Strasbourg, 2008. március 14.

Tisztelt X Úr!

2005. július 15-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Unió Régiók Bizottsága (a továbbiakban: RB) ellen az RB és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: EGSZB) közös lett fordítószolgálatánál szerződéses alkalmazotti asszisztensi/titkári állás betöltésére irányuló kérelme miatt.

Tekintettel arra, hogy panaszának több vonatkozása az EGSZB-hez is irányult, titkárságom a következő második számon, 2617/2005/MF számon iktatta panaszát.

2005. szeptember 12-én továbbítottam a panaszt az RB elnökének.

Az RB 2005. november 29-én angol nyelven, 2005. december 7-én pedig lett fordításban küldte meg véleményét.

2005. december 20-án továbbítottam Önnek az RB véleményét azzal a felkéréssel, hogy tegye meg észrevételeit, amelyet Ön 2006. január 20-án küldött meg.

2007. február 9-én további tájékoztatást kértem az RB elnökétől az Ön panaszával kapcsolatban. Megkértem az RB-t, hogy 2007. március 15-ig válaszoljon.

Mivel addig az időpontig nem érkezett válasz, szolgálataim 2007. április 12-én telefonon vették fel a kapcsolatot az RB jogi szolgálataival, és tájékoztatták őket arról, hogy az ügyirat továbbításában elkövetett belső hibát követően az RB nem tudott válaszolni a 2007. február 9-i levelemre.

2007. április 12-i e-mailjében az RB a válaszadási határidő meghosszabbítását kérte.

2007. április 24-én tájékoztattam az RB elnökét, hogy úgy döntöttem, helyt adok az RB szolgálatai által a vélemény benyújtási határidejének meghosszabbítása iránt benyújtott kérelemnek. Arra kértem az RB-t, hogy 2007. május 15-ig válaszoljon. Erről az ugyanazon a napon kelt levélben tájékoztatták Önt.

2007. május 2-án újabb e-mailt küldött szolgálataimnak, amelyre azok 2007. május 3-án válaszoltak.

2007. május 16-án az RB angol nyelven küldte meg válaszát további információkérésemre. Az RB 2007. június 13-án megküldte válaszának lett nyelvű változatát.

2007. június 28-án újabb e-mailt küldött szolgálataimnak, amelyre azok 2007. július 2-án válaszoltak.

2007. július 3-án továbbítottam Önnek az RB válaszát, amelyben felkértem, hogy 2007. augusztus 31-ig tegye meg észrevételeit. 2007. augusztus 27-én megküldte észrevételeit.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők voltak:

2004 februárjában az Európai Unió Régiók Bizottsága (RB) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) közös kiválasztási eljárást szervezett négy titkársági álláshely szerződéses alkalmazotti alapon történő betöltése céljából a Közös Lett Fordítószolgálatnál (1). Ez a közös fordítási szolgálat az RB és az EGSZB között oszlik meg, és a két bizottság tisztviselőiből áll.

A panaszos lett állampolgár kérelmezte asszisztensi/titkári állás betöltését a Közös Lett Fordítószolgálatnál.

2004. március 9-én, miután nevét felvették az EPSO tartaléklistájára az „új” tagállamokból származó szerződéses alkalmazottak felvétele céljából, az RB és az EGSZB interjúra hívta.

2004. március 29-i levelében az RB Igazgatási Igazgatóságának igazgatója arról tájékoztatta a panaszost, hogy sikeresen teljesítette a kiválasztási eljárást, és nevét felvették a tartaléklistára. A panaszost arról is tájékoztatták, hogy felveszik vele a kapcsolatot, hogy munkaszerződést ajánljanak neki.

2004. november közepén a panaszos találkozott a Közös Lett Fordítószolgálat osztályvezetőjével, aki arról tájékoztatta, hogy az álláshelyet egy olyan személynek ítélték oda, aki a Közös Lett Fordítószolgálat gyakornoka volt.

2005 márciusában a panaszos találkozott az RB főtitkárával, hogy megvitassa a helyzetét. Megkérte, hogy vizsgálja meg az ügyét.

2005. április 21-én az RB főtitkára arról tájékoztatta a panaszost, hogy a kiválasztási eljárást követően az RB és az EGSZB kiválasztotta az előválogatott jelölteket a megüresedett álláshelyeikre. Tekintettel arra, hogy az RB ellenőrzése alatt álló két álláshelyet betöltötték, az RB főtitkára levelének időpontjában nem tudott állást ajánlani a panaszosnak.

Az RB főtitkára arról is tájékoztatta a panaszost, hogy bár az EGSZB egyik álláshelyére jelölték, ezeket az álláshelyeket végül más személyeknek ajánlották fel. Rámutat, hogy ez a döntés az EGSZB hatáskörébe tartozik.

2005 májusában a panaszos felvette a kapcsolatot az EGSZB Erőforrások és Pénzügyi Osztályának vezetőjével, hogy tájékoztatást kapjon a felvételével kapcsolatos helyzetről. Az Erőforrások és Pénzügyi Osztály vezetője megígérte, hogy tisztázni fogja a panaszos helyzetét. 2005 júniusában információ hiányában a panaszos felhívta az EGSZB Erőforrások és Pénzügyi Osztályának vezetőjét, aki megerősítette, hogy az álláshelyet gyakornok töltötte be.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy az RB és az EGSZB közös lett fordítószolgálatának asszisztensi/titkári álláshelyére vonatkozó kiválasztási eljárás során hatáskörrel való visszaélésre és az átláthatóság hiányára került sor. Állításának alátámasztása érdekében a panaszos rámutatott arra, hogy a gyakornokot, akinek felajánlották az álláshelyet, nem vetették alá hivatalos interjúnak, és neve nem szerepel az előválogatott jelöltek tartaléklistáján. Azzal érvelt, hogy a gyakornoknak a Közös Lett Fordítószolgálat osztályvezetőjének egyoldalú döntését követően ajánlották fel az álláshelyet.

A panaszos továbbá azt állította, hogy a kiválasztási eljárásban eljárási szabálytalanságok történtek.

A panaszos azt állította, hogy kártérítést kellene kapnia, vagy egyenértékű álláshelyre vonatkozó ajánlatot kellene kapnia. Kijelenti továbbá, hogy az RB-nél és az EGSZB-nél a munkaerő-felvételért felelős személyeknek véget kell vetniük a munkaerő-felvételi eljárás szabálytalanságainak, és meg kell őket büntetni.

