Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban [1]

A panasz előzményei

1. A szóban forgó ügy arra vonatkozik, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) megtagadta a négy ázsiai székhelyű légijármű-karbantartó szolgáltatóval kapcsolatos bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférést.

2. A polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az EASA létrehozásáról szóló 216/2008/EK rendelet [2] (a továbbiakban: 216/2008/EK rendelet) 20. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja értelmében az EASA egyik feladata olyan szervezetek jóváhagyása, mint a jelen ügyben érintett négy szervezet, amelyek a tagállamok területén kívül található repüléstechnikai termékek karbantartásában vesznek részt. Ha az EASA megállapítja, hogy egy szervezet megfelel az alkalmazandó követelményeknek, jóváhagyási bizonyítványt állít ki. Az EASA valamennyi jóváhagyott szervezetet felügyel annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is megfeleljenek az alkalmazandó követelményeknek. Az ellenőrök 24 havonta "jóváhagyási ajánlási jelentést" készítenek, amely tartalmazza a felügyeleti tevékenységek megállapításait és az EASA jóváhagyására vonatkozó ajánlásokat.

3. 2010. október 4-én az EASA elutasította a repülőgép-mérnökök szövetsége (a továbbiakban: panaszos) által benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet.

4. 2010. október 15-én a panaszos megerősítő kérelmet nyújtott be a következőkhöz való hozzáférés iránt: i. az EASA felügyeleti tervei az érintett négy légijármű-karbantartó szolgáltatóval kapcsolatban; és ii. az EASA e négy szolgáltatóra vonatkozó jóváhagyási ajánlási jelentései.

5. 2010. október 25-én az EASA a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet [3] (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) alapján elutasította a megerősítő kérelmet. Az EASA különösen az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére (a 4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése) és a kereskedelmi érdekek védelmére (a 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése) alapozta határozatát.

6. Előzetesen az EASA kifejtette, hogy a felügyeleti tervek elengedhetetlenek a jóváhagyott légijármű-karbantartó szolgáltatók folyamatos felügyeletéhez. Ezek a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyeket az ügynökség az ellenőrzések megtervezéséhez, gyakoriságához és ütemezéséhez használ. Bár minden karbantartási szolgáltatót legalább kétévente ellenőrizni kell, az ellenőrzések gyakorisága karbantartási szolgáltatónként változhat, számos tényezőtől függően (beleértve az EASA ellenőrzési megállapításait, a szervezet összetettségét és a jóváhagyás hatókörét). Az EASA hozzátette, hogy a felügyeleti terveket csak kérésre közlik az érintett légijármű-karbantartó szolgáltatóval.

7. A jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentéseket illetően az EASA kifejtette, hogy azok tartalmazzák a vonatkozó ellenőrzések eredményeit és az ellenőröknek a vonatkozó jóváhagyásra vonatkozó ajánlását.

8. Ami az ellenőrzések, vizsgálatok és auditok céljának védelmére vonatkozó kivételt illeti, az EASA jelezte, hogy az mind a felügyeleti tervekre, mind a jóváhagyási ajánlásokra vonatkozó jelentésekre kiterjed. Az ügynökség szerint nyilvánosságra hozataluk aláásná az EASA és az ellenőrzött szervezetek közötti kölcsönös bizalom légkörét. Hangsúlyozta, hogy e dokumentumok közzététele visszatarthatja a szervezeteket attól, hogy átláthatóak legyenek az EASA felé, ami végső soron aláássa az EASA felügyeleti feladatait.

9. Ami a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivételt illeti, az EASA azzal érvelt, hogy a jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentések is e kivétel hatálya alá tartoznak. Az EASA különösen azt jelezte, hogy ezek a dokumentumok a karbantartási tevékenységek elvégzésével és az ügyfelek kilétével kapcsolatos információkat tartalmaztak.

10. Végül az EASA arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez nem fűződik nyomós közérdek. Éppen ellenkezőleg, a közzététel ellentétes lenne a közérdekkel, mivel megnehezíthetné az EASA számára, hogy az ellenőrzött szervezetektől beszerezze a szükséges információkat. Ez viszont veszélyeztetné az EASA azon képességét, hogy teljesítse a repülésbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeit.

11. 2011. február 24-én a panaszos ismét levelet küldött az EASA-nak a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatban. 2011. április 11-én a panaszos kiegészítő levelet küldött ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

12. 2011. április 14-én az EASA azt válaszolta, hogy a panaszos kérelme az EASA 2010. október 25-i határozatának tárgyát képezi. Erre tekintettel az EASA jelezte, hogy lezártnak tekinti az ügyet.

13. 2011. május 25-én a panaszos benyújtotta e panaszt az európai ombudsmanhoz.

