A panasz előzményei

1. A panasz arra vonatkozik, hogy az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) az 1049/2001/EK rendelet [1] alapján megtagadta a nyilvános hozzáférést egy nem kormányzati szervezet, a CEE Bankwatch [2] (a továbbiakban: panaszos) által kért dokumentumhoz. A dokumentum tartalmazza az EBB globális üvegházhatásúgázlábnyom-értékelési módszertanát [3]. Ezt a módszertant az EBB egy Lengyelországban található széntüzelésű villamosenergia-termelő erőművel kapcsolatban alkalmazta, amely éppen finanszírozáshoz jutott az EBB-től [4]. A panaszos kérése az annak meghatározására irányuló erőfeszítéseivel összefüggésben merült fel, hogy a projekt milyen mértékben felel meg az EBB új szénerőművekre vonatkozó átvilágítási kritériumainak.

2. Miután a panaszos eredeti kérelmét és a dokumentumra vonatkozó megerősítő kérelmét elutasították, a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat tárgya

3. Az ombudsman vizsgálatot indított a következő állítással és követeléssel kapcsolatban:

Állítás:

Az EBB tévesen tagadta meg a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférést.

Igénypont:

Az EBB-nek nyilvános hozzáférést kell biztosítania az üvegházhatást okozó gázok globális lábnyomának értékelésére szolgáló módszertanához.

A vizsgálat

4. 2012. május 22-én az ombudsman felkérte az EBB-t, hogy nyilvánítson véleményt a fenti állításról és követelésről. Az EBB 2012. október 24-én küldte meg véleményét. A véleményt továbbították a panaszosnak, és felkérték, hogy nyújtsa be észrevételeit, amelyek 2012. december 28-án érkeztek be. 2013. december 11-én az ombudsman javaslatot tett az EBB-nek egy békés megoldásra. 2014. február 27-én az EBB válaszolt az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára, és elfogadta azt. A választ továbbították a panaszosnak, és felkérték, hogy nyújtsa be észrevételeit. 2014. március 21-én a panaszos kijelentette, hogy nagyra értékeli az ombudsmannak az ügy megoldására irányuló erőfeszítéseit, és köszönetet mondott neki a sikeres eredményért. A Bizottság ezért nem tett további észrevételeket ebben a kérdésben.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosításának jogellenes megtagadására vonatkozó állítás és a kapcsolódó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

5. A panaszos azzal érvelt, hogy az EBB globális üvegházhatásúgázlábnyom-értékelési módszertana a kibocsátásokra vonatkozó környezeti információnak minősül, ezért azt az Aarhusi Egyezménnyel [5], az aarhusi rendelettel [6] és az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közzé kellett volna tenni. A panaszos megjegyezte, hogy bár a módszertan kidolgozása még folyamatban volt a hozzáférés iránti kérelem benyújtásakor, azt már alkalmazták, különösen a dél-lengyelországi széntüzelésű villamosenergia-termelő erőmű projektje esetében.

6. Véleményében az EBB csatolt egy táblázatot, amely áttekintést nyújt a panaszosnak nyújtott széles körű információkról és dokumentumokról. A panaszos által felhozott azon érvekre válaszul, amelyek szerint az EBB átláthatósági politikája nem felel meg az Aarhusi Egyezménynek, az aarhusi rendeletnek és az 1049/2001/EK rendeletnek, az EBB kifejtette, hogy átláthatósági politikája A. részének 5.2. szakasza kimerítően felvázolja a közzététel alóli releváns kivételeket. Megjegyezte, hogy átláthatósági politikájának 5.2.3. szakasza a következőképpen rendelkezik:

„Hacsak nem áll fenn nyomós közérdek, az információhoz való hozzáférést akkor is meg kell tagadni, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét:

• természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei [7];

• szellemi tulajdon;

• bírósági eljárások és jogi tanácsadás;

• az ellenőrzések, vizsgálatok és auditok célja.

Az első, második és negyedik francia bekezdés tekintetében – a vizsgálatok kivételével – a közzétételhez fűződő nyomós közérdek akkor áll fenn, ha a kért információ a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozik.”

7. Az EBB kifejtette, hogy amennyiben a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik, például valamely természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeire vonatkozó információk hozzáférhetővé tehetők.

8. Az EBB e tekintetben átláthatósági politikájának 4.3.1.[8] és 4.3.2.[9] szakaszára is hivatkozott. Kifejtette, hogy e szakaszok célja, hogy tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosság számára arról, hogy az EBB hogyan kezeli a projektciklusra vonatkozó információkat. Nem állítják, hogy a környezeti információk ki vannak zárva a közzétételből.

