Strasbourg, 2006. december 13.

Tisztelt J. Úr!

2005. október 21-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Parlament ellen a PE/98/A és a PE/99/A nyílt versenyvizsgán való részvétele miatt.

2005. december 5-én továbbítottam a panaszt a Parlament elnökének. A Parlament 2006. március 31-én nyilvánított véleményt. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2006. május 30-án küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

Az 1029/2004/AJ. sz.
panasz előzményei

A panaszos részt vett az Európai Parlament által szervezett PE/98/A nyílt versenyvizsgán (vezető tanácsosok (A5/A4) Távközlési szakértelemmel rendelkező mérnökök)(1). A versenyvizsga első lépése az volt, hogy a vizsgabizottság értékelte a pályázók képesítését, és összeállította a szóbeli vizsgára bocsátandó 15 legjobb pályázó listáját.

2004. március 29-én a panaszost arról tájékoztatták, hogy pályázatát elutasították, mivel nem szerepelt a 15 legjobb jelölt között.

2004. március 31-én a panaszos írásban kérte a Parlamenttől kérelmének felülvizsgálatát. Kártérítést is követelt a faji megkülönböztetés és az átláthatóság hiánya miatt. E levél másolatát megküldte az ombudsmannak, amelyet panaszként (1029/2004/AJ) iktattak.

Az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadhatatlannak nyilvánította a panaszt, mivel a panaszos panaszának benyújtásakor még nem tette meg a megfelelő közigazgatási lépéseket a Parlament felé.

1897/2004/ELB sz. panasz

2004. június 7-én a panaszos megismételte panaszát az ombudsmannál.

Kifejtette, hogy 2004. április 21-én a Parlament arról tájékoztatta, hogy a PE/98/A nyílt versenyvizsga iránti kérelmét újból megvizsgálták, de a versenyvizsgából való kizárásáról szóló határozatot helybenhagyták. A Parlament kifejtette, hogy valamennyi jelöltre ugyanazokat a kritériumokat alkalmazták. Ezeket a kritériumokat az értékelő lapon tüntették fel. A panaszos képesítéseiért és szakmai tapasztalatáért 20-ból 9,76 pontot kapott, így a 37 jelölt közül a 25. helyen állt. A vizsgabizottság által összeállított értékelőlap egy példányát megküldték a panaszosnak.

A panaszt elfogadhatatlannak nyilvánították, mivel az EK-Szerződés 195. cikke szerint nem volt elegendő indok a vizsgálat megindítására. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Parlament 2004. április 21-i válasza ésszerűnek tűnt, és hogy a panaszos nem fejtette ki, miért helytelen ez a válasz.

3237/2004/ELB sz. panasz

2004. október 8-án a panaszos újabb panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz a PE/98/A nyílt versenyvizsgáról való kizárása miatt. A panaszos azt állította, hogy a Parlament nem értékelte helyesen szakmai tapasztalatát, mivel 20 éves szakmai tapasztalatáért csak 1,36 pontot kapott. A panaszos azzal is érvelt, hogy faji alapon diszkriminálták egy fénykép miatt, amelyet az önéletrajzához csatolt.

Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban. 2005. július 20-án hivatali visszásság megállapítása nélkül lezárta az ügyet. Összefoglalva a következő megjegyzéseket teszi:

1. a panaszos azon állítását illetően, hogy a Parlament nem értékelte helyesen szakmai tapasztalatát, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Parlament észszerű magyarázatot adott arra vonatkozóan, hogy milyen alapon értékelte a panaszos szakmai tapasztalatát, és hogy milyen pontokat kapott a panaszos szakmai tapasztalatáért.
2. a panaszos faji alapon történő hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó állítását illetően az ombudsman nem talált bizonyítékot annak alátámasztására.

A jelen kifogásról: 3501/2005/ELB sz. panasz

2005. október 21-én a panaszos új levelet küldött az ombudsmannak.

A PE/98/A nyílt versenyvizsgát illetően a panaszos kijelentette, hogy meglepődve tapasztalta, hogy képesítései nem érték el a maximális pontszámot (6-ból 5,2-t). Az 1981-ben („DUT Electronique”), 1987-ben („Maîtrise d'informatique”), 1988-ban (mérnöki diploma) és 1996-ban („Mastère en sécurité des systèmes informatiques”) szerzett diplomákra hivatkozik.

