Strasbourg, 2007. május 31.

Tisztelt X Úr!

2006. január 4-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság elutasította a hatodik keretprogramon belüli Marie Curie kiválósági támogatásra (EXT) vonatkozó projektjavaslatát a humánerőforrás- és mobilitási intézkedések keretében. 2006. január 17-én benyújtotta a panaszával kapcsolatos további dokumentumok másolatát.

2006. január 31-én továbbítottam panaszát a Bizottságnak, és felkértem, hogy nyilvánítson véleményt. A Bizottság 2006. április 21-én küldte meg véleményét.

A Bizottság véleményét észrevételezési felhívással együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2006. június 9-én küldött meg.

2007. január 10-én kelt levelemben tájékoztattam Önt arról, hogy a panaszával foglalkozó jogi tisztviselő személye megváltozott.

Kérésének megfelelően panaszát bizalmasan kezeljük.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

2004 májusában a panaszos a hatodik keretprogram keretében Marie Curie kiválósági támogatásra vonatkozó projektjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelynek száma [] volt (a továbbiakban: a régi javaslat). A régi javaslat 100-ból összesen 91,5-ös pontszámot kapott, és a több mint 80 javaslatból az ötödik helyre került. Sajnos ezt nem finanszírozták, mert csak az első négy javaslatot kellett finanszírozni.

A javaslat pozitív értékelése által ösztönözve a panaszos úgy döntött, hogy 2005 februárjában újra benyújtja azt. Az új benyújtást követően a javaslat új számot kapott [] (a továbbiakban: az új javaslat). Az új javaslat lényegében ugyanaz maradt, mint a régi javaslat, de a panaszos kisebb mértékben módosította annak tartalmát, ami véleménye szerint javíthatta volna a javaslat minőségét.

Ezért a panaszos meglepődve értesült arról, hogy az új javaslat 100-ból mindössze 80,5 pontot kapott. A régi javaslat ötből öt pontot kapott „A fellépés céljai szempontjából való relevanciája” kritérium tekintetében, és ötből 4,5 pontot a „Közösségi hozzáadott érték” kritérium tekintetében (1), de az új javaslat ötből csak négy pontot kapott a megfelelő „Közösségi hozzáadott érték és a célkitűzések szempontjából való relevanciája” kritérium tekintetében (2). Továbbá, míg a régi javaslat 5 pontból 4,5 pontot kapott az „irányítás és megvalósíthatóság” tekintetében, az új javaslat 5 pontból mindössze 3,5 pontot kapott ugyanazon kritérium alapján. A panaszos továbbá nem értett egyet az új javaslatra vonatkozó értékelő összefoglaló jelentés „Általános észrevételek” című szakaszában tett nyilatkozattal, amely szerint

„Bár biztosnak tűnik, hogy a csoport jó munkát fog végezni, ez sok más elméleti csoportra is igaz Európában, amelyek mostanra már ezen az általános területen dolgoznak, és nem világos, hogy miért van szükség egy másik új csoportra, hacsak nem határozza meg, hogy milyen módon lenne különleges. Ez a fő oka annak, hogy e javaslat végső pontszáma alacsonyabb, mint az előző beadványé.”

A Bizottsághoz intézett 2005. június 21-i e-mailjében a panaszos új javaslatának újraértékelését kérte olyan értékelőktől, akik nem vettek részt annak korábbi értékelésében. Az e-mailben a panaszos rámutatott a javaslatainak adott pontszámok közötti különbségre, és hangsúlyozta, hogy a második benyújtás előtt nagyon keményen dolgozott, és határozottan javította a javaslatot. Ami az új javaslatra vonatkozó értékelő összefoglaló jelentés „Átfogó észrevételek” című szakaszában tett fenti nyilatkozatot illeti, a panaszos megjegyezte, hogy a javaslat egyértelműen tartalmazta annak magyarázatát, hogy miért van szükség új kutatócsoportra, de az értékelők ezt nem látták. Ezenkívül, ha ez az állítás helytálló lett volna, azt már a régi javaslatra vonatkozó összefoglaló értékelő jelentésben meg kellett volna tenni.

