Tisztelt Elnök Úr!

Nyolc civil szervezet [1] nyújtott be panaszt az Európai Bizottság ellen.

A panasz arra vonatkozik, hogy a Bizottság állítólag nem tett eleget a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásainak a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) módosítására irányuló jogalkotási javaslat [2] előkészítése során, amely az I. salátarendelet bizottsági egyszerűsítési csomagjának [3] részét képező javaslatok egyike.

A panaszosok azzal érvelnek, hogy ebben az esetben a Bizottság eltért a minőségi jogalkotásról szóló iránymutatásban ^[4] előírt kulcsfontosságú eljárási követelményektől, és megfelelő indokolás nélkül nem végzett nyilvános konzultációt és hatásvizsgálatot. Véleményük szerint a Bizottság elsietett szolgálatközi konzultációt folytatott, amely nem volt összhangban eljárási szabályzatával. Úgy vélik továbbá, hogy a Bizottság nem végezte el az európai klímarendeletben ((EU) 2021/1119 rendelet)[5] előírt éghajlat-politikai következetességi értékelést.

Az ombudsman következetesen úgy vélte, hogy az uniós intézményeknek és szerveknek a saját maguk számára megállapított szabályokat kell alkalmazniuk. Ez biztosítja a következetességet és az átláthatóságot, és kiküszöböli az önkényesség érzését az uniós közigazgatás működésében. Ezek a megfontolások különösen fontosak, amikor a Bizottság jogalkotási javaslatokat készít elő.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások meghatározzák azokat az elveket, amelyeket a Bizottság a javaslatok elkészítése, valamint a meglévő jogszabályok kezelése és értékelése során követ. Bár alkalmazásuk némi rugalmasságot igényelhet, az ezen iránymutatásban meghatározott követelményektől való bármely eltérést mindig indokolni kell. Ellenkező esetben az uniós polgárok megkérdőjelezhetik a Bizottság átlátható, inkluzív és tényeken alapuló jogalkotási folyamat iránti elkötelezettségét. Ez még inkább így van akkor, ha a Bizottság a jogszabályjavaslatok benyújtásakor nem felel meg a jogi követelményeknek, például nem végez éghajlat-politikai konzisztenciaértékelést.

Ez a harmadik panasz [6], amelyet hivatalom az elmúlt hónapokban kapott azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megfelel-e a jogi követelményeknek, a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásainak és a jogalkotási javaslatok előkészítésére vonatkozó további szabályoknak. Egyértelmű, hogy az e három panaszban felvetett kérdések számos fontos kérdést vetnek fel az ombudsman számára.

Ezen okok miatt úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok ezzel a panasszal kapcsolatban.

Első lépésként szükségesnek tartom, hogy vizsgálócsoportom találkozzon a Bizottság érintett képviselőivel a panaszosok által felvetett kérdések megvitatása érdekében. E levél melléklete tartalmazza az ülésen megvitatandó konkrétabb kérdések listáját.

Ezenkívül úgy döntöttem, hogy meg kell vizsgálni a következő dokumentumokat:

• Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és az új hatásvizsgálat mellőzésére vonatkozó döntéssel kapcsolatos dokumentáció, beleértve a D ecide informatikai platformba bevitt releváns információkat, valamint a Főtitkárságon a minőségi jogalkotásért felelős alelnöktől vagy a minőségi jogalkotásért felelős igazgatótól kért és megadott jóváhagyást [7].
• Az éghajlat-politikai konzisztenciaértékelés el nem végzésére vonatkozó döntéssel kapcsolatos dokumentumok (az európai klímarendelet 6. cikkének (4) bekezdése).
• A gyorsított szolgálatközi konzultáció elindítására vonatkozó döntéssel kapcsolatos dokumentumok.
• Bármely további belső iránymutatás a személyzet számára a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár alkalmazásáról, amennyiben ez a vizsgálat szempontjából releváns.

Hálás lennék, ha a fenti dokumentumokat az ülés előtt, de legkésőbb 2025. június 6-ig eljuttatnák hivatalomhoz, lehetőleg elektronikus formában, titkosított e-mailben ^[8].

A találkozót követően vizsgálócsoportom további dokumentumok megtekintését kérheti.

Az Ön intézménye által bizalmasnak ítélt információkat vagy dokumentumokat a Bizottság előzetes beleegyezése nélkül nem adjuk át a panaszosoknak vagy más személyeknek. [9]

Hálás lennék, ha hivatala kapcsolatba lépne Markus Spoerer úrral, aki e vizsgálatért felelős, hogy megállapodjon az ellenőrzés és az ülés 2025. június 18. előtti megszervezéséről.

Tisztelettel:

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2025. május 21.

Melléklet:

Az ülés kérdéseinek listája

Konzultáció az érdekelt felekkel

A Bizottság a javaslatát kísérő indokolásban az „érdekelt felekkel folytatott konzultációk” címszó alatt négy elemet sorol fel:

1) Európai Bizottság, „Call for evidence on the rationalisation of reporting requirements” (Véleménykérés a jelentéstételi követelmények észszerűsítéséről), 2023. október–december; 

2) az Európai Bizottság találkozói a vállalatokkal és más érdekelt felekkel 2025. február elején;

3) Az Európai Bizottság 2024 májusában és novemberében külön tevékenységeket is tartott az érdekelt felek számára, többek között két nagy hibrid érdekelti fórumot a CSRD-ről, mintegy 400 fő személyes és több mint 3000 fő virtuális részvételével;

4) Az Európai Bizottság nagyon jelentős számú levelet és részletes elemzést kapott az érdekelt felek valamennyi típusától (a vállalatoktól a befektetőkön át a bankokig, a civil társadalomig, a nem kormányzati szervezetekig, a kereskedelmi kamarákig és a tagállamok nemzeti közigazgatásaiig).

