Strasbourg, 2008. március 14.

Tisztelt X. Úr!

2005. július 15-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Unió Régiók Bizottsága (COR) ellen az RB és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Közös Lett Fordítószolgálatánál alkalmazott asszisztensi/titkári álláshelyre vonatkozó kérelmével kapcsolatban.

Tekintettel arra, hogy panaszának számos aspektusa az EGSZB-hez is irányult, titkárságom a következő második szám 2617/2005/MF hivatkozási szám alatt iktatta panaszát.

2005. szeptember 12-én továbbítottam a panaszt az RB elnökének.

Az RB 2005. november 29-én angol nyelven, a lett fordítást pedig 2005. december 7-én küldte meg.

2005. december 20-án továbbítottam Önnek az RB véleményét, amelyben felkérést kaptam észrevételei megtételére, amelyet Ön 2006. január 20-án küldött.

2007. február 9-én további tájékoztatást kértem az RB elnökétől panaszával kapcsolatban. Arra kértem az RB-t, hogy 2007. március 15-ig válaszoljon nekem.

Miután ezen időpontig nem érkezett válasz, szolgálataim 2007. április 12-én telefonon kapcsolatba léptek az RB jogi szolgálataival, és tájékoztatták őket arról, hogy az ügyirat továbbításának belső hibáját követően az RB nem tudott válaszolni a 2007. február 9-i levelemre.

2007. április 12-i e-mailjében az RB a válaszadás határidejének meghosszabbítását kérte.

2007. április 24-én tájékoztattam az RB elnökét, hogy úgy döntöttem, hogy helyt adok szolgálatainak a határidő meghosszabbítása iránti kérelmének véleményének benyújtásakor. Felkértem az RB-t, hogy 2007. május 15-ig válaszoljon. Erről ugyanazon a napon levélben értesítették.

2007. május 2-án Ön újabb e-mailt küldött szolgálataimnak, amelyre 2007. május 3-án válaszoltak.

2007. május 16-án az RB további információkérésemre angol nyelven küldte meg válaszát. Az RB 2007. június 13-án megküldte válaszának lett változatát.

2007. június 28-án Ön újabb e-mailt küldött szolgálataimnak, amelyre 2007. július 2-án válaszoltak.

2007. július 3-án továbbítottam Önnek az RB válaszát, és felkértem, hogy 2007. augusztus 31-ig tegye meg észrevételeit. 2007. augusztus 27-én elküldte nekem észrevételeit.

Most azért írok, hogy tudassam Önökkel az elvégzett vizsgálatok eredményeit.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők voltak:

2004 februárjában az Európai Unió Régiók Bizottsága (COR) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) közös kiválasztási eljárást szervezett azzal a céllal, hogy négy titkári álláshelyet töltsön be szerződéses megbízottként a Közös Lett Fordító Szolgálatnál(1). Ezt a közös fordítási szolgáltatást az RB és az EGSZB megosztja, és mindkét bizottság tisztviselőiből áll.

A lett állampolgár panaszos asszisztensi/titkári álláshelyet kért a Közös Lett Fordítószolgálatnál.

2004. március 9-én, miután nevét felvették az EPSO „új” tagállamokból származó szerződéses alkalmazottak felvételére vonatkozó tartaléklistájára, meghívták az RB és az EGSZB interjújára.

2004. március 29-i levelében a panaszost az RB Igazgatási Igazgatóságának igazgatója tájékoztatta arról, hogy részt vett a kiválasztási eljárásban, és nevét felvették a tartaléklistára. A panaszost arról is tájékoztatták, hogy felveszik vele a kapcsolatot, hogy munkaszerződést ajánlhassanak fel neki.

2004. november közepén a panaszos találkozott a Közös Lett Fordítási Szolgálat osztályvezetőjével, aki tájékoztatta őt arról, hogy a posztot a lett fordítószolgálat gyakornokának ítélték oda.

2005 márciusában a panaszos találkozott az RB főtitkárával, hogy megvitassa a helyzetét. Megkérte, hogy vizsgálja meg az ügyét.

2005. április 21-én az RB főtitkára tájékoztatta a panaszost arról, hogy a kiválasztási eljárást követően az RB és az EGSZB kiválasztotta a jelölteket a betöltetlen álláshelyekre. Mivel az RB ellenőrzése alatt álló két álláshelyet betöltötték, az RB főtitkára levelének időpontjában nem tudott állást ajánlani a panaszosnak.

Az RB főtitkára arról is tájékoztatta a panaszost, hogy bár az EGSZB egyik álláshelyére rövidített jegyzékben szerepel, ezeket az álláshelyeket végül más személyeknek ajánlották fel. Rámutat arra, hogy ez a döntés az EGSZB hatáskörébe tartozik.

2005 májusában a panaszos kapcsolatba lépett az EGSZB erőforrás- és pénzügyi osztályának vezetőjével, hogy tájékoztatást kapjon a felvételével kapcsolatos helyzetről. A forrás- és pénzügyi egység vezetője ígéretet tett arra, hogy tisztázni fogja a panaszos helyzetét. 2005 júniusában – tájékoztatás hiányában – a panaszos felhívta az EGSZB erőforrás- és pénzügyi osztályának vezetőjét, aki megerősítette, hogy az álláshelyet gyakornok töltötte be.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy az RB és az EGSZB közös lett fordítószolgálatánál alkalmazott asszisztensi/titkári álláshelyre vonatkozó kiválasztási eljárás során hatáskörrel való visszaélés és átláthatóság hiánya állt fenn. Állításának alátámasztása érdekében a panaszos rámutatott, hogy az állásra felajánlott gyakornokot nem vetették alá hivatalos interjúnak, és neve nem szerepel az előválogatott jelöltek tartaléklistáján. Azzal érvelt, hogy a gyakornoknak a Közös Lett Fordítási Szolgálat osztályvezetőjének egyoldalú döntését követően ajánlották fel az álláshelyet.

A panaszos továbbá azt állította, hogy eljárási szabálytalanságok történtek a kiválasztási eljárás során.

A panaszos azt állította, hogy kártérítést kell kapnia, vagy hasonló álláshelyre ajánlatot kell kapnia. Azt is állítja, hogy az RB-nél és az EGSZB-nél a felvételért felelős személyeknek véget kellene vetniük a felvételi eljárás szabálytalanságainak, és meg kellene őket büntetni.

