Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban [1]

A panasz előzményei

1. Az Európai Iskolák (ES) az uniós tagállamok kormányainak közös ellenőrzése alatt álló hivatalos oktatási intézmények. Az ES többnyelvű és multikulturális oktatást biztosít az óvodások, az alapfokú és a középfokú oktatásban részt vevő tanulók számára. Jelenleg 14 ES (ebből négy Brüsszelben) van hét országban, összesen mintegy 22 500 tanulóval. Az ES-t kormányzótanács (BG) irányítja, amely az egyes uniós tagállamok oktatási minisztereiből áll, akiket általában az oktatási vagy külügyminisztérium vezető tisztviselői képviselnek, valamint az Európai Bizottság és az Európai Szabadalmi Hivatal képviselője. Az ES Személyzeti Bizottsága által (az oktatók közül) kiválasztott képviselő és a szülői szervezetek által kiválasztott képviselő szintén tagja a BG-nek. A BG megbízatása oktatási, adminisztratív és pénzügyi kérdésekre terjed ki. Ha nem ülésezik, hatásköreit a hivatalosan kinevezett főtitkár gyakorolja. A Bizottság ugyanannyi szavazattal rendelkezik a BG-ben, mint bármely más szavazati joggal rendelkező tag, nevezetesen egy [2].

2. 2004-ben a Bizottság közleményt adott ki a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az ES-rendszer fejlesztésének lehetőségeiről folytatott konzultációról (a továbbiakban: a 2004. évi közlemény)[3]. Ezt követően számos kezdeményezésre került sor az iskolai oktatás minőségének javítása érdekében. 2008 novemberében az ES közös oktatási bizottsága (JTC) [4] megvitatta a brüsszeli ES-ben az ismétlések és a lemorzsolódások arányának javításával kapcsolatos kérdéseket. Később, 2009. április 21. és 23. között a bolgár csoport Stockholmban ülésezett, és jóváhagyta a spanyol rendszer reformját (a 2009. évi reformot)[5].

3. 2009. június 17-én az Európai Bizottság Független Tisztviselőinek Szövetsége – TAO-AFI (a továbbiakban: panaszos) levelet intézett az akkori igazgatási ügyekért, ellenőrzésért és csalás elleni küzdelemért felelős biztoshoz (a továbbiakban: biztos) az ES francia nyelvű részében a másodlagos szintű ismétlődési és lemorzsolódási arányokkal kapcsolatos ügyekben. A panaszos sürgette a Bizottságot, hogy i. garantálja, hogy minden tanulónak egyenlő esélye legyen a sikerre, függetlenül attól, hogy melyik nyelvi osztályban van; ii. készítsen statisztikákat a 2008/2009-es tanévre vonatkozó középfokú ismétlési és lemorzsolódási arányokról valamennyi brüsszeli ES-ben (abban az időben három volt); iii. szervezzen külső, független ellenőrzést a nagy ismétlési arány okaira, a francia nyelvű tanulókkal szembeni állítólagos megkülönböztető bánásmódra, valamint a sikertelenségi arányok csökkentéséhez szükséges költségekre és intézkedésekre vonatkozóan; iv. szólítsa fel az ES-t, hogy szervezze meg vagy erősítse meg a tanulási támogatást azokban a szakaszokban, ahol a kudarcok aránya különösen magas; valamint v. javítsa az ES és a szülők közötti kommunikációt a tanárokkal folytatott szisztematikus információcsere létrehozása révén.