A vizsgálat tárgya

14. 2011. június 30-án az ombudsman vizsgálatot indított a következő állítással és követeléssel kapcsolatban:

Állítás:

Az EASA tévesen tagadta meg a következőkhöz való hozzáférést: i. az EASA felügyeleti tervei; ii. az EASA légijármű-karbantartó szolgáltatókra vonatkozó jóváhagyási ajánlási jelentései; és iii. a 2011. április 11-i levélben kért egyes további dokumentumok (beleértve különösen a szabványosítási kérdésekkel kapcsolatos ülések jegyzőkönyveit, határozatokat és elfogadott gyakorlatokat).

Igénypont:

Az EASA-nak hozzáférést kell biztosítania a panaszos számára a kért dokumentumokhoz.

A vizsgálat

15. 2011. szeptember 28-án az EASA benyújtotta véleményét, amelyet észrevételezés céljából továbbítottak a panaszosnak.

16. 2011. október 31-én a panaszos benyújtotta az EASA véleményével kapcsolatos észrevételeit.

17. 2012. január 24-én az ombudsman szolgálatai az EASA helyiségeiben átvizsgálták az aktát.

18. 2012. február 10-én az ombudsman megküldte a feleknek az iratokba való betekintésről szóló jelentést, és felkérte a panaszost, hogy nyújtsa be észrevételeit. Egyik fél sem nyújtott be észrevételt.

19. 2012. november 29-én az ombudsman békés megoldásra tett javaslatot.

20. 2013. január 31-én az EASA megküldte a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszát, amelyet észrevételezés céljából továbbítottak a panaszosnak.

21. 2013. február 13-án a panaszos benyújtotta észrevételeit.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. A dokumentumokhoz való hozzáférés állítólagos megtagadása és kapcsolódó kérelem

Az ombudsman elé terjesztett érvek

22. Véleményében az EASA megjegyezte, hogy a panaszos 2011. április 11-i levelét, amelyben hozzáférést kért a iii. napirendi ponthoz a további dokumentumok (többek között különösen a szabványosítási kérdésekkel kapcsolatos ülések jegyzőkönyvei, döntések és egyeztetett gyakorlatok) tekintetében, a Bizottságnak címezték, nem pedig az EASA-nak.

23. Az ügynökség ezt követően ismertette a következők jellegét: i. felügyeleti tervei; és ii. a jóváhagyó ajánlásról szóló jelentéseiben ugyanazokat a magyarázatokat adja meg, mint amelyeket a megerősítő kérelem elutasításáról szóló határozatában adott.

24. Az EASA szerint a kért dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme (az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése) és a kereskedelmi érdekek védelme (a 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése) indokolta.

25. Először is, ami az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmét illeti, az EASA jelezte, hogy mindkettő: i. a felügyeleti tervek; és ii. a jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentések e kivétel hatálya alá tartoztak.

26. Kiindulópontként az EASA azzal érvelt, hogy felügyeleti tevékenységei az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásában a „vizsgálatok” és az „ellenőrzések” fogalma alá tartoznak. Jelezte különösen, hogy a felügyeleti tevékenységek célja annak ellenőrzése, hogy a szervezet továbbra is megfelel-e az alkalmazandó jogi követelményeknek. Ha a felügyelet során kiderül, hogy a szervezet nem felelt meg az alkalmazandó jogi követelményeknek, az EASA módosíthatja, korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a jóváhagyási bizonyítványt.

27. Az EASA hangsúlyozta, hogy feladatai ellátásához minden szükséges információt meg kell kapnia a szervezetektől. E célból kölcsönös bizalmi légkörre van szükség az EASA és a felügyelet alatt álló szervezetek között. A szervezetek alkalmazottainak képesnek kell lenniük arra, hogy szabadon kifejezzék magukat. Az EASA hangsúlyozta, hogy a biztonságbiztosítási rendszer a szervezetek és alkalmazottaik azon hajlandóságán alapul, hogy nyíltan jelentsék és dokumentálják a biztonsági kérdéseket annak érdekében, hogy „tanuljanak belőlük, és megelőzzék azok megismétlődését”.

28. Ezenkívül az EASA hivatkozott igazgatótanácsának a szervezetek tanúsítási eljárásairól szóló határozata 6. cikkének (4) bekezdésére, amely megállapítja, hogy a felügyeleti tervet közlik az érintett szervezettel. Az EASA szerint, mivel a határozat nem írja elő a harmadik felekkel való közlést, ez azt a vélelmet teremti meg, hogy a felügyeleti terv közzététele sértené az ellenőrzés célját.

29. Az EASA ezért arra a következtetésre jutott, hogy ha a szervezet nem lehet biztos abban, hogy az EASA-val közölt információkat nem hozzák nyilvánosságra, az EASA által biztosított információáramlás súlyosan megszakadna. Egy ilyen eshetőség aláásná az ellenőrzések és könyvvizsgálatok célját.

