A PANASZ HÁTTERE

1. A panasz az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által az EPSO/AD/25/05 – Tanácsos (AD5) nyílt versenyvizsga d) írásbeli vizsgájának kijavítására alkalmazott eljárásokra vonatkozott: Európai köztisztviselők/humánerőforrás (HL 2005. C 178. A). A panaszos részt vett ezen a versenyen.

2. 2006. október 11-én a vizsgabizottság elnöke (a továbbiakban: az elnök) levélben tájékoztatta a panaszost, hogy az írásbeli vizsgán 26/50 pontot ért el. Tekintettel arra, hogy az általa a versenyvizsga következő szakaszára meghívott 315 legjobb pályázó legalább 31/50 pontot szerzett, az elnök sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár a panaszos elegendő pontszámot ért el a vizsga sikeres teljesítéséhez (1), az eredménye nem volt elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye számára a szóbeli vizsgán való részvételt. E tekintetben az elnök hangsúlyozta, hogy a versenyvizsga-felhívás B.2. pontja előírja, hogy csak azokat a pályázókat hívják meg a versenyvizsga utolsó szakaszába, akik nemcsak a d) írásbeli vizsgán megszerezték a minimálisan elérendő pontszámot, hanem a 315 legjobb eredmény egyikét is.

3. A panaszos nem volt elégedett a fenti értékeléssel, és felkérte az EPSO-t, hogy adjon részletesebb tájékoztatást a vizsga kijavításáról.

4. 2006. október 19-én az EPSO megküldte a panaszosnak az írásbeli vizsgaanyagának és a vizsgabizottság által kitöltött értékelőlapnak egy jelöletlen példányát.

5. 2006. október 27-én a panaszos írásbeli vizsgájának újraértékelését kérte. Ebben a levélben a panaszos összefoglalva úgy vélte, hogy írásbeli tesztjében részletesen kifejtette a Bizottság vizsgálati témával kapcsolatos "hivatalos politikáját", és néhány személyes észrevételt és megfontolást tett. Az írásbeli vizsga olyan témára vonatkozott, amelyen a panaszos kirendelt nemzeti szakértőként dolgozott az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóságán. Hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottságnál végzett feladatai részeként szemináriumokon és külső érdekelt felekkel tartott találkozókon ismertette a Bizottság e témával kapcsolatos hivatalos álláspontját. Emellett az Európai Szakképzésfejlesztési Központnál (CEDEFOP) is dolgozott egy olyan területen, amely szintén szorosan kapcsolódott az írásbeli vizsga kérdéséhez.

6. A panaszos hozzátette, hogy a szóban forgó területen tapasztalattal rendelkező három magas rangú EK-tisztviselőnek mutatta be a papírját, és mindhárman elmondták neki, hogy a papírja többről tanúskodik, mint a tárgyalt téma hiányos ismerete.

7. Ezenkívül a panaszos talált egy, az Európai Bizottság egyik vezető tisztviselője által írt cikket az írásbeli vizsga témájáról. Ez a cikk teljes mértékben megfelelt az írásának.

8. Ezért a panaszos véleménye szerint nem tekinthető helyesnek a vizsgabizottság azon jelzése, hogy vizsgája "a terület hiányos ismeretét" tükrözte. A panaszos azt a lehetőséget is felvetette, hogy a pályázók által megírandó esszé tárgyának tág jellege miatt a tanulmánya nem felel meg a mintaválasznak és a Testület által kinevezett értékelőknek adott részletes iránymutatásoknak. Mindazonáltal elvárta, hogy a Testület „figyelembe vegye azokat a releváns válaszokat, amelyek nem várhatók el, és ezért nem felelnek meg a mintaválasznak”. A panaszos ezért arra kérte a Testületet, hogy értékelje újra a dolgozatát, és engedje be a szóbeli vizsgákra.

9. 2006. november 13-án az elnök összefoglalóan azt válaszolta, hogy: megértette, hogy a panaszos csalódott amiatt, hogy nem szerepel azon jelöltek között, akik a 315 legjobb eredmény egyikét érték el; ii. a teszt célja a panaszos szaktudásának, megértési készségeinek, elemzési és összefoglalási képességének, valamint szövegezési képességének értékelése volt; iii. a vizsga nem általános vizsga volt, hanem a pályázók teljesítményének összehasonlítására szolgáló összehasonlító vizsga; iv. a teszteket legalább két értékelő javította egy értékelési táblázat alapján; v. valamennyi jelölt titkos számot kapott annak érdekében, hogy ne fedje fel személyazonosságát; vi. a korrekciós kritériumokat a vizsgabizottság a jelölési eljárás előtt állapította meg; vii. a vizsgabizottság ellenőrizte, hogy a korrekciós kritériumokat helyesen alkalmazták-e a pályázó vizsgáira, figyelembe vette az értékelők észrevételeit/észrevételeit, majd ezt követően meghatározta az odaítélendő pontszámot. A panaszos vizsgájának újbóli ellenőrzését követően az EPSO csak a panaszosnak odaítélt pontszámot tudta megerősíteni.

