A panasz előzményei

1. A panaszos egy nemzetközi tanácsadó cég, amely egy olyan konzorciumot vezetett, amely uniós finanszírozású projektet hajtott végre Nicaraguában a közép-amerikai integrációs rendszer támogatása érdekében (a továbbiakban: a kedvezményezett). A projektre vonatkozó ajánlat két szakértő (a továbbiakban: a csoportvezető és a második szakértő) nevét és önéletrajzát tartalmazta. A projekt megvalósítására vonatkozó szerződést 2012. december 27-én írták alá.

2. 2013. január 15-én az EU nicaraguai, Costa Rica-i és panamai küldöttsége (a továbbiakban: a küldöttség) arról tájékoztatta a panaszost, hogy a kedvezményezett szerint a csoportvezető jogellenes tevékenységekben vett részt, és ezért felkérte a küldöttséget, hogy távolítsa el őt a projektből. A küldöttség közölte a konzorciummal, hogy amennyiben nem jelöl ki új szakértőt, a szerződés megszűnik.[1] A küldöttség azt javasolta, hogy a konzorcium további tájékoztatásért vegye fel a kapcsolatot a kedvezményezettel.

3. Ezt követően a konzorcium – a küldöttség és a kedvezményezett egyetértésével – felváltotta a csoportvezetőt.

4. Időközben a panaszost arról tájékoztatták, hogy a kedvezményezett azért kérte a csoportvezető leváltását, mert egy korábbi projektből a feladatai ellátása során elkövetett súlyos gondatlanság miatt bocsátották el. Ezt az elbocsátást bírósági ítélet is megerősítette.

5. 2013. november 18-án, a projekt sikeres befejezését követően a panaszos panaszt tett a küldöttségnél, hogy a küldöttség nem tartotta be a megállapított eljárásokat. Ezenkívül a küldöttség azáltal, hogy nem adott lehetőséget a csoportvezetőnek a meghallgatásra, nem tartotta be az Alapjogi Charta 41. cikkét. A panaszos ezért kártérítést kért a második szakértőnek a nyitóülés befejezéséig fizetett napidíjakért [2], valamint ii. az utazási költségekért, a napidíjakért és a csoportvezetőnek előre kifizetett díjakért, amelyeket a csoportvezető nem volt hajlandó visszafizetni.

6. A küldöttség 2014. április 29-én válaszolt, azzal érvelve, hogy a csoportvezető leváltására irányuló kérelme mérlegelési jogkörébe tartozik.[3] Kijelentette továbbá, hogy hajlandó mérlegelni a felmerült költségek egy részének fedezését. Megtagadta azonban, hogy megtérítse a panaszosnak azokat az összegeket, amelyeket a csoportvezető nem volt hajlandó visszafizetni a konzorciumnak.

7. Mivel a panaszos elégedetlen volt a válasszal, az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

8. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állításokat és kapcsolódó állításokat azonosította:

Állítás

A küldöttség nem követte megfelelően az EU külső fellépéseire vonatkozóan meghatározott szerződéses eljárásokat, és méltánytalanul ragaszkodott az eredetileg elfogadott csoportvezető eltávolításához.

Követelések

1) A Bizottságnak kártalanítania kell a panaszost a küldöttség azon döntése miatt felmerült pénzügyi veszteségekért, hogy elutasítja az eredetileg javasolt és elfogadott csoportvezetőt.

2) A Bizottságnak el kell ismernie, hogy az eredetileg javasolt csoportvezetőt méltánytalanul kezelték.

9. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az Európai Bizottság véleményét a panaszról, majd ezt követően a panaszos észrevételeit a Bizottság véleményére válaszul. Az ombudsman határozata figyelembe veszi a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

Az uniós külképviselet állítólagos mulasztása az uniós külső fellépésekre vonatkozóan meghatározott szerződéses eljárások betartásában, a csoportvezető állítólagosan tisztességtelen elmozdítása, valamint a kapcsolódó kártérítési kérelmek

Az ombudsman elé terjesztett érvek

10. A panaszos azzal érvelt, hogy az uniós küldöttség nem az alkalmazandó eljárási szabályoknak megfelelően járt el, amikor a csoportvezető leváltását kérte.

11. A panaszos azzal is érvelt, hogy az uniós küldöttség megalapozatlan állításokat fogalmazott meg a csoportvezető szakmai képességeivel kapcsolatban, és hogy a vádakat semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. Ezenkívül az Alapjogi Charta 41. cikkével ellentétben az uniós küldöttség nem tartotta tiszteletben a csoportvezető meghallgatáshoz való jogát.