4. 2009. augusztus 18-án a biztos kabinetje válaszolt a panaszosnak, jelezve, hogy a Bizottságot az ES-ben tapasztalható sikertelenségi arányok is aggasztják. Rámutatott, hogy 2009 januárjában a BG felkérte az SG-t, hogy készítsen elemzést a kudarc okairól és következményeiről, mind pedagógiai, mind pénzügyi szempontból. A CSK jelentése magas bukási arányokat tárt fel a 4. és 5. évfolyamon középiskolai szinten. Továbbá egy tudományos munkacsoport [6] (a továbbiakban: a tudományos munkacsoport) szerint a fenti arányok különösen a tudományos témákra vonatkoztak. Az ES-ben a tudományok oktatásának módja ezért sürgős figyelmet igényelt. A Sciences WG azt javasolta, hogy értékeljék a diákok kompetenciáit a tudományokban a középfokú tanulmányok első három évének végén. Fontos volt továbbá értékelni az ES általános szabályaiban előírt, a fenti évekre vonatkozó előléptetési szabályokra vonatkozó rendszer hatását. A biztos kabinetje megjegyezte továbbá, hogy a francia nyelvű szekció sikertelenségi aránya magas volt a brüsszeli ES-ben, de más ES-ben nem. A Bizottság osztotta a személyzet és a szülők által kifejezett aggályokat, és szorosan figyelemmel kísérte az ügyet. Kiemelte, hogy a magas kudarcarányok jelentős hatást gyakorolnak a tanulókra és az összköltségre. Hozzájárulnak az ES túlnépesedéséhez is. A biztos kabinetje ezért egyetértett abban, hogy fontos megtalálni a kudarcok okait, és a lehető leghamarabb cselekedni. A BG-vel összefüggésben a Bizottság ezért felkérte a Főtitkárságot, hogy a következő tanév elejére ütemezzen be találkozót valamennyi érdekelt féllel. A főtitkár jelenleg elemzi a hibaadatokat, és jelentést fog tenni a helyzetről. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a panaszost a fejleményekről.

5. Később, 2009. október 2-án a brüsszeli helyi személyzeti bizottság (a továbbiakban: személyzeti bizottság) is írt a biztosnak a fenti kérdésekről. Azzal érvelt, hogy nem állnak rendelkezésre adatok a lemorzsolódási arányokról.

6. 2009. október 30-án a biztos kabinetje azt válaszolta a személyzeti bizottságnak, hogy a hónap elején a főtitkár bemutatta a sikertelenségi arányokra vonatkozó elemzését a JTC-nek. Létrejönne egy munkacsoport (az „ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport”), amely részletesen elemezné a problémákat, és intézkedéseket javasolna az ES tanítási minőségének javítása érdekében. A Bizottság üdvözölte ezt a kezdeményezést, és sürgette, hogy az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport a lehető leghamarabb kezdje meg tevékenységét.

7. 2009. november 4-én és 30-án a személyzeti bizottság válaszolt, és részletes észrevételeket tett a főtitkár elemzésével kapcsolatban. Hivatkozott továbbá az ombudsmannak az OI/5/2003/IJH hivatalból indított vizsgálatáról szóló, 2004. július 19-i határozatára, amelyben a következő további megjegyzést tette a Bizottságnak:

„Az Igazgatótanács éves jelentése és a Bizottság által javasolt éves jelentés együttesen hasznos lehetőséget kínálhatna az Európai Iskolák igazgatása minőségének javítása, valamint átláthatóságuk és hatékonyságuk javítása terén elért eredmények külső felülvizsgálatára. Ez elősegítheti a bizalom szintjének javítását és fenntartását azon számos választókerület (gyermekek, szülők, intézmények és általában a polgárok) körében, amelyek érdekeit az Európai Iskoláknak szolgálniuk kell. Az ombudsman készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a külső felülvizsgálati folyamatban, amennyiben ez hasznos lehet.”[7]

A Személyzeti Bizottság sürgette a Bizottságot, hogy tegyen közzé szándéknyilatkozati felhívást az Európai Iskolák független külső ellenőrzésére, és számos intézkedést javasolt, amelyeket véleménye szerint először az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoportnak kellene meghoznia.

