A háttér

1. Egy fiatal osztrák állampolgár fizetés nélküli gyakornokként dolgozott egy ázsiai uniós küldöttségen. Szakmai gyakorlatát követően felvette a kapcsolatot az uniós küldöttségeket működtető Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), hogy panaszt tegyen amiatt, hogy a küldöttségeken dolgozó gyakornokok nem részesülnek díjazásban. Megjegyzi, hogy az általános gyakorlat az, hogy az uniós intézményekben gyakornokokat fizetnek. Véleménye szerint a gyakornokok fizetésének elmaradása indokolatlan hátrányos megkülönböztetést jelent a kevésbé tehetős háttérrel rendelkező fiatal szakemberekkel szemben.

2. Az EKSZ azt válaszolta, hogy a panaszos „kérésére” fizetés nélküli szakmai gyakorlatot kapott. Aláírt egy gyakornoki megállapodást is, amelyben megerősítette, hogy "önkéntes vagyok a küldöttségnél, és nem kapok fizetést, bért vagy juttatást […]". A panaszos azzal az aggodalommal fordult az ombudsmanhoz, hogy az EKSZ nem kínálhat fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat. Aggodalmát általában véve az EKSZ gyakorlata okozta, és nem a saját konkrét esetéhez kapcsolódott.

3. 2014 októberében az ombudsman felkérte az EKSZ-t, hogy válaszoljon a panaszos azon aggályára, hogy fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat kínál az uniós küldöttségeken. A panaszos azt kívánta, hogy az EKSZ csak fizetett szakmai gyakorlatokat kínáljon, és hagyjon fel a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok kínálatával. 2014 decemberében az ombudsman megkapta az EKSZ panaszra adott válaszát. Ezt követően az ombudsman megkapta a panaszos észrevételeit az EKSZ válaszával kapcsolatban. Az ombudsman vizsgálócsoportja három alkalommal is találkozott az EKSZ-szel, hogy megvitassák az ügyet: 2016 májusában, szeptemberében és decemberében. 2017 januárjában az EKSZ további írásbeli információkat nyújtott be az ombudsmannak.

4. A felhozott érvek alapos értékelését követően az ombudsman 2017. február 15-én azt ajánlotta az EKSZ-nek, hogy fizessen megfelelő juttatást az uniós küldöttségeken dolgozó valamennyi gyakornokának [1].

Az EKSZ nem fizet gyakornokokat az uniós küldöttségeken

Az ombudsman ajánlása 

5. Az ombudsman megállapította, hogy a panaszos azon érve, miszerint a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok diszkriminatívak a kevésbé privilegizált társadalmi háttérrel rendelkezőkkel szemben, némileg megalapozott. Tagadhatatlan, hogy a fizetés nélküli szakmai gyakorlaton részt venni kívánó fiatal diplomások – például a családjuktól származó – pénzügyi támogatás nélkül gyakorlati nehézségekkel szembesülhetnek. Az uniós küldöttségeken folytatott szakmai gyakorlat nemcsak utazási költségekkel jár, hanem szállás-, megélhetési és biztosítási költségekkel is. Ezért fennáll annak a kockázata, hogy az uniós küldöttségeken a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat csak néhány kiváltságos – nevezetesen a saját pénzügyi eszközökkel rendelkező – személy számára tartják fenn.

6. Az ombudsman vizsgálócsoportjával 2016-ban tartott különböző találkozók során az EKSZ azzal érvelt, hogy a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok felkínálása nem jelent társadalmi származáson alapuló megkülönböztetést. Az EKSZ utalt arra, hogy az uniós küldöttségek fizetés nélküli gyakornokai mind úgy vélik, hogy a szakmai gyakorlat hasznos a jövőjük szempontjából. Az ilyen szakmai gyakorlatok révén értékes tapasztalatokat szereznek, ami elősegíti szakmai profiljuk kiépítését, és vonzóbbá teszi őket a munkaerőpiacon.

