Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban [1]

*A panaszt az Arnold & Porter UK LLP nyújtotta be a panaszosok nevében.

Összefoglaló

Ennek az ajánlástervezetnek közérdekből az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) a címzettje. Ez az Ügynökség annak eldöntésére szolgáló eljárásaira vonatkozik, hogy a gyógyszeripari vállalatokat kötelezzék-e tanulmányok készítésére annak vizsgálatára, hogy egy gyógyszerkészítmény alkalmazható-e gyermekek kezelésére.

Az ajánlástervezet alapjául szolgáló vizsgálat két gyógyszeripari vállalat panaszán alapult. Bár az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a panasz részben indokolt, az ajánlástervezetnek nem célja, hogy jogorvoslatot biztosítson a panaszosok számára. Ezenkívül az ügy körülményei között az ombudsman úgy véli, hogy a hivatali visszásság megállapításán túl nem szükséges ilyen jogorvoslatra törekednie.

Az ügy a következő körülmények között merült fel:

2006-ban az EU gyermekgyógyászati rendeletet fogadott el az európai gyermekek egészségének hatékonyabb védelme érdekében. Ezen időpontig a gyermekeknek adott gyógyszerek több mint 50%-át nem engedélyezték gyermekeknél történő alkalmazásra, és nem vetették alá megfelelő vizsgálatoknak. Az ezzel a statisztikával kapcsolatos problémák közé tartozik a gyógyszerek mellékhatásainak fokozott kockázata, beleértve az elhalálozást is, valamint az alacsony dózisú kezelés hatástalansága.

A gyermekgyógyászati rendelet célja, hogy javítsa a gyermekgyógyászati felhasználásra tesztelt gyógyszerek elérhetőségét azáltal, hogy kötelezi a gyógyszeripari vállalatokat, hogy egy jóváhagyott gyermekgyógyászati vizsgálati tervvel (a továbbiakban: gyermekgyógyászati vizsgálati terv) összhangban végezzenek vizsgálatokat. Ugyanakkor a rendelet arra is törekszik, hogy elkerülje a gyermekeken végzett szükségtelen kísérleteket. Annak biztosítása érdekében, hogy a kutatást csak a gyermekpopuláció terápiás igényeinek kielégítése érdekében végezzék, a gyermekgyógyászati rendelet előírja, hogy az Ügynökség bizonyos esetekben eltekinthet a gyermekeken végzett vizsgálatok elvégzésének kötelezettségétől.

A jelen ajánlástervezet alapjául szolgáló panaszt két gyógyszeripari vállalat nyújtotta be. Azzal érvelnek, hogy az Ügynökség tévesen utasította el a gyógyszerük (kandezartán) gyermekek szívelégtelenségének kezelésére való alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére vonatkozó követelmény alóli mentesség iránti kérelmüket. Arra hivatkozva, hogy az Ügynökség mentességet adott az azonos termékosztályba tartozó két másik terméknek (a lozartánnak és a valzartánnak, amelyek a kandezartánhoz hasonlóan 1-es típusú angiotenzin II receptorblokkolók vagy ARB-k), a panaszosok azt állítják, hogy a mentesség megadásának megtagadása megsértette az egyenlő bánásmód elvét, nem alapult objektív és tisztességes értékelésen, és azt nem indokolták meg.

Az ombudsman az ügy vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Ügynökség azon döntése, hogy megtagadja a candesartan mentesítését, olyan döntés volt, amelyet érdemben jogosult volt elérni. A lozartánra, valzartánra és kandezartánra vonatkozó határozatok nem nyilvános változatainak alapos felülvizsgálatát követően az ombudsman ellenőrizni tudta, hogy az Ügynökség gyermekgyógyászati bizottsága figyelembe vette-e a következőket: i. az érintett gyermekpopuláció mérete indokolttá tette a szívelégtelenség javallatára vonatkozó, gyermekgyógyászati vizsgálati terv tárgyát képező két termék (nevezetesen a valzartán és a kandezartán) közül csak az egyik vizsgálatát, és ii. a kettő közül a kandezartán volt a megfelelőbb jelölt termék.

Az ombudsman azonban úgy véli, hogy az Ügynökség i. nem biztosította a döntéshozatali folyamat megfelelő átláthatóságát, és ennek következtében ii. nem indokolta megfelelően ezeket a határozatokat.

Az ombudsman véleménye szerint rendszerszintű változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló hivatali visszásságok. Az ombudsman ezért ennek megfelelően ajánlástervezetet készít.

Ezen ajánlástervezet elkészítésekor az ombudsman hangsúlyozza, hogy a gyermekgyógyászati betegek, a szülők és a szakemberek számára létfontosságú, hogy az Európai Gyógyszerügynökség mindig helyesen alkalmazza a gyermekgyógyászati rendeletet. Általánosabban fogalmazva, tekintettel az Ügynökség munkájának jelentős társadalmi következményeire, alapvető fontosságú, hogy az érdekelt felek és az európai polgárok bízzanak az Ügynökségben, és bízzanak annak munkájában. Az ombudsman ezért reméli, hogy az Ügynökség pozitívan fog reagálni ajánlástervezetére.

A panasz előzményei

1. A panasz az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) azon határozatára vonatkozik, amely elutasította két gyógyszeripari vállalat arra irányuló kérelmét, hogy mentesüljenek az általuk kifejlesztett gyógyszer gyermekeknél való alkalmazásának tesztelésére vonatkozó kötelezettség alól. A kötelezettség magában foglalja egy gyermekgyógyászati vizsgálati terv (a továbbiakban: PIP) benyújtását, amely egy olyan kutatási és fejlesztési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy a szükséges adatok rendelkezésre álljanak azon feltételek meghatározásához, amelyek mellett egy gyógyszer gyermekek kezelésére használható.

2. A panaszt a két gyógyszeripari vállalat (a továbbiakban: panaszosok), a Takeda Global Research & Development Centre és az Astrazeneca AB nevében nyújtották be. A panaszosok közösen fejlesztették ki a candesartan cilexetilt (a továbbiakban: candesartan [2]), amely a magas vérnyomás és a szívelégtelenség kezelésére alkalmazott gyógyszer. A kandezartán egy "angiotenzin II 1-es típusú receptor blokkoló" (a továbbiakban: ARB). Két másik ARB van a piacon, nevezetesen a lozartán és a valzartán. A panaszosok szerint az Ügynökség tévesen kezelte a kandezartánra vonatkozó mentesség iránti kérelmet, mivel az említett mentesség iránti kérelmet a lozartánra és a valzartánra vonatkozó mentesség iránti kérelmektől eltérően kezelte.

3. A gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről szóló 1901/2006/EK rendelet [3] (a továbbiakban: a gyermekgyógyászati rendelet) célja, hogy megkönnyítse a gyermekpopuláció számára a felhasználásra szánt gyógyszerek kifejlesztését és az azokhoz való hozzáférést, biztosítva ugyanakkor, hogy a gyermekpopuláció kezelésére használt gyógyszereket magas színvonalú etikai kutatásnak vessék alá [4]. A gyermekgyógyászati rendelet előírja a gyógyszeripari vállalatok számára, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy gyógyszereiket gyermekek kezelésére használják. E tekintetben a gyermekgyógyászati rendelet arra kötelezi a gyógyszeripari vállalatokat, hogy az elfogadott gyermekgyógyászati vizsgálati tervnek [5] megfelelően végezzenek vizsgálatokat. E kötelezettségnek megfelelően i. az Európai Gyógyszerügynökséghez benyújtott, forgalombahozatali engedély iránti kérelmeknek vagy ii. az Ügynökséghez benyújtott, a forgalombahozatali engedély módosítására (például a forgalombahozatali engedély új javallatra való kiterjesztése érdekében), új gyógyszerforma engedélyezésére vagy új alkalmazási mód engedélyezésére irányuló kérelmeknek mostantól tartalmazniuk kell a gyermekpopuláción végzett vizsgálatok eredményeit, összhangban az elfogadott gyermekgyógyászati vizsgálati tervvel [6].

4. A gyermekgyógyászati rendelet azonban óva int attól, hogy a gyermekpopulációt szükségtelen klinikai vagy egyéb vizsgálatoknak vessék alá [7]. Ebben az összefüggésben a gyermekgyógyászati rendelet előírja, hogy az Ügynökség [8] eltekinthet a gyermekgyógyászati vizsgálati terv [9] elvégzésének követelményétől, ha bizonyíték van arra, hogy:

a) az adott gyógyszer vagy gyógyszercsoport valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopuláció egy részében vagy egészében;

b) az a betegség vagy állapot, amelyre az adott gyógyszert vagy osztályt szánják, csak felnőtt populációkban fordul elő;

c) hogy az adott gyógyszerkészítmény nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest [10].

5. 2007. július 12-én a panaszosok azonos kérelmet nyújtottak be az Ügynökséghez a termékükre (kandezartán) vonatkozó gyermekgyógyászati vizsgálati terv iránt. A kérelmek között szerepelt egy termékspecifikus mentesség iránti kérelem, amely lehetővé tette volna számukra, hogy ne végezzenek vizsgálatokat a kandezartán gyermekek szívelégtelenségére gyakorolt hatásáról [11]. Azzal érveltek, hogy a kandezartán valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopuláció egy részében vagy egészében, és hogy a kandezartán nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekeknél meglévő szívelégtelenségi kezelésekkel szemben (a panaszosok azzal érveltek, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim gátlók (ACEI-k)[12] a krónikus szívelégtelenségben szenvedő gyermekek esetében bevált, ajánlott és hatékony meglévő terápiának minősülnek). A panaszosok részletesen megindokolták azt is, hogy miért nem volt kivitelezhető olyan klinikai vizsgálat, amely a meglévő kezeléshez képest jelentős terápiás előnyt állapított volna meg.

6. 2008. december 12-én az Ügynökség gyermekgyógyászati bizottsága elutasította a benyújtott gyermekgyógyászati vizsgálati tervet, és elutasította a mentesség iránti kérelmet. A panaszosokat ezért felkérték, hogy végezzenek korlátozott PIP-et a candesartanon a szívelégtelenség állapotára vonatkozóan [13]. Határozatának indokolásakor a gyermekgyógyászati bizottság megállapította, hogy kielégítetlen terápiás igény áll fenn a gyermekek szívelégtelenségének kezelésére szolgáló gyógyszerek kifejlesztésére. Megjegyezte, hogy jelenleg egyetlen gyógyszer sem engedélyezett erre a javallatra. Mivel nincs alternatíva, az ACEI-ket és az ARB-ket jelenleg "off-label"[14] alkalmazzák, a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó megfelelő adatok nélkül. A gyermekgyógyászati bizottság úgy vélte, hogy a kockázatok és előnyök meghatározására irányuló klinikai vizsgálat elvégzése megfelelőbb megoldás lenne, mint az indikáción túli alkalmazás, különösen az etikai követelmények figyelembevétele esetén.

7. Ami azt a tényt illeti, hogy megtagadta a kandezartánra vonatkozó mentesség megadását, miközben a lozartánra és a valzartánra vonatkozó mentességet biztosította, a gyermekgyógyászati bizottság kijelentette, hogy a célpopulációban korlátozott számú beteg van (ez megnehezíti számos termék vizsgálatának elvégzését), és hogy a kandezartánnak van a legkedvezőbb íze az összes rendelkezésre álló ARB közül. Ez tette a legjobb gyógyszerjelöltet a gyermekgyógyászati fejlesztéshez.

8. 2009. január 14-én a panaszosok a gyermekgyógyászati bizottság véleményének felülvizsgálatát kérték, különös tekintettel arra a követelményre, hogy „korlátozott fejlesztési tervet” kell készíteni, és különösen arra, hogy gyermekgyógyászati vizsgálatot kell végezni a kandezartánra vonatkozóan a szívelégtelenség kezelésével kapcsolatban. Azzal érveltek, hogy a kandezartánnak a gyermekek szívelégtelenségére vonatkozó termékspecifikus mentesítése indokolt, tekintettel arra, hogy a meglévő kezelésekhez képest várhatóan nem lesz jelentős terápiás előny (nevezetesen a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja). Azzal is érveltek, hogy következetlenségek voltak abban, ahogyan az Ügynökség a különböző ARB-kre (kandezartán, lozartán és valzartán) vonatkozó mentességi kérelmeket kezelte [15]. Összefoglalva, az egyenlő bánásmód elvére tekintettel a panaszosok azt kérték, hogy a candesartan ugyanolyan mentességet kapjon, mint a lozartán és a valzartán. Vitatták azt az érvet, amely szerint az esetleges ízbeli különbségek kellően meggyőző indokot jelenthetnek ahhoz, hogy a kandezartánt jelöljék meg az egyetlen olyan termékként, amely szükséges a szívelégtelenséggel kapcsolatos gyermekgyógyászati vizsgálathoz. A panaszosok továbbá azzal érveltek, hogy az uniós jogi követelmények fényében nem lenne helyénvaló a gyermekgyógyászati bizottság azon kérése, hogy végezzenek ellenőrizetlen, feltáró vizsgálatot, azzal a teljes elvárással, hogy az klinikailag nem értelmezhető.

9. A felülvizsgálati eljárás 2009. január 15-én kezdődött. A felülvizsgálat részletes indoklásának értékelését követően a gyermekgyógyászati bizottság fenntartotta véleményét, és elutasította a kandezartánra vonatkozó termékspecifikus mentesség iránti kérelmet. Az Ügynökség 2009. február 20-án elfogadta a kandezartánra vonatkozó gyermekgyógyászati vizsgálati terv és mentesítés elutasításáról szóló határozatát [16]. A panaszosok ezt követően az ombudsmanhoz fordultak.

A vizsgálat tárgya

10. A panaszosok vitatják, hogy az Ügynökség megtagadta a szívelégtelenség állapotára vonatkozó mentesség megadását és a kandezartánt hatóanyagként tartalmazó gyógyszerre vonatkozó gyermekgyógyászati vizsgálati terv jóváhagyását.

11. A panaszosok azt állítják, hogy az Ügynökség kudarcot vallott:

i. megfeleljen az egyenlő bánásmód elvének, és döntését objektív és tisztességes értékelésre alapozza; és

ii. eleget tegyen a határozat indokolására vonatkozó kötelezettségnek.

12. A panaszosok nem tettek kifejezett állítást. Az ombudsman azonban megérti, hogy hallgatólagosan azt állítják, hogy az Ügynökségnek a vitatott határozatot egy olyan új határozattal kell felváltania, amely megfelel az egyenlő bánásmód, az objektív és tisztességes értékelés, valamint a megfelelő indokolás követelményeinek.

A vizsgálat

13. A panaszt 2009. október 8-án nyújtották be az ombudsmanhoz. 2010. január 19-én az ombudsman vizsgálatot indított, és véleménykéréssel megküldte a panaszt az Ügynökségnek. Ez a levélváltás olyan dokumentumokba való betekintés iránti kérelmet is tartalmazott, amelyeket az ombudsman a vizsgálat szempontjából relevánsnak ítélt [17]. Erre a helyszíni vizsgálatra 2010. március 24-én és 25-én került sor. 2010. április 29-én az Ügynökség megküldte véleményét, amelyet továbbítottak a panaszosoknak azzal a felhívással, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A panaszosok 2010. május 28-án nyújtották be észrevételeiket, amelyeket 2011. május 16-án további észrevételek követtek.

Az ombudsman elemzése és következtetései

Előzetes megjegyzések

14. Véleményében az Ügynökség megkérdőjelezte, hogy a jelenlegi panasz az ombudsman hatáskörébe tartozik-e. Az Ügynökség fenntartotta, hogy a jelen panaszban felmerülő kérdések nem tartoznak a „hivatali visszásságok” körébe.

15. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a hivatali visszásság magában foglalja a jog tiszteletben tartásának, az alapvető jogok tiszteletben tartásának és a megfelelő ügyintézés elvei tiszteletben tartásának elmulasztását. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosok által felhozott állítások, nevezetesen az egyenlő bánásmód elvének, a méltányosság és az objektivitás elvének, valamint a határozat indokolására vonatkozó kötelezettségnek a be nem tartása, amennyiben megalapozottnak bizonyulnak, bizonyosan hivatali visszásságnak minősülnek.

16. Az Ügynökség azzal is érvelt, hogy a panaszosok megsemmisítés iránti keresetet nyújthattak volna be az uniós bíróságokhoz, ha elégedetlenek voltak a lemondás iránti kérelmük elutasításával. Az ombudsman hangsúlyozza, hogy a hivatali visszássággal kapcsolatos panasztétel lehetősége a bírósághoz fordulás joga mellett alternatív jogorvoslatot is jelent [18]. Hangsúlyozza továbbá, hogy ezt a jogot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. cikke rögzíti, és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikke szerint alapvető jog.

A. Az egyenlő bánásmód elvének állítólagos megsértése, valamint az, hogy a határozatot objektív és tisztességes értékelésre és kapcsolódó kérelemre alapították

Az ombudsman elé terjesztett érvek

17. A panaszosok azt állítják, hogy 2008. február 29-én a lozartán termékspecifikus mentességet kapott a szívelégtelenség állapotára vonatkozóan [19]. A valzartán 2008. október 14-én termékspecifikus mentességet kapott a szívelégtelenség állapotára vonatkozóan [20] (az Ügynökségnek a valzartánnal kapcsolatos álláspontját ezt követően a 2009. június 26-án elfogadott határozat [21] megerősítette a szívelégtelenség állapotára vonatkozóan). A panaszosok véleménye szerint az Ügynökség ezt követően tévesen kezelte a kandezartánra vonatkozó termékspecifikus mentesség iránti kérelmet a lozartánra és a valzartánra vonatkozó mentesség iránti kérelmektől eltérően, annak ellenére, hogy mindhárom gyógyszer a gyógyászati anyagok ugyanazon terápiás osztályába tartozik (mindegyik ARB), amelyeket felnőttek szívelégtelenségének javallatára hagytak jóvá.

18. A panaszosok azzal érvelnek, hogy a nemzetközileg elismert gyógyszerbesorolások (a WHO INN-rendszere [22] és az ATC-besorolás [23]) alapján erős a feltételezés, hogy mivel elsődleges hatásmechanizmusukat ugyanazon az angiotenzin-II-receptoron keresztül közvetítik terápiás hatás elérése érdekében, ezek az anyagok lényegében ugyanazokat a farmakológiai tulajdonságokat mutatják. A panaszosok azzal érvelnek, hogy jogosan bíztak abban, hogy a kandezartánra vonatkozó mentesség iránti kérelem vizsgálatának módja összhangban van a lozartánra és a valzartánra vonatkozó mentesség iránti kérelmek vizsgálatának módjával. A panaszosok rámutatnak, hogy a lozartánra és a valzartánra vonatkozó mentesség iránti kérelmeket pontosan ugyanazon az alapon nyújtották be, mint a panaszosok kérelmét. A lozartán és a valzartán azonban termékspecifikus mentességet kapott a szívelégtelenségben végzett gyermekgyógyászati vizsgálat szükségességével kapcsolatban, míg a kandezartán nem. A panaszosok azt állítják, hogy a gyermekgyógyászati bizottság által képviselt álláspont (amely szerint az ARB-k, bár hasonlóak egymáshoz, nem azonosak egymással, ami azt jelenti, hogy a különböző termékek tekintetében különböző lehetőségek állnak rendelkezésre) ellentétes a WHO INN-rendszerének és az ATC-besorolásnak a kialakult álláspontjával.

19. A panaszosok rámutatnak arra, hogy a Bizottság PIP-iránymutatásával [24] összhangban az Ügynökségnek ugyanazt az érvelést kellett volna alkalmaznia a kandezartánra vonatkozó PIP-kérelemre, mint a többi ARB-re vonatkozó PIP-kérelmekre, kivéve, ha a kandezartán, a lozartán és a valzartán közötti különbségtétel objektíven indokolható. Véleményük szerint az Ügynökség eredeti értékelésében vagy a felülvizsgálat értékelésében semmi nem tisztázta azokat az objektíven meghatározott és releváns jellemzőket, amelyek indokolhatják azt a döntését, hogy a kandezartánt a lozartántól és a valzartántól eltérően kezeli. Rámutatnak arra, hogy a kandezartánra, a lozartánra és a valzartánra vonatkozó termékspecifikus mentességek iránti kérelmeket az érintett vállalatok nagyjából egyidejűleg nyújtották be [25]. Ezért feltételezik, hogy a gyermekgyógyászati bizottság megbeszélései lényegében azonos tudományos és orvosi ismereteket vettek figyelembe. A gyermekgyógyászati bizottság azonban nem szolgált a biztonságosságon és/vagy hatásosságon alapuló tudományos indoklással arra vonatkozóan, hogy miért csak a kandezartánt kell tanulmányozni szívelégtelenségben szenvedő gyermekgyógyászati betegeknél.