Azzal érvelt, hogy a Parlament tévesen értékelte szakmai tapasztalatának időtartamát (3 évvel és 4 hónappal több, mint a versenyvizsga-felhívásban előírt 11 év). Szakmai tapasztalatának tényleges időtartama 15 év és 9 hónap, mivel a versenyvizsgára való jelentkezéshez szükséges oklevél az volt, amelyet 1987-ben szerzett, és utolsó szerződése 2003-ban járt le. Ezenkívül a Parlament nem vette figyelembe az oklevelét követő szakképzési időszakokat, azaz az egy évet. Nem értette, hogy miért csak akkor adnak pontokat, ha a pályázó több mint 11 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.

A panaszos megkérdőjelezte az egyes szakterületeken szerzett pontszámokat (5.2-ből 1,4), hivatkozva az egyes szakterületeken szerzett szakmai tapasztalatára. Azzal is érvelt, hogy diszkriminálják. Kifejti, hogy bírósági eljárást indított a francia bíróságok előtt. A panaszos tudni szeretné, hogy hány színes bőrű személy dolgozik a Parlamentnek. Azt is elmondta, hogy hosszú franciaországi szolgálatáért aranyérmet kapott.

Végül előadta, hogy pályázott a PE/99/A nyílt versenyvizsgára, amelynek feltételei kevésbé szigorúak voltak, de pályázatát nem választották ki.

Összefoglalva, a panaszos azt állította, hogy:

1. a Parlamentnek meg kellett volna adnia számára a képesítéséhez szükséges maximális pontszámot;
2. A Parlament tévesen értékelte szakmai tapasztalatának időtartamát, mivel szakmai tapasztalatának tényleges időtartama 15 év és 9 hónap. Ehhez kapcsolódóan a panaszos azzal érvelt, hogy nem érti, miért csak akkor adnak pontokat, ha a pályázók több mint 11 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek;
3. a Parlamentnek minden egyes szakmai tapasztalatért több pontot kellett volna adnia számára;
4. a Parlament faji alapon diszkriminálta;
5. A Parlament tévesen döntött úgy, hogy nem választja ki a PE/99/A nyílt versenyvizsgára benyújtott pályázatát.

A panasz azon részének alapos vizsgálatát követően, amely a panaszosnak a PE/98/A nyílt versenyvizsgán való részvételére vonatkozott, az ombudsman úgy határozott, hogy nincs elegendő indok arra, hogy vizsgálatot indítson a többletpontok megadására vonatkozó állítással kapcsolatban csak akkor, ha a pályázók több mint 11 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, valamint a faji megkülönböztetésre vonatkozó állítással kapcsolatban, mivel ezekkel a kérdésekkel a 3237/2004/ELB panaszról szóló, 2005. július 20-i határozatában foglalkozott. Ami a panaszosnak a PE/99/A nyílt versenyvizsga keretében benyújtott kérelmének elutasításával kapcsolatos észrevételét illeti, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az túl homályos ahhoz, hogy vizsgálatot indokoljon.

Az ombudsman ezért vizsgálatot indított a következő állításokkal kapcsolatban:

1. a Parlamentnek meg kellett volna adnia számára a képesítéséhez szükséges maximális pontszámot;
2. a Parlament tévesen értékelte szakmai tapasztalatának időtartamát, mivel szakmai tapasztalatának tényleges időtartama 15 év és 9 hónap;
3. A Parlamentnek a szakmai tapasztalat minden egyes területén több pontot kellett volna adnia számára.

A panaszost és a Parlamentet ennek megfelelően tájékoztatták.

A VIZSGÁLAT

Az Európai Parlament véleménye

A Parlament véleménye a következőképpen foglalható össze:

Ami a panaszos képesítéseit illeti, a vizsgabizottság – amint az az értékelőlapon is szerepel – csak a teljes egyetemi végzettséget értékelte. Ezenkívül az információtechnológiai mesterfokozatot, amelyet állítólag a panaszos 1987-ben szerzett meg, nem említették a pályázatában.