12. Végül a panaszos rámutatott, hogy jóhiszeműen járt el, és javaslatot tett a csoportvezető leváltására. Véleménye szerint a Bizottságnak meg kell térítenie számára azokat a pénzügyi veszteségeket, amelyeket amiatt szenvedett el, hogy a csoportvezető leváltását kérte.

13. Véleményében a Bizottság kijelentette, hogy a kedvezményezett a szerződés aláírását követően kifogást emelt a csoportvezetővel szemben. Azzal érvelt azonban, hogy a kedvezményezettnek az ajánlat értékelésekor nem volt tudomása a csoportvezetővel szemben hozott bírósági ítéletről.

14. A Bizottság szerint bevett jogelv, hogy a szerződés semmisnek tekinthető, ha a szerződéshez való hozzájárulást olyan releváns tények ismeretének hiányában adták meg, amelyek befolyásolhatták volna a fél aláírási szándékát. A Bizottság hozzátette, hogy amint a kedvezményezett tudomást szerzett a csoportvezetővel szemben hozott bírósági ítéletről, azonnal tájékoztatta az uniós küldöttséget aggályairól, és kérte a csoportvezető leváltását.[4] A Bizottság arra is rámutatott, hogy a költségvetési rendelet szerint a szakmai kötelességszegést megerősítő ítélet megléte elsősorban a csoportvezető közbeszerzési eljárásból való kizárásához vezetett volna [5].

15. A Bizottság elismerte, hogy a személyzet leváltására irányuló kérelmek általában a személyzet hatékonyságának hiányán vagy a feladatok elvégzésének elmulasztásán alapulnak [6]. Az általános szabályok azonban azt is előírják, hogy az ajánlatkérő felmondhatja a szerződést, ha a szerződés odaítélését követően bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárásban lényeges hiba történt [7].

16. A Bizottság ezt követően kijelentette, hogy hajlandó megtéríteni bizonyos költségeket, például a panaszos által igényelt utazási többletköltségeket és napidíjakat. Hangsúlyozta azonban, hogy nem fedezi a panaszos azon költségeit, amelyek amiatt merültek fel, hogy a csoportvezető megtagadta azon előlegek visszafizetését, amelyeket olyan feladatért kapott, amelyet soha nem végzett el.

17. Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy megsértették a csoportvezetőnek az Emberi Jogok Chartájának 41. cikke szerinti meghallgatáshoz való jogát, a Bizottság hangsúlyozta, hogy a panaszos lehetőséget kapott álláspontjának kifejtésére, amit számos alkalommal meg is tett. Emellett a panaszos rendszeresen tájékoztatta a Bizottságot a csoportvezető véleményéről. Ezért semmi nem támasztotta alá a panaszosok állítását és azt az állítást, hogy a csoportvezetővel szemben tisztességtelen bánásmódot alkalmaztak.

18. Észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy a küldöttség intézkedései következtében pénzt vesztett. Különösen azt állította, hogy a küldöttség megtagadta a második szakértő bizonyos költségeinek kifizetését. Hozzátette, hogy az eredeti csoportvezető repülőjegyeit már megvásárolták, mire a panaszost tájékoztatták a kedvezményezettnek a csoportvezető leváltására irányuló kérelméről.

Az ombudsman értékelése

19. Az ombudsman rámutat arra, hogy a szerződéses vitákkal kapcsolatos ügyekben nem az ő feladata pontosan meghatározni a szerződéses jogok és kötelezettségek korlátait. Sokkal inkább annak meghatározása a feladata, hogy az érintett uniós intézmény, szerv vagy hivatal észszerűen járt-e el, amikor szerződéses jogokra és kötelezettségekre hivatkozott.

20. Általános jogelv, hogy a szerződés érvényessége vitatható, ha a szerződő fél szerződéskötéshez való hozzájárulását lényeges hiba érinti. Ez az általános jogelv tükröződik a keretszerződés jelen esetben alkalmazandó általános feltételeiben, amelyek lehetővé teszik az ajánlatkérő számára, hogy lényeges hibák esetén felmondja a szerződést [8].

21. Egy hiba akkor minősül „jelentősnek”, ha a szerződés olyan alapvető szempontjára utal, amely – ha azt a szerződés aláírása előtt fedezték volna fel – arra késztette volna a szerződő felet, hogy megtagadja hozzájárulását. Ebben az összefüggésben a szakértők a pályázati ajánlatok szerves részét képezik. Profiljukat és szakértelmüket fel kell tüntetni az egyedi feladatmeghatározásban, és azoknak az eredeti szerződés részét kell képezniük.[9] Így lényeges hibának tekinthető a szakértő megbízólevelével kapcsolatos bármely súlyos hiba, még akkor is, ha azt a konzorcium nem ismerte, vagy fontos releváns információk kihagyása, például a súlyos szakmai kötelességszegést megerősítő ítélet. Ha egy szakértő csoportvezető, mint a jelen ügyben is, az ilyen hibák még relevánsabbak.

