elnök

Európai Bizottság

Tisztelt Elnök Úr!

Ezúton hivatkozom 2025. május 16-i levelemre, amelyben arról tájékoztattam Önt, hogy vizsgálatot indítottam a fenti panasszal kapcsolatban [1].

A panasz arra vonatkozik, hogy a Bizottság állítólag nem tett eleget a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásának és eszköztárának [2] a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv ^[3] módosítására irányuló jogalkotási javaslat előkészítése során, amely az Omnibus I egyszerűsítési csomagjának részét képező javaslatok egyike ^[4].

A panaszosokat különösen az aggasztja, hogy a Bizottság eltért a minőségi jogalkotásról szóló iránymutatásban előírt kulcsfontosságú eljárási követelményektől azáltal, hogy megfelelő indokolás nélkül nem végzett hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt. Véleményük szerint a Bizottság elsietett szolgálatközi konzultációt folytatott, amely nem volt összhangban eljárási szabályzatával. A panaszosokat az is aggasztja, hogy a Bizottság nem végezte el az európai klímarendeletben előírt éghajlat-politikai következetességi értékelést [5].

2025. június 16-án vizsgálócsoportom találkozót tartott az Önök szolgálataival. E levél mellékleteként megtalálja az ülésről készült jelentést. Szeretném továbbá megköszönni Önnek és szolgálatainak, hogy megküldték hivatalomnak az általam megtekinteni kért dokumentációt.

Most arra a következtetésre jutottam, hogy az eddig összegyűjtött anyagok alapján írásbeli választ kell kapnia a Bizottságtól a jelen ügyben felvetett főbb kérdésekről.

1. Hatásvizsgálat hiányáról

Míg a szóban forgó jogalkotási javaslat elvileg teljes körű hatásvizsgálatot igényelt volna [6], a Bizottság nem végzett ilyen hatásvizsgálatot, hanem bizottsági szolgálati munkadokumentum formájában elemző dokumentumot készített.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár lehetőséget biztosít a követelményeiktől való eltérésre, beleértve a hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó követelményt is. Ezeknek az eltéréseknek azonban bizonyos eljárási szabályokat kell követniük. Az eltéréseket a jogalkotási javaslat elfogadásakor alaposan meg kell indokolni és megfelelően meg kell indokolni annak érdekében, hogy a nyilvánosság ellenőrizhesse a Bizottságnak a szabályaitól való eltérésre vonatkozó indokait. Ellenkező esetben az uniós polgárok megkérdőjelezhetik a Bizottság átlátható, inkluzív és tényeken alapuló jogalkotási folyamat iránti elkötelezettségét.

Az eddig rendelkezésre bocsátott anyagok alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság ebben az esetben nem indokolta megfelelően a szabályaitól való eltérést.

Indokolásában a Bizottság azzal indokolta a javaslat „kritikus sürgősségét” és a hatásvizsgálati követelménytől való kapcsolódó eltérést, hogy fenn kell tartani az uniós vállalkozások versenyképességét. A vizsgálócsoportommal tartott találkozó során a Bizottság tisztázta, hogy a sürgősség az EU nehéz gazdasági helyzetéből és a végrehajtás tényszerű kérdéseiből ered, beleértve annak szükségességét is, hogy a vállalatok előre tervezhessenek. A Bizottság hivatkozott továbbá a „Draghi-jelentésre”^[7] és azokra a kihívásokra, amelyeket az uniós gazdaság versenyképessége tekintetében tárt fel, többek között a vállalatokra nehezedő szabályozási terhekre tekintettel.

A Bizottság azonban nem jelzett olyan hirtelen vagy váratlan eseményt, amely indokolná a sürgősséget. A Bizottság azt sem fejtette ki, hogy az „óramegállítási” intézkedések [8] első fokon miért nem lettek volna elegendőek az említett kritikus sürgősség kezeléséhez. Úgy tűnik, hogy ezen intézkedések elfogadása elegendő időt biztosíthatott volna a Bizottság számára ahhoz, hogy hatásvizsgálatot végezzen a CSRD és a CSDDD javasolt érdemi módosításairól (amelyeket a jelen vizsgálat tárgyát képező jogalkotási javaslat tartalmaz). Azt is megjegyzem, hogy a Bizottság nem írt elő a helyzet sürgősségére és ebből következően a hatásvizsgálati követelménytől való eltérés szükségességére vonatkozó dokumentumot. Ezért hálás lennék, ha a Bizottság észrevételt tenne ezzel kapcsolatban.

Hálás lennék továbbá, ha a Bizottság a meglévő jogi aktusokra (azaz a CSRD-re és a CSDDD-re) vonatkozó hatásvizsgálatainak releváns részeire hivatkozva kifejtené, hogy ezek a korábbi hatásvizsgálatok milyen mértékben fedik le a szóban forgó jogalkotási javaslat módosításait.

2. Nyilvános konzultáció hiányában

Tudomásul veszem, hogy ebben az esetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a minőségi jogalkotásról szóló iránymutatás nem írja elő a nyilvános konzultációt (hatásvizsgálat hiányában), és az sem volt megvalósítható (tekintettel a fent említett sürgősségre) vagy szükséges (tekintettel az érdekelt felekkel folytatott különböző egyéb eszmecserékre).

Továbbra sem világos, hogy a jelentéstételi követelmények 2023 októbere és decembere közötti észszerűsítésére vonatkozó véleményezési felhívás, valamint a CSRD-vel foglalkozó, 2024. májusi és novemberi két nagy hibrid érdekelti fórum milyen mértékben foglalkozott a szóban forgó konkrét jogalkotási javaslat elemeivel. Hálás lennék, ha e tekintetben további felvilágosítást kapnék a Bizottságtól.