Ami a panaszos szakmai tapasztalatának időtartamát illeti, a vizsgabizottság azt a következőképpen értékelte: A versenyvizsgán való részvételre jogosító oklevél megszerzését követően és a versenyvizsga-felhívásban előírt 11 éves időszakon túl szerzett szakmai tapasztalat minden egyes éve után 0–0,4 pontot kaptak. A panaszos 1988. június 29-én szerezte meg mérnöki diplomáját; következésképpen a Testület nem vehette figyelembe az említett időpont előtt szerzett szakmai tapasztalatát. A panaszos szakmai tapasztalata tehát a versenyvizsgához szükséges minimumon túl 3 év és 4 hónap. A nem egyetemi szakmai képzésről szóló igazolásokat nem vették figyelembe.

Ami a panaszosnak az egyes területekre adott pontszámokat illeti, a vizsgabizottság kizárólag a panaszos által a pályázatában megadott információkra támaszkodott, amelyeket a jelentkezési határidő (azaz 2004. március 16.) előtt benyújtott dokumentumok is alátámasztottak. A Testület nem tudta figyelembe venni a panaszos által az önéletrajzában és a felülvizsgálati kérelmében szolgáltatott információkat, mivel az önéletrajz nem igazoló dokumentum, és a pályázatok benyújtási határidejét követően benyújtott információkat nem lehetett figyelembe venni. A panaszos három szerződés másolatát nyújtotta be, amelyek nem részletezték feladatai jellegét, és megemlítette a különböző szerződések kezdetének és végének egymást átfedő időpontjait. A pályázati űrlapon szereplő információk és a panaszos által benyújtott három szerződés másolatai alapján a Testület úgy ítélte meg, hogy a panaszos tíz terület megfelelő kombinációjával rendelkezik. A tíz területen szerzett szakmai tapasztalat értékelése csak a jelentkezési lapon szereplő információkon alapult, mivel nem állt rendelkezésre igazoló dokumentum. Következésképpen a tanács csak 1,4 pontot adhatott neki.

A Parlament úgy vélte, hogy a vizsgabizottság az alkalmazandó szabályoknak megfelelően járt el, és nem történt szabálytalanság.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát. Észrevételeihez csatolta a hosszú szolgálatért járó aranyéremmel kapcsolatos levél másolatát és mesterfokozatának másolatát („Maîtrise des sciences et techniques”). Jelezte, hogy faji megkülönböztetés miatt bírósági eljárást indított a francia bíróságok előtt. Tájékoztatást kért jogairól, és jelezte, hogy támogatja a békés rendezést. Végül kijelentette, hogy az ilyen típusú manipulációk gyakoriak a "bizottságban". Kérte „a 2002. évi éves jelentést”,„az igazgatási szabálytalanságokról [és] a megkülönböztető bánásmódról” szóló jelentést, valamint a kiválasztási eljárás megsemmisítését.

A HATÁROZAT

1 Előzetes megjegyzések

1.1 Az Ombudsman megjegyzi, hogy észrevételeiben a panaszos kért néhány dokumentumot, nevezetesen a 2002-es éves jelentést, valamint egy jelentést az adminisztratív szabálytalanságokról és a diszkriminatív bánásmódról. Az ombudsman azt tanácsolja a panaszosnak, hogy pontosítsa kéréseit, és azokat közvetlenül az érintett intézményhez intézze.

1.2 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a közösségi bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a pályázók képesítéseinek és vonatkozó szakmai tapasztalatának értékelése során. Ha a panaszos jelölt ezzel összefüggésben vitatja a Testület értékelésének helytállóságát, az ombudsmannak nincs hatásköre arra, hogy saját ítéletével helyettesítse a Testület ítéletét, és felülvizsgálata annak vizsgálatára korlátozódik, hogy a Testület mérlegelési jogkörének gyakorlása nem tartalmazott-e nyilvánvaló hibát (2).

