Tisztelt S. Úr!

1999. június 7-én az Európai Parlament Petíciós Bizottságának elnöke, Sandro FONTANA úr továbbította panaszát az európai ombudsmannak. Az AICSI (Agenzia Italiana per la Cooperazione e lo Sviluppo degli Interscambi Internazionali) nevében benyújtott panasz a TACIS-program keretében lefolytatott közbeszerzési eljárások állítólagos szabálytalanságaira és átláthatóságának hiányára vonatkozott.

1999. június 30-án továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Bizottság 1999. október 26-án küldte meg véleményét, amelyet – amennyiben úgy kívánja – megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. Észrevételeit 1999. november 25-én kaptam meg. Az Európai Bizottságot 2000. február 7-én és 2000. szeptember 14-én további vélemények kidolgozására kérték fel. Ön 2000. május 29-én és 2000. december 29-én további észrevételeket nyújtott be a Bizottság véleményével kapcsolatban.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

Amint azt 2000. június 22-i e-mailjében kérte, a határozatot először angol nyelven kapja meg. Az olasz nyelvre történő fordításra később kerül sor.

A PANASZ

A panaszos az Agenzia Italiana per la Cooperazione e lo Sviluppo degli Interscambi Internazionali (AICSI) főtitkára, amely mintegy száz olasz vállalatot tömörít. Feladata az Olaszország és más országok közötti gazdasági együttműködés előmozdítása.

1994 óta az AICSI számos pályázati eljárásban vett részt az Európai Bizottság által végrehajtott TACIS program keretében. A kiváló alkalmazások ellenére az AICSI soha nem kapott TACIS-szerződést. Az AICSI szerint ez soha nem a javaslatainak technikai vagy pénzügyi vonatkozásaiból eredt. A panaszos több eljárásban is szabálytalanságokat gyanított, és úgy vélte, hogy az eredményekből egyértelműen kitűnt az észak-európai versenytársak előnyben részesítésének szándéka. Az AICSI különösen a következő négy közbeszerzési eljárás során tapasztalt állítólagos szabálytalanságokat:

• A nyugat-szibériai középvállalkozások (nagyvállalatok) technikai segítségnyújtási központjai (1994) projektben a panaszos úgy vélte, hogy a szerződést elnyerő vállalatnak, a GTZ-nek nem kellett volna részt vennie a közbeszerzési eljárásban. A GTZ a német külügyminisztériummal kapcsolatban álló jogi személy volt, ezért dömpinghelyzetben volt.
• A TACIS 95 – Privatizációs és vállalkozástámogatási program támogatása a privatizációt követően két kiválasztott régióban, Harvivban és Lvivben (Ukrajna) projekt keretében a szerződést a Nethconsultnak ítélték oda. Ez a vállalat felelt az Ukrajnával foglalkozó TACIS koordinációs egységért. A Nethconsult állítólag közvetlenül vagy közvetve részt vett a projekt közbeszerzési eljárására vonatkozó feladatmeghatározás (TOR) kidolgozásában. Ez az összeférhetetlenség kizárhatta volna a Nethconsultot.
• Az Öt Műszaki Iroda az Orosz Föderációban (1995) projektben a szerződést az Uniscience-nek ítélték oda, amely a "Helsinki University Knowledge Services LTD" csoport része. Ez utóbbi volt felelős a TACIS szentpétervári műszaki irodájáért, és ezért különleges kapcsolatokat alakított ki a TACIS tisztviselőivel. Ebben az esetben is az esetleges összeférhetetlenségnek ki kellett volna zárnia az Uniscience-t.
• Végül a panaszos jelezte, hogy a TACIS vállalati szerkezetátalakítási eszköz (1997) projekt esetében a Commerzbank AG-t a határidő lejárta után vették fel az előválogatott jelöltek listájára. A felpereseket faxon tájékoztatták arról, hogy az Európai Bizottság belső hibája miatt a Commerzbank AG nem került fel az előválogatott jelöltek listájára. A versenytársakat tájékoztatták arról, hogy a Commerzbank AG az előválogatott pályázók közé tartozik. Ez súlyosan hátráltatta a versenyt. Tekintettel az új versenytárs erejére, a szűkített listára való felvétele arra kötelezte az AICSI-t, hogy alaposan vizsgálja felül javaslatát annak érdekében, hogy versenyezhessen a Commerzbank AG-vel.