7. Az ombudsman nem kételkedett abban, hogy a küldöttségek gyakornokai értékelik a szakmai gyakorlatot. Az ilyen lehetőségek ugyanis jelentős előrelépést jelenthetnek karrierjükben.  Éppen ezért a gyakornoki lehetőségeket a személyek lehető legszélesebb köre számára kell elérhetővé tenni - és nem csak azok számára, akik ezt megengedhetik maguknak. Az ombudsman véleménye szerint a nem fizetett szakmai gyakorlatok állandósíthatják a társadalmi kirekesztést, mivel a kevésbé privilegizált háttérrel rendelkező személyek valószínűleg nem rendelkeznek a szakmai gyakorlathoz szükséges pénzügyi eszközökkel. Így elszalasztják ezt az értékes lehetőséget képesítéseik és készségeik fejlesztésére. Ez végül kevesebb jövőbeli munkalehetőséget eredményezhet a kevésbé privilegizáltak számára, ördögi kört indítva el, ahol „a privilégium a privilégiumot követi”.

8. Az ombudsman azon a véleményen volt, hogy az uniós küldöttségek profitálnak a gyakornokok hozzájárulásából, és akár a hozzájárulásuktól is függhetnek. Ezt szem előtt tartva az ombudsman megjegyezte, hogy a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok rendszere esetleg ahhoz a nem kívánt következményhez vezethet, hogy az uniós küldöttségek nem vonzzák a legjobb jelölteket a szakmai gyakorlatokra; csak azokat vonzza, akik elegendő pénzügyi forrással rendelkeznek ahhoz, hogy saját maguk fizessenek. Ez nyilvánvalóan nem szolgálja az uniós küldöttségek érdekeit.

9. Az ombudsman az Európai Parlament példájára hivatkozott, amely foglalkozott a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok kérdésével. Egy 2010-es állásfoglalásában a Parlament felszólította az uniós intézményeket, hogy mutassanak jó példát azzal, hogy a szakmai gyakorlat helyszínének megélhetési költségein alapuló minimális juttatást fizetnek valamennyi gyakornokuknak.[2] Az ombudsman megjegyezte, hogy a Parlament már nem kínál fizetés nélküli szakmai gyakorlatot, még a hallgatói kiközvetítések esetében sem. Most az uniós intézmények költségvetési megszorításai ellenére valamennyi gyakornokának juttatást fizet.

10. Az ombudsman azt is fontosnak találta megjegyezni, hogy az EKSZ milyen mértékben vesz igénybe szakmai gyakorlatokat az uniós küldöttségeken. Az EKSZ 139 uniós küldöttségből álló hálózattal rendelkezik, amely az EKSZ és a Bizottság személyzete között 5 800 főt foglalkoztat (2015 végi adatok).[3] 2016-ban az EKSZ mintegy 800 fizetés nélküli szakmai gyakorlatot kínált. Valószínűnek tűnik, hogy az EKSZ bizonyos mértékig függ attól, hogy rendelkezésre állnak-e gyakornokok a küldöttségei teljes munkaidős személyzetének munkájához. Az ombudsman megértette, hogy az ilyen számú gyakornok kifizetése költségvetési problémákat fog okozni az EKSZ számára. Megjegyzi azonban, hogy ezt a kérdést az EKSZ a költségvetési hatóságok, nevezetesen az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztheti.

11. Mindezek alapján az ombudsman megállapította, hogy az EKSZ azon gyakorlata, hogy nem fizetett szakmai gyakorlatokat biztosít küldöttségein, hivatali visszásságnak minősül. Az ombudsman ezért azt ajánlotta az EKSZ-nek, hogy fizessen megfelelő juttatást valamennyi gyakornokának, beleértve az uniós küldöttségeken dolgozó gyakornokokat is. Bár e juttatás jellege az EKSZ hatáskörébe fog tartozni, az ombudsman úgy vélte, hogy a juttatásnak tiszteletben kell tartania a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítania kell, hogy a fiatalokat pénzügyi helyzetüktől függetlenül arra ösztönözzék, hogy szakmai gyakorlatra jelentkezzenek.