10. 2006. november 16-án a panaszos új kérelmet nyújtott be az EPSO-hoz, amelyben papírja megfelelő újraértékelését kérte. Összefoglalva, a panaszos azon a véleményen volt, hogy figyelembe véve az írásbeli teszt tág tárgyát, lehetetlen vagy nem hihető úgy tenni, mintha az értékelési táblázat tartalmazná az összes lehetséges helyes elemet. Egy ilyen tág témakör ésszerűen megköveteli, hogy az értékelők elegendő szakértelemmel rendelkezzenek a kapcsolódó területen ahhoz, hogy elismerjék a pályázói dokumentum azon érvényes és releváns elemeit, amelyek nem feltétlenül szerepeltek az értékelési táblázatban. A panaszos azt feltételezte, hogy mivel nagy valószínűséggel nem ez volt a helyzet, ez volt az oka annak, hogy a tanulmányának értékelése nyilvánvalóan téves volt. A panaszos a helyes hivatali magatartás európai kódexe 18. cikkének (3) bekezdésére hivatkozott, és felkérte az EPSO-t, hogy adjon indokolással ellátott választ arra vonatkozóan, hogy a vizsgabizottság miért vélte úgy, hogy „gyenge ismeretekkel” rendelkezik egy olyan témáról, amelyben valójában szakértő volt, amikor tesztjében felvázolta a Bizottság hivatalos politikáját. Kérte továbbá az EPSO-t, hogy bocsásson rendelkezésére i. részletes információkat a tanulmánya értékelőinek szakmai képesítéséről és tapasztalatáról; ii. észrevételeik másolata; valamint iii. az értékelési táblázat és a korrekciós kritériumok egy példánya.

11. A panaszos e levélben hangsúlyozta, hogy amennyiben kérelmét a személyzeti szabályzat III. mellékletének (Versenyek) 6. cikke alapján elutasítják, kész ügyiratát továbbítani az ombudsmannak. E tekintetben a panaszos az ombudsman OI/5/05/PB számú, hivatalból indított vizsgálatára hivatkozott. A panaszos végül kijelentette, hogy amennyiben dokumentumait olyan értékelők értékelték, akik nem voltak a terület szakértői, minden jogi eszközt fel fog használni az értékelés megsemmisítésére. E tekintetben a panaszos hangsúlyozta, hogy „valószínűleg nem fog a tartalommal kapcsolatos érvekre összpontosítani, mivel ez a vizsgabizottság mérlegelési jogkörébe tartozik, hanem a homályos fogalmakkal kapcsolatos általános kérdésekre vonatkozó eljárás hitelességét és érvényességét vitatja”.

12. 2006. december 8-án az elnök összefoglalóan azt válaszolta, hogy: i. az értékelőket a vizsgabizottság választotta ki szakértelmük alapján; ii. a végső pontszámot a Testület, nem pedig az értékelők ítélik oda, és ők irányítják a jelölési folyamatot; iii. az értékelési táblázat figyelembe veszi, hogy bár egyes elemek alapvető fontosságúak, „nincs egységes válasz” a panaszos írásbeli tesztjében javasolt egyes témákra; és iv. az értékelők számára a Testület által biztosított jelölési kritériumok „figyelembe veszik az összes lehetséges választ”. Az EPSO felhívta a panaszos figyelmét a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikkére, amely úgy rendelkezik, hogy a tanácsok eljárásai "bizalmasak". Hangsúlyozta továbbá, hogy az értékelők által kitöltött értékelési formanyomtatványok, amelyek a Testület munkájának előzetes dokumentumait alkotják, és amelyek a Testület tanácskozásainak alapjául szolgáltak, nem hozhatók nyilvánosságra. Az értékelési kritériumok vagy az értékelési táblázat közzététele, valamint a panaszos tesztjének a Testület általi részletes értékelése az EPSO véleménye szerint súlyosan megzavarná a döntéshozatali eljárást, mivel veszélyeztetné a Testület függetlenségét és objektivitását azáltal, hogy lehetséges külső hatásoknak tenné ki. A levél tartalmazta a panaszos 2006. október 27-i levelének másolatát.

13. 2006. december 19-én a panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

14. A panaszos nyilatkozatai és a panaszban ismertetett tények fényében az ombudsman a következő állításokat és állításokat azonosította:

A panaszos azt állította, hogy:

1. az EPSO nem szolgált kellően indokolt magyarázattal a vizsgaeredményeit illetően;
2. Az írásbeli vizsga kijavítása során a vizsgabizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el;
3. Az EPSO nem alkalmazott megfelelő eljárásokat a jelölési kritériumok megfogalmazására és a korrektorok kinevezésére.

A panaszos azt kérte, hogy az EPSO javítsa ki értékelését, és engedje be őt a versenyvizsga további szakaszába.