A VIZSGÁLAT

Az RB véleménye

Az RB véleménye a panaszról összefoglalva a következő volt:

A Közös Lett Fordítási Szolgálat megosztott az RB és az EGSZB között. Mindkét bizottság tisztviselőiből és egyéb alkalmazottaiból áll. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az EGSZB és az RB igazgatási szervei továbbra is elkülönülnek egymástól.

Az EU bővítésére tekintettel megosztottságot kellett létrehozni az „új” hivatalos nyelvek kezelése érdekében. A Közös Lett Fordítási Szolgálat összesen négy titkársági álláshelyet kapott, amelyből kettő az RB-hez, kettő pedig az EGSZB-hez tartozott. Ezen álláshelyek betöltése érdekében az RB és az EGSZB úgy döntött, hogy 2004 februárjában közös kiválasztási eljárást indít.

Az RB kijelentette, hogy az EPSO potenciális szerződéses és ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó adatbázisában szereplő pályázók közül az első kiválasztásra került sor, amelyet azért hoztak létre, hogy betöltsék az álláshelyeket, amíg az EPSO tartaléklistáinak összeállítására vártak azon pályázók számára, akik sikeresen részt vettek a tisztviselők nyílt versenyvizsgáján.

Egy három tagból álló kiválasztási bizottság, nevezetesen a fordítási osztály vezetője, valamint a fordítási osztály két vezetője, akik közül az egyik az RB-t, a másik pedig az EGSZB-t képviselte. Ez a három tag interjút készített az előválogatott jelöltekkel, és az interjú eredményei, valamint képzettségük és tapasztalatuk alapján érdemrendben összeállította az előválogatott jelöltek listáját. A panaszost öt másik jelölttel együtt jelölték ki. Erről a 2004. március 29-i levélben tájékoztatták.

Az interjú során a pályázókat arról is tájékoztatták, hogy az RB és az EGSZB arra vonatkozó politikájával összhangban, hogy lehetőség szerint tisztviselőket vegyenek fel, az EPSO-versenyvizsgán részt vevő pályázók elsőbbséget élveznek a megüresedett álláshelyek tekintetében. Az előválogatott jelölteket prioritási sorrendben kellett felosztani a két bizottság között. Az RB felvett egy jelöltet, aki jobb pozícióval rendelkezett az előválogatott listán, mint a panaszosé, és a másik megüresedett álláshelyet egy tisztviselő felvételével töltötte be. Az RB-hez tartozó két álláshelyet így betöltötték, és adminisztrációja áthelyezte a panaszos aktáját az EGSZB adminisztrációjához azzal a céllal, hogy az egyik megüresedett álláshelyre felvételre kerüljön.

Az RB kijelentette, hogy az a tény, hogy a panaszosnak nem ajánlottak fel állást az EGSZB-n belül, ez utóbbi hatáskörébe tartozik. A panaszossal 2005 márciusában tartott találkozót követően és az ügy alapos vizsgálatát követően az RB főtitkára 2005. április 21-én kelt levelében kifejtette a helyzetet.

A panaszos észrevételei

Válaszában a panaszos összefoglalva a következő észrevételeket tette:

A panaszos azt állította, hogy az RB-nek meg kell adnia a két sikeres pályázó nevét, és közzé kell tennie saját pályázatának és a sikeres pályázók értékelésének értékelését.

A panaszos továbbá kijelentette, hogy az RB főtitkárával 2005 márciusában tartott találkozó alkalmával a panaszos magyarázatot kért tőle a vele kapcsolatos felvételi eljárás helyzetéről. 2005. április 21-én, azaz több mint 50 nappal később a panaszos levelet kapott az RB főtitkárától, amelyben megadta neki a kért információkat. A panaszost nem tájékoztatták arról, hogy a válasz késik. A panaszos azt állította, hogy fel kell hívnia az RB illetékes szolgálatait, hogy emlékeztesse őket ügyére.

A panaszos végül kijelentette, hogy az RB nem tájékoztatta őt arról, hogy az asszisztensi/titkári álláshelyet betöltötték, és nem vonta vissza első levelének tartalmát.

További kérdések
Előzetes megjegyzés

Észrevételeiben a panaszos új kérelmet nyújtott be, miszerint az RB-nek meg kell adnia a két sikeres pályázó nevét, és nyilvánosságra kellett volna hoznia saját és a sikeres pályázók pályázatának értékelését.

Az ombudsman a további tájékoztatás iránti kérelméről szóló levelében arról is tájékoztatta a panaszost, hogy mivel úgy tűnik, hogy e kérdésekkel kapcsolatban nem tett adminisztratív lépéseket az RB-vel szemben, új kérelme elfogadhatatlan az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése alapján. Az ombudsman arról is tájékoztatta a panaszost, hogy fontolóra veheti, hogy új panaszt nyújtson be hozzá abban az esetben, ha elégedetlen lenne az RB válaszával az állításával kapcsolatban, vagy ha ésszerű időn belül nem kap választ.

Az RB-nek címzett információkérés

Az RB véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelése után úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman ezért felkérte az RB-t, hogy tájékoztassa őt az alábbi pontokról:

A panaszos további állításai

1) A panaszos észrevételeiben előadta, hogy 2005 márciusában, az őt érintő felvételi eljárás helyzetére vonatkozó magyarázat iránti kérelmét követően az RB főtitkárától csak 2005. április 21-én, azaz több mint 50 nappal később kapott levelet.

Úgy tűnt tehát, hogy a panaszos azt állította, hogy az RB nem foglalkozott ésszerű határidőn belül a vonatkozó kérelemmel. Az ombudsman megjegyezte, hogy ezt a kérdést már magában a panaszban is felvetették, bár nem volt egyértelmű, hogy a panaszos fel kíván-e vetni egy állítást ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Felkérték az RB-t, hogy nyújtson be kiegészítő véleményt erről a további állításról.

2) A panaszos észrevételeiben azt állította, hogy a felvételi eljárás jelentős késedelmet szenvedett. Panaszában azt is állította, hogy eljárási szabálytalanságok voltak. Most világossá tette, hogy ez az állítás arra az időre terjed ki, amely az RB döntésének meghozatalához szükséges.