30. Másodszor, az EASA azzal érvelt, hogy a kereskedelmi érdekek védelme indokolja azt is, hogy megtagadja a ii. EASA jóváhagyási ajánlási jelentéseihez való hozzáférést, mivel azok üzleti szempontból érzékeny információkat tartalmaznak. Az EASA különösen azt jelezte, hogy ezek a dokumentumok műszaki információkat tartalmaznak a szervezetek karbantartási szolgáltatásainak elvégzéséről, ügyfeleik személyazonosságáról és a karbantartás alatt álló légi járművükről.

31. Miután megállapította, hogy a szóban forgó dokumentumok a 4. cikk (2) bekezdésében felsorolt két kivétel hatálya alá tartoznak, az EASA megvizsgálta, hogy fennáll-e a közzétételhez fűződő nyomós közérdek. Arra a következtetésre jutott, hogy erre nem került sor, mivel a közzététel aláásta volna a légi közlekedés biztonságának előmozdítására irányuló feladatát, amely közérdeknek minősül.

32. Végül az EASA jelezte, hogy a dokumentumokhoz való részleges hozzáférés nem lehetséges, mivel azok teljes egészében a kivételek hatálya alá tartoznak.

33. Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy a hozzáférés EASA általi megtagadása valójában elsőbbséget biztosított a kereskedelmi érdekeknek, azaz a szervezetek érdekeinek a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információk közzétételéhez fűződő közérdekkel szemben. Ezenkívül a panaszos felvetette, hogy az EASA-nak is érdeke fűződhet a nyilvánosságra hozatal megtagadásához, mivel feltárhatja felügyeleti mechanizmusainak hiányosságait.

Az ombudsman előzetes értékelése, amely békés megoldási javaslathoz vezet

34. Az 1049/2001/EK rendelet megállapítja az intézmények birtokában lévő valamennyi dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés elvét, kivéve, ha az az intézmény, amelyhez a hozzáférés iránti kérelmet benyújtották, bizonyítani tudja, hogy a rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében meghatározott kivételek valamelyike alkalmazandó.

35. Ezenkívül az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, mivel eltérnek a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvétől, a hozzáférési jog alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni [4].

36. A jelen ügy az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére, azaz a 4. cikk (2) bekezdésének harmadik franciabekezdésére, valamint a kereskedelmi érdekek védelmére, azaz a 4. cikk (2) bekezdésének első franciabekezdésére vonatkozó kivételek értelmezésére és alkalmazására vonatkozik.

37. Az ítélkezési gyakorlat szerint valamely dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásának igazolásához nem elegendő, ha e dokumentum az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenység körébe tartozik. Az érintett intézménynek azt is bizonyítania kell, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen sértené az említett cikkben meghatározott kivétellel védett érdeket [5]. Ennélfogva az érintett intézménynek főszabály szerint a kért dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálatát kell elvégeznie.

38. E jogi kerettel összefüggésben az ombudsman megvizsgálta az EASA által hivatkozott kivételeket, egyrészt a kereskedelmi érdekek védelme, másrészt az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja tekintetében.

39. Ezen elemzés céljából az ombudsman megjegyezte, hogy a felügyeleti tervek olyan táblázatokból álltak, amelyekben az EASA minden egyes szervezet esetében megjelölte a tervezett felügyeleti tevékenységeinek időpontját. Ezeket 2010–2011-ben dolgozták ki, és a 2010–2012-es időszakra tervezett felügyeleti tevékenységekre vonatkoztak.

A kereskedelmi érdekek védelme

40. Az EASA szerint a kereskedelmi érdekek védelme indokolta a ii. EASA jóváhagyási ajánlási jelentéseihez való hozzáférés megtagadását.

41. Bár az ítélkezési gyakorlat nem határozta meg a kereskedelmi érdekek fogalmát, egyértelmű volt, hogy nem lehet úgy tekinteni, hogy a társaságra és annak üzleti kapcsolataira vonatkozó valamennyi információ az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében előírt kivétel hatálya alá tartozik. Ellenkező esetben meghiúsulna az az általános elv, hogy a nyilvánosság számára a lehető legszélesebb körű hozzáférést kell biztosítani az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz [6].

42. Ezen túlmenően az ítélkezési gyakorlat azt is megállapította, hogy az üzleti szempontból érzékeny információk közzétételét követően valószínűsíthető negatív hatások annál kevésbé jelentősek, minél régebbi a szóban forgó információ [7]. Nincs azonban olyan szigorú szabály, amely szerint egy adott időszakot követően minden információt úgy kell tekinteni, hogy az már nem érinti a szóban forgó vállalat kereskedelmi érdekeit [8].

43. A jelen ügyben az EASA jelezte, hogy a szóban forgó dokumentumok műszaki információkat tartalmaztak az érintett szervezetek karbantartási szolgáltatásainak elvégzésére, ügyfeleik személyazonosságára és a karbantartás alatt álló légi járműveikre vonatkozóan.