A 2005. július 20-án e-mailben megküldött válaszában a Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy új javaslatát két további, a statisztikai mechanika és a számítási fizika területén jártas független szakértő újraértékelte. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy újraértékelésük eredményeit megerősítette a testület elnöke, aki elméleti fizikus is volt. A Bizottság ezért megjegyezte, hogy az új javaslat értékelésének eredményeit hét, ugyanazon vagy szorosan kapcsolódó területen tevékenykedő, nemzetközileg elismert szakértő támogatta. Az új előzetes értékelést újraértékelő további szakértők következtetéseit illetően a Bizottság kijelentette, hogy a következő okok miatt nem találtak alapvető okot az eredeti értékelés megváltoztatására:

1. A „projekt tudományos minősége” kritériumot illetően a további szakértők egyetértettek abban, hogy a panaszos olyan jó projektet javasolt, amelyet tudományosan képes megvalósítani. Ugyanakkor ugyanezeket a kérdéseket akkoriban Európa-szerte számos csapat vizsgálta, és nem volt egyértelmű, hogy a panaszos által javasolt csapat hogyan fog kiemelkedni. Minden olyan versengő pályázat, amely magasabb pontszámot kapott erre a kritériumra, jóval egyértelműbben fogalmazta meg az új ötleteket és módszereket.
2. Ami a „Csapatvezető minősége” kritériumot illeti, nem volt eltérés a legutóbbi értékeléshez képest, és a további szakértők egyetértettek abban, hogy a panaszos rendkívül kompetens kutató.
3. Ami a „menedzsment és megvalósíthatóság” kritériumot illeti, a viszonylag alacsony, 3,5 pontos pontszám indokolt volt, mivel a javasolt csapatmunka nem tűnt erősnek. Viszonylag nagy és heterogén csapatot javasoltak, és a tagok közötti kölcsönhatások nem voltak egyértelműek.
4. Ami a „közösségi hozzáadott érték és a célkitűzések relevanciája” kritériumot illeti, a javaslat valóban nagyon jó volt, ami indokolta a 4,0 pontos pontszámot, de más javaslatokhoz képest nem volt kiemelkedő. Bár a csoportvezető, azaz a panaszos karrierjére pozitív hatások voltak, nem voltak olyan célkitűzések, amelyek egyedi és kiemelkedő módon teljesültek volna, hogy igazolják a magasabb pontszámot.

Végül a Bizottság foglalkozott a panaszos régi javaslatának 2004-ben adott magasabb pontszám kérdésével. Megállapította, hogy az a két független szakértő, akik részt vettek mind a régi P roposal, mind az új javaslat értékelésében, és akiknek a személyes pontszámai időközben nem változtak jelentősen, rámutatott arra, hogy bár a régi javaslat végső pontszáma magasabb volt, az illetékes testület továbbra is úgy ítélte meg, hogy 2005-ben más javaslatok még magasabb pontszámot érdemeltek, mint a panaszos új javaslata.

Mivel a panaszos elégtelennek találta a Bizottság válaszát, 2006. január 4-én benyújtotta panaszát az európai ombudsmanhoz. Azt állította, hogy a Bizottság:

1. méltánytalanul utasította el a Marie Curie Kiválósági Támogatás keretében történő finanszírozásra irányuló javaslatát a második alkalommal benyújtott pályázat téves értékelése miatt, és
2. nem szolgált koherens magyarázattal arra vonatkozóan, hogy pályázatának egyes szempontjai miért kaptak alacsonyabb besorolási fokozatot, mint amelyet a pályázat első benyújtásakor kaptak.

A panaszos azt kérte, hogy a Bizottság finanszírozza az új javaslatát.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Az ombudsman továbbította a panaszt a Bizottságnak, és felkérte, hogy nyújtson be véleményt. Összefoglalva, a Bizottság véleménye a következő volt:

A Bizottság először is rámutatott a Marie Curie-cselekvések munkaprogramjának 2.3.3.1. szakaszában meghatározott Marie Curie kiválósági támogatások céljára, amely a magas szintű kiválóság elérésére alkalmasnak ítélt európai kutatócsoportok létrehozásának és fejlesztésének támogatása, különösen az élvonalbeli vagy interdiszciplináris kutatási tevékenységek esetében. A Bizottság hivatkozott továbbá az Európai Közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtásában a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokról szóló, 2002. december 16-i 2321/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3), és kifejtette, hogy a finanszírozandó projekteket a pályázati felhívásokra válaszul benyújtott pályázatok alapján választják ki. A pályázatokat a Bizottság szolgálatai értékelik független szakértők segítségével, a pályázatok értékelésére és a kiválasztási eljárásokra vonatkozó iránymutatásokkal (a továbbiakban: iránymutatások)(4) összhangban.

A régi, 2004. májusi javaslattal kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a panaszos azt a Marie Curie kiválósági támogatásokra vonatkozó felhívás második határidejére válaszul nyújtotta be, amelyet a Hivatalos Lap 2002. december 17-i C 315. számában tettek közzé. A pályázatot három független szakértő értékelte, és 100-ból összesen 91,5 pontot kapott. Mivel más pályázatok magasabb pontszámot kaptak, a régi pályázatot nem választották ki finanszírozásra.