2 A versenyvizsga-felhívás vonatkozó rendelkezései

A versenyvizsga-felhívás vonatkozó része a következőket írja elő:

„B. KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK

1. Szükséges képesítések és szakmai tapasztalat

a) Hivatalosan elismert egyetemi diploma, lehetőleg az információs és kommunikációs technológiák területén.

A vizsgabizottság figyelembe veszi a különböző oktatási rendszereket (lásd: I. melléklet).

ÉS

b) Legalább 11 éves multidiszciplináris szakmai tapasztalat az információs és kommunikációs technológiák területén, amelyet a versenyvizsgára bocsátást lehetővé tevő oklevél megszerzését követően szerzett. Ennek a tapasztalatnak a következő területek közül legalább nyolc logikai kombinációját kell magában foglalnia:

(...)

Csak a III.B.1. szakasz a) pontjában előírt képzést követően szerzett szakmai tapasztalat vehető figyelembe.

Szakmai tapasztalatként az alábbiakra fordított idő felét, de legfeljebb egy évet is figyelembe veszik:

bármely további tanulmányi időszak a versenyvizsga valamely területén,

- a fenti 1. szakasz a) pontjában meghatározott végzettség megszerzését követő szakorvosi vagy szakképzési időszak, bizonyítvánnyal.

Ha a III.B.1. szakasz b) pontjában említett szakorvosi vagy felsőfokú szakképzés időszaka egybeesik a szakmai tevékenység időszakával, a vizsgabizottság csak a szakmai tevékenység időszakát veszi figyelembe.

A jelentkezési lapon részleteznie kell szakmai tapasztalatát, végzettségét, képzését és tanulmányait, és ezt igazoló dokumentumokkal kell alátámasztania.

(...)

3. Igényelt igazoló dokumentumok

A jelentkezési laphoz csatolnia kell a tanulmányait, szakmai tapasztalatát és nyelvtudását igazoló dokumentumokat.

A III.B.1. szakaszban említett szakmai tapasztalat igazolásához kérjük, hogy az alábbiakban felsorolt igazoló dokumentumok közül egyet vagy többet nyújtson be útmutatásul:

munkaszerződések vagy igazolások, kinevezési igazolások, amelyek feltüntetik a végzett tevékenység jellegét, és amelyeket olyan fizetési jegyzékeknek kell kísérniük, amelyek egyértelműen feltüntetik az ilyen szakmai tapasztalat kezdetének és adott esetben befejezésének időpontját,

jelenlegi szakmai tevékenység esetén a legutóbbi fizetési jegyzék a tevékenység időtartamának igazolására,

önálló vállalkozói tevékenység igazolása (pl. adóbevallások, héabevallások, cégnyilvántartási bejegyzés, társadalombiztosítási okmányok, számlák).

Az önéletrajz nem tekinthető igazoló dokumentumnak.”

3 A képesítési pontok odaítélésének állítólagos elmulasztása

3.1 A panaszos részt vett az Európai Parlament által szervezett PE/98/A nyílt versenyen. Pályázatát kizárták a versenyből, mert nem szerepelt a 15 legjobb jelölt között. Képesítéséért 6 pontból 5,2 pontot kapott. A panaszos azt állította, hogy a Parlamentnek meg kellett volna adnia számára a képesítéseiért adható maximális pontszámot.

3.2 Véleményében a Parlament kifejtette, hogy a vizsgabizottság - amint az az értékelőlapon is szerepel - csak a teljes egyetemi végzettséget értékelte. Ezenkívül az információtechnológiai mesterfokozatot, amelyet állítólag a panaszos 1987-ben szerzett meg, nem említették a pályázatában.

3.3 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a fent említett versenyvizsga-felhívás (lásd a 2. pontot) rendelkezései értelmében a pályázóknak a jelentkezési lapon részletesen ismertetniük kell képzettségüket, és ezt alá kell támasztaniuk a vonatkozó igazoló dokumentumokkal. Ezért e rendelkezések, a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elve (3) és a közösségi bíróságok vonatkozó ítélkezési gyakorlata (4) fényében a vizsgabizottság csak a pályázók által benyújtott pályázatokban a képesítésükre vonatkozóan megadott információkat (és a vonatkozó igazoló dokumentumokat) vehette figyelembe. Az ombudsman megjegyzi, hogy véleménye szerint a Parlament a vonatkozó szakaszban kifejtette, hogy a panaszos 1987-ben szerzett oklevelét nem említették a kérelmében. Megjegyzi továbbá, hogy úgy tűnik, a panaszos nem kérdőjelezte meg ezen érv ténybeli pontosságát. A fentiek fényében az Ombudsman úgy véli, hogy nem állapítható meg, hogy a Testület nyilvánvaló hibát követett volna el a panaszosnak a képesítéséért adott pontszámokat illetően. Ezért nem állapít meg hivatali visszásságot a panasz ezen aspektusát illetően.

