Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban [1]

Egy fiatal osztrák állampolgár fizetés nélküli gyakornokként dolgozott egy ázsiai uniós küldöttségen. Ezt követően felvette a kapcsolatot az EKSZ-szel, hogy panaszt tegyen az EKSZ azon gyakorlata miatt, hogy nem fizet juttatást a gyakornokoknak, valamint az ezzel kapcsolatos releváns információk hiánya miatt.

Az ombudsman érdeklődött a kérdés iránt. Elfogadja az EKSZ azon álláspontját, hogy a küldöttségek gyakornokai értékelik a szakmai gyakorlatot mint olyan lehetőségeket, amelyek három-hat hónapig tartanak, és valóban jelentős előrelépést jelenthetnek karrierjükben. Ezért azon a véleményen van, hogy a gyakornoki lehetőségeket a személyek lehető legszélesebb köre számára kell elérhetővé tenni – és nem csak azok számára, akik ezt megengedhetik maguknak. Az ombudsman véleménye szerint a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok diszkriminatív helyzethez vezethetnek, mivel a kevésbé privilegizált háttérrel rendelkező személyek valószínűleg nem rendelkeznek a szakmai gyakorlathoz szükséges pénzügyi eszközökkel. Így elszalasztják ezt az értékes lehetőséget képesítéseik és készségeik fejlesztésére. Ezenkívül a fizetés nélküli gyakornokok alkalmazásának gyakorlata kontraproduktív lehet a legalkalmasabb jelöltek azonosítása szempontjából.

Az ombudsman megállapítja, hogy az EKSZ jelenlegi gyakorlata, miszerint küldöttségein nem fizet gyakornokokat, hivatali visszásságnak minősül, és azt javasolja, hogy az EKSZ valamennyi gyakornokának – köztük az uniós küldöttségeken dolgozó gyakornokoknak is – megfelelő juttatást fizessen. E tekintetben utal az Európai Parlament pozitív példájára, amely megszüntette a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat a titkárságán.

Az uniós küldöttségeken belüli rövid távú munkatapasztalat-szerzési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást illetően az ombudsman megjegyzi, hogy az EKSZ vizsgálata során kielégítően megoldotta a panasz e részét.

A panasz előzményei

1. Egy fiatal osztrák állampolgár fizetés nélküli gyakornokként dolgozott egy ázsiai uniós küldöttségen. Amikor elfogadta a szakmai gyakorlatot, nem tudta, hogy az uniós küldöttségeket működtető Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fizeti a gyakornokok egy részét. Ezt követően felvette a kapcsolatot az EKSZ-szel, hogy panaszt tegyen amiatt, hogy a küldöttségek gyakornokai nem kapnak fizetést. Megjegyzi, hogy az általános gyakorlat az, hogy az uniós intézményekben gyakornokokat fizetnek. Kijelenti, hogy az EKSZ honlapja nem említi, hogy az uniós küldöttségeken dolgozó gyakornokok nem kapnak fizetést. Véleménye szerint a gyakornokok fizetésének elmaradása indokolatlan hátrányos megkülönböztetést jelent a kevésbé tehetős háttérrel rendelkező fiatal szakemberekkel szemben.

2. Mivel az EKSZ nem válaszolt, a panaszos 2014 márciusában az ombudsmanhoz fordult. Miután az EKSZ emlékeztetőt kapott az ombudsmantól arra vonatkozóan, hogy válaszolnia kell a panaszosnak, azt válaszolta, hogy a panaszos „kérésére” fizetés nélküli szakmai gyakorlatot kapott. Aláírt egy gyakornoki megállapodást is, amelyben megerősítette, hogy "önkéntes vagyok a küldöttségnél, és nem kapok fizetést, bért vagy juttatást […]".

3. A panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy továbbra is azon a véleményen van, hogy az EKSZ-nek nem kellene fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat kínálnia.