Felkérték az RB-t, hogy fejtse ki észrevételeit ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

A további tájékoztatás iránti kérelem

3) Úgy tűnik, hogy 2004. március 29-i levelében az igazgatási igazgató tájékoztatta a panaszost, hogy nevét felvették a tartaléklistára, és hamarosan felveszik vele a kapcsolatot a szerződés felajánlása érdekében.

Felkérték az RB-t, hogy fejtse ki, miért jelentette be először a panaszosnak, hogy szerződést ajánlanak fel neki, majd másik személyt vett fel.

4) Az RB véleménye szerint ez utóbbi töltötte be a két álláshelyet i. az előválogatott listán szereplő személy, aki jobban teljesített, mint a panaszos, és ii. egy EPSO-versenyvizsgán részt vevő személy. Ebben az összefüggésben azonban nem nyújtottak be további információkat.

Felkérték az RB-t, hogy nevezze meg azt a tartaléklistát, amelyen az érintett jelölt neve megjelent, valamint az érintett személy meghallgatásának és felvételének időpontját.

Az RB válasza

Válaszában az RB összefoglalva a következő nyilatkozatokat tette:

(1) A panaszos kérelmének észszerű határidőn belüli állítólagos elmulasztásával kapcsolatos első kérdésről

Az RB kijelentette, hogy a panaszos nem jelölte meg az RB főtitkárával 2005 márciusában tartott találkozó pontos időpontját, hanem csak azt kérte, hogy 2005 márciusának első felére szervezzenek találkozót.

Az ülésen szóbeli magyarázatokat cseréltek a két fél között, és a végső választ az RB főtitkára 2005. április 21-i levelében írásban adta meg.

Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárást az EGSZB folytatta le, az RB kijelentette, hogy körülbelül négy hétbe telt az utóbbi döntésének kivizsgálása, amely ésszerű időszaknak tekinthető, figyelembe véve a 2005. március 19-től 2005. április 3-ig tartó húsvéti ünnepi időszakot.

(2) A felvételi eljárás állítólagos késedelmére vonatkozó második kérdésről

Az RB kijelentette, hogy tekintettel a két bizottság közötti megosztott hatáskörökre, az EGSZB felel a munkaerő-felvételért. Az előválogatott jelöltek közül, akiket prioritási sorrendben „megosztottak” a két bizottság között, az RB felvett egy jelöltet, aki jobb pozíciót kapott, mint a panaszos, és a másik megüresedett álláshelyet egy tisztviselő felvételével töltötte be.

Tekintettel arra, hogy az RB-hez rendelt két álláshelyet betöltötték, a panaszos aktáját ezután áthelyezték az EGSZB adminisztrációjához azzal a céllal, hogy az egyik megüresedett álláshelyére felvétel készüljön. Az RB-t nem tájékoztatták az EGSZB felvételi eljárásának nyomon követéséről.

(3) A harmadik kérdést illetően, amely azon okokra vonatkozik, amelyek miatt az RB állítólag először bejelentette a panaszosnak, hogy szerződést ajánlanak fel neki, majd egy másik személyt vett fel.

Az RB kijelentette, hogy az adminisztráció igazgatója 2004. március 29-i levelében tájékoztatta a panaszost arról, hogy öt másik jelölttel együtt jelölték meg, de az RB-hez rendelt két álláshely betöltésre került.

A bizottság közös szolgálaton belüli felvételi politikájával összhangban az RB igazgatási igazgatója volt az a személy, aki mindkét bizottság nevében tájékoztatta a panaszost. A két bizottság közötti hatáskörmegosztásnak megfelelően azonban a panaszos potenciális munkaerő-felvétele az EGSZB hatáskörébe tartozott.

(4) A tartaléklistára vonatkozó negyedik kérdésről, amelyen az érintett jelölt neve szerepelt, valamint az érintett személy meghallgatásának és felvételének időpontjairól

Az RB kijelentette, hogy a második személyt az EPSO EPSO-nak az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga tartaléklistájáról vették fel. Az interjúra és az azt követő felvételre 2004. november 25-én, illetve 2005. február 1-jén került sor.

Az RB megismételte azon álláspontját, hogy a két jelölt felvételét követően az előválogatott öt személy (köztük a panaszos) listáját tartalmazó adminisztratív aktát továbbították az EGSZB-nek, hogy betölthesse a betöltendő álláshelyeket. A panaszos felvételének mellőzéséről szóló végső döntést az EGSZB hozta meg.

A panaszos további észrevételei

További észrevételeiben a panaszos fenntartotta állításait, és az alábbi további észrevételeket nyújtotta be:

Az RB-nek hiányoztak a francia nyelvtudással rendelkező lett fordítók, de nemcsak a franciáról, hanem az angolról és a németről is. A többi jelölt csak egy vagy két nyelvet tanult.

A panaszos kijelentette, hogy az RB-nek 15 napon belül válaszolnia kellett volna neki, és amennyiben ez nem lehetséges, írásban tájékoztatnia kellett volna őt a késedelemről.

Kijelenti továbbá, hogy nem volt tudomása arról, hogy a felvételi eljárás funkcióit meg kell osztani a két bizottság között, és hogy az aktáját átadták az EGSZB-nek.

A HATÁROZAT

1 Előzetes szakasz: ténybeli háttér

1.1 A panaszos panaszt nyújtott be mind az Európai Unió Régiók Bizottsága (COR), mind az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ellen azon döntésük kapcsán, hogy nem veszik fel asszisztensként/titkárként a lett fordítószolgálatnál. Ezt a közös fordítási szolgáltatást az RB és az EGSZB megosztja, és mindkét bizottság tisztviselőiből áll. A panaszos állításai és állításai azonosak voltak az RB-vel és az EGSZB-vel szemben. Mivel azonban a panasz két különálló intézményt érintett, a panaszt az ombudsman két külön vizsgálat keretében bírálta el(2). Az RB és az EGSZB külön véleményeket küldött az ombudsmannak. További tájékoztatásra irányuló kérelmében az ombudsman különböző kérdéseket is felvetett az RB-nek és az EGSZB-nek.

Annak megállapításához, hogy fennáll-e az RB hivatali visszássága, az ombudsman először is hasznosnak tartja a közös lett fordítószolgálatot érintő kiválasztási eljárás alapjául szolgáló ténybeli háttér ismertetését.