4 A szakmai tapasztalat időtartamának állítólagos téves értékelése

4.1 A panaszos azt állította, hogy a Parlament tévesen értékelte szakmai tapasztalatának időtartamát, mivel szakmai tapasztalatának tényleges időtartama 15 év és 9 hónap, nem pedig 3 év és 4 hónap. Ezenkívül a Parlament nem vette figyelembe az oklevelét követő szakképzési időszakokat, azaz az egy évet.

4.2 Véleményében a Parlament kijelentette, hogy a vizsgabizottság a következőképpen értékelte a panaszos szakmai tapasztalatát: A versenyvizsgán való részvételre jogosító oklevél megszerzését követően és az előírt 11 éven túl szerzett szakmai tapasztalat minden egyes évéért 0–0,4 pontot adtak. A panaszos 1988. június 29-én szerezte meg mérnöki diplomáját; következésképpen a vizsgabizottság nem vehette figyelembe az említett időpont előtt szerzett szakmai tapasztalatát. A panaszos szakmai tapasztalata tehát a versenyvizsgához szükséges minimumon túl 3 év és 4 hónap. A nem egyetemi szakmai képzésről szóló igazolásokat nem vették figyelembe.

4.3 Először is az ombudsman megjegyzi, hogy a versenyvizsga-felhívás szerint a megkövetelt szakmai tapasztalat "legalább 11 éves, a versenyvizsgára bocsátást lehetővé tevő oklevél megszerzését követően az információs és kommunikációs technológiák területén szerzett multidiszciplináris szakmai tapasztalat"volt. Ezért ésszerű volt, hogy a vizsgabizottság csak annyiban adjon pontokat a panaszos szakmai tapasztalatáért, amennyiben ez a tapasztalat meghaladja a felhívásban előírt 11 éves minimumot. Mivel a versenyvizsgán való részvételre jogosító oklevelet 1988-ban szerezték meg, mivel a minimálisan megkövetelt szakmai tapasztalat 11 év volt, és mivel a versenyvizsga zárónapja 2004. március 16. volt, az ombudsman nem fogadja el a panaszos azon érvét, hogy 15 év és 9 hónap szakmai tapasztalat után további pontokat kellett volna adni. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Parlament úgy ítélte meg, hogy a panaszos által benyújtott igazoló dokumentumokra tekintettel a versenyvizsga-felhívásban előírt 11 éves időszakon túli szakmai tapasztalata 3 év és 4 hónap volt. A panaszos konkrét érvek, valamint a kérelme tartalmára és az ahhoz csatolt dokumentumokra való hivatkozások alapján nem vitatta, hogy 11 éven túli tapasztalata meghaladta a 3 évet és a 4 hónapot.

4.4 Ami a panaszos további egy év szakmai tapasztalatnak megfelelő szakképzési időszakait illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy a Parlament kijelentette, hogy a nem egyetemi szakmai képzésről szóló igazolásokat nem vették figyelembe. Emlékeztet arra, hogy a versenyvizsga-felhívás értelmében: „Az alábbiakra fordított idő felét, de legfeljebb egy évet szakmai tapasztalatként is figyelembe veszik:

(...)

- a fenti 1. szakasz a) pontjában meghatározott végzettség megszerzését követő szakorvosi vagy szakképzési időszak, bizonyítvánnyal.

Ha a III.B.1. szakasz b) pontjában említett szakorvosi vagy felsőfokú szakképzés időszaka egybeesik a szakmai tevékenység időszakával, a vizsgabizottság csak a szakmai tevékenység időszakát veszi figyelembe.”