A vizsgálat

4. 2014 októberében az ombudsman választ kért az EKSZ-től a panaszos azon aggályaira, hogy nem biztosít kellő mértékű átláthatóságot szakmai gyakorlatait illetően, és hogy nem kínál fizetett szakmai gyakorlatokat az uniós küldöttségeken.[2] A panaszos azt kívánta, hogy az EKSZ csak fizetett szakmai gyakorlatokat kínáljon, és hagyjon fel a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok kínálatával. 

5. 2014 decemberében az ombudsman megkapta az EKSZ panaszra adott válaszát. 2015 novemberében az ombudsman megkapta a panaszos észrevételeit az EKSZ válaszával kapcsolatban. Az ombudsman vizsgálócsoportja 2016 májusában, szeptemberében és decemberében három alkalommal is találkozott az EKSZ-szel, hogy megvitassák az ügyet. 2017 januárjában az EKSZ további írásbeli információkat nyújtott be. Az ombudsman ajánlása figyelembe veszi a felek által előterjesztett érveket és álláspontokat.

Az EKSZ állítólagos mulasztása arra vonatkozóan, hogy szakmai gyakorlatait illetően kellő mértékű átláthatóságot biztosítson, és hogy az uniós küldöttségeken gyakornokokat fizessen

Az ombudsman elé terjesztett érvek

6. A panaszos kijelentette, hogy az EKSZ honlapja nem nyújt tájékoztatást a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokról. A fiatalok ezért csak az EKSZ személyzetével vagy a meglévő gyakornokokkal való informális kapcsolatfelvétel révén szerezhetnek tudomást ezekről a szakmai gyakorlatokról.

7. Válaszában az EKSZ jelezte, hogy honlapjának frissítése folyamatban van, és hogy 2014 végéig általános információkat fog közzétenni a küldöttségeken belüli két különböző gyakornoki lehetőségről, azaz a küldöttségeken dolgozó „fiatal szakemberekről” (amelyek díjazásban részesülnek) és a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokról.

8. Az EKSZ azt is elmondta, hogy 2014 júliusában már új iránymutatásokat adott a küldöttségeknek a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokról. Ezen iránymutatások célja az volt, hogy átláthatóbbá tegyék a fizetés nélküli gyakornoki lehetőségek közzétételét, és biztosítsák a küldöttségek által kínált ilyen szakmai gyakorlatok minőségét. Azoknak a delegációknak, amelyek a honlapjukon közzé kívánják tenni a gyakornoki állásokat, most előzetes jóváhagyást kell kérniük az EKSZ székhelyétől, amely ellenőrzi, hogy egyértelművé tették-e, hogy a szakmai gyakorlat fizetés nélküli. Minden ilyen közzétett gyakornoki álláshirdetésnek egyértelműen le kell írnia a követendő kiválasztási eljárást is.

9. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás [3] 2014. márciusi elfogadását követően az EKSZ új mintát dolgozott ki az uniós küldöttségeken folytatott szakmai gyakorlatokra vonatkozó megállapodásokhoz. Az EKSZ rámutatott, hogy ez az ajánlás nem zárja ki a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat. Az átláthatóság növelése érdekében a sablon egyértelműen meghatározza az uniós küldöttségek által elérendő oktatási célokat és a fizetés nélküli gyakornok által elvégzendő feladatokat. Az EKSZ szerint a gyakornokok olyan fiatal egyetemi végzettségűek, akik áttérnek az oktatásból a munkaerőpiacra. A szakmai gyakorlat célja, hogy olyan gyakorlati tapasztalatot szerezzen, amely megfelel készségeiknek.

10. Az EKSZ szerint az uniós küldöttségeknek be kell tartaniuk az alkalmazandó helyi jogszabályokat. Ha a helyi jogszabályok nem teszik lehetővé a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat, a küldöttségnek nem lehetnek fizetés nélküli gyakornokai [4].

