Tisztelt P. úr! 1999. szeptember 16-án
Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Közösségek Bizottsága ellen a COM/LA/1/98 versenyvizsga írásbeli vizsgáinak ez utóbbi általi értékelése miatt.
1999. szeptember 22‐én észrevételezésre továbbítottam a panaszt a Bizottságnak.
A Bizottság 1999. november 29-én küldte meg az Ön panaszával kapcsolatos véleményét, amelyet 1999. december 2-án továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. 1999. december 20-án megküldte a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeit.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos részt vett a Bizottság által szervezett COM/LA/1/98 versenyvizsga írásbeli vizsgáin. 1999. május 27‐én tájékoztatták arról, hogy az egyik vizsgán (angolról németre történő fordítás) nem érte el a szóbeli vizsgára bocsátáshoz szükséges pontszámot. 1999. június 6-án a panaszos fellebbezést nyújtott be a Bizottsághoz e határozat ellen. Az európai ombudsmanhoz intézett 1999. július 10-i levelében (867/99. sz. panasz) a panaszos bírálta azt a tényt, hogy a Bizottság nem válaszolt a levelére. Az ombudsman felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, aki arról tájékoztatta, hogy 1999. június 24-i levelében válaszolt a panaszosnak, amelyben elutasította a panaszos fellebbezését. E levél egy példányát a Bizottság megküldte az ombudsmannak. Az ombudsman ezt követően tájékoztatta a panaszost, hogy a Bizottság a jelek szerint eleget tett a panaszos levelének megválaszolására irányuló kérésének, és ezért lezárja az ügyet. Az ombudsman azonban megjegyezte, hogy a panaszos további panaszt nyújthat be, ha a Bizottság válaszának tartalma nem felel meg neki. 1999. szeptember 16-án a panaszos írásban fordult az ombudsmanhoz, hogy terjessze elő a jelen panaszt.
A panaszos azt állította, hogy a Bizottság megtagadta tőle a megjelölt fordításához való hozzáférést, és kétségeit fejezte ki a fordítása Bizottság általi értékelésének eredményével kapcsolatban. A panaszos szerint ezek a kétségek négy megfontoláson alapultak: A Bizottság megtagadta az általa alkalmazott értékelési kritériumok nyilvánosságra hozatalát; a fordítást jelölő személyek valószínűleg fordítók voltak, akiket a lefordítandó szöveg objektív nehézségeinek hiánya miatt szubjektív megfontolások befolyásoltak; a fordítók általában nem választhatják meg saját kollégáikat, és úgy tűnik, hogy a korrekcióra súlyos időbeli korlátok között került sor.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye
Véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette a panasszal kapcsolatban:
Az általános értékelési kritériumokat nem közölték a panaszossal, mivel a panaszos nem kérte azokat kifejezetten. Ezeket a szempontokat a vizsgabizottság által az érintett versenyvizsgára vonatkozóan készített útmutató határozta meg. Az útmutató fő célja az volt, hogy azonosítsa azokat a fordítókat, akik tökéletesen ismerik a német nyelvet, és akik fordítói tehetséggel rendelkeznek. Elsőbbséget kell biztosítani az összbenyomásnak, mint pusztán a hibák kiszámításának. Pozitív tényezőnek tekintették a világos és helyes önkifejezést, a gazdag szókincset, az elegáns stílust és a nehéz szavak és szakaszok kreatív megközelítését. A negatív kritériumok között szerepeltek többek között nyelvtani, helyesírási és központozási hibák, fordítási hibák, logikai hibák és kihagyások. A vizsgabizottság egy táblázatot is összeállított, amely az e szempontoknak tulajdonítandó súllyal kapcsolatos információkat tartalmazta. Ezenkívül elkészítették a védjegyek meghatározására szolgáló műszaki kézikönyvet.
Tekintettel arra, hogy a versenyvizsga célja olyan fordítók felvétele volt, akiket a Bizottságnak kellett alkalmaznia annak érdekében, hogy lefordítsák a Bizottság szövegeit, a panaszos kifogása az általa "önfelvételnek" nevezett tevékenységgel szemben tárgytalan volt.
Nem volt szokás hozzáférést adni a jelölteknek a megjelölt vizsgafeladataikhoz. A Bizottságnak azonban tudomása volt arról a különjelentésről, amelyet az ombudsman 1999 októberében nyújtott be az Európai Parlamentnek.
A panaszos észrevételei
Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát. Azt állította, hogy a Bizottsághoz intézett két levelében a Bizottság által alkalmazott értékelési kritériumokat kérte. Ezenkívül a Bizottság véleményében felsorolt kritériumok homályosak és tudománytalanok voltak. A panaszos véleménye szerint a Bizottság véleménye megerősítette azt a kritikáját, hogy a Bizottság "önálló munkaerő-felvételt" folytatott, és hogy a fordításokat nem objektív, hanem szubjektív kritériumok alapján értékelték, valamint hogy az alkalmazott módszerek szubjektívek és szakszerűtlenek voltak. Fennállt annak a kockázata, hogy az inkumbens fordítók egyéni preferenciái és tendenciái objektív kritériumokként jelennek meg. Ezenkívül nagy volt a kockázata annak, hogy a Bizottság által alkalmazott megközelítés következtében nem biztosított az értékelt pályázók anonimitása. A panaszos arra kérte az ombudsmant, hogy vizsgálja meg vizsgálati anyagát.