• Kifejtené-e a Bizottság, hogy miért döntött úgy, hogy nem folytat nyilvános konzultációt e javaslattal kapcsolatban? Hogyan és ki hozta meg ezt a döntést?
• A Bizottság megemlíti a 2023 októbere és decembere között lefolytatott „véleményezési felhívást”. Kifejtené-e a Bizottság, hogy a véleményezési felhívás dokumentuma milyen mértékben terjedt ki a szóban forgó konkrét jogalkotási javaslat elemeire?
• Ami a vállalatokkal és más érdekelt felekkel 2025. február elején tartott találkozókat illeti, tisztázná-e a Bizottság a következőket: Kiket hívtak meg ezekre a találkozókra? Mikor, hogyan és milyen kritériumok alapján hívták meg az érdekelt feleket ezekre az ülésekre? Hogyan vették figyelembe ezeknek az üléseknek az eredményeit a szóban forgó jogalkotási javaslat kidolgozása során? (Kérjük, nyújtsa be a vonatkozó belső dokumentációt.)
• Ami az érdekelt felek fenti 3. pontban felsorolt tevékenységeit illeti, benyújtaná-e a Bizottság azoknak a listáját, akik részt vettek ezeken az üléseken? Hogyan és milyen kritériumok alapján választották ki vagy hívták meg ezeket az érdekelt feleket? A fent említett két nagy hibrid érdekelti fórum milyen mértékben érinti a szóban forgó jogalkotási javaslat tartalmát? Hogyan vették figyelembe e két érdekelti fórum eredményeit a szóban forgó jogalkotási javaslat kidolgozása során? (Kérjük, nyújtsa be a vonatkozó belső dokumentációt.)

Hatásvizsgálat:

A jogalkotási javaslat indokolásában a Bizottság kijelenti, hogy „tekintettel e kezdeményezés fontosságára és sürgősségére, a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásai alapján eltérést engedélyeztek. Ennek megfelelően nem készült teljes körű hatásvizsgálat, de a javaslatot bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely tartalmazza a javasolt intézkedések hatásainak elemzését, beleértve a minőségi elemzést és – amennyiben lehetséges – a költségmegtakarítások becslését, valamint az alátámasztó bizonyítékokat.” A Bizottság utal az uniós vállalkozások versenyképességének „kritikus sürgősségére”, valamint a meglévő jogi aktusok tekintetében elvégzett korábbi hatásvizsgálatokra.

• Kérjük a Bizottságot, fejtse ki, hogy miért döntött úgy, hogy nem végez új hatásvizsgálatot. Kérjük a Bizottságot, fejtse ki különösen annak a helyzetnek a „sürgősségét”, amely miatt „a javaslat nem teszi lehetővé hatásvizsgálat elvégzését”?
• Ki és hogyan döntött úgy, hogy nem végez hatásvizsgálatot?
• Milyen mértékben terjedtek ki a meglévő hatásvizsgálatok a Bizottság e vizsgálat tárgyát képező jogalkotási javaslatára? Kérjük, nyújtsa be a vonatkozó hatásvizsgálatokat, és jelölje meg az e javaslat szempontjából releváns részeket. Kérjük, ossza meg a Bizottság ezzel kapcsolatos belső értékelésével kapcsolatos dokumentumokat is.

Klímakonzisztencia-értékelés (az európai klímarendelet 6. cikkének (4) bekezdése)

• Elvégezte-e a Bizottság a szóban forgó jogalkotási javaslat éghajlat-politikai következetességének értékelését? Ha nem, miért döntöttek úgy, hogy erre nincs szükség? Hogyan és ki hozta meg ezt a döntést?

Szolgálatközi konzultáció

• Kérjük, erősítse meg, hogy ebben az esetben lerövidítették a szolgálatközi konzultációra rendelkezésre álló időt. Kérjük, részletezze, mikor indult és mikor fejeződött be a szolgálatközi konzultáció.
• Milyen körülmények között dönt úgy a Bizottság, hogy lerövidíti a szolgálatközi konzultációra rendelkezésre álló időt? Milyen alapon és ki hozza meg ezeket a döntéseket?
• Mi volt az oka annak, hogy ebben az esetben lerövidítették a szolgálatközi konzultáció során megadott időt?

[1] ClientEarth, Notre Affaire A Tous, Clean Clothes Campaign, European Coalition for Corporate Justice, Global Witness, Transport & Environment, Antislavery International és Friends of the Earth Europe

[2] COM(2025) 81 végleges

[3] https://commission.europa.eu/publications/omnibus-i_en.

[4] https://commission.europa.eu/law/law-making-process/better-regulation/better-regulation-guidelines-and-toolbox_hu

[5] A klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének (4) bekezdése

[6] Az egyik másik panaszban az ombudsman vizsgálatot indított (1379/2024/MIK – Hogyan készítette elő az Európai Bizottság a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályok módosítására irányuló javaslatot). A másik, még függőben lévő panasz.

[7] A minőségi jogalkotási eszköztár 1. eszközének 10. oldalán vázolt eljárással összhangban.

[8] Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba.

[9] Kérjük, egyértelműen jelölje meg az ilyen anyagokat: „Bizalmas”. Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba. Az ilyen jellegű információkat és dokumentumokat röviddel a vizsgálat lezárását követően törlik az európai ombudsman aktáiból.