1998. szeptember 29-én a panaszos petíciót nyújtott be az Európai Parlamenthez, amelyben panaszt tett a TACIS-pályázatok átláthatóságának, versenyének és esélyegyenlőségének hiánya miatt. Azt állította, hogy az Európai Bizottság megsértette a közösségi jogszabályokat, amikor a TACIS program keretében négy szerződést ítélt oda. 1999. május 25–26-i ülésén az Európai Parlament Petíciós Bizottsága úgy határozott, hogy továbbítja az ügyet az európai ombudsmanhoz az esetleges hivatali visszásságok további vizsgálata céljából.

Összefoglalva, az ombudsmanhoz 1999. június 10-én beérkezett panasz a következő állításokat tartalmazta:

• A panaszos négy közbeszerzési eljárást említett, amelyeket több szabálytalanság miatt jogellenesnek ítélt. Különösen azt gyanította, hogy a sikeres pályázók némelyike nem volt jogosult az eljárásokban való részvételre.
• Általánosabban, a panaszos azt állította, hogy a Bizottság által a TACIS-alapok odaítélésére alkalmazott eljárás nem elég átlátható, különösen a kiválasztási kritériumok, a kiválasztási bizottság munkája és a kiválasztásért felelős szakértők képesítése tekintetében.
• Végezetül a panaszos előadta, hogy amióta lépéseket tett a Bizottság ellen, az AICSI-t szisztematikusan kizárták a résztvevők szűkített listájáról.

A panaszos kártérítést kért a Bizottság magatartásából eredő veszteségekért. Kérte, hogy fizessék ki az AICSI-nek azokat a szerződéseket, amelyeket állítólag neki ítéltek volna oda, ha a közbeszerzési eljárásokat megfelelően lefolytatták volna. Kéri továbbá, hogy szüntessék meg az AICSI szisztematikus kizárását az előválogatott jelöltek listájáról.

A VIZSGÁLAT

Az Európai Bizottság véleménye

Az Európai Bizottság panaszra vonatkozó véleménye a következőket foglalta össze:

A Bizottság fenntartotta az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett nyilatkozatát.

1. A panaszban említett négy eljárás szabályszerűségét hosszasan megvitatták az AICSI-vel. A Bizottság meg van győződve arról, hogy a szabálytalanságra vonatkozó állítások megalapozatlanok voltak és azok is. Az ombudsman kérésére kész lenne ezeket pontról pontra megvitatni. Ezekben az eljárásokban az AICSI nem állítólagos eljárási szabálytalanságok, hanem javaslatainak gyenge minősége miatt vallott kudarcot. Ezt mind a négy eljárás értékelői egyhangúlag elismerték.

2. A Bizottság azt állította, hogy a kiválasztási eljárás – az összes többi közösségi eljáráshoz hasonlóan – kellően átlátható volt.

Az értékelési kritériumokat a feladatmeghatározás tartalmazza. Az „Ajánlati útmutató” tájékoztatja a pályázókat ajánlataik strukturálásának módjáról. A felpereseket tájékoztatják valamennyi benyújtandó dokumentumról. A „TACIS Üzemben Tartási Kézikönyv” iránymutatásokat és mintaértékelő táblázatot tartalmaz.

A panaszos azon javaslatát illetően, hogy a kiválasztási munkákat a pályázók részvételével végezzék el, a Bizottság a következőket állapította meg:

„Az értékelési folyamat a pártatlan és objektív szakmai értékelés biztosítása érdekében bizalmas, ami lehetetlen, ha az ajánlattevők alkudozhatnak az értékelőkkel minden egyes részletről annak érdekében, hogy a javukra befolyásolják őket, vagy ha bizalmi értékelőket nevezhetnek meg.”