8. 2010. január 7-én a biztos kabinetje azt válaszolta, hogy továbbítja a személyzeti bizottság észrevételeit az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoportnak, amelyet abban az időben még a főtitkárnak kellett megállapítania. A biztos kabinetje egyetértett abban, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, és támogatását fejezte ki a tudományos munkacsoport azon javaslata iránt, hogy a középiskola három évének végén értékeljék a diákok tudományos tantárgyakkal kapcsolatos képességeit. Végül utalt az Európai Parlament által az ES öregdiákok későbbi karrierjéről készített tanulmányra, valamint a Cambridge-i Egyetem európai érettségi bizonyítványának külső értékelésére. Úgy ítélte meg, hogy mindkét dokumentum számos hasznos tényt tartalmaz.

9. 2010. március 29-én a panaszos, akit tájékoztattak a Bizottság és a személyzeti bizottság közötti levélváltásról, az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat tárgya

10. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem válaszolt megfelelően az általa és a személyzeti bizottság által az ES független külső ellenőrzésére vonatkozóan megfogalmazott ismételt kérésekre.

11. A panaszos azt kérte, hogy a Bizottság szervezze meg az ES független külső ellenőrzését.

A vizsgálat

12. 2010. május 12-én az ombudsman véleményezésre továbbította a panaszt a Bizottság elnökének. Miután további információkat kapott a panaszostól, az ombudsman megküldte ezeket az információkat a Bizottságnak megfontolásra.

13. 2010. július 28-án az ombudsman megkapta a Bizottság véleményét, amelyet észrevételezésre továbbított a panaszosnak.

14. 2010. november 15-én az ombudsman megkapta a panaszos észrevételeit.

Az ombudsman elemzése és következtetései

Előzetes megjegyzések

15. Az ombudsman hangsúlyozza, hogy vizsgálatának tárgya az ES független külső ellenőrzésére irányuló kérelemre való megfelelő válaszadás állítólagos elmulasztása. Bár a panaszos és a személyzeti bizottság a panaszban és a Bizottsággal folytatott levelezésében hivatkozott az ombudsman OI/5/2003/IJH [8] számú, hivatalból indított vizsgálatában hozott határozatában tett további megjegyzésre, a jelen vizsgálat és az ombudsman hivatalból indított vizsgálata között nincs átfedés. 2004-ben az ombudsman csupán azt javasolta, hogy a külső felülvizsgálat hasznos lehet, és a jelen ügy konkrétabban arra a kérdésre vonatkozik, hogy szükség van-e független külső ellenőrzésre. Az ombudsman további megjegyzésében említett külső felülvizsgálat egyértelműen sokkal tágabb fogalom, mint a „független ellenőrzés”.

A. A megfelelő válaszadás elmulasztására vonatkozó állítás és a kapcsolódó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

16. Panaszának alátámasztására a panaszos többek között azzal érvelt, hogy az SG elemzése hiányos és félrevezető volt. Ezenkívül az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport, amelyet a panasz benyújtásának időpontjában még nem hoztak létre, csak a tudományokkal foglalkozik, nem pedig a brüsszeli ES francia nyelvű részének általános oktatásával. A Bizottság nem teljesítette a 2004. évi közleményében előírt kötelezettségvállalásokat, és nem biztosította az egyes ES-ek és igazgatóik teljes körű elszámoltathatóságát a megfelelő ügyintézés és az átláthatóság tekintetében. A Bizottság nem javította a fellebbezéseket és a fegyelmi eljárásokat, valamint az ES és a szülők közötti kommunikációt, és nem alakította ki a programok és/vagy az oktatási módszerek külső minőségi értékelését sem. A panaszos véleménye szerint a Bizottság még azután sem tudta kezelni az ES-rendszer jelentős rendszerszintű, strukturális hiányosságait, hogy azokra felhívta a figyelmét. Azzal érvelt, hogy a Bizottság felelős az ES-nek nyújtott uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásért, és ezért biztosítania kell, hogy rendszeresen részletes költség-haszon elemzéseket és minőségértékeléseket végezzenek. A fentiek fényében ezért szükség volt az ES független külső ellenőrzésére.

17. Véleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a 2004. évi közlemény egyértelműen beszámolt az európai szemeszter helyzetéről, és különösen a különböző érdekelt felek által azonosított problémákról. A Bizottság megjegyezte, hogy a 2004. évi közleményben tett néhány javaslatot, amelyeket a bolgár kormány végrehajthat.