9. Az EBB végezetül kijelentette, hogy 2014-ben felül kívánja vizsgálni átláthatósági politikáját, és hogy a felülvizsgálati folyamat nyilvános konzultációt is magában foglal majd. Ezen túlmenően az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata, valamint az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos egyes bírósági ügyek kimenetele is releváns lesz e felülvizsgálat szempontjából.

10. Ami a panaszos azon állítását illeti, miszerint hozzáférést kell biztosítani a lábnyom-értékelési módszertanhoz, az EBB kifejtette, hogy csak 2011. szeptember 1-jén, miután az EBB válaszolt a panaszos megerősítő kérelmére, válaszolt a panaszos azon kérésére, hogy tegyék közzé az EBB által az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának és a kibocsátások változásainak értékeléséhez használt módszerek összefoglalójának teljes változatát egy, a honlapján 2011 májusában közzétett dokumentumra mutató link megadásával [10]. Az EBB kifejtette, hogy a közzétett dokumentum célja az EBB által finanszírozott egyedi közvetlen beruházási rendszerek szénlábnyomának értékelése során alkalmazott különböző módszerek áttekintése volt. A dokumentumban említett egyedi módszertanokat illetően az EBB hangsúlyozta, hogy azok írásuk idején még „folyamatban lévő munkának” minősültek. A módszertanok további munkát igényeltek annak érdekében, hogy teljes mértékben számszerűsíteni lehessen az EBB finanszírozási műveleteinek szénlábnyomát. Az EBB ezért tájékoztatta a panaszost, hogy átláthatósági politikája [11] A. részének 5.2.5. szakasza alapján, amely az EBB döntéshozatali folyamatainak védelmével foglalkozik, ebben a szakaszban nem teszi közzé az összefoglaló dokumentumban említett módszertanok részletes változatait, hanem a módszertanok véglegesítését követően újra megvizsgálja a közzététel iránti kérelmet. Időközben az EBB felajánlotta, hogy válaszol a közzétett dokumentumban felvázolt megközelítések pontosítására irányuló kérésekre, ami véleménye szerint jó technikai áttekintést nyújtott a módszertanokról.

11. Az EBB kifejtette, hogy a panaszos ezt követően kérte a módszertanok és azok eredményei alapján átvilágított valamennyi projekt nyilvánosságra hozatalát. Ezt a kérelmet egy 2011. október 17-i ülésen vitatták meg a panaszossal, amelyet az EBB e-mailje követett. Ebben az e-mailben az EBB kifejtette, hogy a szénlábnyom-értékelés még mindig a hároméves kísérleti projekt második évében jár [12], és hogy a módszertan és annak alkalmazása még kidolgozás és finomítás alatt áll. Az EBB felajánlotta, hogy munkaértekezletet tart, hogy elmagyarázza és megvitassa a szénlábnyom értékelésére vonatkozó megközelítését, és hogy a módszertan további finomításakor figyelembe vegye a panaszos visszajelzéseit. A munkaértekezletre 2012. március 20-án került sor. A "Methodologies for the Assessment of Project GHG Emissions and Emission Variations" című, 2012. augusztus 3-án kelt dokumentum végleges változatát 2012. szeptember 21-én tették közzé az EBB honlapján [13].

12. A szóban forgó dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásának indokolásaként az EBB véleménye szerint az Aarhusi Egyezmény 4. cikke (4) bekezdésének d) pontjára hivatkozott, amely „a kereskedelmi és ipari információk bizalmas jellegére vonatkozik, amennyiben e bizalmas jelleget jogos gazdasági érdek védelme érdekében törvény védi. (...)”, valamint az Aarhusi Egyezmény 4. cikke (3) bekezdésének c) pontjára, amely szerint „[a] kérelem folyamatban lévő anyagokra vagy hatóságok belső kommunikációjára vonatkozik, amennyiben a nemzeti jog vagy a szokásjog ilyen mentességet ír elő, figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket”.

