A panasz előzményei

1. A panaszos korábban egy repülőgépgyártó tűzbiztonsági szakértőjeként dolgozott. Ebben az összefüggésben őt jelölték ki az e társaság által gyártott repülőgép-hajtóművek egyik típusának tűzbiztonságával foglalkozó „kapcsolattartó pontként”. Azt állította, hogy e vállalatnál végzett munkája során olyan információkra bukkant, amelyek szerint több tűzállósági tesztet töröltek, és amelyek szerint a központi motor nem tűzálló. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) 2007-ben tűzállónak minősítette a repülőgépet. A panaszos szerint ez a tanúsítás a légijármű-gyártó által az EASA-nak benyújtott jelentésben szereplő hamis információkon alapult.

2. A panaszos több alkalommal is felvetette aggályait az EASA-nak. 2007-ben és 2008-ban a panaszos hozzáférést kért az EASA-tól a repülőgépgyártó által az EASA-nak benyújtott jelentéshez, de mindkét alkalommal megtagadták tőle.

3. Közel 10 évvel később, 2017. március 6-án a panaszos ismét hozzáférést kért a jelentéshez az 1049/2001/EK rendelet [1] alapján. A légi jármű gyártójával folytatott konzultációt követően az EASA megtagadta a hozzáférést azon az alapon, hogy annak közzététele sértené a légi jármű gyártójának kereskedelmi érdekeit [2].

4. 2017. április 22-én a panaszos e határozat felülvizsgálatát kérte (úgynevezett megerősítő kérelem). 2017. június 6-án az EASA ezt követően részben közzétette a vonatkozó jelentést, és részleges hozzáférést biztosított a panaszos számára a jelentéshez fűzött megjegyzésekhez (amelyekre a panaszos később „mellékletekként” hivatkozott), kitakarta azokat az információkat, amelyekről úgy ítélte meg, hogy aláásnák a légijármű-gyártó kereskedelmi érdekeit.

5.  Mivel a panaszos nem volt elégedett ezzel az eredménnyel, 2018. február 27-én az európai ombudsmanhoz fordult, és teljes körű hozzáférést kért a jelentéshez és a feljegyzésekhez.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított az EASA azon döntésével kapcsolatban, hogy csak részleges hozzáférést biztosít a vonatkozó jelentéshez és a feljegyzésekhez.

7. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a panaszos által benyújtott valamennyi dokumentumot, beleértve a felek közötti kommunikációt is.  A vizsgálatot végző csoport az EASA aktáját is megvizsgálta.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. A panaszos azzal érvelt, hogy a jelentés közzététele jelentős közérdek, mivel a légi jármű motorjának esetleges meghibásodása megakadályozná a légi jármű biztonságos repülését. A panaszos azt állítja, hogy az EASA tévesen engedélyezte a repülőgépet. Kijelenti, hogy az EASA projekttanúsítási vezetője összeférhetetlenségi helyzetben volt a tanúsítási folyamat során. A panaszos véleménye szerint a jelentés és a feljegyzések közzététele mindkét kérdést tisztázná.

9. A panaszos azt is állította, hogy a jelentés nem tartalmaz üzleti titkokat, mivel az összetevők geometriája könnyen megfigyelhető a légi járművön, és a megfelelési módozatokat az EASA honlapján közzéteszik, az EASA kötelezettségeivel összhangban [3].