18. A Bizottság továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2009-ben elindított reform nagy lépést jelent a jobb kormányzás és átláthatóság felé. Lehetővé tette az emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások hatékonyabb felhasználását. Decentralizált döntéshozatalról is rendelkezett, lehetővé téve a BG számára, hogy a szakpolitikára és a stratégiára összpontosítson. Az elszámoltathatóság biztosítása érdekében belső pedagógiai, adminisztratív és pénzügyi ellenőrzési mechanizmusokat vezettek be. Ezenkívül az ES jelenleg értékeli költségvetésének és az általa vállalt intézkedéseknek a végrehajtását. Ezen túlmenően a felügyelőbizottságok jelenleg külső ellenőrzést és minőség-ellenőrzést végeznek a pedagógiai munka tekintetében. Ezen intézkedések mindegyikének legkésőbb 2010. szeptember 1-jéig hatályba kellett volna lépnie. A reform így bevezette a rendszer értékelését, és az iskolai kudarccal és az ismétlési arányokkal kapcsolatos kérdésekkel jelenleg számos bizottság foglalkozik.

19. A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy a fellebbezések és a fegyelmi eljárások javultak azáltal, hogy a főtitkár iránymutatásokat vezetett be az ES-ben. Ennek eredményeként 2009-ben csökkent a fellebbezések száma. A Bizottság megjegyezte, hogy az igazgatósági ülések során rendszeresen találkozik és információt cserél a szülőkkel, valamint részt vesz a szülők különböző szövetségeiben. 2009 közepe óta a Bizottság rendszeres kapcsolatban állt a panaszossal és a személyzeti bizottsággal, minden kérdésükre válaszolt, és gondoskodott arról, hogy valamennyi javaslatukat megfelelően figyelembe vegyék a viták során.

20. A Bizottság ezt követően kifejtette, hogy az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport az ismétlő tanulók és a tanulmányaik során a rendszerből kimaradók profiljára összpontosított; az iskolák elvárásai és a tanulók által elért kompetenciaszintek, valamint a különböző tudományos programok tartalma és esetleges harmonizációjának szükségessége. A Bizottság hangsúlyozta, hogy elemezni kell a pedagógiai intézkedéseket is, különösen a tanulási támogatással és a nyelvekkel kapcsolatos intézkedéseket. Az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport pontos iránymutatásokat dolgozna ki a meghozandó intézkedésekről. Az ES igazgatóival és felügyelőivel együtt azt is biztosítaná, hogy ezeket megfelelő pedagógiai kezdeményezések révén alkalmazzák. Az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoportban a főtitkárhelyettes (elnök) is részt vett; a matematikáért, fizikáért, kémiáért és biológiáért felelős ellenőrök; a „2. és 3.” nyelvek egyikének oktatásáért felelős ellenőr; az igazgatók egy képviselője; az igazgatóhelyettesek egy képviselője; egy tanári képviselő; az egyik szülő képviselője; a Bizottság egy képviselője; és egy cikluskoordinátor. A Bizottság véleményének időpontjáig az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport három ülést tartott, és következtetéseit várhatóan 2010 októberében nyújtja be a vegyes bizottságnak. A Bizottság véleményével együtt mellékelte a megismételt díjakkal foglalkozó munkacsoport 2010. február 23-i üléséről készült jegyzőkönyvet.

21. A Bizottság fontosnak tartotta megérteni az ES és a különböző szakaszok közötti különbségeket, valamint az e szakaszokon belül a tanulók számára rendelkezésre álló különböző lehetőségeket. Hangsúlyozta továbbá, hogy fontos kommunikálni a szülőkkel azokról a nehézségekről, amelyekkel a tanulók osztályaikban szembesülhetnek attól függően, hogy melyik nyelvi osztályban és melyik iskolában tanulnak. Végezetül kiemelte a tanulóktól a harmadik középiskolai év végén megkövetelt minimális ismereteket, valamint a tanárok – különösen az újonnan érkezők – jobb képzésének szükségességét az európai szemeszter tudományos témáiban.

22. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az esetek túlnyomó többségében intézkedéseket hozott. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy még sok a tennivaló. A Bizottság hangsúlyozta, hogy eltökélt szándéka, hogy megoldást találjon az iskolai kudarc kérdéseire, és hogy elkötelezett az átláthatóság tiszteletben tartása, a szülőkkel való együttműködés, valamint az, hogy továbbra is aktívan beavatkozzon az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport munkájába. Felvázolta, hogy kész megvédeni a tanulók és az intézmények személyzetének érdekeit az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport következtetéseinek és ajánlásainak végrehajtása során.

23. Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát. Megismételte, hogy az ES-nek nyújtott jelentős finanszírozás fényében az ES oktatási rendszerét a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei alapján kell értékelni. Az ES általános oktatási rendszerét soha nem értékelték. Ehhez kapcsolódóan úgy tűnik, hogy a 2004. évi közleményt nem előzte meg független tanulmány.

24. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a 2009. évi reform nem oszlatta el kellőképpen aggályait. Az igazgatóknak nincs hatáskörük tanárok felvételére vagy elbocsátására. A panaszos szerint továbbá az igazgatók megtagadják, hogy a szülőket tájékoztassák az általuk kért statisztikákról és fellebbezésekről. Ez a tanítás minőségének, a közpénzek helytelen kezelésének és az átláthatóság hiányának kérdése. A fellebbezések számának csökkenése annak tudható be, hogy a szülők kétségbeesnek, és úgy döntenek, hogy gyermekeiket kiveszik az ES-ből, mivel minden reményüket elveszítik a javulás láttán.

25. Végezetül a panaszos hangsúlyozta, hogy a BG már 2000-ben elfogadott egy belső értékelési táblázatot az ES-re vonatkozóan, amelyet a jelek szerint soha nem használtak. Megjegyezte továbbá, hogy a pedagógiai munka minőségének a 2009. évi reform által bevezetett külső nyomon követése és ellenőrzése inkább belső, mint külső jellegű volt. Hangsúlyozta, hogy a Cambridge-i Egyetem értékelése csak az európai érettségire vonatkozik. Mindezen okok miatt a panaszos fenntartotta az ES független külső ellenőrzésére vonatkozó állítását.

Az ombudsman ajánlástervezethez vezető értékelése

26. Az ombudsman először is csalódottan állapítja meg, hogy a Bizottság nem foglalt egyértelműen állást a panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy szükség van az ES független külső ellenőrzésére. Ehelyett néhány hivatkozást tett a 2009-es reform által bevezetett felülvizsgálati mechanizmusokra. Az alábbiakban ismertetett okok miatt az ombudsman úgy véli, hogy ez nem felel meg megfelelően a panaszos és a személyzeti bizottság kérésének.

27. Először is megjegyzi, hogy a 2009-es reform, amely mechanizmusokat írt elő az ES éves jelentései pénzügyi részeinek, valamint az igazgatási és pénzügyi irányítás minőségének elemzésére, bevezette „a pedagógiai munka minőségének külső nyomon követését és ellenőrzését”, amelyet „felügyeleti tanácsoknak” kell elvégezniük [9].

28. A felügyelőbizottságok tagállami ellenőrökből állnak, akiket a BG nevez ki a tagállamok javaslatai alapján [10]. A felügyelőbizottságok többek között az ES autonómiájának részeként meghatározzák az általános pedagógiai célkitűzéseket, és értékelik azok végrehajtását. Elemzési eszközöket és értékelési kritériumokat vezettek be, amelyek lehetővé teszik a nyújtott oktatás minőségének biztosítását. E célból felelősek a (tagállamok által kijelölt vagy kirendelt [11] tanárok egyéni értékeléséért, a különböző tantárgyak és az egész iskolára kiterjedő tematikus témák oktatásának szekció- és csoportellenőrzéséért, valamint a tanárok továbbképzéséért. Emellett kapcsolódnak a főtitkár által a vezetőség számára szervezett továbbképzéshez is. Végül minden évben jelentést tesznek a BG-nek a fenti elemekről [12].

