A panasz előzményei

1. 2006-ban a panaszos jogsértési panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a spanyol hatóságok ellen. A panasz a Kohéziós Alap által társfinanszírozott A Coruña-i (Spanyolország) kikötő (a továbbiakban: kikötő) megépítésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás állítólagos szabálytalanságaira vonatkozott [1]. A Bizottság ES 2006/4213 hivatkozási számon vette nyilvántartásba, és az ügyet a Regionális Politikai Főigazgatósághoz (DG REGIO) utalta.

2. A panaszos több alkalommal kért tájékoztatást panaszának állásáról, és többször is közölték vele, hogy jogsértési panasza különösen összetett, és hogy azzal egyidejűleg több bizottsági főigazgatóság is foglalkozik.

3. 2010. április 26-án és július 10-én a panaszos írásban tájékoztatta a Bizottságot a kikötő építésével kapcsolatos naprakész információkról.

4. A Bizottság 2011. február 8-án válaszolt ezekre a levelekre [2], és tájékoztatta a panaszost, hogy folyamatban van annak értékelése, hogy a spanyol hatóságok magatartásának bizonyos vonatkozásai összeegyeztethetők-e a közbeszerzési szabályokkal. A Bizottság kifejtette továbbá, hogy magatartásuk jobb megértése érdekében felkérte a spanyol hatóságokat, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A beérkezésüket követően a Bizottság dönt a következő lépésről. Hozzátette, hogy megfelelően tájékoztatni fogja a panaszost.

5. Mivel a Bizottság nem tájékoztatta a panaszost, 2012 januárjában panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz.

A vizsgálat tárgya

6. Az európai ombudsman vizsgálatot indított a következő állítással és állítással kapcsolatban.

Állítás:

A Bizottság nem foglalkozott megfelelően az ES 2006/4213. számú kötelezettségszegési panasszal.

Igénypont:

A Bizottságnak i. meg kell indokolnia az ES 2006/4213. számú jogsértési panasz késedelmes kezelését, és ii. a lehető leghamarabb indokolással ellátott határozatot kell hoznia arról, és erről tájékoztatnia kell a panaszost.

7. Véleményében a Bizottság egy másik jogsértési ügyre, nevezetesen a CHAP (2012)1611 ügyre hivatkozott, amelyet időközben indított a panaszos eredeti beadványai és saját megállapításai alapján. Mivel mindkét ügy összefügg, az ombudsman figyelembe veszi a feleknek a CHAP (2012)1611. számú kötelezettségszegési üggyel kapcsolatos érveit is.

A vizsgálat

8. 2012. január 31-én az ombudsman vizsgálatot indított azzal, hogy továbbította a panaszt az Európai Bizottság elnökének. Felkéri az elnököt, hogy 2012. április 30-ig nyújtson be véleményt a fenti állításról és követelésről.

9. 2012. május 4-én a panaszos további leveleket küldött az ombudsmannak.

10. 2012. május 25-én az ombudsman emlékeztette a Bizottságot, hogy a véleménynyilvánítás határideje lejárt. A Bizottság 2012. május 31-én küldte meg véleményét.

11. 2012. június 1-jén az ombudsman továbbította a véleményt a panaszosnak azzal a felhívással, hogy nyújtsa be észrevételeit, amit 2012. június 13-án és 25-én meg is tett.

12. 2012. szeptember 18-án az ombudsman további vizsgálatokat folytatott a panasszal kapcsolatban, és felkérte a Bizottságot, hogy 2012. október 31-ig válaszoljon egy további kérdésre.

13. 2012. október 1-jén a panaszos további információkat nyújtott be.

14. 2012. október 23-án a Bizottság az ombudsmannak adandó válasz határidejének 2012. november 30-ig történő meghosszabbítását kérte. 2012. november 30-án a Bizottság további meghosszabbítást kért 2012. december 31-ig. A panaszost mindkét alkalommal megfelelően tájékoztatták.

15. 2012. november 9-én a panaszos további információkat nyújtott be.

