A panasz előzményei

1. A jelen panasz az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett EPSO/CAST27/6/07 versenyvizsgára vonatkozik, amelyen a panaszos részt vett.

2. 2007. október 25‐én az EPSO arról tájékoztatta, hogy nem érte el a szövegértési és matematikai‐logikai készséget felmérő teszten való megfeleléshez szükséges küszöbértéket. E teszten a minimálisan elérendő pontszám 50% volt, míg a panaszos 43,33%-ot ért el.

3. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos vitatta a verbális és numerikus teszt bizonyos kérdéseire adott válaszokat.

A vizsgálat tárgya

4. Az ombudsman a következő állítást állapította meg:

A panaszos azt állította, hogy az EPSO/CAST27/6/07 versenyvizsga szóbeli és numerikus tesztjének (B. teszt) 30., 41. és 44. kérdésére adott, az EPSO által helyesnek minősített válaszok valójában helytelenek voltak.

5. A panaszos nem nyújtott be állításokat.

6. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos vitatta az említett teszt 28. kérdésének tartalmát is, és azt állította, hogy két válasz helyesnek tűnik. Az ombudsman azonban úgy vélte, hogy az EPSO ésszerű magyarázatot adott erre a kérdésre. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikkével összhangban az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ezért nincs elegendő indok a panasz e vonatkozásával kapcsolatos vizsgálat megindítására.

7. A panaszos ugyanezen teszt 31. kérdését is vitatta. 2007. november 27-én az EPSO arról tájékoztatta, hogy ezt a kérdést valamennyi nyelvi változatban törölték, mivel a kérdésekre adott válaszok egyike sem volt helyes. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében nem szükséges megvizsgálni a 31. kérdést.

A vizsgálat

8. 2008. február 22-én az ombudsman vizsgálatot indított, és felkérte az EPSO-t, hogy 2008. május 31-ig nyújtson be véleményt. 2008. június 11-én az EPSO továbbította véleményét a panaszosnak azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. Észrevételek tőle nem érkeztek.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. A panaszos állításával kapcsolatban

Az ombudsman elé terjesztett érvek

9. 2007. november 12-én a panaszos levelet küldött az EPSO-nak, amelyben vitatta a 28., 30., 31., 41. és 44. kérdésre adott válaszokat. Az EPSO-nak küldött 2007. december 12-i levelében a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy „legalább” a 28. és 41. kérdésre adott válaszok helytelenek voltak, és arra kérte az EPSO-t, hogy adjon meggyőző magyarázatot. Az EPSO-nak címzett 2008. január 8-i levelében a panaszos konkrét érvekkel szolgált arra vonatkozóan, hogy véleménye szerint a 28., 30., 41. és 44. kérdésre adott válaszok miért tévesek.

10. 2007. november 27-én az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy véleménye szerint a nem törölt vizsgakérdéseket „megfelelően fogalmazták meg és fordították le”. Hozzátette, hogy ez az értékelés azokra a kérdésekre is vonatkozik, amelyek a panaszos véleménye szerint súlyos hibákat tartalmaztak.

11. A panaszosnak küldött további levelében [1] és véleményében az EPSO rámutatott arra, hogy a szövegértési készséget felmérő teszt esetében fontos, hogy a megadott kontextus alapján válasszuk ki a helyes választ. Az EPSO kifejtette, hogy „nem az abszolút igazság [volt] a fontos, hanem a válasz helyessége az adott kontextushoz képest”.

12. A panaszos és az EPSO által a három vitatott kérdéssel kapcsolatban előadott konkrét érveket a következő bekezdések ismertetik.

A 30. kérdést illetően:

13. A 30. kérdés megfogalmazásának alapjául szolgáló szöveg és maga a kérdés a következőképpen szól:

„Az emberi szaruhártya újjáépítésére irányuló uniós kutatás

Az emberi szaruhártya rekonstruálására irányuló, uniós finanszírozású kutatás forradalmasíthatja a szemműtétet. Ez a kutatás lehetővé teszi, hogy sokan újra lássák, és korlátozza az állatkísérleteket. A korrekciós szemműtét, amely a szaruhártyákat oltásra alkalmatlanná teszi, hozzájárult a szaruhártya donorok nemzetközi hiányához. A mesterséges szaruhártya kialakulása pótolja a hiányt, és csökkenti a fertőző betegségek műtéten keresztül történő átadásának kockázatát. Ez a kutatás lehetővé teszi a kozmetikumok és farmakológiai termékek állatkísérleteinek csökkentését is. Az állatokon tesztelt kozmetikumok forgalmazását tiltó uniós jogszabályok hamarosan hatályba lépnek, és tovább csökkentik ezt a gyakorlatot.”

