Strasbourg, 2008. április 9.

Tisztelt X Úr!

2007. január 1-jén Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) szemben az AD/46/06. sz. nyílt versenyvizsgán való részvétele miatt.

2007. március 21‐én továbbítottam a panaszt az EPSO igazgatójának. Az EPSO 2007. július 10-én küldte meg véleményét, amelyet – amennyiben úgy kívánja – megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. Öntől nem érkezett észrevétel.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

2006. október 25-én a panaszos két előválogató vizsgát tett az AD/46/06. sz. nyílt versenyvizsga keretében: i. uniós kérdések, valamint ii. verbális és numerikus indokolás. 2006. október 26-án arról tájékoztatta az EPSO-t, hogy több hibát is felfedezett a b) vizsgára feltett különböző kérdésekben. Rámutatott, hogy jelentős időt veszített azzal, hogy megpróbálta megérteni, mi a teendő ezekkel az állítólagosan rossz kérdésekkel, és tudni akarta, hogyan kell eljárni.

2006. december 14-én az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy a 30 kérdés egyikét megsemmisítette, mivel az érintett kérdés valójában hibákat tartalmazott. Az EPSO szerint a vizsgák értékelése a pályázóknak a fennmaradó 29 kérdésre adott válaszai alapján történt.

2006. december 15-én a panaszost tájékoztatták az eredményéről. Az általa szerzett pontok alapján nem felelt meg a b) teszten. Ezt az ugyanezen a napon az EPSO-nak küldött e-mailben vitatta. Többek között azt állította, hogy

1. másolatot szeretne kapni azokról a kérdésekről, amelyekre a b) tesztben válaszolt;
2. jelentős időt töltött és veszített azzal, hogy megpróbált válaszolni a végül megsemmisített kérdésre, vagyis arra a kérdésre, amelyet a pályázóknak nem lett volna szabad átgondolniuk; rámutatott arra, hogy míg a megsemmisített kérdést kapta meg először, a többi pályázó azt kapta meg utolsó kérdésként, és ez az adott körülmények között egyértelműen különbséget tett.

2006. december 20-án az EPSO tájékoztatta a panaszost, hogy 2007 januárjában választ fog kapni e-mailjére.

2007. február 20-án, azaz a jelen panasz benyújtását követően a panaszos megküldte az európai ombudsmannak az EPSO által neki küldött válasz másolatát. Az e-mail összefoglalva tartalmazta az EPSO által a panaszosnak korábban adott tájékoztatás megerősítését, és különösen azokat az információkat, amelyek i. az ítélkezési gyakorlat szerint az egyes pályázók felelősek az időgazdálkodásukért, amely a panaszos fenti 2. pontjára adott választ, és ii. nem lehetett a panaszosnak megadni azokat a kérdéseket, amelyekre válaszolt. A panaszos által megválaszolt valamennyi kérdés az EPSO által kifejlesztett adatbázisból származik. Ez az adatbázis nagyon sok kérdést tartalmaz, amelyek téma és nehézségi szint szerint vannak csoportosítva. Az adatbázist más felvételi versenyvizsgákhoz is használják, ezért az EPSO nem teheti közzé a kérdéseket anélkül, hogy ne veszélyeztetné a vizsgabizottságok döntéshozatali eljárását.

Az ombudsmanhoz intézett 2007. február 20-i e-mailjében a panaszos azt állította, hogy csupán azokhoz a konkrét kérdésekhez szeretne hozzáférni, amelyekre ő maga válaszolt, nem pedig a fent említett adatbázis valamennyi kérdéséhez.

A fentiek fényében az ombudsman megindította jelenlegi vizsgálatát a panaszos alábbi állításaival és állításaival kapcsolatban:

Állítások:

(1) Az EPSO nem szolgált érvényes és megfelelő indokokkal arra vonatkozóan, hogy miért tagadta meg a panaszostól annak a 30 kérdésnek a másolatát, amelyekre a felvételi vizsgán választ kellett adnia. Azzal érvel, hogy e kérdésekről másolatot kell kapnia annak érdekében, hogy ellenőrizni és vitatni tudja e kérdések helyességét és megfelelőségét.

(2) Az EPSO nem kezelte megfelelően a panaszos által a teszt során a rossz kérdés miatt elvesztegetett idővel kapcsolatban felvetett ügyet. E tekintetben azzal érvel, hogy míg ő kapta meg először a megsemmisített kérdést, más pályázók utolsó kérdésként kapták meg azt, és hogy ez az adott körülmények között egyértelműen különbséget tett.

Követelések:

(1) Az EPSO-nak át kell adnia a panaszosnak annak a harminc kérdésnek a másolatát, amelyekre a felvételi vizsgán választ kellett adnia.