44. Az ombudsman úgy vélte, hogy amennyiben a dokumentumok üzleti titoknak minősülő vagy titkos know-how-ra vonatkozó technikai információkat tartalmaznak, ez indokolhatja a dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés megtagadását. A szóban forgó dokumentumok vizsgálata alapján azonban nem tűnt azonnal úgy, hogy ez a helyzet állna fenn. Ezenkívül, ha voltak olyan információk, amelyek üzleti szempontból érzékenynek tekinthetők, ez nem akadályozhatta volna meg az EASA-t abban, hogy részleges hozzáférést biztosítson a többi dokumentumhoz. Az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése ugyanis előírta, hogy ilyen körülmények között részleges hozzáférést kell biztosítani.

45. Ami az ügyfelek személyazonosságára és a karbantartás alatt álló légi járművükre vonatkozó információkat illeti, az ombudsman úgy vélte, hogy az ilyen típusú információk elvben üzleti szempontból érzékenynek tekinthetők. Igaz, hogy a kért dokumentumok némelyike tartalmazta egyes ügyfelek és bizonyos légijármű-gyártók nevét. Ez azonban nem akadályozhatja meg az EASA-t abban, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően törölje ezeket a hivatkozásokat, és részleges hozzáférést biztosítson a többi dokumentumhoz.

46. A fentiekre tekintettel az ombudsman arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy az EASA nem hivatkozhatott a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivételre, amikor megtagadta a jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentéseihez való legalább részleges hozzáférést.

Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme

47. Az EASA szerint az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme indokolta az alábbiakhoz való hozzáférés megtagadását: i. felügyeleti tervei; valamint ii. a jóváhagyási ajánlásról szóló jelentések.

48. Az ombudsman úgy vélte, hogy – amint azt az EASA helyesen állította – felügyeleti tevékenységeit úgy kell tekinteni, mint amelyek az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásában a „vizsgálatok” és az „ellenőrzések” fogalma alá tartoznak. Bár ezeket a fogalmakat sem a rendelet, sem az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata nem határozta meg, egyértelmű volt, hogy az annak ellenőrzésére irányuló tevékenységet, hogy egy szervezet megfelel-e a jóváhagyási tanúsítvány megszerzéséhez vagy fenntartásához alkalmazandó jogi követelményeknek, vizsgálati vagy ellenőrzési tevékenységnek kell tekinteni.

49. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EASA felügyeleti tevékenységeivel kapcsolatos bármely dokumentum az említett kivétel hatálya alá tartozna. Éppen ellenkezőleg, egyedi vizsgálatot kellett végezni annak megállapítása érdekében, hogy a kért konkrét dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené-e az EASA felügyeleti tevékenységeinek célját, nevezetesen annak megállapítását, hogy a szóban forgó szervezet megfelel-e a jóváhagyási bizonyítvány birtoklására vonatkozó jogi követelményeknek.

50. Meg kell jegyezni, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel célja nem maguknak a vizsgálatoknak vagy könyvvizsgálatoknak a védelme volt, hanem azok "célja". Ezért a különböző vizsgálati cselekményekkel kapcsolatos dokumentumok mindaddig a kivétel hatálya alá tartozhatnak, amíg ezt a célt el nem érték, még akkor is, ha a szóban forgó dokumentum alapjául szolgáló konkrét vizsgálat vagy ellenőrzés befejeződött [9].

51. A szóban forgó ügyben az ombudsmannak kétségei voltak afelől, hogy pusztán az a tény, hogy az érintett szervezeteket kétévente ellenőrizni kellett, elegendő-e annak megállapításához, hogy a szóban forgó vizsgálatok vagy ellenőrzések „folyamatban lévőnek” tekinthetők. Továbbá, ha az EASA álláspontját elfogadnánk, ez azt jelentené, hogy a vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket határozatlan ideig "folyamatban lévőnek" kellene tekinteni, azaz mindaddig, amíg a szóban forgó szervezetek rendelkeznek jóváhagyási tanúsítvánnyal.

52. Ami különösen a felügyeleti terveket illeti, az alkalmazandó szabályok előírták, hogy az érintett szervezeteket legalább kétévente ellenőrizni kell. Ezenkívül az EASA szerint a felügyeleti látogatásokra általában évente legalább egyszer sor kerül, bár e látogatások gyakorisága bizonyos tényezőktől függően változhat, például az ellenőrzések/megállapítások nyomon követésétől, a jóváhagyás változásaitól, az eseményekre adott válaszoktól, vagy attól függően, hogy az érintett szervezet nagy és összetett volt-e [10].

53. Fontos továbbá megjegyezni, hogy az említett terveket előzetesen közölték az érintett szervezetekkel. Ezért ezek nem a "be nem jelentett ellenőrzésekre" vonatkoztak, amelyeket természetüknél fogva titokban kell tartani, mielőtt sor kerülne rájuk, ha céljukat nem akarják aláásni. Azt is meg kell jegyezni, hogy a felügyeleti tervekben szereplő egyetlen információ az ellenőrzések és találkozók tervezett időpontja volt, amelyről az érintett szervezeteket előzetesen tájékoztatták.