13. Az EBB azt is megjegyezte, hogy az Aarhusi Egyezmény 4. cikke (4) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy „a kibocsátásokra vonatkozó, a környezet védelme szempontjából releváns információkat közzé kell tenni”. Azzal érvelt, hogy kérdéses, hogy egy projektnek az EBB módszertanának (nevezetesen a környezetbe történő kibocsátásokra gyakorolt hatás és/vagy változások számszerűsítésére szolgáló módszertannak) a meghatározására irányuló kísérleti gyakorlat részeként történő belső értékelése önmagában olyan „információnak” minősülhet-e, amely releváns a környezet védelme szempontjából. Az EBB e tekintetben a „környezeti információnak” az Aarhusi Egyezmény 2. cikkének (3) bekezdésében szereplő fogalommeghatározására hivatkozott. Ennek szövege a következő:

„»Környezeti információ«: minden olyan írásos, vizuális, hangzásbeli, elektronikus vagy bármely más anyagi formában lévő információ, amely az alábbiakra vonatkozik:

a) a környezet elemeinek, például a levegőnek és a légkörnek, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájnak és a természeti területeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, köztük a géntechnológiával módosított szervezeteknek az állapota, valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatás;

b) olyan tényezők, mint például az anyagok, az energia, a zaj és a sugárzás, valamint olyan tevékenységek vagy intézkedések, beleértve a közigazgatási intézkedéseket, a környezetvédelmi megállapodásokat, politikákat, jogszabályokat, terveket és programokat, amelyek a fenti a) pont hatálya alá tartozó környezeti elemeket érintik vagy érinthetik, továbbá a környezetvédelmi döntéshozatalban használt költség-haszon és egyéb gazdasági elemzések és feltételezések;

c) az emberi egészség és biztonság állapotát, az emberi élet körülményeit, a kulturális helyszíneket és az épített építményeket, amennyiben azokat a környezet elemeinek állapota, vagy ezeken az elemeken keresztül a fenti b) pontban említett tényezők, tevékenységek vagy intézkedések befolyásolják vagy befolyásolhatják;”

14. Ami a kiemelkedően fontos közérdek kérdését illeti, az EBB azzal érvelt, hogy az csak a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkozik, míg a panaszos által kért információk az EBB szén-dioxid-intenzitásra vonatkozó belső értékelésére vonatkoznak.

15. Mindenesetre az EBB úgy érvelt, hogy még az átláthatósági politikája által megköveteltnél is tovább ment azáltal, hogy 2011. március 17-i ülésén honlapján és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról szóló, 2012. március 20-án tartott munkaértekezleten részletes tájékoztatást nyújtott a panaszosnak a kísérleti gyakorlatról, amely emlékeztetett arra, hogy a jövőbeli projektekre alkalmazandó és alkalmazandó lehetséges módszertan meghatározásának belső folyamata, és amelyet az EBB igazgatótanácsa még nem hagyott jóvá.

16. Következésképpen, annak ellenére, hogy az EBB a követelést a fent kifejtett okok miatt teljes mértékben megalapozatlannak ítélte, úgy vélte, hogy a követelés oka legkésőbb a honlapján közzétett kiadványok és a munkaértekezleti rendezvény révén megszűnt, mindkettőre az ombudsmanhoz benyújtott panaszt megelőzően került sor.

17. Az EBB véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos először a többi dokumentumkérésére hivatkozott. Rámutatott, hogy az EBB 2011. április 14-én válaszolt az e dokumentumok iránti megerősítő kérelmére, vagyis azt követően, hogy az EBB igazgatótanácsa 2011. március 10-én jóváhagyta a széntüzelésű projekt finanszírozását. A panaszos szerint az EBB szándékosan visszatartott olyan dokumentumokat, amelyek a projekt szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó környezeti információkat tartalmaztak, anélkül, hogy kifejtette volna, hogy ezen információk közzététele hogyan veszélyeztetné súlyosan az EBB döntéshozatali folyamatának integritását.

18. E vizsgálat tárgyát illetően a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy az EBB ne tegye közzé az üvegházhatást okozó gázok globális lábnyomának értékelésére szolgáló módszertanát. Az EBB ehelyett kiválasztott információkat közölt, például a régi/új egység energiafogyasztását, valamint egy számításokat tartalmazó, korlátozott terjedelmű elektronikus táblázat fénymásolatát.

19. A panaszos szerint e tekintetben a következő kérdéseket kell megválaszolni: az üvegházhatású gázok globális lábnyomának értékelésére szolgáló módszertanban szereplő információk „környezeti információk”-e, e dokumentum közzététele sértene-e védett érdeket, és ha igen, fennáll-e a közzétételhez fűződő nyomós közérdek?