20. Ami azt illeti, hogy az Ügynökség nem alapozta határozatát objektív és tisztességes értékelésre (a helyes hivatali magatartás európai kódexének 9.[26.] és 11.[27.] cikke), a panaszosok először is azt állítják, hogy az Ügynökség által végzett értékelés indokolatlan súlyt tulajdonított az ARB-vizsgálat terápiás szükségességének annak meghatározása érdekében, hogy az alkalmazható-e gyermekek szívelégtelenségére, és ha igen, hogyan. Az uniós jog előírja annak értékelését, hogy egy adott termék a meglévő kezelési rendszerekhez képest valószínűleg javítja-e az előny/kockázat viszonyt [28]. A terápiás igény önmagában nem döntő. A panaszosok szilárd véleménye szerint az ARB-k előny/kockázat viszonya valószínűleg nem biztosít jelentős terápiás előnyt a meglévő kezelési módokkal szemben.

21. A panaszosok továbbá ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyermekgyógyászati bizottság teljes mértékben elismerte, hogy az ACEI-k meglévő hatékony kezelést jelentenek. Ami az ARB-k és az ACEI-k összehasonlítását illeti, a szakértők által értékelt publikált szakirodalomra hivatkozva megjegyzik, hogy bár vannak mechanikus különbségek, amelyekkel az ACEI-k és az ARB-k beavatkoznak az angiotenzin II hatásaiba, a preklinikai tanulmányok azt mutatják, hogy egyik mechanizmus sem egyértelműen jobb. E kísérleti adatokkal összhangban felnőtteken végzett klinikai vizsgálatok megállapították, hogy mind az ACEI-k, mind az ARB-k hatékonyan kezelik a bal kamrai szisztolés diszfunkció miatti szívelégtelenséget. Azonban egyik kísérlet sem hasonlította össze közvetlenül ezeket az ügynököket. A szakértői csoportok elsővonalbeli terápiaként ajánlják az ACE-ket szívelégtelenségben, és csak az ACE-kkel szemben intoleráns alanyok számára javasolnak ARB-ket. Ennek megfelelően az ARB-vel végzett vizsgálatoknak jelentős terápiás előnyt kell megállapítaniuk az ACEI-kezeléshez képest.

22. A panaszosok azzal érvelnek, hogy a kandezartán ízjellemzői (amelyekre az Ügynökség megkülönböztető tényezőként hivatkozott) nem tekinthetők döntő tényezőnek annak előírásában, hogy a panaszosok egyedül végezzenek gyermekgyógyászati vizsgálatot szívelégtelenségben. Ennek az az oka, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálat megkezdése előtt ki kell dolgozni egy megfelelő gyermekgyógyászati adagolási formát és egy gyermekeknél alkalmazható készítményt. Ez az előfeltétel egyenlő erővel vonatkozik valamennyi ARB-re.

23. A panaszosok továbbá azt állítják, hogy a kandezartán kiválasztására vonatkozó döntés nem bizonyítékokon alapult, mivel az Ügynökség a valzartánt is javasolhatta volna megfelelő gyógyszerjelöltként a szívelégtelenség gyermekpopulációban történő tesztelésére. Objektíven indokolt indokok hiányában önkényes és tárgyilagos az a döntés, hogy a panaszosokat szívelégtelenség esetén gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatok elvégzésére kötelezik.

24. Végezetül a panaszosok azzal érvelnek, hogy nem helyénvaló a gyermekgyógyászati bizottság azon kérése, hogy végezzenek ellenőrizetlen, feltáró vizsgálatot a kandezartánra vonatkozóan, azzal a teljes elvárással, hogy az klinikailag nem értelmezhető. A tanulmányok jelentőségének értékelésére vonatkozó bizottsági kritériumok leírása érdekében idézik a PIP-iránymutatás tervezetét. A gyermekgyógyászati vizsgálati tervre vonatkozó iránymutatásban implicit módon szerepel, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálatokból származó adatoknak klinikailag jelentősnek és értelmezhetőnek kell lenniük, mivel az ilyen vizsgálati eredményeket bele kell foglalni a kandezartán alkalmazási előírásába. A Bizottság alkalmazási előírásról szóló iránymutatása szerint a jóváhagyott alkalmazási előírásban [29] szereplő információk képezik „az egészségügyi szakemberek számára a gyógyszer biztonságos és hatékony alkalmazására vonatkozó információk alapját”. A panaszosok kitartanak amellett, hogy a gyermekgyógyászati bizottság kérelme a klinikai jelentőség és relevancia tekintetében nem felelt meg a fenti szabályozási előírásnak és küszöbértéknek.

25. Véleményében az Ügynökség azzal érvel, hogy a hivatali visszásság fogalma nem használható fel annak a mérlegelési mozgástérnek a megkérdőjelezésére, amellyel a gyermekgyógyászati bizottsága a tudományos kérdések értékelése során rendelkezik.

26. Az Ügynökség ezt követően megismétli a gyermekgyógyászati bizottsága által a közigazgatási eljárás során tett megállapításokat, amelyeket a kandezartánról szóló összefoglaló jelentés [30] tartalmaz. Először is, az Ügynökség megállapítja, hogy a kandezartánra vonatkozó eljárás kezdetétől fogva az előadó és a szakértői értékelő megállapította, hogy a gyermekek szívelégtelensége tekintetében egyértelmű terápiás igény mutatkozik a gyógyászati termékek fejlesztése iránt, és hogy ezen a területen jó „potenciál” áll fenn az ARB tekintetében. Felismerve, hogy a gyermekgyógyászati szívelégtelenség klinikai vizsgálatának elvégzése tudományos szempontból kihívást jelentene, és elismerve a panaszosok által a kérelmükben felvetett biztonságossági aggályokat, a gyermekgyógyászati bizottság kijelentette, hogy figyelembe kell venni a kielégítetlen terápiás igényt. A gyermekgyógyászati bizottság ezért megvizsgálta, hogy a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó megfelelő adatok nélküli "off-label alkalmazás" etikusabb-e, mint egy olyan klinikai vizsgálat elvégzése, amely megpróbálja meghatározni a kockázatokat és az előnyöket az összes rendelkezésre álló és szükséges óvintézkedéssel és intézkedéssel a résztvevő vizsgálati alanyok kockázatainak minimalizálása érdekében. Ezzel a szemponttal a gyermekgyógyászati rendelet (7) preambulumbekezdése foglalkozik. A klinikai vizsgálatok elvégzése minden esetben a 2001/20/EK irányelvben [31] meghatározott, a gyermekpopuláció védelmére vonatkozó különleges követelmények hatálya alá tartozna.

27. A gyermekgyógyászati bizottság szerint a klinikai vizsgálatok elvégzésének szükségességét (a különböző kérelmezők között is) egyensúlyba kell hozni a gyermekgyógyászati rendelet (4) és (7) preambulumbekezdésében meghatározott etikai követelményekkel, amelyek megtiltják, hogy számos kérelmezőt ugyanazon klinikai vizsgálatok elvégzésére kérjenek fel ugyanabban a populációban, ha a beiratkozás célpopulációjában a betegek száma és a 2001/20/EK irányelv szerint végzett klinikai vizsgálat megvalósíthatósága korlátozott. Az ugyanabba az osztályba tartozó termékekkel kapcsolatos eltérő megközelítés ezért i. tudományos szempontból (a célpopulációban korlátozott számú beteg van, és a kandezartánnak van a legkedvezőbb íze az összes rendelkezésre álló ARB közül, így gyermekgyógyászati fejlesztésre javasolt gyógyszerré válik) és ii. etikai szempontból is indokolt.

28. Az Ügynökség ezt követően hivatkozik a gyermekgyógyászati bizottsága által a panaszosok felülvizsgálati kérelmét követően elvégzett értékelésre. Elismeri a panaszosok azon érvét, hogy az ellátás jelenlegi színvonala az ACEI-k és az ARB-k, de emlékeztet arra, hogy ezek gyermekeknél történő alkalmazása nem bizonyítékokon alapul, és „nem előírás”. Alternatíva nem létezik. Megismétli azt az érvet, hogy a klinikai vizsgálat elvégzése etikusabb, mint az indikáción túli alkalmazás folytatódásának engedélyezése a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó megfelelő adatok nélkül.

29. Az Ügynökség szerint a gyermekgyógyászati bizottság nem csak a kandezartán gyermekek szívelégtelenségének kezelésére vonatkozó terápiás szükségletére hivatkozva utasította el a mentesség ajánlását, hanem azt is értékelte, hogy a termék a meglévő kezelési rendszerekhez képest valószínűleg javítja-e az előny-kockázat profilt.

30. Ami a panaszosok azon érvét illeti, hogy a szívelégtelenség állapotában az ARB-k számára nem volt jelentős terápiás előny, az Ügynökség ismételten kijelenti, hogy a Gyermekgyógyászati Bizottság nem állapította meg, hogy az ARB-k nem rendelkeztek jelentős terápiás előnnyel a szívelégtelenség állapotában. Ezt közvetetten illusztrálhatja az ARB-k osztálymentességének hiánya a szívelégtelenség állapotában. Ezenkívül az egyes termékek (jelen esetben az egyes ARB-k) terápiás szükségletét több, a termék jellemzőivel és a célzott klinikai állapottal kapcsolatos kritérium alapján értékelik. Hozzáteszi, hogy ezt az értékelést bizonyos mértékig eseti alapon végzik, de a feltételek és a termékek tekintetében hasonló közös indokokat alkalmaznak.

31. Az Ügynökség rámutat arra, hogy a gyermekgyógyászati bizottság nem állapította meg, hogy az a tény, hogy az ACEI-k megalapozott, ajánlott és hatékony meglévő terápiát jelentenek a szívelégtelenség állapotában, elegendő volt ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyja az ARB-k egész osztályának és a kandezartánnak ebben a konkrét állapotban való potenciális terápiás igényét. Azt mondja, hogy határozottan terápiás érdeklődés van a különböző jellemzőkkel rendelkező különböző termékek iránt, és megfelelő adagolási adatok, farmakokinetikai adatok, hatékonysági adatok és biztonságossági adatok szívelégtelenségben szenvedő gyermekeknél. Azzal érvel továbbá, hogy teljes mértékben támogatja az ARB-k lehetséges eltérő pozicionálását az ACEI-k tekintetében a felnőttek és a gyermekek között, de ez valójában minden más termékre is vonatkozik, ami indokolja a gyermekgyógyászati vizsgálati terv szükségességét, amint azt a gyermekgyógyászati rendelet felvázolja.

32. Az Ügynökség továbbá azt állítja, hogy az az érv, amely szerint a kandezartán vagy más ARB-k nem jelentenek jelentős vagy potenciális terápiás előnyt a gyermekpopuláció számára, nem elfogadható, sőt meglehetősen meglepő, mivel a panaszosok a kandezartánra vonatkozó gyermekgyógyászati vizsgálati terv iránti kérelmet nyújtottak be a magas vérnyomás állapotával kapcsolatban, anélkül, hogy más indokot terjesztettek volna elő.

33. Az Ügynökség ezt követően idézi a gyermekgyógyászati bizottságnak a kandezartán és az ACEI összehasonlítását a szívelégtelenség állapotára és a gyermekpopulációra vonatkozóan, ami hozzáteszi, hogy minden gyermekgyógyászati vizsgálati terv célja. A Candesartan a következő előnyökkel járhat a gyermekek számára: i. az életkornak megfelelő készítmény nagyon kisgyermekek számára; ii. kisgyermekek számára jó ízű orális készítmény; és iii. a napi egyszeri adagok lehetősége valamennyi korcsoport esetében. Ezek a sajátos jellemzők, valamint a megfelelő farmakokinetikai/farmakodinámiás adatok, adagolási ajánlások, hatásossági és biztonságossági adatok nagyon értékes és szükséges klinikai információt jelentenének.

34. Ami az ARB-k kezelésének állítólagos következetlenségét illeti, az Ügynökség rámutat arra, hogy a candesartanra vonatkozó összefoglaló jelentés egyértelmű abban a tekintetben, hogy nem a jobb íz érve volt a fő indoka annak a döntésnek, hogy a candesartant jelölték meg az egyetlen olyan szerként, amely a szívelégtelenség állapotának értékeléséhez szükséges. Az összefoglaló jelentést a következőképpen idézi: „Véleményünk szerint az íz a gyógyszer fontos szempontja, mivel nemcsak a betegek tapadását befolyásolja, hanem a készítményre is hatással lesz (nincs szükség további segédanyagokra a rossz íz elfedéséhez). Emellett a farmakokinetikai jellemzők és a felnőtteknél jelenleg rendelkezésre álló adatok jobb fogalommá teszik a kandezartánt, mint a másik két említett. A valzartán érzékenyebb az élelmiszer-hatásra (a biohasznosulás csökkenése élelmiszer jelenlétében), és a lozartán a legnagyobb potenciállal rendelkezik a gyógyszerkölcsönhatások tekintetében; emellett az ELITE II adatok fényében a lozartánt nem lehetett volna erre az indikációra megfelelő jelöltként kiválasztani. Azt is lehet állítani, hogy bár a Val-HeFT és a CHARM vizsgálatok támogatták mind a valzartán, mind a kandezartán HF-ben való alkalmazását, az eredmények fényében, ha egyetlen jelöltet kell kiválasztani, akkor kandezartán lenne (bár nem világos, hogy az említett vizsgálatokban tapasztalt különbségek milyen mértékben tulajdoníthatók a termékeknek vagy a véletlennek).

35. Az Ügynökség végezetül megállapítja, hogy a gyermekgyógyászati bizottság minden egyes gyermekgyógyászati vizsgálati kérelmet saját érdemei alapján, a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján és a tanulmányozandó gyermekpopuláció figyelembevételével értékel.

36. Az Ügynökség véleményével kapcsolatos észrevételeikben a panaszosok azt állítják, hogy az Ügynökségnek nincs megfelelő alapja arra, hogy esetükben megtagadja a termékspecifikus mentesség megadását, és hogy az Ügynökség határozata hibás. Álláspontjuk alátámasztására azzal érvelnek, hogy i. az Ügynökség nem alkalmazta következetesen a termékspecifikus mentesség megadásának indokait a hasonló esetekre, megsértve ezzel az egyenlő bánásmód elvét; ii. az Ügynökség önkényes, a gyermekgyógyászati rendelettel összeegyeztethetetlen megfontolást vezetett be, amely az egyetlen alapja annak, hogy a panaszosokat gyermekgyógyászati vizsgálat elvégzésére kötelezzék; és iii. az Ügynökség nem indokolta megfelelően az eltérő bánásmódot. Következésképpen az a döntés, hogy nem adják meg a kért mentességet, nem felel meg a méltányosság elvének.

37. A panaszosok különösen az Ügynökség azon álláspontjára hivatkoznak, hogy az ACEI-k és az ARB-k alkalmazása nem bizonyítékokon alapul. Véleményük szerint ez az álláspont nincs összhangban a meglévő klinikai iránymutatásokkal (a rendelkezésre álló klinikai bizonyítékok alapján), amelyek alátámasztják azt a nézetet, hogy az ACEI-k hatékony terápiák.

38. A panaszosok megismétlik azt az érvet, hogy az uniós jog szempontjából a kielégítetlen egészségügyi szükséglet önmagában nem lehet megfelelő alap az eltérő bánásmód igazolására. Ez nem szolgálhatott megfelelő alapul ahhoz sem, hogy az Ügynökség megtagadja a termékspecifikus mentesség megadását.

39. A panaszosok vitatják, hogy az Ügynökség eseti alapon, több kritérium alapján indokolta volna a szívelégtelenségben szenvedő egyes termékek terápiás szükségletének értékelését. Állításuk szerint e megközelítés indokolása a teljes értékelési és felülvizsgálati folyamat során hiányzik.

40. A panaszosok azt állítják, hogy az Ügynökség arra vonatkozó tudományos érvei közül, hogy a lozartán és a valzartán miért nem választható egyformán alkalmasnak a gyermekgyógyászati fejlesztésre, egyik sem meggyőző tudományosan, tekintettel arra, hogy mindkét készítményt jóváhagyták a gyermekpopulációban való felhasználásra [32]. Továbbra is részletesen vitatják az Ügynökség által a kandezartán kiválasztásával kapcsolatban felhozott tudományos érveket. Megismétlik azon érvüket, amely szerint az íz irreleváns szempont, és kitartanak amellett, hogy a kandezartán Ügynökség által felsorolt három sajátos előnyös tulajdonsága (lásd a fenti 33. pontot) nem kizárólag az Ügynökségre jellemző, hanem az ARB-k teljes osztálya tekintetében ugyanolyan jelentőséggel bír a gyermekgyógyászati gyógyszerfejlesztés szempontjából. Azzal érvelnek, hogy a kandezartán, a lozartán és a valzartán farmakokinetikája alapján semmilyen bizonyossággal nem lehet megjósolni, hogy az egyik ARB a másiknál előnyösebb lenne a gyermekek szívelégtelenségének kezelésében. Arra a beismerésre is hivatkoznak, hogy a kandezartánra és a valzartánra vonatkozó felnőtt vizsgálatokból extrapolált adatok nem meggyőzőek, és esélyt adhatnak.

41. Tekintettel arra, hogy az Ügynökség elismerte, hogy egy gyermekgyógyászati vizsgálat elvégzése „tudományos kihívást” jelentene, és hogy a panaszosok egy ilyen vizsgálat lefolytatásából eredő biztonsági aggályokat vetettek fel, a panaszosok azzal érvelnek, hogy általában ezek a megfontolások képeznék a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke szerinti termékspecifikus mentesség megadásának alapját.

42. Végezetül a panaszosok kitartanak amellett, hogy az etikai elvek [33] fényében nyilvánvalóan helytelen lenne, ha az Ügynökség olyan gyermekgyógyászati klinikai vizsgálat elvégzésére kötelezné a panaszosokat, amely állításuk szerint nem vezet klinikailag értelmezhető és értelmezhető következtetéshez.

43. Kiegészítő észrevételeikben a panaszosok jelentést nyújtanak be a gyermekgyógyászati szívelégtelenséggel foglalkozó szakértői csoport üléséről, amelyet az Ügynökség 2010. november 29-én szervezett a gyermekgyógyászati szívelégtelenségben végzett klinikai vizsgálatok megvitatása céljából. A panaszosok szerint a jelentésből eredő legfontosabb megfontolások közé tartozik, hogy az ACEI-k továbbra is a szívelégtelenség első vonalbeli kezelése, és hogy az ARB-k "kevés kedvező hatással vannak az ACEI-re felnőtteknél, de farmakokinetikai/farmakodinámiás (PK/PD) és biztonságossági adatokra mindenképpen szükség van. Az ARB-kkel végzett hypertoniás vizsgálatokból farmakokinetikai adatok nyerhetők.” A panaszosok véleménye szerint a jelentés támogatja a kandezartánra vonatkozó termékspecifikus mentesség megadását, összhangban az Ügynökség két hasonló ARB-re vonatkozó korábbi határozataival, mivel a szívelégtelenség ARB-vel történő kezelésére irányuló gyermekgyógyászati vizsgálatok valószínűleg nem eredményeznének klinikailag jelentős eredményeket.