A VIZSGÁLAT

Az RB véleménye

Az RB panaszra vonatkozó véleménye összefoglalva a következő volt:

A Közös Lett Fordítószolgálat az RB és az EGSZB közös szolgálata. A bizottság a két bizottság tisztviselőiből és egyéb alkalmazottaiból áll. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az EGSZB és az RB igazgatása továbbra is elkülönül egymástól.

Az EU bővítésére tekintettel szükség volt az „új” hivatalos nyelvekkel foglalkozó osztályok létrehozására. A Közös Lett Fordítószolgálat összesen négy titkársági álláshelyet kapott, amelyek közül kettő az RB-hez, kettő pedig az EGSZB-hez tartozott. Az RB és az EGSZB úgy határozott, hogy ezen álláshelyek és a többi új fordítási részleghez rendelt álláshelyek betöltése érdekében közös kiválasztási eljárást indít, amely 2004 februárjában kezdődött.

Az RB kijelentette, hogy az EPSO potenciális szerződéses és ideiglenes alkalmazottakat tartalmazó adatbázisában szereplő pályázók közül sor került az első kiválasztásra, amely adatbázist azért hoztak létre, hogy az EPSO tartaléklistáinak összeállításáig álláshelyeket töltsenek be azon pályázók számára, akik sikeresen teljesítettek egy tisztviselők számára kiírt nyílt versenyvizsgát.

A kiválasztási bizottság három tagból áll, nevezetesen a fordítási osztály vezetőjéből, valamint a fordítási osztályok két vezetőjéből, akik közül az egyik az RB-t, a másik pedig az EGSZB-t képviselte. Ez a három tag interjút készített az előzetesen kiválasztott pályázókkal, és az interjú eredményei, valamint képzettségük és tapasztalatuk alapján összeállította az előválogatott jelöltek listáját. A panaszost öt másik jelölttel együtt választották ki az előválogatott jelöltek listájára. Ezt a 2004. március 29-i levélben közölték vele.

Az interjú során a pályázókat arról is tájékoztatták, hogy az RB és az EGSZB azon politikájával összhangban, amely szerint lehetőség szerint tisztviselőket vesznek fel, az EPSO-versenyvizsgát sikeresen teljesítő pályázók elsőbbséget fognak élvezni az üres álláshelyek tekintetében. Az előválogatott jelölteket prioritási sorrendben kell felosztani a két bizottság között. Az RB felvett egy jelöltet, aki jobb pozícióban volt az előválogatott jelöltek listáján, mint a panaszos, a másik álláshelyet pedig egy tisztviselő felvételével töltötte be. Az RB-hez tartozó két álláshelyet így betöltötték, és adminisztrációja átadta a panaszos aktáját az EGSZB adminisztrációjának azzal a céllal, hogy esetlegesen felvegyék az egyik üres álláshelyükre.

Az RB kijelentette, hogy az a tény, hogy a panaszosnak nem ajánlottak fel állást az EGSZB-n belül, olyan döntés, amely az EGSZB felelősségi körébe tartozik. A panaszossal 2005 márciusában folytatott megbeszélést követően és az ügy alapos vizsgálatát követően az RB főtitkára 2005. április 21-én kelt levelében ismertette vele a helyzetet.

A panaszos észrevételei

Válaszában a panaszos összefoglalva a következő további észrevételeket tette:

A panaszos azt kérte, hogy az RB közölje vele a két sikeres pályázó nevét, és tegye közzé a saját és a sikeres pályázók pályázatára vonatkozó értékelését.

A panaszos kijelentette továbbá, hogy az RB főtitkárával 2005 márciusában tartott találkozó alkalmával a panaszos magyarázatot kért tőle az őt érintő felvételi eljárás helyzetéről. 2005. április 21-én, azaz több mint 50 nappal később a panaszos levelet kapott az RB főtitkárától, amelyben megadta neki a kért információkat. A panaszost nem tájékoztatták arról, hogy a válaszadás késni fog. A panaszos kijelentette, hogy fel kell hívnia az RB illetékes szolgálatait, hogy emlékeztesse őket az ügyére.

A panaszos végül kijelentette, hogy az RB nem tájékoztatta őt arról, hogy az asszisztensi/titkári álláshelyet betöltötték, és nem vonta vissza első levelének tartalmát.

További vizsgálatok Előzetes
megjegyzés

Észrevételeiben a panaszos új kérelmet nyújtott be, amely szerint az RB-nek meg kellett volna adnia számára a két sikeres pályázó nevét, és közzé kellett volna tennie a saját és a sikeres pályázók pályázatára vonatkozó értékelését.

Az ombudsman a további tájékoztatás iránti kérelméről tájékoztató levelében arról is tájékoztatta a panaszost, hogy mivel úgy tűnik, hogy e kérdésekkel kapcsolatban nem fordult igazgatási úton az RB-hez, új kérelme az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadhatatlan. Az ombudsman arról is tájékoztatta a panaszost, hogy fontolóra veheti új panasz benyújtását, amennyiben elégedetlen lenne az COR válaszával a követelését illetően, vagy ha észszerű időn belül nem kap választ.

Az RB-hez intézett információkérés

Az RB véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman ezért felkérte az RB-t, hogy nyújtson számára tájékoztatást a következő pontokról:

A panaszos további állításai

1) Észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy miután 2005 márciusában magyarázatot kért a rá vonatkozó felvételi eljárás helyzetéről, csak 2005. április 21-én, azaz több mint 50 nappal később kapott levelet az RB főtitkárától.

Úgy tűnt tehát, hogy a panaszos azt állította, hogy az RB nem foglalkozott észszerű időn belül a vonatkozó kérelemmel. Az ombudsman megjegyezte, hogy ezt a kérdést már magában a panaszban felvetették, bár akkor nem volt egyértelmű, hogy a panaszos állítást kíván-e felvetni ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Az RB-t felkérték, hogy nyilvánítson kiegészítő véleményt erről a további állításról.

2) Észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy a felvételi eljárás jelentős késedelmet szenvedett. Panaszában eljárási szabálytalanságokra is hivatkozott. Most egyértelművé tette, hogy ez az állítás addig tart, amíg az RB meghozza döntését.