20. A panaszos szerint a projekt szén-dioxid-intenzitása az Aarhusi Egyezmény 2. cikkének (3) bekezdése és az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában „környezeti információ”. Mivel az EBB módszertanát a szén-dioxid-intenzitás kiszámítására, vagyis az EBB által finanszírozott projekteknek a környezetbe történő kibocsátására gyakorolt hatás számszerűsítésére hozták létre, az üvegházhatást okozó gázok globális lábnyomának értékelésére szolgáló módszertan az egyezmény 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja és az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja szerinti, a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozó információ. E módszertan alapján az EBB dönt arról, hogy finanszíroz-e bizonyos projekteket, vagy sem, a kibocsátott kibocsátások mennyiségétől vagy a környezetbe történő kibocsátásoknak a projektből eredő változásaitól függően.

21. A panaszos vitatta továbbá az Aarhusi Egyezmény EBB általi értelmezését a nyomós közérdek vizsgálatával kapcsolatban. A panaszos szerint az EBB kijelentette, hogy „a legfontosabb megjegyzendő kérdés az, hogy a kiemelkedően fontos közérdek csak a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkozik”. Ez nem helyes - mondta a panaszos. A közzétételhez fűződő nyomós közérdek automatikus fennállása csak a kibocsátásokra vonatkozó információkra vonatkozik. Az Aarhusi Egyezmény azonban megköveteli annak értékelését, hogy az Aarhusi Egyezmény 4. cikkében előírt hozzáférési jog alóli valamennyi kivétel esetében fennáll-e a közzétételhez fűződő nyomós közérdek. Hasonlóképpen, az 1049/2001/EK rendelet előírja, hogy a közzétételhez fűződő nyomós közérdek vizsgálatát minden kivétellel szemben el kell végezni.

Az ombudsman előzetes értékelése, amely békés megoldási javaslathoz vezet

Előzetes megjegyzések

22. Az ombudsman elismerte, hogy az EBB és a panaszos közötti kapcsolat számos aspektusa dicséretre méltó. Az EBB igyekezett megérteni és megválaszolni a panaszos számos összetett és változatos kérését. Konkrétan, amellett, hogy számos dokumentumot és információt bocsátott a panaszos rendelkezésére, az EBB munkaértekezletet szervezett az érdekelt felek, köztük a panaszos számára, hogy elmagyarázza és megvitassa a szénlábnyom felmérésére vonatkozó megközelítését. Ezzel összefüggésben az EBB kijelentette, hogy a módszertan további finomításakor figyelembe vette a panaszos visszajelzéseit. Ezek a dicséretes erőfeszítések megmutatták, hogy az EBB általánosságban egyértelműen elkötelezte magát az átlátható fellépés és a civil társadalommal való pozitív együttműködés mellett.

23. Az EBB e dicséretes erőfeszítései ellenére az ombudsman hangsúlyozta, hogy az EBB-t általános jogi kötelezettség terheli arra vonatkozóan, hogy kérésre a birtokában lévő valamennyi dokumentumot nyilvánosan hozzáférhetővé tegye, kivéve, ha a nyilvános hozzáférésre vonatkozó kivétel alkalmazandó. Amennyiben e dokumentum hozzáférhetővé tételére a nyilvános hozzáférés alóli kivételt kell alkalmazni, az EBB-nek meg kell vizsgálnia, hogy fennáll-e a dokumentum hozzáférhetővé tételéhez fűződő nyomós közérdek.

24. Az ombudsman megjegyezte, hogy az EBB utalt arra, hogy 2012. szeptember 21-én közzétették az EBB honlapján a "Methodologies for the Assessment of Project GHG Emissions and Emission Variations" (Az ÜHG-kibocsátások és -kibocsátási változások projektértékelési módszerei) című, 2012. augusztus 3-i dokumentumot. Az EBB azt javasolta, hogy e dokumentum rendelkezésre bocsátása azt jelenti, hogy a jelenlegi vizsgálatban eleget tett a panaszos állításának. Az ombudsman tudomásul vette, hogy a 2012. szeptember 21-én közzétett dokumentum meghatározza azokat a módszereket, amelyeket az EBB-nek a kísérleti projekt befejezését követően a jövőben alkalmaznia kell. Ez a dokumentum azonban nem a jelen vizsgálat tárgyát képező dokumentum volt, amely a lengyelországi széntüzelésű villamosenergia-termelő erőmű értékeléséhez használt, az üvegházhatást okozó gázok globális lábnyomának értékelésére szolgáló konkrét módszertan volt, és amely megelőzte az EBB által jelenleg elfogadott és közzétett módszertani dokumentum végleges változatát.