29. Tekintettel a felügyelőbizottság kinevezésének és feladatainak fenti jellemzőire, az ombudsman ésszerűnek tartja a panaszos azon álláspontját, hogy az ES-nél a pedagógiai munka minőségének nyomon követése és ellenőrzése inkább belső, mint külső.

30. Másodszor, az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport, amely a Bizottság szerint a) magában foglal egy ellenőrt, aki a „2. és 3.” nyelvek oktatását vizsgálja, valamint egy szülői képviselőt, és b) elemzi többek között az ES-ből visszatérő és kieső tanulók profilját, szintén meglehetősen belső értékelési mechanizmusnak tűnik.

31. Következésképpen, amellett, hogy nem válaszolt egyértelműen a panaszos és a személyzeti bizottság által előterjesztett állításra, a Bizottságnak a meglévő felülvizsgálati mechanizmusokra vonatkozó magyarázatai nem foglalkoznak megfelelően ezzel az állítással. Ez hivatali visszásságnak minősül, és az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az alábbiakban megfelelő ajánlástervezet készül.

32. Elismerve, hogy a Bizottság korlátozott szavazati joggal rendelkezik Bulgáriában, az ombudsman hangsúlyozza, hogy úgy tűnik, hogy az ES-t a múltban külső értékeléseknek/értékeléseknek vetették alá. Az Európai Parlament és a Cambridge-i Egyetem értékelései hasznos alapot szolgáltattak a felülvizsgálathoz [13]. Némelyikre azonban néhány évvel ezelőtt került sor [14], míg mások [15] nem tűnnek elegendőnek ahhoz, hogy kielégítsék a panaszos és a személyzeti bizottság ismételt ellenőrzési igényeit [16].

33. Ehhez kapcsolódóan az ombudsman felhívja a figyelmet a „Tények és adatok a 2010–2011-es tanév kezdetéről az Európai Iskolákban” című dokumentumra, amelyet a bolgár kormány 2010. december 1–3-i ülését követően fogadtak el, és amely elérhető az Európai Iskolák honlapján [17]. Ez a dokumentum többek között a „2010. évi ismétlési arányokra” és az „ES-t elhagyó ismétlőkre” vonatkozó statisztikákat tartalmaz. Tartalmazza továbbá a következő állításokat:

„Szokás szerint az egy évet ismétlő diákok aránya a negyedik és az ötödik középiskolai év között volt a legmagasabb. Ezt a jelenséget tárgyalta és elemezte a dokumentum (2010-D-245-en-5): "Az ismétlődési arányok és a nem kielégítő pontszámok elemzése - Intézkedések az iskolai kudarc leküzdésére"...

A 2010-D-245-en-5 dokumentumban foglaltaknak megfelelően a közös oktatási bizottság októberben 19 különleges intézkedést hagyott jóvá a kudarcok leküzdésére. Ezeket az intézkedéseket az iskolák a 2010–2011-es tanévben hajtják végre.”(utólagos kiemelés)

34. Az ombudsman értelmezése szerint ez utóbbi dokumentum – „2010-D-245-en-5– Az ismétlési arányok és a nem kielégítő pontszámok elemzése – Intézkedések az iskolai kudarc leküzdésére”– megfelel az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport 2010 októberére esedékes jelentésének [18]. Miközben ismételten hangsúlyozza, hogy az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport látszólag belső értékelési mechanizmus volt, az ombudsman ésszerűnek tartja azt a következtetést levonni, hogy a fenti jelentés a panaszos és a személyzeti bizottság által külső ellenőrzés keretében kért elemzések és megoldások egy részét szolgáltathatta [19].