Az ombudsman értékelése

Előzetes megjegyzés

44. Az ombudsman szolgálatai vizsgálatot végeztek ebben az ügyben, amelynek során hozzáférést szereztek különösen az Ügynökségnek a lozartánra és a valzartánra vonatkozóan benyújtott gyermekgyógyászati vizsgálati tervvel és mentességi kérelmekkel kapcsolatos dokumentumaihoz [34]. A vizsgálattal összefüggésben az Ügynökség kijelentette, hogy az ombudsman szolgálatai által megvizsgált dokumentumok bizalmasak. Az ombudsman alapokmánya 4. cikkének (1) bekezdésével [35], valamint az ombudsman által elfogadott és legutóbb 2008. december 3-án módosított végrehajtási rendelkezések [36] 5. cikkének (2) bekezdésével, 13. cikkének (3) bekezdésével és 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ombudsman vizsgálata nem eredményezi azt, hogy a panaszos vagy bármely más személy hozzáfér az Ügynökség által a vizsgálat során bizalmasnak minősített dokumentumokhoz vagy az ilyen dokumentumokban szereplő információkhoz. Bár az ombudsman nem fedi fel az Ügynökség által bizalmasnak minősített dokumentumokat vagy az ilyen dokumentumokban szereplő információkat, az ombudsman elemzése egyértelműen figyelembe veszi az e dokumentumokban szereplő információkat, és levonja azokból a megfelelő következtetéseket.

A jogi keret

45. Az ombudsman ismerteti a jogi keretre vonatkozó elemzését, és megvizsgálja, hogy az Ügynökség helyesen alkalmazta-e ezt a jogi keretet.

46. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a gyermekgyógyászati rendelet célja a gyermekgyógyászati felhasználásra tesztelt gyógyszerek elérhetőségének javítása. Ezért azoknak a gyógyszeripari vállalatoknak, amelyek az EU központi engedélyezési rendszerén keresztül kívánnak forgalombahozatali engedélyt szerezni, a termékfejlesztés részeként figyelembe kell venniük termékeik lehetséges gyermekgyógyászati felhasználását. Ebben az összefüggésben a gyermekgyógyászati rendelet előírja a gyógyszeripari vállalatok számára, hogy gyermekgyógyászati vizsgálati terveket javasoljanak. A gyermekgyógyászati rendelet 2. cikkének (2) bekezdése a gyermekgyógyászati vizsgálati tervet olyan kutatási és fejlesztési programként határozza meg, amelynek célja annak biztosítása, hogy létrejöjjenek azok a szükséges adatok, amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett egy gyógyszer gyermekek kezelésére engedélyezhető.

47. Az Ügynökség gyermekgyógyászati bizottsága felelős a hozzá benyújtott gyermekgyógyászati vizsgálati tervek tartalmának értékeléséért, valamint a gyermekgyógyászati vizsgálati tervek elvégzésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség vagy annak elhalasztása iránti kérelmek értékeléséért. E feladatok ellátása során a gyermekgyógyászati bizottság gondosan mérlegeli a gyermekgyógyászati rendelet (4) és (7) preambulumbekezdésében meghatározott megfontolásokat, amelyek szerint i. a gyermekgyógyászati rendelet célkitűzéseit úgy kell elérni, hogy a gyermekeket ne vessék alá szükségtelen klinikai vizsgálatoknak [37], és ii. a vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos aggályokat pedig a gyermekek nem tesztelt gyógyszerekkel való ellátásával kapcsolatos etikai aggályokkal kell ellensúlyozni [38].

A mentesség megadásának okai

48. Amint azt az alábbiakban részletesen kifejtjük, az ombudsman megállapítja, hogy a mentesség iránti kérelmek esetében alkalmazandó elemzési struktúra [39] a következő.

• 1. szakasz [40]: annak meghatározása, hogy a kérelmező bizonyította-e, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, nevezetesen, hogy a kérelmező bizonyította-e, hogy az a betegség vagy állapot, amelyre az adott gyógyszert vagy osztályt szánják, csak felnőtt populációkban fordul elő;

Ha a kérelmező nem bizonyította a fentieket, az Ügynökségnek a 2. szakaszba kell lépnie.

• 2. szakasz: annak meghatározása, hogy a kérelmező bizonyította-e a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazását, nevezetesen azt, hogy a kérelmező bizonyította-e, hogy az adott gyógyszer vagy gyógyszercsoport valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopuláció egy részében vagy egészében;

Ha a kérelmező nem bizonyította a fentieket, az Ügynökségnek a 3. szakaszba kell lépnie.

• Határozza meg, hogy a kérelmező bizonyította-e, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazandó, nevezetesen, hogy a kérelmező bizonyította-e, hogy az adott gyógyszerkészítmény nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest.

Ha a kérelmező nem bizonyította a fentieket, az Ügynökségnek a 4. szakaszba kell lépnie.

• 4. szakasz: annak meghatározása, hogy a kérelmező bizonyította-e, hogy lehetetlen (például azért, mert a betegpopuláció túl kicsi) olyan vizsgálatokat tervezni egy gyógyszerrel kapcsolatban, amelyek a minőség, a biztonságosság és a hatásosság tekintetében megteremtik a szükséges terápiás előnyöket [41];

Ha a kérelmező nem bizonyította a fentieket, az Ügynökségnek az 5. szakaszba kell lépnie.

• 5. szakasz: Ha a termékosztályban két vagy több olyan termék van, amely alkalmas gyermekgyógyászati vizsgálati terv elkészítésére, és ha az érintett betegpopuláció túl kicsi ahhoz, hogy lehetővé tegye a gyermekgyógyászati vizsgálati terv elvégzését a termékosztályba tartozó valamennyi érintett terméken, mentességet kell adni a kérelmezőnek, aki bizonyította, hogy terméke a gyermekgyógyászati vizsgálati terv tekintetében nem optimális az alternatív jelölt termék(ek)hez képest.

1. szakasz

49. Az elemzés első szakasza kevés magyarázatot igényel. Bizonyos betegségek vagy állapotok, mint például számos foglalkozási megbetegedés, csak felnőtt populációkban fordulnak elő. Ha az adott gyógyszert vagy osztályt ilyen betegségek vagy állapotok kezelésére szánják, akkor azzal kapcsolatban nincs értelme gyermekgyógyászati vizsgálati tervet készíteni.

2. és 3. szakasz

50. A 2. és 3. szakasz szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ha egy termék (vagy termékcsoport, amelybe tartozik) hatástalannak vagy nem biztonságosnak minősül a 2. stádiumban lévő gyermekgyógyászati betegek számára, egyértelmű, hogy a 3. stádiumban a terméknek nem lesz "jelentős terápiás előnye" a gyermekgyógyászati betegek számára meglévő kezelésekkel szemben (feltételezve, hogy egyetlen meglévő kezelés sem hatástalan vagy nem biztonságos). Előfordulhat azonban, hogy egy termék megfelel a 2. szakasznak, mivel hatékonynak és biztonságosnak tekinthető a gyermekgyógyászati betegek számára, de nem felel meg a 3. szakasznak, mivel nem biztosít "jelentős terápiás előnyt" a gyermekgyógyászati betegek számára a meglévő kezelésekhez képest.

51. A gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjával kapcsolatos 3. szakaszt illetően a Bizottság gyermekgyógyászati vizsgálati tervre vonatkozó iránymutatása [42] kimondja, hogy annak a kérdésnek a mérlegelésekor, hogy egy adott gyógyszer "jelentős terápiás előnyt" jelent-e a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest, a gyermekgyógyászati bizottság figyelembe veszi a kezelendő állapot jellegét és az érintett gyógyszerre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat. Az iránymutatás felsorolja azokat az elemeket is, amelyek alapján „jelentős terápiás előny” állapítható meg. A gyermekgyógyászati bizottság például megállapíthatja, hogy jelentős terápiás előny áll fenn, ha a meglévő kezelések nem kielégítőek, és jobb várható előny-kockázat profillal rendelkező alternatív módszerekre van szükség, vagy ha a szóban forgó termék jobb adagolási rendszert vagy beadási módszert kínál (napi adagok száma, orális adagolás az intravénás alkalmazáshoz képest, a kezelés időtartamának csökkentése), vagy ha új, klinikailag releváns, életkornak megfelelő készítményt bocsát rendelkezésre [43]. A gyermekgyógyászati bizottság által végzett értékelés egyértelműen összehasonlítható az alternatív kezelésekkel.

52. Mivel annak meghatározásához, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazandó-e, a gyermekgyógyászati betegek számára már létező alternatív kezelések hatékonysága szolgál viszonyítási alapul, ez azt jelenti, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdése c) pontjának a jelen ügyre való alkalmazását illetően a releváns kérdés a következő: A candesartan "jelentős terápiás előnyt" jelent a gyermekgyógyászati betegek számára az ACEI-kkel összehasonlítva.

4. szakasz

53. Az ombudsman megjegyzi, hogy a mentesség megadásának a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott indokai nem kimerítőek. A mentesség megadásának vagy megtagadásának további hallgatólagos oka levezethető a gyermekgyógyászati rendelet [44] 6. cikkének (2) bekezdéséből, amely szerint a gyermekgyógyászati bizottság feladatainak ellátása során mérlegeli, hogy a javasolt vizsgálatok várhatóan jelentős terápiás előnnyel járnak-e a gyermekpopuláció számára és/vagy kielégítik-e a gyermekpopuláció terápiás szükségletét [45] [46].

54. Annak meghatározását, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv keretében javasolt vizsgálatok várhatóan jelentős terápiás előnnyel járnak-e és/vagy kielégítik-e a gyermekpopuláció terápiás igényét, a következő referenciaértékek alapján kell mérni:

• Először is, a gyermekgyógyászati vizsgálati tervből származó "terápiás előnyöket" össze kell vetni a szóban forgó gyógyszerre vonatkozó ismeretek jelenlegi szintjével annak megállapítása érdekében, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv "terápiás előnyei" valóban "jelentősek-e". Például, ha a kandezartán gyermekgyógyászati betegeknél történő alkalmazására vonatkozó ismeretek jelenlegi szintje nagyon alacsony, még egy szerény PIP (például egy korlátozott számú betegre vonatkozó PIP, amely csak egy tanulmányi területre, például az adagolásra vonatkozik) is „jelentős terápiás előnyökkel” járhat. Ezzel szemben, ha a termékkel kapcsolatban meglévő ismeretek szintje már kiterjedt lenne, igen széles körű vizsgálatok elvégzésére lehet szükség annak biztosítása érdekében, hogy azok jelentős terápiás előnyökkel járjanak.

• Másodszor, a gyermekgyógyászati vizsgálati tervből eredő "terápiás előnyöket" össze kell vetni a gyermekgyógyászati betegeken végzett vizsgálatok lehetséges következményeivel annak megállapítása érdekében, hogy a várható terápiás előnyök indokolják-e a javasolt vizsgálatokat [47]. Összefoglalva, még ha a közvetlenül fent ismertetett vizsgálat arra a következtetésre is vezet, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv „terápiás előnyökkel” járna, előfordulhat, hogy ezek a „terápiás előnyök” nem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a szóban forgó gyógyszer gyermekgyógyászati betegeken végzett vizsgálatával járó aggályokat.

55. A fentiekkel kapcsolatban az ombudsman megjegyzi, hogy bizonyos körülmények között lehetetlen lehet kiterjedt gyermekgyógyászati vizsgálati tervet végezni (például ha a gyermekgyógyászati betegpopuláció nem elég nagy ahhoz, hogy kiterjedt értékeléseket tegyen lehetővé). Ilyen körülmények között összhangban van a gyermekgyógyászati rendelet céljával és a gyermekgyógyászati rendelet 6. cikke (2) bekezdésének a gyermekgyógyászati rendelet 15. és 17. cikkével összefüggésben értelmezett szövegével, hogy a kérelmezőt legalább korlátozott gyermekgyógyászati vizsgálati terv elvégzésére kötelezzék, feltéve, hogy észszerűen feltételezhető, hogy a korlátozott gyermekgyógyászati vizsgálati terv „jelentős terápiás előnyökkel” jár. Amint azt fentebb megjegyeztük, a termék gyermekgyógyászati alkalmazásával kapcsolatos ismeretek jelenlegi viszonylagos hiánya releváns tényező lesz annak meghatározásakor, hogy egy korlátozott gyermekgyógyászati vizsgálati terv „jelentős terápiás előnyökkel” járhat-e. Ha jelenleg nagyon keveset tudunk a termék gyermekgyógyászati alkalmazásáról, valószínűbb, hogy még a korlátozott vizsgálatok is „jelentős” terápiás előnyökkel járnak [48].

56. Összefoglalva, az a tény, hogy nem lehet nagyszabású tanulmányokat végezni, nem jelenti azt, hogy nem kell tanulmányokat végezni. Más szóval, a gyermekgyógyászati rendelet ezen aspektusa azt a népszerű mondást tükrözi, hogy a legjobb nem lehet a jó ellensége.

57. Továbbá, és különösen a jelen ügy szempontjából, amikor a gyermekgyógyászati bizottság arra a következtetésre jut, hogy a mentesség nem adható meg a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján – más szóval, ha a termék a meglévő kezelésekhez képest potenciálisan jelentős terápiás előnnyel jár –, a kérelmezőnek különösen nyomós indokokat kell felhoznia arra vonatkozóan, hogy az adott esetben miért nem lehetett tanulmányokat végezni, és ezért miért véli úgy, hogy a mentességet meg kell adni [49].

5. szakasz

58. Míg a betegpopuláció korlátozott mérete hatással lesz a gyermekgyógyászati vizsgálati terv kiterjedésére és jellegére (a nagyléptékű gyermekgyógyászati vizsgálati terv lehetetlen lehet, ha a gyermekgyógyászati betegpopuláció kicsi), arra is hatással lesz, hogy egy adott termékosztályon belül mely termék(ek)től kell megkövetelni a gyermekgyógyászati vizsgálati terv elvégzését. Ha a gyermekgyógyászati betegpopuláció olyan kicsi, hogy egynél több termék esetében (még kismértékben is) lehetetlen elvégezni a gyermekgyógyászati vizsgálati tervet, először is azt a következtetést kell levonni, hogy a gyermekpopulációban csak egy terméket kell vizsgálatnak alávetni [50], másodszor pedig el kell végezni a különböző lehetséges készítmények összehasonlító értékelését annak megállapítása érdekében, hogy melyik terméket kell vizsgálatnak alávetni. Amennyiben a vizsgálatra korlátozott betegpopuláció áll rendelkezésre, fontos, hogy a vizsgálatot ne az optimálistól elmaradó termék felhasználásával végezzék. Ez utóbbi értékelés tehát magában foglalja az adott termékosztályba tartozó különböző termékek (jelen esetben az érintett ARB-k) összehasonlító vizsgálatát annak meghatározása érdekében, hogy melyik termék a legmegfelelőbb jelölt. Az összehasonlító vizsgálat számos kritériumon alapul, mint például a vizsgálatra való alkalmasság és az egyes termékek releváns konkrét potenciális terápiás előnyei.

59. Amint arra az Ügynökség helyesen rámutatott (lásd a fenti 27. pontot), a klinikai vizsgálatok elvégzésének szükségességét egyensúlyba kell hozni a gyermekgyógyászati rendelet (4) és (7) preambulumbekezdésében meghatározott etikai követelményekkel, amelyek megtiltják, hogy számos kérelmezőt ugyanazon klinikai vizsgálatok elvégzésére kérjenek fel ugyanabban a populációban, ha a beiratkozás célpopulációjában a betegek száma és a 2001/20/EK irányelv szerint végzett klinikai vizsgálat megvalósíthatósága korlátozott [51]. Ilyen körülmények között, még ha egynél több termék is alkalmas lehet a gyermekgyógyászati vizsgálati terv elkészítésére, a gyermekgyógyászati vizsgálati terv elkészítésére alkalmas termékek közül ki kell választani a gyermekgyógyászati vizsgálati terv elkészítésére legalkalmasabb terméket.

60. Ezért mentesség adható, még akkor is, ha a mentesség megadásához szükséges, fent leírt négy vizsgálat nem teljesül (a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott három vizsgálat, valamint a gyermekgyógyászati rendelet 6. cikkének (2) bekezdéséből, valamint a gyermekgyógyászati rendelet 15. és 17. cikkéből eredő kiegészítő vizsgálat). Ilyen helyzet akkor állna elő, ha az Ügynökség arra a következtetésre jutna, hogy: i. az érintett betegpopuláció túl kicsi ahhoz, hogy lehetővé tegye a gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtását a termékosztályba tartozó valamennyi érintett terméken, és ii. a szóban forgó termék kevésbé alkalmas jelölt (például a vizsgálatra való alkalmasság és a releváns konkrét potenciális terápiás előnyök tekintetében), mint az adott termékosztályba tartozó alternatív termék(ek).

61. Az ombudsman hangsúlyozza, hogy ha az elemzés 5. szakaszához érkezünk, csak azt kell megállapítani, hogy egy terméknek van-e valamilyen terápiás előnye az adott termékosztályba tartozó más termékekkel összehasonlítva. Ez a figyelembe vett összehasonlító terápiás előny valóban minimális lehet.

Az elemzés különböző szakaszai közötti különbségek indokolása

62. Emlékeztetni kell arra, hogy az elemzés 3. szakaszában a kérelmező annak bizonyítására törekszik, hogy terméke nem jár jelentős terápiás előnnyel a gyermekgyógyászati betegek számára jelenleg alkalmazott kezelésekhez képest. Ha az elemzés 5. szakaszára kerül sor, a kérelmező annak bizonyítására törekszik, hogy terméke az e termékosztályba tartozó többi jelölt termékhez képest kevesebb terápiás előnnyel rendelkezik. Az 5. szakaszban figyelembe vett összehasonlító terápiás előny valóban minimális lehet . A 3. és az 5. szakasz közötti különbség okai a következők. A 3. szakasz célja annak meghatározása, hogy kell-e egyáltalán vizsgálatokat végezni. E kérdés elemzésekor figyelembe kell venni, hogy a termék jelentős terápiás előnnyel járhat-e a meglévő kezelésekhez képest. Ezzel szemben az 5. szakasz célja nem annak eldöntése, hogy el kell-e végezni a vizsgálatot (ezt a kérdést az 5. szakasz elérése esetén már igenlően megválaszolták), hanem a vizsgálatra legalkalmasabb termék(ek) azonosítása olyan helyzetben, amikor nem lehetséges minden termék vizsgálata (például a betegpopuláció korlátozott mérete miatt). Ha egy jelölt terméket alkalmasabbnak ítélnek az elemzés 5. szakaszában történő vizsgálatra, mivel az adott termékosztályba tartozó más termékekkel összehasonlítva bizonyos terápiás előnnyel rendelkezik, a mentesség érvényesen megtagadható a megfelelőbb jelölt termék esetében. Az a tény, hogy az egyik jelölt termék és a másik termék közötti komparatív terápiás előny minimális lehet, az 5. szakaszban nem problematikus [52].

A gyermekgyógyászati rendelet szerinti elemzés általános következetessége

63. Az ombudsman azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy az általa javasolt elemzési struktúra összhangban van a javasolt gyermekgyógyászati vizsgálati terveknek a gyermekgyógyászati bizottság által a mentesség iránti kérelmektől eltérő összefüggésben végzett elemzésével [53].

64. Ami az általa javasolt elemzési struktúra 4. szakaszát illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy ez a következetesség jogi követelmény. Összefoglalva, a gyermekgyógyászati rendelet 6. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a gyermekgyógyászati bizottság (valamennyi) feladatának ellátása során mérlegeli, hogy a javasolt vizsgálatok várhatóan „jelentős terápiás előnnyel” járnak-e a gyermekpopuláció számára és/vagy kielégítik-e annak „terápiás szükségletét”. Összefoglalva, az összes ilyen feladatra egyetlen referenciaértéket határoznak meg.

65. A gyermekgyógyászati rendelet 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a gyermekgyógyászati bizottság feladatai közé tartozik a) a gyermekgyógyászati bizottsághoz a rendelettel összhangban benyújtott, gyógyszerre vonatkozó gyermekgyógyászati vizsgálati terv tartalmának értékelése és véleményének megfogalmazása (az ombudsman erre az eljárásra "megállapodási eljárásként" hivatkozik)[54], valamint b) a mentességek és halasztások értékelése és véleményének megfogalmazása (az ombudsman erre az eljárásra "felmentési eljárásként" hivatkozik).