54. Tekintettel arra, hogy az alkalmazandó szabályok meghatározták az ellenőrzések minimális gyakoriságát, és hogy az érintett szervezeteket előzetesen értesítették a felügyeleti tervekről, az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy a felügyeleti ellenőrzések és találkozók időpontjának harmadik felekkel való közlése aláásná azok célját.

55. A jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentéseket illetően az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az EASA-nak jogos érdeke fűződött ahhoz, hogy az ellenőrzött szervezetektől megkapja a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt. Ezért az ellenőrzött szervezetek együttműködése minden bizonnyal hasznos, sőt szükséges volt. Az EASA által hivatkozott "kölcsönös bizalom" azonban nem vezethető le abból a feltételezésből, hogy a szervezetektől kapott információk, amelyek biztonsági problémákat tárhatnak fel, határozatlan ideig titokban maradnak. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy – amint azt maga az ügynökség is elismerte – az ellenőrzött szervezeteknek jogi kötelezettségük, hogy átláthatóak legyenek az EASA felé.

56. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy vélte, hogy az EASA álláspontjának elfogadása annak elfogadását jelentené, hogy az EASA általában határozatlan időre megakadályozhatja az összes felügyeleti tervhez és jóváhagyási ajánlásról szóló jelentéshez való hozzáférést. Az ombudsman véleménye szerint ez ellentétes lenne az 1049/2001/EK rendelet szellemével.

57. Az ombudsman ezért arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy az EASA nem volt jogosult megtagadni a kért dokumentumokhoz való hozzáférést az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme érdekében (az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése). Ennek megfelelően az ombudsman a következő békés megoldási javaslatot tette:

„Az ombudsman megállapításait figyelembe véve az EASA fontolóra vehetné, hogy teljes körű hozzáférést biztosítson i. a felügyeleti tervekhez. Ezen túlmenően az EASA fontolóra vehetné, hogy teljes vagy legalább részleges hozzáférést biztosítson ii. a jóváhagyási ajánlásról szóló jelentésekhez, az üzleti szempontból érzékeny információk közzétételének megtagadására vonatkozó lehetőség sérelme nélkül.”

A békés megoldásra irányuló javaslatot követően az ombudsman elé terjesztett érvek

58. A békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszában az EASA kifejezte elkötelezettségét aziránt, hogy a lehető legteljesebb mértékben érvényre juttassa a dokumentumokhoz való hozzáférés 1049/2001/EK rendeletben megállapított jogát. Az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatának alapos elemzését követően azonban az EASA arra a következtetésre jutott, hogy azt nem tudja elfogadni. Megerősítette a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében meghatározott kivételek, nevezetesen a kereskedelmi érdekek védelme, valamint az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme alapján.

59. Az EASA véleménye szerint a kereskedelmi érdekek védelme indokolta a ii. jóváhagyási ajánlási jelentésekhez való hozzáférés megtagadását. E tekintetben az EASA megjegyezte, hogy az alkalmazandó műszaki követelményeknek való megfelelés értékelése érdekében az elvégzett ellenőrzések során biztonsági információkat kap, amelyeket gyakran üzleti szempontból érzékeny információnak kell tekinteni. A jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentések tartalmazzák az EASA feltételezéseit és nézeteit a karbantartási szolgáltatók műszaki megfelelőségével kapcsolatban. Ezenkívül részleges hozzáférést nem lehetett biztosítani, mivel a jelentésekben szereplő információk szorosan összefonódnak. Ezenkívül a jelentések az ellenőrzés időpontjában fennálló helyzetet tükrözik, így az azokban foglalt információk a kérelem időpontjában elavultak lehetnek. Ezenkívül a részleges hozzáférés biztosítása részleges és így félrevezető benyomást kelthet a helyzetről. Az EASA hivatkozott továbbá az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) ítélkezési gyakorlatára, amely az EASA szerint támogatta álláspontját e tekintetben [11].

60. Az ellenőrzések, vizsgálatok és auditok céljának védelmét illetően az EASA megismételte, hogy ez a kivétel indokolta a következőkhöz való hozzáférés megtagadását: i. a felügyeleti tervek; és ii. a jóváhagyási ajánlásról szóló jelentések.

61. Ami ii. a jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentéseket illeti, az EASA azt állította, hogy azok közzététele veszélyeztetné a karbantartási szolgáltatók hajlandóságát arra, hogy a jövőben együttműködjenek az EASA-val. E tekintetben az EASA a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatára [12] hivatkozott. Ezenkívül az EASA úgy vélte, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint hivatkozhat arra az általános vélelemre, hogy a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló közigazgatási eljárás aktájában szereplő dokumentumok az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak [13].

62. Az EASA jelezte, hogy a fenti megfontolások alkalmazandók i. a felügyeleti tervekre is. Így nyilvánosságra hozataluk aláásná az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célját is.