11. Az EKSZ megjegyezte, hogy „számos magán- és állami szervezet (például az Európai Bizottság, az Egyesült Nemzetek Szervezete stb.) kínál jogilag és nyilvánosan fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat”. Az EKSZ azzal is érvelt, hogy objektív különbség van saját fizetett (brüsszeli) és fizetés nélküli (küldöttségi) szakmai gyakorlatai között. Ezek a különbségek a szakmai gyakorlatok időtartamával és helyszínével, valamint a gyakornokok életkorával, képesítési szintjével és tapasztalatával kapcsolatosak. Kijelentette, hogy az uniós küldöttségeken dolgozó, fizetés nélküli gyakornokok mindenképpen jogosultak valamilyen pénzügyi támogatásra, például ösztöndíjra. Az EKSZ azt javasolta, hogy a jövőben a küldöttségek biztosítsák, hogy a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokra jelentkezők „a szakmai gyakorlat megkezdése előtt jogosultak legyenek valamilyen [külső] pénzügyi ellentételezésre”. Megemlíti továbbá annak lehetőségét, hogy a küldöttségeken folytatott szakmai gyakorlatokat azokra a diákokra korlátozzák, akik tanulmányaik részeként végzik a szakmai gyakorlatot.

12. Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy a brüsszeli fizetett szakmai gyakorlatok és a küldöttségi fizetés nélküli szakmai gyakorlatok célkitűzései lényegében azonosak.

Az ombudsman ajánláshoz vezető értékelése

13. A panaszos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ nem nyújt elegendő információt a gyakornoki lehetőségekről. Aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az EKSZ fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat kínál, ami véleménye szerint diszkriminatív.

Információk a gyakornoki lehetőségekről

14. Az EKSZ lépéseket tett e kérdés kezelésére. Az EKSZ frissítette honlapját, amely immár tájékoztatást nyújt az uniós küldöttségeken belüli rövid távú munkatapasztalat-szerzési lehetőségekről.[5] Most már egyértelmű, hogy az uniós küldöttségeken kétféleképpen lehet rövid távú munkatapasztalatot szerezni.

15. Ennek egyik módja a küldöttségi pályakezdő szakemberek programjában való részvétel, amely kilenc hónapig tart (lehetőség szerint meghosszabbítva).[6] Az EKSZ szerint ez a program „lehetővé teszi, hogy a sikeres pályázókat a küldöttség „adminisztratív és műszaki személyzetének” teljes jogú tagjaként alkalmazzák ”.[7] A küldöttségi pályakezdő szakemberek havonta 1300 EUR támogatásban, 1000 EUR szállásköltség-hozzájárulásban, valamint nehézségi hozzájárulásban részesülnek. Egyszeri beiktatási hozzájárulást is kapnak, amelynek összege „a szakmai gyakorlat kezdetén” 2000 EUR, „a szakmai gyakorlat minden egyes időszakára” az utazás költségeihez való hozzájárulás, valamint „a szakmai gyakorlat minden egyes kilenc hónapos időszakára” 500 EUR a biztosítási költségek fedezésére.[8] A megfelelő pályázókat a tagállamok jelölik ki, a sikeres pályázókat pedig ezt követően az EKSZ és a Bizottság választja ki. Az EKSZ honlapja szerint jelenleg 75 pályakezdő szakember dolgozik az uniós küldöttségeken [9].

16. A másik lehetőség a szakmai tapasztalatszerzésre törekvő fiatal egyetemi diplomásoknak szóló, javadalmazás nélküli gyakornoki program. Az ilyen fizetés nélküli szakmai gyakorlatok időtartama háromtól hat hónapig terjedhet .[10] Az uniós küldöttségek közvetlenül választják ki a jelölteket, miután az EKSZ brüsszeli központjában általánosan jóváhagyták a programot [11].

17. Az EKSZ emellett iránymutatást nyújtott az uniós küldöttségeknek a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokról. Ezen iránymutatások értelmében a küldöttségeknek közzé kell tenniük a szakmai gyakorlatra vonatkozó álláshirdetéseket, és meg kell határozniuk a követendő kiválasztási eljárást. Ezenkívül a honlap egyértelművé teszi, hogy ezek az uniós küldöttségeken folytatott szakmai gyakorlatok fizetés nélküliek.

18. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az EKSZ egy másik gyakornoki programot, az úgynevezett „kék könyv” gyakornoki programot is kínál.[12] Az ilyen típusú szakmai gyakorlat díjazásban részesül [13] és (főként) Brüsszelben kínálják [14].

19. A fentiek alapján az ombudsman megállapítja, hogy az EKSZ kielégítően megoldotta a panasz e részét.

A fizetés nélküli szakmai gyakorlatok gyakorlatáról az uniós küldöttségeken

20. Az Európai Unió az egyenlőség értékén alapul [15]. Az Európai Unió Alapjogi Chartája [16] szigorúan tilt minden megkülönböztetést, például a társadalmi származáson alapuló megkülönböztetést. Emellett az Uniónak meg kell védenie a fiatalokat a gazdasági kizsákmányolástól [17].  Az uniós közigazgatást tevékenységei során kötik ezek az alapvető szabályok és elvek. Az ombudsman – mint mindig – felszólítja az uniós közigazgatást, hogy járjon elöl jó példával.

21. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint „a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott megkülönböztetés” olyan gyakorlatokra utal, amelyek eredményeként bizonyos személyek a munkaerőpiacon vagy a munkahelyen alárendelt vagy hátrányos helyzetbe kerülnek fajuk, bőrszínük, vallásuk, nemük, politikai véleményük, nemzeti kitermelésük, társadalmi származásuk vagy bármely más olyan tulajdonságuk miatt, amely nem függ össze az elvégzendő munkával. ... A közvetett megkülönböztetés olyan helyzetekre, intézkedésekre vagy gyakorlatokra utal, amelyek látszólag semlegesek, de valójában negatív hatással vannak egy bizonyos csoporthoz tartozó személyekre. ... Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód lehetővé teszi minden egyén számára, hogy törekvéseinek és preferenciáinak megfelelően teljes mértékben kibontakoztassa tehetségét és készségeit, és egyenlő hozzáférést élvezzen a foglalkoztatáshoz, valamint egyenlő munkakörülményeket élvezzen.”[18]

22. Bár a szakmai gyakorlat nem szoros értelemben vett munkaviszony a munkáltató és a gyakornok között, az ombudsman úgy véli, hogy az ILO által meghatározott elvek hasznos útmutatást nyújtanak.

23. A panaszos azon érve, hogy a nem fizetett szakmai gyakorlatok hátrányos megkülönböztetést jelentenek a kevésbé privilegizált társadalmi háttérrel rendelkezőkkel szemben, némileg megalapozott. Tagadhatatlan, hogy a fizetés nélküli szakmai gyakorlatot végezni kívánó fiatal diplomások anyagi – például családi – támogatás nélkül gyakorlati nehézségekkel szembesülhetnek. Az uniós küldöttségeken folytatott szakmai gyakorlat nemcsak utazási költségekkel jár, hanem szállás-, megélhetési és biztosítási költségekkel is. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy az uniós küldöttségeken a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok a kevesek – nevezetesen a pénzügyi eszközökkel rendelkezők – kiváltságává válnak.

24. Az ombudsman vizsgálócsoportjával 2016-ban tartott különböző találkozók során az EKSZ azt állította, hogy a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok felkínálása nem jelent társadalmi származáson alapuló megkülönböztetést. Az EKSZ azzal érvelt, hogy az uniós küldöttségek fizetés nélküli gyakornokai mind úgy vélik, hogy a szakmai gyakorlat hasznos a jövőjük szempontjából. Az ilyen szakmai gyakorlatok révén értékes tapasztalatokat szereznek, ami elősegíti szakmai profiljuk kiépítését, és vonzóbbá teszi őket a munkaerőpiacon.