Ami a panaszos 2005. februári új javaslatát illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a panaszos azt az ugyanezen intézkedésre vonatkozó következő felhívásra válaszul nyújtotta be, amelyet a Hivatalos Lap 2004. október 15-i C 255. számában tettek közzé. A pályázatot összesen négy független szakértő értékelte, és 100-ból 80,5 pontot kapott.

A Bizottság ezt követően megállapította, hogy a panaszos 2005. június 21-i, az új javaslatának újraértékelésére irányuló kérelmét követően kiegészítő értékeléseket kapott két további szakértőtől, akik ugyanannak az értékelő testületnek a tagjai voltak, de nem értékelték a javaslatát. Ezek a szakértők lényegében megerősítették az értékelés eredményét, és a panaszost erről 2005. július 20-án e-mailben tájékoztatták.

A panaszos állításaira és állításaira reagálva a Bizottság hangsúlyozta, hogy az új javaslat értékelésének minden lépését az iránymutatással összhangban hajtották végre.

A Bizottság kifejtette, hogy az értékelési folyamat elsősorban a javaslattal foglalkozó szakértők kiválasztásából állt. Ezt egy képzett projektfelelős végezte, konzultálva az értékelő bizottság elnökével és az értékelő bizottság alelnökével, akik maguk is független szakértők voltak. A kiválasztási eljárást követően a szakértők megerősítették, hogy rendelkeznek a pályázat tisztességes és megfelelő módon történő értékeléséhez szükséges szakértelemmel.

Ami magát az értékelést illeti, a Bizottság jelezte, hogy a javaslatot először a hozzá rendelt négy szakértő külön-külön értékelte, majd konszenzusos ülésre került sor az értékelő összefoglaló jelentés elkészítése céljából.

A felhívásra benyújtott valamennyi egyedi pályázat értékelési eredményeit véglegesítették és az értékelő testület plenáris ülésén megerősítették.

A Bizottság arra is rámutatott, hogy az értékelési folyamatot független megfigyelők figyelték meg, akik 2005. december 19-i zárójelentésükben dokumentálták, hogy elégedettek azzal, ahogyan a Bizottság szolgálatai ezt kezelték, valamint a Marie Curie-fellépésekre vonatkozó javaslatok egyéb értékeléseivel. A független megfigyelők zárójelentése a következőket állapítja meg:

„A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az értékeléseket igazságos, átlátható és elfogulatlan módon végezték el. Az elnökök/alelnökök és a szakértők hatékonyan látták el feladataikat. A Bizottságnak finanszírozásra ajánlott pályázatok rangsorolt listáit a Bizottság által meghatározott szabályoknak és rendeleteknek, valamint a pályázatok értékelésére és kiválasztására vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően állították össze.”

A Bizottság átadta a független megfigyelők jelentésének vezetői összefoglalóját, valamint az értékelő bizottság elnöke és alelnökei által a Bizottság Kutatási Főigazgatósága humánerőforrás- és mobilitási igazgatójának küldött 2005. augusztus 23-i levél másolatát, amelyben elégedettségüknek adtak hangot az értékelési folyamattal kapcsolatban.

A Bizottság arra is rámutatott, hogy az új javaslat értékelésére felkért négy független szakértő közül kettő a panaszos régi javaslatát is értékelte, ezáltal garantálva a következetességet. Ennek megfelelően az új javaslat végső értékelési eredményét azt követően kaptuk meg, hogy a szakértők megvizsgálták a régi javaslat előző évi értékelését, és észrevételeiket belefoglalták az új javaslatra vonatkozó értékelő összefoglaló jelentésbe, szem előtt tartva, hogy a régi javaslatra vonatkozó értékelő összefoglaló jelentéssel kapcsolatos esetleges változtatásokat indokolni kell. A Bizottság szerint ez egy szokásos eljárás az újbóli benyújtás azonosított eseteiben, és célja annak biztosítása, hogy az értékelésben bekövetkezett változások indokolása megfelelően dokumentált legyen.

A fentiek ellenére a panaszos 2005. június 21-én új javaslatának újraértékelését kérte. Bár nem kötelező kiegészítő értékelést végezni, a Bizottság szolgálatai megállapodtak abban, hogy szakértői véleményt kérnek ki két további szakértőtől, akik az értékelő testület tagjai voltak, és akik szintén megfelelő képesítéssel rendelkeztek a javaslat értékeléséhez. Ezek a szakértők ezt követően benyújtották értékelésüket az értékelő bizottság elnökének megerősítésre. A Bizottság szolgálatai megjegyezték, hogy az értékelő bizottság elnöke maga is elméleti fizikus, és jól képzett ahhoz, hogy ne csak az alkalmazott eljárást, hanem az érdemi kérdéseket is értékelje. E kiegészítő eljárás eredményeként nem találtak okot az értékelés eredményeinek megváltoztatására.