kérdés: Az emberi szaruhártya rekonstrukciójának kutatására vonatkozó alábbi állítások közül melyik helyes?

a) Alapvetően a szaruhártyadonorok hiányának megoldására irányul.

b) Megelőzi a kozmetikumok állatkísérleteit tiltó új jogszabályt.

c) ...

d) ..."

14. A panaszos azzal érvelt, hogy a szaruhártyadonorok és a kozmetikumok tesztelése közötti kapcsolat nem volt nyilvánvaló a szövegben. A kozmetikumok véleménye szerint "minden olyan készítményre utalnak, amelyet a testre alkalmaznak, különösen az arcra, azzal a szándékkal, hogy szépítsenek". Mivel a kérdés az emberi szaruhártya rekonstrukciójára vonatkozott, a b) válasz, amely a kozmetikumok vizsgálatára vonatkozott, irrelevánsnak tűnt.

15. Az EPSO megjegyezte, hogy a panaszos az a) választ választotta. A helyes válasz a b) pont volt. Azt a tényt, hogy az emberi szaruhártya rekonstrukciójára vonatkozó kutatás „megelőzi a kozmetikumok állatkísérleteit tiltó új jogszabályt”, a szöveg utolsó bekezdése is alátámasztotta, amely kimondta, hogy „az állatokon tesztelt kozmetikumok forgalmazását tiltó uniós jogszabály hamarosan hatályba lép, és tovább fogja csökkenteni ezt a gyakorlatot”. Az EPSO rámutatott továbbá arra, hogy az a) állítás helytelen, mivel a szaruhártyadonorok hiányának csökkentése előnyt jelent, de nem képezi e kutatás alapvető és egyetlen célkitűzését.

A 41. kérdést illetően:

16. A szöveg, amely alapján a kérdést megfogalmazták, és maga a kérdés a tesztben a következőképpen fogalmazódott meg:

„A Bizottság fellép az illegális fakitermelés ellen

Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el az illegális fakitermelés és az illegálisan kitermelt fa kereskedelmének rendkívül aggasztó problémája elleni küzdelem érdekében, amely évente több milliárd eurónyi bevételkiesést okoz a kormányoknak az érintett fejlődő országokban. A főbb intézkedések a következők voltak: önkéntes partnerségek létrehozása az illegális fakitermelés által érintett fakitermelő országokkal az ágazat irányítási reformjának támogatása és előmozdítása céljából; ii. olyan rendelet kidolgozása, amely jogilag kötelező erejű engedélyezési rendszert vezet be a partnerországokkal annak biztosítása érdekében, hogy csak az ezekből az országokból származó legális faanyagot engedjék be az EU-ba. Az intézkedések olyan megközelítésen alapulnak, amely a fejlődő országokban a jó kormányzás előmozdítását jogi eszközökkel kapcsolja össze.”

kérdés: Az alábbi állítások közül melyik nem helytálló?

a) A fakitermelő országoknak nem kell együttműködniük a Bizottsággal.

b) (....)

c) Azok az országok, amelyek nem működnek együtt, többé nem exportálhatnak fát az Európai Unióba.

d) A fakitermelő országok jelentős hasznot húzhatnak a partnerségből.”