Jogi keret

25. Az Aarhusi Egyezmény jelenleg az Unió jogrendjének szerves részét képezi.[14] Az uniós intézményeket köti az Aarhusi Egyezmény, amely elsőbbséget élvez a másodlagos uniós jogszabályokkal szemben [15].

26. Az Aarhusi Egyezményt az uniós intézményekre és szervekre alkalmazó aarhusi rendelet kimondja, hogy a „környezeti információkhoz” való nyilvános hozzáférést uniós szinten az 1049/2001/EK rendelet [16] útján kell biztosítani, az aarhusi rendeletben meghatározott, a nyilvános hozzáférés alóli kivételekre vonatkozó konkrétabb rendelkezésekre is figyelemmel.

27. Az ombudsman megjegyezte, hogy e szabályok formális betartása mellett az EBB átláthatósági politikája ii.8. szakaszában kifejezetten előírja, hogy: „Az átláthatósági politikát az 1049/2001/EK rendelet és az aarhusi rendelet rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni, amennyiben azok alkalmazandók.”

28. Amint azt az 1049/2001 rendelet (2) preambulumbekezdése kimondja, az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés joga ezen intézmények demokratikus jellegéhez kapcsolódik.[17] E célból az 1049/2001 rendelet célja, amint az (4) preambulumbekezdéséből és 1. cikkéből kitűnik, hogy a lehető legteljesebb érvényt szerezzen az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés jogának [18].

29. E jogra azonban köz- vagy magánérdeken alapuló bizonyos korlátozások vonatkoznak. Közelebbről, és (11) preambulumbekezdésének megfelelően az 1049/2001 rendelet 4. cikke számos kivételt ír elő, amelyekre az intézmények a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása érdekében hivatkozhatnak, amennyiben a hozzáférhetővé tétel sértené az e rendelkezés által védett érdekek valamelyikének védelmét. Mivel azonban ezek a kivételek eltérnek a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvétől, ezeket a kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni [19].

30. Tekintettel arra, hogy a nyilvános hozzáférés joga alóli valamennyi kivételt szigorúan kell értelmezni és alkalmazni, az a tény, hogy valamely dokumentum az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében az intézmény döntéshozatali eljárására vonatkozik, önmagában nem igazolhatja e kivétel alkalmazását, mivel e kivétel csak akkor alkalmazandó, ha az érintett dokumentum(ok) hozzáférhetővé tétele ténylegesen súlyosan veszélyeztetheti a döntéshozatali eljárás védelmét. Továbbá a védett érdek veszélyeztetése veszélyének ésszerűen előreláthatónak és nem pusztán hipotetikusnak kell lennie [20].

31. Az ombudsman megjegyezte, hogy egy intézmény döntéshozatali folyamata a döntéshozatalt megelőző időszakban veszélybe kerülhet annak lehetősége miatt, hogy harmadik felek a döntéshozók által a döntéshozatalhoz használt dokumentumhoz való hozzáférés eredményeként „indokolatlan nyomást” gyakorolnak a döntéshozókra. A döntéshozókra gyakorolt „indokolatlan nyomás” irányulhat az időzítés megváltoztatására (például arra, hogy indokolatlan nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a tanácskozás beszüntetése és a gyors döntés meghozatala érdekében), vagy a döntés tartalmának megváltoztatására (például alternatív eredményekért folytatott lobbizás révén). Annak bizonyítása érdekében, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alkalmazandó, az intézménynek olyan magyarázatot kell adnia, amely bizonyítja, hogy a döntéshozókra gyakorolt ilyen indokolatlan nyomás észszerűen előrelátható, és nem pusztán hipotetikus. Ennek a magyarázatnak nemcsak a döntéshozókra gyakorolt indokolatlan nyomás valószínűsíthető fennállására kell vonatkoznia, hanem annak valószínűségére is, hogy a döntéshozókra gyakorolt indokolatlan nyomás olyan jellegű és intenzitású lesz, amely súlyosan aláássa a döntéshozatali folyamatot [21].

32. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy az aarhusi rendelet 6. cikkének (1) bekezdése az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének rendelkezéseivel kapcsolatos különös szabályként pontosításokat tartalmaz az e rendelkezésben meghatározott kivételek szigorú értelmezésével és az eltérő érdekek mérlegelésével kapcsolatban, amely megfontolás a környezeti információkhoz való teljesebb hozzáférést eredményezhet, mint az intézmények birtokában lévő dokumentumokban szereplő egyéb információk.[22] A 6. cikk (1) bekezdése figyelembe veszi az Aarhusi Egyezménynek a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó különös rendelkezését. Az a tény azonban, hogy ez a vélelem csak a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkra vonatkozik, nem értelmezhető úgy, hogy más környezeti információkra a közzététel tekintetében nem vonatkozik a közérdekre vonatkozó megerősített vizsgálat. Az aarhusi rendelet 6. cikkének (1) bekezdése előírja az uniós intézmények és szervek számára, hogy a birtokukban lévő, környezeti információkat tartalmazó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti valamennyi kérelemmel kapcsolatban végezzenek mérlegelést annak meghatározása érdekében, hogy a környezeti információkhoz való hozzáféréshez fűződő, mindig fennálló közérdek elsőbbséget élvez-e a közzététel megtagadásához fűződő érdekekkel szemben [23].

Hozzáférés az üvegházhatású gázok globális lábnyomának értékelésére szolgáló módszertanhoz

33. Az EBB először is megkérdőjelezte, hogy a panaszos által kért globális üvegházhatásúgázlábnyom-értékelési módszer valóban „környezeti információ”-e. (A "környezeti információnak" az Aarhusi Egyezmény 2. cikkének (3) bekezdésében szereplő meghatározását lásd a fenti 13. pontban [24] )

34. Az ombudsman azon a véleményen volt, hogy a közigazgatás által az üvegházhatást okozó gázok globális lábnyomának mérésére és értékelésére használt módszertan, amelynek célja annak értékelése, hogy egy erőmű korszerűsítése finanszírozható-e az EBB-től, olyan „terv vagy program” részét képezi, amely hatással van vagy valószínűleg hatással lesz a környezet olyan elemeinek állapotára, mint a levegő és a légkör, a víz, a talaj, a föld, a táj és a természeti területek, a biológiai sokféleség és annak összetevői, beleértve a géntechnológiával módosított szervezeteket, valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatás. A módszertan tehát az Aarhusi Egyezmény és az aarhusi rendelet értelmében vett „környezeti információ”.

35. Az EBB ezt követően azzal érvelt, hogy a módszertan közzététele súlyosan veszélyeztetné az EBB döntéshozatali folyamatát. Kijelentette, hogy a módszertan véglegesítését követően felül fogja vizsgálni a panaszos közzététel iránti kérelmét.

36. Úgy tűnt, hogy az EBB azzal érvelt, hogy a módszertant (annak ellenére, hogy azt a lengyelországi széntüzelésű villamosenergia-termelő erőmű értékelésére használták) az EBB felülvizsgálta és módosította annak eldöntése érdekében, hogy mi minősül megfelelő végleges módszertannak. Úgy tűnt továbbá, hogy a végleges módszertanok elfogadásához vezető döntéshozatali folyamatot súlyosan aláásná a dél-lengyelországi projekt értékeléséhez használt módszertan közzététele.

37. Az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy az EBB a jogilag megkövetelt módon azzal érvelt, hogy a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tétele súlyosan veszélyeztetné ezt a döntéshozatali eljárást. Nem bizonyította, hogy a dokumentum hozzáférhetővé tételével olyan jellegű és intenzitású nyomásnak lenne kitéve, amely súlyosan veszélyeztetné döntéshozatali eljárását. Az EBB még általánosságban sem jelölte meg, hogy kitől várná el az indokolatlan nyomásgyakorlást. Azt sem fejtette ki, hogy a döntéshozókra gyakorolt ilyen indokolatlan nyomás miért lenne olyan jellegű és intenzitású, hogy komolyan aláássa a döntéshozatali folyamatot. Az a tény, hogy az EBB megbeszéléseket kezdeményezett a panaszossal és más érdekelt felekkel az e területen alkalmazott módszereiről, inkább azt sugallta, hogy az EBB szívesen hallgatta volna meg a módszertantervezeteinek erősségeivel és gyengeségeivel kapcsolatos véleményeket, beleértve a dél-lengyelországi projekt értékeléséhez használt lábnyom-értékelési módszertant is. Ezekből a kezdeményezésekből az derült ki, hogy az EBB a párbeszédet a módszerek javításának eszközeként, nem pedig a végleges módszerek elfogadásához vezető folyamat aláásásának eszközeként tekintette.

38. Az ombudsman azt is megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy az EBB azzal érvelt, hogy a szóban forgó módszertan „folyamatban lévő munka”, továbbra is tény, hogy az EBB a módszertant alkalmazta a dél-lengyelországi CHP-projekt értékelése során.