Az ombudsman szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a ténybeli hátteret az RB és az EGSZB véleményeinek és további válaszainak párhuzamos vizsgálatát követően állapították meg. Az ombudsman arra is rá kíván mutatni, hogy bár ez a határozat csak az RB-t érinti, az EGSZB-t a következő bekezdések is megemlítik, mivel az RB és az EGSZB közösen szervezte meg a jelen vizsgálat tárgyát képező kiválasztási eljárást.

1.2 Az RB és az EGSZB véleményeinek és további válaszainak alapos vizsgálatát követően az ombudsman a következőképpen értelmezi a ténybeli hátteret:

A Közös Lett Fordítási Szolgálat az RB és az EGSZB közös szolgálatainak részét képezi. Az RB és az EGSZB tisztviselőiből és egyéb alkalmazottaiból áll. Az RB és az EGSZB igazgatása azonban továbbra is elkülönül.

2004 februárjának elején az RB és az EGSZB közösen kiválasztási eljárást szervezett a Közös Lett Fordítási Szolgálat négy megüresedett titkári álláshelyének betöltésére. Két álláshely állt az RB rendelkezésére, két álláshely pedig az EGSZB rendelkezésére állt(3).

Az RB először előválogatási eljárást folytatott le az EPSO által kiválasztott szerződéses vagy ideiglenes alkalmazottak tartaléklistáján szereplő pályázók tekintetében. A panaszos a tartaléklistán szerepelt. Úgy tűnik, hogy a szerződéses vagy ideiglenes alkalmazottak tartaléklistáját olyan álláshelyek betöltése céljából hozták létre, amelyeket az EPSO nyílt versenyvizsgájának teljesítését követően tartaléklistára felvett pályázók felvételével nem lehetett betölteni.

Az RB-t és az EGSZB-t képviselő tagokból álló kiválasztási bizottság a szerződéses vagy ideiglenes alkalmazottak tartaléklistájára felvett jelölteket hallgatott meg. Az interjúk eredménye, valamint a pályázók iskolai végzettségének és szakmai tapasztalatának összehasonlító értékelése alapján a felvételi bizottság érdemrendben öt jelöltből álló listát állított össze. A panaszos ezen öt előválogatott jelölt között volt(4). Ezeket a jelölteket érdemrendben vagy az RB vagy az EGSZB veheti fel. A panaszost az RB 2004. március 29-i levelében tájékoztatták arról, hogy nevét felvették a tartaléklistára.

1.3 Az RB úgy döntött, hogy első állását az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga tartaléklistájára felvett „A”(5) jelölt felvételével tölti be.

Ami a második álláshelyet illeti, az RB felvett egy jelöltet az előválogatott öt jelöltből, nevezetesen „B” jelöltből. Ez a jelölt magasabb volt az előválogatott listán, mint a panaszos.

Az RB ezt követően továbbította a panaszos aktáját az EGSZB-nek. A kiválasztási eljárás e szakaszában a panaszos neve még mindig szerepel az előválogatott jelöltek listáján.

1.4 Az EGSZB úgy határozott, hogy első állását a „C” jelölt felvételével tölti be, aki az előválogatott öt jelölt listájára került(6). Ez a jelölt magasabb volt az előválogatott listán, mint a panaszos.

Ami a második álláshelyet illeti, az EGSZB eredetileg úgy határozott, hogy az EPSO/C/6/03 versenyvizsga keretében létrehozott tartaléklistáról („D” pályázó) nevez ki egy személyt. Ugyanakkor egy másik szolgálat, nevezetesen az A Konzultatív Munkák Igazgatósága is kifejezte azon szándékát, hogy D jelöltet vegyen fel.

Tekintettel arra, hogy két szolgálat D jelöltet kívánt felvenni, a panaszost az EGSZB 2004. október 25-i levelében felkérték orvosi vizsgálatra. 2004. október 29-én az EGSZB meghallgatta D jelöltet a lett fordítószolgálat asszisztensi/titkári posztjára, valamint az A Konzultatív Munkák Igazgatóságának álláshelyére. A felvételi osztály végül úgy határozott, hogy D.-t az „A” Konzultatív Munkák Igazgatóságához veszik fel.

2004. november 17-én a Közös Lett Fordító Szolgálat vezetője ezt követően eljárást indított annak érdekében, hogy a fennmaradó asszisztensi/titkári álláshelyre olyan személyt vegyen fel, aki 2004. szeptember 16. óta gyakornokként dolgozott a Közös Lett Fordítószolgálatnál. Az asszisztensi/titkári álláshelyre szóló hivatalos kinevezési levelet az EGSZB főtitkára 2004. december 23-án írta alá.

2004. november közepén a panaszos találkozott a Közös Lett Fordítási Szolgálat osztályvezetőjével, aki arról tájékoztatta, hogy az asszisztensi/titkári álláshelyet egy olyan személynek ajánlják fel, aki az EGSZB-nél gyakornok volt.

2 A közös lett fordítószolgálat asszisztensi/titkári álláshelyére vonatkozó kiválasztási eljárás állítólagos hatáskörrel való visszaéléséről és átláthatóságának hiányáról

2.1 Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Közös Lett Fordítási Szolgálat asszisztensi/titkári álláshelyére vonatkozó kiválasztási eljárás során hatáskörrel való visszaélés és átláthatóság hiánya állt fenn. Állításának alátámasztása érdekében a panaszos rámutatott, hogy az állásra felajánlott gyakornokot(7) nem vetették alá a megfelelő állásinterjúnak, és neve nem szerepel az előválogatott jelöltek tartaléklistáján. Azzal érvelt, hogy a gyakornoknak a Közös Lett Fordítási Szolgálat osztályvezetőjének egyoldalú döntését követően ajánlották fel az álláshelyet.

2.2 Az RB véleménye szerint úgy döntött, hogy egy olyan jelöltet vesz fel, aki jobb pozícióval rendelkezik az előválogatott listán, mint a panaszos, és a második betöltetlen álláshelyet egy tisztviselő felvételével töltötte be. Az RB-hez tartozó két álláshelyet így betöltötték, és az RB adminisztrációja átadta a panaszos aktáját az EGSZB adminisztrációjának. Az RB kijelentette, hogy az a tény, hogy a panaszosnak nem ajánlottak fel állást az EGSZB-n belül, ez utóbbi hatáskörébe tartozik.