A Bizottság a következő fő okokat jelölte meg a panaszos új javaslatának a régi javaslathoz képest alacsonyabb pontszáma miatt:

1. a javasolt munka kevésbé újszerű volta, mivel az adott terület gyorsan fejlődik, valamint az, hogy nem jelezték, hogy a javasolt csoport hogyan fog kiemelkedni; és
2. az irányítási intézkedések gyengesége: a Bizottság szerint a javaslat e részének átírása valójában még rosszabbá tette azt.

A Bizottság megjegyezte, hogy annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb bizonyosságot lehessen szerezni ezekről a pontokról, az újraértékelés különösen ezekre a pontokra összpontosított. A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy a fenti magyarázatok már szerepeltek az új javaslatra vonatkozó összefoglaló értékelő jelentésben, és hogy az összefoglaló értékelő jelentés „Átfogó észrevételek” című szakaszában kifejezetten foglalkoztak a régi javaslathoz képest alacsonyabb pontszám kérdésével. Ezenkívül ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott a Bizottság a panaszosnak küldött 2005. július 20-i e-mailjében, amelyben rámutatott arra, hogy bár a régi javaslathoz 2004-ben rendelt végső pontszám magasabb volt, az illetékes testület megállapította, hogy 2005-ben más javaslatok magasabb pontszámot érdemeltek, mint a panaszos új javaslata.

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy i. a panaszos új javaslatának értékelését tisztességes és megfelelő módon, összesen hét független szakértő végezte el; és ii. a panaszost teljes körűen és egyértelműen tájékoztatták az értékelési eljárás eredményéről. A Bizottság ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy semmi nem indokolja a panaszos azon kérésének elfogadását, hogy az új javaslatához igazítsák a végleges pontszámot.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos rámutatott a javaslatainak értékelései közötti különbségre, és nem értett egyet a Bizottságnak az új javaslatának adott alacsonyabb pontszám okaira vonatkozó magyarázatával.

A panaszos különösen arra az álláspontra helyezkedett, hogy javaslatainak értékelései teljes mértékben összeegyeztethetetlenek egymással, és vitatta a Bizottság azon érveit, amelyek i. a javasolt munka előző évi benyújtáshoz képest kevésbé újszerű jellegére, valamint ii. az irányítási intézkedések gyengeségére vonatkoztak.

Ami a Bizottság arra vonatkozó érvét illeti, hogy a javasolt munka az előző évi beadványhoz képest kevésbé újszerű, a panaszos rámutatott arra, hogy a két beadvány közötti időszak, amelynek során a javaslata állítólag elvesztette újdonságát, többé-kevésbé hat hónap volt, ami túl rövid ahhoz, hogy indokolja az értékelés módosítását. Ezzel összefüggésben felteszi a kérdést, hogy amennyiben ez az állítás helytálló, a Bizottság miért nem említett olyan konkrét tudományos tanulmányokat, amelyek megoldották volna a régi javaslatában felvetett problémákat. A panaszos hozzátette, hogy e kérdésekre még észrevételeinek időpontjában, azaz két évvel javaslatának 2004. májusi első benyújtását követően sem adtak választ. Ráadásul a fizikusok az 1920-as évek óta vizsgálták a szóban forgó problémákat, és sokan még mindig megoldatlanok.

Ami a Bizottságnak az irányítási megállapodások gyengeségére vonatkozó érvét illeti, a panaszos felveti a kérdést, hogy hogyan lehetséges, hogy az átírás megváltoztatta az irányítási megállapodásokat, és úgy véli, hogy ez az érv még csak nem is indokolt vagy magyarázható. A panaszos szerint a két javaslat szakaszai lényegében azonosak voltak, és a második beadványban csak javította a megjelenítést azáltal, hogy két táblázatot tartalmazott, amelyek összefoglalják a szövegben foglaltakat. Ezért a panaszos sürgette az ombudsmant, hogy tanulmányozza régi és új javaslatainak „Irányítás és megvalósíthatóság” című szakaszát, és hasonlítsa össze azokat saját maga.

A panaszos továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a két beadvány között az egyetlen különbség az volt, hogy időközben kísérleti csoportot kezdtek felállítani a fogadó intézetben. Így az Új Javaslatban azt is megemlítette, hogy saját elméleti csapata fog együttműködni a kísérletivel. A panaszos szerint ez mindkét csapat számára pozitív lett volna, de még ha az értékelők nem is így gondolták, ez nem gyengíthette volna az új javaslatát, és különösen annak „menedzsmentjét és megvalósíthatóságát”.

Végül, ami a javaslatainak értékelései közötti különbséget illeti, a panaszos azzal érvelt, hogy az új javaslat értékelésének a régi P roposal értékelésén kellett volna alapulnia, és teljes mértékben összhangban kellett volna állnia azzal. A panaszos továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új javaslat értékelése során az értékelők csak kifogásokat kerestek a javaslat elutasítására.