Úgy tűnik, hogy a 2025 februárjában szervezett két találkozó, amelyeken főként az ipar és az üzleti érdekek vettek részt, volt az egyetlen olyan eszmecsere, amelyet kifejezetten a szóban forgó jogalkotási javaslatról tartottak az érdekelt felek között.

Nem világos, hogy az érdekelt felekkel folytatott, az indokolásban említett eszmecserék hogyan eredményezték azt, hogy a nyilvános konzultáció nem adott volna hozzá új információkat, különös tekintettel arra, hogy számos olyan érdekelt felet, amely egyébként hozzájárulhatott volna, nem hívtak meg a 2025. februári ülésekre.  

Hálás lennék, ha a Bizottság észrevételeket tenne ezekkel az észrevételekkel kapcsolatban.

3. Az éghajlati konzisztencia értékelésének hiányáról

Az európai klímarendelettel összhangban a Bizottságnak el kell végeznie minden intézkedéstervezet vagy jogalkotási javaslat éghajlat-politikai következetességi értékelését, „és ezt a vizsgálatot bele kell foglalnia az ezen intézkedéseket vagy javaslatokat kísérő hatásvizsgálatba, és az értékelés eredményét az elfogadáskor nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie 9]”.

Tudomásul veszem, hogy mivel nem végeztek hatásvizsgálatot, a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem kell éghajlat-politikai következetességi értékelést közzétennie. Bár az indokolás kimondja, hogy a javasolt módosítások nem ássák alá az európai zöld megállapodás általános célkitűzéseit [10], a Bizottság sem az indokolásban, sem a szolgálati munkadokumentumban nem foglalt bele egyetlen olyan elemzést sem, amely alátámasztaná ezt a következtetést. Ezenkívül, bár a Bizottság az új szabályok általános alkalmazási körét felvázoló dokumentumokat nyújtott be Hivatalomhoz, úgy tűnik, hogy ezek a dokumentumok nem tartalmaznak konkrét belső értékelést a jogalkotási javaslatnak a klímasemlegességi célkitűzéssel való összhangjáról.

Úgy tűnik tehát, hogy a Bizottság a szóban forgó jogalkotási javaslat elfogadása előtt nem végzett éghajlat-politikai következetességi értékelést, bár az európai klímarendelet nem ír elő mentességet az ilyen értékelés elvégzése alól. Hálás lennék, ha a Bizottság észrevételezné ezeket az aggályokat.

4. Szolgálatközi konzultáció (ISC)

A Bizottság eljárási szabályzata [11] hivatalos ISC-t ír elő „a jogi aktus tervezetének jellege, tárgya vagy hatása miatt jogos érdekkel rendelkező szolgálatok” számára [12] Általában az ISC-ben megkérdezett szolgálatok tíz munkanapot kapnak a javaslat felülvizsgálatára és a válaszadásra [13] „Kivételes esetekben és kellően indokolt sürgősség esetén” az eljárási szabályzat lehetővé teszi egy gyorsított ISC lehetőségét 48 órás lerövidített határidővel [14].  

A szóban forgó javaslat esetében az ISC 24 órán belül lezárult. Péntek este indult és szombat este ért véget. A Bizottság nem nyújtott be ellenőrzésre olyan dokumentumot, amely megmagyarázná az ügy rendkívüli sürgősségét, és különösen azt, hogy miért nem lehetett betartani a Fast-Track ISC 48 órás idővonalát. Hálás lennék, ha a Bizottság tisztázná ezt a kérdést.

5. Következő lépések

Hálás lennék, ha 2025. szeptember 15-ig megkapnám a Bizottság válaszát, figyelembe véve a fent vázolt kérdéseket.

Tekintettel e vizsgálat fontosságára, és figyelembe véve, hogy a Bizottság további „salátarendelet-javaslatokat” tervez, nem áll szándékomban engedélyezni e határidő meghosszabbítását.

Tisztelettel:

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2025. július 11.

[1] https://www.ombudsman.europa.eu/en/opening-summary/en/205174.

[2] https://commission.europa.eu/law/law-making-process/better-regulation/better-regulation-guidelines-and-toolbox_en.

[3] COM(2025) 81 végleges.

[4] https://commission.europa.eu/publications/omnibus-i_en.

[5] A klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének (4) bekezdése.

[6] A minőségi jogalkotásról szóló iránymutatás kimondja, hogy: „Hatásvizsgálatra van szükség az olyan bizottsági kezdeményezések esetében, amelyek valószínűleg jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatással járnak, vagy amelyek jelentős kiadásokkal járnak, és amelyek esetében a Bizottság választhat a szakpolitikai lehetőségek közül”.

[7] Draghi-jelentés az EU versenyképességéről, https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/draghi-report_en.

[8] A COM(2025)80 végleges javaslatban előirányzottak szerint.

[9] Az európai klímarendelet 6. cikkének (4) bekezdése.

[10] Lásd a COM(2025)81 végleges javaslat indokolását, amely szerint: „Ez a javaslat ezért olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek egyszerűsítik és észszerűsítik a szabályozási keretet annak érdekében, hogy csökkentsék a vállalkozásokra a CSRD-ből és a CSDDD-ből eredően nehezedő terheket anélkül, hogy aláásnák bármelyik jogszabály szakpolitikai célkitűzéseit, valamint hogy biztosítsák az európai zöld megállapodás zöld és igazságos átmenettel kapcsolatos általános törekvéseinek költséghatékonyabb megvalósítását.” (utólagos kiemelés).

[11] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:L_202403080.

[12] A Bizottság eljárási szabályzata 55. cikkének (1) bekezdése.

[13] A Bizottság eljárási szabályzatának 59. cikke.

[14] A Bizottság eljárási szabályzatának 60. cikke.