2.3 A panaszos észrevételeiben kijelentette, hogy az RB soha nem tájékoztatta őt arról, hogy az asszisztensi/titkári álláshelyet betöltötték, és nem vonta vissza első levelének tartalmát.

2.4 Tekintettel a panaszos észrevételeire és az RB véleményére, az ombudsman helyénvalónak tartotta, hogy további tájékoztatást kérjen az RB-től. Az ombudsman felkérte az RB-t, hogy fejtse ki észrevételeit többek között a panaszos első állításával kapcsolatos alábbi kérdésekkel kapcsolatban, nevezetesen i. azon okokkal kapcsolatban, amelyek miatt az RB először bejelentette a panaszosnak, hogy szerződést ajánlanak neki, majd felvett egy másik személyt; ii. hogyan hozta létre az RB azt a tartaléklistát, amelyen a végül felvett személy neve megjelent; és iii. az a dátum, amikor ezt a személyt kikérdezték és felvették.

2.5 Kiegészítő válaszában az RB rámutatott, hogy 2004. március 29-i levelében az RB igazgatási igazgatója tájékoztatta a panaszost arról, hogy öt másik jelölttel együtt került előválogatott listára. Ezt követően az RB kijelentette, hogy a két álláshelyet betöltötték, az elsőt egy előválogatott jelölt, a másodikat pedig tisztviselő felvételével töltötte be. Az RB közös szolgálaton belüli felvételi politikájával összhangban az RB igazgatási igazgatója mind az RB, mind az EGSZB nevében tájékoztatta a panaszost. Az RB és az EGSZB közötti hatáskörmegosztásnak megfelelően azonban a panaszos potenciális munkaerő-felvétele az EGSZB hatáskörébe tartozott.

Az RB azt is jelezte, hogy a második személyt az EPSO EPSO-nak az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga tartaléklistájáról vették fel. Az interjúra és az azt követő felvételre 2004. november 25-én, illetve 2005. február 1-jén került sor. Az RB megismételte azon álláspontját, hogy a két jelölt felvételét követően az előválogatott öt személy (köztük a panaszos) listáját tartalmazó adminisztratív aktát továbbították az EGSZB-nek, hogy betölthesse a betöltendő álláshelyeket. A panaszos felvételének mellőzéséről szóló végső döntést az EGSZB hozta meg.

2.6 További észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy nem volt tudomása arról, hogy a felvételi eljárás funkcióit meg kell osztani az RB és az EGSZB között, és hogy aktáját átadták az EGSZB-nek egy esetleges felvétel céljából.

2.7 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszosnak címzett 2004. március 29-i levelében az RB igazgatási igazgatója a következőket írta:

„Az interjút követően tájékoztatom, hogy a Fordítási Szolgálat asszisztensi/titkári álláshelyére vonatkozó kiválasztási eljárás lezárult.

Örömmel tájékoztatom, hogy a [sic]védjegyei elegendőek ahhoz, hogy átjussanak a versenyen. Így Ön szerepel tartaléklistánkban.

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot, hogy javaslatot tegyünk egy szerződésre. (Kiemelés tőlem).

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy ezt követően az EGSZB 2004. október 25-i levelében felkérte a panaszost az orvosi vizsgálatra.

2.8 Ami a kiválasztási eljárás során állítólagos hatáskörrel való visszaélést illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az RB véleményéből kiderül, hogy az interjú során a pályázókat tájékoztatták arról, hogy az RB és az EGSZB azon politikájával összhangban, hogy lehetőség szerint „tisztviselőket” vegyenek fel, az EPSO nyílt versenyvizsgán részt vevő pályázók elsőbbséget élveznek a betöltetlen álláshelyek tekintetében. E gyakorlatnak megfelelően az RB úgy döntött, hogy az egyik álláshely tekintetében tisztviselőt vesz fel az EPSO EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga tartaléklistájáról. Úgy tűnik továbbá, hogy az „új” tagállamok szerződéses alkalmazottainak tartaléklistáit azzal a céllal hozták létre, hogy alkalmazottakat vegyenek fel, és eleget tegyenek az e tagállamokból származó alkalmazottak igényeinek, mindaddig, amíg az EPSO nyílt versenyvizsga letételét követően tartaléklistára kerülnek, és ezért tisztviselőkké nevezhetők ki. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy az RB hatáskörrel való visszaélést követett volna el, amikor úgy döntött, hogy az egyik álláshelyére olyan személyt vesz fel, aki részt vett az EPSO nyílt versenyvizsgáján.

2.9 Ami az RB rendelkezésére álló második álláshely betöltését illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az RB kijelentette, hogy úgy döntött, hogy azt egy olyan jelölt felvételével tölti be, aki „jobban szerepel az előválogatott jelöltek listáján”.

2.10 Ebben az összefüggésben az ombudsman emlékeztetni kíván arra, hogy a közösségi bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottság által a pályázók tudásának és képességeinek értékelése során végzett értékelések értékítélet kifejeződésének minősülnek. A vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörébe tartoznak, és a közösségi bíróság csak akkor vizsgálhatja felül őket, ha a vizsgabizottság munkájára vonatkozó szabályokat nyilvánvalóan megsértették.

2.11 A jelen ügyben az ombudsman megjegyzi, hogy az előválogatott öt jelölt előválogatott listájából kiderül, hogy a panaszost a negyedik pozícióba helyezték, és hogy a felvételi bizottság a meghallgatások időpontjában 12 pontot kapott szóbeli vizsgájára. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az előválogatott jelöltek közül az első három jelölt 16, 15, illetve 14 pontot kapott a szóbeli vizsgára. Az előválogatott jelöltek listája az öt jelöltre vonatkozóan tartalmaz egy „Megjegyzések”című szakaszt, amely ismerteti iskolai végzettségüket, megszerzett szakmai tapasztalatukat (ha van ilyen), szakmai állásukat (a vonatkozó felmondási idő megjelölésével) és személyiségük bizonyos szempontjait.