A fentiek alapján a panaszos fenntartotta azt az állítását, hogy a Bizottságnak kell finanszíroznia az új javaslatát.

A HATÁROZAT

1 A javaslat és a kapcsolódó követelés állítólagos tisztességtelen elutasítása

1.1 2004 májusában a panaszos a hatodik keretprogram keretében Marie Curie kiválósági támogatásra vonatkozó projektjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelynek száma [] volt (a továbbiakban: a régi javaslat). A régi javaslat 100-ból összesen 91,5-ös pontszámot kapott, és a több mint 80 pályázatból az ötödik helyre került, de nem finanszírozták, mert csak az első négy pályázatot kellett finanszírozni.

2005 februárjában a panaszos újra benyújtotta a javaslatot, amely új számot kapott [] (a továbbiakban: az új javaslat). A Bizottság 100-ból 80,5 pontot adott neki.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy második alkalommal nyújtotta be javaslatát, amelyet a Bizottság téves értékelés miatt méltánytalanul elutasított, és azt kérte, hogy a Bizottság finanszírozza azt.

Állításának alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy az új javaslat lényegében ugyanaz maradt, mint a régi javaslat, de tartalmazott néhány javítást.

1.2 Az Európai Bizottság kijelentette, hogy a panaszos új javaslatát összesen hét független szakértő megvizsgálta, majd újra megvizsgálta, és hivatkozott az Európai Közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtására a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokról szóló, 2002. december 16-i 2321/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) (a továbbiakban: 2321/2002/EK rendelet). A Bizottság hivatkozott továbbá a pályázatok értékelésére és a kiválasztási eljárásokra vonatkozó iránymutatásokra (a továbbiakban: iránymutatások)(6).

A Bizottság ezt követően megállapította, hogy a panaszos új javaslatának értékelése során minden lépést az iránymutatással összhangban hajtottak végre. A Bizottság szerint e javaslat értékelése először is a szakértőknek egy képesített projektfelelős általi kiválasztásából állt, aki az értékelő bizottság elnökével és egy alelnökkel konzultálva járt el, akik maguk is független szakértők voltak. A kiválasztási eljárást követően a szakértők megerősítették, hogy rendelkeznek a pályázat tisztességes és megfelelő módon történő értékeléséhez szükséges szakértelemmel. A következő lépésben a javaslatot a hozzá rendelt négy szakértő mindegyike egymástól függetlenül értékelte, majd konszenzusos ülésre került sor, ahol elkészítették az értékelő összefoglaló jelentést. Az értékelés eredményeit az értékelő testület plenáris ülésén véglegesítették és megerősítették.

A Bizottság rámutatott arra, hogy az új javaslat értékelésére felkért négy független szakértő közül kettő szintén értékelte a régi javaslatot, ezáltal biztosítva a következetességet. Az új javaslatra vonatkozó végső értékelési eredmény tehát azt követően született meg, hogy a szakértők megvizsgálták a régi javaslat előző évi értékelését. Ezek a szakértők az új javaslatra vonatkozó összefoglaló értékelő jelentésbe foglalták észrevételeiket, szem előtt tartva, hogy az előző évi értékeléshez képest minden változtatást indokolni kell. A Bizottság szerint ez a rendes eljárás az újbóli benyújtás azonosított eseteiben, és célja annak biztosítása, hogy az értékelésben bekövetkezett változások indokolása megfelelően dokumentált legyen.

Továbbá, bár a javaslat újraértékelése nem kötelező, a Bizottság beleegyezett abba, hogy szakértői véleményt kérjen két további szakértőtől, amikor a panaszos 2005. június 21-i e-mailjében erre kérte. Ezek a szakértők ezt követően benyújtották értékelésüket az értékelő bizottság elnökének megerősítésre. A Bizottság arra is rámutatott, hogy az értékelő bizottság elnöke is megfelelő képesítéssel rendelkezik ahhoz, hogy értékelje mind az alkalmazott eljárást, mind a javaslat lényegét. Ebben az esetben nem találtak okot az értékelés eredményeinek megváltoztatására, és a panaszost ennek megfelelően tájékoztatták.

A Bizottság rámutatott továbbá a független megfigyelők zárójelentésére, amely szerint a 2005. évi értékeléseket általában igazságos, átlátható és elfogulatlan módon, valamint az iránymutatásokkal összhangban végezték el.

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem indokolt kiigazítani a panaszos új javaslatának végső pontszámát.

1.3 Az ombudsman alaposan tanulmányozta a 2321/2002/EK rendeletet, az iránymutatásokat, a Marie Curie-cselekvések munkaprogramját és a vonatkozó pályázati felhívásokat (a "felhívás")(7).