Felkérik az RB-t, hogy tegye meg észrevételeit ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

A további tájékoztatás iránti kérelemről

3) Úgy tűnik, hogy 2004. március 29-i levelében az igazgatási igazgató tájékoztatta a panaszost, hogy nevét felvették a tartaléklistára, és hogy hamarosan felveszik vele a kapcsolatot, hogy szerződést ajánljanak neki.

Az RB-t felkérték, hogy fejtse ki, miért jelentette be először a panaszosnak, hogy szerződést ajánl fel neki, majd vett fel egy másik személyt.

4) Az RB véleményéből kitűnik, hogy az RB a két álláshelyet i. az előválogatott jelöltek listájáról egy olyan személlyel töltötte be, aki jobban teljesített, mint a panaszos, és ii. egy olyan személlyel, aki sikeresen teljesített egy EPSO-versenyvizsgát. Ezzel összefüggésben azonban nem nyújtottak be további információkat.

Az RB-t felkérték, hogy nevezze meg azt a tartaléklistát, amelyen az érintett jelölt neve szerepel, valamint azt az időpontot, amikor ezt a személyt meghallgatták és felvették.

Az RB válasza

Válaszában az RB összefoglalva a következő nyilatkozatokat tette:

(1) A panaszos kérelme észszerű időn belüli elbírálásának állítólagos elmulasztásával kapcsolatos első kérdésről

Az RB kijelentette, hogy a panaszos nem jelölte meg az RB főtitkárával 2005 márciusában tartott találkozó pontos időpontját, csak azt kérte, hogy szervezzenek találkozót 2005 márciusának első felére.

Ezen az ülésen a két fél szóbeli magyarázatokat cserélt, és a végső választ az RB főtitkára 2005. április 21-i levelében írásban adta meg.

Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárást az EGSZB folytatta le, az RB kijelentette, hogy körülbelül négy hétbe telt annak vizsgálata, hogy ez utóbbi milyen döntést hozott, ami észszerű időtartamnak tekinthető, figyelembe véve a 2005. március 19-től 2005. április 3-ig tartó húsvéti ünnepi időszakot.

(2) A felvételi eljárás állítólagos késedelmére vonatkozó második kérdésről

Az RB kijelentette, hogy tekintettel a két bizottság közötti megosztott hatáskörökre, az EGSZB felelős a munkaerő-felvételért. Az előválogatott jelöltek közül, akiket prioritási sorrendben „megosztottak” a két bizottság között, az RB felvett egy jelöltet, aki a panaszosnál jobb helyezést ért el, a másik álláshelyet pedig egy tisztviselő felvételével töltötte be.

Tekintettel arra, hogy az RB-hez rendelt két álláshelyet betöltötték, a panaszos aktáját átadták az EGSZB adminisztrációjának azzal a céllal, hogy esetlegesen felvegyék az egyik megüresedett álláshelyükre. Az RB-t nem tájékoztatták az EGSZB munkaerő-felvételi eljárásának nyomon követéséről.

(3) Ami az azon okokra vonatkozó harmadik kérdést illeti, amelyek miatt az RB állítólag először bejelentette a panaszosnak, hogy szerződést ajánl fel neki, majd másik személyt vesz fel

Az RB kijelentette, hogy az adminisztráció igazgatója 2004. március 29-i levelében tájékoztatta a panaszost arról, hogy öt másik jelölttel együtt kiválasztották az előválogatott jelöltek listájára, de az RB-hez rendelt két álláshelyet betöltötték.

Az RB közös szolgálaton belüli felvételi politikájával összhangban az RB adminisztrációjának igazgatója volt az a személy, aki mindkét bizottság nevében tájékoztatta a panaszost. A két bizottság közötti hatáskörmegosztásnak megfelelően azonban ebben az esetben a panaszos esetleges felvétele az EGSZB hatáskörébe tartozott.

(4) Ami a tartaléklistára vonatkozó negyedik kérdést illeti, amelyen az érintett jelölt neve szerepelt, valamint e személy meghallgatásának és felvételének időpontjai

Az RB kijelentette, hogy a második személyt az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga EPSO tartaléklistájáról vették fel. Az interjúra és az azt követő felvételre 2004. november 25-én, illetve 2005. február 1-jén került sor.

Az RB megismételte azon véleményét, hogy a két pályázó felvételét követően az öt személyből (köztük a panaszosból) álló szűkített listát tartalmazó adminisztratív aktát üres álláshelyeik betöltése érdekében továbbították az EGSZB-nek. Az EGSZB hozta meg a végleges döntést arról, hogy nem veszi fel a panaszost.

A panaszos további észrevételei

További észrevételeiben a panaszos fenntartotta állításait, és a következő további észrevételeket nyújtotta be:

Az RB-nél hiányoztak a lett fordítók, akik francia nyelvtudással rendelkeztek volna, ő pedig nemcsak a franciát, hanem az angolt és a németet is ismerte. A többi pályázó csak egy vagy két nyelvet tudott elsajátítani.

A panaszos kijelentette, hogy az RB-nek 15 napon belül válaszolnia kellett volna neki, és amennyiben ez nem lehetséges, írásban tájékoztatnia kellett volna őt a késedelemről.

Kifejti továbbá, hogy nem volt tudatában annak, hogy a felvételi eljárás feladatait meg kell osztani a két bizottság között, és hogy ügyiratát átadták az EGSZB-nek.

A HATÁROZAT

1 Előzetes szakasz: ténybeli háttér

1.1 A panaszos panaszt nyújtott be mind az Európai Unió Régiók Bizottsága (RB), mind az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ellen azon döntésükkel kapcsolatban, hogy nem veszik fel asszisztensként/titkárként a Lett Fordítóiroda közös szolgálatához. Ez a közös fordítási szolgálat az RB és az EGSZB között oszlik meg, és a két bizottság tisztviselőiből áll. A panaszosnak az RB-vel és az EGSZB-vel szembeni állításai és követelései azonosak voltak. Mivel azonban a panasz két külön intézményt érintett, az ombudsman két külön vizsgálat keretében foglalkozott a panasszal (2). Az RB és az EGSZB külön véleményeket küldött az ombudsmannak. További tájékoztatás iránti kérelmében az ombudsman különböző kérdéseket is feltett az RB-nek és az EGSZB-nek.

Annak megállapítása érdekében, hogy az RB hivatali visszásságot követett-e el, az ombudsman először is hasznosnak tartja a lett közös fordítószolgálatot érintő kiválasztási eljárás alapjául szolgáló ténybeli háttér ismertetését.