22. Az ombudsman úgy véli, hogy ésszerű volt, hogy a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a kedvezményezett a pályázati ajánlat értékelése során tudott volna az ítéletről, megtagadta volna annak jóváhagyását. Következésképpen a küldöttség nem ítélte volna oda a szerződést a panaszosnak.

23. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság elfogadta, hogy a panaszos nem volt tudatában a csoportvezető múltbeli jogi nehézségeinek. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a küldöttség azon döntése, hogy a teljes szerződés felmondása helyett a csoportvezetőt váltja fel, észszerű és tisztességes volt.

24. Ami a panaszos kártérítési igényét illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság több alkalommal felajánlotta, hogy megtéríti a panaszosnak a csoportvezető késedelmes leváltásából eredő pénzügyi veszteségek egy részét. Az ombudsman üdvözli ezt a megközelítést. Bízik abban, hogy a Bizottság a panaszos jóhiszeműségének elismeréseként megtéríti a konzorciumnak a leváltott csoportvezetővel kapcsolatos utazási költségeit, valamint a második szakértő napidíját.

25. Ami a panaszos által igényelt egyéb költségeket illeti, az ombudsman ésszerűnek tartja a Bizottság azon álláspontját, hogy nem kellene kifizetnie a konzorciumnak azokat az összegeket, amelyeket a leváltott csoportvezető előzetesen kapott az általa el nem végzett munkáért, valamint a fel nem merült költségek után járó napidíjakat. Az ombudsman megjegyzi, hogy a helyettesített szakértő nem volt hajlandó visszafizetni ezt a pénzt a konzorciumnak. Az e kifizetésekkel kapcsolatos vita a konzorciumot és a szakértőt érinti. Amint azt a PRAG [10] kifejti, az illetékes joghatóságnak kell címezni.

26. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság tisztességesen, észszerűen és arányosan járt el.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

A Bizottság és a panaszosok tájékoztatást kapnak erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2016. április 20.

[1] A keretszerződés általános feltételei 36. cikke (3) bekezdésének h) pontja: ⁇ a keretszerződés szerződő felével szemben csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, az EU pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született ⁇ .

[2] A csapatvezető eredetileg azt javasolta, hogy legyen repülőjegye a kezdő találkozóra, de soha nem utazhatott. A második szakértő azonban az eredetileg 2013. január 15-re tervezett nyitóülésre utazott, és meg kellett várnia az új csapatvezető jóváhagyását, valamint azt, hogy a munkálatok 2013. január 24-én megkezdődjenek.

[3] A keretszerződés általános feltételei 16. cikkének (1) bekezdése: ⁇ A keretvállalkozónak tájékoztatnia kell az ajánlatkérő szervet minden olyan személyzetről, amelyet a keretvállalkozó a feladatok végrehajtásához igénybe kíván venni, kivéve azokat a szakértőket, akiknek az önéletrajzát a IV. melléklet tartalmazza. A II. és/vagy a III. melléklet meghatározza a személyzet képzésének, képesítésének és tapasztalatának minimális szintjét, és adott esetben a szükséges szakosodást. Az ajánlatkérő szervnek jogában áll kifogást emelni a keretvállalkozó által választott személyzettel szemben. ⁇

[4] A keretszerződés általános feltételei 36. cikke (3) bekezdésének m) pontja

[5] A költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének c) pontja a következőképpen rendelkezik: „A pályázókat vagy ajánlattevőket ki kell zárni a közbeszerzési eljárásokban való részvételből, ha: súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amelyet az ajánlatkérő bármely eszközzel bizonyíthat, beleértve az EBB és a nemzetközi szervezetek határozatait is.”

[6] Az általános feltételek 17. cikkének (2) bekezdése

[7] Az általános feltételek 36. cikke (3) bekezdésének m) pontja

[8] A 966/2012 rendelet (költségvetési rendelet) 116. cikkének (1) bekezdése

[9] 2.2.3.3 Szakértői profil vagy a szakértelem leírása, A keretszerződésre vonatkozó iránymutatások, COM 2011

[10] Gyakorlati útmutató az EU külső fellépéseire vonatkozó szerződéses eljárásokhoz, 2012