1.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy a 2321/2002/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése szerint a Bizottság független szakértőket jelöl ki a hatodik keretprogramban és az egyedi programokban előírt értékelés támogatására.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a független szakértők kinevezését részletesebben az iránymutatások 2.2. szakasza szabályozza. E rendelkezés szerint a Bizottság által a pályázatok értékelésének segítésére kijelölt független szakértők a tudomány, az ipar és/vagy az innováció területén tapasztalattal rendelkező, a legmagasabb szintű ismeretekkel rendelkező személyek, és az adott szakterület nemzetközileg elismert hatóságai. Az értékelő üléseken használandó független szakértők listáját az érintett igazgató(k) vagy megfelelően kinevezett küldöttek határozzák meg.

1.5 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az iránymutatások 4.1. és 4.5. szakasza szerint az egyes értékelési szakaszok a következő lépésekből állnak:

(1) A független szakértők tájékoztatója, amelynek célja, hogy tájékoztassa őket az általános értékelési iránymutatásokról és a vizsgált kutatási terület célkitűzéseiről.

(2) A pályázatok egyedi értékelése, amelynek során az egyes pályázatokat az alkalmazandó kritériumok (8) alapján független szakértők értékelik, akik egyéni értékelési formanyomtatványokat töltenek ki, pontszámokat adnak és észrevételeket tesznek.

(3) Konszenzusos ülések, amelyek során a szakértők megkísérelnek megállapodni az egyes kritériumcsoportokra vonatkozó konszenzusos jelölésről. Jelzéseiket a javaslatkoordinátornak való visszajelzésre alkalmas megjegyzésekkel indokolják, és átfogó konszenzusos jelentésről állapodnak meg, amelyet aláírnak.

A korábban benyújtott és a Bizottság által elutasított pályázatok esetében a szakértők megkaphatják a korábbi értékelő összefoglaló jelentéseket, és szükség esetén felkérhetik őket, hogy nyújtsanak be további indokolást a két jelentésben szereplő észrevételek és/vagy pontszámok közötti eltérésekre vonatkozóan.

(4) A testület értékelése, amely többek között felhasználható egy adott terület konszenzusos jelentéseinek és pontszámainak vizsgálatára és összehasonlítására, valamint a javaslatok egymás tekintetében történő felülvizsgálatára a végső vizsgálat elvégzése érdekében.

1.6 A rendelkezésre álló bizonyítékok alapos vizsgálatát követően az Ombudsman ezért úgy ítéli meg, hogy a panaszos új javaslatának az Európai Bizottság által kifejtett és a fenti 1.2. pont második bekezdésében összefoglalt értékelése megfelel a fenti 1.4. és 1.5. pontban elemzett szabályoknak és eljárásoknak.

1.7 Az ombudsman rámutat továbbá arra, hogy az iránymutatások 2.6. szakasza szerint a független megfigyelők feladata, hogy független tanácsot adjanak az Európai Bizottságnak az értékelési ülések lebonyolításáról, méltányosságáról és méltányosságáról, az eljárások javításának módjairól, az üléseken alkalmazott értékelési kritériumokról, valamint arról, hogy az értékelők hogyan alkalmazzák ezeket a kritériumokat.

Az Ombudsman ezért úgy véli, hogy helytálló a Bizottság azon érve, miszerint a független megfigyelők 2005. december 19-i zárójelentése szerint „(…) az értékeléseket igazságos, átlátható és elfogulatlan módon végezték el”.

1.8 Végül az ombudsman üdvözli azt a tényt, hogy bár a javaslat újraértékelése nem kötelező, a Bizottság a panaszos 2005. június 21-i kérését követően beleegyezett abba, hogy két további szakértő véleményét kérje ki. Ezek a szakértők ezt követően megerősítés céljából benyújtották eredményüket az értékelő bizottság elnökének, aki szintén megfelelő képesítéssel rendelkezett ahhoz, hogy értékelje mind az alkalmazott eljárást, mind a javaslat lényegét. Az ombudsman megjegyzi, hogy a további szakértők nem találtak okot az új javaslat értékelési eredményeinek megváltoztatására.

1.9 A fenti megfontolások alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság saját eljárásait követte, és semmi nem utal arra, hogy az új javaslat értékelése tisztességtelen lett volna. Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot a panaszos első állításával kapcsolatban, és úgy véli, hogy nem tartható fenn a panaszos kapcsolódó követelése, miszerint a Bizottságnak kell finanszíroznia az új javaslatát.

2 Az új javaslatnak odaítélt alacsonyabb pontszám okainak koherens magyarázatának állítólagos hiánya

2.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság nem adott számára koherens magyarázatot arra vonatkozóan, hogy az új javaslata miért kapott bizonyos kritériumok tekintetében alacsonyabb pontszámot, mint a régi javaslata.