(2) Az EPSO-nak meg kell tennie a megfelelő lépéseket a panaszos első állításában említett ügyben.

A VIZSGÁLAT

Az EPSO véleménye

Az EPSO a panaszos állításaival kapcsolatban az alábbi észrevételeket nyújtotta be.

A b) teszt 30 kérdéséhez való hozzáférés megtagadásáról

Az EPSO továbbra is megtagadta a panaszostól a vizsgán általa megválaszolt 30 kérdés megválaszolását. Megjegyezte, hogy i. a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga közérdekből korlátozott annak érdekében, hogy az 1049/2001/EK rendeletben (1) előírtaknak megfelelően az európai intézmények személyzetének jobb kiválasztása biztosított legyen; ii. a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga korlátozott vagy kizárt azon elv szerint, hogy egy konkrétabb törvény elsőbbséget élvez egy általános törvénnyel szemben (lex specialis derogat legi generali (2)); mindenesetre az a kérdőív, amelyre a pályázónak válaszolnia kell, nem tehető közzé az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése szerinti kiválasztási eljárással kapcsolatos eljárás veszélyeztetése nélkül; az adatbázis tartalmának vagy részeinek az 1049/2001/EK rendelet alapján történő nyilvánosságra hozatala azzal a következménnyel járna, hogy előnyhöz juttatná azokat a jövőbeli jelölteket, akik ilyen nyilvánosságra hozatalban részesültek; és ez akadályozná a későbbi versenyvizsgákkal kapcsolatos eljárásokat, és ezáltal aláásná a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot és a versenyvizsga-eljárásokat; iv. Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése úgy rendelkezik, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést meg kell tagadni, „kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A jelen ügyben azonban a szóban forgó érdek egyértelműen magánérdek, és nyilvánvalóan közérdek az európai intézmények személyzetének kiválasztási eljárása objektivitásának és a pályázók közötti esélyegyenlőségnek a biztosítása.

Az EPSO azt is hangsúlyozta, hogy a közösségi bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a védjegy közlése eleget tesz a pályázót elutasító határozat indokolására vonatkozó kötelezettségnek. A jelen ügyben a panaszost tájékoztatták arról a védjegyről, amelyet a két vizsgán szerzett, valamint arról az ok(ok)ról, amely(ek) miatt kizárták a további részvételből.

A kérdésekre fordított idő

A vizsgakérdések megsemmisítését illetően az EPSO a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra hivatkozott (3). A pályázó által a később megsemmisíthető kérdésekre fordított idő az egyes pályázók magatartásától függ, ezáltal hangsúlyozva a versenyvizsgán részt vevő pályázók közötti különbségek fennállását. A vizsgakérdések megsemmisítése azonban nem jelenti sem az egyenlő bánásmód elvének megsértését, sem a versenyvizsga szabálytalanságát, sem pedig a különböző pályázók egyenlőtlen értékelését.

Az EPSO arra is rámutatott, hogy a gyakorlatban a pályázó nem volt köteles a kérdésekre abban a sorrendben válaszolni, ahogyan azok a számítógép képernyőjén megjelentek. A jelölt mindig visszatérhet azokra a kérdésekre, amelyeket nehéznek vagy összetettnek tart.

Ezenkívül a panaszos által a teszt különböző kérdéseire fordított idő 43 és 205 másodperc között mozgott. Pontosabban 43–189 másodpercet töltött a verbális érvelési készségeket tesztelő kérdésekkel, 70–205 másodpercet pedig a numerikus érvelési készségeket tesztelő kérdésekkel. 153 másodpercet töltött azzal a kérdéssel, amelyet válasz nélkül semmisítettek meg.

Az EPSO tehát megjegyzi, hogy a panaszosnak volt ideje elolvasni és megválaszolni az összes kérdést, és hogy az érintett kérdésre fordított idő nem volt aránytalan az egyéb kérdésekre fordított időhöz képest.

A panaszos észrevételei

A panaszostól nem érkezett észrevétel.

A HATÁROZAT

1 Hozzáférés a felvételi vizsgán a panaszoshoz intézett kérdésekhez

1.1 Az európai ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosnak a felvételi teszt során megválaszolandó kérdésekhez való hozzáférésre vonatkozó második állítása és a kapcsolódó állítás lényegében olyan kérdést vet fel, amelyet az ombudsman a 2626/2006/MHZ, a 3746/2006/MHZ, a 370/2007/MHZ és a 3819/2006/DK ügyekben is megvizsgált. Ezekben az ügyekben az EPSO lényegében ugyanezekre az érvekre hivatkozott a hozzáférés vitatott megtagadásának alátámasztása érdekében. E panaszokról hozott határozataiban (4) az ombudsman megállapította, hogy az EPSO nem indokolta megfelelően a kifogásolt elutasítást, és ez hivatali visszásságnak minősül. Ezt a megállapítást a jelen ügyben is megfelelően meg kell tenni.