16. A Bizottság 2012. december 19-én válaszolt a további vizsgálatokra. A választ megküldték a panaszosnak, aki 2013. január 17-én nyújtotta be észrevételeit.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. A jogsértési panasz és a kapcsolódó kérelem állítólagosan nem megfelelő kezelése

Az ombudsman elé terjesztett érvek

17. Panaszában a panaszos lényegében azzal érvelt, hogy négy évvel a jogsértési ügy benyújtása után a Bizottság még mindig nem hozott határozatot.

18. Véleményében a Bizottság részletesen kifejtette a panaszos jogsértési ügyével kapcsolatban tett lépéseket. Ezek a következőképpen foglalhatók össze.

19. 2006-ban és 2007-ben a DG REGIO és a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság (DG MARKT) konzultációkat folytatott az üggyel kapcsolatban. Mindketten információkat és a vonatkozó közbeszerzési dokumentumokat kértek a spanyol hatóságoktól. A panaszos állításainak elemzését követően a Bizottság először úgy ítélte meg, hogy azok nem megalapozottak. Mindazonáltal 2008-ban és 2009-ben a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság más lehetséges szabálytalanságokat is feltárt, és további információkat kért a spanyol hatóságoktól. A Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság részletesen megvizsgálta a vonatkozó dokumentumokat és eljárásokat annak megállapítása céljából, hogy a vonatkozó közbeszerzési eljárásban alkalmazott odaítélési alszempontok megsértették-e a 93/38/EGK irányelv [3] 34. cikke (1) bekezdésének a) pontját és (2) bekezdését, valamint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét.

20. 2010. február 23-án a spanyol hatóságok nyílt ajánlati felhívás közzététele nélkül módosították az eredeti építési beruházásra irányuló szerződést. Ezt követően, valamint figyelembe véve a DG MARKT véleményét, a DG REGIO felkérte a spanyol hatóságokat, hogy tegyék meg észrevételeiket a fő közbeszerzési szerződéssel és a módosított szerződéssel kapcsolatban. A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság az 1164/94/EK rendelet [4] II. melléklete H. cikkének (2) bekezdése szerinti pénzügyi korrekciós eljárás lefolytatásának lehetőségét is előirányozta.

21. Az ügy értékelése során a két főigazgatóság további lehetséges szabálytalanságokat tárt fel, amelyeket a panaszos nem jelentett be. Ezek főként arra vonatkoztak, hogy a kiválasztási szempontokat odaítélési szempontként alkalmazták, és azokat olyan alszempontokra osztották fel, amelyeket az ajánlati felhívásban nem tettek közzé. Megállapították továbbá, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció lehetővé teszi a szerződés odaítélését követő módosítását, ha a kiegészítő munkák összege nem éri el az eredeti összeg 20%-át. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy pénzügyi korrekciós eljárást indít.

22. A Bizottság figyelembe vette, hogy az ilyen típusú szabálytalanságok esetében az 1164/94/EK rendelet II. melléklete H. cikkének (2) bekezdése szerinti pénzügyi korrekciók meghatározása során a Bizottság szervezeti egységei által alkalmazandó elvekről, kritériumokról és indikatív táblázatokról szóló iránymutatás a szerződés értékének 25%-át kitevő pénzügyi korrekciót javasol, amely a szabálytalanság súlyosságától függően 10%-ra vagy 5%-ra csökkenthető. A potenciális szabálytalanságok súlyosságának értékelését követően a DG REGIO a szerződés teljes összegének 10%-át kitevő pénzügyi korrekciót javasolt, és erről 2011. február 16-án tájékoztatta a spanyol hatóságokat.

23. 2011. május 23. és 28. között a DG REGIO ellenőrző látogatást is tett, hogy megvizsgálja az építési beruházásra irányuló szerződés odaítéléséhez használt alkritériumok általános kérdését, valamint az építés utáni szakasz két programozási időszakának, nevezetesen a 2000–2006-os és a 2007–2013-as időszaknak a koordinálását. A Bizottság ellenőrei hozzáfértek a projekttel és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi aktához.

24. 2011. február 23-án, miközben az ellenőrző látogatás folyamatban volt, az eredeti építési beruházásra irányuló szerződést jelentős összeggel módosították, és nem tettek közzé nyílt ajánlati felhívást. A panaszos erről 2011. július 15-én tájékoztatta a Bizottságot.