A HATÁROZAT

1 A megjelölt fordításhoz való hozzáférés megtagadása
1.1 A panaszos azt állítja, hogy tévesen tagadták meg tőle a COM/LA/1/98 versenyvizsga egyik írásbeli vizsgája keretében készített fordításhoz való hozzáférést.
1.2 Az Európai Bizottság úgy véli, hogy nem volt szokás hozzáférést biztosítani a pályázók számára a megjelölt vizsgafeladataikhoz.
1.3 1999. október 18-án az Ombudsman külön jelentést (1) nyújtott be az Európai Parlamentnek. Ebben a jelentésben az ombudsman azon a véleményen volt, hogy hivatali visszásságnak minősül, hogy a Bizottság megtagadta, hogy a pályázóknak lehetőségük legyen saját megjelölt vizsgadolgozatukba betekinteni. Erre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy ebben az ügyben nem szükséges tovább vizsgálni a panaszos állítását (2).
2 A fordítás helytelen értékelése
2.1 A panaszos kétségeit fejezi ki az általa készített fordítás Bizottság általi értékelésének helyességét illetően. A panaszos szerint ezek a kétségek négy megfontoláson alapulnak: A Bizottság megtagadta az általa alkalmazott értékelési kritériumok nyilvánosságra hozatalát; a fordításokat jelölő személyek valószínűleg fordítók voltak, akiket a fordítandó szöveg objektív nehézségeinek hiánya miatt szubjektív megfontolások befolyásoltak; a fordítók általában nem választhatják meg saját kollégáikat, és úgy tűnik, hogy a korrekcióra súlyos időbeli korlátok között került sor. A panaszos véleménye szerint a Bizottság véleményében felsorolt kritériumok homályosak és nem tudományosak.
2.2 Véleményében az Európai Bizottság felsorolja azokat az általános kritériumokat, amelyeket állítása szerint a fordítás értékeléséhez használt. Azt állítja, hogy a panaszost nem tájékoztatták korábban ezekről a kritériumokról, mivel azokat nem kérte kifejezetten. A Bizottság szerint a panaszos kifogása az "önfelvétel" ellen tárgytalan volt, mivel a versenyvizsga célja olyan fordítók felvétele volt, akiket a Bizottságnak kellett alkalmaznia a Bizottság szövegeinek fordítása céljából.
2.3 Ami az értékelési kritériumokat illeti, a panaszos azt állítja, hogy az Európai Bizottság állításával ellentétben az Európai Bizottsághoz intézett két leveléből kitűnik, hogy tájékoztatást kért ezekről a kritériumokról. A panaszos azonban nem nyújtotta be azon levelek másolatát, amelyekre érveit alapozza. Az ombudsmannak ezért nem áll módjában eldönteni, hogy a panaszos állítása helytálló-e. Tekintettel arra a tényre, hogy ezeket a kritériumokat a Bizottság már minden esetben rendelkezésre bocsátotta, az ombudsman azonban úgy véli, hogy nem szükséges kivizsgálni ezt a kérdést. A panaszos továbbá azt állítja, hogy a Bizottság véleményében meghatározott kritériumok homályosak és nem tudományosak. Ezt az állítást azonban semmilyen bizonyíték vagy érv nem támasztja alá. Mivel a vonatkozó kritériumok első ránézésre nem tűnnek nem megfelelőnek, a panaszos állítása nem tekinthető bizonyítottnak.
2.4 Hasonlóképpen, az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem nyújtott be elegendő konkrét bizonyítékot azon állításának alátámasztására, hogy fordításának értékelése szubjektív, nem pedig objektív alapon történt.
2.5 Ami a versenyvizsga megszervezésének módját illeti, az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottság valóban megbízhatta volna az Európai Bizottságon kívüli szakértőket a fordítások értékelésével. A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy a versenyvizsga célja olyan fordítók felvétele volt, akiket a Bizottságnak kellett alkalmaznia a Bizottság szövegeinek fordítása céljából. E körülményekre tekintettel nem tűnik ésszerűtlennek a Bizottság azon döntése, hogy a fordításokat olyan fordítók értékeljék, akik már dolgoztak a fordítóirodánál. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a panaszos nem támasztotta alá, hogy ez a megközelítés az általa említett kockázatokkal járna. Ez különösen igaz arra az állításra, amelyet a panaszos a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben vetett fel, és amely szerint az értékelt jelöltek anonimitása veszélybe kerülne.
2.6 Ami az állítólagos időbeli korlátokat illeti, a panaszos nem bizonyította azok meglétét, és azt sem, hogy azok hogyan befolyásolták fordításának az Európai Bizottság általi értékelését.
2.7 A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság részéről nem történt hivatali visszásság a panaszos második állítását illetően. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nincs szükség arra, hogy betekintsen a panaszos megjelölt fordításába.
3 Következtetés
Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján, és amennyiben az ilyen vizsgálatok szükségesnek bizonyultak, úgy tűnik, hogy az Európai Közösségek Bizottsága részéről nem történt hivatali visszásság. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN

---

(1) Különjelentés a Bizottság munkaerő-felvételi eljárásának részét képező titoktartásra vonatkozó saját kezdeményezésű vizsgálatot követően.

(2) A Bizottság időközben bejelentette, hogy 2000. július 1-jétől hozzáférést biztosít a jelöltek számára saját megjelölt vizsgadolgozatukhoz (vö. az ombudsman 1999. december 15-i 16/99. sz. sajtóközleményével).