A VIZSGÁLAT

15. A panaszt 2007. március 21-én továbbították az EPSO igazgatójának azzal a felhívással, hogy 2007. május 31-ig nyilvánítson véleményt a panaszról.

16. 2007. május 29-én az ombudsman megkapta az EPSO véleményét franciául, és 2007. június 11-én annak angol nyelvű fordítását, amelyet a panaszosnak megküldött azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit, ha úgy kívánja.

17. 2007. augusztus 1-jén az ombudsman megkapta a panaszos észrevételeit.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

A. Az EPSO állítólagos mulasztása arra vonatkozóan, hogy megfelelően megindokolja a panaszosnak a vizsga eredményeit.

18. A panaszos azzal érvelt, hogy az EPSO által 2006. október 19-én rendelkezésére bocsátott értékelőlap nem tette lehetővé számára annak megértését, hogy a vizsgabizottság miért vélte úgy, hogy a dolgozata hiányos ismeretekkel rendelkezik egy olyan területen, amelyen valójában felvázolta a Bizottság hivatalos politikáját.

19. Véleményében az EPSO kifejtette a panaszos pontszámának okait. A panaszos írásbeli vizsgáját általában kielégítőnek ítélték, de a szakterületen szerzett ismereteit nem tekintették megfelelőnek, mivel a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy válasza hiányos volt, és nem tartalmazta a leendő uniós tisztviselőktől megkövetelt elemzési megközelítést. Ezenkívül a panaszos tesztjében a Testület nem azonosított semmilyen személyes ötletet vagy javaslatot. Ezért az igazgatótanács arra a következtetésre jutott, hogy viszonylag kevés ismerettel rendelkezik ezen a területen. Szerkesztői képességeit azonban jónak tartották. Ezenkívül a panaszos tesztjének értékelésekor a Testületnek össze kellett hasonlítania a különböző teszteket, mielőtt döntést hozott volna a végső eredményekről. Amikor összehasonlította a panaszos tesztjét más olyan pályázók tesztjével, akikről úgy ítélték meg, hogy jobb teszteket produkáltak, mint ő, a testület arra a következtetésre jutott, hogy nem adhatja meg a panaszosnak a versenyvizsga következő szakaszába való bejutáshoz szükséges minimális pontszámot.

Az ombudsman értékelése

20. Az Ombudsman megjegyzi, hogy a tesztnek a panaszos részére 2006. október 19-én megküldött példánya jelöletlen volt. E tekintetben rámutat arra, hogy nincs tudomása olyan szabályról, amely arra kötelezné a vizsgabizottságot, hogy a vizsgaanyagába írja a pályázó értékelésével kapcsolatos észrevételeit (2). Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az értékelő laphoz való hozzáférés biztosítása elvben megfelelő jelzés lehet a jelölt pontszámának okaira vonatkozóan (3), feltéve, hogy az teljes (4).

21. A panaszos értékelőlapja a következő információkat tartalmazta:

1. „Szakértői ismeretek”(amelyek „kulcsfontosságú elemek jelenlétének” felelnek meg; a tárgy megértése/a tárgy megértésének és elsajátításának képessége/a tárgy elemzésének és összefoglalásának képessége/relevancia/az érvelés koherenciája és szerkezete; A személyes hozzászólásokat/kritikus véleményeket/javaslatokat „rossznak” értékelték; és
2. „szerkesztési készségek a fő nyelven”(amely megfelel a „nyelvtudásnak (szóhasználat, nyelvtan és szintaxis) és a stílusnak; Az egyértelműséget és a pontosságot „jónak” értékelték.

22. A vizsgabizottság ezért úgy határozott, hogy a panaszosnak 26/50-es pontszámot ad, amely a „kielégítő papír” „hivatalos értékelésének” felel meg. Általában megfelel a versenyvizsgával járó feladatok jellegével és szintjével kapcsolatos követelményeknek.”

23. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a panaszosnak benyújtott értékelőlap elegendő hivatkozást tartalmaz azokra az értékelési kritériumokra és alkritériumokra, amelyeket a vizsgabizottság a pályázók teljesítményének értékelésekor figyelembe vett.

24. Ezenkívül az ombudsman vizsgálata során az EPSO a panaszosnak megküldött véleményében további magyarázatokkal szolgált a panaszos írásbeli vizsgán nyújtott teljesítményének értékelésével kapcsolatban.

25. A fenti megfontolások fényében az ombudsman úgy véli, hogy a panasz e vonatkozását illetően nem találtak hivatali visszásságra utaló bizonyítékot.

B. A vizsgabizottság által a teszt kijavítása során elkövetett állítólagos nyilvánvaló értékelési hiba és a vonatkozó állítás
Az ombudsmanhoz benyújtott érvek

26. A panaszos azt állította, hogy írásbeli vizsgájának kijavítása során a vizsgabizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el. A panaszos ezért azt kérte, hogy az EPSO helyesbítse értékelését, és engedje be a nyílt versenyvizsga további szakaszaira.

