- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 3158/2006/IP sz. panasszal kapcsolatos vizsgálat lezárásáról
Határozat
Ügy 3158/2006/IP - Vizsgálat megindítása Csütörtök | 01 február 2007 - Határozat Csütörtök | 18 december 2008
A PANASZ HÁTTERE
1. 2005. november 7-én a panaszos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben azt állította, hogy Olaszország nem értesítette a Bizottságot arról, hogy 2004. április 8-án rendeletet fogadott el a törvényes játékautomaták összekapcsolására szolgáló elektronikus hálózat működtetésére vonatkozó szabályok megállapításáról [1]. Azzal érvelt, hogy ez sérti a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárást megállapító 98/34 irányelvet [2]. A panaszos azt is állította, hogy a fent említett rendelet nem felel meg a 2002/20 irányelvnek [3] és a 2002/58 irányelvnek [4].
2. 2005. december 20-án a Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy szolgálatai foglalkozni fognak az üggyel. 2006. szeptember 25-én a panaszos levelet küldött a Bizottságnak, amelyben tájékoztatást kért a panaszával kapcsolatos előrehaladásáról.
3. 2006. október 5-én a panaszos benyújtotta ezt a panaszt az ombudsmanhoz.
A VIZSGÁLAT TÁRGYA
4. A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság nem hozott határozatot a panaszáról. E tekintetben azt kérte, hogy a Bizottság hozza meg az említett határozatot.
A VIZSGÁLAT
5. Az ombudsman 2007. február 1-jén indította meg vizsgálatát. A Bizottság 2007. május 14-én küldte meg véleményét, amelyet az észrevételek benyújtására való felhívással együtt továbbított a panaszosnak. A panaszos nem nyújtott be észrevételeket. 2007. június 4-én azonban tájékoztatás céljából továbbította az ombudsmannak a Bizottságnak küldött levelének egy példányát, amelyben elégedetlenségét fejezte ki a Bizottságnak az ügy lezárására vonatkozó határozatával kapcsolatban.
AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI
A. A jogsértési panaszról való határozathozatal Bizottság általi elmulasztására vonatkozó állítás
Az ombudsman elé terjesztett érvek
6. Véleményében a Bizottság kijelentette, hogy a panaszos 2005 novemberében fordult hozzá, azt állítva, hogy az olasz hatóságok nem értesítették a Bizottságot bizonyos jogszabályokról, különösen a 2004. április 8-i rendeletről. A panaszos úgy vélte, hogy a rendeletet közölni kellett volna a Bizottsággal, tekintettel arra, hogy az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat” tartalmaz. A panaszos azt is állította, hogy a rendelet megsértette a 2002/20/EK és a 2002/58/EK irányelvet.
7. A panaszos levelezésével eredetileg a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság (DG ENTR) foglalkozott, amely úgy ítélte meg, hogy helyénvaló továbbítani azt az Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóságnak (DG INFSO). A DG INFSO elemezte a panaszos által felvetett kérdést, és 2005. december 1-jén kelt levelében tájékoztatta a folyamatban lévő lépésekről.
8. Mivel a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságnak kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó olasz rendelet tartalmaz-e „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat”, úgy határozott, hogy kikéri a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság (DG MARKT) tanácsát. 2005. december 17-én a panaszost levélben tájékoztatták erről a további lépésről.
9. 2005. december 20-án a DG INFSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy nem állapította meg a 2002/58/EK és a 2002/20/EK irányelv megsértését, és hogy a bejelentés elmulasztásának elemzését a DG ENTR végzi. 2006. február 24-én találkozóra került sor a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság és a panaszos között a panaszában felvetett kérdések megvitatása céljából.
10. A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság (DG ENTR) és a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság (DG MARKT) között azzal a kérdéssel kapcsolatban folytatott további levélváltást követően, hogy a rendelet a 98/34/EK irányelv értelmében vett „információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat” tartalmaz-e, a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság (DG MARKT) 2006. július 11-én benyújtotta elemzésének eredményeit. Arra a következtetésre jutott, hogy ezek a 98/34 irányelv hatálya alá tartoznak.
11. Mivel azonban az Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó jogszabály nem sértette meg érdemben a közösségi jogot, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság egy tagállammal szembeni kötelezettségszegési eljárás megindításának megalapozottságát pusztán eljárási alapon vizsgálta, nevezetesen azon az alapon, hogy a rendeletet nem közölték a Bizottsággal a 98/34/EK irányelv alapján.
12. 2006. november 28-án Brüsszelben újabb találkozóra került sor a panaszos és a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság között. Az ülésen a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság hangsúlyozta, hogy a rendelet anyagi jogi rendelkezései összeegyeztethetők a közösségi joggal. Ennek fényében a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy elegendő indok áll-e fenn ahhoz, hogy a Bizottság az EK-Szerződés 226. cikke alapján kötelezettségszegési eljárást indítson [5], mivel az eljárás kizárólag eljárási indokokon alapulna, nevezetesen azon, hogy a rendeletet nem közölték a Bizottsággal.
13. A DG ENTR kifejtette továbbá a panaszosnak, hogy korábbi panaszával (2004/4484. sz. panasz) összefüggésben, amely a játékautomatákra vonatkozó egyéb olasz jogszabályokra vonatkozott, és amelyeket az irányelv kérésének megfelelően a szövegezési szakaszban nem közöltek a Bizottsággal, a Bizottság tájékoztatta az olasz hatóságokat az e területre vonatkozó bejelentési kötelezettségeikről. A Bizottság intézkedésének következményeként az olasz hatóságok visszavonták a vonatkozó jogszabályokat, és azóta több, az üggyel kapcsolatos jogszabályszövegről értesítették a Bizottságot.
14. A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság szolgálatai tájékoztatták a panaszost arról a szándékukról, hogy az ügy lezárását javasolják, mivel nem állapították meg a közösségi jog lényeges megsértését. Amint azt a Bíróság következetesen megállapította, a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntése során, hogy a pert megelőző eljárás során indokolással ellátott véleményt küld-e a tagállamnak, vagy megindítja-e a Bíróság előtt a 226. cikk szerinti eljárást. Ez a mérlegelési jogkör „kizárja az egyének azon jogát, hogy meghatározott álláspont elfogadására kötelezzék őket”[6].
15. A 2006. november 28-i találkozót követően a Bizottsághoz nem érkezett olyan további információ vagy dokumentum, amely álláspontjának megváltoztatását indokolta volna. A Bizottság ezért 2007. március 1-jén levelet küldött a panaszosnak. Összefoglalta a szolgálatai által végzett vizsgálatot és a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság által levont következtetést.
16. A Bizottság elismerte és sajnálatát fejezte ki a DG ENTR és a panaszos között 2006 novemberében tartott találkozó és a panaszosnak 2007 márciusában küldött levél között bekövetkezett késedelem miatt. Elismerte továbbá, hogy a panaszos levelezését a vizsgálat során egy bizonyos ponton jogsértési panaszként nyilvántartásba lehetett volna venni. E mulasztás ellenére a Bizottság hangsúlyozta, hogy ennek ellenére kimerítően foglalkozott a panaszos állításával.
A panaszos észrevételei
17. A panaszos nem nyújtott be észrevételeket a Bizottság véleményével kapcsolatban.
Az ombudsman értékelése
18. Az ombudsman üdvözli, hogy a jelen ügyben a Bizottság elismerte, hogy a panaszos panaszát valamikor jogsértési panaszként kellett volna nyilvántartásba venni. Megjegyzi továbbá, hogy annak ellenére, hogy hivatalosan nem vették nyilvántartásba jogsértési panaszként, a Bizottság ténylegesen úgy kezelte azt, mintha ekként vették volna nyilvántartásba. E tekintetben a Bizottság széles körben levelezett a panaszossal, és az álláspontjának tisztázása érdekében találkozókat tartott vele.
19. A panaszos állítását és állítását illetően úgy tűnt, hogy a Bizottság végül 2007. március 7-i levelében tájékoztatta a panaszost a panaszával kapcsolatos következtetéséről.
20. A fentiek fényében és tekintettel arra, hogy a Bizottság sajnálatát fejezte ki a panaszos ügyének kezelése során bekövetkezett késedelem miatt, az ombudsman úgy véli, hogy nem indokolt a vizsgálat további folytatása.
C. Következtetés
A panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben folytatott vizsgálatát nem szükséges tovább folytatni.
Az ombudsman tájékoztatja a panaszost és a Bizottságot e határozatról.
P. Nikiforos DIAMANDOUROS
Kelt Strasbourgban, 2008. december 18-án.
[1] Ez a rendelet kötelezettségeket rótt az állam által kijelölt, zárt elektronikus hálózatokat üzemeltető szolgáltatókra.
[2] A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 204., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 331. o.).
[3] Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Engedélyezési irányelv”) (HL 2002. L 108., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 331. o.).
[4] Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL 2002. L 201., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 414. o.).
[5] Az EK-Szerződés 226. cikke a következőképpen rendelkezik:
„Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam nem teljesítette az e szerződésből eredő valamely kötelezettségét, az ügyben indokolással ellátott véleményt ad, miután lehetőséget biztosított az érintett államnak észrevételei megtételére.
Ha az érintett állam a Bizottság által megállapított határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat.”
[6] Lásd a T-571-93. sz., Lefebvre frères et soeurs, GIE Fructifruit, Association des Mûrisseurs Indépendants és Star fruits Cie kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1995., II-2379. o.) 60. pontját és a 247/87. sz., Star Fruit kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 291. o.) 11. pontját.