Strasbourg, 2007. május 2.

Tisztelt F. Asszony!

2005. szeptember 5-én Ön saját maga és más „kisegítő konferenciatolmácsok” nevében panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen az „kisegítő konferenciatolmácsok” részére történő állítólagos késedelmes fizetés miatt.

2005. október 6-án továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. 2006. január 10‐én a Bizottság megküldte véleményét angol nyelven, 2006. január 19‐én pedig annak francia fordítását.

2006. január 24-én továbbítottam Önnek az Ön által 2006. február 21-én megküldött észrevételezési felhívással együtt.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Elnézést kérek, hogy ennyi időbe telt, mire befejeztem panaszának kivizsgálását.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők voltak:

Háttér (2201/2005/MF. sz. panasz)

2005. június 16-án a panaszos, az Európai Parlamentnek kisegítő jelleggel dolgozó konferenciatolmács (a továbbiakban: ACI) saját maga és más kisegítő konferenciatolmácsok (a továbbiakban: ACI) nevében panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen.

Panaszában a panaszos azt állította, hogy 2004 harmadik negyedévétől kezdődően a Bizottság, amely a kisegítő konferenciatolmácsok valamennyi díjának megfizetéséért felelős intézmény volt, nem fizette ki számukra a nyújtott tolmácsolási szolgáltatásokat. A panaszos azt állította, hogy 2005. január közepén az ACI-k kapcsolatba léptek a Bizottsággal, hogy magyarázatot kapjanak a helyzetre. 2005. január végén a Bizottság több okból is megindokolta, hogy miért nem fizette ki időben az ACI‐ket. Ennek egyik oka az volt, hogy az érintett ACI-knek meg kellett adniuk banki adataikat. A panaszos véleménye szerint a Bizottság által előadott indokok nem voltak relevánsak.

A panaszos azt állította, hogy a Bizottság 2005 áprilisától folytatta a díjak kifizetését, de szerinte a kifizetéseket nagyon zavaros módon hajtották végre, ami megnehezítette az ACI-k számára annak nyomon követését, hogy pontosan melyik havi díjakat fizették ki.

Az ombudsman reakciója

2005. július 13-án egy telefonbeszélgetés alkalmával az ombudsman szolgálatai felkérték a panaszost, hogy küldje meg a Bizottságnak azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy megtette a megfelelő előzetes közigazgatási lépéseket. Mivel a panaszos nem küldte meg az igazoló dokumentumokat, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy nincs elegendő indok a vizsgálat megindítására, és az ügyet az EK-Szerződés 195. cikke alapján 2005. július 19-i határozatával lezárta.

Jelen panasz (3067/2005/(MHZ)MF)

2005. szeptember 5-én a panaszos benyújtotta a Bizottság ellen benyújtott panaszához szükséges igazoló dokumentumokat. A 2201/2005/MF sz. panaszt az igazoló dokumentumokkal együtt ezért új panaszként újra nyilvántartásba vették az új 3067/2005/(MHZ)MF hivatkozási számon.

A panaszos által benyújtott igazoló dokumentumokból úgy tűnt, hogy az ügy legutóbbi releváns tényei összefoglalva a következők:

2005. február 17-én a panaszos levelet intézett a Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságának (DG SCIC) Költségvetési és Pénzügyi Igazgatóságához, amelyben díjfizetést kért. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság által a kisegítő konferenciatolmácsoknak történő késedelmes kifizetésre felhozott okok egyike sem indokolhatja a helyzetet.

Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem válaszolt 2005. február 17-i levelére, a panaszos 2005. március 7-én újabb e-mailt küldött az ügyéért felelős tisztviselőnek a Tolmácsolási Főigazgatóság Kifizetési Hivatalában. Ebben a közleményben a következőkre mutatott rá:

"[Je voudrais aussi vous informer, bien que ce ne soit pas de votre responsabilité, que si je dois en venir à demander un emprunt bancaire pour faire face à mes factures (…) je rendrai la Commission responsable du paiement des intérêts y afférents.

Cela en sus, évidemment, des intérêts que la Commission va devoir nous rembourser pour les comptes négatifs (Voir Règlement financier: 6. fejezet, 5. szakasz, 83. cikk) … et sans oublier les intérêts générés par les million d’euros non payés aux centaines d’AIC que la Commission perçoit indûment depuis quelques mois et qui vont devoir nous être redistribués!]”.

2005. március 9-i válaszában a DG SCIC kifizető hivatalának tisztviselője arról tájékoztatta a panaszost, hogy 2005. január 1-je óta a kifizetéseket tévesen a panaszos korábbi bankszámlájára küldték, amelyet 1998 óta vettek nyilvántartásba a DG SCIC adatbázisában. A tisztviselő arról is tájékoztatta a panaszost, hogy 2005. március 2-tól három kifizetést utaltak át a panaszos új bankszámlájára.