2.12 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos véleménye szerint az RB-nek hiányoztak a francia nyelvtudással rendelkező lett fordítók, miközben nemcsak a franciát, hanem az angolt és a németet is ismerte. Ezenkívül a többi jelölt csak egy vagy két nyelvet tanult. A panaszos ezért úgy tűnik, hogy vitatja a kiválasztási bizottság által az előválogatott jelöltek rangsorolását is.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosra vonatkozó„Megjegyzések” szakaszban a kiválasztási bizottság a következő megjegyzést tette: „A nyelvek jó ismerete”(8), és hogy a megjelölt nyelvek „francia, angol és német” voltak. Mint ilyen, nyilvánvaló, hogy a felvételi bizottság megfelelően figyelembe vette a panaszos által ismert különböző nyelveket.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a két első jelölt esetében két nyelvet (angolt és németet, illetve angolt és franciát) jelöltek meg, a harmadik esetében pedig egy nyelvet (angol). Az ombudsman megjegyzi, hogy a felvételi bizottság összehasonlító értékelése nemcsak azon nyelvek számára összpontosít, amelyeket a pályázók ismernek, hanem az e nyelveken való jártasságuk összehasonlító szintjére is. Az ombudsman megjegyzi, hogy az első három jelölt a szóbeli vizsgára magasabb pontszámot kapott, mint a panaszosnak megítélt pontszám. Az ombudsman megjegyzi, hogy ha a felvételi bizottság a szóbeli vizsgát követően bizonyos más jelölteket rangsorolt a panaszosnál, akkor e többi jelölt alkalmasságának összehasonlító szintjét is figyelembe vették.

Az ombudsman úgy véli továbbá, hogy a felvételi bizottság által végzett értékelések nemcsak a pályázók nyelvi készségeire vonatkoztak, hanem többek között a pályázók szakmai tapasztalatára és a meghirdetett álláshelyekhez kapcsolódó feladatok ellátására való alkalmasságára is.

Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy nyilvánvaló értékelési hiba hiányában a felvételi bizottság nem kérdőjelezheti meg a különböző pályázók érdemeinek összehasonlító értékelését.

2.13 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az intézmények bejelentették, hogy az előválogatott jelölteket érdemrendben veszik fel. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy vitathatatlan, hogy az RB által felvett jelölt magasabb pozícióba került, mint a panaszos. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nincs arra utaló bizonyíték, hogy az RB azon döntése, hogy nem veszi fel a panaszost, hatáskörrel való visszaélésnek minősül. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos állításának e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

2.14 Ami az átláthatóság állítólagos hiányát illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy a pályázókat valóban tájékoztatták az RB és az EGSZB azon politikájáról, hogy lehetőség szerint olyan pályázókat vegyenek fel, akik részt vettek egy EPSO-versenyvizsgán.

2.15 Mindazonáltal továbbra is az ombudsmannak kell megvizsgálnia, hogy az RB 2004. március 29-én kelt levelében miért jelentette be először a panaszosnak, hogy szerződést ajánlanak fel neki, és ezt követően egy másik jelöltet fog felvenni anélkül, hogy erről tájékoztatta volna.

2.16 A megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az intézmények átlátható módon járjanak el. Az ombudsman különösen fontosnak tartja, hogy az európai intézmények tiszteletben tartsák az igazgatási döntéshozatal átláthatóságának elvét a felvételi eljárás során.

2.17 További véleményében és annak igazolására, hogy a panaszost miért nem tájékoztatták kifejezetten arról, hogy nem veszi fel az RB-t, kijelentette, hogy az RB igazgatási igazgatója mind az RB, mind az EGSZB nevében tájékoztatta a panaszost arról, hogy az RB és az EGSZB közötti hatáskörmegosztásnak megfelelően a panaszos potenciális felvétele az EGSZB hatáskörébe tartozik.

2.18 Az ombudsman nem tartja meggyőzőnek az RB által hivatkozott érvet. Valójában az ombudsman úgy véli, hogy az RB első levele arra késztette a panaszost, hogy feltételezze, hogy az RB a közeljövőben szerződést ajánl fel neki. Ilyen különleges körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az RB-nek – miután úgy döntött, hogy más jelölteket vesz fel – tájékoztatnia kellett volna a panaszost arról, hogy az RB nem veszi fel. Egy ilyen levélnek tartalmaznia kellett volna a döntés magyarázatát és az azon első levél által okozott kellemetlenségek miatti bocsánatkérést is, amelyben a panaszos azt hitte (valójában kifejezetten közölték vele), hogy szerződést ajánlanak neki. Az ombudsman úgy véli, hogy az átláthatóság elvének megfelelően az RB-nek a panaszosnak címzett levelében azt is meg kellett volna említenie, hogy az aktáját átvitték az EGSZB-hez lehetséges felvétel céljából.

Megalapozottnak tűnik tehát a panaszos azon érve, miszerint az RB nem tájékoztatta őt az asszisztensi/titkári álláshely betöltéséről, és ezért visszavonta első levelének tartalmát. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az RB nem járt el átlátható módon. Az RB fellépései ezért hivatali visszásságot jelentettek. E tekintetben kritikai megjegyzést kell tenni.

3 A Közös Lett Fordítási Szolgálat asszisztensi/titkári álláshelyére vonatkozó kiválasztási eljárás állítólagos eljárásiszabálytalanságairól

3.1 A panaszos azt állította, hogy eljárási szabálytalanságok voltak a Közös Lett Fordítási Szolgálat asszisztensi/titkári álláshelyére vonatkozó kiválasztási eljárás során. Az ombudsman vizsgálata során a panaszos tisztázta, hogy ez az állítás arra vonatkozott, hogy az RB mennyi időt vett igénybe a végleges határozat meghozatalához.

3.2 Az RB kijelentette, hogy a panaszossal 2005 márciusában tartott találkozót követően és az ügy alapos vizsgálatát követően az RB főtitkára 2005. április 21-i levelében kifejtette a helyzetet.

3.3 A panaszos észrevételeiben előadta, hogy az RB főtitkárával folytatott, 2005. márciusi meghallgatása során elhangzott szóbeli kérését követően, amely a vele kapcsolatos felvételi eljárás helyzetével kapcsolatban kifejtendő, csak 2005. április 21-én, azaz több mint 50 nappal később kapott levelet a főtitkártól. A panaszos továbbá azt állította, hogy a felvételi eljárás jelentős késedelmet szenvedett. Véleménye szerint bár a kiválasztási eljárás 2004 februárjában kezdődött, az utolsó üresedés betöltéséről szóló határozatot a főtitkár csak 2004. december 23-án írta alá.