Az ombudsman hangsúlyozni kívánja, hogy ezt a ténybeli hátteret az RB és az EGSZB véleményeinek és további válaszainak párhuzamos vizsgálatát követően állapították meg. Az ombudsman arra is rá kíván mutatni, hogy bár ez a határozat csak az RB-t érinti, az EGSZB-t a következő bekezdések is megemlítik, mivel az RB és az EGSZB közösen szervezte meg a jelen vizsgálat tárgyát képező kiválasztási eljárást.

1.2 Az RB és az EGSZB véleményeinek és további válaszainak alapos vizsgálatát követően az ombudsman a ténybeli hátteret a következőképpen értelmezi:

A Közös Lett Fordítószolgálat az RB és az EGSZB közös szolgálatainak részét képezi. Az RB és az EGSZB tisztviselőiből és egyéb alkalmazottaiból áll. Az RB és az EGSZB igazgatása azonban továbbra is elkülönül egymástól.

2004. február elején az RB és az EGSZB közösen kiválasztási eljárást szervezett a Közös Lett Fordítószolgálat négy betöltetlen titkári álláshelyének betöltésére. Két álláshely állt az RB és két álláshely az EGSZB rendelkezésére (3).

Az RB először előválogatási eljárást folytatott le az EPSO által kiválasztott szerződéses vagy ideiglenes alkalmazottak tartaléklistáján szereplő pályázókkal kapcsolatban. A panaszos szerepelt a tartaléklistán. Úgy tűnik, hogy a szerződéses vagy ideiglenes alkalmazottak tartaléklistáját azzal a céllal hozták létre, hogy olyan álláshelyeket töltsenek be, amelyeket az EPSO nyílt versenyvizsga sikeres teljesítését követően tartaléklistára felvett pályázók felvételével nem lehetett betölteni.

Az RB-t és az EGSZB-t egyaránt képviselő tagokból álló felvételi bizottság interjút készített a szerződéses vagy ideiglenes alkalmazottak tartaléklistáján szereplő pályázókkal. Az interjúk eredménye, valamint a pályázók tanulmányi hátterének és szakmai tapasztalatának összehasonlító értékelése alapján a felvételi bizottság az érdemek sorrendjében összeállította az előválogatott jelöltek öt főből álló listáját. A panaszos az öt előválogatott jelölt (4) között volt. Ezeket a jelölteket érdemeik sorrendjében az RB vagy az EGSZB vehetné fel. A panaszost az RB 2004. március 29-i levelében arról tájékoztatták, hogy nevét felvették a tartaléklistára.

1.3 Az RB úgy határozott, hogy első álláshelyét az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga tartaléklistájára felvett „A”(5) pályázó felvételével tölti be.

Ami a második álláshelyet illeti, az RB felvett egy jelöltet az öt előre kiválasztott jelöltből álló szűkített listáról, nevezetesen a „B” jelöltet. Ez a jelölt magasabb volt az előválogatott jelöltek listáján, mint a panaszos.

Az RB ezt követően továbbította a panaszos aktáját az EGSZB-nek. A kiválasztási eljárás e szakaszában a panaszos neve még mindig szerepelt az előválogatott jelöltek listáján.

1.4 Az EGSZB úgy határozott, hogy első állását "C" jelölt felvételével tölti be, akinek a neve szerepel az öt jelöltet tartalmazó szűkített listán (6). Ez a jelölt magasabb volt az előválogatott jelöltek listáján, mint a panaszos.

Ami a második álláshelyet illeti, az EGSZB eredetileg úgy határozott, hogy az EPSO/C/6/03 versenyvizsga eredményeként létrehozott tartaléklistáról nevez ki egy személyt („D” jelölt). Egy másik szolgálat, nevezetesen az „A” Konzultatív Munkák Igazgatósága azonban szintén kifejezte a „D” pályázó felvételére irányuló szándékát.

Mivel két szolgálat D jelöltet kívánt felvenni, az EGSZB 2004. október 25-i levelében felkérte a panaszost, hogy vesse alá magát orvosi vizsgálatnak. 2004. október 29-én az EGSZB interjút készített D. jelölttel a Közös Lett Fordítószolgálat asszisztensi/titkári álláshelyére, valamint az „A” Konzultatív Munkák Igazgatóságának álláshelyére. A felvételi osztály végül úgy határozott, hogy D.-t felveszik az „A” Konzultatív Munkák Igazgatóságára.

2004. november 17-én a Közös Lett Fordítószolgálat vezetője ezt követően eljárást indított azzal a céllal, hogy a fennmaradó asszisztensi/titkári álláshelyre olyan személyt vegyen fel, aki 2004. szeptember 16. óta gyakornokként dolgozott a Közös Lett Fordítószolgálatnál. Az asszisztensi/titkári állás betöltésére vonatkozó hivatalos megbízólevelet az EGSZB főtitkára 2004. december 23-án írta alá.

2004. november közepén a panaszos találkozott a Közös Lett Fordítószolgálat osztályvezetőjével, aki arról tájékoztatta, hogy asszisztensi/titkári állást ajánlanak fel egy olyan személynek, aki az EGSZB gyakornoka volt.

2 A Közös Lett Fordítószolgálat asszisztensi/titkári álláshelyének betöltésére irányuló kiválasztási eljárás során állítólagosan elkövetett hatáskörrel való visszaélésről és az átláthatóság hiányáról

2.1 Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Közös Lett Fordítószolgálat asszisztensi/titkári álláshelyének kiválasztási eljárása során hatáskörrel való visszaélésre és az átláthatóság hiányára került sor. Állításának alátámasztása érdekében a panaszos rámutatott arra, hogy a gyakornokot (7), akinek felajánlották az álláshelyet, nem vetették alá a vonatkozó állásinterjúnak, és neve nem szerepelt az előválogatott jelöltek tartaléklistáján. Azzal érvelt, hogy a gyakornoknak a Közös Lett Fordítószolgálat osztályvezetőjének egyoldalú döntését követően ajánlották fel az álláshelyet.