B. Az ajánlástervezet

A panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman a következő ajánlástervezetet terjeszti a Bizottság elé:

A Bizottságnak megfelelő választ kell adnia a panaszos és a személyzeti bizottság azon kérésére, hogy szervezzék meg az Európai Iskolák független külső ellenőrzését, egyértelműen válaszolva erre a kérésre, és megfelelően megindokolva a válaszban elfogadott álláspontot. Ennek során a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie az ismétlési arányokkal foglalkozó munkacsoport 2010 októberében esedékes jelentésének következtetéseit, amelyeket a jelek szerint lezártak és közzétettek.

A Bizottság és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlástervezetről. Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 2011. november 30-ig részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ajánlástervezet elfogadását és végrehajtásának leírását.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2011. augusztus 12-én.

---

[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[2] Források: Egyezmény az Európai Iskolák alapszabályának meghatározásáról, HL 1994. L 212., 3–14. o. (a továbbiakban: az egyezmény) és az Európai Iskolák honlapja (http://www.eursc.eu).

[3] COM(2004) 519 végleges.

[4] Az Európai Iskolák honlapja szerint a közös oktatási bizottság „ellenőrökből és igazgatókból, valamint tanárok, szülők és tanulók képviselőiből, továbbá az Európai Bizottság és az Európai Szabadalmi Hivatal egy képviselőjéből áll”, és feladata „az iskolák szervezésére és tantervére vonatkozó javaslatok vizsgálata”. A részletes előkészítést számos albizottság végzi.”

[5] A 2009-D-353-en-4 hivatkozási számú dokumentum elérhető az Európai Iskolák honlapján.

[6] Az ombudsman értelmezése szerint a „tudomány” kifejezés a következő témákra vonatkozik: matematika, fizika, kémia és biológia.

[7] A határozat elérhető az európai ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

[8] 2004. szeptember 15-én a Bizottság válaszolt az ombudsman további megjegyzésére, miszerint "[g] nagyra értékeli az ombudsman segítségét bármely külső felülvizsgálati eljárásban, és úgy véli, hogy részvétele a leghasznosabb lenne..."

[9] A 2009. évi reform 21. oldala a következőket tartalmazza: „e) a pedagógiai munka minőségének külső nyomon követését és ellenőrzését a felügyelőbizottságok végzik; Az igazgatási és pénzügyi irányítás minőségének ellenőrzése – hatáskörüknek megfelelően – a pénzügyi ellenőr, a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) és a Számvevőszék feladata. A Költségvetési Bizottság elemzi az iskolák éves tevékenységi jelentéseinek pénzügyi részét.”

[10] A felügyelőbizottságok eljárási szabályzatának 2. cikke értelmében, amelyet a BG 2009. december 2-i, 3-i és 4-i ülésén hagyott jóvá, és amely elérhető az Európai Iskolák honlapján: „A felügyelőtanács (másodlagos) tagországonként egy felügyelőből áll, akit a tagállam javaslata alapján az Igazgatótanács nevez ki erre az oktatási szintre...”

[11] Az Egyezmény 3. cikkének (2) bekezdése szerint.

[12] A felügyelőbizottságok eljárási szabályzatának 1. cikke értelmében, amelyet a BG 2009. december 2-i, 3-i és 4-i ülésén hagyott jóvá, és amely elérhető az Európai Iskolák honlapján.