63. Végezetül az EASA rámutatott arra, hogy a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek. Bár a panaszos a légi közlekedés biztonságához fűződő közérdekre hivatkozott, a közzététel pontosan aláásná ezt a közérdeket, mivel a karbantartási szolgáltatók kevésbé lennének hajlandóak együttműködni az EASA-val.

64. Észrevételeiben a panaszos elégedetlenségének adott hangot az EASA válaszával kapcsolatban.

Az ombudsman értékelése a békés megoldásra irányuló javaslatot követően

65. Válaszában az EASA elutasította az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatát, és továbbra is megtagadta az alábbiakhoz való hozzáférést: i. felügyeleti tervei; valamint ii. a jóváhagyási ajánlásról szóló jelentések. Megismételte azon álláspontját, hogy ezt az elutasítást az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében meghatározott kivételek, nevezetesen a kereskedelmi érdekek védelme, valamint az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme indokolta.

66. Mivel a békés megoldásra irányuló javaslat idején kifejtett általános megfontolások továbbra is érvényesek (34–39. pont), az ombudsman elemzését az EASA által a javaslatot követően előterjesztett konkrét érvekre összpontosítja. E tekintetben érdemes röviden megjegyezni, hogy az 1049/2001 rendelet rögzíti az intézmények birtokában lévő valamennyi dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés elvét, kivéve, ha az érintett intézmény bizonyítani tudja, hogy a megállapított kivételek egyikét kell alkalmazni. Ezen túlmenően ez az elv kiemelkedő fontosságú az uniós intézmények elszámoltathatóságának növelése, és ezáltal az uniós polgárok működésükbe vetett bizalmának megerősítése szempontjából.

A kereskedelmi érdekek védelme

67. Válaszában az EASA jelezte, hogy a karbantartási szolgáltatók kereskedelmi érdekeinek védelme érdekében köteles megtagadni a ii. jóváhagyási ajánlásról szóló jelentésekhez való hozzáférést. E tekintetben az EASA a dokumentumokra mint olyanokra vonatkozó érveket, valamint az ítélkezési gyakorlaton alapuló érveket terjesztett elő.

68. Ami a szóban forgó dokumentumokat illeti, eltekintve az olyan műszaki információktól, amelyek üzleti titoknak minősülhetnek vagy titkos know-how-t érinthetnek, valamint az ügyfelek és a karbantartás alatt álló légi járműveik kilététől [14], az EASA azt állítja, hogy a jóváhagyási ajánlásról szóló jelentések tartalmazzák az EASA véleményét a karbantartási szolgáltatók műszaki megfelelőségéről. Úgy tűnik tehát, hogy az EASA úgy véli, hogy az ilyen álláspontok közzététele sértheti a karbantartási szolgáltatók kereskedelmi érdekeit.

69. Az ombudsman véleménye szerint ez nem indokolhatja érvényesen a nyilvánosságra hozatal megtagadását. Bár az EASA-nak a megfeleléssel kapcsolatos konkrét kérdésekkel kapcsolatos kétségeinek vagy akár negatív nézeteinek nyilvánosságra hozatala sértheti a karbantartási szolgáltatók kereskedelmi érdekeit (azaz hírnevét), az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy fennáll-e olyan jogos kereskedelmi érdek, amelyet az ilyen információk titokban tartása védene.

70. Meg kell jegyezni, hogy a Törvényszéknek egy olyan üggyel kellett foglalkoznia, amelyben a felperes hozzáférést kért a Bizottságtól egy kartellügyre vonatkozó dokumentumokhoz, és amelyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ilyen hozzáférés biztosítása sértené a kartellben részt vevő társaságok kereskedelmi érdekeit. A Törvényszék a következőket állapította meg: „hogy a kartellben [...] részt vevő vállalkozásoknak a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadásához fűződő érdeke nem tekinthető kereskedelmi érdeknek e szavak valódi értelmében [15].„Tény, hogy „az említett társaságoknak a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadásához fűződő esetleges érdeke úgy tűnik, nem arra irányul, hogy fenntartsák versenyhelyzetüket azon a [...] piacon, amelyen tevékenykednek, hanem inkább arra, hogy elkerüljék a nemzeti bíróságok előtt velük szemben indított kártérítési kereseteket [16].„A Törvényszék véleménye szerint „a kartellben részt vevő társaságnak az ilyen keresetek elkerüléséhez fűződő érdeke nem tekinthető kereskedelmi érdeknek, és mindenesetre nem minősül védelemre érdemes érdeknek [17]”. Az ombudsman úgy véli, hogy a jelen ügyben hasonló logika alkalmazható. Nem nyilvánvaló azonnal, hogy az érintett vállalatoknak miért kellene jogos üzleti érdeküknek lennie ahhoz, hogy ne hozzák nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek információkat tartalmaznak az e vállalatokkal kapcsolatos lehetséges légiközlekedés-védelmi problémákról.