25. Az ombudsman nem kételkedik abban, hogy a küldöttségek gyakornokai értékelik a szakmai gyakorlatot. Az ilyen lehetőségek ugyanis jelentős előrelépést jelenthetnek karrierjükben.  Valójában ez az oka annak, hogy a gyakornoki lehetőségeket a személyek lehető legszélesebb köre számára kell elérhetővé tenni – és nem csak azok számára, akik ezt megengedhetik maguknak. A nem fizetett szakmai gyakorlatok állandósíthatják a társadalmi kirekesztést, mivel a kevésbé privilegizált háttérrel rendelkező személyek valószínűleg nem rendelkeznek a szakmai gyakorlathoz szükséges pénzügyi eszközökkel. Így elszalasztják ezt az értékes lehetőséget képesítéseik és készségeik fejlesztésére. Ez végül kevesebb jövőbeli munkalehetőséget eredményezhet a kevésbé privilegizáltak számára, és ördögi kört indíthat el, ahol "a privilégium a privilégiumot követi". A gyakornokok fizetésének elmaradása olyan gyakorlat lehet, amely semlegesnek tűnik, de az ILO szavaival élve valójában negatív hatással van a kevésbé privilegizált személyekre. Nem oldja meg ezt a problémát annak biztosítása – az EKSZ javaslatának megfelelően –, hogy a fizetés nélküli szakmai gyakorlatra jelentkezők, a diplomások vagy a diákok az EKSZ-től eltérő forrásokból kapjanak pénzügyi támogatást. Valójában ez állandósítja a problémát.

26. Az Európai Unió Tanácsa a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló ajánlásában (amelyet maga az EKSZ is említ) nem zárja ki kifejezetten a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat, ugyanakkor elismeri az ilyen szakmai gyakorlatokból eredő társadalmi költségeket. Ezek a szociális költségek magukban foglalják a hátrányos helyzetűek karrierlehetőségeinek korlátozását.[19] A tanácsi ajánlás elismeri azokat a problémákat is, amelyek akkor merülnek fel, ha a gyakornokoknak kevés vagy semmilyen finanszírozást nem kínálnak. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a gyakornokokat olcsó vagy akár fizetetlen munkaerőként alkalmazzák.[20] Az EKSZ nem foglalkozott a tanácsi ajánlás e szempontjaival.

27. Ez a vizsgálat azonban nem arra a kérdésre összpontosít, hogy a gyakornokokat kihasználják-e és olcsó vagy fizetetlen munkaerőként használják-e fel. Az a tény, hogy a képzés szerves részeként „valódi” munkát végeznek, a gyakornokok javát szolgálja, és csökkenti a kizsákmányolás kockázatát. Azt a tényt, hogy a gyakornokok hozzáadott értéket képviselnek a küldöttségek számára, tükrözi az EKSZ-nek az uniós küldöttségeknek küldött, a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokról szóló feljegyzése, amely kimondja, hogy „a nem fizetett szakmai gyakorlatokat a gyakornokok javára és a küldöttség érdekében hozzák létre”(utólagos kiemelés). Az uniós küldöttségek profitálnak a gyakornokok hozzájárulásából, és akár a hozzájárulásuktól is függhetnek. Ezt szem előtt tartva az ombudsman megjegyzi, hogy a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok rendszere esetleg ahhoz a nem kívánt következményhez vezethet, hogy az uniós küldöttségek nem vonzzák a legjobb jelölteket a szakmai gyakorlatokra; csak azokat fogja vonzani, akik elegendő pénzügyi forrással rendelkeznek ahhoz, hogy saját maguk fizessenek. Ez nyilvánvalóan nem szolgálja az uniós küldöttségek érdekeit.

28. Figyelemre méltó, hogy az EKSZ juttatást fizet brüsszeli gyakornokainak.[21] Az EKSZ szerint bizonyos különbségek vannak a küldöttségeknél és a brüsszelieknél folytatott szakmai gyakorlatok között, nevezetesen a helyszín, az időtartam és az alkalmazott kiválasztási eljárás tekintetében. Bár lehetnek bizonyos objektív különbségek a fizetett és a nem fizetett szakmai gyakorlatok között, ez nem változtat azon a tényen, hogy a szakmai gyakorlatok fő célja lényegében ugyanaz. Egyrészt a szakmai gyakorlatok (főként) fiatal diplomások számára biztosítanak első kézből származó szakmai tapasztalatot a tulajdonképpeni uniós külszolgálat terén; másrészt a gyakornokok hozzájárulnak a küldöttségek munkájához, amelyek – amint azt fentebb említettük – akár a gyakornokoktól is függhetnek.