12. Az ombudsman felkérte az EKSZ-t, hogy ajánlásának időpontjától számított három hónapon belül nyilvánítson véleményt. Ezt követően felkérte a panaszost, hogy tegye meg észrevételeit, amit a panaszos meg is tett.

Az EKSZ véleménye és a panaszos észrevételei

13. Az ombudsman ajánlásáról szóló véleményében az EKSZ kijelentette, hogy a fiatal diplomások és diákok számára kínált szakmai gyakorlatok nagyon értékesnek bizonyultak mind a gyakornokok, mind az uniós küldöttségek számára. Az ombudsman ajánlásának fényében úgy határozott, hogy átalakítja gyakornoki programját, és ideiglenesen felfüggeszti az új gyakornokok felvételét. Az EKSZ azt is kérte a költségvetési hatóságoktól, hogy biztosítsanak forrásokat a jövőbeli gyakornokok számára.

14. Az EKSZ arról is határozott, hogy növeli a küldöttségek és az egyetemek közötti partnerségek számát. Az új programtervezet értelmében a szakmai gyakorlatokat három külön program keretében kínálnák fel: i. azoknak a gyakornokoknak, akik az EKSZ-től juttatásban részesülnek (feltéve, hogy az EKSZ megkapja a kért forrásokat a költségvetési hatóságoktól), és erre a célra külön kiválasztási eljárást hoznak létre; ii. azoknak a diákoknak, akik egy helyi egyetemmel kötött megállapodás keretében kötelező vagy ajánlott képzési időszakot vállalnak a tanfolyamuk részeként, és már a képzés helyén laknak, valamint iii. azoknak a gyakornokoknak, akik egy egyetemtől vagy más intézménytől kapnak pénzügyi támogatást, de a világ más részén találhatók. Az EKSZ az utóbbi két esetben nem javasolja juttatások kifizetését.

15. Észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy az ombudsmannak igaza volt, amikor ajánlásában a „megkülönböztetésmentesség” szempontjára összpontosított. Véleménye szerint azonban úgy tűnik, hogy az EKSZ most megpróbálja kizárni a pénzügyi és társadalmi szempontból gyengéket a gyakornokok kiválasztásából a probléma megoldása érdekében.

16. A panaszos azon a véleményen volt, hogy ha az EKSZ nem tud fenntartható és igazságos rendszert létrehozni a gyakornokok fizetésére, akkor a legjobb, ha teljes mértékben megszüntetik az uniós küldöttségeken folytatott szakmai gyakorlatokat.

17. A panaszos attól tart, hogy az EKSZ által javasolt vegyes modellben a fizetés nélküli vagy külső forrásból pénzügyi támogatásban részesülő gyakornokokat egyszerű gazdasági megfontolások miatt mindig előnyben fogják részesíteni a közvetlenül az EKSZ által fizetett gyakornokokkal szemben.

18. Az egyetemekkel való partnerségek kiterjesztésére vonatkozó javaslatot illetően a panaszos azzal érvelt, hogy ez nem új ötlet, és nem is járul hozzá a probléma megoldásához. Ez többnyire azt eredményezi, hogy a munkaerő-kizsákmányolás a helyi emberek felé tolódik el, akik gyakran kevésbé szervezettek, és nincs esélyük jogaik érvényesítésére.

19. A panaszos rámutatott, hogy az ösztöndíjak gyakran nem terjednek ki a társadalombiztosításra vagy az egészségbiztosításra, és hogy a diákok megélhetési költségei nem hasonlíthatók össze az uniós küldöttségeken szakmai gyakorlatot végző személyek megélhetési költségeivel.

Az ombudsman értékelése az ajánlást követően

20. Az ombudsman azt ajánlotta, hogy az EKSZ fizessen megfelelő juttatást valamennyi gyakornokának. Az EKSZ tájékoztatta az ombudsmant, hogy forrásokat kért az uniós küldöttségeken dolgozó gyakornokai kifizetésére, és hogy időközben felfüggesztette a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat. Az ombudsman üdvözli az EKSZ által annak biztosítása érdekében tett lépéseket, hogy képes legyen fizetett szakmai gyakorlatokat kínálni az uniós küldöttségeken.