2.2 Véleményében az RB kijelentette, hogy úgy határozott, hogy egy olyan jelöltet vesz fel, aki jobb pozícióban van az előválogatott jelöltek listáján, mint a panaszos, és a második üres álláshelyét egy tisztviselő felvételével töltötte be. Az RB-hez tartozó két álláshelyet így betöltötték, és az RB adminisztrációja továbbította a panaszos aktáját az EGSZB adminisztrációjának. Az RB kijelentette, hogy az a tény, hogy a panaszosnak nem ajánlottak fel állást az EGSZB-n belül, olyan döntés, amely az EGSZB felelősségi körébe tartozik.

2.3 Észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy az RB soha nem tájékoztatta őt arról, hogy az asszisztensi/titkári álláshelyet betöltötték, és hogy nem vonta vissza első levelének tartalmát.

2.4 Tekintettel a panaszos észrevételeire és az RB véleményére, az ombudsman helyénvalónak tartotta, hogy további tájékoztatást kérjen az RB-től. Az ombudsman felkérte az RB-t, hogy tegye meg észrevételeit többek között a panaszos első állításával kapcsolatos alábbi kérdésekkel kapcsolatban, nevezetesen i. annak okaival kapcsolatban, hogy az RB eredetileg miért jelentette be a panaszosnak, hogy szerződést ajánl fel neki, majd vett fel egy másik személyt; ii. hogyan hozta létre az RB azt a tartaléklistát, amelyen a végül felvett személy neve szerepelt; valamint iii. a személy meghallgatásának és felvételének időpontja.

2.5 Kiegészítő válaszában , az RB rámutatott, hogy 2004. március 29-i levelében az RB igazgatási igazgatója tájékoztatta a panaszost, hogy öt másik jelölttel együtt kiválasztották az előválogatott jelöltek listájára. Ezt követően az RB kijelentette továbbá, hogy a két pozíciót betöltötték, az elsőt egy olyan jelölt töltötte be, aki jobban szerepelt az előválogatott jelöltek listáján, a másodikat pedig egy tisztviselő felvételével. Az RB közös szolgálaton belüli munkaerő-felvételi politikájával összhangban az RB adminisztrációjának igazgatója mind az RB, mind az EGSZB nevében tájékoztatta a panaszost. Az RB és az EGSZB közötti hatáskörmegosztásnak megfelelően azonban a panaszos esetleges felvétele az EGSZB hatáskörébe tartozott.

Az RB azt is közölte, hogy a második személyt az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga EPSO tartaléklistájáról vették fel. Az interjúra és az azt követő felvételre 2004. november 25-én, illetve 2005. február 1-jén került sor. Az RB megismételte azon véleményét, hogy a két pályázó felvételét követően az öt személyből (köztük a panaszosból) álló szűkített listát tartalmazó adminisztratív aktát üres álláshelyeik betöltése érdekében továbbították az EGSZB-nek. Az EGSZB hozta meg a végleges döntést arról, hogy nem veszi fel a panaszost.

2.6 További észrevételeiben a panaszos kijelentette továbbá, hogy nem volt tudatában annak, hogy a felvételi eljárás feladatait meg kell osztani az RB és az EGSZB között, és hogy ügyiratát egy esetleges felvétel céljából átadták az EGSZB-nek.

2.7 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszoshoz intézett 2004. március 29-i levelében az RB igazgatási igazgatója a következőket írta:

„Az interjút követően tájékoztatom, hogy a Fordítószolgálat asszisztensi/titkári állásának betöltésére irányuló kiválasztási eljárás lezárult.

Örömmel tájékoztatom, hogy az Ön [sic] pontszámai elegendőek ahhoz, hogy átmenjen a versenyen. Így Ön szerepel a tartaléklistánkon.

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot, hogy szerződést ajánljunk Önnek. (Kiemelés tőlem).

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszost ezt követően az EGSZB 2004. október 25-i levelében meghívta az orvosi vizsgálatra.

2.8 Ami a kiválasztási eljárás során állítólagosan elkövetett hatáskörrel való visszaélést illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az RB véleményéből kitűnik, hogy az interjú során a pályázókat tájékoztatták arról, hogy az RB és az EGSZB azon politikájával összhangban, amely szerint lehetőség szerint "tisztviselőket" vesznek fel, az EPSO nyílt versenyvizsgáján megfelelt pályázók elsőbbséget élveznek az üres álláshelyek tekintetében. E gyakorlatnak megfelelően az RB úgy határozott, hogy az egyik álláshelyre tisztviselőt vesz fel az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga EPSO tartaléklistájáról. Úgy tűnik továbbá, hogy az „új” tagállamokból származó szerződéses alkalmazottak tartaléklistáit azzal a céllal hozták létre, hogy az EPSO nyílt versenyvizsga sikeres letételét követően tartaléklistára vett és ezért tisztviselővé kinevezhető pályázók felvételéig alkalmazottakat vegyenek fel, és kielégítsék az e tagállamokból származó személyzet iránti igényt. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy az RB visszaélt volna hatáskörével, amikor úgy döntött, hogy az egyik álláshelyére olyan személyt vesz fel, aki sikeresen teljesítette az EPSO nyílt versenyvizsgáját.

2.9 Ami az RB rendelkezésére álló második álláshely betöltését illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az RB kijelentette, hogy úgy határozott, hogy azt egy olyan jelölt felvételével tölti be, aki "jobban szerepel az előválogatott jelöltek listáján".

2.10 Ebben az összefüggésben az ombudsman emlékeztetni kíván arra, hogy a közösségi bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottság által a pályázók ismereteinek és képességeinek értékelésekor végzett értékelések értékítélet kifejeződései. Ezek a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörébe tartoznak, és csak a vizsgabizottság munkájára vonatkozó szabályok nyilvánvaló megsértése esetén képezhetik a közösségi bíróság általi felülvizsgálat tárgyát.

2.11 A jelen ügyben az ombudsman megjegyzi, hogy az öt előválogatott jelölt listájából kitűnik, hogy a panaszos a negyedik helyre került, és hogy a felvételi bizottság a felvételi beszélgetések idején 12 pontot adott neki a szóbeli vizsgáért. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az előválogatott jelöltek listájának első három jelöltje 16, 15, illetve 14 pontot kapott a szóbeli vizsgára. Az előválogatott jelöltek listája mind az öt pályázó esetében tartalmaz egy „Észrevételek” című szakaszt, amely leírja tanulmányi hátterüket, (adott esetben) megszerzett szakmai tapasztalatukat, szakmai alkalmasságukat (a vonatkozó felmondási idő megjelölésével) és személyiségük bizonyos aspektusait.