A 2201/2005/MF számú eredeti panasz és a panaszos által benyújtott további dokumentumok alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem fizette meg időben a kisegítő konferenciatolmácsoknak a tolmácsolási szolgáltatások nyújtásáért járó díjakat, és késedelmes fizetését sem indokolta.

Az ombudsman arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak késedelmi kamatot kell fizetnie az ACI-knek, valamint vissza kell térítenie számukra a bankszámláikon lévő terhelési egyenlegekből eredő banki költségeket, amelyek a Bizottság késedelmes kifizetései miatt merültek fel.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

A Bizottság panaszra vonatkozó véleménye összefoglalva a következő volt:

A panasz alapjául szolgáló ténybeli háttérről

2003-ban a Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Bíróság főtitkárai utasították a három intézmény tolmácsszolgálatait, hogy maximalizálják a személyzet és a pénzügyi források hatékony felhasználását. Ennek elérése érdekében a szolgálatoknak számos területen javítaniuk kellett az együttműködést, különösen a szabadúszó tolmácsok irányítása tekintetében.

2004-ben számos nagyprojekt indult, többek között az intézményeknél dolgozó ACI-k listájának összevonása; intézményközi vizsgálati eljárások létrehozása; és a panasz szempontjából legrelevánsabb projekt, azaz a fizetési hivatalok összevonása. A kifizető irodák összevonását megelőzően a Bizottságnál dolgozó kisegítő konferenciatolmácsokat a Tolmácsolási Főigazgatóság pénzügyi osztályának kifizetéskezelői fizették ki. A Bíróságnál és a Parlamentnél dolgozó kisegítő konferenciatolmácsokat a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal (PMO) fizette ki. A két külön lista egyikén szereplő mintegy 3000 tolmács kifizetésével kapcsolatos szabálytalanságok elkerülése érdekében ezeket a listákat összevonták. 2004 vége felé valamennyi kifizetési tevékenység átkerült a Tolmácsolási Főigazgatósághoz. Az ACI-k intézményközi irányításával kapcsolatos valamennyi kérdés kezelése érdekében létrehozták a SCIC-B4 egységet.

Ugyanakkor a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága (a továbbiakban: a Költségvetési Főigazgatóság) új számviteli rendszert (ABAC) vezetett be a kifizetések biztonságának garantálása érdekében, például annak ellenőrzésével, hogy a megfelelő bankszámlákat használták-e. Ez a gyakorlat további munkát és alkalmazkodást igényelt. E zavarok következtében a kifizetések némileg késtek. Ezek különösen 2005 januárjában voltak észrevehetőek, de az év első felében folytatódtak. A Bizottság azonban kijelentette, hogy ez csak átmeneti probléma.

Végezetül az új költségvetési rendelet értelmében minden harmadik félnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, és ki kell töltenie a Költségvetési Főigazgatóságnak megküldendő, a személyes adatait tartalmazó formanyomtatványt. Míg ez a változás 2003-ban lépett hatályba, az SCIC – szem előtt tartva, hogy az intézkedés által érintett személyek jelentős része Belgiumon kívül telepedett le, és hogy nem mindig volt könnyű beszerezni a szükséges jogi dokumentumokat – egy teljes évet adott az ACI-knek arra, hogy benyújtsák jogi személyeik előírt adatait.

A Bizottság rámutatott arra, hogy igaz, hogy a Parlament, a Számvevőszék és a Bizottság által Luxemburgban kiadott szerződéseket még mindig nem mindig továbbították időben ahhoz, hogy a kifizető csoport 28 napon belül teljesíthesse a kifizetést, amint azt a munkafeltételekről szóló megállapodás előírja. Ez a probléma részben annak tudható be, hogy az információtechnológiai interfész még nem érte el a fejlesztés végső szakaszát, különösen a Parlament és a Tolmácsolási Főigazgatóság közötti automatikus adattovábbítás tekintetében. A Bizottság kijelentette, hogy a Parlament tisztában van a problémával, és azon dolgozik, hogy 2005 vége előtt megoldást találjon. A Bizottság véleménye szerint 2005 második felében a késedelmek rövidebbek és ritkábbak voltak, mint az év első felében.

A panaszos állításait és állításait illetően

A Bizottság elismerte, hogy az ABAC új számviteli rendszerének létrehozása és a fent leírt fizetési hivatalok összevonása miatt bizonyosan késedelmes volt a kisegítő konferenciatolmácsoknak a tolmácsolási szolgáltatások nyújtásáért járó díjak kifizetése. A Bizottság kijelentette, hogy ez sajnálatos.

