Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) hogyan kezelte az alapvető jogok megsértésére vonatkozó állításokat a görög Számosz szigetén folytatott tevékenységei során. A panaszosok aggódtak amiatt, hogy az EUAA menekültügyi támogató csoportjaiba kiküldött ügyintézők által a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérőkkel folytatott interjúk ellentétesek voltak az uniós joggal, és hogy az EUAA nem foglalkozott ezzel. Emellett a panaszosok azzal is foglalkoztak, hogy az EUAA hogyan kezelte a menedékkérők visszafordításokról szóló jelentéseit.

Az ombudsman megállapította, hogy a panasz benyújtásának időpontjában az EUAA nem biztosította, hogy a menekültügyi támogató csoportjaiba kiküldött ügyintézők felkészültek legyenek a kiszolgáltatott menedékkérőkkel folytatott meghallgatások megfelelő lefolytatására, többek között arra vonatkozóan, hogy miként kell figyelembe venni a kiszolgáltatottságra vonatkozó mutatókat, amikor azok a menekültügyi meghallgatás során először merülnek fel. Az ombudsman megállapította továbbá, hogy az EUAA nem biztosított megfelelő eljárást a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérők számára a meghallgatások során elkövetett hibák bejelentésére és az ilyen jelentések EUAA általi felülvizsgálatára. Az ombudsman megállapította, hogy ez hivatali visszásságnak minősül, és négy ajánlást tett az EUAA-nak a hiányosságok kezelésére.

Az ombudsman ezeket az ajánlásokat az Ombudsmanok Európai Hálózata (ENO) munkatársainak is megküldte, kikérte véleményüket arról, hogy az EUAA ügyintézői és a nemzeti menekültügyi tisztviselők közötti együttműködés során hogyan biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását.

Emellett az ombudsman jelentős hiányosságokat tárt fel azzal kapcsolatban, hogy az EUAA hogyan kezelte a menedékkérők által az interjúk során a visszafordítással kapcsolatos tapasztalatok nyilvánosságra hozatalát. Mivel az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége az ombudsman vizsgálata során megkezdte az e hiányosságok orvoslására irányuló intézkedések végrehajtását, nem talált hivatali visszásságot, hanem két javítási javaslatot tett.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) hogyan biztosította az uniós finanszírozásra elutasított projektjavaslatok hatékony felülvizsgálati folyamatát. A panaszos azzal érvelt, hogy annak ellenére, hogy megpróbált segítséget kérni az illetékes informatikai ügyfélszolgálattól, a felülvizsgálati kérelem benyújtására szolgáló rendszer – bár az online fiók nem működött – megfosztotta őt a felülvizsgálat kérelmezésének lehetőségétől.

Az ombudsman megállapította, hogy a CINEA egyértelmű tájékoztatást nyújtott a panaszosnak arról, hogy hogyan kérhet értékelési felülvizsgálatot, és mi a teendő problémák esetén. A panaszos nem szolgáltatott bizonyítékot az általa tapasztalt technikai problémákról, és nem volt arra utaló jel, hogy az érintett időszakban technikai probléma merült volna fel az online rendszerrel kapcsolatban. A panaszos nem fordult az informatikai ügyfélszolgálathoz további segítségért, bár erre még volt idő.

Az ombudsman ezért azzal a következtetéssel zárta le a vizsgálatot, hogy a CINEA nem követett el hivatali visszásságot.

Az ügy egy tanácsadó céget érintett, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos feltételezett szabálytalanságok miatt vizsgált. Az OLAF tájékoztatta a céget, hogy lezárta a vizsgálatot, és pénzügyi és igazgatási ajánlásokat nyújtott be a Bizottságnak. Bár az OLAF arról tájékoztatta a céget, hogy az eljárási garanciák tekintetében fordulhat az OLAF ellenőréhez, az OLAF nem nyújtott egyértelmű tájékoztatást a panasz benyújtására alkalmazandó határidőről. Ez azt jelentette, hogy a cég a határidőn túl nyújtotta be a panaszt, és az ellenőr elutasította a panaszt.

Az ombudsman megállapította, hogy az OLAF hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy nem adott egyértelmű tájékoztatást a panaszosnak, különösen a vizsgálat lezárásának időpontját illetően. Az ombudsman azonban úgy ítélte meg, hogy a panaszos számára nem kell megfelelő ajánlást tenni ennek kezelésére. Mindazonáltal javaslatot tett arra, hogy a jövőben hasonló esetekben ne fordulhasson elő ilyen probléma.

A panaszos elégedetlen volt azzal, ahogyan az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) eloszlatta a személyzeti kiválasztási eljárások átláthatóságának hiányával kapcsolatos aggályait. Többek között azt állította, hogy az EFCA nem tájékoztatta a sikertelen pályázókat pályázatuk eredményéről. 

Az ombudsman vizsgálatot indított, és felvilágosítást kért az EFCA-tól az üggyel kapcsolatban.

A vizsgálat során az EFCA arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a kiválasztási eljárás minden egyes szakaszát követően egyenként tájékoztathassa az összes sikertelen pályázót. Az ombudsman felkérte az EFCA-t, hogy hat hónapon belül tájékoztassa őt az e célból hozott intézkedésekről, és úgy ítélte meg, hogy ebben a szakaszban nem indokolt további vizsgálatokat végezni ebben az ügyben.

Az ombudsman vizsgálata arra is rámutatott, hogy problémák merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a pályázók hogyan nyújthatnak be panaszt a kiválasztási eljárásokkal kapcsolatban. A vizsgálat során az EFCA funkcionális postafiókot hozott létre a sikertelen pályázók adminisztratív panaszai számára. Az ombudsman üdvözölte ezt a lépést, és lezárta a vizsgálat e vonatkozását.