A szokásos interjúk azonban lehetővé teszik a pályázók számára, hogy az értékelők előtt bemutassák projektjüket. Végül a Bizottság mint ajánlatkérő felelős az értékelők kiválasztásáért és döntésük jóváhagyásáért. Kérésre az ajánlattevőket az odaítélésről szóló határozat meghozatalát követően tájékoztatják az értékelők képesítéséről és finanszírozásáról.

3. A Bizottság soha nem követett olyan politikát, amely kizárta volna az AICSI-t a TACIS szűkített listáiról. Nem vezet nyilvántartást arról, hogy mely vállalatok jelezték részvételi szándékukat az adott ajánlati felhívásban.

A panaszos észrevételei

Az európai ombudsman továbbította az Európai Bizottság véleményét a panaszosnak azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. 1999. november 23-i válaszában a panaszos összefoglalva a következő észrevételeket tette:

A Bizottság nem foglalkozott az AICSI és az európai ombudsman által felvetett kérdésekkel. A Bizottság ehelyett az AICSI alkalmazásának minőségére összpontosított. Félrevezető, kitérő és sértő véleményt fogalmazott meg. A Bizottság állításai ellenére az AICSI rendelkezik a TACIS-projektekre való jelentkezéshez szükséges tulajdonságokkal. Ellenkező esetben az AICSI nem érti, hogy a Bizottság miért vette fel ismételten az előválogatott jelöltek listájára.

1. A panaszos megismételte, hogy a Bizottság megsértette a közösségi jogot. Négy pályázati eljárásban a Bizottság elfogadta a pályázók részvételét, amelyeket különböző okokból ki kellett volna zárni.

2. A panaszos megtagadja, hogy előadást tartson a TACIS-pályázatokon való részvétel módjáról. A Bizottság konzultált az AICSI-vel, amikor az át kívánta alakítani a TACIS-programot. Ezért úgy véli, hogy bizonyítottan ismeri ezeket a kérdéseket. A panaszos megismételte, hogy az odaítélési eljárás nem elég átlátható. Az egész eljárás titkos. A pályázók jelenléte nem engedélyezett, és a kiválasztási bizottság tagjainak nevét és képesítését nem hozzák nyilvánosságra.

Ezenkívül a kiválasztási bizottság tagjai nem rendelkeznek szakmai tapasztalattal, és ezért csak tudományos értékeléseket adhatnak. Minden projektnek pontos és megváltoztathatatlan modellbe kell illeszkednie. Ez az alkalmazások mechanikus kiválasztását jelenti a projekt minőségének és hatékonyságának rovására.

3. A panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy a nézeteltérés kezdete óta az AICSI már nem került fel az előválogatott jelöltek listájára, még akkor sem, ha csak egy konzorcium tagja volt.

TOVÁBBI KÉRDÉSEK

A Bizottság véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman ezért arra kérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa őt a panaszos mind a négy állítólagosan jogellenes közbeszerzési eljárással, valamint az AICSI új közbeszerzési eljárásokból való állítólagos szisztematikus kizárásával kapcsolatos állításainak megalapozottságáról.

Az Európai Bizottság első kiegészítő véleménye

A Bizottság megismételte, hogy a panaszos által említett eljárásokat nem fertőzték meg nyilvánvaló mérlegelési hibák az AICSI kárára, és hogy a panaszos bármely bíróságon kiállja a vizsgálat próbáját. Az AICSI nem szolgáltatott bizonyítékot állításainak alátámasztására. Önmagában az a tény, hogy a Bizottság korábbi TACIS-szerződéseken dolgozott, bizonyosan nem zárja ki a felperest, kivéve az esetleges összeférhetetlenség esetét. A Bizottság azt is kijelentette, hogy „kész arra, hogy az AICSI-t a jövőbeli TACIS-pályázatok résztvevőjének tekintse, ahol a korábbiakhoz hasonlóan egyenlő feltételek mellett fog versenyezni a többi pályázóval”.