2.12 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos véleménye szerint az RB nem rendelkezett francia nyelvtudással rendelkező lett fordítókkal, miközben nemcsak a franciát, hanem az angolt és a németet is ismerte. Ezenkívül a többi pályázó csak egy vagy két nyelvet értett. Úgy tűnik tehát, hogy a panaszos az előválogatott jelöltek kiválasztási bizottság általi rangsorolását is vitatja.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosra vonatkozó „Észrevételek” szakaszban a kiválasztási bizottság a következő észrevételt tette: „A nyelvek megfelelő ismerete”(8), valamint a „francia, angol és német” megjelölés. Mint ilyen, nyilvánvaló, hogy a felvételi bizottság megfelelően figyelembe vette a panaszos által ismert különböző nyelveket.

Az ombudsman megjegyzi, hogy az első két pályázó esetében két nyelvet (angol és német, illetve angol és francia) jelöltek meg, a harmadik esetében pedig egy nyelvet (angol) határoztak meg. Az ombudsman megjegyzi, hogy a felvételi bizottság összehasonlító értékelése nemcsak azon nyelvek számára összpontosít, amelyeket a pályázók ismernek, hanem az e nyelveken való összehasonlító jártasságukra is. Az ombudsman megjegyzi, hogy az első három pályázó magasabb pontszámot kapott a szóbeli vizsgáért, mint a panaszos. Az ombudsman megjegyzi, hogy ha a felvételi bizottság e szóbeli vizsgát követően bizonyos más pályázókat a panaszosnál magasabbra rangsorolt, e többi pályázó összehasonlító jártassági szintjét is figyelembe vették.

Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a felvételi bizottság által végzett értékelések nemcsak a pályázók nyelvi készségeire vonatkoztak, hanem többek között a szakmai tapasztalatukra és a meghirdetett álláshelyekhez kapcsolódó feladatok ellátására való alkalmasságukra is.

Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy nyilvánvaló értékelési hiba hiányában a különböző pályázók érdemeinek a felvételi bizottság általi érdemi összehasonlító értékelése nem kérdőjelezhető meg.

2.13 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az intézmények bejelentették, hogy az előválogatott jelölteket érdemeik sorrendjében veszik fel. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy nem vitatott, hogy az RB által felvett jelölt magasabb pozícióba került, mint a panaszos. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nincs arra utaló bizonyíték, hogy az RB azon döntése, hogy nem veszi fel a panaszost, hatáskörrel való visszaélésnek minősülne. Ilyen körülmények között az ombudsman megállapítja, hogy a panaszos állításának e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

2.14 Az átláthatóság állítólagos hiányát illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a pályázókat valóban tájékoztatták az RB és az EGSZB azon politikájáról, hogy lehetőség szerint olyan pályázókat vegyenek fel, akik sikeresen teljesítettek egy EPSO-versenyvizsgát.

2.15 Az ombudsmannak azonban meg kell vizsgálnia, hogy az RB 2004. március 29-i levelében miért jelentette be először a panaszosnak, hogy szerződést ajánl neki, majd miért vett fel egy másik jelöltet anélkül, hogy erről tájékoztatta volna.

2.16 A megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az intézmények átlátható módon járjanak el. Az ombudsman különösen fontosnak tartja, hogy az európai intézmények a felvételi eljárás során tiszteletben tartsák az igazgatási döntéshozatal átláthatóságának elvét.

2.17 További véleményében és annak indokolása érdekében, hogy a panaszost miért nem tájékoztatták kifejezetten arról, hogy az RB nem fogja felvenni, az RB kijelentette, hogy az RB adminisztrációjának igazgatója mind az RB, mind az EGSZB nevében tájékoztatta a panaszost arról, hogy az RB és az EGSZB közötti hatáskörmegosztással összhangban a panaszos esetleges felvétele az EGSZB hatáskörébe tartozik.

2.18 Az ombudsman nem tartja meggyőzőnek az RB által felhozott érvet. Az ombudsman valójában úgy véli, hogy az RB első levele alapján a panaszos azt feltételezte, hogy az RB a közeljövőben szerződést ajánl neki. Ilyen különleges körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az RB-nek, miután úgy határozott, hogy más jelölteket vesz fel, tájékoztatnia kellett volna a panaszost arról, hogy az RB nem veszi fel. Egy ilyen levélnek magyarázatot is kellett volna tartalmaznia a döntésre, és bocsánatot kellett volna kérnie az első levél által okozott esetleges kellemetlenségekért, amelyben a panaszos azt hitte (valójában kifejezetten közölték vele, hogy) szerződést ajánlanak neki. Az ombudsman úgy véli, hogy az átláthatóság elvével összhangban az RB-nek a panaszoshoz intézett levelében azt is meg kellett volna említenie, hogy ügyét potenciális felvétele céljából továbbították az EGSZB-nek.

A panaszos azon érve tehát, miszerint az RB nem tájékoztatta őt az asszisztensi/titkári álláshely betöltéséről, és nem vonta vissza első levelének tartalmát, megalapozottnak tűnik. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az RB nem járt el átlátható módon. Az RB intézkedései ezért hivatali visszásságnak minősültek. E tekintetben kritikai észrevételt fogunk tenni.

3 A Közös Lett Fordítószolgálat asszisztensi/titkári álláshelyének betöltésére irányuló kiválasztási eljárás állítólagos eljárási szabálytalanságairól

3.1 A panaszos azt állította, hogy eljárási szabálytalanságok történtek a Közös Lett Fordítószolgálat asszisztensi/titkári álláshelyének kiválasztási eljárásában. Az ombudsman vizsgálata során a panaszos tisztázta, hogy ez az állítás arra az időre vonatkozott, amíg az RB meghozta végleges határozatát.

3.2 Az RB kijelentette, hogy a panaszossal 2005 márciusában folytatott megbeszélést követően és az ügy alapos vizsgálatát követően az RB főtitkára 2005. április 21-i levelében elmagyarázta neki a helyzetet.

3.3 Észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy az RB főtitkárával 2005 márciusában folytatott interjú során tett szóbeli kérését követően, hogy magyarázatot kapjon a rá vonatkozó felvételi eljárás helyzetéről, csak 2005. április 21-én, azaz több mint 50 nappal később kapott levelet a főtitkártól. A panaszos továbbá azt állította, hogy a felvételi eljárás jelentős késedelmet szenvedett. Véleménye szerint, bár a kiválasztási eljárás 2004 februárjában kezdődött, az utolsó álláshely betöltéséről szóló határozatot csak 2004. december 23-án írta alá a főtitkár.