25. A spanyol hatóságoknak 2011. szeptember 23-án megküldött időközi ellenőrzési jelentésükben az ellenőrök ideiglenesen megállapították az átláthatóság hiányát az ajánlati felhívásban közzé nem tett alkritériumok alkalmazása tekintetében. Úgy vélték, hogy „bár az értékelt szempontok végső csoportja összhangban volt a kiírási feltételekben közzétettekkel, az eredeti és az utolsó lépés közötti lépésben alkalmazott számítási módszer nem volt egyértelmű, és nem szerepelt az ajánlattételhez szükséges dokumentációban”. Ez nem volt átlátható a pályázat résztvevői számára. Ezért a pénzügyi korrekciókról szóló iránymutatással összhangban a Bizottság végül a szerződés összegének 5%-át kitevő korrekciót javasolt az eredetileg tervezett 10%-os korrekció helyett.

26. Ami a szerződésmódosítást illeti, az ellenőrök megállapították, hogy a módosítás nem volt hatással az uniós költségvetésre, mivel a spanyol hatóságok nem állították, hogy az árkülönbséget a Kohéziós Alap keretében elszámolható költségnek kellene tekinteni.

27. 2011. december 5-én a spanyol hatóságok válaszoltak az időközi ellenőrző látogatásról szóló jelentésre.

28. 2012. április 11-én a DG REGIO arról tájékoztatta a panaszost, hogy az ellenőrzés megállapításainak fényében úgy véli, hogy valamennyi odaítélési alkritérium szerepel az általános feltételekben, és összhangban van a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvével. Ezenkívül semmi nem utalt arra, hogy bármelyik ajánlattevőt indokolatlanul előnyben részesítették volna. Másrészt az a tény, hogy a spanyol hatóságok növelték a szerződés teljes eredeti értékét, nem érintette az uniós költségvetést. Ezért a DG REGIO nem tudta megállapítani a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályok megsértését, és kijelentette, hogy javasolni fogja, hogy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés módosításával kapcsolatos kérdéseket a DG MARKT értékelje.

29. Véleményében a Bizottság sajnálatát fejezte ki továbbá amiatt, hogy ilyen hosszú időbe telt a panaszos ügyének kezelése. A késedelmet először is azzal magyarázta, hogy az ügy különösen összetett volt, és több szolgálat közötti koordinációt és konzultációt igényelt. Másodszor, azon állítólagos szabálytalanságokon kívül, amelyekre a panaszos felhívta a figyelmét, a Bizottság több más olyan szabálytalanságot is azonosított, amelyeket szintén ki kell vizsgálnia. Harmadszor, a Bizottságnak nagyon sok dokumentumot kellett elemeznie. Negyedszer, a társfinanszírozott intézkedések végrehajtása a tagállamok hatáskörébe tartozik, ami azt jelenti, hogy a panasz elemzése és annak ellenőrzése érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás megfelel-e az alkalmazandó nemzeti és uniós szabályoknak, a Bizottságnak több alkalommal is információkat és dokumentumokat kellett kérnie a spanyol hatóságoktól. Ugyanakkor nem működtek együtt kielégítő módon, és a Bizottságnak a kért dokumentumok kézhezvétele előtt több emlékeztetőt kellett küldenie számukra. Ötödször, ellenőriznie kellett, hogy az eredeti és a módosított szerződés megfelel-e a közbeszerzési szabályoknak.

30. Összefoglalva, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jogsértési panasz kezelésének késedelme annak tudható be, hogy alaposan megvizsgálta a panaszos aggályait, sőt olyan kérdéseket is megvizsgált, amelyeket a panaszos nem vetett fel.

31. A Bizottság véleményének kézhezvétele előtt a panaszos további leveleket küldött az ombudsmannak, amelyekben vitatta a DG REGIO 2012. április 11-én kelt levelében kifejtett álláspontját. A panaszos nem értett egyet azzal a ténnyel, hogy a DG REGIO a kiválasztási kritériumok és alkritériumok kérdésére összpontosított, amelyeket nem tartott alapvető fontosságúnak az ügyben. Lényeges volt az ajánlat általános feltételeinek tényleges tartalma, amely egyértelműen előnyben részesítette a nyertes ajánlattevőt a közpénzek rovására. Ezenkívül ez utóbbi magatartása elfogadhatatlan volt, mivel most az eredeti szerződésben előirányzottakhoz képest további összegeket kért.