A Bizottság ezt követően azonban rámutatott arra, hogy az ebből eredő kellemetlenségeket a konferenciatolmácsok nemzetközi szövetségének (AIIC) képviselőivel, azaz a konferenciatolmácsok nemzetközi szövetségének (AIIC) küldöttségével tartott találkozókon, valamint a kifizető tisztviselőjükkel közösen, e-mailben és egyénileg magyarázták el a konferenciatolmácsoknak.

2004 májusának elején az ACI-ket számos alkalommal e-mailben és levélben arról is tájékoztatták, hogy az érvényes jogi személy formanyomtatványának megfelelő kitöltése előtt nem lehet kifizetéseket teljesíteni. 2005. február 21‐i elektronikus levelével, majd 2005. május 12‐én a SCICnet ACI‐oldalain közzétett információkkal valamennyi ACI‐t tájékoztatták a késedelmes fizetéssel kapcsolatos problémákról.

Ami a panaszos helyzetét illeti, a jogi személyekre vonatkozó aktáját 2004. július 14-én hozták létre a Költségvetési Főigazgatóságon. A jogi személyekre vonatkozó, megfelelően kitöltött formanyomtatványt azonban csak 2005. január 10‐én küldte meg. A Költségvetési Főigazgatóság 2005. január 18-án érvényesítette a panaszos jogi személyiségére vonatkozó űrlapot. A Bizottság véleménye szerint az, hogy a panaszos késedelmesen töltötte ki a jogi személyekre vonatkozó formanyomtatványt, megmagyarázza, hogy a Bizottság késedelmesen teljesítette a számára szükséges kifizetéseket.

2005 januárjában, a Tolmácsolási Főigazgatóság és a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal összevonását követően kiderült, hogy az új kifizetési rendszerben egyes ACI-kre vonatkozó egyes adatok helytelenek voltak . Ez azt eredményezte, hogy a kifizetéseket elavult bankszámlákra utalták át. Ez a probléma a panaszos esetében is felmerült. Valójában hét átutalás történt a 2005. januári kifizetésekre vagy részleges kifizetésekre és végső elszámolásokra vonatkozóan a panaszos lejárt bankszámlájára. Ezeket az átutalásokat visszaküldték a Bizottságnak, majd átutalták a panaszos megfelelő bankszámlájára. Ez utóbbit erről 2005. március 9-én e-mailben tájékoztatták. A Bizottság rámutatott arra, hogy a panaszos állításával ellentétben a kifizetéseket nem zárolták szándékosan. A késedelmes fizetések gyors feldolgozása érdekében a fizetési csoport számos egyedi kifizetést hajtott végre (beleértve a korrekciókat is), ahelyett, hogy azokat csoportosította volna. Ez az eljárásmód megzavarhatta a panaszost.

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy az ACI-knek késedelmi kamatot kell fizetni, a Bizottság kijelentette, hogy késedelmes fizetés esetén a SCICNet-en és az AIIC honlapján keresztül elérhető, a munkafeltételekről szóló megállapodás, valamint a költségvetési rendelet jogorvoslatot biztosít a kamatfizetés tekintetében. A Bizottság kijelentette, hogy a DG SCIC közös fizetési irodája felelősséget vállal a késedelmes fizetésekért, és a költségvetési rendelettel összhangban kamatot fizet. A késedelmi kamatra a költségvetési rendelet intézkedései vonatkoztak, a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket pedig a munkafeltételekről szóló megállapodás említette. Ha a panaszos azt kívánta volna, hogy minden általa késedelmesnek ítélt kifizetés után kamatot fizessenek, a Tolmácsolási Főigazgatóság természetesen kifizette volna ezt a kamatot. A kamatkövetelést azonban a késedelmes fizetés beérkezésétől számított két hónapon belül kellett teljesíteni. Minden ACI, aki ilyen követelést nyújtott be, megkapta az esedékes kamatot. A panaszos a két hónapos határidőn belül nem kért kamatfizetést.

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy az ACI-knek vissza kell téríteni a késedelmes fizetésekből eredő banki költségeket, a Bizottság kijelentette, hogy mivel a DG SCIC a késedelmes fizetések miatt nem kapott kamatot, nincs alapja annak, hogy kártérítést fizessenek az ACI-knek a banki költségek fedezésére.

A panaszos észrevételei

Válaszában a panaszos üdvözölte, hogy a Bizottság elismerte az e késedelmes kifizetések által okozott kellemetlenségeket.

A panaszos azt is kijelentette, hogy a saját helyzetét illetően csak egy e-mailt kapott, amelyben az aktájáért felelős személy elnézést kért a munkadíjának késedelmes megfizetése miatt, és vállalta az ügy megoldását.