39. Az ombudsman előzetes véleménye ezért az volt, hogy az EBB tévesen hivatkozott az 1049/2001/EK rendeletben foglalt, az intézmény döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó kivételre, mivel nem indokolta megfelelően határozatát.

40. E következtetés fényében az ombudsman azt javasolta az EBB-nek, hogy fontolja meg a kért dokumentumhoz való teljes körű hozzáférés biztosítását. Abban az esetben, ha az EBB ragaszkodik ahhoz, hogy a dokumentum közzététele súlyosan veszélyeztetné döntéshozatali eljárását, részletesen meg kell indokolnia álláspontját.[25] Ezenkívül az EBB-nek el kell végeznie az annak megállapításához szükséges mérlegelést, hogy ebben az esetben fennáll-e a nyilvános hozzáférés biztosításához fűződő nyomós közérdek. Amennyiben arra a következtetésre jut, hogy a közzétételhez nem fűződik ilyen nyomós közérdek, részletes magyarázatot kell adnia arra, hogy miért nem.

41. Az ombudsman megjegyezte, hogy a közzétételhez fűződő közérdek, amelyet a környezeti információkat érintő dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyekben vizsgálnak, a környezetvédelmi kérdések nagyobb átláthatósága révén a hatékonyabb környezetvédelem biztosításához fűződő közérdek. Véleménye szerint a jelen ügyben valóban ilyen nyomós közérdek áll fenn. Először is, ami az aarhusi rendelet fent említett 6. cikkének (1) bekezdését illeti (lásd a fenti 33. pontot), úgy tűnik, hogy az információk valóban a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkoznak, mivel a szóban forgó módszertant használták a projekt szén-dioxid-intenzitásának meghatározásához.[26] Másodszor, úgy tűnik, hogy további közérdek fűződik a dél-lengyelországi széntüzelésű villamosenergia-termelő erőmű EBB általi finanszírozásának jóváhagyásához vezető folyamat tisztázásához annak biztosítása érdekében, hogy az EBB megfelelően elemezze ezt a projektet.

A békés megoldásra irányuló javaslatát követően az ombudsman elé terjesztett érvek

42. 2014. február 27-i levelében az EBB arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy javaslatának megfelelően teljes körű hozzáférést biztosított a panaszos számára a Dél-Lengyelországban megvalósuló CHP-projektre alkalmazott globális üvegházhatásúgázlábnyom-értékelési módszertanához.

43. 2014. március 21-én a panaszos kijelentette, hogy elégedett az ombudsman vizsgálatának eredményével.

Az ombudsman értékelése a békés megoldásra irányuló javaslatát követően

44. Az ombudsman üdvözli, hogy az EBB elfogadta a békés megoldásra irányuló javaslatát, és ezzel eleget tett a panaszos állításának.

B. Következtetések

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az EBB elfogadta az ombudsman által javasolt békés megoldást. Ezért lezárja a vizsgálatot.

A panaszost és az EBB-t tájékoztatják erről a döntésről.

 

Emily O'Reilly

Kelt Strasbourgban, 2014. május 21-én.

---

[1] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

[2] A CEE Bankwatch Network az egész közép- és kelet-európai régióban azon dolgozik, hogy figyelemmel kísérje a nemzetközi pénzintézetek tevékenységét, és konstruktív környezeti és társadalmi alternatívákat javasoljon az általuk támogatott politikákra és projektekre. Lásd: http://bankwatch.org/

[3] A panasz a panaszos által az EBB-hez intézett számos kapcsolódó dokumentum iránti kérelemmel összefüggésben merült fel. A jelen kifogás azonban csak az üvegházhatású gázok globális lábnyomának értékelésére szolgáló módszertanhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozik.

[4] Az EBB szerint az EBB által finanszírozott projekt magában foglalja egy korszerű, nagy hatékonyságú, széntüzelésű kapcsolt energiatermelési egység és a kapcsolódó infrastruktúra megépítését. Üzembe helyezését követően ez az egység egy nem hatékony, széntüzelésű kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységet váltana fel.

[5] Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról, 1998. június 25. A (korábbi) Európai Közösség 2005 februárjában csatlakozott az Aarhusi Egyezményhez. Lásd a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozatot (HL 2005. L 124., 1. o.).

[6] A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).

[7] Az „üzleti érdek” kifejezés magában foglalja a Bank által kötött titoktartási megállapodásokat.