66. Az ombudsman hangsúlyozza, hogy a javasolt gyermekgyógyászati vizsgálati tervre vonatkozó „megállapodásnak” a gyermekgyógyászati rendelet 15–19. cikke szerinti „megállapodási eljárás” alkalmazásával történő megszerzésére vonatkozó referenciaértékek (összefoglalva: az a folyamat, amelynek során a „javasolt gyermekgyógyászati vizsgálati terv” „megállapodásos gyermekgyógyászati vizsgálati tervvé” válik) lényegében megegyeznek a gyermekgyógyászati rendelet 11–14. cikke szerinti mentesítési eljárásra vonatkozó referenciaértékekkel. Összefoglalva, mind a „megállapodási eljárásban”, mind a „felmentési eljárásban”, ha kizárt, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott kivételek egyike alkalmazandó (az elemzés 1–3. szakasza), a gyermekgyógyászati bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv „jelentős terápiás előnyökkel” jár-e (az elemzés 4. szakasza). A „megállapodási eljárás” keretében a kérdést azzal a kérdéssel kell megközelíteni, hogy a kérelmező javasolt-e olyan vizsgálatokat, amelyek „jelentős terápiás előnyökkel” járnak [55]. Ebben az összefüggésben a gyermekgyógyászati bizottság úgy ítélheti meg, hogy a javasolt gyermekgyógyászati vizsgálati terv nem kellően kiterjedt, és a kérelmezővel folytatott párbeszéd révén törekedhet egy megfelelőbb, szélesebb körű gyermekgyógyászati vizsgálati terv azonosítására. A „felmentési eljárás” keretében a kérdést azzal a kérdéssel kell megközelíteni, hogy a kérelmező előterjesztett-e objektív okokat arra vonatkozóan, hogy miért nem lehetséges olyan vizsgálatokat végezni, amelyek „jelentős terápiás előnyökkel” járnak. Ha a gyermekgyógyászati bizottság úgy találja, hogy lehetséges olyan gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtása, amely „jelentős terápiás előnyökkel” jár, nem adható mentesség [56]. Összefoglalva, bár a kérdés megközelítési módja eltér a „megállapodási eljárás” és a „mentességi eljárás” között, a két eljárásban használt referenciaértékek azonosak.

67. A fentiekkel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a kérelmező számára a gyermekgyógyászati vizsgálati terv terjedelmét illetően a gyakorlati eredménynek azonosnak kell lennie, ha a kérelmet a „megállapodási eljárás” vagy a „mentességi eljárás” keretében nyújtják be. Ha a „felmentési eljárás” keretében az elemzés 4. szakasza alapján azért utasítják el a felmentést, mert a gyermekgyógyászati bizottság úgy találja, hogy a „jelentős terápiás előnyöket” eredményező gyermekgyógyászati vizsgálati terv megvalósítható, és ezt követően megállapodnak egy releváns gyermekgyógyászati vizsgálati tervről, akkor a gyermekgyógyászati bizottságnak ugyanezt a gyermekgyógyászati vizsgálati tervet el kellett volna fogadnia, ha soha nem nyújtottak volna be felmentési kérelmet, és a gyermekgyógyászati vizsgálati tervet közvetlenül a „megállapodási eljárás” keretében nyújtották volna be [57].

Az egyenlő bánásmód elve [58]

68. Az egyenlő bánásmód elve tiltja többek között, hogy hasonló eseteket eltérő módon kezeljenek, és ezáltal egyeseket másokhoz képest hátrányos helyzetbe hozzanak, kivéve, ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható [59]. Az egyenlő bánásmód elve az Európai Unió Alapjogi Chartája [60] által védett alapvető jog.

69. A lozartán, a valzartán és a kandezartán ugyanabba a termékosztályba tartoznak (mindannyian ARB-k), és ugyanazon időszak alatt ugyanazon mentességi eljárás hatálya alá tartoztak. A mentesség iránti kérelmeket a gyermekgyógyászati bizottsághoz benyújtó vállalatok így összehasonlítható helyzetben voltak. Az egyenlő bánásmód elvét tehát mindhárom mentesség iránti kérelemre alkalmazni kellett volna. Mint ilyen, az e három mentesség iránti kérelem közötti eltérő bánásmódnak objektíven igazolhatónak kell lennie.

A lozartán- és valzartán-döntések

70. A mentesség iránti kérelmük vizsgálatakor a panaszosok csak azokhoz a korlátozott információkhoz fértek hozzá a lozartánra és valzartánra vonatkozó mentességekkel kapcsolatban, amelyeket az Ügynökség a mentességről szóló határozatok nyilvános változataiban közölt [61]. A candesartan-, lozartán- és valzartán-határozatok arra a tényre utalnak, hogy a Gyermekgyógyászati Bizottság összefoglaló jelentéseit mindhárom határozathoz csatolták. Ezek az összefoglaló jelentések azonban nem érhetők el nyilvánosan. Ennek az az oka, hogy a teljes határozatokat, beleértve az összes mellékletet és függeléket, csak a felpereseknek küldik meg (vagyis azoknak a vállalatoknak, amelyek a kandezartánra, a lozartánra és a valzartánra vonatkozó mentesség iránti kérelmeket benyújtották). Míg a gyermekgyógyászati vizsgálati tervekre és a mentesítési kérelmekre vonatkozó összefoglaló jelentések részletesen ismertetik a gyermekgyógyászati bizottság elemzését (például a candesartanra vonatkozó összefoglaló jelentés 126 oldalt tartalmaz), a gyermekgyógyászati vizsgálati tervekre és a mentesítési kérelmekre vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető határozatok nagyon rövidek (a candesartanra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető határozat csak 7 oldalt tartalmaz).

71. Az Ügynökség lozartánról szóló, 2008. február 29-i határozata nyilvánosan hozzáférhető változatának [62] vonatkozó szakaszai a következőképpen szólnak:

„1. cikk

A Cozaar és kapcsolódó nevek, lozartán-kálium, 12,5, 25, 50 és 100 mg, filmtabletta, szájon át történő alkalmazásra vonatkozó gyermekgyógyászati vizsgálati tervről, amelynek részleteit az Európai Gyógyszerügynökség gyermekgyógyászati bizottságának a mellékelt véleményében és annak függelékeiben ismertetjük, megállapodás születik.

2. cikk

A Cozaar és kapcsolódó nevek, lozartán-kálium, 12,5, 25, 50 és 100 mg, filmtabletta, szájon át történő alkalmazásra vonatkozó mentesség, amelynek részleteit az Európai Gyógyszerügynökség gyermekgyógyászati bizottságának mellékelt véleménye és annak függelékei tartalmazzák, ezennel megadásra kerül.

(...)

A [Gyermekgyógyászati Bizottság] véleménye

1. A gyermekgyógyászati bizottság, miután a módosított 1901/2006/EK rendelet 17. cikkével összhangban értékelte a javasolt gyermekgyógyászati vizsgálati tervet, a mellékelt összefoglaló jelentésben foglaltak szerint a következőket ajánlja:

• a módosított 1901/2006/EK rendelet 18. cikkével összhangban jóváhagyja a gyermekgyógyászati vizsgálati tervet,

• halasztás engedélyezése a módosított 1901/2006/EK rendelet 21. cikkével összhangban

• mentesség megadása a gyermekpopuláció egy vagy több alcsoportja számára az 1901/2006/EK rendelet 13. cikkének megfelelően, az alábbiak szerint módosítva és megkötve:

A módosított 1901/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja azon az alapon, hogy az adott gyógyszerkészítmény valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopuláció egy részében vagy egészében

A módosított 1901/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja azon az alapon, hogy az adott gyógyszerkészítmény nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest.

(...)

B. LEMONDÁS

Állapot

(...)

Szívelégtelenség

A gyermekpopuláció érintett alcsoportja(i), gyógyszerformája(i) és alkalmazási módja(i)

A mentesség a következőkre vonatkozik:

A gyermekpopuláció minden alcsoportja tabletta és életkornak megfelelő, kereskedelmi forgalomban kapható, szájon át történő alkalmazásra szánt folyékony készítmény

(...)”

72. Az Ügynökség 2008. október 14-i határozatának a valzartánra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető változatának [63] vonatkozó szakaszai a következőképpen szólnak:

„1. cikk

Gyermekgyógyászati vizsgálati terv Valsartan (Diovan), filmtabletta, kemény zselatin kapszula; életkornak megfelelő összetétel: folyékony készítmény, szájon át történő alkalmazás, amelynek részleteit az Európai Gyógyszerügynökség gyermekgyógyászati bizottságának mellékelt véleménye és annak függelékei tartalmazzák, ezennel elfogadásra kerülnek.

2. cikk

Mentesség Valsartan (Diovan), filmtabletta, kemény zselatin kapszula; életkornak megfelelő összetétel: folyékony készítmény, szájon át történő alkalmazásra, amelynek részleteit az Európai Gyógyszerügynökség gyermekgyógyászati bizottságának e határozathoz csatolt véleménye és annak függelékei tartalmazzák, a Bizottság engedélyezi

(...)

A [Gyermekgyógyászati Bizottság] véleménye

A gyermekgyógyászati bizottság, miután a módosított 1901/2006/EK rendelet 17. cikkével összhangban értékelte a javasolt gyermekgyógyászati vizsgálati tervet, a mellékelt összefoglaló jelentésben foglaltak szerint a következőket ajánlja:

• a módosított 1901/2006/EK rendelet 18. cikkével összhangban jóváhagyja a gyermekgyógyászati vizsgálati tervet,

• mentesség megadása a gyermekpopuláció egy vagy több alcsoportja számára az 1901/2006/EK rendelet 13. cikkének megfelelően, az alábbiak szerint módosítva és megkötve:

A módosított 1901/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja azon az alapon, hogy az adott gyógyszerkészítmény valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopuláció egy részében vagy egészében

A módosított 1901/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja azon az alapon, hogy az a betegség vagy állapot, amelyre az adott gyógyszert szánják, csak felnőtt populációkban fordul elő

A módosított 1901/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja azon az alapon, hogy az adott gyógyszerkészítmény nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest.

(...)

B. LEMONDÁS

Állapot

(...)

Szívelégtelenség

A gyermekpopuláció érintett alcsoportja(i), gyógyszerformája(i) és alkalmazási módja(i)

A mentesség a következőkre vonatkozik:

Minden gyermekgyógyászati korcsoport (0-18 éves korig) filmtabletta, kemény zselatin kapszula szájon át történő alkalmazásra

(...)”

73. Az ombudsman megjegyzi, hogy az Ügynökség gyermekgyógyászati vizsgálati tervekre és mentesítési kérelmekre vonatkozó határozatainak nyilvánosan hozzáférhető változatai nem fejtik ki kifejezetten, hogy miért adnak mentességet egy adott javallatra (például a nyilvánosan hozzáférhető változatok nem tesznek különbséget a magas vérnyomásra és a szívelégtelenségre vonatkozó mentességek között). Amint az a jelen ítélet 71. és 72. pontjából kitűnik, azok általános jelleggel és formálisan hivatkoznak a 11. cikk (1) bekezdésének releváns indokaira, anélkül azonban, hogy pontosítanák, hogy mely okok igazolták az adott megjelölésre vonatkozó mentességet. Például a valzartánra vonatkozó 2008. október 14-i határozat kimondja, hogy a gyermekgyógyászati bizottság „a gyermekpopuláció egy vagy több alcsoportja számára” mentességet ajánlott az alábbiakkal összhangban:

• A gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja azon az alapon, hogy az adott gyógyszerkészítmény valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopuláció egy részében vagy egészében

• A gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja azon az alapon, hogy az a betegség vagy állapot, amelyre az adott gyógyszert szánják, csak felnőtt populációkban fordul elő

• A gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja azon az alapon, hogy az adott gyógyszerkészítmény nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest.

A fenti információk nem tisztázzák, hogy a mentesség mely okai relevánsak az adott jelzés szempontjából. Ebből az információból például nem tudjuk megfejteni, hogy a magas vérnyomás és a szívelégtelenség esetében mely okok indokolják a felmentést [64].

74. Amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük, az a személy, aki csak a valzartán-határozat nyilvánosan hozzáférhető változatát olvassa, tévesen feltételezte, hogy a valzartánt az ombudsman által a gyermekek szívelégtelenségének jelzésére javasolt elemzési struktúra 1–3. szakasza alapján felmentették.

A valzartán és a kandezartán összehasonlító értékelése

75. A kandezartán és a valzartán összehasonlítása kulcsfontosságú kérdés a jelen ügyben (lásd az alábbi 117–121. pontot). Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosok annak kifejtésére irányuló kérésére, hogy a kandezartánt miért kezelték eltérően az ugyanazon termékosztályba tartozó két másik terméktől, nevezetesen a lozartántól és a valzartántól, az Ügynökség fenntartotta, hogy elvégezte a valzartán és a kandezartán összehasonlító értékelését. Ezzel összefüggésben a kandezartánról szóló összefoglaló jelentésben megállapította, hogy „(...) ii. a farmakokinetikai jellemzők és a felnőtteknél jelenleg rendelkezésre álló adatok jobb jelöltté teszik a kandezartánt, mint a másik két ARB (a valzartán érzékenyebb az élelmiszerhatásra, és a lozartán rendelkezik a legnagyobb gyógyszerkölcsönhatás-potenciállal); iii. az ELITE II adatok fényében a lozartánt nem lehetett volna erre az indikációra megfelelő jelöltként kiválasztani; iv. bár a vizsgálatok támogatták mind a valzartán, mind a kandezartán alkalmazását szívelégtelenségben, az eredmények fényében, ha egyetlen jelöltet kellene kiválasztani, az kandezartán lenne (bár nem világos, hogy az ezekben a vizsgálatokban tapasztalt különbségek milyen mértékben tulajdoníthatók a termékeknek vagy a véletlennek)."

76. Emlékeztetni kell arra (lásd a fenti 58. pontot), hogy az ombudsman által előterjesztett elemzési struktúra 5. szakasza szerinti összehasonlító értékelést csak akkor kell elvégezni, ha legalább két jelölt termék átment az elemzés 1. és 4. szakaszán. Ha valóban mind a lozartán, mind a valzartán mentességet kapott volna az elemzés 1. szakaszától a 3. szakaszáig, azt a következtetést kellene levonni, hogy a kandezartánnal nem lehetett volna az 5. szakasz szerint foglalkozni. Összefoglalva, az 5. szakaszban nem lenne lehetséges a kandezartánra vonatkozó összehasonlító értékelés elvégzése, mivel az 5. szakaszban végzett összehasonlító értékelésnek szükségszerűen a kandezartánra és legalább egy másik ARB-re kell vonatkoznia. A teljes candesartan-határozat (különösen az előző bekezdésben szereplő idézet) felülvizsgálata azonban azt jelzi, hogy a candesartan-t az 5. szakasz szerint összehasonlító értékelésnek vetették alá (lásd alább)[65].

77. Azt is meg kell jegyezni, hogy ha a lozartán és a valzartán ténylegesen mentességet kapott volna a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján (azaz a 3. szakaszban), elvárható lett volna, hogy az Ügynökség a kandezartánra vonatkozó határozatában annak megjelölésére szorítkozzon, hogy a lozartán és a valzartán miért nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest, azaz az ACEI-khez képest. Ezután a candesartan-határozatban a 4. szakasz után leállította volna az elemzését, mivel az 5. szakaszban nem lett volna szükség a candesartan és egy másik ARB közötti összehasonlító elemzésre. Ez azonban nem történt meg a candesartan döntésben. A kandezartánra vonatkozó határozatában az Ügynökség kifejti, hogy a lozartán miért nem jelentett jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest. Ezt annak megállapításával teszi, hogy „az ELITE II adatok fényében a lozartánt nem lehetett volna erre a javallatra megfelelő jelöltként kiválasztani”– ez a következtetés azt mutatja, hogy a lozartán a 3. szakaszban mentességet kapott. Ugyanez azonban nem mondható el a valzartánról. A gyermekgyógyászati bizottság által a kandezartán-határozatban a valzartán és a kandezartán közötti eltérő bánásmód igazolására felhozott indokok ugyanis azt mutatják, hogy a valzartánt is kiválaszthatták volna, hogy szívelégtelenség esetén PIP-nek vessék alá. Az egyetlen ok, amiért nem választották ki, az volt, hogy az ombudsman elemzési struktúrájának 5. szakaszában végzett összehasonlító elemzés arra a következtetésre vezetett, hogy a valzartán a kandezartánhoz képest az optimálistól elmaradó választást jelent. Ebben az összefüggésben teljesen érthető volt, hogy a panaszosok, mivel csak a lozartánról és valzartánról való lemondásról szóló határozatok nyilvánosan hozzáférhető változataihoz fértek hozzá, úgy vélték, hogy a lemondás iránti kérelmükkel kapcsolatban megsértették az egyenlő bánásmód elvét. Így teljesen érthető volt, hogy ezzel kapcsolatban panasszal fordultak az ombudsmanhoz.

78. Mielőtt e megállapításból levonná a szükséges következtetéseket, az ombudsman most ismerteti a candesartan-határozat lényegére vonatkozó elemzését.

Az Ügynökség candesartannal kapcsolatos álláspontjának értékelése

79. Az ombudsman most részletesen megvizsgálja, hogy az Ügynökség hogyan kezelte a candesartanra vonatkozó mentességi kérelmet. Ennek során a panaszosok által az Ügynökség értékelésével kapcsolatban előterjesztett számos érvet is meg fog vizsgálni. Az ombudsman által kiemelt érvek elemzési struktúrájának 3., 4. és 5. szakaszára [66] vonatkoznak.

3. szakasz

80. A 3. szakaszt illetően a panaszosok számos érvet hoznak fel. Először is azzal érvelnek, hogy a terápiás szükséglet önmagában nem meghatározó. Az ombudsman nem ért egyet ezzel az érvvel. A gyermekgyógyászati rendelet célja annak 1. cikke szerint a gyógyszerek fejlesztésére vonatkozó szabályok megállapítása „(...) a gyermekpopuláció sajátos terápiás igényeinek kielégítése érdekében (...)”. (utólagos kiemelés)

81. A panaszosok ezt követően rámutatnak arra, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontját illetően az uniós jog előírja annak értékelését, hogy a termék „valószínűleg” javítja-e az előny/kockázat viszonyt a meglévő kezelési rendszerekhez képest [67]. Rámutatnak arra, hogy az ARB-k előny/kockázat viszonya valószínűleg nem biztosít jelentős terápiás előnyt a meglévő kezelési módokkal szemben. Ezenkívül a felülvizsgálat iránti kérelmükben azt állítják, hogy a kandezartán valószínűleg nem nyújt jelentős terápiás előnyt a meglévő kezelési módokkal szemben.

82. Az ombudsman megjegyzi, hogy bár mind a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja, mind a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja a vizsgált termék használatából eredő lehetséges eredmények értékelésén alapul (ebben az értelemben mindkét értékelés előretekintő), jelentős különbség van a két értékelés között. Míg a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja „valószínűségről” (egy termék hatástalanságáról vagy nem biztonságos voltáról) beszél, a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja nem beszél „valószínűségről”. A 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem elegendő annak bizonyítása, hogy egy termék valószínűleg nem nyújt jelentős terápiás előnyt. Inkább azzal kell érvelni, hogy a termék nem nyújt jelentős terápiás előnyt. Összefoglalva, a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjához képest szigorúbb bizonyítási követelmény vonatkozik a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjára [68]. Úgy tűnik, hogy a panaszosok nem feleltek meg ennek a magasabb bizonyítási szintnek.

83. Ami az Ügynökség azon érdemi tudományos értékelését illeti, amely szerint az ARB-k jelentős terápiás előnyt jelentenek a meglévő kezelésekhez képest (azaz az ACEI-khez képest), az ombudsman azt is hangsúlyozza, hogy a gyermekgyógyászati bizottság azon tudományos álláspontja, amely szerint az ARB-k jelentős terápiás előnyt jelenthetnek a meglévő kezelési módokkal szemben, olyan tudományos értékelés, amelyet csak abban az esetben lehet megkérdőjelezni, ha bebizonyosodik, hogy a gyermekgyógyászati bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el [69]. A panaszosok nem terjesztettek elő olyan érveket, amelyek alátámasztanák, hogy a gyermekgyógyászati bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett volna el.