17. A panaszos azzal érvelt, hogy sem a c), sem a d) válasz nem volt helyes. Véleménye szerint, ha a c) állítás helytelen, mivel úgy tűnik, hogy az országok „bármely olyan fatermelő országot jelentenek, amelyet érint vagy nem érint az illegális fakitermelés, akkor ugyanezt az érvelést kell alkalmazni a d) nyilatkozatban szereplő „fatermelő országokra”. Ez utóbbi esetében ez azt jelentené, hogy csak az illegális fakitermelés által érintett személyek élvezhetnék jelentős mértékben a partnerség előnyeit. Az illegális fakitermelés által nem érintett országok - a panaszos véleménye szerint - nem feltétlenül élveznék "jelentősen"a partnerségekben való együttműködés előnyeit. Ezért a d) állítás is helytelen volt. A panaszos hozzátette, hogy helyes lett volna, ha azt olvasta volna: „Az illegális fakitermelés által érintett fatermelő országok (a panaszos hangsúlyozza) jelentős előnyre tehetnek szert a partnerségben való együttműködésből”. A panaszos előadta továbbá, hogy nem értette az EPSO e kérdéssel kapcsolatos érvelését, mivel nem volt világos, hogyan lehetne csökkenteni az illegális fakitermelést, ha az érintett ország nem lépne nem kötelező partnerségekbe. Azzal érvelt, hogy a szöveg alapján az illegális fakitermelés csökkentése, amely jelentős pénzügyi veszteségeket okozott, csak akkor lenne lehetséges, ha az illegális fakitermelés által érintett országok partnerségeket kötnének az EU-val.

18. Véleményében az EPSO megjegyezte, hogy a panaszos az a) választ választotta, míg a c) választ kellett volna választania, mivel az összes többi javasolt állítás helyes volt, és a helytelent kellett volna kiválasztania. Az EPSO megismételte azt, amire korábban rámutatott a panaszosnak, nevezetesen azt, hogy a d) válasz helyes volt, mivel a partnerség nem volt kötelező, hanem lehetővé tette a jelentős bevételkiesést okozó illegális fakitermelés csökkentését. A "can"igét a szöveg kontextusában a "able, having the possibility"értelemben használták. Ha ez minden országra vonatkozna, akkor az "akar"igét használnánk helyette.

A 44. kérdést illetően:

19. A kérdés megfogalmazásának alapjául szolgáló szöveg és maga a kérdés a következőképpen szól:

„A miniszterek megállapodtak az influenzával kapcsolatos összehangolt megközelítésről

A miniszterek több intézkedésről állapodtak meg az influenzára való felkészültséggel kapcsolatos együttműködés összehangolt megközelítése érdekében. Ezek magukban foglalták egymás előzetes tájékoztatását a fertőző betegségek uniós hálózatán és annak korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerén keresztül hozott intézkedésekről, a szakma képviselőivel való egyeztetés megszervezését az alapkezelés (oltóanyagok és vírusellenes szerek) kapcsán felmerülő kapacitásproblémák megvizsgálása érdekében, az állat- és közegészségügyi szakértők közötti integráltabb megközelítés kialakítását, a különböző területeken – például a kutatás és a kommunikáció területén – összehangolt fellépést, valamint a WHO-val és más nemzetközi szervekkel való szoros együttműködés fenntartását. A Bizottság jelenleg 22 európai országban tud értékes adatokat szerezni az influenzajárványokról.”

kérdés: Mi az említett intézkedések mögött meghúzódó általános elv?

a) Jobb nemzetközi együttműködés révén jobban fel kell készülni minden járványkitörésre.

b) Abbahagyni az együttműködést az influenzajárvány kezelése érdekében.

c) Az influenzajárványra való jobb reagálás jobb együttműködés révén.

d) A fertőző betegségek kutatása összehangolt megközelítéssel."

20. A panaszos azzal érvelt, hogy a c) nyilatkozat helyett az a) nyilatkozat a helyes válasz, mivel a miniszterek nemzetközi szinten megállapodtak az influenzára való felkészültséggel kapcsolatos együttműködés összehangolt megközelítésére irányuló intézkedésekről. A panaszos szerint nem értettek egyet „az influenzareakció-együttműködés összehangolt megközelítésével”. A panaszos arra is rámutatott, hogy a szöveg kulcsmondata a szöveg első két sorában található: „influenzakészültségi együttműködés”(a panaszos aláhúzza).

21. Véleményében az EPSO megjegyezte, hogy az a) „annak érdekében, hogy jobb nemzetközi együttműködés révén jobban fel lehessen készülni bármely járványkitörésre” válasz „bármely járványkitörésre” utal, azaz nem csak influenzajárványra. Az EPSO szerint a helyes válasz a c) volt, mivel a szövegben említett intézkedések mögött meghúzódó általános elv az összehangolt megközelítés, amely olyan együttműködéshez vezet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az influenzajárvány kezelését.