27. Állításának alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy i. szakértő a vizsgakérdés területén, és megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik; ii. bemutatta tanulmányát más bizottsági szakértőknek, akik – a vizsgabizottsággal ellentétben – úgy vélték, hogy az nem csupán az adott terület „gyenge ismeretét” jelzi; és iii. a Bizottság egyik vezető szakértője olyan cikket írt, amely teljes mértékben megfelelt a tanulmányának. A panaszos csatolta az újraértékelés iránti kérelméhez kapcsolódó dokumentumokat, így többek között a hivatalos EK-állásfoglalásokat, közleményeket, tanácsi következtetéseket, biztosok beszédeit, sajtóközleményeket, amelyek véleménye szerint megállapították, hogy dokumentuma az adott terület „jó ismeretéről” tanúskodik.

28. Véleményében az EPSO először is kifejtette, hogy a vizsgabizottságok munkája eltér az EPSO munkájától. Az igazgatótanácsok olyan kollegiális testületek, amelyek nem rendelkeznek saját titkársággal. A versenyvizsga-bizottság hivatalos létrehozását követően az EPSO elvégzi a versenyvizsgával kapcsolatos valamennyi adminisztratív munkát, így többek között a pályázókkal való kommunikációt és a vizsgákra való meghívást. A Testület határozatai, amelyek az EPSO adminisztratív munkájának alapját képezik, a Testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az EPSO-nak nincs hatásköre arra, hogy helyesbítse a Testület értékeléseit.

29. Az EPSO ismertette a vizsgák értékelési eljárását is. A vizsgabizottság dönti el, hogy a pályázót felvegyék-e a versenyvizsga következő szakaszába, mivel egyedül ő értékeli a különböző pályázók teljesítményét. A jelen ügyben a versenyvizsga-bizottság helyesen járt el, és mérlegelési jogkörében megfelelően járt el, tiszteletben tartva a versenyvizsga-felhívás szigorú rendelkezéseit. A panaszos tesztjét – a többi pályázó tesztjéhez hasonlóan – két értékelő névtelenül jelölte meg. A két értékelő észrevételeinek tudomásul vételét követően a Testület úgy határozott, hogy a panaszos tesztjét harmadszor is névtelenül megjelöli. Végül a Testület döntött a panaszos eredményéről.

30. Az EPSO szerint a versenyvizsga tesztjének értékelése nem korlátozódik annak eldöntésére, hogy a pályázó helyes vagy helytelen választ adott-e. A jelen ügyben a Testület megvizsgálta, hogy a dokumentumok tartalmazták-e a szükséges kulcsfontosságú elemeket, és a pályázók bizonyították-e, hogy helyesen értették a témát, elemzési képességgel rendelkeztek, és személyes észrevételeket tettek vagy javaslatokat tettek. A szövegezés minősége nyelvtani és stilisztikai szempontból, valamint az egyértelműség és a tömörség szempontjából is fontos elem volt. Végezetül a Testület döntése összefoglalva a jelöltek eredményeinek összehasonlító értékelésén alapul.

Az ombudsman értékelése

31. Először is, az ombudsmannak az EPSO álláspontjára vonatkozó értelmezése szerint a vizsgabizottság által a nyílt versenyvizsga írásbeli vizsgájára adott pontszám a pályázónak az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítményét tükrözi, és nem foglalja magában a pályázó képesítéseinek értékelését.

32. Ehhez kapcsolódóan a panaszos olyan versenyvizsgán vett részt, amely a vizsgálattól eltérően teljesítményének összehasonlító értékelését foglalta magában, azaz más pályázók teljesítményével való összehasonlítást.

33. A fentiek fényében az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos azon érvei, amelyek szerint – összefoglalva – a tanulmányában kifejtett álláspontot a Bizottság néhány magas rangú tisztviselője támogatta, valamint hogy ezek a tisztviselők úgy vélték, hogy a tanulmánya „többet mutat a terület rossz minőségű ismereténél”, nem meghatározóak annak megállapításához, hogy a vizsgabizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el a panaszos tesztdokumentumának kijavítása és megjelölése során.

34. Másodszor, az ombudsman rámutat arra, hogy a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint a pályázók azon állítása, hogy vizsgáik során jól teljesítettek, nem bizonyítja sikeres teljesítményüket (5).

35. Harmadszor, az EPSO által a véleményében adott magyarázat alapján úgy tűnik, hogy a vizsgabizottság helyesen követte a panaszos tesztjének értékelésére vonatkozó szokásos eljárását. Úgy tűnik, hogy két értékelő észrevételeinek és véleményének beszerzését követően ismét kikérték egy harmadik értékelő véleményét, mielőtt a vizsgabizottság meghatározta volna a pályázó vizsgájára beosztandó végleges pontszámot. Ezenkívül, amint az a fenti 24. pontban megállapításra került, az EPSO helyesen magyarázta el részletesebben a panaszosnak a pontszámának okait.

36. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a panaszosnak nem sikerült bizonyítania, hogy a vizsgabizottságnak az írásbeli vizsgára vonatkozó értékelése nyilvánvaló hibát tartalmazott. Úgy tűnik, hogy a Testület a mérlegelési jogkörének keretein belül maradt, amikor úgy döntött, hogy a panaszos teljesítménye a többi pályázó teljesítményéhez képest az adott terület hiányos ismeretéről tanúskodik.

37. A fentiek fényében az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a panasz ezen aspektusát illetően. Ezért nem lehet helyt adni a panaszos ezzel kapcsolatos állításának, amely szerint az EPSO-nak helyesbítenie kellene értékelését, és be kellene engednie őt a nyílt versenyvizsga további szakaszaira.

C. Az EPSO állítólagos mulasztása
a megfelelő eljárások alkalmazásában a) az értékelési kritériumokkal kapcsolatban
Az ombudsmanhoz benyújtott érvek

38. A panaszos azt állította, hogy az EPSO nem alkalmazott megfelelő eljárásokat a jelölési kritériumok megfogalmazására. E tekintetben írásbeli vizsgáján a szaktudás értékeléséhez használt kritériumokra hivatkozott, amelyek véleménye szerint nem voltak megfelelőek vagy hiányosak. Ennek eredményeként tudását gyengeként értékelték.

39. A panaszos azzal érvelt, hogy elvben és a tág témaköröket érintő esetekben az írásbeli vizsgák helyesbítésének megkezdése előtt kidolgozott értékelési kritériumok jellegüknél fogva nem terjedhetnek ki az ilyen témakörök kezelésének valamennyi lehetséges módjára. E tekintetben a panaszos kifejtette, hogy a széles tárgykör azt jelenti, hogy annak kezelésére több helyes módszer is létezik, és megköveteli, hogy a pályázók által előterjesztett érvényes érveket megfelelően figyelembe vegyék, még akkor is, ha azokat nem említették a jelölési kritériumokban.

40. Észrevételeiben a panaszos különösen azt hangsúlyozta, hogy a versenyvizsga-felhívás nem említette a „személyes hozzájárulás/kritikus gondolkodás/javaslatok” kritériumát, ahogyan az az értékelőlapján szerepel. A panaszos hangsúlyozta, hogy az esszé témája a lisszaboni stratégia hozzájárulása az európai szociális modell fejlődéséhez. Így a panaszos azt állította, hogy a Bizottság e területre vonatkozó hivatalos politikájának leírásával helyesen válaszolt a teszt kérdésére, mivel nem volt szükség személyes észrevételeire vagy javaslataira. Rámutat továbbá, hogy az EPSO véleménye szerint a vizsgabizottság azért szankcionálta őt, mert „nem azonosított semmilyen személyes ötletet vagy javaslatot”.

41. Véleményében az EPSO úgy ítélte meg, hogy a vizsgabizottság összességében teljesítette a versenyvizsga-felhívásban hivatalosan ráruházott feladatokat. A versenyvizsga-bizottság által meghatározott kritériumok a versenyvizsga-felhíváson alapultak, és azokat az általa kitöltött értékelőlapon tüntették fel. Az értékelt két fő készség a terület ismerete és az elsődleges nyelven való fogalmazási képesség volt. E kritériumok részleteit az értékelőlapon is feltüntették: a terület ismeretét illetően a Testület figyelembe vette a kulcsfontosságú elemek beillesztését. A többi kritérium a tárgy megértésére, az elemzési és összefoglalási képességre, a relevanciára, a koherenciára és az érvelés szerkezetére vonatkozott. További kritérium volt a személyes hozzájárulás/kritikus gondolkodás/javaslatok.

Az ombudsman értékelése

42. Elöljáróban az ombudsman emlékeztet arra, hogy a közösségi bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a versenyvizsga vizsgabizottsága széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az e versenyvizsga részét képező vizsgák részletes tartalmát illetően. A közösségi bíróságnak nem feladata e tartalom kifogásolása, kivéve, ha az nem felel meg a versenyvizsga-felhívásban meghatározott korlátoknak, vagy nem felel meg a versenyvizsga-teszt céljainak(6).

43. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos szerint az a téma, amelyről esszét kellett írnia, a lisszaboni stratégiának az európai szociális modell fejlődéséhez való lehetséges hozzájárulásával kapcsolatos.

44. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy a versenyvizsga-felhívás B.2. pontja (Írásos vizsga – pontozás) szerint a pályázóknak a következő helyeken kellett részt venniük:

„[a] fő nyelvükön, az általuk választott versenyvizsgához kapcsolódó témában, a következők értékelése céljából: speciális ismeretek, megértési készségek, valamint elemzési és összefoglalási képesség, szövegezési készségek. (...)”

45. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO által a panaszosnak 2006. október 19-én átadott értékelőlap szerint:

„[a] panaszos teljesítményének a vizsgabizottság általi értékelése a következő kritériumokon alapult:

Szaktudás

• Kulcsfontosságú elemek jelenléte
• A tárgy megértése/a tárgy megértésének és elsajátításának képessége/a tárgy elemzésének és összefoglalásának képessége/relevancia/az érvelés koherenciája és szerkezete
• Személyes hozzászólások/kritikus vélemények/javaslatok.