84. Az ombudsman megjegyzi, hogy a 80–83. bekezdés valamennyi fenti pontja valamennyi ARB-re vonatkozik, nevezetesen a kandezartánra, a lozartánra és a valzartánra. Az ombudsman megjegyzi, hogy a gyermekgyógyászati bizottság következtetése, amely szerint „az ARB-k vélhetően előnyösek”, és hogy „az ARB-k szerepet játszhatnak ebben a javallatban”, hangsúlyozza, hogy az Ügynökségnek el kell magyaráznia a panaszosoknak, hogy az adott ARB-jük miért tekinthető jelentős terápiás előnnyel rendelkezőnek az ACEI-khez képest, míg a másik két ARB-t nem.

85. Az ombudsman megjegyzi, hogy azon következtetésének alátámasztása érdekében, hogy a kandezartán jelentős terápiás előnnyel járhat az ACEI-kkel szemben, a gyermekgyógyászati bizottság rámutatott arra, hogy mit tekint a kandezartán sajátos jellemzőinek. Ezek az előnyök a következők voltak: i. az életkornak megfelelő készítmény nagyon kisgyermekek számára; ii. kisgyermekek számára jó ízű orális készítmény; iii. lehetséges napi egyszeri használat valamennyi korcsoportban. A panaszosok azt állítják, hogy ez a három jellemző nem csak a kandezartánra jellemző, hanem „az ARB-k teljes osztálya szempontjából egyformán releváns a gyermekgyógyászati gyógyszerfejlesztés szempontjából”. A panaszosok továbbá azzal érvelnek, hogy nem kényszeríthetők gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtására pusztán azért, mert termékük már rendelkezésre áll megfelelő gyermekgyógyászati adagolási formában és gyermekek számára alkalmas készítményben. Az ombudsman egyetért ezzel. Megjegyzi, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati tervekre vonatkozó követelmény részeként a gyermekgyógyászati rendelet előírja, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálat megkezdése előtt ki kell dolgozni egy megfelelő gyermekgyógyászati adagolási formát és a gyermekek számára alkalmas készítményt. Ha ezek a gyermekgyógyászati vizsgálati terv elvégzésére vonatkozó általános kötelezettségből eredő követelmények, a mentesség iránti kérelem benyújtását megelőzően a megfelelő gyermekgyógyászati adagolási forma és a gyermekek számára alkalmas készítmény hiánya nem indokolhatja a mentesség megadását (ha nem ez lenne a helyzet, a mentesség kérelmezője (bármely termékkel kapcsolatban) sikeres lenne, egyszerűen azzal érvelve, hogy még nem dolgozott ki megfelelő gyermekgyógyászati adagolási formát és gyermekek számára alkalmas készítményt [70]). Összefoglalva, egy adott ARB mentesítésének egyéb okai hiányában minden ARB-nek megfelelő gyermekgyógyászati adagolási formát és gyermekek számára alkalmas készítményt kellene létrehoznia.

86. Az előző bekezdésből következik, hogy az Ügynökség nem lenne jogosult arra, hogy a felmentés megtagadásával szankcionálja a panaszosokat amiatt, hogy már kifejlesztettek egy gyermekgyógyászati készítményt/adagot.

87. Az ombudsman hangsúlyozza, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja, azaz a 3. szakasz szerinti, a lozartánra és a valzartánra vonatkozó mentesség megadásának egyetlen helyes indoka az lenne, ha az Ügynökség meghatározná a lozartán és a valzartán sajátos jellemzőit, amelyekkel a kandezartán nem azonos, és amelyek bizonyították, hogy a lozartán és a valzartán miért nem jelent jelentős terápiás előnyt az ACEI-khez képest.

88. Az Ügynökség candesartan-határozatában valóban kimutatta, hogy a lozartán nem jelent jelentős terápiás előnyt az ACEI-khez képest (a candesartan-határozat kimondja, hogy „az ELITE II adatok fényében a lozartánt nem lehetett volna e javallat megfelelő jelöltjeként kiválasztani”[71]). A valzartán esetében azonban ezt nem tette meg. Ez a hiányosság továbbá arra utal, hogy – amint azt az ombudsman a fenti 77. pontban megállapította – a valzartánnak végül is nem adtak mentességet a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott okok egyike alapján sem.

4. szakasz

89. Miután a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja (az ombudsman elemzési struktúrájának 3. szakasza) alapján kizárta a kandezartán mentesítésének lehetőségét, a gyermekgyógyászati bizottság részletesen foglalkozott a panaszosok azon aggályaival, hogy az 50 szívelégtelenségben szenvedő gyermeknél kért dózisfeltáró vizsgálat etikailag nem elfogadható és nem is megvalósítható, és nem fog értelmezhető, hasznos eredményeket hozni. A fent vázolt elemzési struktúra 4. szakaszával összhangban a gyermekgyógyászati bizottság megvizsgálta, hogy lehetséges lenne-e olyan vizsgálatokat végezni a candesartannal kapcsolatban, amelyek a minőség, a biztonságosság és a hatásosság szempontjából "terápiás előnyökkel" járnak.

90. A gyermekgyógyászati bizottság többek között elismerte, hogy i. az érintett betegpopuláció nem volt nagy, ii. egy vizsgálat „tudományos kihívást” jelentene, és iii. a kérelmező biztonsági aggályokat vetett fel egy ilyen vizsgálat lefolytatásával kapcsolatban.

91. A panaszosok azzal érvelnek, hogy általában ezek a megfontolások képezik a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke szerinti termékspecifikus mentesség megadásának alapját [72].

92. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszukban a panaszosok azzal is érvelnek, hogy az etikai elvek fényében nyilvánvalóan helytelen volt, hogy az Ügynökség olyan gyermekgyógyászati klinikai vizsgálat elvégzésére kötelezte őket, amely nem vezet „klinikailag jelentős és értelmezhető következtetéshez”. Azzal érvelnek, hogy a gyermekgyógyászati bizottság arra irányuló kérése, hogy végezzenek dózisfeltáró vizsgálatot 50 szívelégtelenségben szenvedő gyermeken, nem felelt meg a klinikai jelentőségre és relevanciára vonatkozó szabályozási előírásoknak és küszöbértékeknek.

93. Az ombudsman nem ért egyet a panaszosok érveivel. Amint azt a fentiekben részletesen kifejtettük, az 54. pontban ismertetett megfontolások relevánsak lesznek az esetleges gyermekgyógyászati vizsgálati terv(ek) jellegének és terjedelmének meghatározása szempontjából, de – kivéve, ha arra a következtetésre vezetnek, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtása technikailag nem lehetséges – nem feltétlenül jelentik azt, hogy mentességet kellett volna adni.

94. Az ombudsman emlékeztet továbbá arra, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a gyermekgyógyászati vizsgálati tervet jóvá kell hagyni, ha az várhatóan „jelentős terápiás előnnyel” jár a gyermekpopuláció számára és/vagy „terápiás szükségletét” elégíti ki. A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján az Ügynökség feladata annak meghatározása, hogy mely tanulmányok hasznosak [73]. Ezt a meghatározást egyébként a gyógyszerrel kapcsolatos ismeretek jelenlegi szintje fogja vezérelni. A gyermekgyógyászati vizsgálati terv akkor tekinthető érvényesnek, ha a gyógyszer gyermekpopuláció számára történő helyes alkalmazására vonatkozó információk megszerzésére törekszik. Tekintettel arra, hogy az ARB-k alkalmazása a gyermekek szívelégtelenségének kezelésében az Ügynökség szerint jelenleg nem „bizonyítékokon alapul”, ebben a konkrét esetben még egy szerény gyermekgyógyászati vizsgálati terv is „jelentős terápiás előnyökkel” járhat az ARB-k gyermekeknél történő alkalmazásával kapcsolatos jelenlegi korlátozott ismeretekhez képest. Végül is emlékeztetni kell arra, hogy az orvosok jelenleg ezeket a termékeket a szívelégtelenségben szenvedő gyermekek kezelésére használják, annak ellenére, hogy gyermekeknél történő alkalmazásukról kevés vagy semmilyen tudományos adat nem áll rendelkezésre.

95. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszosok feladata, akikre a bizonyítási teher hárul, annak bizonyítása, hogy nem lehet olyan lehetséges tanulmányokat végezni, amelyek potenciálisan az ismeretek szintjének javulásához vezetnének. Megjegyzi, hogy ezt nem tették meg. A panaszosok ehelyett ragaszkodnak ahhoz, hogy a vizsgálatokból származó adatok klinikailag értelmezhetők és értelmezhetők legyenek. Azzal érvelnek, hogy csak akkor kellene előírni számukra vizsgálatok elvégzését, ha a vizsgálati eredmények szerepelhetnek az alkalmazási előírásban. Az ombudsman megjegyzi, hogy a gyermekgyógyászati bizottság ebben az esetben elismeri, hogy bár a vizsgálat „valószínűleg nem vezet” a gyermekek szívelégtelenségének javallatára vonatkozó forgalombahozatali engedélyhez, „megfelelő adatokat generálhat, amelyeket bele kell foglalni az alkalmazási előírásba”.

96. Az a tény, hogy a panaszosok nem osztják a gyermekgyógyászati bizottság azon véleményét, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv releváns adatokat generálhat, amelyeket fel kell venni az alkalmazási előírásba, tudományos vélemény kérdése. A fentieknek megfelelően az ombudsman csak akkor kérdőjelezheti meg a gyermekgyógyászati bizottság tudományos értékelését, ha bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el [74]. Ilyen körülmények között az ombudsman nem találgatná a gyermekgyógyászati bizottságot, hanem további felülvizsgálatot kérne annak érdekében, hogy az Ügynökség tisztázhassa a kérdést.

97. A gyermekgyógyászati bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a PIP-vizsgálat „valószínűleg nem vezet” a gyermekek szívelégtelenségének javallatára vonatkozó forgalomba hozatali engedélyhez, de „megfelelő adatokat generálhat, amelyeket bele kell foglalni az alkalmazási előírásba”. E pontot illetően az ombudsman megjegyzi, hogy még ha a candesartan alkalmazása a tervezett korlátozott gyermekgyógyászati vizsgálati időszakot követően a gyermekek szívelégtelenségének javallatára vonatkozóan „off-label” maradna is (mivel a gyermekgyógyászati vizsgálati terv nem generálná a forgalombahozatali engedély megadásának igazolásához szükséges nagyon jelentős adatokat), az off-label alkalmazás hatékonyabbá és/vagy biztonságosabbá tehető, mivel legalább néhány releváns adat előállítható a gyermekek szívelégtelenségének javallatára vonatkozóan. Mint ilyen, bár nem elegendő ahhoz, hogy a gyermekek szívelégtelenségének jelzésére vonatkozó forgalombahozatali engedélyhez vezessen, a gyermekgyógyászati vizsgálati terv továbbra is „jelentős terápiás előnyökkel” járhat. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az ARB-ket már „off-label” módon használják a gyermekek kezelésére.

98. A panaszosok kiegészítő észrevételeiben felhozott érveket illetően az ombudsman tudomásul veszi az abban megfogalmazott konkrét érvet, amely szerint az ARB-knek „a felnőtteknél kevés jótékony hatásuk van az ACEI-re, de farmakokinetikai/farmakodinámiás (PK/PD) és biztonságossági adatokra mindenképpen szükség van. (...)” Úgy véli, hogy ez csak a tanulmányok elvégzése mellett szólhat.

99. Hasonlóképpen, bár úgy tűnik, hogy a gyermekgyógyászati bizottság elismeri, hogy egy vizsgálat elvégzése biztonsági aggályokat vethet fel, arra a következtetésre jut, hogy ebben az esetben vizsgálatra van szükség, mivel i. egyértelműen kielégítetlen terápiás igény áll fenn; ii. az ACEI-ket és az ARB-ket jelenleg az indikáción kívül alkalmazzák, ami felveti azt a kérdést, hogy a biztonságosságra és hatásosságra vonatkozó megfelelő adatok nélküli alkalmazás etikusabb-e, mint egy klinikai vizsgálat, amely megpróbálja meghatározni a termék használatának kockázatait és előnyeit, és amelyet minden szükséges óvintézkedéssel és intézkedéssel végeznek annak érdekében, hogy megpróbálják minimalizálni a részt vevő vizsgálati alanyokat érintő kockázatokat. Összefoglalva, bár a gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtása elismert kockázatokkal jár, ezeket meghaladják az abból eredő kockázatok, hogy az ARB-ket jelenleg gyermekeknél alkalmazzák (off-label), annak ellenére, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozóan.

100. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a gyermekgyógyászati bizottság részletesen megindokolta, hogy az elemzési struktúra 4. szakaszával kapcsolatban miért jutott arra a következtetésre, hogy még egy korlátozott gyermekgyógyászati vizsgálati terv is jelentős terápiás előnyökkel járna ebben a konkrét esetben.

5. szakasz

101. Miután ezért az ombudsman által fent vázolt elemzési struktúra 4. szakaszával összhangban még inkább kizárta a kandezartán mentesítésének lehetőségét, a gyermekgyógyászati bizottság elvégzi az említett struktúra 5. szakaszában említett összehasonlító értékelést. Konkrétan azt vizsgálta, hogy a kandezartán a többi jelölt ARB-hez képest nem optimális-e a tesztelés tekintetében. A gyermekgyógyászati bizottság több okból is megállapította, hogy a kandezartán a legmegfelelőbb termék a három ARB közül [75].

102. A panaszosok részletesen kifejtik, hogy az azonos terápiás osztályba tartozó kandezartán, lozartán és valzartán anyagok lényegében azonos farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és nincs közöttük lényeges különbség. Az ombudsman megjegyzi, hogy nem vitatott, hogy az azonos terápiás osztályba tartozó ARB-k lényegében azonos farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Az a tény azonban, hogy lényegében minden ARB ugyanazokkal a farmakológiai tulajdonságokkal rendelkezik, nem jelenti azt, hogy minden ARB azonos.

103. Az eltérő bánásmód igazolása érdekében az ombudsman megjegyzi, hogy az Ügynökségnek képesnek kell lennie arra, hogy olyan objektív bizonyítékokra hivatkozzon, amelyek lehetővé teszik számára a termékek megkülönböztetését [76].

104. Ami az eltérő bánásmód indokolását illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az e panaszra vonatkozó véleményében az Ügynökség megismétli a gyermekgyógyászati bizottság által a felülvizsgálati értékelésében felhozott érveket. Konkrétabban úgy véli, hogy i. az íz fontos szempont, mivel nemcsak a betegek tapadását befolyásolja, hanem hatással lesz a készítményre is (ha az íz nem jelent problémát, nincs szükség további segédanyagokra a rossz íz elfedéséhez)[77]; ii. a farmakokinetikai jellemzők és a felnőtteknél jelenleg rendelkezésre álló adatok jobb jelöltté teszik a kandezartánt, mint a másik két ARB (a valzartán érzékenyebb az élelmiszer-hatásra, és a lozartán rendelkezik a legnagyobb gyógyszerkölcsönhatás-potenciállal); iii. az ELITE II adatok fényében a lozartánt nem lehetett volna erre az indikációra megfelelő jelöltként kiválasztani; és iv. bár a vizsgálatok támogatták mind a valzartán, mind a kandezartán alkalmazását szívelégtelenségben, az eredmények fényében, ha egyetlen jelöltet kellene kiválasztani, az kandezartán lenne (bár nem világos, hogy az említett vizsgálatokban tapasztalt különbségek milyen mértékben tulajdoníthatók a termékeknek vagy a véletlennek).

105. A panaszosok kitartanak amellett, hogy e pontok egyike sem tudományosan meggyőző azon okok tekintetében, amelyek miatt a lozartánt és a valzartánt nem lehetett egyformán kiválasztani a gyermekgyógyászati fejlesztésre alkalmas jelöltek közé. Véleményük szerint ez azért van így, mert mindkét készítményt már jóváhagyták a gyermekpopulációban történő alkalmazásra [78].

106. Továbbá azt állítják, hogy a kandezartán, a lozartán és a valzartán farmakokinetikája alapján semmilyen bizonyossággal nem lehet előre jelezni, hogy az egyik ARB kedvezőbb lenne a másiknál a gyermekek szívelégtelenségének kezelésében. Azt mondják, hogy a döntés nem volt bizonyítékokon alapuló, mivel az Ügynökség szintén javasolhatta a valzartánt, mint megfelelő gyógyszerjelöltet a szívelégtelenség gyermekpopulációban történő tesztelésére.

107. Az ombudsman először is emlékeztet arra, hogy a candesartan-határozat azt jelzi, hogy az ELITE II adatok fényében a lozartánt nem lehetett volna megfelelő jelöltként kiválasztani erre a javallatra. Összefoglalva, a candesartan-határozatból arra lehet következtetni, hogy a lozartán mentesítésének oka valóban az elemzés 3. szakaszán alapult, nevezetesen, hogy az adott gyógyszer nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest (a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja). Ez azt jelenti, hogy az 5. szakaszban még csak nem is volt szükség a kandezartán és a lozartán relatív előnyeinek összehasonlítására. E tekintetben az ombudsman hangsúlyozni kívánja, hogy annak ellenére, hogy a lozartánra vonatkozóan nem volt szükség az 5. szakasz szerinti összehasonlítás elvégzésére, az Ügynökség a candesartan-határozatban mégis kijelentette, hogy „a lozartán rendelkezik a legnagyobb gyógyszerkölcsönhatási potenciállal” (utólagos kiemelés), ami azt jelenti, hogy legalább némi összehasonlító értékelést végzett a lozartánra vonatkozóan.

108. A valzartán tekintetében az ombudsman tudomásul veszi a candesartan-határozat azon kijelentését, hogy a vizsgálatok mind a valzartán, mind a candesartan alkalmazását támogatták szívelégtelenségben [79]. Ez azt jelenti, hogy az 5. szakaszban összehasonlítást kellett végezni a kandezartán valzartánhoz viszonyított előnyei tekintetében. E tekintetben a candesartan-határozat megállapítja, hogy a felnőttekre vonatkozó farmakokinetikai jellemzők és a jelenleg rendelkezésre álló adatok jobb jelöltté teszik a candesartan-t, mivel a valzartán érzékenyebb az élelmiszer-hatásra [80]. Ezért arra a következtetésre jut, hogy e jellemzők és más tanulmányok eredményeinek fényében, ha egyetlen jelöltet kellene kiválasztani, az kandezartán lenne.

109. Az Ombudsman megjegyzi, hogy mivel az Ügynökség beismeri, hogy nem világos, hogy a vizsgálatok során tapasztalt különbségek milyen mértékben a termékeknek vagy a véletlennek tudhatók be, "nem lehet bizonyossággal megjósolni", hogy a kandezartán jobb jelölt lenne, mint a valzartán. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az arra vonatkozó döntésnek, hogy melyik terméket válasszák, nem feltétlenül kell bizonyosságon alapulnia [81]. Sokkal inkább elegendő, ha az Ügynökség bizonyítja, hogy értékelését a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján végezte el, és hogy a termék kiválasztását a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján indokolta. Az Ügynökség ezt meg is tette.

110. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv alóli mentesség elemzése mindig előretekintő. A gyermekgyógyászati vizsgálati terv célja, hogy információkat gyűjtsön a termék gyermekeknél történő felhasználásáról. Ha abszolút bizonyosság állna fenn a termék gyermekeknél történő használatát illetően, nem lenne szükség gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtására. Ezért a mentesség iránti kérelem 5. szakaszának eldöntéséhez elegendő megvizsgálni, hogy egy termék valószínűleg megfelelőbb választást jelent-e, mint az ugyanazon termékosztályba tartozó másik termék. Ennek az értékelésnek a termék gyermekeknél történő alkalmazására vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló információkon kell alapulnia, amelyek szükségszerűen korlátozottak lesznek a gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtása előtt.