A panaszos azzal érvelt, hogy nem volt tudomása a költségvetési rendelet egyetlen olyan szabályáról sem, amely szerint a kamatkövetelést a késedelmes kifizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül kell benyújtani.

A HATÁROZAT

1 Előzetes megjegyzés: az ombudsman vizsgálatának hatóköre

1.1 A panaszos az Európai Parlamentnek dolgozó ACI. 2005. január közepén, a tolmácsolási szolgáltatások késedelmes kifizetését követően több kisegítő konferenciatolmács felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, a díjfizetésért felelős intézménnyel, hogy magyarázatot kapjon a helyzetről. A Bizottság több indokot is megjelölt arra vonatkozóan, hogy miért nem fizette ki időben az ACI-ket, többek között azt, hogy a kifizetéshez meg kellett adniuk banki adataikat. A panaszos véleménye szerint a Bizottság által előadott indokok nem voltak relevánsak. 2005 áprilisától a Bizottság folytatta a díjak kifizetését, de a panaszos szerint nagyon zavaros módon, ami megnehezítette a tolmácsok számára annak nyomon követését, hogy pontosan melyik havi díjat fizették ki. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem fizette meg időben a kisegítő konferenciatolmácsoknak a tolmácsolási szolgáltatások nyújtásáért járó díjakat, és késedelmes fizetését sem indokolta meg. Azt állította, hogy a Bizottságnak késedelmi kamatot kell fizetnie az ACI-knek, valamint vissza kell térítenie számukra a bankszámláikon lévő terhelési egyenlegekből eredő banki költségeket, amelyek a Bizottság késedelmes fizetései miatt merültek fel.

1.2 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszt a panaszos saját maga és "más kisegítő konferenciatolmácsok" nevében nyújtotta be. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a panaszos nem nyújtott be (i) részletes információkat ezen ACI-k kilétéről, illetve (ii) az állítólagos fizetési késedelmekkel kapcsolatos egyedi helyzetük részleteiről és a késedelmes fizetés miatti kamatköveteléseikről. Ez utóbbi kérelmet illetően, amely szerint a Bizottságnak kamatot kell fizetnie a kisegítő konferenciatolmácsoknak, az ombudsman megjegyzi, hogy véleménye szerint a Bizottság jelezte, hogy valamennyi kisegítő konferenciatolmács, aki a késedelmes kifizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül ilyen kérelmet nyújtott be, megkapta az esedékes kamatot. A panaszos ezt észrevételeiben nem vitatta.

1.3 Ilyen körülmények között, és különösen a többi kisegítő konferenciatolmács állításaira és követeléseire vonatkozó konkrét információk hiányában, az ombudsman úgy véli, hogy nincs ok a panasznak a többi kisegítő konferenciatolmácsra vonatkozó vonatkozásaival kapcsolatos vizsgálatának folytatására. Az ombudsman ezért helyénvalónak tartja, hogy a panaszos egyéni helyzetére összpontosítson. Ha az alábbiakban a kisegítő konferenciatolmácsokra történik hivatkozás, erre csak azért kerül sor, hogy az összhangban legyen a panaszos és a Bizottság által ismertetett tényekkel.

2 A Bizottság állítólagos mulasztása a panaszos díjainak időben történő megfizetésére és késedelmes megfizetésének igazolására

2.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság nem fizette meg időben a kisegítő konferenciatolmácsoknak a tolmácsolási szolgáltatások nyújtásáért járó díjakat, és késedelmes fizetését sem indokolta meg. A fent említettek szerint (1.3. pont) itt csak a panaszos egyéni helyzetét kell figyelembe venni.