A panaszos első kiegészítő észrevételei

A panaszos lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen a Bizottság kiegészítő véleményével kapcsolatban. Összefoglalva megismételte állításait, és előadta, hogy a Bizottság ismét nem adott részletes magyarázatot a közbeszerzési eljárások állítólagos szabálytalanságaira. Ami az átláthatóság iránti igényét illeti, a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy az ajánlattevők jogosultak legyenek hallgatóként részt venni a kiválasztásban. A Bizottságnak a különböző projektek részletes értékelésével is meg kell indokolnia a sikeres pályázó kiválasztását.

A Bizottság soha nem vitatta meg a panaszosnak a négy közbeszerzési eljárás szabálytalanságára vonatkozó pontos állításait. Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy egy második kiegészítő véleményben tegye meg észrevételeit ezekkel az állításokkal kapcsolatban.

Az Európai Bizottság második kiegészítő véleménye

Az átláthatóság kérdését illetően a Bizottság hangsúlyozta, hogy sem az 1279/96/EK TACIS-rendelet (1), sem a költségvetési rendelet (2) nem ír elő kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a pályázókat tájékoztatni kell az értékelő bizottságok összetételéről.

Ami a négy állítólagos szabálytalan eljárást illeti, a Bizottság a következő nyilatkozatokat tette:

1. A GTZ, egy kormányhoz kapcsolódó jogi személy, a német jog alapján jogosult kereskedelmi alapon ügyleteket kötni. A költségvetési rendelet (3) 114. cikke minden jogi és természetes személy számára lehetővé teszi az ajánlatokban való részvételt. Semmi sem akadályozza meg a GTZ-t abban, hogy részt vegyen a TACIS-pályázatokon. A Bizottság kifejtette továbbá, hogy a GTZ nem bizonyította a tisztességtelen árversenyre vonatkozó vádját (a dömping ebben az összefüggésben nem megfelelő fogalom). Az AICSI a projekt gyenge műszaki minősége miatt veszített, nem pedig pénzügyi okokból, amelyek a TACIS-pályázatokban csekély szerepet játszanak (30% a minőség 70%-ával szemben).

2. A Nethconsult, bár dolgozott TACIS-szerződéseken, nem vett részt a projekt és/vagy a pályázat kidolgozásában. Ezért nem volt ok az összeférhetetlenség gyanújára.

3. Ugyanez vonatkozik az Uniscience-re is.

4. Végül a Commerzbank AG esetében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a szűkített listát az alkalmazandó pályázati eljárásokkal összhangban hagyták jóvá. Mindenesetre a szerződést nem a Commerzbank AG-nak ítélték oda.

A panaszos második kiegészítő észrevételei

A panaszos megismételte állításait. Hangsúlyozza, hogy nem érti, hogy a kiválasztási eljárás titkossága hogyan tekinthető a pártatlanság garanciájának.

A panaszos a következő észrevételeket tette a négy állítólagosan jogellenes eljárással kapcsolatos bizottsági magyarázatokkal kapcsolatban:

1. A panaszos hangsúlyozta, hogy a közösségi jog tiltja a dömpinget. Továbbá a 92/50/EGK irányelv [4] szerint, mivel a GTZ közjogi intézmény, nem vehetett volna részt a közbeszerzési eljárásban.

2. A Nethconsult az ukrajnai TACIS koordinációs egységért volt felelős. Ebben az álláspontjában figyelemmel kísérte az Ukrajnára vonatkozó TACIS-programot, és ezért közvetlenül vagy közvetve részt vett a feladatmeghatározás kidolgozásában. A Nethconsult-nak a TACIS ukrajnai tevékenységeiben betöltött központi szerepe miatt a Nethconsult-ot ki kellett volna zárni az e területre vonatkozó TACIS-pályázati eljárásokból.

3. Az Uniscience, amely a "Helsinki University Knowledge Services LTD" (HUKS) csoport tagja, kétségtelenül kihasználta a TACIS tisztviselői és a HUKS közötti szoros kapcsolatokat. Ez utóbbi a szentpétervári műszaki hivatalt irányította.

