A panasz előzményei

1. A panaszos fejlesztési támogatási projektekre szakosodott tanácsadó.Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított az uniós finanszírozású projektekkel és a panaszosnak odaítélt szerződésekkel kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt.A panaszost ezért a 883/2013/EU, Euratom rendelet [2] értelmében az OLAF vizsgálata során „érintett személynek” tekintették.

2. 2024. július 31-én az OLAF arról tájékoztatta a panaszost, hogy lezárta a vizsgálatot, és a panaszosra vonatkozó pénzügyi és igazgatási ajánlásokat nyújtott be az Európai Bizottság érintett főigazgatóságainak. Az OLAF arról is tájékoztatást nyújtott, hogy a panaszos az eljárási garanciák ellenőréhez fordulhat [3].

3. 2024. augusztus 26-án a panaszos panaszt nyújtott be az ellenőrhöz. Vitatta az OLAF azon határozatát, hogy lezárja a vizsgálatot egy olyan tényösszefoglaló alapján, amely szerinte nem egyértelmű és homályos nyilatkozatokat tartalmazott, megakadályozva, hogy megalapozott észrevételeket tegyen.

4. 2024. szeptember 9-én az ellenőr mint elfogadhatatlant lezárta a panaszt. Az ellenőr kifejtette, hogy a panasz elévült, mivel azt a vizsgálat lezárását követő egy hónapos határidő után nyújtották be. Az ellenőr megjegyezte különösen, hogy a vizsgálat 2024. július 22-én lezárult, ezért a panasz benyújtásának határideje 2024. augusztus 23-án lejárt.

5. Válaszában a panaszos azzal érvelt, hogy az OLAF-nak a vizsgálat lezárásáról tájékoztató levelét 2024. július 31-én küldték el, és az nem tartalmazott arra vonatkozó információt, hogy a vizsgálatot 2024. július 22-én lezárták.

6. Az ellenőr kifejtette, hogy a 883/2013/EU, Euratom rendelet [4] egyértelmű határidőt állapít meg az ellenőrnek történő panasztételre, amely a vizsgálat lezárásának időpontjától kezdődik, nem pedig attól az időponttól, amikor az érintett személyt tájékoztatták a vizsgálat lezárásának időpontjáról, vagy arról tudomást szerzett.

7. A panaszos vitatta az ellenőr határozatát. Azzal érvelt, hogy az OLAF-nak a vizsgálat lezárásától számított egy héten belül értesítenie kell az érintett személyt, és hogy a panasz ellenőrhöz történő benyújtására rendelkezésre álló egy hónapos határidőnek az értesítés időpontjától kell kezdődnie. Ezenkívül azt állította, hogy az egy hónapos határidő önmagában túl rövid, és hogy nem bántak vele tisztességesen, és nem biztosítottak számára megfelelő lehetőséget arra, hogy megvédje magát.

8. A panaszos elégedetlen volt azzal, ahogyan az ellenőr és az OLAF kezelte az ügyet, ezért az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

9. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az OLAF hogyan tájékoztatta a panaszost a vizsgálat lezárásáról és annak lehetőségéről, hogy az ellenőrhöz forduljon.  

10. A vizsgálat nem foglalkozott az ellenőr azon döntésével, hogy elfogadhatatlanként elutasítja a panaszos panaszát, mivel az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez nem nyilvánvalóan téves. Az ellenőr a 883/2013/EU, Euratom rendelet szövegével összhangban járt el. E panasz vizsgálata tehát kizárólag az OLAF-nak az üggyel kapcsolatos intézkedéseire összpontosított.

11. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja betekintett az ügy irataiba. Az OLAF írásban is tisztázta a kérdést. A választ megosztották a panaszossal, aki észrevételeket tett.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

Az OLAF részéről

12. Az OLAF azzal érvelt, hogy mivel a panaszos egy OLAF-vizsgálatban „érintett személy”, ismernie kellett volna a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározott szabályokat, beleértve a panasz ellenőrhöz történő benyújtására vonatkozó határidőket is. A panaszost az ellenőrhöz benyújtott korábbi panasszal összefüggésben is tájékoztatták ezekről a szabályokról, amelyet szintén elfogadhatatlannak nyilvánítottak, mivel túl későn nyújtották be.  

13. Ezenkívül az OLAF kifejtette, hogy 2024. július 31-i levelében, amelyben tájékoztatta a panaszost a vizsgálat lezárásáról, tájékoztatta a panaszost arról a lehetőségről, hogy az ellenőrhöz fordulhat, valamint a panasz benyújtására vonatkozó határidőkről.

14. Emellett az OLAF megjegyezte, hogy bár a panaszost a vizsgálat lezárásáról tájékoztató levelet 2024. július 31-én küldték el, az 2024. július 24-én kelt. Az OLAF ezért úgy ítélte meg, hogy a panaszos számára egyértelműnek kellett volna lennie, hogy a vizsgálat legkésőbb 2024. július 24-ig lezárul.