[13] A 2004. évi közlemény 2. oldala a következőképpen szól: „Az iskolák kétségtelen sikere azonban nem szünteti meg az értékelés és a felülvizsgálat szükségességét. Az Európai Parlament által 2002 decemberében elfogadott, az iskolák jövőjéről szóló átfogó Bösch-jelentés és az azt követő munkadokumentum hasznos és időszerű értékelést nyújtott az európai oktatási rendszer erősségeiről és hiányosságairól. Az Igazgatótanács és a Számvevőszék közelmúltbeli jelentéseivel együtt meggyőző érveket fogalmaztak meg a rendszer eredményességének és hatékonyságának minőségi felülvizsgálata mellett. A változás ezen mozgatórugói a legutóbbi bővítési hullám által biztosított új lendülettel együtt azt jelentik, hogy az iskolákat – korlátozott mértékben – újra kell értékelni összetett irányítási és szervezeti struktúráik hatékonysága, valamint a szolgáltatásnyújtás jelenlegi konfigurációjának ár-érték aránya szempontjából. A Bizottság feladata, hogy a személyzet gyermekein keresztül az iskolák elsődleges használójaként proaktív szerepet vállaljon, és széles körű konzultáció keretében törekedjen arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben konszenzuson alapuló megközelítést alakítson ki a változásra vonatkozóan.” Ehhez kapcsolódóan a 2009. évi reform a 6. oldalon a következőket írja elő: „2009. januári ülésén az Igazgatótanács megbízta a főtitkárt, hogy a „Baccalaureate” munkacsoporttal együttműködve dolgozzon ki javaslatokat az európai érettségi reformjára vonatkozóan. A reformról szóló határozatot 2010 áprilisában kell meghozni, a szabályozási szövegek kiigazítását pedig 2010 júliusában kell jóváhagyni annak érdekében, hogy 2010 szeptemberétől alkalmazni lehessen azokra a diákokra, akik a 2012. júniusi/júliusi európai érettségire jelentkeznek. Az európai érettségiről szóló különböző jelentésekben, és különösen a Cambridge-i Egyetem által készített külső értékelő jelentésben foglalt ajánlások összefoglalását a Főtitkárság érettségi osztálya készíti el a kibővített érettségi munkacsoport számára, amely várhatóan javaslatokat terjeszt az Igazgatótanács elé annak érdekében, hogy a fent említett megbízatásban meghatározott határidőn belül végleges határozatot hozzon.”

[14] Lásd a fenti 13. lábjegyzet első részét.

[15] Az Európai Iskolák honlapja szerint az Európai Parlament Strukturális és Kohéziós Politikák B. Tematikus Főosztályának 2008. októberi tanulmánya „az Európai Iskolákban végzettek tudományos és szakmai pályafutásának elemzésére”, a Cambridge-i Egyetem 2009. januári zárójelentése pedig „az európai érettségi külső értékelésére” vonatkozott.

[16] A biztoshoz intézett 2009. június 17-i levelében a panaszos (az eredeti francia nyelven) a következőket kérte: "[u] n audit externe et indépendant ayant pour objectif l'analyse comparative approfondie des raisons de l'échec, de la discrimination des élèves de la section francophone des Ecoles européennes, des coûts engendrés ainsi que des moyens à mettre en ouvre pour réduire les taux actuels". Hasonlóképpen, a személyzeti bizottság 2009. október 2-án kelt levelében (eredeti francia nyelven) azt is kérte a Bizottságtól, hogy: "[u] ne étude indépendante soit lancée sur l'échec et l'abandon scolaire dans les écoles et sur la situation particulière en section francophone." 2009. november 30-án a Személyzeti Bizottság sürgette a biztost, hogy indítsa el (az eredeti francia nyelven): "[u] n appel d'offre pour un audit independant". Ehhez kapcsolódóan az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos utalt „az iskolák szervezeti felépítésének független ellenőrzésére mind a kormányzás, mind a pedagógiai kérdések tekintetében, különösen, de nem kizárólag a francia szekciók (az ismétlődő és lemorzsolódó problémák által leginkább érintett területek egyike) és a természettudományos tantárgyak oktatása tekintetében.” A panaszos szerint „sürgősen szükség volt legalább az Európai Iskolák azonnali és első külső és teljesen független ellenőrzésére”.

[17] Hivatkozás: 2010-D-569-en-3.

[18] A Bizottság véleménye 2010. júliusi keltezésű. A panaszos 2010. novemberi észrevételei nem hivatkoznak a megismételt díjakkal foglalkozó munkacsoport 2010 októberében esedékes következtetéseire. Az európai ombudsman az Európai Iskolák honlapján kereste meg a vonatkozó dokumentumot, de nem találta meg.

[19] Lásd a fenti 16. lábjegyzet első részét.