4. Ha a Commerzbank AG szűkített listára való felvételének elmulasztása valóban a Bizottság hibájára vezethető vissza, az egész közbeszerzési eljárást törölni kellett volna, és újra kellett volna indítani.

A HATÁROZAT

1 Állítólagos szabálytalanságok négy TACIS-pályázati eljárásban

1.1 A panaszos négy közbeszerzési eljárást említett, amelyeket több szabálytalanság miatt jogellenesnek ítélt. Különösen azt gyanította, hogy a sikeres pályázók némelyike nem volt jogosult az eljárásokban való részvételre.

1.2 Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy felülvizsgálta a szóban forgó eljárásokat, és nem talált szabálytalanságokat.

1.3 A GTZ-nek odaítélt szerződést illetően az ombudsman felülvizsgálta az alkalmazandó TACIS-rendeletet, valamint a panaszos által említett 92/50/EGK irányelvet. Az ombudsman nem talált olyan rendelkezést, amely megakadályozná a GTZ-t a közbeszerzési eljárásokban való részvételben. Továbbá az ügy irataiban semmi nem utal arra, hogy a GTZ közbeszerzési eljárásban való részvétele az Európai Közösséget létrehozó szerződés (5) értelmében a verseny torzulásához vezetett volna.

1.4 A Nethconsultnak odaítélt TACIS-szerződéssel kapcsolatban az Európai Bizottság egyik tisztviselője (6) kijelentette, hogy "sajnos"a Nethconsulttal kötött korábbi TACIS-szerződés nem tartalmazott kizárási vagy korlátozási záradékot. Ez a fajta záradék állítólag 1995 után vált rendszeressé. Ami a TACIS-szerződés Hifab részére történő odaítélését illeti, amely konzorciumot hozott létre az Uniscience-vel, a HUKS-csoport részvényesével, egy bizottsági tisztviselő (7) kijelentette, hogy az 1995 óta szokásos gyakorlattal ellentétben a HUKS korábbi TACIS-szerződése nem tartalmazott kizárási záradékot. Úgy tűnik, hogy a panaszos azon közbeszerzési eljárások szabálytalanságaira vonatkozó állításait, amelyekben az AICSI részt vett, a Bizottság és a nyertes ajánlattevők között kötött korábbi szerződések feltételezett következetlenségeire alapozza. A korábbi szerződések következetlenségei azonban nem bizonyítják, hogy összeférhetetlenség állt volna fenn azokban a közbeszerzési eljárásokban, amelyekben az AICSI részt vett.

1.5 A negyedik állítólagosan jogellenes közbeszerzési eljárást illetően az Európai Bizottság kifejtette, hogy egy belső hiba miatt a többi pályázó hiányos szűkített listát kapott. A Bizottság úgy határozott, hogy elnézést kér és kijavítja ezt a hibát azáltal, hogy faxot küld az ajánlattevőknek az eltűnt kérelmező adatairól. Ismételten meg kell állapítani, hogy az ügy iratai nem tartalmaznak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a hiba, amely miatt a Bizottság elnézést kért, valójában az volt, hogy egy résztvevőt a határidő lejárta után jogellenesen vettek fel az előválogatott jelöltek listájára.

1.6 A fentiek alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték az ügy ezen aspektusával kapcsolatos hivatali visszásságra.

2 Az átláthatóság állítólagos hiánya a TACIS pályázati eljárásaiban

2.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság által a TACIS-források odaítélésére alkalmazott eljárás nem eléggé átlátható, különösen a kiválasztási kritériumok, a kiválasztási bizottság munkája és a kiválasztásért felelős szakértők képesítése tekintetében.

2.2 Az Európai Bizottság kifejtette, hogy az eljárás ugyanolyan átlátható, mint más európai bizottsági eljárások. Egyes szakaszok titkossága az értékelők pártatlanságának megőrzését célozta azáltal, hogy megvédte őket a nem megfelelő befolyástól. Végezetül a pályázók kérhetik, hogy a szerződés odaítéléséről szóló határozat meghozatalát követően tájékoztassák őket az értékelők képesítéséről és finanszírozásáról.