15. Az OLAF azonban elismerte, hogy a panaszost a vizsgálat lezárásáról tájékoztató levélben nem jelölte meg egyértelműen a vizsgálat lezárásának időpontját, amely 2024. július 22. volt. Az OLAF elismerte, hogy ezen információk nélkül a panaszos nem tudhatta, hogy a panasz benyújtásának határideje 2024. július 22-től 2024. augusztus 23-ig tartott. Az OLAF megjegyezte továbbá, hogy még ha a vizsgálatot 2024. július 24-én, a panaszosnak címzett levél időpontjában le is zárták volna, az ellenőrhöz való fordulás határideje akkor is 2024. augusztus 26. lett volna, amikor a panaszos benyújtotta panaszát az ellenőrhöz.

16. Mindazonáltal az OLAF megjegyezte, hogy még ha a panaszos a vizsgálat lezárásának időpontjától számított egy hónapon belül az ellenőrhöz is fordult volna, az általa felhozott egyes állítások továbbra is elfogadhatatlannak minősültek volna. Ennek az az oka, hogy a 883/2013/EU, Euratom rendelet értelmében a panaszosnak a szóban forgó tényekről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő egy hónapon belül az ellenőrhöz kell fordulnia. Mivel a panaszost már 2024 márciusában tájékoztatták bizonyos tényekről, az e tényekkel kapcsolatos állításokat túl későn benyújtottnak kell tekinteni.

17. Így az OLAF elismerte, hogy mivel nem jelölte meg a vizsgálat lezárásának időpontját, és tekintettel a szabályoknak az ellenőr általi szó szerinti értelmezésére, a panaszost megakadályozták abban, hogy az alkalmazandó határidőn belül panaszt nyújtson be az ellenőrhöz, de csak kérelmeinek egy része tekintetében.

18. Bár az OLAF hangsúlyozta az időben történő értesítés fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy az OLAF vizsgálatában érintett személyek az alkalmazandó határidőn belül az ellenőrhöz fordulhassanak, megjegyezte, hogy a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban nincs meghatározott határidő arra vonatkozóan, hogy az érintett személyt tájékoztassák a vizsgálat lezárásáról, amennyiben az OLAF ajánlásokat tesz.[5] Ebben az esetben, amikor az OLAF ajánlásokat tett, még mindig hat munkanapon belül értesítette a panaszost.

19. Emellett az OLAF megjegyezte, hogy a panaszos 2024. augusztus 26-án e-mailt küldött neki, amely tükrözte az ellenőrnek benyújtott panaszt. Az OLAF 2024. szeptember 19-én válaszolt a panaszosnak. Bár az OLAF elismerte, hogy válasza nem tekinthető egyenértékűnek az ellenőr határozatával, megjegyezte, hogy továbbra is részletes választ adott a panaszos állításaira.

A panaszos részéről

20. A panaszos megjegyezte, hogy a levél kelte, azaz 2024. július 24. nem azonos a vizsgálat lezárásának időpontjával. Azzal érvelt, hogy az OLAF, mivel nem tájékoztatta őt a vizsgálat lezárásának időpontjáról, nem a megfelelő ügyintézés elveinek megfelelően járt el. Ez megfosztotta őt attól a lehetőségtől, hogy az adatkezelőhöz forduljon.

21. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy az OLAF által a panaszosnak adott 2024. szeptember 19-i válasz nem tekinthető egyenértékűnek egy olyan független hatóság határozatával, mint az ellenőr. Az OLAF maga nem vizsgálhatja felül a vizsgálat által érintett személyek eljárási garanciáinak betartását.

Az ombudsman értékelése

22. Ez a vizsgálat kizárólag az OLAF intézkedéseire vonatkozik. Mivel azonban ezek az intézkedések az eljárási garanciák ellenőréhez való fordulás lehetőségéhez kapcsolódnak, először meg kell határozni az ellenőr szerepét. Az ellenőrt azért hozták létre, hogy az OLAF vizsgálatai által érintett személyek számára célzott és független mechanizmust biztosítson az eljárási garanciák állítólagos megsértésének kifogásolására. Az alkalmazandó jogszabályok szerint az adatkezelőhöz csak az érintett személyek nyújthatnak be panaszt, és azt a vonatkozó tényekről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő egy hónapon belül kell benyújtani [6].

23. Ahhoz, hogy ez a fontos független jogorvoslati mechanizmus releváns legyen az OLAF vizsgálatai által érintettek számára, az OLAF-nak időben tájékoztatnia kell őket az ellenőr létezéséről, és rendelkeznie kell a panasz benyújtásához szükséges valamennyi releváns információval.

24. Amint azt az OLAF kifejtette, amikor egy vizsgálat során ajánlást ad ki, az alkalmazandó jogi keret nem ír elő határidőt az érintett személynek a vizsgálat lezárásáról való tájékoztatására. Konkrét határidő csak azokban az esetekben van, amikor nem tesznek ajánlásokat [7].

25. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az OLAF vizsgálatában érintett személy csak az ellenőrhöz fordulás határidejének lejártát követően szerezhet tudomást az OLAF vizsgálatának lezárásáról, ami megakadályozza, hogy a vizsgálat lezárását követően teljes mértékben az ellenőrhöz forduljon. Ez szélesebb körű problémát jelez az OLAF vizsgálatai során alkalmazott eljárási garanciákkal kapcsolatban [8].

26. A szóban forgó ügyben az OLAF az ellenőrhöz fordulás határidején belül, 2024. július 31-én tájékoztatta a panaszost a vizsgálat lezárásáról. Amint azonban azt az OLAF elismerte, a bejelentő levél nem tartalmazta a vizsgálat lezárásának időpontját, hanem csak a levél aláírásának időpontját, azaz 2024. július 24-ét. Ez a dátum háromszor szerepelt a levélben, és érthető módon arra késztette a panaszost, hogy azt higgye, ez a vizsgálat lezárásának időpontja. Így a panaszos nem rendelkezett minden szükséges és helyes információval ahhoz, hogy elfogadható panaszt nyújtson be az adatkezelőnek, azaz határidőn belül.

27. A vizsgálat lezárása tényleges időpontjának ismerete elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a panaszos a határidőn belül az ellenőrhöz fordulhasson. A panaszos végül a határidő lejárta után három nappal fordult az adatkezelőhöz. Tagadhatatlan tehát, hogy a vizsgálat lezárásának időpontjára vonatkozó információk hiánya befolyásolta a panaszos azon képességét, hogy az ellenőrhöz forduljon.  

28. Ezt a helyzetet könnyen el lehetett volna kerülni azáltal, hogy a panaszost a vizsgálat lezárásáról tájékoztató levélben egyszerűen feltüntették volna a vizsgálat lezárásának tényleges időpontját. Mindezek alapján az ombudsman megállapítja, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha az OLAF nem tájékoztatja a panaszost a vizsgálat lezárásának időpontjáról.

29. Bár az OLAF válaszolt a panaszos 2024. augusztus 26-i levelére, amely tükrözte az ellenőrnek benyújtott panaszt, és hasznos pontosításokat nyújtott a panaszosnak, az ombudsman úgy véli, hogy ez ebben az esetben nem tekinthető elegendő jogorvoslatnak. Az ellenőrt kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy az OLAF-fal szembeni panaszok kezelésére szolgáló független mechanizmusként járjon el. Mint ilyen, az OLAF panaszra vonatkozó értékelése nem helyettesítheti az ellenőr értékelését. 

30. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy nincs megfelelő ajánlás e hivatali visszásság kezelésére. A fent említettek szerint a vizsgálat hatálya az OLAF intézkedéseire korlátozódott, mivel az ombudsman megállapította, hogy a panasz elfogadhatatlanként történő elutasításával az ellenőr nem követett el nyilvánvaló hibát. Az ombudsman mindazonáltal javasolni fogja az OLAF-nak, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló helyzet. 

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi megállapítással zárja le az ügyet:

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hivatali visszásságot követett el, mivel nem tájékoztatta a panaszost a vizsgálat lezárásának időpontjáról.

A panaszost és az OLAF-ot tájékoztatják erről a határozatról.

Javítási javaslat

Az OLAF-nak biztosítania kell, hogy amikor tájékoztatja az érintett személyt a vizsgálat lezárásáról, kellő időben egyértelmű és kimerítő tájékoztatást nyújtson az ellenőrhöz fordulás lehetőségéről. Ez magában foglalja a vizsgálat lezárási időpontjának feltüntetését is.

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2025. szeptember 19.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj/eng, 2. cikk (5) bekezdés: „érintett személy”: minden olyan személy vagy gazdasági szereplő, akit vagy amelyet csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel gyanúsítanak, és aki vagy amely ezért a Hivatal vizsgálatának hatálya alá tartozik”.

[3] Az eljárási garanciák ellenőre megvizsgálja az OLAF által lefolytatott vizsgálatokban érintett személyek által benyújtott panaszokat, különösen az eljárási garanciáknak és a vizsgálatokra alkalmazandó szabályoknak az OLAF általi betartásával kapcsolatban. Bővebb információ itt érhető el: https://supervisory-committee-olaf.europa.eu/controller-procedural-guarantees_en

[4] A 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatainak hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 23-i (EU, Euratom) 2020/2223 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9b. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2020/2223/oj. 

[5] a 883/2013/EU, Euratom rendelet 11. cikke; Az OLAF alkalmazottaira vonatkozó vizsgálati eljárásokról szóló OLAF-iránymutatások 29. cikke: https://anti-fraud.ec.europa.eu/guidelines-investigations-olaf-staff_en.

[6] A 883/2013/EU, Euratom rendelet 9b. cikkének (3) bekezdése.

[7] a 883/2013/EU, Euratom rendelet 11. cikke; Az OLAF alkalmazottaira vonatkozó vizsgálati eljárásokról szóló OLAF-iránymutatások 29. cikke.

[8] Ezt a kérdést az ombudsman vetette fel az OLAF-rendelet jelenlegi értékelésével összefüggésben, mivel ezzel a kérdéssel a jogalkotóknak foglalkozniuk kell.