Az ombudsman értékelése

22. Ami a 30. kérdést illeti, az ombudsman gondosan elemezte az EPSO-nak az a) válaszra vonatkozó érvelését, amely szerint a szaruhártyadonorok hiányának csökkentése valóban előnyt jelent, de nem nélkülözhetetlen az emberi szaruhártya újjáépítésére irányuló kutatáshoz, és nem is kizárólagos célja annak. Az ombudsman úgy véli, hogy a kérdés alapjául szolgáló szöveg valóban nem mondja ki, hogy a szóban forgó kutatás „alapvetően” a szaruhártyadonorok hiányának megoldására irányul. Ezenkívül a vonatkozó szöveg felsorolja azokat az egyéb előnyöket, amelyek várhatóan e kutatásból erednek, nevezetesen a betegségek sebészeti úton történő továbbadása kockázatának csökkentését, valamint a kozmetikumok állatokon történő tesztelése csökkentésének lehetőségét. A szöveg nem utal arra, hogy ezek az előnyök kevésbé fontosak, mint a szaruhártya-donorok hiányának pótlása. Az ombudsman véleménye szerint ésszerűnek tűnik az EPSO érvelése arra vonatkozóan, hogy az a) kérdésre adott válasz miért nem tekinthető helyesnek. Ezenkívül a b) válasz egyértelműen levezethető az alapjául szolgáló szövegből.

23. A 41. kérdést illetően az EPSO úgy ítélte meg, hogy a d) nyilatkozat helytálló, mivel a partnerség nem kötelező jellegű, és lehetővé teszi az érintett országok számára, hogy csökkentsék az illegális fakitermelést (amely jelentős bevételkiesés forrása volt). Az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO-nak a partnerség önkéntes jellegére való hivatkozása ebben az összefüggésben irrelevánsnak tűnik. Egyetért azonban azzal, hogy a kérdés alapjául szolgáló szöveg lehetővé teszi annak a következtetésnek a levonását, hogy a partnerségek keretében együttműködő országok „jelentős hasznot” húzhatnak ebből az együttműködésből. Tekintettel arra, hogy a „” szó használata „lehetőséget jelezhet, az ombudsman úgy véli, hogy nem meggyőző a panaszos azon érve, hogy ez a lehetőség csak az illegális fakitermelés által érintett országok számára volt elérhető. Amint azt az EPSO előadta, a d) nyilatkozat nem utal arra, hogy minden fatermelő ország szükségszerűen részesülne az ilyen partnerségek előnyeiből. Következésképpen ésszerűnek tűnik az EPSO magyarázata arra vonatkozóan, hogy a d) állítás miért volt helyes, és ezért miért nem volt helyes a 41. kérdésre adott válasz.

24. A fenti következtetésekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy mivel az EPSO által nyújtott releváns magyarázatok ésszerűnek tűnnek, a panaszos állítása a 30. és 41. kérdést illetően nem fogadható el.

25. A 44. kérdést illetően az ombudsman megjegyzi, hogy nem vitatott, hogy a b) és d) kérdésre adott válaszok helytelenek, és ezért azokat itt nem kell figyelembe venni. Az EPSO azon érve, hogy az a) válasz nem lehet helytálló, mivel „minden járványkitörésre” vonatkozik, és nem csak az influenza kitörésére, első látásra valószerű. Mivel a kérdés alapjául szolgáló szöveg csak az influenzával kapcsolatban alkalmazandó megközelítésre vonatkozott, egy olyan válasz, amely „bármely járványkitörésre”, azaz bármely betegség kitörésére hivatkozik, valóban túl szélesnek és így első ránézésre helytelennek tűnik.

26. Azzal lehet azonban érvelni, hogy a válaszokat az alapul szolgáló szöveg fényében kell szemlélni és értelmezni. Ebből a szempontból a „kitörés” kifejezés úgy is értelmezhető, hogy az az alapul szolgáló szövegben említett betegség kitörésére, azaz az influenza kitörésére utal.

27. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a kérdéssel kapcsolatos végleges következtetés levonásához meg kell vizsgálni az EPSO által helyesnek ítélt választ, nevezetesen a c) választ. Ha kiderülne, hogy ez a válasz logikusan levezethető az alapul szolgáló szövegből, az EPSO azon álláspontja, hogy az a) válasz téves, megerősítést nyerne.