2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a TACIS pályázati eljárások átláthatóságának kérdésével az 1279/96/EK rendelet (8) III. melléklete, általánosabban pedig a IX. cím III. szakasza szerinti költségvetési rendelet (9) foglalkozik.

2.4 Első véleményében ("Az Európai Bizottság véleménye" 2.) az Európai Bizottság kifejtette, hogy milyen intézkedéseket tesz a fent említett kötelező rendelkezéseknek való megfelelés érdekében. A panaszos nem kérdőjelezte meg ezen intézkedések valódiságát.

2.5 A panaszos azonban úgy vélte, hogy a kiválasztási folyamatnak nyilvánosnak kell lennie, és az értékelők nevét és képesítését előzetesen ismerni kell. Úgy tűnik, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban nincs konkrét jogi kötelezettség.

2.6 Jelen esetben a pályázók a kiválasztást követően tájékoztatást kérhetnek és kaphatnak az értékelőkről és pályázatuk sikertelenségének okairól. Úgy tűnik tehát, hogy a Bizottság által hozott bizalmassági intézkedések nem sértik a döntéshozatali eljárás átláthatóságának általános elvét.

2.7 Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság a rá nézve kötelező szabályoknak megfelelően járt el. Ezért nem tártak fel hivatali visszásságot.

3 Az AICSI állítólagos szisztematikus kizárása a TACIS szűkített listáiról

3.1 A panaszos azt állította, hogy az AICSI-t a Bizottsággal folytatott jelen jogvita kezdetétől szisztematikusan kizárták valamennyi közbeszerzési eljárásból.

3.2 Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy az AICSI-t soha nem zárták ki szisztematikusan. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az AICSI-nek lehetősége volt arra, hogy a jövőbeli ajánlati felhívásokban a többi pályázóval azonos feltételek mellett vegyen részt.

3.3 Az aktában nincs bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottság úgy döntött volna, hogy szisztematikusan kizárja az AICSI-t a közbeszerzési eljárásokból. Ezenkívül a panaszos arról tájékoztatta az ombudsman szolgálatait, hogy az AICSI-t nemrégiben felvették az előválogatott jelöltek listájára, és jelenleg egy új TACIS-pályázati eljárásban vesz részt. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték a hivatali visszásságra az ügy ezen aspektusát illetően.

4 Következtetések

Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy lezárja az ügyet.

Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

Jacob SÖDERMAN

---

(1) 31996 R 1279: A Tanács 1996. június 25-i 1279/96/Euratom, EK rendelete az Új Független Államok és Mongólia gazdasági reformjához és fellendüléséhez nyújtott támogatásról (HL L 165., 1996.7.4., 1. o.).

(2) 1977. december 21-i módosított költségvetési rendelet az Európai Közösségek általános költségvetéséről (HL L 356., 1977.12.31., 1. o.).

(3) 31990 R 0610: A Tanács 1990. március 13-i 610/90/Euratom, ESZAK, EGK rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendelet módosításáról (HL L 070., 1990.3.16., 1. o.).

(4) a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL L 209., 1992.7.24., 1. o.).

(5) Lásd az Európai Közösséget létrehozó szerződés VI. címének 1. fejezetét.

(6) François Lamoureux úrnak, a DG IA főigazgató-helyettesének 1995. november 14-i levele Luigi Cavalchini úrhoz, Olaszország Európai Unió melletti nagykövetéhez.

(7) Timo Summa, a DG IA C igazgatósága igazgatójának 1997. május 12-i levele Gabriele Checchiához, Olaszország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének első tanácsosához.

(8) 31996 R 1279: A Tanács 1996. június 25-i 1279/96/Euratom, EK rendelete az Új Független Államok és Mongólia gazdasági reformjához és fellendüléséhez nyújtott támogatásról (HL L 165., 1996.7.4., 1. o.).

(9) 31990 R 0610: A Tanács 1990. március 13-i 610/90/Euratom, ESZAK, EGK rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendelet módosításáról (HL L 070., 1990.3.16., 1. o.).