32. 2012. június 13-án benyújtott észrevételeiben a panaszos nem értett egyet a Bizottság azon következtetésével, hogy a spanyol hatóságok helyesen jártak el, és kiemelte a kikötő építése során felmerült jelentős költségtúllépést. Véleménye szerint a spanyol hatóságok magatartása megsértette a nemzeti jogot. Ugyanakkor a nyertes ajánlattevő nem nyújtotta be az általános feltételekben előirányzott outputok egy részét. Mindezek a szabálytalanságok a Bizottság által visszafizettetni kívánt 5% helyett a szerződés értékének 25%-át kitevő pénzügyi korrekciót tettek szükségessé.

33. A DG REGIO a panaszosnak 2012. június 12-én küldött előzetes lezáró levelében megismételte, hogy véleménye szerint semmi nem utal arra, hogy Spanyolország megsértette volna az uniós jogot a kikötő megépítésére irányuló építési beruházásra irányuló szerződés odaítélésekor. A DG REGIO kifejezte azon szándékát, hogy lezárja a kötelezettségszegési eljárást, és négy hetet biztosított a panaszosnak arra, hogy olyan új érveket terjesszen elő, amelyek megváltoztathatják következtetéseit. Azt is kijelentette, hogy a szerződés költségvetésének a szerződés végrehajtásának megkezdését követő módosításával a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság fog foglalkozni, és a panaszost folyamatosan tájékoztatni fogják az eredményről.

34. 2013. június 25-én kelt további levelében a panaszos kiemelte, hogy a DG REGIO előzetes lezárásról szóló levele már nem hivatkozott az 5 %-os pénzügyi visszafizettetés alkalmazására.

35. Az ombudsman e kérdéssel kapcsolatos további kérdéseire [5] válaszolva a Bizottság emlékeztetett véleményében arra a következtetésére, hogy az eredeti szerződéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás mélyreható elemzése nem tárt fel az egyenlő bánásmód elvének megsértését vagy az ajánlattevők közötti bármilyen megkülönböztetést. Ezenkívül a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az a tény, hogy az alkritériumokat később alkritériumokra osztották fel, egyik ajánlattevővel szemben sem eredményezett preferenciális bánásmódot. Ezért a projekt első szakaszához kapcsolódó eredeti szerződés tekintetében nem volt indokolt pénzügyi korrekció. Ezért a Bizottság az előzetes lezárásról szóló levélben nem hivatkozott az 5%-os korrekcióra.

36. Ami a szerződés módosítását illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy ez a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság értékelésének tárgyát képezi. Kifejtette, hogy 2012. június 4-én a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság CHAP (2012)1611 hivatkozási számú ügyet indított az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés módosításával kapcsolatos tények kivizsgálása céljából. A Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága szintén részt vett a panaszos által felvetett uniós környezetvédelmi jogi kérdésekkel kapcsolatos vizsgálatban.

37. A Bizottság hozzátette, hogy 2012. július 16-án a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság előzetes lezáró levelet küldött a panaszosnak a CHAP (2012)1611 sz. üggyel kapcsolatban, amelyben többek között jelezte, hogy a panaszos által említett módosítás egy megszüntetett szerződésre vonatkozott. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tagállammal szembeni kereset nem elfogadható a Bíróság előtt, ha a szóban forgó szerződést teljes mértékben teljesítették. A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság ellenőrei által szolgáltatott információk alapján ez a kikötő első szakaszának megépítésére vonatkozó építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésre is vonatkozott. Ezenkívül a panaszos által szolgáltatott információk nem voltak elegendőek annak megállapításához, hogy az állítások az uniós környezetvédelmi jog megsértésének minősülnek-e.