2.2 Véleményében az Európai Bizottság megállapította, hogy az ACI-k díjainak állítólagos nem időben történő kifizetését illetően bizonyosan előfordultak késedelmes kifizetések, amelyek a fizetési hivatalok összeolvadásának és az ABAC-nak, az Európai Bizottság új számviteli rendszerének a felállításának tudhatók be. A Bizottság sajnálatát fejezte ki e késedelmek miatt. Rámutatott azonban arra, hogy a kapcsolódó kellemetlenségeket elmagyarázták az ACI-knek, akiket e-mailben és levélben is számos alkalommal tájékoztattak arról, hogy a kifizetéseket nem lehet teljesíteni az érvényes jogi személy formanyomtatványának megfelelő kitöltése előtt. Ami a késedelmes fizetés igazolásának állítólagos hiányát illeti, a Bizottság jelezte, hogy 2004. július 14-én a Költségvetési Főigazgatóság létrehozta a panaszos jogi személyiséggel kapcsolatos aktáját. A jogi személyekre vonatkozó, megfelelően kitöltött formanyomtatványt azonban csak 2005. január 10‐én küldte meg. A Költségvetési Főigazgatóság 2005. január 18-án jóváhagyta a panaszos jogi személyét. A Bizottság véleménye szerint ez megmagyarázza a panaszosnak történő kifizetések késedelmes teljesítését. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy a , 2005 januárjában, a DG SCIC és a PMO kifizetési hivatalainak összevonását követően az új kifizetési rendszerben egyes ACI-kre vonatkozó egyes adatok helytelennek bizonyultak . Ez a hiba azt eredményezte, hogy a kifizetéseket elavult bankszámlákra utalták át. Ez a probléma a panaszos esetében is felmerült. Valójában hét átutalás történt a 2005. januári kifizetésekre vagy részleges kifizetésekre és végső elszámolásokra vonatkozóan a panaszos lejárt bankszámlájára. Ezeket az átutalásokat visszaküldték a Bizottságnak, majd átutalták a panaszos megfelelő bankszámlájára. 2005. március 9-én a Bizottság e-mailben tájékoztatta erről a panaszost. Valamennyi ACI-t 2005. február 21-én e-mailben, majd 2005. május 12-én ismét a SCICnet ACI-oldalain keresztül tájékoztatták a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos problémákról. A kifizetéseket nem zárolták szándékosan. A késedelmes fizetések gyors feldolgozása érdekében a fizetési csoport számos egyedi kifizetést hajtott végre (beleértve a korrekciókat is), ahelyett, hogy azokat csoportosította volna. Ez az eljárásmód megzavarhatta a panaszost.

2.3 Észrevételeiben a panaszos üdvözölte, hogy az Európai Bizottság elismerte a késedelmes fizetések által okozott kellemetlenségeket. Kijelentette, hogy a saját helyzetét illetően csak egy e-mailt kapott, amelyben az ügyével megbízott személy elnézést kért a munkadíjának késedelmes megfizetése miatt, és vállalta az ügy megoldását.

2.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos állítása valójában kettős, nevezetesen i. az időben történő fizetés állítólagos elmulasztása és ii. az ebből eredő késedelem indokolásának állítólagos elmulasztása.

2.5 Bevált adminisztratív gyakorlat, hogy az adminisztráció a kifizetéseket a hatályos jogi rendelkezésekben előírt határidőkön belül teljesíti.

2.6 Ami azt illeti, hogy az Európai Bizottság állítólag nem fizette meg időben a kisegítő konferenciatolmácsok díjait, az ombudsman tudomásul veszi a kisegítő konferenciatolmácsok (SAI) és a szabadúszó tolmácsok (FLI) (az Európai Unió intézményei által felvett kisegítő konferenciatolmácsok) munkafeltételeiről és pénzügyi feltételeiről szóló megállapodást (1) (a továbbiakban: a munkafeltételekről szóló megállapodás). A munkafeltételekről szóló megállapodás 18. cikke (Fizetési feltételek) úgy rendelkezik, hogy „[a] fizetéseket azon hét szombatjától számított négy héten belül kell teljesíteni, amelyben az utolsó napot ledolgozták a díjak, juttatások és költségek tekintetében, az azon előtakarékossági rendszer részére fizetendő hozzájárulás levonása után, amelyhez az ACI kapcsolódik, az ACI-nek a betegség- és balesetbiztosítási díjból való részesedése, valamint a más intézmény vagy harmadik fél által fizetett juttatások és költségek bármely része levonása után”(utólagos kiemelés).

2.7 Az ombudsman megjegyzi, hogy legalább a 2005-ös év első felében (2) a panaszost és a többi ACI-t nem fizették ki a munkafeltételekről szóló megállapodás 18. cikkében előírt négyhetes határidőn belül. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy véleménye szerint a Bizottság elismerte és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kifizetésekre nem került sor a négyhetes határidőn belül.

2.8 Ami azt illeti, hogy az Európai Bizottság állítólag nem indokolta meg az ACI-knek történő késedelmes kifizetését, az ombudsman megjegyzi, hogy véleménye szerint az Európai Bizottság összesen öt indokra hivatkozott a kifizetések késedelme miatt. A késedelmes fizetések három oka valamennyi ACI-t érintette, nevezetesen: i. a fizetési hivatalok összevonása; ii. az új számviteli rendszer, az ABAC létrehozása; valamint iii. az ACI-knek az új költségvetési rendelet értelmében a jogi személyekre vonatkozó formanyomtatványok kitöltésére biztosított idő. Két további ok a panaszos egyéni helyzetére vonatkozott, nevezetesen iv. az a tény, hogy nem nyújtotta be kellő időben a jogi személy formáját, és v. az a tény, hogy a kifizetéseket tévesen küldték meg a korábbi bankszámlájára, amelyet 1998 óta vettek nyilvántartásba a Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságának adatbázisában.