111. Az ombudsman azt is hangsúlyozza, amint az a fenti 61. pontban már megállapításra került, hogy bár az elemzés 3. szakaszában bizonyítani kell, hogy egy adott termék jelentős terápiás előnnyel jár a gyermekgyógyászati betegek számára a meglévő kezelésekhez képest , az elemzés 5. szakaszának elérése esetén csak azt kell megállapítani, hogy egy termék bizonyos terápiás előnnyel rendelkezik az adott termékosztályba tartozó más termékekkel összehasonlítva. Az elemzés 5. szakaszának meghatározásakor figyelembe vett összehasonlító terápiás előny valóban minimális lehet. Ezért az Ügynökség azon következtetése, hogy a kandezartán volt a legmegfelelőbb ARB, amelyre vonatkozóan tanulmányokat kell kérni, nem tűnik nyilvánvalóan ésszerűtlennek.

112. Az Ombudsman ezért megállapítja, hogy ami magát a candesartan-határozatot illeti, az Ügynökség betartotta a fent vázolt elemzési struktúrát. Konkrétan az 5. szakasz tekintetében összehasonlító értékelést végzett, és objektív, tudományos bizonyítékokat azonosított a kandezartán és a valzartán megkülönböztetésére (a lozartánt „az ELITE II. adatok fényében” már kizárták a 3. szakaszból).

A kandezartán kezelése a lozartánnal és a valzartánnal összehasonlítva

113. Az ombudsman megjegyzi, hogy a kandezartánra, a lozartánra és a valzartánra vonatkozó határozatok szükségszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Mindegyik ugyanazzal a termékkategóriával és ugyanazokkal a jelzésekkel foglalkozik. Annak bizonyítása érdekében, hogy a mentesítés iránti kérelmeket tisztességesen és helyesen bírálták el, szükséges, hogy a mindhárom határozatban kifejtett indokolás következetes legyen, és tiszteletben tartsák az egyenlő bánásmód elvét. Miután már azonosította a lehetséges következetlenségeket, az ombudsman most részletesebben megvizsgálja ezt a kérdést.

114. A candesartan-határozat szerint ezt a terméket azért utasították el, mert i. a 11. cikk szerinti kivételek egyike sem volt alkalmazható; ii. az Ügynökség úgy ítélte meg, hogy lehetőség van legalább egy korlátozott gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtására; és iii. tekintettel a korlátozott betegpopulációra, helyénvaló volt egy ARB-t választani. Ezenkívül a valzartánnal végzett összehasonlító értékelés alapján, és tekintettel arra, hogy a lozartán nem megfelelő jelölt a vizsgálathoz, a kandezartánt tekintették a legmegfelelőbb ARB-nek az említett gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtásához.

115. Ezért az ombudsmannak meg kell határoznia, hogy mindhárom lemondó határozatban betartották-e a helyes elemzési struktúrát, és hogy a ténymegállapítások következetesek voltak-e [82].

116. A lozartánt illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a candesartanról szóló összefoglaló jelentés megállapítja, hogy „az ELITE II adatok fényében a lozartánt nem lehetett volna kiválasztani”. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a gyermekgyógyászati bizottság a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján felmentést adott a lozartánnak, és ezért jogosult volt arra, hogy a fent említett elemzési struktúra 3. szakaszában leállítsa elemzését. Megjegyzi azonban, hogy a lozartánról szóló összefoglaló jelentés további érveket és indokolást tartalmaz, és hogy hasznos lenne, ha a panaszosok hozzáférnének ezekhez az információkhoz annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsék a megtámadott határozatot. Az ombudsman ezzel a kérdéssel az alábbi B. szakaszban foglalkozik.

117. Ami a valzartánt illeti, a vonatkozó határozat – a kandezartánra vonatkozó határozathoz hasonlóan – egyértelműen kielégítetlen terápiás szükségletet azonosított, amelyet az ARB-k ki tudnának elégíteni [83]. Ennek alapján a gyermekgyógyászati bizottság nem járult hozzá azonnal a valzartánra vonatkozó mentességhez a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján. Másképpen fogalmazva, a valzartán-határozat nyilvánosan korlátozott változata által keltett benyomás (lásd a fenti 72. pontot) félrevezető. Valójában a teljes valzartán-határozat összhangban volt a candesartan-határozattal az elemzés 1–3. szakaszát illetően.

118. A gyermekgyógyászati bizottságnak ezért a valzartán esetében a 4. stádiumba kellett lépnie. A 4. szakasszal összhangban a gyermekgyógyászati bizottság a teljes valzartán-határozatban azonosította az összes ARB-vel kapcsolatos vizsgálati nehézségeket, de nem jutott arra a következtetésre, hogy a vizsgálatok lehetetlenek lennének [84]. Az elemzés 4. szakaszát illetően a valzartán-határozat ismét összhangban volt a candesartan-határozattal.

119. A gyermekgyógyászati bizottságnak ezt követően át kellett volna térnie a valzartán és a kandezartán 5. stádium szerinti összehasonlító elemzésére. A valzartán-határozat összefoglaló jelentéséből vagy a valzartán-határozat bármely más részéből azonban nem derült ki, hogy az 5. szakasz szerinti összehasonlító elemzést ténylegesen elvégezték volna. A valzartán azonban mentességet kapott a gyermekgyógyászati vizsgálati tervvel kapcsolatban.

120. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy az Ügynökség nem dokumentálta, hogy a valzartán esetében teljes körű összehasonlító értékelést végzett a fent említett elemzési struktúra 5. szakasza alapján. A teljes és következetes valzartán-határozat érdekében az Ügynökségnek dokumentálnia kellett volna ezt az összehasonlító értékelést. A fent ismertetett elemzési struktúrával összhangban a valzartán-határozatban kifejezetten meg kellett volna határoznia, hogy a valzartán miért jelent az optimálistól elmaradó választást a gyermekgyógyászati vizsgálati terv esetében a kandezartánhoz képest.

121. A fentiek fényében az Ombudsman megállapítja, hogy az Ügynökség azáltal, hogy a valzartánra vonatkozó mentesítési kérelemről szóló összefoglaló jelentésében nem dokumentálta a valzartán és a kandezartán teljes összehasonlító értékelését, nem biztosította a határozathozatali folyamat megfelelő átláthatóságát. Ez hivatali visszásság volt.

122. E megállapítás fényében az ombudsman mérlegelte annak lehetőségét, hogy ebben az ügyben békés megoldást javasoljon [85]. Amint azt a fenti 12. pontban megjegyeztük, a panaszosok az ombudsmanhoz benyújtott panaszukban nem tettek kifejezett állítást. Az ombudsman megértette, hogy hallgatólagosan azt kérik, hogy az Ügynökség a megtámadott határozatot olyan határozattal váltsa fel, amely megfelel az egyenlő bánásmód, az objektív és tisztességes értékelés, valamint a megfelelő indokolás követelményeinek. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy ebben az ügyben a hiba a valzartán-határozatra vonatkozik, nem pedig a panaszosok által megtámadott határozatra. Ezenkívül a fenti eljárási hiba nem jelenti azt, hogy az elért végső eredmény lényegében téves lett volna, mivel nem kérdőjelezi meg a candesartan-határozat azon érdemi megállapítását, amely szerint a valzartánhoz képest a candesartan volt az optimális választás a gyermekgyógyászati vizsgálati terv esetében. Ebben az összefüggésben az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy nem szolgálna hasznos célt, ha békés megoldást javasolna a panaszosoknak.

123. Az ombudsman azonban hangsúlyozza, hogy a megfelelő eljárások be nem tartása esetén felmerülő súlyos hibák lehetősége nyilvánvaló. A szóban forgó esetben az a tény, hogy az Ügynökség a valzartánról szóló összefoglaló jelentésében nem dokumentálta teljes körűen a valzartán és a kandezartán összehasonlító értékelését, azt jelenti, hogy lehetetlen megerősíteni, hogy az Ügynökség által az értékelés során figyelembe vett elemek összhangban voltak azokkal az elemekkel, amelyeket a kandezartánra vonatkozó mentesség iránti kérelem vizsgálata során a valzartán és a kandezartán összehasonlító értékelése során figyelembe vett [86].

124. Amint azt az ombudsman a fentiekben megállapítja, az Ügynökség nem biztosította a döntéshozatali folyamat megfelelő átláthatóságát. Hangsúlyozza, hogy az átláthatóság létfontosságú eszköz, amellyel az Ügynökség biztosítani tudja döntéseinek pontosságát. Azáltal, hogy teljes körűen dokumentált véleményeit hozzáférhetővé teszi a szakértői és tudományos ismeretekkel rendelkezők, például a jelenlegi ügy panaszosai és a mentességet kérelmező többi személy számára, az Ügynökség biztosítani tudja, hogy minden munkája kiállja a próbát, és végső soron helytálló legyen.

125. Nyilvánvaló, hogy fontos biztosítani, hogy az Ügynökség döntései pontos és átfogó információkon alapuljanak. A nyilvánosság számára létfontosságú, hogy az Ügynökség helyes döntéseket hozzon. Helyes döntéseket csak akkor lehet hozni, ha az Ügynökség minden releváns információt és érvet megkap. Annak biztosítása, hogy az azonos termékosztályba tartozó termékekre vonatkozó mentesítési határozatokról a többi mentesítést kérelmező tájékoztatást kapjon, felhatalmazza a mentesítést kérelmezőket arra, hogy az Ügynökség rendelkezésére bocsássanak minden releváns ellenérvet és tényt. Ha ezek az ellenérvek és tények megkérdőjelezik a korábbi mentesítési eljárások során már figyelembe vett tényeket és érveket, és ezáltal elősegítik, hogy az Ügynökség jobban megértse a kérdéseket [87], a közérdeket szolgálják.

126. A fentiek fényében az ombudsman az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az alábbi ajánlástervezetet készíti el. Ajánlástervezetének elkészítésekor az ombudsman törekedni fog annak biztosítására, hogy az Ügynökség a jövőben minden esetben elkerülje a hasonló hibákat.

B. A határozat indokolására vonatkozó kötelezettség állítólagos megsértése és az ehhez kapcsolódó kérelem

Az ombudsman elé terjesztett érvek

127. A panaszosok azt állították, hogy az Ügynökség nem tett eleget a határozat indokolására vonatkozó kötelezettségének (a helyes hivatali magatartás európai kódexének 18. cikke [88]). Azzal érvelnek, hogy az Ügynökség határozatát, amely szerint a kandezartánt a lozartántól és a valzartántól eltérően lehet kezelni, nem átlátható módon hozták meg, mivel nem határozta meg és nem fejtette ki, hogy milyen releváns tényeket és tényezőket vettek figyelembe az azonos terápiás osztályba tartozó termékekre vonatkozó PIP-kérelmek egymástól eltérő kezelése során.

128. Konkrétabban, a panaszosok egyenlő bánásmód elvére vonatkozó érvére adott válaszában a gyermekgyógyászati bizottság kijelentette, hogy titoktartási okokból nem minden, a véleményében foglalt követelmény érhető el nyilvánosan. Következésképpen a panaszosok nem alapíthatják az indokolatlan eltérő megközelítésre vonatkozó állításukat az érintett weboldalon közzétett korlátozott információkra. A gyermekgyógyászati bizottság kijelentette, hogy a kérelmezők érdekében nem vitatja meg a panaszosok versenytársai gyermekgyógyászati vizsgálati terveinek tartalmát.

129. A panaszosok nem értenek egyet az Ügynökség értékelésével, amely szerint a bizalmas kezelés megsértése akkor merülne fel, ha az Ügynökség megfelelő indokolást adna azon releváns tényezők azonosításával, amelyekre az eltérő bánásmód igazolása érdekében támaszkodtak. Véleményük szerint a releváns tények nagyrészt a hatóanyagok farmakológiai tulajdonságaihoz kapcsolódnak. Ezt az információt az alkalmazási előírás tartalmazza, amely egy jóváhagyott gyógyszer jellemzőit leíró, nyilvánosan hozzáférhető dokumentum.

130. A panaszosok azzal támasztják alá ezt az állítást, hogy az Ügynökség átláthatósági politikájára hivatkoznak, amelyet az Ügynökség dokumentumainak közzététele során az üzleti szempontból bizalmas információk törlésére alkalmazandó elvekről szóló iránymutatás [89] ismertet. Ez kimondja, hogy az üzleti szempontból bizalmas információk általában két kategóriába sorolhatók: i. bizalmas szellemi tulajdon, „know-how” és üzleti titkok (ideértve például a termékben foglalt vagy abban megtestesülő képleteket, programokat, eljárásokat vagy információkat, a védjegyek, szabadalmak közzé nem tett vonatkozásait stb.); és ii. kereskedelmi bizalom (pl. egy vállalat struktúrái és fejlesztési tervei).

131. A panaszosok megjegyzik továbbá, hogy a fent említett iránymutatás hozzáteszi, hogy a gyógyszer nem klinikai és klinikai fejlesztése kereskedelmi szempontból nem bizalmas. Azt is megjegyzik, hogy nem kérték az Ügynökséget, hogy tegye közzé a többi ARB teljes fejlesztési programját, amelyekre mentességet adtak. Ehelyett azt kérték, hogy az Ügynökség megfelelően indokolja meg, hogy a lozartán és a valzartán milyen megkülönböztető farmakológiai tulajdonságaira lehet megfelelően hivatkozni az eltérő kezelés igazolása érdekében. A panaszosok úgy vélik, hogy az ilyen információk nem tekinthetők üzleti szempontból bizalmasnak, mivel az ilyen elemzéshez szükséges alapvető információk már nyilvánosan hozzáférhetők. Az Ügynökség egyszerűen meghatározhatta a farmakodinámiás és/vagy farmakokinetikai tulajdonságok azon szempontjait, amelyeket a közzétett alkalmazási előírás teljes mértékben ismertet, és amelyekre az Ügynökség az eltérő kezelés igazolása érdekében támaszkodott.

132. A panaszra vonatkozó véleményében az Ügynökség megjegyzi, hogy nehezen érti meg a panaszosok titoktartással kapcsolatos érveit. Hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy a gyermekgyógyászati bizottság megtagadta más kérelmezők gyermekgyógyászati vizsgálati tervei tartalmának megvitatását, a kérelmezők érdekét szolgálja, és összhangban van az alkalmazandó uniós jogszabályok által elismert általános elvvel. Ezt a panaszosok nem kérdőjelezhetik meg.

133. Mindenesetre az Ügynökség folytatja, a panaszosok kérelmezhették és továbbra is kérelmezhetik az olyan dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyeket az 1049/2001/EK rendeletben [90] meghatározott elvekkel és az Ügynökség végrehajtási szabályaival összhangban fognak kezelni.

134. Az Ügynökség véleményével kapcsolatos észrevételeikben a panaszosok arról tájékoztatják az ombudsmant, hogy kérelmet nyújtottak be az Ügynökséghez a lozartán gyermekgyógyászati vizsgálati tervvel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránt. A kérelmet annak a tudományos alapnak a megértése érdekében nyújtották be, amely alapján a lozartán termékspecifikus mentességet kapott, a candesartan azonban nem. Az ügynökség elutasította a kérést.

Az ombudsman értékelése

135. Az indokolási kötelezettséget az EUMSZ 296. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke írja elő. A megfelelő ügyintézéshez való jog lényeges elemét képezi [91].

136. A gyermekgyógyászati rendelet 25. cikke úgy rendelkezik, hogy a gyermekgyógyászati bizottságnak a kérelmező felülvizsgálati kérelmére adott véleményét megfelelően meg kell indokolni, és az indokolást csatolni kell a gyermekgyógyászati bizottság véleményéhez [92]. Ezt a véleményt ezt követően csatolják az Ügynökség határozatához [93].

137. A gyermekgyógyászati rendelet 25. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Ügynökség határozatait az üzleti szempontból bizalmas jellegű információk törlését követően nyilvánosságra kell hozni.

138. Az ombudsman megjegyzi, hogy itt két különböző kérdést kell megvizsgálni. Az első a gyermekgyógyászati rendelet 27. cikke (3) bekezdésének megfelelően az érdekelt fél, jelen esetben a panaszosok kellően részletes indokolására, és általánosabban a fenti 135. pontban ismertetett kötelezettségre vonatkozik. A második arra vonatkozik, hogy az Ügynökség határozatait milyen mértékben hozzák nyilvánosságra a gyermekgyógyászati rendelet 25. cikkének (7) bekezdése alapján.

139. Az első kérdést illetően az ombudsman fenti A. szakasz szerinti elemzése kimutatta, hogy i. a panaszosoknak további információkra lett volna szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék a saját termékükkel kapcsolatban hozott határozat alapját, és ii. a gyermekgyógyászati bizottságnak a két másik termékkel kapcsolatos véleménye olyan információkat tartalmazott, amelyek elősegítették a panaszosok számára az Ügynökség álláspontjának megértését. Ennek az az oka, hogy mivel az Ügynökségnek az ARB-kre vonatkozó álláspontja összehasonlító értékelést foglal magában, álláspontjának teljes megértéséhez a panaszosoknak ismerniük kell mindhárom határozat indokolását.

140. Az előző bekezdés i) pontjával kapcsolatban az ombudsman úgy véli, hogy az Ügynökség legalább a candesartan határozatban kifejezetten megerősíthette volna, hogy a candesartan és a valzartán közötti összehasonlító értékelést a valzartánra vonatkozó mentesség iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás részeként végezték el. A candesartan-határozatban szereplő ilyen kijelentés bizonyos mértékben megnyugtatta volna a panaszosokat, hogy a candesartan-t más hasonló termékekkel összhangban kezelik.

141. Bár a candesartan-határozatban ilyen kijelentésre van szükség, lehet, hogy nem elegendő. A fenti 139. pont ii. alpontjával kapcsolatban továbbá biztosítaná a panaszosokat arról, hogy az Ügynökség álláspontja helyes, ha az Ügynökség megfelelő hozzáférést biztosítana mindhárom lemondó határozathoz. Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy ha a valzartán- és lozartánhatározatokban foglalt részletes elemzés nyilvánosan hozzáférhető lenne, az Ügynökség a candesartan-határozatban releváns kereszthivatkozásokat tehetne az említett határozatokban foglalt elemzésre, lehetővé téve ezáltal a panaszosok számára, hogy mindhárom mentesség iránti kérelem tekintetében ellenőrizzék elemzésének következetességét.

142. Mivel az Ügynökség nem biztosította a panaszosok számára a valzartán- és lozartánhatározatokhoz való szükséges hozzáférést, és nem tette meg a candesartan-határozatban az e határozatokra való szükséges kereszthivatkozásokat, a panaszosok nem kaptak megfelelő indokolást. Ez hivatali visszásságnak minősül, és az ombudsman az alábbiakban ennek megfelelő ajánlástervezetet készít.

143. Ajánlástervezetének elkészítésekor az ombudsman figyelembe veszi, hogy az Ügynökségnek általános szabályként a lehető legátláthatóbb módon kell végeznie munkáját [94]. A döntések megfelelő módon történő nyilvánosságra hozatala lehetővé teszi az érdekelt felek számára annak megértését, hogy pontosan milyen alapon hoznak döntéseket, például a lozartánnak és a valzartánnak a szívelégtelenség állapotára vonatkozóan adott mentességekkel kapcsolatban [95]. A határozatokhoz való nyilvános hozzáférés során természetesen megfelelően figyelembe kell venni az üzleti szempontból bizalmas jellegű információkat. A jelen ügy valamennyi vonatkozó dokumentumának megvizsgálását követően azonban az ombudsman megjegyzi, hogy ezek a határozatok sok információt tartalmaznak, különösen az Ügynökség elemzését, amely egyértelműen nem bizalmas kereskedelmi szempontból [96]. Egyébiránt meg kell állapítani, hogy az üzleti szempontból érzékeny információk ilyen határozatokból való kitakarását egyensúlyba kell hozni a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdekkel. Azt is meg kell jegyezni, hogy az 1049/2001/EK rendelet alapjául szolgáló elvekkel összhangban bármely potenciálisan érintett féllel konzultálni lehet véleményének kikérése céljából, mielőtt közzétesznek egy olyan dokumentumot, amely üzleti szempontból érzékeny információkat tartalmazhat [97].