3.4 Tekintettel a panaszos észrevételeire és az RB véleményére, az ombudsman helyénvalónak tartotta, hogy további tájékoztatást kérjen az RB-től. Az ombudsman ezért felkérte az RB-t, hogy tegye meg észrevételeit a következő kérdésekben: i. az RB-k állítólagos mulasztása arra vonatkozóan, hogy észszerű időn belül foglalkozzanak a panaszos kérelmével, valamint ii. a felvételi eljárás állítólagos késedelme.

3.5 Kiegészítő válaszában az RB rámutatott arra, hogy a fent említett első kérdést illetően a panaszos szóbeli magyarázatot kapott a közte és az RB főtitkára között 2005 márciusában tartott találkozó alkalmával. Az RB főtitkára 2005. április 21-én kelt levelében írásban végleges választ adott. Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárást az EGSZB folytatta le, az RB kijelentette, hogy körülbelül négy hétbe telt annak vizsgálata, hogy ez utóbbi milyen döntést hozott, ami észszerű időtartamnak tekinthető, figyelembe véve a 2005. március 19-től 2005. április 3-ig tartó húsvéti ünnepi időszakot.

Ami a fent említett második kérdést illeti, az RB kijelentette, hogy miután betöltötte két pozícióját, a panaszos aktáját átadták az EGSZB adminisztrációjának azzal a céllal, hogy potenciális munkaerő-felvételt végezzenek az egyik megüresedett álláshelyükre. Az RB-t nem tájékoztatták az EGSZB munkaerő-felvételi eljárásának nyomon követéséről.

3.6 Kiegészítő válaszában a panaszos kijelentette, hogy az RB-nek 15 napon belül válaszolnia kellett volna neki, és amennyiben ez nem lehetséges, írásban tájékoztatnia kellett volna őt a késedelemről.

3.7 Ami a panaszos kérelme ésszerű időn belüli kezelésének állítólagos elmulasztását illeti, az ombudsman emlékeztet arra, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexének (9) 17. cikke értelmében:

"1. A tisztviselő gondoskodik arról, hogy az intézményhez benyújtott minden kérelemről vagy panaszról ésszerű határidőn belül, késedelem nélkül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül határozatot hozzanak. (...)”(kiemelés tőlem).

"2. Ha az intézményhez intézett kérelemről vagy panaszról az általa felvetett kérdések összetettsége miatt a fent említett határidőn belül nem lehet határozni, a tisztviselő erről a lehető leghamarabb tájékoztatja a szerzőt. (…)".

3.8 Ebben az esetben az ombudsman megjegyzi, hogy maga a panaszos és az RB véleménye szerint a panaszos arra kérte a főtitkárt, hogy "vizsgálja meg az ügyét", és "magyarázza meg neki az őt érintő felvételi eljárás helyzetét". Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos azt állította, hogy az RB főtitkárával folytatott interjúra 2005. március első felében került sor, anélkül, hogy a pontos időpontra vonatkozóan további részletekkel szolgált volna. Feltételezve, hogy erre az ülésre 2005 márciusának első hetében került sor, az ombudsman megjegyzi, hogy 7 hét telt el ezen interjú időpontja és az RB főtitkárának 2005. április 21-i válasza között.

3.9 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az RB véleményéből kitűnik, hogy a panaszos az ülés alkalmával már kapott szóbeli magyarázatot, amelyet az RB főtitkárának 2005. április 21-i levele is megerősített. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az RB rámutatott arra, hogy mivel a panaszos aktáját az RB rendelkezésére álló két álláspont kitöltését követően továbbították az EGSZB-nek, az EGSZB-hez kellett fordulnia, hogy válaszoljon a panaszos kérésére, és hogy a húsvéti ünnepi időszak késleltette az eljárást. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az RB álláspontja észszerűnek tűnik. Ami a panaszos azon érvét illeti, hogy az RB-nek 15 napon belül kellett volna válaszolnia neki, az ombudsman úgy véli, hogy ez a 15 napos időszak inkább arra vonatkozik, hogy az intézmény a helyes hivatali magatartás európai kódexének (10) 14. cikkével összhangban átvételi elismervényt küld a polgárok levelére. Nem vonatkozik az érdemi válaszadásra, amelynek megfogalmazása az ügy összetettségétől függően hosszabb időt vehet igénybe. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszos állításának e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

3.10 Ami a felvételi eljárás állítólagos késedelmét illeti, az ombudsman hangsúlyozni kívánja, hogy nincs tudomása olyan pontos határidőről, amelyet a közigazgatási szervek számára szabtak volna meg arra, hogy felvételi ajánlatot tegyenek a kiválasztási eljárást követően előválogatott jelölteknek. Az ombudsman megjegyzi, hogy ebben az esetben a panaszos azt hitte, hogy gyorsan kapna egy szerződésre vonatkozó ajánlatot, de ezt a szempontot a fentiekben már megvizsgálták, és úgy ítélték meg, hogy kritikai észrevétel kiadását indokolja (lásd a 2.18. pontot).

3.11 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az RB által az intézményben betöltendő pozícióra kiválasztott második jelöltet (11) 2005. február 1-jén, ,-ban vették fel, azaz 11 hónappal a kiválasztási eljárás 2004. március végi lezárását követően (12). A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem tartotta fenn azon álláspontját, hogy a vele kapcsolatos felvételi eljárás indokolatlan késedelmet szenvedett. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy a panaszos állításának e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

4 A panaszos állításai

4.1 A panaszos azt állította, hogy (i) kártérítést kell kapnia, vagy ezzel egyenértékű álláshelyre vonatkozó javaslatot kell kapnia. Azt állítja továbbá, hogy ii. az RB-nél a munkaerő-felvételért felelős személyeknek véget kell vetniük a munkaerő-felvételi eljárás szabálytalanságainak, és meg kell őket büntetni.

4.2 Az ombudsman fenti 2.13., 3.9. és 3.11. pontban foglalt következtetéseinek fényében úgy tűnik, hogy nincs szükség a panaszos első állításával kapcsolatos vizsgálatának folytatására.