21. Az ombudsman tudomásul veszi a panaszos azon aggályát, hogy az EKSZ aránytalanul összpontosíthat arra, hogy más forrásokból (nem a családjuktól) pénzügyi támogatásban részesülő gyakornokokat vegyen fel, nem pedig arra, hogy maga az EKSZ fizessen juttatást a gyakornokoknak.

22. Az ombudsman véleménye szerint észszerű, hogy az EKSZ ne fizessen kiegészítő juttatást azoknak a gyakornokoknak, akik ösztöndíjban vagy más, nem családi pénzügyi támogatásban részesülnek, vagy olyan diákoknak, akik már ugyanabban az országban rendelkeznek székhellyel, mint a küldöttség, és akiknek tanulmányaik részeként szakmai gyakorlatot kell vállalniuk. Különösen az egyetemi tanulmányok keretében történő kötelező szakmai gyakorlat nem hasonlítható össze a szokásos szakmai gyakorlattal, mivel általában eltérő célokat szolgálnak. Fontos, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a különböző programok között.  Az ombudsman számára fontos, hogy az EKSZ továbbra is jelentős számú „hagyományos”, de fizetett szakmai gyakorlatot kínáljon a küldöttségeken, amelyek egyenlő esélyek mellett nyílnak meg a fiatalok számára, függetlenül saját vagy családjaik pénzügyi forrásaitól. Az ombudsman tisztában van azzal, hogy e kívánt eredmény eléréséhez az EKSZ-nek megfelelő költségvetési juttatásra lesz szüksége.

23. Az ombudsman az EKSZ ajánlására adott válaszát az uniós küldöttségeken dolgozó gyakornokok kifizetésére vonatkozó komoly kötelezettségvállalásnak tekinti, feltéve, hogy a költségvetési hatóságok, azaz az Európai Parlament és a Tanács megfelelő költségvetési forrásokat biztosítanak számára. Ennek megfelelően az ombudsman örömmel állapítja meg, hogy az EKSZ válasza valójában az ő ajánlásának elfogadását jelenti. Az ombudsman nagy érdeklődéssel fogja követni az e területen bekövetkező jövőbeli fejleményeket, és nyitott arra, hogy a jövőben megújítsa vizsgálatait, amennyiben ez indokoltnak és hasznosnak tűnik.

24. Nagyon fontos, hogy az uniós intézmények jó példával járjanak elöl, és bizonyítsák elkötelezettségüket aziránt, hogy a fiatalok számára – háttértől és családi forrásoktól függetlenül – mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító gyakornoki lehetőségeket kínáljanak. Másképpen cselekedni azt jelenti, hogy a bizalom elvesztését kockáztatjuk, és úgy tekintünk rá, mint aki nem gondoskodik kellőképpen minden olyan fiatalról, aki a munkaerőpiacon való versenyzés érdekében küzd szakmai profiljának kialakításával. A fiatalabb generáció európai projektbe vetett bizalma előmozdításának költségei e tekintetben viszonylag alacsonyak.

25. Az ombudsman arra ösztönzi a költségvetési hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják meg ezt a kérdést, és reméli, hogy megfelelő forrásokat fognak biztosítani. Ezt szem előtt tartva az ombudsman tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Miniszterek Tanácsát erről a vizsgálatról és az EKSZ-nek tett ajánlásáról. Tájékoztatni fogja az Európai Bizottságot is.

Következtetés

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az EKSZ elfogadta az ombudsman ajánlását azáltal, hogy felfüggesztette az uniós küldöttségeken a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat, és ezzel egyidejűleg forrásokat kért az uniós küldöttségeken dolgozó gyakornokok kifizetésére.

A panaszost és az EKSZ-t tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2017. 09. 21.

[1] A panasz hátterével, a felek érveivel és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további információkért lásd az ombudsman ajánlását, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/recommendation.faces/en/76079/html.bookmark

[2] Az Európai Parlament 2010. július 6-i állásfoglalása (2009/2221(INI)), 72. pont, elérhető az interneten: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52010IP0262&from=EN.

[3] https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/annual_activity_report_2015_en.pdf.