10. Az EASA azzal indokolta döntését, hogy csak részleges tájékoztatást nyújt, hogy a jelentés és a feljegyzések teljes körű közzététele sértené a légijármű-gyártó kereskedelmi érdekeit. A jelentés tartalmazza „az oldalsó és a központi nacellaelemek, valamint a pilontartozékok tervezésének és beépítésének részletes elveit, a tüzelőanyag-ellátó vezetékekből, a szellőzőlevegő-csövekből, a hidraulikus vezetékekből, az elektromos kábelkötegekből, a hőszigetelő jég elleni csövekből, a tűzoltó, vízelvezető, légindító rendszerekből és más berendezésekből, például egyenáramú generátorból vagy hidraulikus szivattyúkból álló motort is”. A dokumentumok olyan elemméretű rajzokat és a légi jármű egyedi tervezési jellemzőit tartalmazzák, amelyeket „nem lehet meghatározni a légi jármű egyetlen vizsgálatával”. Ezenkívül részletesen ismertetik a tűzvédelmi stratégiát, „azaz adott esetben az 1. tűzzónán belüli nacellák és tolóerő-fordító alkatrészek tűzálló képességének igazolására használt módszereket”, valamint a megfelelés módjait. Emellett a jelentés tartalmazza a „PWC Engineering 6145. sz. jelentését: „PW 307 IPPS Qualitative Fire Source Analysis Method A” és „ER6608 „EBU Fire Philosophy” (...), amelyek közzététele káros lehet a PWFC Corp. számára”.  Az EASA véleménye szerint a jelentés egy légijármű-gyártó „know-how-ja”, és a jelentéshez való teljes körű nyilvános hozzáférés lehetővé tenné a versenytársak számára, hogy díjmentesen megkapják a repülőgép tervezéséhez és tanúsításának megszerzéséhez szükséges valamennyi tanulmányt és információt.

Az ombudsman értékelése

11. Az EASA ügyiratainak vizsgálata során az ombudsman megállapította, hogy az EASA több alkalommal megvitatta a légi jármű gyártójával a panaszos által felvetett repülésbiztonsági kérdés elemzését, és megkapta tőlük az összes repülésbiztonsági információt. Az EASA emellett mérlegelési tesztet végzett a közzétételhez fűződő esetleges közérdek és a kereskedelmi érdekek esetleges sérelme között.

12. Az ombudsman megjegyzi, hogy az EASA jelentős részleges hozzáférést biztosított a kért jelentéshez és a feljegyzésekhez, és az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban csak olyan korlátozott információkat szerkesztett ki, amelyek üzleti titoknak minősülnének. A nyilvánosságra hozott információk részletezték a tűzbiztonsági kérdéseket és az EASA e kérdésekkel kapcsolatos véleményét. Az EASA továbbá észszerű indokolást nyújtott be, kifejtve a kitakarások okát, nevezetesen azt, hogy ezek az alkatrészek a légi jármű gyártójának szakértelmét tartalmazták, amely hasznos volt a versengő légi járművek tervezésében és gyártásában, és amelynek nyilvánosságra hozatala sértené a légi jármű gyártója kereskedelmi érdekeinek védelmét. Az EASA által benyújtott jelentés nyilvánosságra hozatalának mértéke olyan mértékű, hogy a nyilvánosságnak lehetősége van a repülésbiztonsági információk érdemi elemzéséhez való hozzáférésre annak érdekében, hogy ellenőrizni tudja a légi jármű repülésbiztonságát.

13. Az ombudsman úgy véli, hogy a versengő légi járművek tervezése és gyártása szempontjából hasznos, üzleti szempontból érzékeny információk kitakarása észszerű és ezért indokolt volt. Ésszerűen előrelátható lenne, hogy a kitakart információk nyilvánosságra hozatala sértené ezeket a kereskedelmi érdekeket. A részleges nyilvánosságra hozatalra tekintettel nem állt fenn a teljes nyilvánosságra hozatalhoz fűződő nyomós érdek. A kivételt ezért megfelelően alkalmazták, és nem történt hivatali visszásság.

Következtetés

Az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség nem követett el hivatali visszásságot. 

A panaszost és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2018. június 4.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről, elérhető a következő internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049&rid=1

[2] A fenti rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

[3] Lásd az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség igazgatótanácsának a termékekre, alkatrészekre és berendezésekre vonatkozó tanúsítványok kiállítása céljából az ügynökség által alkalmazandó tanúsítási eljárásokkal kapcsolatos általános elvekről szóló 07-2004. sz. igazgatótanácsi határozatot (a továbbiakban: terméktanúsítási eljárások) módosító határozatának 3.2. cikkét. Elérhető a következő internetcímen: https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/MB%20Decision%2012-2007%20amending%20the%20certification%20procedure.pdf