3.4 Tekintettel a panaszos észrevételeire és az RB véleményére, az ombudsman helyénvalónak tartotta, hogy további tájékoztatást kérjen az RB-től. Az ombudsman ezért felkérte az RB-t, hogy fejtse ki észrevételeit a következő kérdésekkel kapcsolatban: i) az RB-k állítólagosan nem foglalkoztak a panaszos kérésével ésszerű időn belül, és ii. a felvételi eljárás állítólagos késedelme.

3.5 Kiegészítő válaszában az RB rámutatott, hogy a fent említett első kérdéssel kapcsolatban szóbeli magyarázatot adtak a panaszosnak a 2005 márciusában saját maga és az RB főtitkára közötti találkozó alkalmával. Az RB főtitkára 2005. április 21-én kelt levelében a végső választ írásban adta meg. Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárást az EGSZB folytatta le, az RB kijelentette, hogy körülbelül négy hétbe telt az utóbbi döntésének kivizsgálása, amely ésszerű időszaknak tekinthető, figyelembe véve a 2005. március 19-től 2005. április 3-ig tartó húsvéti ünnepi időszakot.

Ami a fent említett második kérdést illeti, az RB kijelentette, hogy két álláshelyének betöltését követően a panaszos aktáját átadták az EGSZB adminisztrációjának azzal a céllal, hogy az egyik megüresedett álláshelyére felvétel készüljön. Az RB-t nem tájékoztatták az EGSZB felvételi eljárásának nyomon követéséről.

3.6 Kiegészítő válaszában a panaszos kijelentette, hogy az RB-nek 15 napos határidőn belül kellett volna válaszolnia neki, és amennyiben ez nem lehetséges, írásban tájékoztatnia kellett volna őt a késedelemről.

3.7 Ami a panaszos kérésének ésszerű határidőn belüli kezelésének állítólagos elmulasztását illeti, az ombudsman emlékeztet arra, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexének(9) 17. cikke értelmében:

„1. A tisztviselő gondoskodik arról, hogy az intézményhez intézett valamennyi kérelemről vagy panaszról késedelem nélkül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül döntést hozzanak. (...)” (kiemelés tőlem).

„2. Ha az intézményhez intézett kérelemről vagy panaszról az általa felvetett kérdések összetettsége miatt a fent említett határidőn belül nem lehet határozni, erről a tisztviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja a szerzőt. (...)”.

3.8 A jelen ügyben az ombudsman megjegyzi, hogy maga a panaszos és az RB véleménye szerint a panaszos arra kérte a főtitkárt,hogy „vizsgálja ki ügyét, ésadjon magyarázatot az őt érintő felvételi eljárás helyzetéről”. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos kijelentette, hogy az RB főtitkárával folytatott interjúra 2005. március első felében került sor, anélkül, hogy a pontos időpontra vonatkozóan további részleteket közölt volna. Feltételezve, hogy erre az ülésre 2005 márciusának első hetében került sor, az ombudsman megjegyzi, hogy az interjú időpontja és az RB főtitkárának 2005. április 21-i válasza között 7 hét telt el.

3.9 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az RB véleményéből kiderül, hogy a panaszos az ülés alkalmával már szóbeli magyarázatot kapott, és hogy ezeket a magyarázatokat az RB főtitkárának 2005. április 21-i levele megerősítette. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az RB rámutatott arra, hogy mivel a panaszos aktáját az RB rendelkezésére álló két álláspont kitöltését követően továbbították az EGSZB-nek, a panaszos kérésének megválaszolása érdekében az EGSZB-hez kellett fordulnia, és hogy a húsvéti ünnepek időszaka késleltette az eljárást. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az RB álláspontja ésszerűnek tűnik. Ami a panaszos azon érvét illeti, hogy az RB-nek 15 napos határidőn belül kellett volna válaszolnia neki, az ombudsman úgy véli, hogy ez a 15 napos időszak inkább arra vonatkozik, hogy az intézmény a helyes hivatali magatartás európai kódexe(10) 14. cikkének megfelelően átvételi elismervényt küldjön a polgárok levelének. Nem vonatkozik érdemi válaszadásra, amely az ügy összetettségétől függően hosszabb időt vehet igénybe. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszos állításának e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

3.10 Ami a felvételi eljárás állítólagos késedelmét illeti, az ombudsman hangsúlyozni kívánja, hogy nincs tudomása arról, hogy az adminisztrációk számára pontos határidőket szabnának ki a kiválasztási eljárást követően előválogatott jelölteknek szóló felvételi ajánlatok kiadására. Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelen ügyben a panaszos arra a meggyőződésre jutott, hogy gyorsan megkapja a szerződésre vonatkozó ajánlatot, de ezt a szempontot a fentiekben már megvizsgálták, és úgy ítélték meg, hogy ez indokolja kritikai megjegyzés kiadását (lásd a 2.18. pontot).

3.11 Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy az RB által az ezen intézményben betöltött pozícióra fenntartott második jelöltet(11) 2005. február 1-jén vették fel, azaz 11 hónappal a kiválasztási eljárás 2004. március végén történt lezárása után(12). A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem tartotta fenn azon álláspontját, hogy a vele kapcsolatos felvételi eljárás indokolatlan késedelmet szenvedett. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos állításának e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

4 A panaszos állításai

4.1 A panaszos azt állította, hogy i. kompenzációt vagy ezzel egyenértékű álláshelyre vonatkozó ajánlatot kell kapnia. Azt is állította, hogy ii. az RB-nél történő felvételért felelős személyeknek véget kell vetniük a felvételi eljárás szabálytalanságainak, és meg kell őket büntetni.

4.2 Az ombudsman fenti 2.13., 3.9. és 3.11. pontban foglalt következtetéseire tekintettel úgy tűnik, hogy a panaszos első állításával kapcsolatban nem szükséges további vizsgálatot folytatnia.