38. A Bizottság kiegészítő válaszában jelezte továbbá, hogy 2012. szeptember 13-án a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság úgy határozott, hogy lezárja a CHAP (2012)1611. sz. ügyet, amennyiben a panaszos által 2012. augusztus 30-án küldött előzetes lezárási levélre adott válasz nem változtatott az érintett szolgáltatások eredeti értékelésén. A 2006/4213. sz. eredeti panaszt 2012. szeptember 27-én lezárták.

39. Észrevételeiben a panaszos úgy vélte, hogy a Bizottság pénzügyi korrekcióval kapcsolatos magyarázatai ellentmondásosak, ha nem hamisak. Véleménye szerint a Bizottság egyértelműen jelezte véleményében, hogy 5%-os pénzügyi korrekciót fog alkalmazni, és ezt követően meggondolta magát. A panaszos nem nyújtott be észrevételeket a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság CHAP (2012)1611 ügy lezárására vonatkozó határozatával kapcsolatban.

Az ombudsman értékelése

40. A panaszos által a jelen ügyben tett állítás, amelyet az ombudsman a vizsgálatába belefoglalt, csak a panaszos jogsértési panasza Bizottság általi kezelésének eljárási aspektusát érinti, nevezetesen a Bizottság vizsgálatának időtartamát. Az állítás azonban azt az érdemi kérdést is érinti, hogy a Bizottság értékelése megfelelően indokolt volt-e, mivel előre látható volt, hogy a vizsgálat során a Bizottság határozatot hoz a jogsértési panaszról. Ilyen esetben a Bizottság természetesen köteles volt megfelelően megindokolni álláspontját a panaszosnak.

41. A Bizottság végül 2012. július 16-án és szeptember 27-én hozott végleges határozatot a panaszról. Az ombudsman ezért külön fogja értékelni az állítás és a kérelem által lefedett eljárási szempontokat, valamint az említett kérelemben foglalt érdemi szempontokat.

A kötelezettségszegési eljárás időtartama

42. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a jogsértési panaszok kezelése során a Bizottságnak eljárási kötelezettségei vannak, amelyek különösen a panaszosokkal való kapcsolatokról szóló 2002. évi közleményéből erednek, amely a vonatkozó tények időpontjában hatályban volt [6]. A közlemény 8. pontjában említett egyik ilyen kötelezettség az, hogy a Bizottság szervezeti egységei főszabályként kivizsgálják a panaszokat annak érdekében, hogy a panasz nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb egy éven belül határozatot hozzanak a hivatalos felszólítás kibocsátásáról vagy az ügy lezárásáról. Az ombudsman következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a helyes igazgatási gyakorlat megköveteli, hogy a Bizottság megalapozott indokokkal szolgáljon, ha az egyéves határidőn belül nem értékeli a jogsértési panaszt [7].

43. A jelen ügyben a Bizottság összefoglalva kifejtette, hogy az ügy összetettsége és a szolgálatai által a vizsgálat során feltárt számos további lehetséges jogsértés szükségessé tette e határidő meghosszabbítását.

44. Az ombudsmannak nincs kétsége afelől, hogy az ügy valóban különösen összetett volt. Az első tényező, amely ezt jelzi, az a tény, hogy legalább két főigazgatóságnak szorosan és a vizsgálat szinte teljes időtartama alatt együtt kellett működnie annak teljes körű értékelése érdekében, hogy a projekt megfelel-e az uniós jognak. A második figyelembe veendő tényező az a tény, hogy a kikötő nagyszabású infrastrukturális projekt volt, amely szükségszerűen számos jogi kérdést vetett fel, és jelentős mennyiségű dokumentációt eredményezett, amelyeket a Bizottságnak az értékelése elvégzéséhez felül kellett vizsgálnia. A harmadik releváns tényező az, hogy – amint azt a Bizottság is említette – a kikötő építése nem mentes a spanyol számvevőszékhez és a spanyol legfelsőbb bírósághoz eljutó jogvitáktól. A negyedik tényező az, hogy a Bizottságnak el kellett végeznie a projekt ellenőrzését, és 2009-ben még az Európai Számvevőszék együttműködését is kérte. Az ötödik tényező, amely közvetlenül az előző négyből ered, az, hogy a Bizottságnak az ellenőrzésre és a pénzügyi korrekciós eljárásra vonatkozó levélváltás mellett legalább négy alkalommal információkat kellett kérnie a spanyol hatóságoktól, és hogy az említett hatóságok későn válaszoltak.