4.3 A panaszos továbbá azt állította, hogy az ombudsmannak javasolnia kellene, hogy az RB-nél a munkaerő-felvételért felelős személyek vessenek véget a munkaerő-felvételi eljárások szabálytalanságainak, és büntessék meg őket. Úgy tűnik tehát, hogy a panaszos azt kéri, hogy az ombudsman javasoljon fegyelmi szankciókat az érintett tisztviselőkkel szemben, anélkül, hogy kifejezetten megemlítené a szóban forgó tisztviselőket. Mivel fegyelmi szankciókat minden esetben csak a személyzeti szabályzatban előírt fegyelmi eljárás lefolytatását követően lehet kiszabni, az ombudsmannak nem áll módjában állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy egy adott ügyben ilyen szankciókat kell-e kiszabni. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy feladata az Európai Unió intézményei által elkövetett hivatali visszásságok kivizsgálása. Megbízatásában nem szerepel, hogy fegyelmi jogkört gyakoroljon a tisztviselőkkel vagy alkalmazottakkal szemben, és még csak nem is javasolja, hogy ez megtörténjen. Másrészt az ombudsman alapokmánya 4. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ombudsmannak lehetősége van arra, hogy „tájékoztassa” az érintett közösségi intézményt vagy szervet azokról a tényekről, amelyek fegyelmi szempontból megkérdőjelezik valamely alkalmazottjuk magatartását. A jelen ügy körülményei között az ombudsman ezt nem tartja helyénvalónak.

5 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján nincs szükség további vizsgálatokra a panaszosnak a felvételi eljárás során elkövetett hatáskörrel való visszaélésre és szabálytalanságokra vonatkozó állításaival, illetve állításaival kapcsolatban. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet e szempontok tekintetében.

Ami a panaszosnak az átláthatóság hiányára vonatkozó állítását illeti, a következő kritikai észrevételt kell tenni:

A megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az intézmény átlátható módon járjon el. Az ombudsman különösen fontosnak tartja, hogy az európai intézmények tiszteletben tartsák az adminisztráció döntéshozatalának átláthatóságát a munkaerő-felvételi eljárások során.

Az ombudsman úgy véli, hogy az RB első levele alapján a panaszos azt feltételezte, hogy az RB a közeljövőben szerződést ajánl fel neki. Ilyen különleges körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az RB-nek, miután úgy határozott, hogy más jelölteket vesz fel, tájékoztatnia kellett volna a panaszost arról, hogy az RB nem veszi fel. Egy ilyen levélnek magyarázatot is kellett volna tartalmaznia a döntésre, és elnézést kellett volna kérnie azon kellemetlenségekért, amelyeket az első levél okozhatott, amelyben a panaszos azt hitte, hogy szerződést ajánlanak neki. Az ombudsman úgy véli, hogy az átláthatóság elvével összhangban az RB-nek a panaszoshoz intézett levelében azt is meg kellett volna említenie, hogy ügyét potenciális felvétele céljából továbbították az EGSZB-nek.

Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy az RB nem átlátható módon járt el, és ez hivatali visszásságnak minősül.

Tekintettel arra, hogy az ügy e vonatkozásai konkrét múltbeli eseményekkel kapcsolatos eljárásokat érintenek, nem helyénvaló az ügy békés rendezésére törekedni. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Az RB elnökét is tájékoztatni fogják erről a döntésről.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Ezzel összefüggésben az ombudsman hangsúlyozni kívánja, hogy értelmezése szerint az RB és az EGSZB rendelkezésére álló négy állandó álláshelyet ideiglenes jelleggel szerződéses alkalmazottaknak ítélik oda, az EPSO általános versenyvizsgáján sikeresen részt vevő tisztviselők felvételéig.

(2) Az EGSZB-vel kapcsolatos vizsgálattal a 2617/2005/MF határozat foglalkozik.

(3) Az ombudsman helyénvalónak tartja, hogy az „A”, „B”, „C” és „D” kezdőbetűkkel hivatkozzanak azokra a jelöltekre, akik végül megkapták az RB és az EGSZB rendelkezésére álló megfelelő négy álláshelyet. Az „A” pályázó szerepelt az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga tartaléklistáján, és végül felvették az RB-nél rendelkezésre álló álláshelyek egyikére. A „B” jelölt volt az első jelölt az RB és az EGSZB által összeállított szűkített listán, és végül az RB vette fel. A C. jelölt volt a harmadik jelölt az RB és az EGSZB által összeállított, öt jelöltet tartalmazó szűkített listán, és végül az EGSZB vette fel. Az előválogatott jelöltek listáján második helyen álló pályázó azért utasította el az ajánlatot, mert határozatlan idejű szerződést szeretett volna kötni. D pályázó sikeres pályázó volt az EPSO/C/6/03 nyílt versenyvizsga eredményeként létrehozott tartaléklistán. Annak ellenére, hogy a Közös Lett Fordítószolgálat erőfeszítéseket tett D pályázó felvételére, e pályázót egy másik szolgálat, nevezetesen a Konzultatív Munkák Igazgatósága vette fel.

(4) Az ügy iratai alapján az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos a negyedik helyen állt az előválogatott jelöltek listáján.

(5) Lásd a fenti 3. lábjegyzetet.

(6) Az ügy iratai alapján az ombudsman megjegyzi, hogy ez a jelölt a harmadik helyen állt az előválogatott jelöltek listáján. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy az előválogatott jelöltek listáján második helyen álló jelölt azért utasította el az állásajánlatot, mert úgy tűnik, hogy határozatlan időre szóló szerződést akart kötni.

(7) A ténybeli háttérre tekintettel az ombudsman úgy értelmezi, hogy az a „gyakornok”, akire a panaszos hivatkozik, az a jelölt, akinek felajánlották a negyedik álláshelyet az EGSZB-nél. A panaszos állításának e vonatkozásával ezért a 2617/2005/MF sz. panasz foglalkozik.

(8) Az eredeti francia változat fordítása az ombudsman szolgálatai által.

(9) A helyes hivatali magatartás európai kódexe elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu/code/en/default.htm).

(10) Lásd a 9. lábjegyzetet.

(11) Az ombudsman nem talált semmilyen információt a panasz aktájában az RB által felvett első jelölt felvételének pontos időpontjára vonatkozóan.

(12) Az ombudsman megjegyzi, hogy 2004. március 29-i levelében a panaszost tájékoztatták arról, hogy négy másik jelölttel együtt kiválasztották az előválogatott jelöltek listájára.