Ez utóbbi rendelkezést figyelembe véve az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem állította és nem is bizonyította a kérelmének és az ahhoz csatolt dokumentumoknak a tartalmára vonatkozó konkrét hivatkozások alapján, hogy a kérelmében említett szakképzési időszakok nem esnek egybe a szakmai tevékenység időszakával.

4.5 A fentiek alapján nem állapítható meg, hogy a vizsgabizottság nyilvánvaló hibát követett volna el a panaszos szakmai tapasztalata hosszának értékelése során. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy a panasz e vonatkozását illetően nem áll fenn hivatali visszásság.

5 A szakmai tapasztalat egyes területeire vonatkozó pontok odaítélésének állítólagos elmulasztása

5.1 A panaszos azt állította, hogy a Parlamentnek több pontot kellett volna adnia számára a szakmai tapasztalat minden egyes területén. Megkérdőjelezi az egyes területeken szerzett szakmai tapasztalatáért odaítélt pontok (5.2 pontból 1,4 pont) helyességét.

5.2 A Parlament szerint a vizsgabizottság kizárólag a panaszos által a pályázatában szolgáltatott információkra támaszkodott, amelyeket a jelentkezési határidő előtt benyújtott dokumentumok is alátámasztottak. A Testület nem tudta figyelembe venni a panaszos által az önéletrajzában és a felülvizsgálati kérelmében szolgáltatott információkat. A panaszos három szerződés másolatát nyújtotta be, amelyek nem részletezték feladatai jellegét, és megemlítette a különböző szerződések kezdetének és végének egymást átfedő időpontjait. A Testület úgy ítélte meg, hogy a panaszos tíz terület megfelelő kombinációjával rendelkezik, és 1,4 pontot adott neki.

5.3 Az ombudsman először is emlékeztet arra, hogy a fent említett versenyvizsga-felhívás rendelkezései (lásd a 2. pontot) értelmében a pályázóknak szakmai tapasztalatuk igazolására "munkaszerződéseket vagy igazolásokat, kinevezési igazolásokat kellett benyújtaniuk, amelyek feltüntetik az elvégzett tevékenység jellegét". A panaszos értékelő lapja alapján az ombudsman úgy értelmezi, hogy a szakmai tapasztalat minden egyes területén 0–0,4 pontot kapott. Megjegyzi, hogy a panaszos által a pályázatával együtt benyújtott igazoló dokumentumok vizsgálatát követően a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy tíz terület megfelelő kombinációjával rendelkezik, és összesen 1,4 pontot adott (a tíz terület mindegyikére 0,1 vagy 0,2 pontot). A petíció benyújtója tudomásul veszi a Parlament azon észrevételét is, hogy a panaszos által benyújtott dokumentumok nem voltak kellően részletesek szakmai tapasztalatának jellegét illetően. Ilyen körülmények között nem nyert bizonyítást, hogy a vizsgabizottság nyilvánvaló hibát követett volna el az egyes szakmai tapasztalati területeknek odaítélt pontszámokat illetően. Ezért az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a panasz e vonatkozását illetően.

6 Igénylés

6.1 A panaszos észrevételeiben a kiválasztási eljárás megsemmisítését kérte.

6.2 A fenti 3.3., 4.5. és 5.3. pontban tett megállapításai fényében az Ombudsman úgy véli, hogy a követelés nem tartható fenn.

7 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Parlament nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a döntésről a Parlament elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) HL 2004. C 38., A. o.

(2) Vö. a 2126/2003/PB panaszról szóló határozat 2.4. pontjával; Az F-12/05. sz., Tas kontra Bizottság ügyben 2006. július 11-én hozott ítélet (még nem tették közzé) 39. pontja.

(3) Vö. a T-173/99. sz., Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2000., I-A-101. o. és II-433. o.) 87. pontjával; A T-5/04. sz., Scano kontra Bizottság ügyben 2005. július 13-án hozott ítélet (még nem tették közzé) 45. pontja.

(4) Vö. a T-214/99. sz., Carrasco Benitez kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2000., I-A-257. o. és II-1169. o.) 77. pontjával.