2.2 Véleményében az Európai Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszost teljes körűen és egyértelműen tájékoztatták az értékelési eljárás eredményéről, és a következő fő okokat jelölte meg a panaszos új javaslatának adott alacsonyabb pontszámra:

1. a javasolt munka kevésbé újszerű volta, valamint az, hogy nem jelezték, hogy a javasolt csoport hogyan fog kiemelkedni; és
2. az irányítási intézkedések gyengesége: a Bizottság szerint a javaslat e részének átírása valójában még rosszabbá tette azt.

A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy ezek a magyarázatok már szerepeltek az új javaslatra vonatkozó összefoglaló értékelő jelentésben, és hogy az összefoglaló értékelő jelentés „Átfogó észrevételek” című szakaszában kifejezetten foglalkoztak a régi javaslathoz képest alacsonyabb pontszám kérdésével.

Ezen túlmenően a Bizottság utalt a panaszosnak küldött 2005. július 20-i e-mailjére, amelyben i. tájékoztatta őt az új javaslat újraértékelésének eredményéről, és ii. rámutatott arra, hogy bár a régi javaslatnak 2004-ben adott végső pontszám magasabb volt, mint 2005-ben, az illetékes testület megállapította, hogy 2005-ben más javaslatok magasabb pontszámot érdemeltek, mint a panaszos új javaslata.

2.3 Észrevételeiben a panaszos hangsúlyozta a javaslatainak értékelései közötti különbségeket, és nem értett egyet az Európai Bizottságnak az eltérések okaira vonatkozó magyarázataival. A panaszos különösen a Bizottság azon érveit vitatta, amelyek i. a javasolt munka kevésbé újszerű voltára, valamint ii. az irányítási intézkedések gyengeségére vonatkoztak. Sürgette az ombudsmant, hogy tanulmányozza régi és új javaslatainak „Kezelés és megvalósíthatóság” című szakaszát, és hasonlítsa össze azokat saját maga. A panaszos azzal is érvelt, hogy az Új Javaslatban tett kijelentése, miszerint saját elméleti csapata együtt fog működni azzal a kísérleti csapattal, amely időközben megkezdte létrehozását a Fogadó Intézetben, nem gyengíthette volna Új Javaslatát, mivel ez az együttműködés mindkét csapat számára pozitív lett volna. Úgy vélte, hogy az új javaslatának értékelését a régi P roposal értékelésére kellett volna alapozni, és annak teljes mértékben összhangban kellett volna állnia azzal.

2.4 Az ombudsman először is emlékeztet arra, hogy hasonló ügyekben hozott korábbi határozataiban megállapította, hogy a Bizottság, és nem az ombudsman feladata a projektjavaslatok értékelése (9). Ezért az ombudsman nem tud eleget tenni a panaszos észrevételeiben megfogalmazott azon kérésének, hogy az ombudsman tanulmányozza régi és új javaslatainak „Irányítás és megvalósíthatóság” című szakaszát, és hasonlítsa össze azokat saját maga. Ennek megfelelően a panaszos második állításának ombudsman általi vizsgálata csak annak megállapítására összpontosít, hogy a Bizottság kellően egyértelmű és koherens módon indokolta-e az új javaslatának adott alacsonyabb pontszámot.

2.5 Az ombudsman alaposan tanulmányozta az új javaslatra vonatkozó összefoglaló értékelő jelentést, és különösen annak "Átfogó megjegyzések"című szakaszát, amely kifejezetten foglalkozik a régi javaslathoz képest alacsonyabb pontszám kérdésével, és a következőket mondja ki:

„Bár biztosnak tűnik, hogy a csoport jó munkát végezne, ez sok más elméleti csoportra is igaz Európában, amelyek mostanra már ezen az általános területen dolgoznak, és nem világos, hogy miért van szükség egy másik csoportra, hacsak nem határozza meg, hogy milyen módon lenne különleges. Ez a fő oka annak, hogy e javaslat végső pontszáma alacsonyabb, mint az előző beadványé.”

Az ombudsman véleménye szerint ez a magyarázat összhangban van a Bizottság által a panaszosnak 2005. július 20-án e-mailben adott magyarázattal, amely szerint „(…) ugyanazokat a kérdéseket mostanra már Európa-szerte számos csapat vizsgálja, és nem világos, hogy a javasolt csoport hogyan teljesítene kiválóan. Minden olyan versengő javaslat, amely magasabb pontszámot kapott erre a kritériumra, jóval egyértelműbben fogalmazta meg az új ötleteket és módszereket. Ez a magyarázat összhangban van a Bizottság e panaszról szóló véleményében szereplő azon hivatkozással is, hogy a javasolt munka az előző évi benyújtáshoz képest kevésbé újszerű, és nem tüntették fel, hogy a javasolt csoport hogyan teljesítene kiválóan.