4.3 A panaszos továbbá azt állította, hogy az ombudsmannak javasolnia kellene, hogy az RB-nél a felvételért felelős személyek vessenek véget a felvételi eljárások szabálytalanságainak, és megrovják őket. Úgy tűnik tehát, hogy a panaszos azt kéri, hogy az ombudsman javasoljon fegyelmi szankciókat az érintett tisztviselőkkel szemben, anélkül, hogy kifejezetten megemlítené a szóban forgó tisztviselőket. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi szankciókat minden esetben csak a személyzeti szabályzatban előírt fegyelmi eljárás lefolytatását követően lehet kiszabni, az ombudsman nem tud nyilatkozni arról az állításról, hogy egy adott esetben ilyen szankciókat kell kiszabni. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy feladata az Európai Unió intézményei által elkövetett hivatali visszásságok kivizsgálása. Megbízatása nem terjed ki arra, hogy a tisztviselőkkel vagy alkalmazottakkal kapcsolatban fegyelmi jogkört gyakoroljon, és azt se javasolja, hogy erre sor kerüljön. Másrészt az ombudsman alapokmánya 4. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ombudsmannak lehetősége van arra, hogy „tájékoztassa” az érintett közösségi intézményt vagy szervet az alkalmazottja magatartását fegyelmi szempontból megkérdőjelező tényekről. A jelen ügy körülményei között az ombudsman ezt nem tartja helyénvalónak.

5 Következtetés

Az ombudsmannak a panaszra vonatkozó vizsgálatai alapján nincs szükség további vizsgálatokra a panaszosnak a munkaerő-felvételi eljárás során elkövetett hatalommal való visszaélésre és szabálytalanságokra vonatkozó állításai, illetve kérelmei tekintetében. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet e szempontok tekintetében.

Ami a panaszosnak az átláthatóság hiányára vonatkozó állítását illeti, a következő kritikai megjegyzést kell tenni:

A megfelelő ügyintézés elve megköveteli, hogy az intézmény átlátható módon járjon el. Az ombudsman különösen fontosnak tartja, hogy az európai intézmények tiszteletben tartsák az adminisztráció döntéshozatalának átláthatóságát a felvételi eljárások során.

Az ombudsman úgy véli, hogy az RB első levele arra késztette a panaszost, hogy feltételezze, hogy az RB a közeljövőben szerződést ajánl fel neki. Ilyen különleges körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az RB-nek – miután úgy döntött, hogy más jelölteket vesz fel – tájékoztatnia kellett volna a panaszost arról, hogy az RB nem veszi fel. Egy ilyen levélnek tartalmaznia kellett volna a határozat magyarázatát és az azon első levél által okozott kellemetlenségek miatti bocsánatkérést is, amelyben a panaszos úgy vélte, hogy szerződést ajánlanak neki. Az ombudsman úgy véli, hogy az átláthatóság elvének megfelelően az RB-nek a panaszosnak címzett levelében azt is meg kellett volna említenie, hogy az aktáját átvitték az EGSZB-hez lehetséges felvétel céljából.

Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy az RB nem járt el átlátható módon, és ez hivatali visszásságnak minősül.

Tekintettel arra, hogy az ügy ezen aspektusai a múltbeli konkrét eseményekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak, nem helyénvaló az ügy békés rendezése. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Az RB elnökét szintén tájékoztatni fogják erről a döntésről.

A tiéd őszintén,

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Ezzel összefüggésben az ombudsman szeretné kiemelni, hogy értelmezése szerint az RB és az EGSZB rendelkezésére álló négy állandó álláshelyet ideiglenes jelleggel szerződéses alkalmazottaknak ítélik oda, amíg olyan tisztviselők felvételére nem kerül sor, akik sikeresen részt vettek volna az EPSO általános versenyvizsgáján.

(2) Az EGSZB-vel kapcsolatos vizsgálattal a 2617/2005/MF határozat foglalkozik.

(3) Az ombudsman helyénvalónak tartja, hogy az A, B, C és D kezdőbetűkkel utaljon azokra a jelöltekre, akik végül megkapták az RB és az EGSZB rendelkezésére álló megfelelő négy álláshelyet. „A” pályázó szerepelt az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga tartaléklistáján, és végül felvette az RB-ben rendelkezésre álló álláshelyek egyikébe. A B jelölt volt az első jelölt az RB és az EGSZB által összeállított előválogatott listán, amelyet végül az RB vett fel. C jelölt volt a harmadik jelölt az RB és az EGSZB által összeállított öt jelöltből álló listán, amelyet végül az EGSZB vett fel. Az előválogatott listán a második helyen álló jelölt azért utasította el az ajánlatot, mert határozatlan időre szóló szerződést akart. D pályázó sikeres pályázó volt az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga eredményeként létrehozott tartaléklistán. Annak ellenére, hogy a Közös Lett Fordítási Szolgálat erőfeszítéseket tett a D jelölt felvételére, e jelöltet egy másik szolgálat, azaz a Konzultatív Munkák Igazgatósága vette fel.

(4) Az ügy iratai alapján az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos a szűkített listán a negyedik helyen állt.

(5) Lásd a fenti 3. lábjegyzetet.

(6) Az ügy iratai alapján az ombudsman megjegyzi, hogy ez a jelölt a szűkített listán a harmadik helyen állt. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy az előválogatott listán a második helyen álló jelölt elutasította az állásajánlatot, mivel úgy tűnik, hogy határozatlan időre szóló szerződést akart.

(7) Tekintettel a ténybeli háttérre, az ombudsman megérti, hogy a panaszos által említett „gyakornok” az a jelölt, akire az EGSZB-nél negyedik álláshelyet ajánlottak fel. A panaszos állításának ezzel a szempontjával ezért a 2617/2005/MF. sz. panasz foglalkozik majd.

(8) Az eredeti francia változat fordítása az ombudsman szolgálatai által.

(9) A helyes hivatali magatartás európai kódexe elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu/code/en/default.htm).

(10) Lásd a 9. lábjegyzetet.

(11) Az ombudsman a panasz aktájában nem talált információt az RB által felvett első jelölt felvételének pontos időpontjáról.

(12) Az ombudsman megjegyzi, hogy 2004. március 29-i levelében a panaszost tájékoztatták arról, hogy négy másik jelölttel együtt szerepelt az előválogatott jelöltek listáján.