28. A c) válasz szerint az alapul szolgáló szövegben említett intézkedések mögött meghúzódó általános elv az volt, hogy „jobb együttműködés révén jobban kell reagálni az influenzajárványra”. A panaszos azonban rámutatott arra, hogy a c) válasz az influenza kitörésére való reagálásra vonatkozott („jobb reagálás”), míg maga az alapul szolgáló szöveg „influenzakészültségi együttműködésre” utalt. Az ombudsman úgy véli, hogy ez helyénvaló észrevétel. A válaszok alapjául szolgáló szöveg valóban megemlíti, hogy az elfogadott intézkedések a „felkészültségre” vonatkoztak. Nincs utalás a "reakcióra". Megjegyzendő továbbá, hogy a szöveg azt is megemlíti, hogy a minisztereknek „előzetesen” tájékoztatniuk kell egymást minden olyan intézkedés meghozataláról, amely azt sugallja, hogy a hangsúly a felkészülésen van, nem pedig a tényleges influenzajárványokra való reagáláson. Az ombudsman véleménye szerint az a) válasz egyértelműen a helyes válasz lenne, ha a „bármely járvány” kifejezés „bármely influenzajárványra” vonatkozna.

29. Az EPSO hangsúlyozta, hogy a szövegben említett intézkedések mögött az összehangolt megközelítés elve húzódik meg, amely a tagállamok közötti együttműködéshez vezet. Mind az a) válasz, mind a c) válasz azonban erre az együttműködésre vonatkozik. Az a) válasz a „jobb nemzetközi együttműködést” említi, míg a c) válasz a „jobb együttműködést”. Ez a szempont tehát nem teszi lehetővé annak a következtetésnek a levonását, hogy csak a c) válasz vezethető le könnyen vagy logikusan az alapul szolgáló szövegből.

30. A legfontosabb, hogy az ombudsman megjegyzi, hogy a c) válasz „az influenzajárványra” vonatkozik. Úgy tűnik, hogy ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy az alapul szolgáló szöveg az említett betegség konkrét kitörésére vonatkozik. Az alapul szolgáló szöveg azonban soha nem tesz említést egy konkrét influenzajárványról. Az ombudsman véleménye szerint a vonatkozó szöveg azt sugallja, hogy a miniszterek által jóváhagyott összehangolt megközelítés és az ott említett intézkedések mögött meghúzódó általános elv messze túlmutat egy adott influenzajárványra való reagáláson. E kétségek eloszlatása érdekében a c) kérdésre adott válasznak így „influenzajárvány” helyett „influenzajárvány”-ra kellett volna vonatkoznia.

31. A fentiekre tekintettel az ombudsman az alábbi következtetésekre jut: Az a) válasz helytelen, ha az EPSO által a „járványkitörés” kifejezéssel kapcsolatban felhozott logikai érvet fogadjuk el. Mivel a b) és d) válasz egyértelműen helytelen, ez azt jelentené, hogy csak a c) válasz lehet helyes. Nehéz azonban erre a következtetésre jutni, ha úgy véljük, hogy ez a válasz egy olyan kifejezésre („reagálni”) összpontosít, amelyet az alapul szolgáló szöveg nem említ, és ami még fontosabb, egy rendkívül pontatlan kifejezést („influenzajárvány”) használ.

32. Az ombudsman véleménye szerint a szóbeli indokolás szövegével összefüggésben a pályázóknak feltett kérdéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy csak egy válasz tekinthető helyesnek, még akkor is, ha nehéz és időigényes lehet a helyes következtetésre jutni. A jelen ügyben azonban nem lehet határozott következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a releváns kérdésre melyik a helyes válasz. Ilyen körülmények között az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy a panaszosnak a 44. kérdésre adandó válaszok lehetséges megválasztásával kapcsolatos kétségei jogosak. Az ombudsman véleménye szerint az EPSO anélkül használt fel egy kérdést, hogy megbizonyosodott volna arról, hogy a megfelelő válasz levezethető az alapul szolgáló szövegből, és nem hagyott teret ésszerű kétségeknek. Ez hivatali visszásságnak minősül.

B. Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman a következő kritikai észrevételt teszi:

Az EPSO hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy anélkül vett fel kérdést a szövegértési készséget felmérő tesztbe, hogy megbizonyosodott volna arról, hogy a helyes válasz az alapul szolgáló szövegből levezethető anélkül, hogy észszerű kétséget hagyott volna.

A panaszost és az EPSO-t tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2009. április 2-án.

---

[1] Az EPSO 2007. december 18-i levele a panaszosnak