46. A fentiek fényében úgy tűnik, hogy a vizsgabizottság szó szerint felvette a versenyvizsga-felhívás „értési készségek, valamint elemzési és összefoglalási képesség” kritériumát a panaszos értékelőlapján szereplő, a szaktudás értékelésére szolgáló kritériumok közé. Az ombudsman véleménye szerint továbbá nem ésszerűtlen a versenyvizsga-felhívásban szereplő „személyes észrevételek/kritikus vélemény/javaslatok” értékelését a „elemzési képesség” kritériuma alkritériumának tekinteni.

47. Úgy tűnik tehát, hogy a vizsgabizottság által a jelen ügyben meghatározott szempontok megfeleltek a versenyvizsga-felhívásnak. Továbbá, bár a Testületet köti a közzétett versenyvizsga-felhívás (7), az ombudsmannak nincs tudomása olyan rendelkezésekről, amelyek arra köteleznék a Testületet, hogy szó szerint továbbítsa az értékelőlapra az említett közleményben meghatározott értékelési kritériumokat.

48. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos összefoglalva úgy véli, hogy az írásbeli vizsgán megvitatandó téma széles jellege hatással volt az értékelési kritériumokra. Az ombudsman elfogadja, hogy valóban nehézségekbe ütközhet a jelölteknek a szóban forgóhoz hasonló átfogó témákra adott válaszainak értékelésére szolgáló, merev számú értékelési kritérium megállapítása. Mindazonáltal a fentieknek megfelelően úgy tűnik, hogy a panaszos tesztjének értékelésére alkalmazott kritériumok végső soron megfeleltek a versenyvizsga-felhívásban meghatározott kritériumoknak. Úgy tűnik továbbá, hogy a „Személyes észrevételek/kritikus vélemény/javaslatok” alkritériumnak a „Szakértői ismeretek” kritériumba való beillesztése szintén megfelel a jelöltek összehasonlító értékelésének célkitűzésének. Végső soron egy tág kérdést, amely valóban a válaszok lehetséges sokféleségét eredményezné, összehasonlító módon kellene értékelni, és ez minden bizonnyal pontosabb lenne, ha figyelembe lehetne venni a pályázók személyes észrevételeit.

49. Az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO szerint a vizsgabizottság nem azonosította a pályázó személyes elképzeléseit vagy javaslatait, míg a panaszosnak az EPSO-hoz intézett 2006. október 27-i levele szerint „írásbeli dokumentumának végén valóban hozzáfűzött néhány személyes megfontolást és megfontolást (pl. a napirend meghatározását).”

50. Az ombudsman nem tartja hasznosnak, hogy állást foglaljon a fenti véleménykülönbségekkel kapcsolatban, mivel az EPSO szerint a panaszos válasza is hiányos volt, és hiányzott belőle a leendő uniós tisztviselőktől megkövetelt elemző megközelítés.

51. Az ombudsman rámutat továbbá arra, hogy sem ő, sem a Bíróság nem helyettesítheti a vizsgabizottságot széles mérlegelési jogkörének gyakorlása során. Ezenkívül, amint azt a fenti 46–48. pontban kifejtettük, a panaszosnak nem sikerült bizonyítania, hogy az értékelőlapján feltüntetett értékelési szempontok alkalmazásával a Testület túllépte mérlegelési jogkörét, vagy nem tartotta tiszteletben a versenyvizsga-felhívást.

52. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy a panasz e vonatkozása tekintetében nem állapítottak meg hivatali visszásságot.

b) a korrektorok és a vizsgabizottság tagjainak kinevezéséről
Az ombudsmanhoz benyújtott
érvek

53. A panaszos azt állította, hogy az EPSO nem alkalmazott megfelelő eljárásokat a korrektorok kinevezésére. E tekintetben a panaszos úgy vélte, hogy az EPSO nem biztosította, hogy a kritériumok megfogalmazói és/vagy az írásbeli vizsga értékelői megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek a szóban forgó területen. A panaszos véleménye szerint az uniós intézményekben lehetetlen olyan értékelőket találni, akik ismerik a területet, és képesek a nyílt versenyvizsga 11 nyelvén foglalkozni vele. Gyakran ugyanaz az értékelő értékeli a nagyon eltérő témákkal kapcsolatos valamennyi kérdést, ami egyértelműen bizonyítja, hogy az értékelők szakértelme nem feltétele az ilyen értékelések elvégzésének.

54. Véleményében az EPSO hangsúlyozta, hogy a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkében foglalt rendelkezésnek való megfelelés érdekében a vizsgabizottság összetételének olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a pályázók vizsgákon nyújtott teljesítményének objektív értékelését a megkövetelt szakmai készségek tekintetében. A versenyvizsga-bizottság tagjainak azonban az egyes versenyvizsgák sajátos körülményeitől függően eltérő készségekkel kell rendelkezniük. A kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az általuk az igazgatótanácsokba kinevezett személyek képességeinek értékelése terén, és a Bíróságnak nem feladata, hogy a választásukat cenzúrázza, kivéve, ha e jogkör határait túllépték(8).