45. Ilyen különleges körülmények között az ombudsman általában fogékony lenne a Bizottság azon érvére, hogy nem tudta lezárni a vizsgálatot a megállapított egyéves határidőn belül. Mindazonáltal a Bizottság szerint a 2006/4213. sz. jogsértési panaszt 2006 márciusában vették nyilvántartásba, és 2012 szeptemberében zárták le. Összességében a Bizottságnak hat és fél évnyi vizsgálatra volt szüksége ahhoz, hogy arra a következtetésre jusson, hogy a szóban forgó ügyben nem sértették meg az uniós jogot [8]. Függetlenül attól, hogy a kötelezettségszegési eljárás mennyire volt összetett, az ombudsman úgy véli, hogy az ilyen hosszú időtartam nem tekinthető észszerűnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke értelmében. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság nem tájékoztatta időben a panaszost a vizsgálata során tett lépésekről. Ezt csak azután kezdte meg rendszeresebben, hogy az ombudsman a 30/2011/AN [9] és a jelen vizsgálat keretében beavatkozott. Ez hivatali visszásságnak minősül, és az ombudsman az alábbiakban ennek megfelelő kritikai észrevételt tesz.

46. Az ombudsman már megállapította, hogy amennyiben – mint a jelen ügyben is – jelentős késedelem következik be, a helyes igazgatási gyakorlat elvei megkövetelik, hogy legalább bocsánatot kérjenek az érintett polgártól [10]. A hibák elismerése és adott esetben a bocsánatkérés ismét összhangba hozza az uniós közszolgálatot a polgárok által elvárt szolgáltatási kultúrával. A bocsánatkérés nagyon hatékony eszköz a felelős közigazgatásba vetett bizalom helyreállítására és a károsult polgárok kielégítésére [11]. E tekintetben az ombudsman örömmel állapítja meg, hogy véleményében a Bizottság sajnálatát fejezte ki a panaszos kötelezettségszegési ügyével kapcsolatos végleges határozat meghozatala során felmerült késedelem miatt.

Az indokolásról

47. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy indítson-e eljárást valamely tagállammal szemben az uniós jog állítólagos megsértése miatt [12]. Az ombudsman következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a Bizottság mérlegelési jogkörének megfelelő gyakorlása megköveteli, hogy a panaszosokat megfelelően tájékoztassák a vonatkozó határozatok indokairól. Ez annál is inkább így van, mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke a megfelelő ügyintézéshez való jog lényeges elemeként rögzíti „az adminisztráció azon kötelezettségét, hogy döntéseit megindokolja”.

48. A DG REGIO három alkalommal indokolta a 2006/4213. sz. jogsértési panasz lezárásáról szóló határozatát: a panaszoshoz intézett 2012. április 11-i levelében, a 2012. június 12-i előzetes lezárásról szóló levelében, valamint az utóbbira való hivatkozással a 2012. szeptember 27-i lezárásról szóló levelében. Ezek az indokok lényegében arra vonatkoztak, hogy i. az építési beruházásra irányuló szerződés odaítélése nem sértette meg a Kohéziós Alapról szóló rendelet alapján alkalmazandó szabályokat, és ii. a szerződés későbbi módosítása és annak értéke nem volt hatással az uniós költségvetésre, mivel az e módosításokból eredő egyetlen kiadást sem jelentettek be a Kohéziós Alapból nyújtott finanszírozás keretében elszámolható költségként. Ami e módosítások nem költségvetési vonzatait illeti, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság további értékelés céljából továbbította az ügy értékelését a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságnak.

49. Az ombudsman az aktában nem talál olyan utalást, amely ellentmondana a DG REGIO fenti i. és ii. pontban foglalt következtetéseinek. E tekintetben az i. következtetéssel kapcsolatban azt is megjegyzi, hogy a Számvevőszék értékelte a kiválasztási kritériumok és alkritériumok kérdését, amely az ajánlati eredményeket illetően a legfőbb aggodalomra okot adó kérdés volt, és arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos szabálytalanságok ellenére az ajánlati eredményeket ez nem érintette.

