Az EFSA konkrétan azt állította, hogy a Bizottság nem kért pontosítást a vizsgálatban szereplő három hatóanyaggal kapcsolatban ^[18].

20. 2018 októbere óta az EFSA a táblázataiban már nem jelöli szürke színnel az oszlopokat. Rájött, hogy a korábbi gyakorlat azt a benyomást kelthette, hogy arra a következtetésre jutott, hogy valamely hatóanyag használata nem biztonságos. Valójában lehetséges, hogy az ebben az oszlopban feltüntetett felhasználások megfelelő korlátozások vagy kockázatcsökkentő intézkedések mellett biztonságosak lehetnek. Az EFSA tudományos értékelésének időpontjában azonban ezek a korlátozások vagy intézkedések nem szerepeltek a kérelemben.

21. 2019 márciusában az EFSA iránymutatást tett közzé a dossziék és értékelő jelentések benyújtásáról, amely utasításokat tartalmazott mind a kérelmezők, mind a tagállami hatóságok számára. Az iránymutatás arra kívánja ösztönözni a kérelmezőket, hogy egyértelműen tüntessék fel az összes tervezett felhasználást, és alkalmazásukba már korai szakaszban építsenek be kockázatcsökkentési lehetőségeket. Emellett az EFSA a döntéshozatali szakaszban visszajelzést ad a Bizottságnak arra az esetre, ha további pontosításra lenne szükség a következtetéseiben azonosított aggályokkal kapcsolatban.

22. Végezetül az EFSA azt tervezi, hogy megváltoztatja, hogy jelentései hogyan mutatják be az adathiányokat, és tisztázza, hogy ezek a hiányzó adatok mit jelentenek a biztonságos felhasználásokra és a kritikus aggodalomra okot adó területekre vonatkozó következtetéseihez. Ez egyértelműbbé teszi az EFSA jelentéseit.

23. Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy az EFSA a növényvédő szerekről szóló rendelettel összhangban csupán a kérelmezőktől kapott információk alapján jár el. Ha az EFSA arra a következtetésre jut, hogy kritikus aggodalomra okot adó területről van szó, ez a panaszos véleménye szerint azt jelenti, hogy ezen információk alapján nem azonosították a biztonságos felhasználást, és hogy az anyagot nem szabad jóváhagyni.

24. A panaszos egyetértett azzal, hogy az adott hatóanyagot tartalmazó peszticidek egyes tagállamokban bizonyos felhasználások tekintetében biztonságosak lehetnek. Az ombudsman vizsgálatának tárgyát képező hatóanyagok esetében azonban nem álltak rendelkezésre adatok ennek bizonyítására. Ha az EFSA rendelkezett volna ezekkel az adatokkal, következtetéseiben felhasználta volna azokat. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az EFSA által felvetett kritikus aggályokat, és nem foglalt bele kockázatcsökkentő intézkedéseket a jóváhagyó határozatába. Ez sérti a növényvédő szerekről szóló rendeletet ^[19].

25. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság rendszeresen jóváhagy olyan hatóanyagokat, amelyek esetében az EFSA kritikus aggodalomra okot adó területeket azonosított.

Az ombudsman előzetes értékelése

26. Előzetes megállapításaiban ^[20] az ombudsman rámutatott, hogy nem feladata megkérdőjelezni a szakosodott ügynökségek, például az EFSA vagy az illetékes nemzeti szervek által végzett tudományos értékelések megalapozottságát. Ez a vizsgálat tehát nem terjedt ki a jelen ügyben szóban forgó érdemi tudományos értékelésekre. Az érintett lakosságnak azonban képesnek kell lennie arra, hogy felülvizsgálja a peszticidekben használt anyagok jóváhagyására vonatkozó határozatokat, és biztosnak kell lennie abban, hogy azok összhangban vannak az alkalmazandó jogszabályokkal. A növényvédő szerekről szóló rendelet csak akkor hatalmazza fel a Bizottságot hatóanyagok jóváhagyására, ha azok várhatóan nem gyakorolnak káros hatást az emberek vagy állatok egészségére, illetve nem gyakorolnak elfogadhatatlan hatást a környezetre.

27. Az ügy alapos felülvizsgálatát követően az ombudsman két aggályának adott hangot.

28. Először is, az ombudsman aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság ´ olyan felhasználások alapján hagyta jóvá az anyagokat, amelyeket az EFSA nem értékelt.

29. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy amennyiben az EFSA kritikus, aggodalomra okot adó területeket azonosított, vagy nem azonosította a biztonságos felhasználásokat, észszerűnek tűnik, hogy a Bizottság – az elővigyázatosság elvének megfelelő alkalmazása érdekében – a szóban forgó hatóanyag jóváhagyása előtt pontosításokat kérjen az EFSA-tól. Különösen problematikus volt az EFSA azon megerősítése, hogy a Bizottság nem kért tőle felvilágosítást a vizsgálat során vizsgált három hatóanyagra [21] vonatkozó bizonyos adatok hiányát illetően, mivel az EFSA feladata a tudományos értékelés elvégzése.

30. Az ombudsman úgy értelmezte, hogy mivel az EFSA nem kapott meg minden releváns adatot, nem értékelte azokat a felhasználásokat, amelyekre a Bizottság végül jóváhagyta a hatóanyagokat. Az EFSA-nak képesnek kellett volna lennie arra, hogy állást foglaljon a felperesek által előterjesztett és a Bizottság által megvizsgált valamennyi felhasználásról, mivel az EFSA feladata az anyagok felhasználásához kapcsolódó kockázatok értékelése.

31. Az ombudsman azon a véleményen volt, hogy a Bizottságnak fel kellett volna kérnie az EFSA-t a „dossziék” kitöltésére (ami az ombudsman értelmezése szerint az új ügyekben alkalmazott gyakorlat volt). A Bizottságnak ezt követően erre az értékelésre kellett volna alapoznia az anyag jóváhagyására vonatkozó határozatát és a felhasználásához kapcsolódó feltételeket. Ez a vizsgálat azt sugallta, hogy a Bizottság kockázatkezelőként vállalta, hogy pótolja azokat a hiányosságokat, amelyeket az EFSA nem tudott értékelni.

32. Másodszor, az ombudsman aggodalmát fejezte ki a Bizottság magatartása átláthatóságának hiánya miatt´s.

33. Az ombudsman úgy vélte, hogy a jelen vizsgálatban vizsgált anyagok esetében a Bizottság´s felülvizsgálati jelentéseinek vonatkozó szakasza nem ad egyértelmű magyarázatot arra, hogy a Bizottság az EFSA´s következtetései ellenére miért hagyta jóvá a szóban forgó anyagokat. Ennek elmulasztása azt a közvélekedést keltheti, hogy a Bizottság olyan anyagokat hagy jóvá, amelyek elfogadhatatlan hatást gyakorolnak a környezetre.

34. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a hatóanyag jóváhagyásáért felelős szervként a Bizottságnak biztosítania kell, hogy határozatai egyértelműek és meggyőzőek legyenek. Különösen, ha az EFSA úgy véli, hogy a hatóanyag várhatóan nem felel meg a növényvédő szerekről szóló rendeletben előírt jóváhagyási kritériumoknak, és a Bizottság ezt követően jóváhagyja azt, a Bizottság feladata minden kétség eloszlatása. Ez azt jelenti, hogy lehetőség szerint világosabban meg kell magyarázni, hogy milyen alapon hozta meg döntését, elkerülve a túlságosan bonyolult, technikai nyelvezetet. Amennyiben elkerülhetetlennek bizonyul az összetett és technikai nyelvezet hivatalos határozatba foglalása, a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy határozatának magyarázatát a nyilvánosság számára könnyen érthető, világos nyelven is közzétegye. A jóváhagyási folyamat csak így folytatható le teljes átláthatóság mellett, és csak így vethető alá a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzésnek.

A Bizottság válasza az előzetes megállapításokra

35. Az ombudsman előzetes megállapításaira ^{adott válaszában [22]} a Bizottság kijelentette, hogy amennyiben az EFSA következtetései nem teszik lehetővé a biztonságos felhasználás azonosítását legalább egy tagállamban, a Bizottság megtagadja az érintett hatóanyag jóváhagyását. A Bizottság pontosítást kér az EFSA-tól, amennyiben következtetései kétértelműek vagy nem rendelkeznek a szükséges részletekkel. Emellett bizonyos feltételeket vagy korlátozásokat ír elő a hatóanyagok jóváhagyására vonatkozóan az EFSA által azonosított aggályok vagy hiányosságok kezelése érdekében ^[23]. Az EFSA következtetéseinek új formátuma várhatóan csökkenti annak szükségességét, hogy idővel további pontosításokat kelljen kérni.

36. A jelen vizsgálatban vizsgált három hatóanyagot illetően a Bizottság azt állította, hogy nem kért további pontosítást az EFSA-tól, mivel a rendelkezésre álló információk, nevezetesen az EFSA következtetései és a kísérő dokumentumok kellően egyértelműek voltak. A Bizottság és a tagállamok, vagyis a kockázatkezelők egyetértettek abban, hogy az EFSA aggályai nem vonatkoznak e hatóanyagok valamennyi felhasználására, és hogy azokat nemzeti szinten tovább lehet vizsgálni a peszticidek engedélyezése iránti kérelmek értékelése során. Az arra vonatkozó magyarázatokat, hogy az EFSA által azonosított problémák miért nem akadályozták meg a hatóanyagok jóváhagyását, belefoglalták a vonatkozó bizottsági felülvizsgálati jelentésekbe és a hatóanyagokat jóváhagyó későbbi rendeletekbe, amelyek meghatározták azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a peszticidek engedélyezéséről való döntés során.

37. Az átláthatóságot illetően a Bizottság egyetértett abban, hogy a határozatait alátámasztó indokok közlésének a lehető legnagyobb mértékben egyértelműnek és érthetőnek kell lennie a polgárok számára. Elismerte, hogy az ebben a vizsgálatban vizsgált anyagok közül kettő esetében a felülvizsgálati jelentéseket oly módon fogalmazták meg, hogy azt a szakértőkön kívül más személyek is nehezen érthetik meg. Kijelentette, hogy már tett erőfeszítéseket, és elkötelezett a felülvizsgálati jelentések olvashatóságának további javítása mellett, valamint hogy megkísérli megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy a nyilvánosságot tömören tájékoztatja minden olyan lényeges elemről, amelyre döntéseit alapozza, elkerülve ugyanakkor a túl sok technikai részletet. A Bizottság különösen arra törekszik, hogy átlátható módon megindokolja az előírt feltételek vagy a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések szükségességét a szóban forgó hatóanyagot tartalmazó peszticid biztonságos használatának biztosítása érdekében. Emellett a polgárok számára való átláthatóság érdekében a Bizottság honlapján egyértelmű és tömör nyelven megfogalmazott, célzott tájékoztatást nyújt a különös közérdeklődésre számot tartó konkrét anyagokról (például a neonikotinoidokról vagy a glifozátról)^[24].

38. Észrevételeiben a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottság felülvizsgálati jelentéseiben levont következtetés (amely szerint az EFSA által azonosított problémák nem vonatkoznak a hatóanyag valamennyi felhasználására) pusztán spekuláció, mivel nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely alátámasztaná azt a következtetést, hogy biztonságos felhasználásról van szó. A Bizottság nem alkalmazta a peszticidekről szóló rendeleteket, és ezt azért tette, hogy „kérjen néhány olyan tagállamot, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a peszticidet mezőgazdasági termelőik rendelkezésére bocsássák”.

Az ombudsman végső értékelése

39. Az ombudsman megismétli előzetes megállapításait, amelyek szerint i. a növényvédő szerekről szóló rendelet szerint a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket csak „a benyújtott dokumentáció alapján” lehet legalább egy, káros hatások nélküli biztonságos használatnak tekinteni ^[25]; és ii. a referens tagállam által benyújtott értékelőjelentés-tervezet EFSA általi független felülvizsgálata olyan kérelem alapján történik, amelyet a referens tagállam teljesnek tekint ^[26].

40. Amennyiben az EFSA aggodalomra okot adó kritikus területet azonosít és/vagy arra a következtetésre jut, hogy biztonságos felhasználás nem azonosítható, ezt a következtetést a kérelemben és a referens tagállam értékelőjelentés-tervezetében rendelkezésére bocsátott információk alapján vonja le. Bár az egyes peszticidekben található hatóanyag biztonságos lehet, ha bizonyos tagállamokban bizonyos feltételek mellett használják, az EFSA nem vonhatja le azt a következtetést, hogy az azonosított felhasználások biztonságosak, ha a kérelem és/vagy a referens tagállam értékelőjelentés-tervezete nem bizonyítja ezt.

41. Az ombudsman tehát megérti, hogy mivel az EFSA nem rendelkezett adatokkal, nem értékelte azokat a felhasználásokat, amelyekre a jelen ügyben felülvizsgált hatóanyagokat végül jóváhagyták. Az EFSA-nak azonban képesnek kellett volna lennie arra, hogy a Bizottság által vizsgált valamennyi felhasználásról állást foglaljon, mivel az EFSA feladata, hogy az ezen anyagok jóváhagyásához vezető közigazgatási eljárás keretében értékelje a hatóanyagok felhasználásához kapcsolódó kockázatokat.

42. Ilyen körülmények között, és tekintettel arra, hogy az EFSA´s által a vizsgált anyagokról készített jelentések nem tárnak fel egyértelmű alapot ahhoz, hogy a Bizottság ´s megállapítsa, hogy azok valóban biztonságosak, az ombudsman megérti a panaszos e hatóanyagokkal kapcsolatos aggályait.

43. Míg az EFSA következtetéseinek új formátuma várhatóan jelentősen javítja az EFSA jelentéseit és csökkenti a pontosítások szükségességét, az ombudsman ragaszkodik ahhoz, hogy amennyiben az EFSA kritikus, aggodalomra okot adó területeket azonosít, vagy nem azonosít biztonságos felhasználást, a Bizottságnak az elővigyázatosság elvével összhangban pontosítást kell kérnie az EFSA-tól a szóban forgó hatóanyag jóváhagyása előtt. Az alábbiakban ennek megfelelő javítási javaslatot tesz.

44. Az ombudsman megismétli, hogy a tudományos értékelések elvégzése az EFSA feladata. Míg a Bizottság által elfogadott jóváhagyási rendeleteknek kellően figyelembe kell venniük a szóban forgó ügy szempontjából jogos egyéb tényezőket ^[27], beleértve a társadalmi, gazdasági, hagyományos, etikai és környezeti tényezőket, valamint az ellenőrzések megvalósíthatóságát, az EFSA´s megállapításaiban szilárd tudományos alappal kell rendelkezniük.^[28] A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottságnak oly módon kell közzétennie és bemutatnia következtetéseinek alapját, hogy az uniós polgárok megvizsgálhassák azokat annak ellenőrzése céljából, hogy a Bizottság által a szóban forgó ügy szempontjából jogosnak ítélt egyéb tényezők hogyan kapcsolódnak az EFSA által végzett tudományos kockázatértékeléshez.

45.  Ami általánosabban a jóváhagyási folyamat átláthatóságát illeti, az ombudsman tudomásul veszi a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy fokozza az EFSA-val való együttműködést, elkerüli a túlságosan összetett technikai nyelvezet használatát, és javítja felülvizsgálati jelentéseinek általános olvashatóságát. A Bizottság által a jelentős közérdeklődésre számot tartó anyagokkal, például a glifozáttal kapcsolatban már rendelkezésre bocsátott információk jó kiindulópontot jelentenek ahhoz, hogy a nyilvánosság elkötelezett tagjai nyomon követhessék a jóváhagyási folyamatot és az aggodalomra okot adó kérdéseket.

46.  További erőfeszítéseket kell tenni az olyan esetekről szóló felülvizsgálati jelentések tekintetében, mint például az e vizsgálat során felülvizsgáltak, amikor a nyilvánosságnak az a benyomása alakulhat ki, hogy a Bizottság olyan anyagokat hagy jóvá, amelyeket az EFSA nem biztonságosnak ítél. Az ombudsman e tekintetben az alábbiakban egy második javítási javaslatot tesz.

A megerősítő adatokra vonatkozó eljárás alkalmazása

Az ombudsman elé terjesztett érvek

47. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság nem hajtotta végre hatékonyan az ombudsman 2015. évi megoldási javaslatát, és továbbra is túlzott mértékben alkalmazza a megerősítő adatokra vonatkozó eljárást. Azt állította, hogy 2015 óta nem csökkent jelentősen a jóváhagyott hatóanyagok száma azzal a feltétellel, hogy a kérelmező további adatokkal támasztja alá azok biztonságos használatát. A panaszos azt állította, hogy a megerősítő adatokra vonatkozó eljárás széles körű alkalmazása nincs összhangban a növényvédő szerekről szóló rendelettel.

48. A Bizottság kifejtette, hogy egyes, a megerősítő adatokra vonatkozó eljárással jóváhagyott anyagok ^[29] esetében a kiegészítő adatok a növényvédő szerekről szóló rendelet ^[30] értelmében „új technikai ismereteknek”,„megerősítő jellegűnek” minősülnek. A Bizottság rövid határidőket állapít meg az ilyen típusú információk benyújtására, és ennek eredményeként a megerősítő adatok még azelőtt beérkeznek, hogy a tagállamok engedélyeznék a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket. A tagállamok csak azt követően engedélyezik az ilyen peszticideket, hogy a hatóanyag Bizottság általi jóváhagyása óta legalább egy év eltelt.

49. A megerősítő adatokra vonatkozó eljárás alkalmazásával jóváhagyott egyéb anyagok esetében a kiegészítő adatok a növényvédő szerekről szóló rendelet értelmében vett „új tudományos ismeretekből” származnak. A Bizottság az ombudsman vizsgálatának ^[31] tárgyát képező anyagok közül háromra hivatkozott, amelyekre vonatkozóan a kérelmek nem tartalmaztak megfelelő adatokat a vízkezelési eljárásoknak a felszíni és felszín alatti vizekben jelen lévő szermaradékok jellegére gyakorolt hatásáról. A Bizottság azt állította, hogy a felperesek nem tudták benyújtani a kérelmükben a szükséges adatokat, mivel az EFSA nem adott ki iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mely adatok fogadhatók el a vízkezelési eljárások hatásának értékeléséhez. Egyes kérelmezők megpróbálták ezeket az adatokat feltüntetni, de az EFSA nem fogadta el azokat.

50. A Bizottság szerint az EFSA még mindig nem nyújtotta be a szóban forgó iránymutatást. A Bizottság ezért azzal a feltétellel hagyta jóvá a szóban forgó anyagokat, hogy a megerősítő adatokat akkor nyújtják be és értékelik, amikor az EFSA kiadja az iránymutatást (ami két évbe telhet az EFSA számára).

51. Az EFSA kifejtette, hogy a jóváhagyáshoz a peszticidnek nem lehet azonnali vagy késleltetett káros hatása az emberi vagy állati egészségre.^[32] A kérelmezőknek olyan adatokat kell benyújtaniuk, amelyek ezt igazolják. Az EFSA értékeli az adatokat, és azonosíthatja az adathiányokat vagy a megoldatlan problémákat. Az EFSA adott esetben felhívja a figyelmet a vízkezelési eljárásoknak az ivóvízként használt talaj- vagy felszíni vizekre gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatos aggályokra.

52. Az EFSA elismerte, hogy még nem áll a kérelmezők rendelkezésére iránymutatás arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljék ezt a kérdést, de azzal érvelt, hogy a kérelmezők a már rendelkezésre álló információk, például a szakértők által értékelt kutatások alapján nyújthatnak be adatokat. Amennyiben az EFSA további információkat kér, megjelöli, hogy a kérelmezők hogyan tudnak eleget tenni a kérésnek. Az EFSA azonban megjegyezte, hogy egyes kérelmezők nem tudták benyújtani a szükséges adatokat az értékelés befejezése előtt.

53. Az olyan anyagok esetében, amelyeket olyan adatok hiányában hagytak jóvá, amelyek megerősítik, hogy nem gyakorolnak káros hatást a vízre, a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak kockázatkezelőként gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre annak biztosítására, hogy az anyagok nem megfelelő körülmények között ne kerüljenek a környezetbe.

54. Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy a kérelmezőknek a kérelmükben minden releváns információt be kell nyújtaniuk.^[33] Amennyiben a kérelmező ezt elmulasztja, a referens tagállamnak a kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítania, és le kell állítania az eljárást. A Bizottság nem adhat a kérelmezőknek „második esélyt” arra, hogy a hatóanyag jóváhagyását követően fontos hiányzó információkat szolgáltassanak. A Bizottság azonban rendszeresen alkalmazza ezt az eljárást.

55. A panaszos véleménye szerint a szóban forgó ügyekben szereplő kiegészítő adatok nem minősíthetők valóban „új műszaki ismereteknek”.

56. A panaszos továbbá azt állította, hogy a kérelmezőknek akkor is be kellett volna tudniuk nyújtani a vízre gyakorolt hatásokra vonatkozó szükséges adatokat tartalmazó kutatásokat, ha az EFSA nem tett közzé erre vonatkozó konkrét iránymutatást. Mint ilyen, azt állította, hogy a Bizottság azon döntése, hogy ilyen esetekben a megerősítő adatokra vonatkozó eljárást alkalmazza, sérti a növényvédő szerekről szóló rendeletet ^[34].

Az ombudsman előzetes értékelése

57. Előzetes megállapításaiban ^[35] az ombudsman megismételte azon véleményét, hogy a Bizottságnak különös óvatossággal és visszafogottsággal kell alkalmaznia a megerősítő adatokra vonatkozó eljárást.^[36] Ez azért van így, mert a Bizottság értékelésében az adatok elégtelensége miatt esetlegesen előforduló hibák súlyos, esetleg visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre nézve. Ezért a Bizottságnak ezen eljárás alkalmazása során az „elővigyázatosság elvét” kell követnie.

58. Az ombudsman rámutatott arra, hogy a Bizottság által az ombudsman korábbi vizsgálatát követően készített jelentés azt mutatja, hogy a vizsgált tíz esetből kettőben a megerősítő adatok értékelése a jóváhagyási feltételek módosításához vezetett.

59. Az ombudsman úgy vélte, hogy nem az ő feladata annak értékelése, hogy a megerősítő adatokra vonatkozó eljárás keretében kért információk valóban új tudományos és/vagy műszaki ismereteknek tekinthetők-e. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a Bizottság továbbra is rendszeresen alkalmazza a megerősítő adatokra vonatkozó eljárást.

60. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy a Bizottság elismerte, hogy az ezen eljárás keretében 2015 óta jóváhagyott hatóanyagok esetében még nem bocsátották rendelkezésre a vízkezelési eljárások által a felszíni és felszín alatti vizekben jelen lévő szermaradékok jellegére gyakorolt hatásokra vonatkozó megerősítő adatokat, mivel a szükséges útmutató dokumentum még nem létezik. Az ombudsman megállapította, hogy a szóban forgó hatóanyagokat 2015 óta jóváhagyták; még mindig nincs jele az iránymutatás véglegesítésének; és még a véglegesítés után is jelentős idő telik el, amíg a kérelmező be tudja nyújtani az ezen iránymutatásban előírt adatokat. További időre lesz szükség az adatok értékeléséhez és ahhoz, hogy a Bizottság megtegye a nyomonkövetési intézkedéseket.

61. Bár az EFSA lényegében azzal érvelt, hogy a kérelmezőknek képesnek kell lenniük arra, hogy iránymutatás nélkül nyújtsanak be ilyen adatokat, a Bizottság ezzel nem értett egyet. Így a Bizottság a megerősítő adatokra vonatkozó eljárás keretében valószínűleg folytatni fogja az anyagok jóváhagyását, amennyiben a kérelmezők nem nyújtanak tájékoztatást a vízre gyakorolt hatásokról. Az ombudsman ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottságnak különös körültekintéssel és visszafogottsággal kell eljárnia a megerősítő adatokra vonatkozó eljárás alkalmazása során az e fontos információk hiányában hiányzó anyagok jóváhagyásakor.

A Bizottság válasza az előzetes megállapításokra

62. Az ombudsman előzetes megállapításaira adott válaszában ^[37] a Bizottság kijelentette, hogy a megerősítő adatokra vonatkozó eljárást az alkalmazandó szabályokkal összhangban alkalmazza ^[38].

63. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az alkalmazandó szabályok megkövetelik, hogy a hatóanyagok jóváhagyására irányuló értékeléseket a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében, a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló útmutató alapján végezzék el.^[39] Az a tény, hogy az EFSA 112 esetből 80-ban nem volt elégedett a kérelmezők adataival, azt mutatja, hogy útmutatóra van szükség.

64. 2019 októberében a Bizottság hivatalosan megbízta az EFSA-t és az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy két éven belül dolgozzanak ki útmutató dokumentumot a vízkezelési eljárásoknak az ivóvíz előállítása céljából kitermelt vízben található hatóanyagok vagy metabolitjaik maradékanyagaira gyakorolt hatásáról. A két ügynökséget felkérték, hogy dolgozzanak ki közös iránymutatást, mivel a kérdés a biocid hatóanyagok értékelése szempontjából is releváns.

65. A Bizottság elismerte, hogy a káros maradékanyagok ivóvízben való esetleges képződése fontos kérdés, amellyel a hatóanyagok esetében foglalkozni kell. Az erre a szempontra vonatkozó megerősítő adatok szolgáltatására vonatkozó követelmény megállapítása mellett más intézkedések is léteznek, amelyeket a víztestek hatóanyagok és metabolitjaik általi szennyezésének minimalizálása érdekében alkalmaznak.

66. Észrevételeiben a panaszos hangsúlyozta, hogy a vízkezelés mellett több száz egyéb példa van arra, hogy a Bizottság a környezetre hatást gyakorló megerősítőadat-eljárásokat alkalmaz.

Az ombudsman végső értékelése

67. A növényvédő szerekről szóló rendelet értelmében a Bizottság megerősítő adatok benyújtására kérheti fel a kérelmezőket, amennyiben az értékelési folyamat során vagy új tudományos és műszaki ismeretek megjelenése következtében új követelmények kerülnek megállapításra.^[40] Ezeknek az információknak megerősítő jellegűeknek kell lenniük, hogy növeljék az anyag jóváhagyásáról szóló határozatba vetett bizalmat ^[41].

68. Az ombudsman megismétli, hogy nem az ő feladata annak értékelése, hogy a megerősítő adatokra vonatkozó eljárás keretében kért információk valóban új tudományos és/vagy műszaki ismereteknek tekinthetők-e. Mindazonáltal észszerűnek tartja, hogy a Bizottság a megerősítő adatokra vonatkozó eljárást alkalmazza, amennyiben a szükséges feltételek fennállnak, és a jogi követelmények megfelelően teljesülnek.

69. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság hivatkozik a megerősítő adatokkal kapcsolatos eljárások keretében felmerülő kérdésekkel kapcsolatos potenciális kockázatok kezelésére és/vagy csökkentésére irányuló intézkedésekre. Az ombudsman ésszerűnek tartja, hogy a Bizottság kockázatkezelőként megfelelően figyelembe vegye ezeket a kockázatcsökkentő intézkedéseket.

70. Az iránymutató dokumentummal kapcsolatban a Bizottság kitart amellett, hogy szükség van egy ilyen dokumentumra. Az ombudsman nem rendelkezik a szükséges tudományos szakértelemmel annak eldöntéséhez, hogy szükség van-e ilyen dokumentumra. Megjegyzi azonban, hogy a növényvédő szerekről szóló rendelet ^[42] hivatkozik az „iránymutatásokra”, és hogy egy ilyen dokumentum a biocid hatóanyagokra is alkalmazandó lesz, ami indokolja az ECHA bevonását is.

71. Az ombudsmant továbbra is aggasztja, hogy mennyi idő telik el addig, amíg a kérelmezők a jövőbeli iránymutatás alapján elő tudják állítani az adatokat, és amikor azok rendelkezésre állnak, értékelniük kell azokat. A Bizottság által az Ombudsman ´s korábbi vizsgálata (12/2013/MDC) nyomán szolgáltatott információk azt mutatják, hogy az engedélyezett hatóanyagok a környezetben nem megfelelő körülmények között évekig használhatók, mielőtt a Bizottság megerősítő adatok alapján további korlátozó intézkedéseket hozna. Az ombudsman ezért ismételten felhívja a Bizottságot, hogy tanúsítson különös óvatosságot és visszafogottságot a megerősítő adatokra vonatkozó eljárás alkalmazása során az e fontos információk hiányában hiányzó anyagok jóváhagyása során. A megerősítő adatok előállításához és értékeléséhez, valamint a nyomonkövetési intézkedések végrehajtásához szükséges idő olyan tényező, amelyet a Bizottságnak figyelembe kell vennie a hatóanyagok jóváhagyásakor. E tekintetben az alábbiakban egy harmadik javítási javaslatot teszünk.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Ebben a szakaszban további vizsgálatok nem indokoltak.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Javítási javaslatok

1. A Bizottságnak csak olyan felhasználások alapján szabad jóváhagynia a hatóanyagokat, amelyeket az EFSA felülvizsgált és biztonságosnak nyilvánított. Amennyiben a Bizottság olyan felhasználás alapján kíván jóváhagyni egy anyagot, amelyet az EFSA nem tudott felülvizsgálni, erről konzultálnia kell az EFSA-val.

2. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében a Bizottságnak a nyilvánosság számára könnyen érthető, egyértelmű nyelven rendszeresen közzé kell tennie a hatóanyagok jóváhagyására vonatkozó magyarázatát.

3. A Bizottságnak különös óvatossággal és visszafogottsággal kell alkalmaznia a megerősítő adatokra vonatkozó eljárást, kellően figyelembe véve az elővigyázatosság elvét. Különösen szem előtt kell tartani azokat az eseteket, amikor a kérelmezők valószínűleg nem tudnak hosszabb ideig megerősítő adatokat benyújtani, például az útmutató dokumentumok hiánya miatt.

 

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2020. 30.

 

[1] Hatóanyag minden olyan vegyi anyag, növényi kivonat, feromon vagy mikroorganizmus (beleértve a vírusokat is), amely hatást fejt ki a "kártevők" ellen vagy növényeken, növényi részeken vagy növényi termékeken: https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides_en

[2] 1107/2009/EK rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX:32009R1107.

[3] A peszticidek hatóanyagaira vonatkozó kérelmezési és jóváhagyási eljárással kapcsolatos további részletek a Bizottság honlapján találhatók: https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/ approval_active_substances_en.

[4] Az EFSA-nak a hatóanyagokra vonatkozó kérelmek értékelésében betöltött szerepéről további információk találhatók a weboldalán: https://www.efsa.europa.eu/en/applications/pesticides.

[5] A Bizottság a tagállamok kormányainak képviselőit is magában foglaló rendelettervezetet terjeszt a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé. A bizottság szavaz a rendelettervezetről. Amennyiben a bizottság támogatja az anyag jóváhagyását, a Bizottság elfogadja a rendeletet.

[6] https://www.pan-europe.info/about-us/profile

[7] Lásd a 12/2013/MDC sz. ügyet, elérhető itt: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/64069.

[8] 1570/2018. sz. panasz.

[9] 1973/2018. sz. panasz.

[10] Flazaszulfuron, izofetamid, pikolinafen, benzovindiflupir és epoxikonazol. Az ombudsman ezt az öt anyagot választotta ki a panaszos által benyújtott listáról annak érdekében, hogy részletesebben megvizsgálja az eljárás gyakorlati működését. Az ombudsman tudomása szerint az epoxikonazol jóváhagyása 2019. április 30-án lejárt.

[11] Flazaszulfuron, izofetamid és epoxikonazol. A pikolinafen és a benzovindiflupir esetében az EFSA nem állította, hogy „nem azonosítható biztonságos felhasználás”, de az összefoglaló táblázatok vonatkozó oszlopait teljesen szürkére szürkítette. 

[12] Picolinafen, benzovindiflupir és epoxikonazol.

[13] A Bizottság közleménye - A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (COM/2020/38)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1590574123338&uri=CELEX:52020DC0380

[14] A 4. cikk (5) bekezdése.

[15] A Bizottság kijelentette, hogy ezek a magyarázatok megtalálhatók felülvizsgálati jelentéseinek 3. szakaszában, amelyeket közzétesz az uniós peszticid-adatbázist tartalmazó weboldalán. Lásd: https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/public/?event=homepage&language=EN.