[8] A 4.3.1. szakasz a következőképpen szól:

„Az Igazgatási Bizottság által az Igazgatótanácsnak benyújtott, a projekt finanszírozására vonatkozó javaslatot az Igazgatótanács jóváhagyása előtt nem teszik közzé. A közszektorbeli projektek esetében az irányítóbizottság javaslatát kérésre közzétesszük. A magánszektorbeli projektek esetében a Bank magánszektorbeli partnerei által bizalmasnak minősített információk nem hozhatók nyilvánosságra.”

[9] A 4.3.2. szakasz a következőképpen szól:

„Az igazgatótanács jóváhagyása előtt legalább 3 héttel valamennyi közszektorbeli projekt szerepel a Bank honlapján található projektlistán, csakúgy, mint minden olyan magánszektorbeli projekt, amelyre vonatkozóan az Európai Unió Hivatalos Lapjában nemzetközi ajánlati felhívást tettek közzé, és/vagy amelyet környezeti hatásvizsgálatnak (KHV) vetettek alá. Bizonyos magánszektorbeli projekteket azonban nem tesznek közzé az Igazgatótanács jóváhagyása előtt, és egyes esetekben az indokolt kereskedelmi érdekek védelme érdekében a hitel aláírása előtt sem.”

[10] Az EBB kifejtette továbbá, hogy 2011 májusában tette közzé először az "EBB kísérleti szénlábnyom-gyakorlatát: a Project GHG Emissions and Emission Variations (ÜHG-kibocsátások és kibocsátásváltozások projektértékeléséhez használt módszertantervezetek összefoglalása). A civil társadalommal folytatott eszmecserék alapján a dokumentumot 2011. október 26-án finomították, aktualizálták és közzétették.

[11] Az 5.2.5. szakasz előírja, hogy „A hozzáférést meg kell tagadni, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné a Bank döntéshozatali eljárásának integritását. A Bank megtagadhatja a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a kérelem befejezetlen anyagokra vagy befejezetlen dokumentumokra vagy adatokra vonatkozik, vagy ha a kérelem belső kommunikációra vonatkozik, amennyiben a nemzeti jogszabályok vagy a szokásos gyakorlat ilyen mentességet ír elő, figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket.”

[12] 2009 januárjában az EBB kísérleti projektet indított az általa finanszírozott projektek szénlábnyomának felmérésére azzal a céllal, hogy jobban megértse az EBB hozzájárulását a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz.

[13] http://www.eib.org/about/documents/footprint-methodologies.htm

[14] Lásd a T-111/11. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2013. szeptember 13-án hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 85. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.

[15] Lásd a Törvényszék (hetedik tanács) T-338/08. sz., Stichting Natuur en Milieu és Pesticide Action Network Europe kontra Bizottság ügyben 2012. június 14-én hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 52. pontját.

[16] Az aarhusi rendelet (15) preambulumbekezdése.

[17] Lásd a T-111/11. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2013. szeptember 13-án hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 46. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.

[18] Ugyanott, 47. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

[19] Ugyanott, 48. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

[20] Lásd a C-39/05. P. és C-52/05. P. sz., Svédország és Turco kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2008., I-4723. o.) 43. és 63. pontját.

[21] Lásd az európai ombudsman 1817/2010/(DK)RA ügyben hozott határozatát, amely elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/51791/html.bookmark, 43. pont.

[22] Az aarhusi rendelet 6. cikkének (1) bekezdése az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy „[...] a megtagadás indokait megszorítóan kell értelmezni, figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket, valamint azt, hogy a kért információ a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozik-e.”

[23] Lásd ebben az értelemben a C-39/05. P. és C-52/05. P. sz., Svédország és Turco kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2008., I-4723. o.) 44., 45. és 67. pontját.

[24] A környezeti információnak az aarhusi rendeletben szereplő fogalommeghatározása az Aarhusi Egyezmény szövegén alapul.

[25] Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy az EBB által említett hároméves kísérleti projekt lezárult, és hogy az EBB már 2012. szeptember 21-én közzétette az általa jelenleg alkalmazott módszereket. Lásd a fenti 14. lábjegyzetet.

[26] Ebben az összefüggésben az ombudsman tudomásul veszi a Törvényszék T-545/11. sz., Stichting Greenpeace Nederland kontra Európai Bizottság ügyben 2013. október 8-án hozott ítéletének (még nem tették közzé) 72. pontját, amelyben a Bíróság arra utal, hogy az adatok elemzésének és validálásának módszereire vonatkozó információk a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkozó információknak minősülhetnek, amennyiben a kért dokumentum elemzéséből kiderül, hogy olyan információkat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a környezetbe történő kibocsátások szintjének kellően közvetlen meghatározását.