71. Mindenesetre az ombudsman megjegyzi, hogy az EASA annak kijelentésére szorítkozott, hogy a vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az érintett társaságok kereskedelmi érdekeinek védelmét, anélkül hogy álláspontját konkrét érvekkel támasztotta volna alá. Az EASA különösen azt nem mutatta be, hogy e dokumentumok hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen hogyan áshatná alá az említett védelmet. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy – amint azt maga az EASA is elismerte – előfordulhat, hogy az e dokumentumokban szereplő egyes információk már a hozzáférés iránti kérelem benyújtásának időpontjában elavultak voltak (lásd a fenti 42. pontot).

72. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a dokumentumok alapos vizsgálatát követően nincs ténybeli alapja az EASA azon érvének, amely szerint a jelentésekben szereplő információk olyan szorosan összefonódnak, hogy részleges hozzáférést sem lehet biztosítani. Ellenkezőleg, a karbantartási szolgáltatók kereskedelmi érdekeit esetlegesen érintő információk – ha vannak ilyenek – könnyen elkülöníthetők a többi információtól.

73. Az EASA által hivatkozott ítélkezési gyakorlatot illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott ítélet [18], amelyet egy folyamatban lévő állami támogatási vizsgálat keretében hoztak, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmén alapuló kivételre vonatkozott, nem pedig a kereskedelmi érdekek védelmén alapuló kivételre. A jelen ítéletnek a jelen vizsgálat szempontjából fennálló lehetséges következményeit ezért az alábbiakban elemezzük az elsőként említett kivétellel kapcsolatban.

74. A fentiekre tekintettel az ombudsman megállapítja, hogy az EASA nem bizonyította, hogy jogosult volt a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivételre hivatkozni, amikor megtagadta a ii. jóváhagyási ajánlási jelentéseihez való legalább részleges hozzáférést.

Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme

75. Az EASA válaszában azt állította, hogy köteles megtagadni az alábbiakhoz való hozzáférést: i. a felügyeleti tervek; valamint ii. a jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentések az ellenőrzések, vizsgálatok és auditok céljának védelme érdekében.

76. Ami a ii. jóváhagyási ajánlásról szóló jelentéseket illeti, az EASA azzal érvelt, hogy a kért dokumentumok közzététele veszélyeztetné a karbantartási szolgáltatók hajlandóságát arra, hogy a jövőben együttműködjenek az EASA-val. Ezenkívül az EASA a Bíróság ítélkezési gyakorlatára hivatkozott, amely az EASA véleménye szerint támogatta az elutasítást.

77. Az ombudsman úgy véli, hogy az EASA érvei nem meggyőzőek. Amint az a békés megoldási javaslatban is szerepel, a karbantartási szolgáltatók nem feltételezhetik jogosan, hogy a tőlük kapott információk, amelyek biztonsági problémákat tárhatnak fel, határozatlan ideig titokban maradnak. Továbbá, amint azt az EASA is elismerte, az ellenőrzött szervezeteknek jogi kötelezettségük, hogy átláthatóak legyenek az EASA felé. Így nincs lehetőségük arra, hogy releváns információkat tartsanak vissza az EASA-tól, ami valószínűleg a jóváhagyási bizonyítvány visszavonásához és esetleg szankciók kiszabásához vezetne.

78. Az EASA által hivatkozott ítélkezési gyakorlattal kapcsolatban az ombudsman emlékeztet arra, hogy a Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott ítélet egy folyamatban lévő állami támogatási vizsgálat dokumentumaihoz való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott, amelyet egy érdekelt harmadik fél (azaz a támogatás kedvezményezettje, amely a Bizottság és a szóban forgó állam közötti állami támogatási eljárásban harmadik félnek minősül) nyújtott be [19]. Ebben az ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a 659/1999 rendelet [20], amely megállapítja az állami támogatások Bizottság általi felülvizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokat, az érdekelt harmadik felek számára nem biztosít hozzáférési jogot az ügy irataihoz [21]. Ezért a Bíróság elismerte azon megdönthető vélelem fennállását, amely szerint a közigazgatási aktában szereplő dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sértené a vonatkozó vizsgálatok céljának védelmét [22].

79. Az ombudsman megjegyzi, hogy a fent hivatkozott Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott ítéletben foglaltakkal ellentétben a jelen ügyben az ágazatspecifikus jogszabályok nem tartalmaznak az iratbetekintésre és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó különös és korlátozó szabályokat. Ellenkezőleg, a 216/2008 rendelet 58. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.”

80. Ezért az ombudsman véleménye szerint a Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott ítélet nem támasztja alá az EASA álláspontját.

81. A szintén az EASA által hivatkozott Agrofert-ügyben hozott ítéletet illetően az ombudsman megjegyzi, hogy ez az ügy egy harmadik fél által benyújtott, az összefonódás-ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos, megszüntetett dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. Ebben az összefüggésben a Számvevőszék megjegyezte, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet [23] és a végrehajtási rendelet külön szabályokat tartalmaz az iratbetekintésre vonatkozóan, amelyek a "közvetlenül érintett felekre" és - bizonyos feltételek mellett - a "más részt vevő felekre"[24] korlátozzák a hozzáférést. A Bíróság ezért úgy ítélte meg, hogy fennáll az a megdönthető vélelem, amely szerint az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené a vizsgálatok céljának védelmét [25].