55. Az EPSO hangsúlyozta továbbá, hogy a személyzeti szabályzat felhatalmazza a testületeket arra, hogy bizonyos vizsgákon tanácsadói minőségben közreműködő értékelőket vagy értékelőket alkalmazzanak. Ezeket tapasztalatuk és személyes kompetenciájuk gondos mérlegelése után nevezik ki. Az értékelők szerepe azonban mindig korlátozott. Az értékelők nem hozhatnak érdemi döntést a jelöltekről. Az értékelők feladata, hogy segítsék a Testületet, de nem vállalnak felelősséget a jelöltek alkalmasságára vonatkozó átfogó döntésért. Amint azt a Számvevőszék hangsúlyozta, az értékelő által végzett értékelés nem köti a Testületet a végső értékelés tekintetében (9). A Testület az egyetlen olyan szerv, amely jogosult e feladat elvégzésére, és az értékelők vagy értékelők észrevételeinek tudomásul vételét követően dönt a végső pontszámokról és értékelésekről.

56. Összefoglalva, az EPSO szerint egyedül a vizsgabizottságok dönthetnek az értékelők alkalmazásáról, a korrekciós módszerek megállapításáról és a pályázók végső értékeléséről.

Az ombudsman értékelése

57. Az ombudsman először is tudomásul veszi, hogy az EPSO hivatkozik az Elsőfokú Bíróságnak a vizsgabizottságok létrehozásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára (10). A jelen ügyben az ombudsman úgy véli, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a kinevezésre jogosult hatóság vagy a személyzeti bizottság túllépte volna azt a mérlegelési jogkört, amellyel a vizsgabizottság tagjainak kinevezéséről való döntés során rendelkeznek.

58. Tudomásul veszi továbbá az EPSO azon álláspontját, hogy a tanácsadók feladata, hogy segítsék a vizsgabizottságokat a vizsgák kijavításában. E tekintetben az ombudsman tudomásul veszi a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének szövegét:

„(...) A vizsgabizottságot bizonyos vizsgák esetében egy vagy több, tanácsadói minőségben eljáró vizsgáztató segítheti. (...)”

59. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének harmadik bekezdése értelmében a vizsgabizottságot bizonyos vizsgák esetében egy vagy több, tanácsadói minőségben eljáró vizsgáztató (vizsgáztató) segítheti.

60. Az ombudsman emlékeztet továbbá arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a vizsgabizottságok minden olyan esetben igénybe vehetik az értékelők segítségét, amikor azt szükségesnek ítélik. Amint azt az EPSO is megjegyezte, a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata megállapította, hogy nem fordul elő szabálytalanság, feltéve, hogy a jelölési módszerek nem különböznek az egyes pályázók között, és a Testület fenntartja magának a végső értékelés elvégzésére vonatkozó hatáskört (11).

61. Ezenkívül a vizsgabizottság összetételének objektív módon garantálnia kell, hogy képes legyen értékelni a pályázóknak a vizsgákon nyújtott teljesítményükből következő szakmai képességeit. A kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azon személyek képességeinek értékelése során, akiket a személyzeti szabályzat III. mellékletének 3. cikke alapján az igazgatótanács tagjaivá nevez ki (12).

62. A fent említett ítélkezési gyakorlatra hivatkozva az ombudsman rámutat arra, hogy az Elsőfokú Bíróság még a „nyelvi” álláshelyekre kiírt versenyvizsgák esetében is megállapította, hogy nem szükséges, hogy a Testület minden egyes tagja tökéletesen ismerje az általa értékelendő teszt során használható valamennyi nyelvet. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a szóban forgó nyílt versenyvizsga célja nem az volt, hogy nyelvekkel kapcsolatos szakmákból vegyen fel egyéneket, hanem az, hogy az európai közigazgatás és emberi erőforrások területére szakosodott tanácsosokat vegyen fel.

63. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy bár a fenti ítélkezési gyakorlat azt jelenti, hogy a vizsgabizottság tagjainak ismerniük kell a versenyvizsga területét, ez nem jelenti azt, hogy jelenleg szükségszerűen az e területhez kapcsolódó álláshelyeken kell dolgozniuk. Az ombudsman azonban azt is szeretné elmondani, hogy a panaszos azon véleményét, miszerint „az uniós intézményekben lehetetlen a nyílt versenyvizsga 11 nyelvén a 8 különböző kérdés területén jártas korrektorokat találni”, meglehetősen valószínűtlennek tartja. E tekintetben az ombudsman emlékeztet arra, hogy a szóban forgó versenyvizsga célja tanácsosok felvétele az „európai közigazgatás és emberi erőforrások” területén, amely területen elvileg nem lehet nehéz elegendő szakértelmet találni valamennyi nyelven az európai közszolgálaton belül.

64. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy még ha feltételezzük is, hogy a panaszosnak igaza van azon állításában, amely szerint összefoglalva, az összes korrektor nem rendelkezett elegendő szakértelemmel valamennyi szóban forgó területen, és nem volt képes ezt a szakértelmet a nyílt versenyvizsga 11 nyelvén gyakorolni, ez a tény nem tekinthető a nyílt versenyvizsga eredményeit érintő szabálytalanságnak.

65. Az ombudsman végezetül megjegyzi, hogy összefoglalva, a korrektorok elemzése - feltéve, hogy tanácsadói szerepük keretein belül marad - nem köti a vizsgabizottságokat (13).

66. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy a panaszosnak a vizsgabizottság vagy a korrektorok hatáskörével kapcsolatos érveit illetően nem találtak hivatali visszásságra utaló bizonyítékot.

D. Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a jelen ügyben az EPSO nem követett el hivatali visszásságot.

Az ombudsman ezért lezárja az ügyet. A panaszost és az EPSO igazgatóját tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2008. október 2-án.

---

(1) A minimálisan elérendő pontszám 25 volt.

(2) Lásd a 324/2003/MF sz. panaszról szóló határozatot, amely elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

(3) Lásd a 774/2003/ELB sz. panaszról szóló határozatot, amely elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

(4) Az ombudsman megjegyzi, hogy a közelmúltban az értékelési kritériumok, köztük a jelölési utasítások kérdése komoly aggodalomra ad okot számos sikertelen pályázó számára, akik hozzá fordultak. Az ombudsman véleménye szerint egyértelmű, hogy ez a kérdés különös figyelmet érdemel. 2005. október 10-én ezért hivatalból vizsgálatot indított (OI/5/2005/PB) a vizsgabizottságok által megállapított értékelési szempontokhoz való hozzáférés kérdésében. 2008. július 22-én az ombudsman ajánlástervezetet intézett az EPSO-hoz, hogy a pályázók kérésére közölje velük az írásbeli és szóbeli vizsgák vizsgabizottságai által elfogadott értékelési kritériumokat, amennyiben vannak ilyenek, továbbá hogy a pályázók kérésére közölje a teljesítményükért adott esetben kapott pontszámok részletes bontását. A hivatalból indított vizsgálattal kapcsolatos dokumentumok megtalálhatók az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

(5) Lásd többek között a T-53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-13. o. és II-73. o.) 94. pontját; ahol az áll, hogy (az eredeti francia nyelven): „(...). La conviction de la requérante d'avoir correctement répondu aux questions posées (...) ne sauraient constituer des preuves irréfutables d'une erreur manifeste d'appréciation (...).”

(6) Lásd többek között a T-285/02. és T-395/02. sz., Vega Rodríguez kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-333. o. és II-1527. o.) 35. pontját.

(7) Lásd e tekintetben a T-54/91. sz., Antunes kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II-1739. o.) 39. pontját; ahol az áll, hogy (az eredeti francia nyelven): „(...) nonobstant son pouvoir d'appréciation, le jury est lié par le texte de l'avis de concours tel qu' il a été publié. (...)”

(8) A T-336/02. sz., Christensen kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-75. o. és II-341. o.) 67. pontja.

(9) A T-33/00. sz., Martínez Páramo kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-105. o. és II-541. o.) 66. pontja.

(10) A 8. lábjegyzetben hivatkozott T-336/02. sz., Christensen kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 67. pontja kimondja, hogy (az eredeti francia nyelven) "le jury d’un concours sur titres et épreuves doit, pour être constitué conformément aux dispositions du statut et à l’article 3 de son annexe III, être composé de façon à garantir une appréciation objective de la performance des candidats aux épreuves au regard des qualités professionnelles attendues. a "Les exigences auxquelles doivent satisfaire les compétences des membres du jury varient cependant en fonction des circonstances propres à chaque concours". a À cet égard, l’autorité investie du pouvoir de nomination (...) et le comité du personnel jouissent d’un large pouvoir d’appréciation pour évaluer les compétences des personnes qu’ils sont appelés à désigner comme membres du jury, et il n’appartient au Tribunal de censurer leur choix que si les limites de ce pouvoir n’ont pas été respectées (...).”

(11) Lásd a fenti 9. lábjegyzetben hivatkozott T-33/00. sz., Martinez Paramo kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 58. pontját; A T-153/95. sz., Kaps kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1996., I-A-233. o. és II-663. o.) 26. pontja.

(12) Lásd a T-156/89. sz., Mordt kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., II-407. o.) 105-107. pontját.

(13) A 9. lábjegyzetben hivatkozott T-33/00. sz., Martínez Páramo kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 66. pontja kimondja, hogy (az eredeti francia nyelven) "[...] en tout état de cause l'analyse effectuée par l'un des correcteurs ne lie pas le jury dans son appréciation définitive des épreuves à la lumière des diverses corrections effectuées par les assesseurs-correcteurs."