2.9 Ami az összes ACI-nek történő kifizetések késedelmével kapcsolatos első három okot illeti, az ombudsman úgy véli, hogy azok kapcsolódnak az Európai Bizottság szolgálatainak belső szervezetéhez, és hogy az Európai Bizottság előre láthatta volna azokat a változásokat, amelyeket e változások implicit módon megköveteltek. Ilyen körülmények között az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy ezek az okok indokolhatják az ACI-knek történő késedelmes kifizetéseket.

2.10 A panaszos egyéni helyzetére vonatkozó negyedik indokot illetően az ombudsman a Bizottság véleményére hivatkozik. E véleményből kitűnik, hogy annak ellenére, hogy a panaszos jogi személyekre vonatkozó aktáját a Költségvetési Főigazgatóság 2004. július 14-én állította össze, a panaszos csak 2005. január 10-én küldte meg a megfelelően kitöltött jogi személyekre vonatkozó formanyomtatványt. Az ombudsman megjegyzi, hogy észrevételeiben a panaszos nem vitatta ezt az információt. Meg kell azonban jegyezni, hogy úgy tűnik, a Bizottság véleményében nincs konkrét információ arra vonatkozóan, hogy a panaszosnak pontosan mikor kellett benyújtania ezt a formanyomtatványt a Bizottságnak. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos mellékleteiből kitűnik, hogy ezen információk hiánya nem akadályozta meg a Bizottságot abban, hogy megfizesse a panaszos díjait. Ilyen körülmények között az ombudsman azon a véleményen van, hogy az a tény, hogy a panaszos 2005. január 10-én nyújtotta be formanyomtatványát, nem indokolhatja a díjak késedelmes megfizetését.

2.11 Az ötödik indokot illetően az ombudsman tudomásul veszi a panasz mellékleteit. A panaszos 2005. március 7-i e-mailjét követően, amelyben rámutatott arra, hogy a Bizottságnak vissza kell térítenie az ACI-k számára a késedelmes fizetések miatt felszámított kamatokat és azokat a banki költségeket, amelyek amiatt merültek fel, hogy a késedelmes fizetések a bankszámlák túlszámlázását eredményezték, a DG SCIC fizetési irodájában az aktájáért felelős személy e-mailben válaszolt a panaszosnak. Ebből az e-mailből kitűnik, hogy a tisztviselő a panaszos 2005. március 7-i e-mailjét úgy értelmezte, mint azon szándékának kifejezését, hogy a jövőben késedelmi kamat megtérítését kéri (3). A tisztviselő arról is tájékoztatta a panaszost, hogy időközben 2005. március 2-tól három kifizetést utaltak át az új bankszámlájára. Ebben az e-mailben a panaszost arról is tájékoztatták, hogy 2005. január 1-je óta a kifizetéseket tévesen a korábbi bankszámlájára küldték, amelyet 1998 óta vettek nyilvántartásba a Tolmácsolási Főigazgatóság adatbázisában. A tisztviselő továbbá őszinte bocsánatkérését fejezte ki a panaszos bankszámlájával kapcsolatban elkövetett hiba miatt.

2.12 Az Ombudsman méltányolja, hogy a panaszos bankszámlájával kapcsolatos hiba miatt elnézést kértek. Megjegyzi azonban, hogy a Bizottság nem kért ilyen bocsánatkérést általában a fizetési késedelmek tekintetében. Véleményében a Bizottság kijelentette, hogy ezek a késedelmek sajnálatosak. A Bizottság azonban ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, több érvet is előterjesztett annak érdekében, hogy megpróbálja megmagyarázni ezeket a késedelmeket. A fent említettek szerint az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság által hivatkozott indokok nem elégségesek ahhoz, hogy indokolják a díjaknak az ACI-k részére történő késedelmes megfizetését. Hasznos lehet hozzátenni, hogy az a tény, hogy az érintett ACI-ket tájékoztatták a problémák fennállásáról, egyértelmű bocsánatkérés hiányában nem változtat ezen a következtetésen.

2.13 A fenti megfontolások alapján az ombudsman megállapítja, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság nem fizeti ki időben a panaszos díjait. E tekintetben kritikai észrevételt fogunk tenni.

3 A panaszos állításai

3.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottságnak (i) késedelmi kamatot kellene fizetnie az ACI-knek, valamint (ii) vissza kellene térítenie számukra a bankszámláikon lévő, az Európai Bizottság késedelmes kifizetései miatt felmerült terhelési egyenlegekből eredő banki költségeket. A fent említettek szerint (1.3. pont) itt csak a panaszos egyéni helyzetét kell figyelembe venni.