82. A fent kifejtett okok miatt azonban ez az érvelés nem alkalmazható a jelen ügyre.

83. A teljesség kedvéért az ombudsman megjegyzi, hogy a Törvényszék nemrégiben a ClientEarth ítéletben arra a következtetésre jutott, hogy a fent említett vélelmet a Bizottság által valamely tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokkal összefüggésben is alkalmazni kell. A Törvényszék szerint ennek az az oka, hogy a hozzáférhetővé tétel alááshatja a Bizottság és a tagállam közötti bizalmi légkört azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak az uniós jog állítólagos megsértésére. A Törvényszék szerint i. a Bizottság és az érintett tagállam közötti kölcsönös bizalom légköre, valamint ii. a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás megfelelő lefolytatása védelmének szükségessége a bírósági eljárás során és a Bíróság ítéletének kihirdetéséig is fennállt. Ennek az az oka, hogy a felek még azelőtt egyezségre juthattak, hogy a Bíróság meghozta volna ítéletét [26].

84. A ClientEarth-hez hasonlóan az ombudsman úgy véli, hogy az EASA bizonyos körülmények között fontolóra veheti a jóváhagyási ajánlásról szóló jelentésekhez való hozzáférés megtagadását mindaddig, amíg végleges határozatot nem hoz arról, hogy a jóváhagyási bizonyítványt fenn kell-e tartani, vissza kell-e vonni vagy módosítani kell-e. Ilyen elutasítás különösen akkor képzelhető el, ha a jóváhagyási ajánlásról szóló jelentés elfogadását követően és a jóváhagyási bizonyítvány kiadása előtt megbeszélések folynak az EASA és a szolgáltató között a lezáratlan kérdések megoldása céljából. Az EASA azonban nem érvelt azzal, hogy a kért dokumentumok esetében ez a helyzet állt volna fenn.

85. A fentiekre tekintettel az ombudsman megállapítja, hogy a jelen ügyben az EASA nem bizonyította, hogy az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme érdekében jogosult volt megtagadni a ii. jóváhagyási ajánlási jelentésekhez való hozzáférést.

86. Mivel az EASA csupán ugyanazokat a megfontolásokat említette i. a felügyeleti tervek tekintetében, az ombudsman úgy véli, hogy ugyanez a következtetés érvényes ezekre a dokumentumokra is.

87. Ezért az ombudsman ajánlástervezetet készít a jelen ügyben.

B. Az ajánlástervezet

A panasszal kapcsolatos vizsgálatok alapján az ombudsman a következő ajánlástervezetet intézi az EASA-hoz:

Az EASA-nak teljes körű hozzáférést kell biztosítania i. a felügyeleti tervekhez, valamint teljes vagy legalább részleges hozzáférést kell biztosítania ii. a jóváhagyási ajánlásokról szóló jelentésekhez.

Az EASA és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlástervezetről. Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az EASA 2014. március 31-ig részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ajánlástervezet elfogadását és végrehajtásának leírását.

 

Emily O'Reilly

Kelt Strasbourgban, 2014. január 17-én.

---

[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[2] A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 79., 1. o.).

[3] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

[4] Lásd a T-344/08. sz., EnBW Energie Baden-Württemberg kontra Bizottság ügyben 2012. május 22-én hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 41. pontját.

[5] Ugyanott, 40. pont.

[6] Ugyanott, 134. pont.

[7] Ugyanott, 139. pont.

[8] Ugyanott, 142. pont.

[9] Ugyanott, 116. pont.

[10] Lásd az EASA felhasználói útmutatóját a 145. rész szerinti külföldi jóváhagyások kérelmezői számára, amely az alábbi internetcímen érhető el: www.easa.europa.eu

[11] A C-139/07. P. sz., Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott ítélet (EBHT 2010., I-5885. o.) 59. pontja.

[12] A C-477/10. P. sz., Bizottság kontra Agrofert ügyben 2012. június 28-án hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 66. és 84. pontja.

[13] A fent hivatkozott Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott ítélet 54. és azt követő pontjai.

[14] Ami az ombudsman véleménye szerint kereskedelmi szempontból érzékenynek tekinthető (a fenti 43-45. pont).

[15] Lásd a fent hivatkozott EnBW Energie Baden-Württemberg ügyben hozott ítélet 147. pontját.

[16] A fent hivatkozott EnBW Energie Baden-Württemberg ügyben hozott ítélet 147. pontja.

[17] A fent hivatkozott EnBW Energie Baden-Württemberg ügyben hozott ítélet 148. pontja.

[18] A fent hivatkozott Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ügyben hozott ítélet.