144. A fenti 122. pontban kifejtett megfontolásokkal összhangban az ombudsman megjegyzi, hogy ebben az esetben nem lenne helyénvaló békés megoldásra irányuló javaslat. Tekintettel a fentiek által felvetett fontos közérdekű kérdésre, az alábbi ajánlástervezete az ügy e vonatkozásával kapcsolatos megállapításait is tükrözni fogja.

C. Az ajánlástervezet

Az ombudsman teljes mértékben tisztában van azzal, hogy az Ügynökség fontos szerepet játszik a közegészség védelmének biztosításában. Tekintettel arra, hogy a gyermekek a gyógyszerek biztonságos rendelkezésre állása szempontjából kiszolgáltatott csoportnak minősülnek, az Ügynökség szerepe a gyermekgyógyászati rendelet alkalmazása terén különösen fontos.

Ebben az összefüggésben a jelen kifogás nem vizsgálható kizárólag a panaszosoknak a lemondás iránti kérelmükkel kapcsolatos tisztességes és hatékony eljáráshoz való joga szempontjából. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a társadalom számára biztosított-e a mentesítési kérelmek helyes végeredménye. Ha a lemondási kérelmet tévesen utasítják el, vagy tévesen adják meg, a társadalom, és különösen annak leggyengébb tagjai szenvednek.

Ennek megfelelően és a panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman a következő ajánlástervezetet terjeszti az Ügynökség elé:

Az Ügynökségnek a jövőben teljes körűen dokumentálnia kell az összes mentesség iránti kérelem értékelését annak érdekében, hogy határozatainak indokolása következetes és teljes legyen.

Az Ügynökségnek kötelezettséget kell vállalnia olyan iránymutatások kidolgozására, amelyek segítik gyermekgyógyászati bizottságát abban, hogy a jövőbeli esetekben koherens elemzési struktúrát kövessen.

Az Ügynökségnek megfelelően meg kell indokolnia a panaszosok számára azt a döntést, hogy nem adnak mentességet a candesartan számára. Egy ilyen nyilatkozat megerősítené a panaszosok számára, hogy gyermekgyógyászati bizottsága a valzartánra vonatkozó mentesség iránti kérelem vizsgálata keretében összehasonlító értékelést végzett, amely összhangban volt a kandezartánra vonatkozó mentesség iránti kérelem vizsgálata keretében végzett összehasonlító értékeléssel.

Az Ügynökségnek a) a proaktív átláthatósági politikára vonatkozó meglévő kötelezettségvállalásaival összhangban, b) annak érdekében, hogy segítse az érdekelt feleket határozatainak teljes körű megértésében, és c) kellően figyelembe véve a jogos köz- és magánérdekek védelmének szükségességét, nyilvánosságra kell hoznia a gyermekgyógyászati rendelet alkalmazásából eredő határozatokat és azok mellékleteit, beleértve a lozartánra, a valzartánra és a kandezartánra vonatkozó mentesség iránti kérelmekkel kapcsolatos határozatokat is.

Az Ügynökséget és a panaszosokat tájékoztatni fogják erről az ajánlástervezetről. Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az Ügynökség 2012. szeptember 30-ig részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja ezen ajánlástervezet elfogadását és végrehajtásának leírását [98].

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2012. május 11-én.

---

[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[2] A kandezartánt az EU-ban Biopress (Amias az Egyesült Királyságban) és Atacand és kapcsolódó kereskedelmi nevek alatt forgalmazzák.

[3] A gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 378., 1. o.).

[4] Lásd a rendelet (4) preambulumbekezdését. A gyermekgyógyászati rendelet elfogadásakor az Európában gyermekeknek beadott gyógyszerek több mint 50%-át nem engedélyezték ilyen felhasználásra, és nem vetették alá megfelelő vizsgálatoknak (lásd a T-52/09. sz., Nycomed Danmark ApS kontra Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ügyben 2011. december 14-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 39–41. pontját). A gyermekpopulációnak szánt, megfelelően adaptált gyógyszerek hiányából eredő problémák közé tartoznak a rendelet (3) preambulumbekezdése szerint „a nem megfelelő adagolási információk, amelyek a mellékhatások fokozott kockázatához vezetnek, beleértve az elhalálozást, az aluladagolás miatti hatástalan kezelést, a terápiás előrelépések gyermekpopuláció számára való elérhetetlenségét, a megfelelő gyógyszerformákat és alkalmazási módokat, valamint a gyermekpopuláció kezelésére szolgáló magisztrális vagy hatósági gyógyszerformák alkalmazását, amelyek rossz minőségűek lehetnek”.

[5] Lásd a gyermekgyógyászati rendelet 2. cikkének (2) bekezdését.

[6] A gyermekgyógyászati rendelet viszont jutalmazza a gyermekeken végzett vizsgálatokra vonatkozó követelményeknek való teljes körű megfelelést. Konkrétan, amint valamennyi uniós tagállamban kiadták a forgalombahozatali engedélyt, és a terméktájékoztató tartalmazza a vizsgálati eredményeket, a gyógyszer jogosult a szabadalom hat hónappal történő meghosszabbítására.

[7] Lásd a gyermekgyógyászati rendelet 1. cikkét, valamint (4) preambulumbekezdését.

[8] Az Ügynökségen belül egy gyermekgyógyászati bizottság értékeli a gyermekgyógyászati vizsgálati tervek tartalmát, és véleményt fogalmaz meg azokról. Értékeli továbbá a mentességeket és a halasztásokat.

[9] Lásd a rendelet (13) preambulumbekezdését.

[10] Lásd a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikkét. A rendelet halasztásokról is rendelkezik.

[11] Konkrétabban, a panaszosok PIP-kérelmei tartalmazták i. a 0-18 éves gyermekek szívelégtelenségének állapotára, ii. a 0-18 éves gyermekek diabéteszes retinopátiájának kezelésére, valamint iii. a 0-1 éves gyermekek magas vérnyomásának kezelésére vonatkozó mentesség iránti kérelmet.

[12] Az ACEI olyan gyógyszer, amelyet elsősorban a magas vérnyomás és a szívelégtelenség kezelésére használnak.

[13] A kért korlátozott vizsgálat egy 50 szívelégtelenségben szenvedő gyermeken végzett dózisfeltáró vizsgálatot is magában foglalt.

[14] Az ombudsman az "off-label" kifejezést úgy értelmezi, hogy az a gyógyszerek felírásának gyakorlatára utal, többek között egy nem jóváhagyott javallatra, egy nem jóváhagyott korcsoportban, vagy egy nem jóváhagyott dózisra.

[15] A panaszosok ezért nyilvánvalóan nem hivatkoztak a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, amely szerint egy adott gyógyszer gyermekek esetében valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos, és kizárólag a rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, valamint az ARB-k közötti kezelés állítólagos következetlenségére összpontosítottak.

[16] Ez a határozat a következő internetcímen érhető el: http://www.emea.europa.eu/docs/en_GB/document_library/PIP_decision/WC500005604.pdf

[17] A dokumentumokba való betekintés iránti kérelem konkrétan a következőket említette:

minden olyan dokumentum, amely a kandezartán, a valzartán és a lozartán tulajdonságai közötti különbségeket azonosítja a termékek közötti eltérő bánásmód igazolása érdekében, és amelyet a bizalmas jelleg védelmének szükségessége miatt a közigazgatási eljárás keretében nem nyújtottak be a panaszosnak;

minden olyan dokumentum, amelyet a bizalmasság védelmének szükségessége miatt nem nyújtottak be a panaszosnak a közigazgatási eljárás keretében, és amely azonosítja az ARB-k azon tulajdonságait, amelyek jelentős terápiás előnyt biztosítanak a meglévő kezelési módokkal szemben (azaz az ACEI-kkel szemben).

[18] Lásd Diamandouros, P. N., „Legality and good administration: Van-e különbség?”, J-P. Delevoye és P. N. Diamandouros (szerk.), Rethinking good administration in the European Union, Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala (2008).

[19] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/PIP_decision/WC500005504.pdf

[20] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/PIP_decision/WC500005311.pdf

[21] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/PIP_decision/WC500005542.pdf

[22] A WHO INN az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi szabadnevét jelenti. A panaszosok rámutatnak arra, hogy a WHO ugyanazt a közös törzset (-zartánt) rendelte ezekhez az anyagokhoz.

[23] Az Egészségügyi Világszervezet honlapja kifejti, hogy az anatómiai terápiás kémiai (ATC) osztályozási rendszer a gyógyszereket különböző csoportokra osztja aszerint, hogy melyik szervre vagy rendszerre hatnak, valamint kémiai, farmakológiai és terápiás tulajdonságaik szerint. A kábítószereket öt különböző szintre sorolják. A panaszosok szerint a kandezartán, a lozartán és a valzartán ugyanazzal az ATC-kóddal rendelkezik a harmadik szinten (C09CA), ami azt jelenti, hogy lényegében ugyanazokkal a farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek.

[24] Lásd: A Bizottság közleménye – Iránymutatás a gyermekgyógyászati vizsgálati terv jóváhagyása vagy módosítása iránti kérelmek, valamint a mentesítések vagy halasztások iránti kérelmek formátumáról és tartalmáról, továbbá a megfelelőségi ellenőrzés működéséről és a jelentős tanulmányok értékelésének kritériumairól, HL 2008. C 243., 1. o. Meg kell jegyezni, hogy a panaszosok által a panaszukhoz csatolt PIP-iránymutatás 2007. januári tervezetnek tűnik, nem pedig a Hivatalos Lapban közzétett végleges változatnak.

[25] A lozartánra vonatkozó mentesítési kérelmet 2007. június 28-án, a kandezartánra vonatkozó mentesítési kérelmet 2007. július 12-én, a valzartánra vonatkozó mentesítési kérelmet pedig 2007. augusztus 1-jén nyújtották be.

[26] A kódex "Célkitűzés" című 9. cikke a következőképpen szól:

„A határozatok meghozatalakor a tisztviselő figyelembe veszi a releváns tényezőket, és mindegyiknek megfelelő súlyt tulajdonít a határozatban, ugyanakkor kizár minden irreleváns elemet a vizsgálatból.”

[27] A törvénykönyv "Tisztességesség" című 11. cikke a következőképpen szól:

„A tisztviselő pártatlanul, tisztességesen és ésszerűen jár el.”

[28] A panaszosok a következőképpen idézik a PIP-iránymutatás fent említett tervezetét:

„Jelentős terápiás előny is fennállhat, mivel a meglévő kezelések nem kielégítőek, és jobb várható előny-kockázat profillal rendelkező alternatív módszerekre van szükség.”

A végleges PIP-iránymutatás tartalmilag azonos kritériumot tartalmaz.

[29] Az ombudsman megjegyzi, hogy az alkalmazási előírás egy olyan dokumentum, amely a gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezése előtt szükséges. Ez az összefoglaló a termék végleges leírása mind (i) kémiai, farmakológiai és gyógyszerészeti tulajdonságai, mind (ii) a termék klinikai felhasználása tekintetében (az összefoglaló meghatározza, hogyan kell a terméket egy adott kezelésre használni). Így az egészségügyi szakemberek számára olyan információk alapját képezi, amelyek segítségével megismerhetik, hogyan kell az adott terméket biztonságosan és hatékonyan használni.

A termékhez mellékelt betegtájékoztató (betegtájékoztató) az alkalmazási előírásból származó információkat tartalmaz (ezért kevésbé terjedelmes, mint az alkalmazási előírás).

[30] Az EMEA/PDCO összefoglaló jelentése tartalmazza a PIP-kérelem részleteit, valamint a mentesség iránti kérelmet. Áttekintést nyújt az eljárás valamennyi szakaszáról, beleértve a gyermekgyógyászati bizottság által végzett vizsgálatot és felülvizsgálatot is. A candesartan összefoglaló jelentése 126 oldal hosszú.

[31] Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-i 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 121., 34. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 331. o.).

[32] A panaszosok internetes hivatkozást biztosítanak a gyógyszerek és egyéb gyógyszerek fejlesztésének, gyártásának és forgalmazásának szabályozásáért és felügyeletéért felelős svéd nemzeti hatósághoz, valamint egy további internetes hivatkozást a valzartánra vonatkozó dokumentumhoz (elérhető a következő internetcímen: http://www.lakemedelsverket.se/SPC_PIL/Pdf/humspc/Diovan%20oral%20solution.doc)

[33] A panaszosok e tekintetben hivatkoznak a Bizottság "Etikai megfontolások a gyermekpopulációval végzett klinikai vizsgálatokhoz" című dokumentumára, valamint az Orvosok Világszövetségének Közgyűlése által elfogadott, az emberi alanyokat bevonó orvosi kutatás etikai elveiről szóló Helsinki Nyilatkozatban (1996) foglalt, nemzetközileg elfogadott etikai elvekre. E nyilatkozatra az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerkészítmények, valamint az ilyen termékek gyártásának vagy behozatalának engedélyezésére vonatkozó követelmények tekintetében a helyes klinikai gyakorlat elveinek és részletes iránymutatásainak megállapításáról szóló, 2005. április 8-i 2005/28/EK bizottsági irányelv (HL 2005. L 91., 13. o.) 3. cikkének második bekezdése hivatkozik.

[34] A lozartán tekintetében az ombudsman megvizsgálta különösen az EMEA/PDCO összefoglaló jelentését a gyermekgyógyászati vizsgálati terv iránti kérelemről, beleértve a mentesítés iránti kérelmet is. Ami a valzartánt illeti, az ombudsman megvizsgálta különösen az EMEA/PDCO összefoglaló jelentéstervezetét a gyermekgyógyászati vizsgálati terv iránti kérelemről és a mentesítés iránti kérelmekről.

[35] Lásd a fenti 1. lábjegyzetet.

[36] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/resources/provisions.faces

[37] Lásd a rendelet (4) preambulumbekezdését, valamint a gyermekgyógyászati rendelet 1. cikkét.

[38] Lásd a rendelet (7) preambulumbekezdését.

[39] Az ombudsman megjegyzi, hogy a gyermekgyógyászati rendelet mentességre vonatkozó rendelkezései szerint, amennyiben a gyermekgyógyászati bizottság hivatalból nem fogadott el olyan véleményt, amely szerint osztály- vagy termékspecifikus mentességet kellene adni (a gyermekgyógyászati rendelet 12. cikke), a kérelmező termékspecifikus mentesség iránti kérelmet nyújthat be az Ügynökséghez (a gyermekgyógyászati rendelet 13. cikke). Ez utóbbi esetben a bizonyítási teher a kérelmezőre hárul, akinek bizonyítékokat és érveket kell szolgáltatnia annak bizonyítására, hogy a mentesség megadásának egyik oka fennáll.

[40] Az 1., 2. és 3. szakasz a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikkéhez kapcsolódik, amely kimondja, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv elvégzésére vonatkozó követelménytől "eltekintenek bizonyos gyógyszerek vagy gyógyszerosztályok esetében, ha bizonyíték van az alábbiak bármelyikére:

a) az adott gyógyszer vagy gyógyszercsoport valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopuláció egy részében vagy egészében;

b) az a betegség vagy állapot, amelyre az adott gyógyszert vagy osztályt szánják, csak felnőtt populációkban fordul elő;

c) hogy az adott gyógyszerkészítmény nem jelent jelentős terápiás előnyt a gyermekgyógyászati betegek meglévő kezeléseihez képest.”

A 11. cikk azt is kimondja, hogy mentesség adható a gyermekpopuláció egy vagy több meghatározott alcsoportjára, vagy egy vagy több meghatározott terápiás javallatra, vagy a kettő kombinációjára való hivatkozással.

[41] A gyermekgyógyászati rendelet 6. cikkének (2) bekezdése, valamint 15. és 17. cikke alapján.

[42] Lásd a fenti 24. lábjegyzetet.

[43] Lásd a PIP-iránymutatás 2.3.3.B.3. szakaszát: „Jelentős terápiás előny és/vagy terápiás igény kielégítése”.

[44] E tekintetben a gyermekgyógyászati rendelet 15. és 17. cikke is releváns. A 15. cikk kimondja, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati tervnek meg kell határoznia a gyógyszer minőségének, biztonságosságának és hatásosságának értékelésére javasolt időzítést és intézkedéseket. A 17. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a gyermekgyógyászati bizottság meghatározza, hogy a javasolt vizsgálatok biztosítják-e azon feltételek meghatározásához szükséges adatok előállítását, amelyek mellett a gyógyszer alkalmazható a gyermekpopuláció vagy annak alcsoportjai kezelésére, valamint azt, hogy a várható terápiás előnyök indokolják-e a javasolt vizsgálatokat. A gyermekgyógyászati rendelet 15. cikkéből és a gyermekgyógyászati rendelet 17. cikkéből az következik, hogy ha a kérelmező bizonyítja, hogy egyszerűen nem lehetséges (például azért, mert a betegpopuláció túl kicsi) olyan vizsgálatokat tervezni, amelyek „terápiás előnyökkel” járnak a gyógyszer minősége, biztonságossága és hatásossága tekintetében, mentességet kell adni.

[45] Lehet azzal érvelni, hogy ha a vizsgálatok megfelelnek egy "terápiás szükségletnek", akkor mindig "jelentős terápiás előnnyel" rendelkeznek. Összefoglalva, a „terápiás szükségletnek” megfelelő vizsgálatok kategóriája a tanulmányok tágabb kategóriájába tartozó részhalmaz, amely „jelentős terápiás előnyt” eredményez.

[46] Szemléltetésképpen az ombudsman megjegyzi, hogy az Ügynökség a valzartánra vonatkozó módosított gyermekgyógyászati vizsgálati tervről szóló, 2009. június 29-i határozatában a következő mentességet adja: „A mentesség a következőkre vonatkozik: Minden gyermekgyógyászati korcsoport (0-18 éves korig) filmtabletta, szájon át alkalmazandó kemény zselatin kapszula és az életkornak megfelelő készítmény esetén: folyékony gyógyszerforma azon az alapon, hogy a klinikai vizsgálatok várhatóan nem járnak jelentős terápiás előnnyel a gyermekpopuláció számára, illetve nem elégítik ki annak terápiás szükségletét.” (utólagos kiemelés)

[47] Lásd a gyermekgyógyászati rendelet 17. cikkének (1) bekezdését.

[48] Ez azt jelentheti, hogy a termék használata "címkén kívül" marad, még akkor is, ha a gyermekgyógyászati vizsgálati tervet sikeresen elvégezték (azaz még akkor is, ha a remélt adatokat megszerezték). Hangsúlyozni kell, hogy bár bizonyos esetekben előfordulhat, hogy csak korlátozott gyermekgyógyászati vizsgálati terv végrehajtására van lehetőség, a gyermekgyógyászati vizsgálati tervnek mindig a lehető legkiterjedtebbnek kell lennie a gyógyszer minőségének, biztonságosságának és hatásosságának értékelése tekintetében. Az, hogy mi tekinthető megfelelőnek, számos tényezőtől függ, például a termék fejlettségi szintjétől, a már elvégzett vizsgálatok eredményeitől, valamint a vizsgálatra rendelkezésre álló betegpopuláció méretétől és jellemzőitől.

[49] Az ombudsman elfogadja, hogy ritkák lehetnek azok a körülmények, amelyek között lehetetlennek bizonyulna a jelentős terápiás előnyökkel járó vizsgálatok elvégzése.

[50] Az ombudsman megjegyzi, hogy ebben az esetben a panaszosok elismerik ezt a tényt, annak ellenére, hogy panaszukban máshol vitatják azt. A panaszosok azt állítják, hogy az Ügynökség elsősorban a gyermekgyógyászati rendelet (4) és (7) preambulumbekezdésére való hivatkozással indokolta a megtámadott határozatot. Bár azt állítják, hogy „(...) ez megmagyarázza azokat az okokat, amelyek miatt a tesztelést csak az egyik ARB-n kell elvégezni, nem ad megfelelő magyarázatot arra, hogy miért választották ki a kandezartánt (nem pedig egy másik ARB-t) azon három ARB közül, amelyekre egyidejűleg nyújtottak be kérelmet”.

[51] E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy kísérletek végzéséről van szó. Ha a vizsgálatok bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó termék segíthet egy terápiás szükséglet kielégítésében, a gyermekgyógyászati rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban indokolt lehet visszavonni az ugyanazon termékosztályba tartozó más termékekre vonatkozó korábbi mentességeket.