Ebben az összefüggésben az ombudsman tudomásul vette a panaszos észrevételét, miszerint a fizikusok az 1920-as évek óta vizsgálják azokat a problémákat, amelyeket a régi javaslatában felvetett, és ezek közül sok még mindig megoldatlan. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a Bizottság fent említett nyilatkozataiból egyértelműen kitűnik, hogy a javasolt munka csökkent újdonsága arra a tényre vonatkozik, hogy más csoportok is vizsgálták ugyanazokat a kérdéseket, és nem jelenti azt, hogy ezeket a kérdéseket megoldották.

2.6 Az ombudsman rámutat továbbá arra, hogy az új javaslatra vonatkozó összefoglaló értékelő jelentés "Átfogó megjegyzések"részében a szakértők azt állítják, hogy az alacsonyabb pontszám fő oka az a tény, hogy Európában számos más elméleti csoport is dolgozott a panaszos által javasolt területen. Ugyanebben a szakaszban a szakértők az alacsonyabb pontszám további okaiként megemlítik a javasolt csoport méretét és a javasolt program nem megfelelő összpontosítását.

2.7 Végül az ombudsman tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a véleményében foglalt kijelentését, miszerint az új javaslatot értékelő független szakértők a szokásos eljárásnak (10) megfelelően megjegyzéseiket belefoglalták az értékelő összefoglaló jelentésbe, szem előtt tartva, hogy a régi javaslat értékelő összefoglaló jelentéséhez képest minden változtatást indokolni kell.

2.8 A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottság nem mulasztotta el, hogy következetes magyarázatot adjon a panaszosnak arra vonatkozóan, hogy új javaslata miért kapott alacsonyabb pontszámot, mint régi javaslata, a .. Ezért az ombudsman a panaszos második állításával kapcsolatban sem állapít meg hivatali visszásságot.

3 Következtetések

Az ombudsman megállapítja, hogy a panasz kivizsgálása nem tárt fel hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

A Bizottság elnökét tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) A Marie Curie-cselekvések 2004. januári munkaprogramjának Mob-B. melléklete szerint, amely a régi javaslat értékelésére is alkalmazandó volt, „A program/cselekvés célkitűzései szempontjából való relevanciát” és „A Közösség számára biztosított hozzáadott értéket” két külön kritériumként kellett értékelni. A munkaprogram 2004. januári kiadása elérhető a vonatkozó információs csomagban az Europa honlapon (http://cordis.europa.eu/fp6/dc/index.cfm?fuseaction=UserSite.FP6DetailsCallPage&call_id=32).

(2) A Marie Curie-cselekvések 2004. szeptemberi munkaprogramjának Mob-B. melléklete szerint, amely az új javaslat értékelésére is alkalmazandó volt, a „Hozzáadott érték és a célkitűzések relevanciája” kritérium váltotta fel a fenti két külön kritériumot. A munkaprogram 2004. szeptemberi kiadása elérhető a vonatkozó információs csomagban az Europa honlapon (http://cordis.europa.eu/fp6/dc/index.cfm?fuseaction=UserSite.FP6DetailsCallPage&call_id=32).

(3) HL L 355., 23. o.

(4) Az iránymutatások elérhetők az Europa honlapon (http://cordis.europa.eu/fp6/find-doc-specific.htm#evalproc).

(5) HL L 355., 23. o.

(6) Az iránymutatások elérhetők az Europa honlapon (http://cordis.europa.eu/fp6/find-doc-specific.htm#evalproc).

(7) Lásd a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs egyedi program közvetett KTF-tevékenységeire vonatkozó pályázati felhívások IV. mellékletét (A Marie Curie kiválósági támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások): „Az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása”, HL 2004. C 255., 12. o. Az ombudsman tudomásul veszi, hogy az iránymutatások 4.3. szakasza szerint minden kritériumot 0-tól 5-ig terjedő skálán jelöltek meg, és adott esetben félpontokat lehetett adni. Az iránymutatások 4.4. szakaszával és a felhívással összhangban ezt követően a munkaprogram Mob-B. mellékletének 2. táblázatában meghatározott súlyozásokat alkalmazták az így kapott pontokra, ami 0-tól 100-ig terjedő skálán kifejezett összpontszámot eredményezett.

(8) A felhívás és a munkaprogram 2.3.3.1. szakasza szerint az alkalmazandó értékelési kritériumokat a munkaprogram Mob-B. melléklete sorolja fel.

(9) Lásd például az 1365/2004/TN sz. panasszal kapcsolatos határozatának 1.3. pontját, amely elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

(10) Lásd a fenti 1.5. pont (3) bekezdésének második francia bekezdését.