3.2 Véleményében az Európai Bizottság kijelentette, hogy a DG SCIC közös fizetési irodája felelős a késedelmes fizetésekért, és a költségvetési rendelettel összhangban kamatot fog fizetni. Ha a panaszos azt kívánta volna, hogy minden általa késedelmesnek ítélt kifizetés után kamatot fizessenek, a Tolmácsolási Főigazgatóság természetesen kifizette volna ezt a kamatot. A panasz benyújtásának időpontjában azonban a panaszos nem kért kamatfizetést. A kamatkövetelést azonban a késedelmes fizetés beérkezésétől számított két hónapon belül kellett benyújtani. A Bizottság rámutatott arra, hogy a költségvetési rendelet intézkedései kiterjednek a késedelmi kamatokra, és hogy a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket megemlítették a munkafeltételekről szóló megállapodásban, amely a SCICneten és az AIIC honlapján keresztül érhető el. A Bizottság kifejtette továbbá, hogy mivel a Tolmácsolási Főigazgatóság nem kapott kamatot a kisegítő konferenciatolmácsok szerződéseinek késedelmes kifizetése után, nem volt alapja annak, hogy a kisegítő konferenciatolmácsoknak kártérítést fizessenek a banki költségek fedezésére.

3.3 Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy nem volt tudomása a költségvetési rendelet egyetlen olyan szabályáról sem, amelynek értelmében a kamatkövetelést a késedelmes kifizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül kellett volna benyújtani.

3.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság véleményéből kitűnik, hogy a Bizottság elvben kész volt kamatot fizetni a panaszosnak. A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy a kamatszerzés feltételei a panaszos esetében nem teljesültek, mivel a panaszos nem nyújtotta be kamatigényét a költségvetési rendeletben előírt két hónapos határidőn belül.

3.5 Az ombudsman megjegyzi, hogy az ACI-k munkakörülményeit és pénzügyi feltételeit a munkakörülményekről szóló megállapodás szabályozza, amely elérhető az AIIC honlapján. A munkafeltételekről szóló megállapodás (4) egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó szabályok 18. cikke (Fizetési feltételek) úgy rendelkezik, hogy „a késedelmi kamat a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt intézkedések hatálya alá tartozik”. Az ombudsman megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 106. cikke (5) bekezdésének 5. pontja értelmében , a hitelezőnek, azaz a jelen esetben a panaszosnak lehetősége volt arra, hogy a késedelmes fizetés beérkezésétől számított két hónapos határidőn belül késedelmi kamat iránti kérelmet nyújtson be. Az ombudsman megjegyzi, hogy e rendelkezés szövegéből úgy tűnik, hogy a kamatkérelmet a két hónapos határidőn belül kell benyújtani ahhoz, hogy a kérelemnek helyt lehessen adni.

3.6 A jelen ügyben az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos által a DG SCIC-nek küldött 2005. március 7-i e-mail szövegéből kitűnik, hogy kifejezte azon szándékát, hogy késedelmi kamatot követel. Úgy tűnik azonban, hogy a panaszos nem követte azt a szándékát, hogy ilyen kamatkövetelést nyújtson be. Észrevételeiben a panaszos nem vitatta a Bizottság azon érvét, hogy a vonatkozó szabályokban előírt két hónapos határidőn belül nem kért kamatot.

3.7 Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a panaszos észrevételeiben azzal érvelt, hogy nem volt tudomása a költségvetési rendelet egyetlen olyan szabályáról sem, amely szerint a késedelmi kamat iránti kérelmet a késedelmes kifizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül kell benyújtani. Az ombudsman véleménye szerint a Bizottság azon döntése, hogy megtagadja a kamatfizetést, valóban megkérdőjelezhető lenne, ha a panaszos nem ismerte volna kellőképpen a vonatkozó szabályokat. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy 2005. március 7-i e-mailjében a panaszos a költségvetési rendelet 83. cikkére hivatkozott annak érdekében, hogy fenntartsa azon álláspontját, miszerint a Bizottságnak késedelmi kamatot kell fizetnie az ACI-knek történő késedelmes fizetés miatt. Igaz, hogy a kamatkövetelés benyújtására nyitva álló két hónapos határidőt nem ez a rendelkezés, hanem a fent említett, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 106. cikkének (5) bekezdése említi. Bár ezt a rendelkezést nem említették a 2005. március 7-i e-mailben, a költségvetési rendelet 83. cikkére való nagyon konkrét hivatkozás azt jelzi, hogy a panaszos kellően ismerte az e területen alkalmazandó szabályokat. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem bizonyította azon követelését, hogy a Bizottságnak kamatot kell fizetnie a késedelmes fizetések miatt.

3.8 Ami a panaszos azon követelését illeti, hogy térítsék vissza a bankszámlája terhelési egyenlegéért általa fizetett bankköltségeket, az ombudsman úgy értelmezi, hogy a panaszos kártérítést kíván kapni az Európai Bizottságtól a kifizetések késedelme miatt állítólagosan elszenvedett kárért. Úgy tűnik azonban, hogy a késedelmi kamatok fizetésének kilátásba helyezése a késedelmes fizetések esetén azt jelenti, hogy a hitelezőt kompenzálni kell az ilyen késedelmek káros hatásaiért. Tekintettel arra, hogy a panaszos a jelen ügyben nem támasztotta alá ilyen kamatra vonatkozó igényét (lásd a fenti 3.6. pontot), a fizetési késedelmekben rejlő káros hatásokon túlmutató kártérítési igényt elegendő bizonyítékkal kell alátámasztani. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a panaszos nem terjesztett elő elegendő bizonyítékot azon állításának alátámasztására, hogy a Bizottságnak vissza kell térítenie bizonyos, esetlegesen felmerült banki költségeket.

3.9 A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy nincs ok a panaszos állításainak további vizsgálatára.

4 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai észrevételt kell tenni:

Bevált igazgatási gyakorlat, hogy az igazgatás a kifizetéseket a hatályos jogi rendelkezésekben előírt határidőkön belül teljesíti. Az ombudsman megjegyzi, hogy a munkafeltételekről szóló megállapodás 18. cikke értelmében a kisegítő konferenciatolmácsok részére a díjazásukért járó kifizetéseket azon hét szombatjától számított négy héten belül kell teljesíteni, amelyben az utolsó napot ledolgozták. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság elismerte és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kisegítő konferenciatolmácsok díjainak kifizetésére nem került sor a négyhetes határidőn belül.

Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság által a késedelmes fizetés igazolására felhozott három első ok a Bizottság szolgálatainak belső szervezetéhez kapcsolódik, és hogy a Bizottság előre láthatta volna azokat a változásokat, amelyeket e változások hallgatólagosan megköveteltek. Ami a negyedik okot illeti, az ombudsman úgy véli, hogy az a tény, hogy a panaszos 2005. január 10-én nyújtotta be formanyomtatványát, nem igazolhatja a díjak késedelmes megfizetését. Ami az ötödik okot illeti, az ombudsman úgy véli, hogy úgy tűnik, hogy a panaszosnak történő kifizetések késedelme a Bizottság által a panaszos bankszámlájának az új fizetési rendszerben való nyilvántartásba vétele során elkövetett hibának tudható be.

Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság által hivatkozott indokok nem elégségesek ahhoz, hogy megmagyarázzák az ACI-k díjainak késedelmes megfizetését. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság nem fizeti ki időben a panaszos díjait.

Tekintettel arra, hogy az ügy fő eleme a panaszos azon követelése volt, hogy késedelmi kamatot fizessenek neki, és visszatérítsék számára a bankszámláján lévő terhelési egyenlegekből eredő banki költségeket, és hogy ezeket a követeléseket az ombudsmanhoz benyújtott bizonyítékok alapján nem lehet érvényesíteni (lásd a fenti 3. pontot), nem helyénvaló az ügy békés rendezése. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) A munkakörülményekről szóló megállapodást 1999. július 28-án kötötte meg egyrészről a Parlament, a Bizottság és a Bíróság, másrészről a Konferenciatolmácsok Nemzetközi Szövetsége (AIIC). A megállapodás szövege elérhető az AIIC honlapján (http://www.aiic.net/ViewPage.cfm?article_id=999&plg=1&slg=1).

(2) Az ombudsman megjegyzi, hogy panaszában a panaszos azt állította, hogy a késedelmes kifizetések 2004 harmadik negyedévében kezdődtek.

(3) A tisztviselő válasza részben a következő: „Ezt az e-mailt és az Ön üzenetét elküldöm C. úrnak és E. úrnak, hogy tájékoztassam őket arról a szándékáról, hogy késedelmi kamatok megtérítését (…) kívánja kérelmezni.”

(4) Az egyes rendelkezések végrehajtására vonatkozó szabályok elérhetők az AIIC honlapján (http://www.aiic.net/ViewPage.cfm?article_id=999&plg=1&slg=1).

(5) A december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 106. cikke: „Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidők lejártakor a hitelező a késedelmes fizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül kamatot (…) követelhet.” (utólagos kiemelés)

(6) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL 2002. L 357., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.).