[52] Valóban nem lenne szokatlan, ha csak minimális különbségeket találnánk az azonos termékosztályba tartozó termékek terápiás előnyei között.

[53] A gyermekgyógyászati rendelet 15-19. cikke értelmében.

[54] A "megállapodási eljárást" a gyermekgyógyászati rendelet 15-19. cikke alapján folytatják le. A 15. cikk kimondja, hogy amennyiben (gyógyszert kifejlesztő vállalat) forgalombahozatali engedély iránti kérelmet kíván benyújtani, gyermekgyógyászati vizsgálati tervet kell készíteni, és azt jóváhagyás iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani az Ügynökséghez. A gyermekgyógyászati vizsgálati terv meghatározza a gyógyszer minőségének, biztonságosságának és hatásosságának az esetlegesen érintett gyermekpopuláció valamennyi alcsoportjában történő értékelésére javasolt időzítést és intézkedéseket. Ezenkívül a gyermekgyógyászati vizsgálati tervnek ismertetnie kell minden olyan intézkedést, amely a gyógyszerkészítmény összetételének oly módon történő kiigazítására irányul, hogy használata elfogadhatóbbá, könnyebbé, biztonságosabbá vagy hatékonyabbá váljon a gyermekpopuláció különböző alcsoportjai számára. A 17. cikk kimondja, hogy a javasolt gyermekgyógyászati vizsgálati terv kézhezvételét követően a gyermekgyógyászati bizottság véleményt fogad el arról, hogy a javasolt vizsgálatok biztosítják-e azon feltételek meghatározásához szükséges adatok előállítását, amelyek mellett a gyógyszer alkalmazható a gyermekpopuláció vagy annak alcsoportjai kezelésére, valamint arról, hogy a várható „terápiás előnyök” indokolják-e a javasolt vizsgálatokat. A gyermekgyógyászati rendelet 17. cikke azonban a gyermekgyógyászati rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezve azt jelenti, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 17. cikkében a „terápiás előnyökre” való hivatkozást „jelentős terápiás előnyökként” kell értelmezni (az ilyen előnyöknek a gyógyszernek a gyermekpopuláció szempontjából vett minőségére, biztonságosságára és hatásosságára kell vonatkozniuk, és azokat az azon feltételeket meghatározó szükséges adatok előállításával kell megszerezni, amelyek mellett a gyógyszer alkalmazható a gyermekpopuláció vagy annak alcsoportjai kezelésére). A 19. cikk kimondja, hogy amennyiben a gyermekgyógyászati vizsgálati tervre irányuló javaslat vizsgálatát követően a gyermekgyógyászati bizottság arra a következtetésre jut, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alkalmazandó az érintett gyógyszerre, a 17. cikk (1) bekezdése szerint elutasító véleményt fogad el.

[55] Ezeknek az előnyöknek – amelyeket a gyógyszernek a gyermekpopuláció vagy annak alcsoportjai kezelésére történő felhasználásának feltételeit meghatározó szükséges adatok előállításával érnek el – a gyógyszernek a gyermekpopuláció szempontjából vett minőségére, biztonságosságára és hatásosságára kell vonatkozniuk.

[56] Míg a gyermekgyógyászati bizottság, amikor a mentesítési eljárás keretében dönt erről a kérdésről, azonosíthatja a gyermekgyógyászati vizsgálati terv „jelentős terápiás előnyökkel” járó sajátos jellemzőit (a candesartan-határozatban megállapították, hogy a gyermekgyógyászati vizsgálati terv 50 gyermeken végzett dózisfeltáró vizsgálatból állhat), a mentesítési eljárás keretében elegendő lehet, ha a gyermekgyógyászati bizottság arra szorítkozik, hogy indokolással ellátott magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy miért lenne megvalósítható a „jelentős terápiás előnyökkel” járó gyermekgyógyászati vizsgálati terv. A kérelmezőnek, akinek a lemondás iránti kérelmének elutasítását követően a gyermekgyógyászati rendelet 15–19. cikke szerinti „megállapodási eljárást” kell lefolytatnia, e „megállapodási eljárás” keretében részletesen ismertetnie kell a gyermekgyógyászati vizsgálati terv azon részleteit, amelyek „jelentős terápiás előnyöket” eredményeznek.

[57] Más szóval, ha a jelen ügyben a panaszosok úgy döntöttek volna, hogy soha nem kérnek mentességet, hanem a gyermekgyógyászati rendelet 15–19. cikkében meghatározott „megállapodási eljárás” keretében gyermekgyógyászati vizsgálati tervet javasoltak az Ügynökségnek a kandezartán gyermekeknél szívelégtelenségben történő alkalmazására vonatkozóan, amely egy 50 gyermeken végzett dózisfeltáró vizsgálatra korlátozódott, az Ügynökségnek el kellett volna fogadnia ezt a vizsgálati tervet (ugyanazon referenciaértékek alkalmazásával, amelyek a „mentességi eljárás” keretében alkalmazandók).

[58] Ez az elv a megkülönböztetésmentesség elveként is leírható.

Lásd a C-292/97. sz., Karlsson és társai ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-2737. o.) 39. pontját, valamint a T-228/99. és T-233/99. sz., Westdeutsche Landesbank Girozentale és Land Nordrhein-Westfalen kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2003., II-435. o.) 272. pontját.

[60] A Charta 21. cikke a "Megkülönböztetésmentesség" címet viseli.

[61] A lozartán- és valzartán-határozatok nyilvánosan hozzáférhető változatai sokkal rövidebbek, mint a mentességet kérelmezőknek megküldött változatok. A teljes körű határozatok közé tartozik az EMEA/PDCO összefoglaló jelentése, amely tartalmazza a PIP-kérelem részleteit, valamint a mentesség iránti kérelmet. A jelentés áttekintést nyújt az eljárás valamennyi szakaszáról, beleértve a gyermekgyógyászati bizottság által végzett vizsgálatot és felülvizsgálatot is.

[62] Az e határozatra mutató internetes hivatkozást lásd a fenti 19. lábjegyzetben.

[63] Az e határozatra mutató internetes hivatkozást lásd a fenti 20. lábjegyzetben. Az Ügynökség ezt követően 2009. június 26-án határozatot fogadott el a valzartánra vonatkozóan. Az utóbbi határozatra mutató internetes hivatkozást lásd a fenti 21. lábjegyzetben.

[64] A valzartán-határozat nyilvánosan hozzáférhető változata minden bizonnyal félrevezető a szívelégtelenség tekintetében, mivel a szívelégtelenség, bár ritka, gyermekeknél fordul elő.

[65] Ebben az összefüggésben érthető, hogy a panaszosok, akik csak a lozartánra és a valzartánra vonatkozó határozatok nyilvánosan hozzáférhető változataihoz fértek hozzá, miért lepődtek meg, amikor a kandezartánra vonatkozó mentesség iránti kérelmüket az 5. szakaszon alapuló elemzés alapján elutasították. Amint az a B. szakaszban látható (lásd különösen az alábbi 128. pontot), az Ügynökség tájékoztatta a panaszosokat, hogy az indokolatlan eltérő megközelítésre vonatkozó állításukat nem alapozhatják a vonatkozó weboldalon közzétett korlátozott információkra. Ez azonban az egyetlen olyan információ, amelyet a panaszosok, sőt a nyilvánosság rendelkezésére bocsátottak. Amint azt az ombudsman a fenti 73. pontban megjegyzi, az Ügynökség határozataiban rendelkezésre álló korlátozott információk lehetetlenné teszik annak pontos megfejtését, hogy egy adott jelzés esetében milyen alapon adnak mentességet.

[66] A panaszosok nem érveltek azzal, hogy a szívelégtelenség csak felnőtt populációkban fordul elő (az elemzés 1. szakasza). Ezenkívül a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján csak azzal érveltek, hogy a kandezartán valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopulációban (2. szakasz) a mentesítési eljárás kezdeti szakaszában. Az eljárás felülvizsgálati szakaszában nem hivatkoztak a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjára.

[67] Lásd a Bizottság PIP-iránymutatása 2.3.3.B.3. szakaszának h) pontját.

[68] A bizonyítási teher mértékében mutatkozó különbség oka nyilvánvaló. Nem lenne helyénvaló (vagy akár etikus) vizsgálati kötelezettséget előírni, ha valószínűsíthető, hogy a termék nem biztonságos vagy nem hatékony. Nem lenne azonban helyénvaló (vagy akár etikus), ha nem végeznének vizsgálatokat, kivéve, ha bebizonyosodik, hogy a terméknek nem volt jelentős terápiás előnye a meglévő kezelésekhez képest.

[69] Az ombudsman következetesen kijelentette, hogy amikor egy intézmény a közigazgatási eljárásokban mérlegelési jogkörét gyakorolja, csak akkor állapít meg hivatali visszásságot, ha bizonyítást nyer, hogy e mérlegelési jogkör gyakorlása során nyilvánvaló mérlegelési hiba történt. Hangsúlyozni kell, hogy az ombudsman nem helyettesíti saját értékelésével az igazgatás értékelését, hanem kérheti az ügy felülvizsgálatát az azonosított problémák kezelése érdekében. Az ombudsman megjegyzi, hogy ez a megközelítés összhangban van az uniós bíróságok által alkalmazott standarddal. Lásd a T-13/99. sz., Pfizer Animal Heath SA kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., II-1961. o.) 169. pontját.

[70] Ezzel szemben mentesség adható, ha sikeresen érvelnek azzal, hogy technikailag nem lehetséges megfelelő gyermekgyógyászati adagolási formát és gyermekek számára alkalmas készítményt létrehozni.

[71] Az Ombudsman megállapítja, hogy ez a legalapvetőbb és legminimálisabb információ, és hogy az Ügynökség valóban jobb és átfogóbb tájékoztatást tudna nyújtani a panaszosnak, mint amilyen a lozartánról szóló összefoglaló jelentésben szerepel.

[72] Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy a felülvizsgálati kérelmükben a panaszosok kizárólag a gyermekgyógyászati rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjára hivatkoztak a mentesség indokaként, anélkül, hogy a továbbiakban a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjára hivatkoztak volna, amely arról a helyzetről rendelkezik, amikor egy gyógyszer valószínűleg hatástalan vagy nem biztonságos a gyermekpopuláció számára. Ezért úgy tűnik, hogy még a panaszosok sincsenek meggyőződve arról, hogy ezek a megfontolások indokolják a lemondást.

[73] Az ombudsman e tekintetben a Törvényszék iránymutatására hivatkozik. Lásd a Törvényszék elnökének T-52/09. sz., Nycomed Danmark ApS kontra Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ügyben 2009. április 24-én hozott végzésének 88–91. pontját. Az ombudsman megjegyzi, hogy az Ügynökség mint a területen illetékes állami szerv megtagadta a felmentést. Ebből szükségszerűen következik, hogy e szerv nem véli úgy, hogy a panaszosok számára etikátlan lenne gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatokat végezni. Azt is szem előtt kell tartani, hogy az ilyen vizsgálatokat „a Közösségben végzett klinikai vizsgálatokban részt vevő gyermekpopuláció védelmére vonatkozó különleges követelményekkel” összhangban kell elvégezni. Lásd a rendelet (7) preambulumbekezdését.

[74] Az ilyen bizonyítékokat kellően világosan kell bemutatni ahhoz, hogy a nem tudományos felülvizsgáló meg tudja állapítani az értékelés során elkövetett hiba nyilvánvaló jellegét.

[75] Bár a fenti 77. pontban leírtak szerint az Ügynökség kizárta annak lehetőségét, hogy a lozartánnal a szívelégtelenség javallata tekintetében vizsgálatokat végezzenek, a lozartánt is bevonta az összehasonlító elemzésbe.

[76] Az ombudsman emlékeztet a Törvényszéknek a T-52/09. sz. ügyben tett azon megállapítására, hogy a mentesség iránti kérelem elutasítása objektív, tudományos bizonyítékokon fog alapulni. A T-52/09. sz., Nycomed Danmark ApS kontra Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ügyben 2011. december 14-én hozott ítélet 99. pontja.

[77] A panaszosok vitatják az Ügynökségnek a candesartan "jobb ízére" vonatkozó érvét. Az Ügynökség azonban rámutat arra, hogy a candesartanra vonatkozó összefoglaló jelentés egyértelmű abban a tekintetben, hogy nem a jobb ízre vonatkozó érv volt a fő indok, amelyet a candesartannak a szívelégtelenség állapotának értékeléséhez szükséges egyetlen szerként való megjelölésére használtak.

[78] A panaszosok szerint a lozartán megfelelő gyermekgyógyászati formulációját 2009-ben, míg a valzartán gyermekgyógyászati formulációját 2010-ben hagyták jóvá.

[79] A kandezartánról szóló összefoglaló jelentés megemlíti, hogy „(...) a Val-HeFT és a CHARM vizsgálatok mind a valzartán, mind a kandezartán alkalmazását támogatták (...)”.

[80] Úgy tűnik, hogy az Ügynökség egyetért azzal, hogy az ízhatások nem meghatározóak.

[81] Az ombudsman megjegyzi, hogy ha az erre a választásra alkalmazott bizonyítási szint a bizonyosságon alapulna, olyan helyzetek merülnének fel, amikor nem lehetne választani az alternatív termékek között, ami azt jelenti, hogy nem lehetne hatékony gyermekgyógyászati vizsgálati tervet végrehajtani. Egy ilyen bizonyítási szint tehát ellentétes lenne a gyermekgyógyászati rendelet céljával.

[82] Ennek során az ombudsman nem fedi fel azokat a dokumentumokat, amelyeket az Ügynökség az ügyiratba való betekintése során bizalmasnak minősített. Az ilyen dokumentumokban szereplő információkat sem fedi fel. Az ombudsman elemzése azonban egyértelműen figyelembe veszi az e dokumentumokban szereplő információkat, és levonja azokból a megfelelő következtetéseket.

[83] Mivel ez a kijelentés nem kifejezetten a valzartánra vonatkozik, az Ombudsman úgy véli, hogy nem bizalmas.

[84] Mivel ez a kijelentés nem kifejezetten a valzartánra vonatkozik, az Ombudsman úgy véli, hogy nem bizalmas.

[85] Az ombudsman alapokmányának 3.5. cikke kimondja, hogy az ombudsman lehetőség szerint az érintett intézménnyel vagy szervvel együtt megoldást keres a hivatali visszásság megszüntetésére és a panaszos megelégedésére.

[86] Az ombudsman megjegyzi, hogy a valzartán-eljárásban a kandezartánnal való összehasonlításhoz figyelembe vett elemeknek nem kell szigorúan megegyezniük a kandezartán-eljárásban figyelembe vett elemekkel ahhoz, hogy a két határozat összhangban legyen egymással. Tekintettel ugyanis arra, hogy az Ügynökség némileg eltérő időpontokban vizsgálja meg a mentesség iránti kérelmeket, legalábbis lehetséges, hogy a későbbi mentesség iránti kérelmet benyújtó kérelmező további információkkal szolgálhat ahhoz képest, amellyel az Ügynökség már rendelkezik. Ha azonban erre sor kerülne, kifejezetten ki kellene fejteni, hogy ezek az új információk miért nem kérdőjelezik meg a korábbi összehasonlító értékelést. Ha azonban egy későbbi mentesítési eljárás során olyan új információk merülnek fel, amelyek megkérdőjelezik egy korábbi mentesítési eljárás összehasonlító értékelését, az Ügynökség rendelkezik egy mechanizmussal e probléma megoldására. Elismerve, hogy a tudomány és az orvostudomány ismeretei idővel változnak, a gyermekgyógyászati rendelet úgy rendelkezik, hogy a gyermekgyógyászati bizottság bármikor véleményt fogadhat el, amelyben támogatja a megadott mentesség felülvizsgálatát. Továbbá a Bizottság gyermekgyógyászati vizsgálati tervekre vonatkozó iránymutatásával összhangban a vállalatokat arra ösztönzik, hogy tájékoztassák a gyermekgyógyászati bizottságot, ha olyan új információ válik elérhetővé, amely arra utal, hogy egy osztály- vagy termékspecifikus mentességet felül kell vizsgálni. Lásd a rendelet (13) preambulumbekezdését, valamint a gyermekgyógyászati rendelet 14. cikkének (2) bekezdését.

[87] Lásd az előző lábjegyzetet.

[88] A törvénykönyv "A határozatok indokolásának kötelezettsége" című 18. cikke a következőképpen szól:

"1. Az intézmény minden olyan határozatában, amely hátrányosan érintheti egy magánszemély jogait vagy érdekeit, meg kell jelölni az alapjául szolgáló indokokat, egyértelműen feltüntetve a vonatkozó tényeket és a határozat jogalapját.

2. A tisztviselő kerüli az olyan döntéseket, amelyek rövid vagy homályos indokokon alapulnak, vagy amelyek nem tartalmaznak egyedi indokolást.

(...)”

[89] EMEA/45422/2006, elérhető a következő internetcímen: http://www.emea.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Regulatory_and_procedural_guideline/2009/10/WC500004043.pdf

[90] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

[91] Lásd az európai ombudsmannak az Európai Bizottság ellen benyújtott 3072/2009/MHZ sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatát lezáró határozatának 7. lábjegyzetét.

[92] A gyermekgyógyászati rendelet 25. cikkének (3) bekezdése.

[93] A gyermekgyógyászati rendelet 25. cikkének (5) bekezdése.

[94] Lásd az ombudsman 2493/2008/(BB)(TS)FOR ügyben hozott határozatát a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet Ügynökség általi alkalmazásáról, 39-48. bekezdés.

[95] Azt is szem előtt kell tartani, hogy a gyermekgyógyászati rendelet 25. cikkének (7) bekezdését, amely előírja, hogy az Ügynökség határozatait az üzleti szempontból bizalmas jellegű információk törlését követően nyilvánosságra kell hozni, az 1049/2001/EK rendelet elveivel összhangban kell értelmezni. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az Ügynökség munkáját szabályozó rendelet (726/2004/EK rendelet) 73. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.” A fenti A. szakasz már kiemelte annak fontosságát, hogy az Ügynökség a lehető legnyilvánosabban végezze munkáját, és ez a jelen ügyből is nyilvánvaló. Az ombudsman a fenti 71. és 72. pontban megismételte az Ügynökség lozartánra és valzartánra vonatkozó határozataival kapcsolatban a panaszosok, sőt a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott nagyon korlátozott információkat.

[96] Az ombudsman e tekintetben hasznosnak tartja az Ügynökséggel a 2560/2007/BEH ügy keretében folytatott eszmecseréire való hivatkozást. Az Ügynökség a Törvényszéknek az 1049/2001/EK rendeletben foglalt, a kereskedelmi érdekekre vonatkozó kivétel alkalmazhatóságával kapcsolatos közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatára hivatkozva hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz. Ebben az esetben az Ügynökség azt állította, hogy a jövőben ugyanezeket az elveket fogja alkalmazni a kereskedelmi információk törlése tekintetében. Hangsúlyozta továbbá, hogy a birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó politikájának felülvizsgálata során megfelelő végrehajtási intézkedéseket kell hozni. A szükséges végrehajtási intézkedések közé tartozott a többek között az üzleti szempontból bizalmas információk védelmének biztosításához szükséges kitakarás mértékére vonatkozó határozat meghozatala. Az Ügynökség ebben az ügyben azt is előadta, hogy az 1049/2001/EK rendeletben szereplő, a kereskedelmi érdekekre vonatkozó kivétel alkalmazhatóságáról szóló határozat i. egy adott dokumentum konkrét, eseti alapon történő vizsgálatát követeli meg, a dokumentum harmadik fél szerzőjével folytatott konzultációt követően, valamint ii. annak figyelembevételét, hogy a dokumentumot az 1049/2001/EK rendelettel összhangban esetleg ki kell szerkeszteni.

[97] Lásd az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdését.

[98] Az ombudsman hangsúlyozza, hogy ajánlástervezetét elfogadottnak fogja tekinteni, ha az Ügynökség beleegyezik az abban foglalt intézkedések végrehajtásába. Elismeri, hogy a kötelezettségvállalások tényleges végrehajtása bizonyos időt vehet igénybe.