1.2 A fent említett határozataiban az ombudsman azt is megjegyezte, hogy már számos hasonló panasszal foglalkozott, amelyekkel kapcsolatban az EPSO lényegében ugyanezt az álláspontot és az azt alátámasztó érvelést fogadta el. Ilyen körülmények között helyénvalónak tartja, hogy saját kezdeményezésű vizsgálatot indítsanak az EPSO által szervezett versenyvizsgák számítógépes tesztelésének általános szerkezetére vonatkozóan. A hivatalból indított vizsgálatnak lehetővé kell tennie az EPSO számára, hogy felülvizsgálja az üggyel kapcsolatos politikáit, és módot találjon az ombudsman által azonosított problémák kezelésére és tágabb értelemben a méltányos megoldás elérésére.

1.3 A fentiek és az alábbi 2.4. pontban foglalt megállapítások fényében az Ombudsman lezárja a jelen ügyet a 370/2007/MHZ ügyben tett kritikai észrevételére hivatkozva (5). Az ombudsman kellő időben tájékoztatni fogja az érintett panaszosokat, beleértve a jelen ügyben a panaszost is, a fent említett hivatalból indított vizsgálatának eredményéről.

2 Az elvesztegetett idő kérdésének állítólagos figyelmen kívül hagyása

2.1 A panaszos azt állította, hogy az EPSO nem foglalkozott megfelelően azzal az üggyel, amelyet a vizsga során a rossz kérdés miatt elvesztegetett idővel kapcsolatban vetett fel. E tekintetben azzal érvelt, hogy míg ő kapta meg először a megsemmisített kérdést, más pályázók utolsó kérdésként kapták meg azt, és hogy ez az adott körülmények között egyértelműen különbséget tett.

2.2 Az EPSO az Elsőfokú Bíróság T-189/99. sz. Gerichrostos-ügyben hozott ítéletére hivatkozva elutasította ezt az állítást. Ebben az ügyben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az az érv, amely szerint bizonyos kérdések megsemmisítése sérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel a pályázók különböző időt töltöttek az érintett kérdésekkel, ezen elv téves értelmezésén alapul. Ez az érv ugyanis nem a versenyvizsga pályázóira vonatkozó feltételek szabálytalanságára, sem pedig az egyes pályázók vizsgabizottság általi értékelése során alkalmazott egyenlőtlen bánásmódra vonatkozik, hanem maguknak a pályázóknak az egyéni magatartására. Ahelyett, hogy bizonyítaná a hátrányos megkülönböztetést, az érv azt hangsúlyozza, hogy különbségek vannak a versenyvizsgán részt vevő pályázók között (6).

2.3 Az ombudsmanhoz nem érkezett észrevétel az EPSO véleményével kapcsolatban.

2.4 Az EPSO által hivatkozott fent említett ítélkezési gyakorlat fényében az Ombudsman megállapítja, hogy a panaszos szóban forgó állítása nem fogadható el. Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot a panaszos második állításával kapcsolatban (7).

3 Következtetések

A jelen határozat fenti 1.3. pontjában kifejtett okok miatt az Ombudsman úgy véli, hogy a jelen panasszal kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak. Az ombudsman azonban a 370/2007/MHZ ügyben tett kritikai észrevételére hivatkozik, rámutatva arra, hogy az EPSO nem indokolta megfelelően, hogy miért tagadta meg a panaszostól a CBT kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférést, és hogy ez hivatali visszásságnak minősül. A jelen ügy további részében az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot.

Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Az EPSO igazgatóját tájékoztatni fogják erről a döntésről.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.); Az EPSO a T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítéletre (EBHT 2005., II-1429. o.) hivatkozott.

(2) a T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-209. o. és II-957. o.); a T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-83. o. és II-379. o.); valamint a T-53/00. sz. Angioli-ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-13. o. és II-73. o.) 83. pontját.

(3) A T-189/99. sz., Gerochristos kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2001., I-A-11. o. és II-53. o.) 25–26. pontja. E tekintetben lásd a határozat alábbi részét.

(4) Ezek a határozatok megtalálhatók az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

(5) "Az EPSO nem indokolta megfelelően, hogy miért tagadta meg a panaszostól a CBT kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférést. Ez hivatali visszásság.”

(6) A T-189/99. sz., Gerochristos kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2001., I-A-11. o. és II-53. o.) 25–26. pontja.

(7) Az ombudsman ezért nem vizsgálja tovább a kapcsolódó állítást.