[16] Az EFSA a növényvédő szerekről szóló rendelet 4. cikkére hivatkozott, amely kimondja, hogy a jóváhagyáshoz a hatóanyagnak vagy maradékanyagainak nincs káros hatása az emberek vagy állatok egészségére, a környezetre vagy a felszín alatti vizekre, figyelembe véve a felhasználás módját.

[17] Az EFSA hivatkozott a növényvédő szerekről szóló rendelet 29. cikkének (6) bekezdésére, valamint az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek értékelésének és engedélyezésének egységes elvei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. június 10-i 546/2011/EU bizottsági rendeletre (a továbbiakban: a növényvédő szerekről szóló rendeletet végrehajtó rendelet), amely elérhető itt: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32011R0546

[18] Nevezetesen a flazaszulfuron, az izofetamid és az epoxikonazol.

[19] A panaszos a növényvédő szerekről szóló rendelet 4. cikkének (5) bekezdésére és 6. cikkének i) pontjára hivatkozott.

[20] Az Ombudsman ´ előzetes megállapításainak teljes szövege a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/correspondence/en/129444 

[21] Flazaszulfuron, izofetamid és epoxikonazol.

[22] A Bizottság válaszának teljes szövege a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/correspondence/en/134381

[23] A »felülvizsgálati jelentés«és a »jóváhagyás«kifejezések úgy értendők, hogy magukban foglalják a »megújítási jelentéseket«és a »jóváhagyás meghosszabbítását«is.

[24] https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/ approval_active_substances/ approval_renewal/neonicotinoids_en és https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/glyphosate_en

[25] A növényvédő szerekről szóló rendelet II. mellékletének 2.1. cikke.

[26] Az ombudsman megjegyzi, hogy a 2020. május 20-án kiadott REFIT értékelő jelentésben a Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok csak a teljes, jó minőségű dossziékat fogadják el elfogadhatónak. Lásd a Bizottság jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak –

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet és a növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló 396/2005/EK rendelet értékelése, elérhető a következő internetcímen:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52020DC0208; 5. o.

[27] Lásd a növényvédő szerekről szóló rendelet 13. cikkének (2) bekezdését.

[28] Lásd az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) preambulumbekezdését, 3.12. cikkét, valamint 6. és 7. cikkét: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32002R0178

[29] A Bizottság az ombudsman ülése és vizsgálata során az ombudsman vizsgálatának tárgyát képező anyagok közül kettőre, a benzovindiflupirra és az izofetamidra hivatkozott.

[30] A Bizottság a növényvédő szerekről szóló rendelet 6. cikkének f) pontjára és a növényvédő szerekről szóló rendelet II. mellékletének 2.2. cikkére hivatkozott.

[31] Benzovindiflupir, izofetamid és flazaszulfuron.

[32] Az EFSA a növényvédő szerekről szóló rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozott, és kijelentette, hogy a hatóanyagok sem közvetlenül, sem az ivóvízen keresztül nem okozhatnak olyan káros hatásokat, amelyek a szóban forgó anyagok maradékanyagaival járhatnak.

[33] E célból a panaszos a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények megállapításáról szóló 283/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: a peszticidekre vonatkozó adatszolgáltatási követelményekről szóló rendelet) 1. cikkének (4), (9), (10) és (11) bekezdésére is hivatkozott, amely elérhető itt: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX%3A32013R0283.  

[34] A panaszos a növényvédő szerekről szóló rendelet 6. cikkének f) pontjára hivatkozott.

[35] Lásd a 20. lábjegyzetet.

[36] Lásd a növényvédő szerek (peszticidek) engedélyezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos európai bizottsági gyakorlatokról szóló 12/2013/MDC ügyben hozott ombudsmani határozat 22. bekezdését, elérhető itt: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/64069

[37] Lásd a 22. lábjegyzetet.

[38] A Bizottság a növényvédő szerekről szóló rendelet 6. cikkének f) pontjára és II. melléklete 2.2. pontjának b) alpontjára hivatkozott.

[39] A Bizottság a növényvédő szerekről szóló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésére és a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról szóló, 2012. szeptember 18-i 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet 13. cikkének (1) bekezdésére hivatkozott (elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02012R0844-20200213).

[40] A növényvédő szerekről szóló rendelet 6. cikkének f) pontja.

[41] A növényvédő szerekről szóló rendelet II. melléklete 2.2. pontjának b) alpontja.

[42] A növényvédő szerekről szóló rendelet 12. cikkének (2) bekezdése: „A Hatóság ... a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló útmutató dokumentumok felhasználásával a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében következtetést fogad el...”(utólagos kiemelés)