29. Az EKSZ semmilyen objektív indokot nem szolgáltatott arra, hogy különbséget tegyen a díjazásban részesülő brüsszeli gyakornokai és a küldöttségeken dolgozó, díjazásban nem részesülő gyakornokai között [22].

30. Az Európai Parlament foglalkozott a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok kérdésével. Egy 2010-es állásfoglalásában a Parlament felszólította az uniós intézményeket, hogy mutassanak jó példát azzal, hogy a szakmai gyakorlat helyszínének megélhetési költségein alapuló minimális juttatást fizetnek valamennyi gyakornokuknak.[23] Az ombudsman megjegyzi, hogy a Parlament már nem kínál fizetés nélküli szakmai gyakorlatot, még a hallgatói kiközvetítések esetében sem. Most az uniós intézmények költségvetési megszorításai ellenére valamennyi gyakornokának juttatást fizet.

31. Az ombudsman azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy az EKSZ milyen mértékben vesz igénybe szakmai gyakorlatokat az uniós küldöttségeken. Az EKSZ 139 uniós küldöttségből álló hálózattal rendelkezik, amely az EKSZ és a Bizottság személyzete között 5 800 főt foglalkoztat (2015 végi adatok).[24] 2016-ban az EKSZ mintegy 800 fizetés nélküli szakmai gyakorlatot kínált. Valószínűnek tűnik, hogy az EKSZ bizonyos mértékig függ attól, hogy rendelkezésre állnak-e gyakornokok a küldöttségei teljes munkaidős személyzetének munkájához. Az ombudsman tisztában van azzal, hogy az ilyen számú gyakornok kifizetése költségvetési problémákat fog okozni az EKSZ számára. Ez azonban olyan kérdés, amelyet az EKSZ a költségvetési hatóság elé terjeszthet.

32. A teljesség kedvéért az ombudsman úgy értelmezi, hogy az EKSZ-től eltérő uniós intézményekben az a norma, hogy fizetett szakmai gyakorlatokat kínálnak. Bár egyes intézmények rövid távú, fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat is kínálhatnak, ez messze nem a norma. Az ombudsman megvizsgálja, hogy más uniós intézmények milyen mértékben alkalmazhatnak ilyen gyakorlatot.

33.  Mindezek alapján az ombudsman megállapítja, hogy az EKSZ azon gyakorlata, hogy küldöttségein fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat biztosít, hivatali visszásságnak minősül. E hivatali visszásság miatt az ombudsman azt javasolja az EKSZ-nek, hogy valamennyi gyakornokának – beleértve az uniós küldöttségek gyakornokait is – fizessen megfelelő juttatást. A fizetendő juttatás összege az abban az országban felmerülő megélhetési költségeken alapulhat, amelybe a gyakornokokat beosztották.

Ajánlás

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő ajánlást teszi az EKSZ-nek:

Az EKSZ-nek megfelelő juttatást kell fizetnie valamennyi gyakornokának, beleértve az uniós küldöttségeken dolgozó gyakornokokat is. Bár e juttatás jellege az EKSZ hatáskörébe fog tartozni, az ombudsman úgy véli, hogy a juttatásnak tiszteletben kell tartania a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítania kell, hogy a fiatalokat pénzügyi helyzetüktől függetlenül arra ösztönözzék, hogy szakmai gyakorlatra jelentkezzenek.

Az EKSZ-t és a panaszost tájékoztatni fogják erről az ajánlásról.  Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az EKSZ 2017. május 15-ig részletes véleményt küld.

Strasbourg, 2017. 02. 15.

Emily O’Reilly

Európai ombudsman

 

[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[2] A panaszos azt is kifogásolta, hogy az EKSZ-nek észszerűtlenül sok időre volt szüksége a válaszadáshoz. Mivel azonban az EKSZ elnézést kért a panaszosnak adott válasz késedelme miatt, az ombudsman úgy véli, hogy ezzel az üggyel nem kell tovább foglalkozni. Hasonlóképpen nem indokolt további vizsgálatot folytatni azzal az állítással kapcsolatban, hogy az EKSZ eredetileg nem válaszolt németül, mivel végső soron ezen a nyelven adott választ. Következésképpen ezek a kérdések nem tartoznak a jelen vizsgálat hatálya alá.

[3] https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/lsa/141424.pdf.

[4] Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a gyakorlatban az EKSZ nem kínál szakmai gyakorlatot azon országokban működő küldöttségei számára, amelyek nem engedélyezik a fizetés nélküli szakmai gyakorlatot.

[5] http://eeas.europa.eu/jobs/delegations/index_en.htm.

[6] http://eeas.europa.eu/jobs/delegations/junior-professional-delegations/index_en.htm.

[7] http://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/2466/working-in-an-eu-delegation_en.

[8] http://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/2463/junior-professional-in-delegation-jpd_en.

[9] Ugyanott.

[10] http://eeas.europa.eu/jobs/delegations/index_en.htm#traineeships.

[11] Az EKSZ által az ombudsmannak szolgáltatott adatok szerint 2014-ben 603, 2015-ben 726, 2016 első felében pedig 477 szakmai gyakorlatot ajánlott fel. 2016-ban várhatóan összesen mintegy 800 fizetés nélküli szakmai gyakorlatot kínál majd az uniós küldöttségeken.

[12] A "kék könyv" gyakornoki programot az Európai Bizottság irányítja. További információk az interneten érhetők el: http://ec.europa.eu/stages/home_en.

[13] Az EKSZ fizetett gyakornokai havonta mintegy 1150 euró juttatásban részesülnek.

[14] Az EKSZ képviselői által az ombudsman vizsgálócsoportjával tartott találkozón szolgáltatott információk szerint a múltban alkalmanként „kék könyv” gyakornokokat küldtek az uniós küldöttségekhez.

[15] Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke.

[16] Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke.

[17] Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 32. cikke.

[18] http://www.ilo.org/empent/areas/business-helpdesk/faqs/WCMS_DOC_ENT_HLP_BDE_FAQ_EN/lang--en/index.htm#Q1.

[19] Lásd e tekintetben a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás (4) preambulumbekezdését.

[20] Az említett tanácsi ajánlás (9) és (10) preambulumbekezdése.

[21] Továbbá, ha a gyakornok nem tartozik más egészségbiztosítási rendszer hatálya alá, akkor az intézmények által a biztosítótársaságnál kötött egészségbiztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint betegségbiztosítással rendelkezik. Az EKSZ a gyakornok balesetbiztosításának egy részét is fedezi. A felvett gyakornokok utazási juttatásban is részesülhetnek, a költségvetés rendelkezésre állásától függően.

[22] Az egyértelműség érdekében nem lehet összehasonlítani a fizetett küldöttségi pályakezdő szakemberek (JPD) programját az uniós küldöttségeken végzett, nem fizetett szakmai gyakorlatokkal. Először is, a JPD program kezdő szakembereknek szól, nem pedig fiatal diplomásoknak (mint például a fizetés nélküli gyakornoki program). Másodszor, az EKSZ nem következetes a JPD-program meghatározásában. Bár néha „szakmai gyakorlatnak” nevezi ezt a tapasztalatot, a pályakezdő szakembereket is „az uniós küldöttségek személyzetének teljes jogú tagjaiként”, és így a küldöttségek alkalmazottaiként említi. Harmadszor, a JPD-program nem kizárólag az EKSZ által szervezett program (a tagállamok és a Bizottság is részt vesznek benne).

[23] Az Európai Parlament 2010. július 6-i állásfoglalása (2009/2221(INI)), 72. pont, online elérhető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52010IP0262&from=EN.

[24] https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/annual_activity_report_2015_en.pdf.