50. Úgy tűnik, hogy a panaszos úgy véli, hogy az odaítélési szempontokkal és alszempontokkal kapcsolatos fenti kérdés valójában irreleváns volt ebben az ügyben, és hogy a Bizottságnak arra a tényre kellett volna összpontosítania, hogy az ajánlat általános feltételei egyértelműen a nyertes ajánlattevőt részesítették előnyben a közpénzek rovására. Emellett fontos tényezőként emelte ki azt a tényt, hogy a nyertes ajánlattevő további összegeket kért az eredeti szerződésben előirányzottakhoz képest.

51. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a kötelezettségszegési vizsgálatok célja az uniós jog valamely tagállam általi esetleges megsértésének azonosítása, és ideális esetben annak megszüntetése az eljárás közigazgatási szakaszában. A Bizottság tehát az uniós jog szempontjából foglalkozott a panaszos azon aggályával, hogy a nyertes ajánlattevőt indokolatlanul részesítették előnyben, és arra a következtetésre jutott, hogy ez nem így van. Az a tény, hogy a nyertes ajánlattevő későbbi magatartása megkérdőjelezhetőnek tűnik, mivel a szerződésben meghatározott összegeken felül további pénzösszegeket igényelt, a nemzeti hatóságok belső ügye. Amint arra a Bizottság a véleményben és az előzetes lezárásról szóló levélben helyesen rámutatott, az a tény, hogy a szerződés eredeti összegét túllépték, a Bizottság szempontjából irreleváns mindaddig, amíg a spanyol hatóságok nem kérik a kiegészítő összeg uniós forrásokból történő finanszírozását.

52. Ami a DG REGIO által a szerződésre alkalmazni kívánt, de végül nem alkalmazott pénzügyi korrekciót illeti, a Bizottság véleményéből nem derült ki egyértelműen, hogy a szóban forgó szándékot elvetették-e, és ha igen, miért. Mindazonáltal a Bizottság az ombudsman kiegészítő kérdésére adott további válaszában tisztázta, hogy az 5%-os pénzügyi korrekció alkalmazására vonatkozó „végső javaslatot” 2011 szeptemberében küldték meg a spanyol hatóságoknak az időközi ellenőrzés megállapításainak fényében. A végleges javaslatot azonban még azelőtt benyújtották, hogy a spanyol hatóságok 2011 decemberében válaszoltak volna az említett megállapításokra. Végül az ezt követő értékelés fényében a DG REGIO végül lemondott arról a szándékáról, hogy pénzügyi korrekciót javasoljon, mivel arra a következtetésre jutott, hogy nem sértették meg az uniós jogot. Ezek a magyarázatok meggyőzték az ombudsmant arról, hogy a Bizottság véleményében kifejezett szándékai és a zárólevélben kifejezett pénzügyi korrekcióval kapcsolatos végleges álláspontja közötti ellentmondás csak látszólagos.

53. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a DG REGIO megfelelően megindokolta a panaszosnak a 2006/4213. számú kötelezettségszegési eljárás lezárását.

54. Végül, ami azt a tényt illeti, hogy a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság végül lezárta a CHAP(2012)1611. számú kötelezettségszegési ügyet, kizárva ezzel a panaszos egyéb aggályait, az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem hozott fel érveket a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság határozata ellen. Ezért az ombudsman nem foglal állást ebben a kérdésben.

55. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a kötelezettségszegési panaszok lezárásáról szóló érdemi bizottsági határozattal kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt.

B. Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel és kritikai észrevétellel zárja le a panaszt:

A Bizottság megfelelően megindokolta a panaszosnak a 2006/4213. számú jogsértési panasz lezárásáról szóló határozatát.

A vizsgálatának időtartama azonban, amely hat és fél évig tartott, nem tekinthető észszerűnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke értelmében. Ezenkívül a Bizottság nem tájékoztatta időben a panaszost a vizsgálat során tett lépésekről, és ezt csak az ombudsman beavatkozását követően kezdte meg rendszeresebben. Ez hivatali visszásságnak minősül.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2013. augusztus 26-án.

---

[1] A Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 130., 1. o.).

[2] A Bizottság azt követően küldte meg ezt a választ, hogy az ombudsman újabb vizsgálatot indított (30/2011/AN) a panaszos azon állításaival kapcsolatban, hogy a Bizottság nem válaszolt a levelezésére.

[3] A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 199., 84. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 288. o.).

[4] A H. cikk a következőképpen rendelkezik: "1. Ha a szükséges ellenőrzések elvégzését követően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy: a) a projekt végrehajtása sem részben, sem egészben nem indokolja a számára nyújtott támogatást, beleértve a támogatás odaítéléséről szóló határozatban szereplő feltételek egyikének be nem tartását, és különösen a projekt jellegét vagy végrehajtási feltételeit érintő bármely olyan jelentős változást, amelyhez nem kérték a Bizottság jóváhagyását, vagy b) az alapból nyújtott támogatás tekintetében szabálytalanság áll fenn, és az érintett tagállam nem tette meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, a Bizottság felfüggeszti az érintett projektre vonatkozó támogatást, és indokolást ad, felkéri a tagállamot, hogy meghatározott időn belül nyújtsa be észrevételeit... 2. A Bizottság által meghatározott időszak végén, a megfelelő eljárás tiszteletben tartása mellett, amennyiben három hónapon belül nem születik megállapodás, a Bizottság – figyelembe véve a tagállam esetleges észrevételeit – úgy határoz, hogy: ... b) elvégzi a szükséges pénzügyi korrekciókat. Ez a projektnek nyújtott támogatás egészének vagy egy részének megszüntetését jelenti.

E határozatoknak tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét. A Bizottság a korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi a szabálytalanság vagy változás típusát, valamint az irányítási vagy ellenőrzési rendszerek esetleges hiányosságainak lehetséges pénzügyi hatását. Bármilyen csökkentés vagy törlés

a kifizetett összegek visszatéríttetését eredményezik.”

[5] További vizsgálatai során az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa arról, hogy „szándékában áll-e továbbra is végrehajtani a szerződés teljes költségvetésének 5%-os pénzügyi korrekcióját, amint azt a véleményében bejelentette”.

[6] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és az európai ombudsmannak a közösségi jog megsértése miatt a panaszossal fenntartott kapcsolatokról (COM/2002/0141 végleges), HL 2002. C 244., 5. o. Ezt a közleményt 2012-ben felváltották. Az új közlemény tartalma azonban hasonló.

[7] Határozat a 706/2007/(WP)BEH panaszról, 34. pont, elérhető a következő internetcímen: www.ombudsman.europa.eu

[8] A CHAP (2012)1611 tekintetében az építési beruházásra irányuló szerződés módosításával és a szerződés értékével kapcsolatos releváns információkat 2012 júniusában hivatalos vizsgálat céljából átadták a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságnak. Ezt követően az ügyet 2012 szeptemberében lezárták. Mivel az ügyet így a panaszosokkal való kapcsolatokról szóló 2002. évi közleményben előirányzott határidőn belül lezárták, az ombudsman ebben a határozatban nem hivatkozik eljárási eljárására.

[9] A fenti 2. lábjegyzetben említettek szerint.

[10] Az ombudsman 3004/2007/BEH panaszra vonatkozó határozatának 26. pontja, elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu

[11] Az ombudsman 3800/2006/JF sz. panaszra vonatkozó határozatának 74. pontja, elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu

[12] A C-191/95. sz., Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., I-5449. o.) 46. pontja; a 247/87. sz., Star Fruit kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 291. o.); a C-87/89. sz., Société nationale interprofessionnelle de la tomate és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., I-1981. o.); A T-182/97. sz., Ségaud kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., II-271. o.). Lásd még az ombudsmannak a 962/2006/OV, a 3453/2005/GG, a 3125/2005/BB, a 995/98/OV, a 480/2004/TN, a 493/2000/ME és a 489/2011/MHZ sz. panaszra vonatkozó határozatait, amelyek elérhetők a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu