Strasbourg, 2007. április 30.

Tisztelt R. Úr!

2004. július 16-án Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság állítólag nem válaszolt 2004. március 8-i panaszára.

2004. augusztus 17‐én továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. A Bizottság 2004. december 13-án megküldte véleményének olasz nyelvű fordítását. 2004. december 16-án továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy 2005. január végéig tegye meg észrevételeit. 2005. január 16-án Ön telefonon felvette a kapcsolatot szolgálataimmal, és megkérdezte, hogy el lehet-e halasztani a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt. Szolgálataim azt tanácsolták, hogy kérelmét írásban nyújtsa be. Ezt 2005. január 18-án tette meg. 2005. január 27-i levelemben tájékoztattam Önt, hogy kérelme szerint észrevételeinek új határideje 2005. március 15. volt. Észrevételei 2005. március 29-én érkeztek meg.

2005. november 16-án tájékoztattam Önt arról, hogy ügyének vizsgálata még folyamatban van, hogy a lehető leghamarabb tájékoztatni fogom a panaszával kapcsolatos következő lépésről, és hogy minden erőfeszítést meg fogunk tenni annak érdekében, hogy legkésőbb 2006. január 31-ig eljuttassuk Önnek ezt az információt.

A Bizottság véleményének és az Ön észrevételeinek vizsgálatát követően úgy ítéltem meg, hogy további vizsgálatokra van szükség. Ezért 2006. február 15-én levélben kértem a Bizottság elnökét, hogy tegye meg észrevételeit. 2006. április 6-i levelében a Bizottság tájékoztatta titkárságomat véleményének késedelmes megküldéséről 17 olyan esetben, amikor a válaszadás határideje 2006. március 31. volt. A tizenhét eset között volt az ön ügye is. 2006. április 11-én kelt levelemben tájékoztattam a Bizottságot, hogy a határidőt 2006. április végéig meghosszabbítottam. 2006. május 12-én a Bizottság arról tájékoztatott, hogy további időre lesz szüksége ahhoz, hogy kiegészítse a 2006. február 15-i levelemre adott válaszát.

A Bizottság 2006. június 15-én megküldte válaszának olasz nyelvű fordítását. 2006. június 22-én továbbítottam Önnek, és felkértem, hogy tegye meg észrevételeit. Öntől nem érkezett észrevétel.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Elnézést kérek a jelen vizsgálat befejezéséhez szükséges idő tartamáért.

A PANASZ

A panaszos szerint a vonatkozó tények a következők.

2004. március 8-án a panaszos a Stras IS srl International Development (Stras IS) olasz vállalat vezérigazgatójaként panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amely megtámadta az „INTERREG IIIC East” közös technikai titkársága/irányító hatósága által hozott, a Stras IS-t kulcsszerepet betöltő vezetőség összetételének megváltoztatásáról szóló határozatot.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem válaszolt a 2004. március 8-án benyújtott panaszára.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

A Bizottság véleménye a következőképpen foglalható össze.

Az INTERREG program célja, hogy a régiók közötti együttműködés előmozdításával erősítse az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohézióját. Lehetővé teszi a közös határok nélküli régiók számára, hogy közös projektekben működjenek együtt, és együttműködési hálózatokat alakítsanak ki. A program négy különböző programterületre oszlik (IIIC North, IIIC East, IIIC West és IIIC South). Minden programnak saját irányítócsoportja van, amely egy irányító hatóságból(1), egy közös technikai titkárságból(2), egy monitoringbizottságból(3) és egy irányítóbizottságból(4) áll. Ezenkívül egy kifizető hatóság felelős az Európai Regionális Fejlesztési Alapból nyújtott támogatás kifizetéséért.

Az INTERREG IIIC program keretében minden érintett projektnek van egy vezető partnere, aki átveszi a projektirányítás általános felelősségét. A pályázati felhívások alapján beérkezett projekteket benyújtják a közös technikai titkárságnak, amely ellenőrzi azok minőségét.

Egy konkrét projekt kiválasztását követően az irányító hatóság és a vezető partner úgynevezett támogatási szerződést ír alá. A támogatási szerződés formanyomtatványa 86. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányító hatóság többek között akkor jogosult felmondani a szerződést, ha „aműveletet nem hajtották végre vagy nem hajtható végre, illetve ha azt nem hajtották végre vagy nem hajtható végre kellő időben”.

Teramo tartomány egy négytagú konzorcium vezető partnere volt. A konzorcium másik három tagja Malaga megye, Nyugat-Svédország és Friuli-Venezia Giulia régió volt.

2003. április 30-án a közös technikai titkárság tájékoztatta a vezető partnert, hogy az „Ökoturizmus, hely és hagyományok” konzorcium által benyújtott projektet jóváhagyták.

Az olasz Strat IS International Development vállalatot, amelyben a panaszos volt a vezérigazgató, a vezető partner nevében eljáró "Ökoturizmus, hely és hagyományok" projekt általános projektmenedzsereként jelölték ki.

2003. október 14-én az irányító hatóság megküldte a támogatási szerződést a vezető partnernek (Teramo tartomány), és ezzel egyidejűleg felkérte a projekt irányításának javítására.

2004. január 19-i ülésén az irányítóbizottságot tájékoztatták az adott projekt aktuális állásáról. Az ülés jegyzőkönyve a következőképpen szól:

„Aprojektirányítás meglehetősen tapasztalatlannak és szakmaiatlannak bizonyult. Bár a közös technikai titkárság jelentős időt töltött technikai tanácsadással, úgy tűnt, hogy a vezetőség nem tudta megfelelően alkalmazni a tanácsot. Következésképpen a felülvizsgált kérelmet többször is el kellett utasítani, és a támogatási szerződést még nem lehetett aláírni. Az irányító hatóság ezért 2003. október 14-én küldött levelében felkérte a vezető partnert, hogy változtassa meg vagy erősítse meg a projektirányítási csoportot. Azóta azonban nem javult a helyzet. Az irányító hatóság nagyra értékelte az olasz nemzeti koordinátorok ajánlatát, hogy segítsenek megoldani a vezető partnerrel kapcsolatos nehézségeket. Hangsúlyozta azonban, hogy fontolóra veszi a támogatási szerződés aláírásának mellőzését, ha a helyzet nem változik. Az irányító hatóság megbízta az irányítóbizottságot, hogy kérje fel a vezető partnert a projektmenedzsment megváltoztatására, és meg nem felelés esetén utasítsa el a támogatási szerződés aláírását. (...) Az irányítóbizottság jóváhagyta a jelentést, és egyetértett az irányító hatóság azon javaslatával, hogy hivatalos levelet küldjenek a vezető partnernek, amelyben tájékoztatják a támogatási szerződés felfüggesztéséről szóló döntésről mindaddig, amíg a vezetőség nem változik, és a szakmai hozzáértés nem biztosított.”

2004. január 30-án az irányító hatóság tájékoztatta a vezető partnert az irányítóbizottság döntéséről. 2004. február 6-án a vezető partner az irányítóbizottság kérésének megfelelően elállt a panaszos vállalatával kötött szerződéstől.

2004. február 9-én a panaszos felvette a kapcsolatot a bécsi székhelyű közös technikai titkársággal, és megküldött neki néhány olyan dokumentumot, amely vezetői csoportjának minőségét hivatott igazolni.

A Bizottsághoz 2004. március 8-án eljuttatott panaszában a panaszos kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy a közös technikai titkárság és az irányító hatóság jogosult volt-e a panaszossal kötött szerződés visszavonására vonatkozó döntés meghozatalára. A panaszos azzal is érvelt, hogy határozatában a közös technikai titkárság nem vette figyelembe a projekt alakulását és a már elvégzett munkát.

Ami a panaszos 2004. március 8-i panaszára való válaszadás Bizottság általi állítólagos elmulasztását illeti, a Bizottság elismerte ezt a mulasztást, és elnézést kért érte. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy hivatalos választ küld a panaszosnak, amelyben elnézést kér az okozott kellemetlenségért.

Végül a Bizottság hangsúlyozta, hogy az INTERREG-programok keretében végrehajtott projektek szerepe egy olyan megfigyelőé volt, aki csak észrevételeket tehet a javaslatokkal kapcsolatban, de nem vehet részt a döntéshozatali eljárásban, amely a kijelölt szervek kizárólagos felelőssége.

A panaszos észrevételei

A panaszosnak a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételei a következőképpen foglalhatók össze.

A közös technikai titkárság által a Stras IS-nek nyújtott technikai segítségnyújtással kapcsolatban a panaszos azt állította, hogy a Stras IS és a vezető partner 2003. november 4-ig, azaz két és fél hónappal a feladatai alóli felmentéséről szóló határozat előtt nem írt alá technikai segítségnyújtási szerződést. Ezenkívül a Stras IS nem volt felelős a támogatási szerződésért vagy bármely pénzügyi kérdésért. Ezeket a tevékenységeket egy másik vállalat (CISI/Sviluppo Italia Abruzzo) végezte.

A projekt állítólagosan nem megfelelő irányításával és a szakmai hozzáértés hiányával kapcsolatban, amelyre a JTS 2004. január 19-i levelében hivatkozott, a panaszos kiemelte, hogy a JTS nem indokolta meg állításait, és nem nyújtott be bizonyítékokat. A panaszos hozzátette, hogy a JTS soha nem fejtette ki, hogy mit és milyen határidőn belül kellett volna tenni a projekt irányításának javítása érdekében. A panaszos különösen azt a döntést támadta meg, hogy a Stras IS-szel kötött szerződést a projekt irányításáról szóló első jelentés benyújtásának 2004. február 28-i határideje előtt felmondják. A panaszos úgy vélte, hogy a közös technikai titkárság 2004. január 19-i levelében megfogalmazott kérések nem alapulhatnak objektív észrevételeken, és hogy a közös technikai titkárság indokolatlanul beavatkozott egy zökkenőmentesen és késedelem nélkül működő projekt irányításába. Rámutat továbbá arra, hogy bár bizonyos késedelmek a támogatási szerződésnek tudhatók be, a Strat IS nem felelős ezekért a késedelmekért.

Végső általános megjegyzésként a panaszos csalódottságának adott hangot a Bizottság hozzáállásával kapcsolatban. Úgy véli, hogy a Bizottság magatartása gondatlan és elfogadhatatlan volt egy olyan intézmény számára, amelytől elvárják, hogy biztosítsa az európai alapok megfelelő kezelését.

További vizsgálatok

A Bizottság véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően az ombudsman úgy ítélte meg, hogy további vizsgálatokra van szükség.

Az ombudsmanhoz benyújtott eredeti panasz csak eljárási kérdésre vonatkozott, azaz arra, hogy a Bizottság nem válaszolt a panaszos 2004. március 8-i panaszára. Az ombudsman megjegyezte, hogy úgy tűnik, ez a kérdés megoldódott, mivel a Bizottság az ombudsmanhoz benyújtott véleményében elismerte annak kudarcát, bocsánatot kért a panaszostól, és ígéretet tett arra, hogy hivatalos választ küld neki.

Az ombudsmanhoz intézett észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy nem kérdőjelezi meg, hogy a Bizottságnak az irányítóbizottság ülésein betöltött szerepe csak tanácsadó jellegű volt-e. Azt sem kérdőjelezte meg, hogy a Bizottság nem rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, hanem csak észrevételeket tehet az irányítóbizottság javaslataival kapcsolatban. A panaszos azonban úgy vélte, hogy a Bizottság általános felelősséggel tartozik a közösségi pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodás tekintetében, és általánosabban, biztosítania kell a megfelelő ügyintézés elveinek betartását. Azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem ellenőrizte a közösségi pénzeszközök megfelelő kezelését.

Tekintettel a panaszos észrevételeinek tartalmára, valamint arra a tényre, hogy a Bizottsághoz benyújtott 2004. március 8-i panaszában a panaszos már felkérte a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az irányítóbizottság határozata ellen, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy helyénvalónak tűnik az ügy érdemi vizsgálata is. Ezért 2006. február 15-én felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be kiegészítő véleményt a panaszos azon további állításáról, hogy a Bizottság nem ellenőrizte a közösségi pénzeszközök megfelelő kezelését, mivel elfogadta az irányítóbizottság határozatát, annak ellenére, hogy: i. a bizottság nyilvánvalóan nem nyújtott be bizonyítékot az irányítócsoport állítólagos tapasztalatlanságára és szakmaiságának hiányára vonatkozóan; és ii. az irányítási csoport összetételének megváltoztatására irányuló kérelmet egy hónappal a projekt irányításáról szóló első jelentés benyújtásának határideje előtt nyújtották be.

Az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy továbbítsa neki annak a levélnek a másolatát, amelyet a Bizottság az ombudsmanhoz intézett véleményében bejelentette, hogy el fogja küldeni a panaszosnak.

A Bizottság további véleménye

Válaszában a Bizottság a következő megállapításokat tette.

Ami a panaszosnak a Bizottság felelősségével kapcsolatos észrevételét illeti, a Bizottság azzal érvelt, hogy a strukturális alapok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának és a megfelelő ügyintézésnek a biztosításával kapcsolatos felelőssége a következőkből ered: i. az EK-Szerződés 274. cikke; a költségvetési rendelet(5) 7. fejezete, amely meghatározza a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét és a megosztott pénzgazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket; és iii. a strukturális alapokról szóló rendeletnek a partnerség és a szubszidiaritás elvére, valamint a kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó rendelkezései(6). A fenti szabályok szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a megfelelő ügyintézés akkor biztosított, ha a kiadások: i. összhangban van a gazdaságosság és a hatékonyság elvével; és ii. megfelel a strukturális alapok végrehajtását szabályozó jogi rendelkezéseknek. Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy végső soron ő felel a strukturális alapokon keresztül végrehajtott beavatkozások hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáért és jogszerűségéért.

Ami a panaszos azon észrevételét illeti, hogy a Bizottság felelőssége biztosítani a megfelelő ügyintézés elveinek tiszteletben tartását, a Bizottság azzal érvelt, hogy ezt a felelősséget a partnerségre és a szubszidiaritás elvére vonatkozó szabályok fényében kell értékelni. Ez azt jelenti, hogy a beavatkozásokat a Bizottság, a tagállamok, valamint az illetékes hatóságok és szervek együttműködésével kell előkészíteni, finanszírozni és nyomon követni. Ezen túlmenően az ilyen beavatkozásoknak teljes mértékben meg kell felelniük az egyes partnerek intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek.

A Bizottság kijelentette továbbá, hogy figyelembe véve a feladatoknak az érintett felek közötti megosztását, beavatkozhat: i. a közösségi jog állítólagos megsértése esetén; pénzügyi szabálytalanságok esetén; és iii. ha egy egyedi intézkedés végrehajtása nincs összhangban a programnak a Bizottság és a tagállamok által elfogadott célkitűzéseivel. A Bizottság az EK-Szerződés 226. cikkében előírt kötelezettségszegési eljárás vagy a kifizetések felfüggesztése és/vagy pénzügyi korrekciók révén avatkozhat be az 1260/99/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. A Bizottság azonban nem avatkozhat be a végrehajtás napi irányításába. Konkrétabban, a Bizottság nem avatkozik be a végső kedvezményezettek vagy vállalkozók kiválasztásába, illetve a szerződések végrehajtásába, amennyiben ezeket a műveleteket a nemzeti jog szabályozza. A jelen ügyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem sérthette meg a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a megfelelő ügyintézés elvét, mivel nem került sor a közösségi jog megsértésére vagy más szabálytalanságra.

A panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy a Bizottság nem ellenőrizte a közösségi pénzeszközök megfelelő kezelését, a Bizottság megjegyezte, hogy az irányítóbizottság az irányító hatóság által benyújtott jelentés alapján hozta meg határozatát. E tekintetben a panaszos azzal érvelt, hogy a közösségi pénzeszközök kezelésének fenti elmulasztását az okozta, hogy a Bizottság elfogadta az irányítóbizottság megalapozatlan határozatát a Stras IS projekt végrehajtásában elért állítólagos gyenge előrehaladásáról és a Stras IS professzionalizmusának hiányáról. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az irányítóbizottság 2004. január 19-i ülésének jegyzőkönyvéből úgy tűnt, hogy a panaszos második esélyt kapott a projekt irányításának javítására. A helyzet azonban nem javult.

Ami a panaszosnak a vezetőség összetételének megváltoztatására irányuló kérelmét illeti, a Bizottság ezt úgy értelmezte, hogy az állítólagos hivatali visszásság annak a ténynek az eredménye, hogy a panaszos nem kapott lehetőséget arra, hogy jelentését érdemben bírálják el. Az intézmény szerint ez az érv önmagában véve helytállónak tűnik. A szóban forgó esetben azonban számos jel utalt arra, hogy az irányítóbizottság figyelmét felhívták arra, hogy a projekt végrehajtása nem felelt meg a várakozásoknak. A Bizottság szolgálatainak ezért nem volt okuk azt feltételezni, hogy az irányítóbizottságnak a panaszossal kötött szerződés korai szakaszban történő megszüntetésére vonatkozó döntése nem volt prudens. Éppen ellenkezőleg, szigorúan figyelembe véve a pénzügyi szempontokat, kevésbé lett volna óvatos megvárni a további fejleményeket, és ezáltal lehetővé tenni a projekt végrehajtásának további késedelmét.

Az ombudsman további vizsgálatai során megfogalmazott kérésének megfelelően a Bizottság továbbította számára a panaszosnak küldött levél másolatát. Az ombudsman megjegyzi, hogy ez a levél 2006. április 5-én kelt.

A HATÁROZAT

1 Az az állítás, hogy a Bizottság nem válaszolt a panaszos panaszára

1.1 Az olaszországi Teramo tartomány vezető partnere volt annak a konzorciumnak, amely három másik szervezetet is magában foglalt, nevezetesen a nyugat-svédországi Malaga megyét és Friuli-Venezia Giulia régiót. 2003. április 30-án a vezető partnert tájékoztatták arról, hogy a konzorcium által az INTERREG IIIC program keretében benyújtott projektet jóváhagyták. A vezető partner nevében a panaszost, a Strat IS International Development (Strat IS) olasz vállalat vezérigazgatóját jelölték ki átfogó projektmenedzsernek. 2004. február 6-án azonban a vezető partner visszavonta a szerződést a Strat IS-vel, miután az irányítóbizottság új projektmenedzsment kialakítására irányuló kérelmet nyújtott be. Úgy tűnik, hogy az említett kérelem az irányítóbizottság 2004. január 19-i ülésén hozott határozaton alapult.

2004. március 8-án a panaszos panaszt nyújtott be a Bizottsághoz a fent említett határozattal kapcsolatban.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem válaszolt a 2004. március 8-án hozzá benyújtott panaszra.

1.2 A megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az intézmények ésszerű időn belül válaszoljanak a polgárok levelezésére, beleértve a panaszokat is.

1.3 2004. december 13-i véleményében az Európai Bizottság elismerte, hogy nem válaszolt a panaszos panaszára, és elnézést kért érte. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy hivatalos választ küld a panaszosnak, amelyben elnézést kér az okozott kellemetlenségért.

1.4 2006. február 15-én kelt további vizsgálataiban az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy juttassa el hozzá annak a levélnek a másolatát, amelyet az ombudsmannak küldött véleményében bejelentett, hogy el fogja küldeni a panaszosnak.

1.5 Az ombudsman további kérdéseire adott válaszában a Bizottság továbbította az ombudsmannak a 2004. március 8-i panaszára a panaszosnak küldött levél másolatát. Az ombudsman megjegyzi, hogy a szóban forgó levél 2006. április 5-én kelt.

1.6 2004. december 13-i véleményében az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság elismerte, hogy nem válaszolt a panaszos eredeti panaszára, és kötelezettséget vállalt arra, hogy hivatalos választ küld, amelyben elnézést kér a panaszostól az okozott kellemetlenségért. Az ombudsman azonban azt is megjegyzi, hogy további közel 16 hónap telt el, mielőtt a Bizottság ténylegesen megküldte válaszát a panaszosnak. Erre a válaszra az ombudsman további vizsgálatai nyomán került sor, amelyekben az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésére a panaszosnak címzett levél másolatát. Az ombudsmanhoz benyújtott véleményben tett, a panaszosnak való válaszadásra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésének ilyen súlyos késedelme általában súlyos hivatali visszásságnak minősül. Tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi vizsgálat további késedelmet szenvedne, ha az ombudsman véleményt kérne a Bizottságtól annak tisztázása érdekében, hogy van-e bármilyen lehetséges indok a 2004. december 13-i véleményében tett kötelezettségvállalásának késedelmes teljesítésére, az ombudsman nem tartja helyénvalónak az ügy e vonatkozásának további vizsgálatát.

2 Azon állításról, miszerint a Bizottság nem ellenőrizte a közösségi pénzeszközök megfelelő kezelését

2.1 Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy a szóban forgó intézmény nem ellenőrizte a közösségi pénzeszközök megfelelő kezelését, amikor elfogadta az irányítóbizottság új projektirányítási csoport létrehozására vonatkozó döntését. E határozat következtében az irányítóbizottság kizárta a panaszos vállalatát, amelyet a vezető partner nevében a projekt vezetőjének jelöltek ki. A döntést annak ellenére hozták meg, hogy: i. az irányítóbizottság nyilvánvalóan nem nyújtott be bizonyítékot a vezetőség állítólagos tapasztalatlanságára és szakmaiságának hiányára vonatkozóan; és ii. a vezetőség összetételének megváltoztatására irányuló kérelmet egy hónappal a projektirányításról szóló első jelentés benyújtásának határideje előtt nyújtották be.

2.2 Az ombudsman rámutat arra, hogy ezt az állítást először a panaszos nyújtotta be az Európai Bizottság által az ombudsmanhoz benyújtott véleményre vonatkozó észrevételeiben. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos a Bizottsághoz 2004. március 8-án benyújtott panaszában már felkérte a Bizottságot, hogy intézkedjen az irányítóbizottság határozata ellen. Így az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a jelen vizsgálat keretében a válaszadás elmulasztására vonatkozó állítás mellett az ügy érdemével is foglalkozni kell.

2.3 Amint azt az Európai Bizottság véleményében jelezte, az ombudsman megjegyzi, hogy az INTERREG program négy különböző programterületre oszlik, és hogy minden program saját irányítással rendelkezik, amely egy irányító hatóságból(7), egy közös technikai titkárságból(8), egy monitoringbizottságból(9) és egy irányítóbizottságból(10) áll. Az egyes projektek irányításának általános felelősségét a vezető partnerek vállalták, amelyek a szóban forgó esetben Teramo tartomány (Olaszország) voltak.

2.4 A jelen ügyben úgy tűnik, hogy 2004. január 30-án az irányító hatóság arról tájékoztatta a vezető partnert, hogy az irányítóbizottság 2004. január 19-én úgy határozott, hogy "felfüggesztia támogatási szerződést az irányítás megváltoztatásáig (...)".Következésképpen 2004. február 6-án az irányítóbizottság az irányítóbizottság új projektirányító csoport létrehozására irányuló kérésének megfelelően visszavonta a szerződést a panaszossal.

2.5 A panaszos utalt az Európai Bizottság azon felelősségére, hogy biztosítsa a strukturális alapokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint a megfelelő ügyintézést. E tekintetben a Bizottság azzal érvelt, hogy ezt a felelősséget akkor teljesíti, ha a kiadás összhangban van a gazdaságosság és a hatékonyság elvével, és ha megfelel a strukturális alapok végrehajtását szabályozó jogi rendelkezéseknek.

Ami a Bizottság azon felelősségét illeti, hogy biztosítsa a megfelelő ügyintézés elveinek tiszteletben tartását, az intézmény azzal érvelt, hogy ezt a felelősséget a partnerségre és a szubszidiaritás elvére vonatkozó szabályok fényében kell értékelni. Ez azt jelenti, hogy a beavatkozásokat magának a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint az illetékes hatóságoknak és szerveknek a bevonásával kell előkészíteni, finanszírozni és nyomon követni. Az ilyen beavatkozásoknak teljes mértékben meg kell felelniük az egyes partnerek intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek.

A Bizottság azt is kijelentette, hogy szükség esetén beavatkozhat az EK-Szerződés 226. cikkében előírt kötelezettségszegési eljárás vagy a kifizetések felfüggesztése révén. Az 1260/99/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban pénzügyi korrekciók révén is beavatkozhat: i. a közösségi jog állítólagos megsértése esetén, ii. pénzügyi szabálytalanságok esetén, vagy iii. ha egy egyedi intézkedés végrehajtása nincs összhangban a Bizottság és a tagállam által elfogadott program célkitűzéseivel. A Bizottság azonban nem avatkozhat be az érintett projekt végrehajtásának napi irányításába. A jelen ügyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem sértette meg a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a megfelelő ügyintézés elvét, mivel nem került sor a közösségi jog megsértésére vagy más szabálytalanságra.

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az irányítóbizottság az irányító hatóság által benyújtott jelentés alapján hozta meg határozatát, és hogy az irányítóbizottság 2004. január 19-i ülésének jegyzőkönyve szerint úgy tűnt, hogy a panaszos második esélyt kapott a projekt irányításának javítására. A helyzet azonban nem javult.

Ami a panaszosnak az irányítócsoport összetételének megváltoztatására irányuló kérelmét illeti, a Bizottság ezt úgy értelmezte, hogy az állítólagos hivatali visszásság annak a ténynek az eredménye, hogy a panaszos nem kapott lehetőséget arra, hogy jelentését érdemben bírálják el. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy önmagában véve ez az érv megalapozottnak tűnik. A szóban forgó esetben azonban voltak arra utaló jelek, hogy a projekt végrehajtása nem felelt meg a várakozásoknak. A Bizottság szolgálatainak ezért nem volt okuk azt feltételezni, hogy az irányítóbizottságnak a panaszossal kötött szerződés korai szakaszban történő megszüntetésére vonatkozó döntése nem volt prudens. Éppen ellenkezőleg, a pénzügyi szempontokat szigorúan figyelembe véve kevésbé lett volna óvatos megvárni a további fejleményeket, és lehetővé tenni a projekt végrehajtásának további késedelmét.

2.6 Az ombudsman felkérte a panaszost, hogy nyújtsa be észrevételeit a Bizottság válaszával kapcsolatban. A panaszostól nem érkezett észrevétel.

2.7 Az ombudsman megjegyzi, hogy a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/99/EK rendelet(11) 34. cikkének (1) bekezdésével összhangban "[...]a 9. cikk n) pontjának(12) alpontjában meghatározott irányító hatóság felelős [az érintett program] irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és helyességéért".

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a támogatási szerződés formanyomtatványa 86. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet az irányító hatóság és a vezető partner egy adott projekt kiválasztását követően írt alá, az irányító hatóság jogosult felmondani a szerződést, többek között, ha „aműveletet nem hajtották végre vagy nem hajthatják végre, vagy azt nem hajtották végre vagy nem hajthatják végre kellő időben.”

2.8 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság elfogadta az irányítóbizottság határozatát, annak ellenére, hogy az irányítóbizottság nem nyújtott be bizonyítékot az irányítócsoport állítólagos tapasztalatlanságára és professzionalizmusának hiányára vonatkozóan. Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy a Bizottság kijelentette, hogy az irányítóbizottságot az irányító hatóság által benyújtott jelentés ellenére tájékoztatták arról, hogy a projektirányító csoport meglehetősen tapasztalatlannak és szakmaiatlannak bizonyult. Továbbá, bár jelentős időt fordítottak a projektirányító csoportnak nyújtott technikai tanácsadásra, úgy tűnik, hogy ez utóbbi nem tudta megfelelően alkalmazni a tanácsot. Következésképpen a felülvizsgált kérelmet többször is el kellett utasítani, és a támogatási szerződést nem lehetett aláírni.

Az ombudsman nincs abban a helyzetben, hogy értékelje az irányító hatóság által benyújtott jelentés pontosságát. Egyetért azonban azzal, hogy ez a jelentés – amennyiben pontos – érvényes alapot szolgáltatna az irányítóbizottságnak a projektirányítási csoport megváltoztatására vonatkozó ajánlásához.

Az ombudsman véleménye szerint ebben az összefüggésben túlmenne a Bizottság konkrét szerepén, azaz a strukturális alapok felhasználásával végrehajtott beavatkozások hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának és jogszerűségének biztosításán, ha szisztematikusan megkérdőjeleznék a program hatékony és helyes irányításának biztosításáért felelős irányító hatóság által előterjesztett tényszerű bizonyítékokat. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a panaszos állításának e vonatkozását illetően.

2.9 A panaszos azt is kijelentette, hogy a vezetőség összetételének megváltoztatására irányuló kérelmet egy hónappal a projekt irányításáról szóló első jelentés benyújtásának határideje előtt nyújtották be. Ez úgy is értelmezhető, hogy a panaszos nem kapott lehetőséget arra, hogy e jelentés alapján bírálják el.

Az ombudsman megjegyzi, hogy véleménye szerint a Bizottság kifejtette, hogy szolgálatai miért vélik úgy, hogy semmi nem indokolja, hogy ellenezze az irányítóbizottságnak a panaszossal kötött szerződés korai szakaszban történő megszüntetésére irányuló javaslatát. A Bizottság kijelentette, hogy nem lett volna bölcs dolog megvárni a további fejleményeket, és így lehetővé tenni a projekt végrehajtásának további késedelmét.

Az ombudsman véleménye szerint úgy tűnik, hogy a Bizottság álláspontja összhangban van a vonatkozó projekt végrehajtása keretében meghatározott szerepével és a vonatkozó jogszabályokkal. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a panaszos állításának e vonatkozását illetően.

2.10 A fentiek alapján az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság nem ellenőrizte a közösségi pénzeszközök megfelelő kezelését.

2.11 Az ombudsman hangsúlyozza, hogy a fenti következtetés csak arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság megfelelően töltötte-e be sajátos szerepét. Az ombudsman következtetése nem jelenti az irányító hatóság által benyújtott jelentés pontosságának megerősítését. Ezenkívül az ombudsman következtetése nem érinti a panaszos azon jogát, hogy a vezető partnerrel kötött szerződéséből eredő jogait az illetékes bíróság előtt érvényesítse, amely többek között ellenőrizheti az irányító hatóság jelentésének pontosságát.

3 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman nem tartja helyénvalónak, hogy további vizsgálatokat folytasson a Bizottságnak a 2004. december 13-i véleményében tett, a panaszosnak adandó hivatalos válaszra vonatkozó kötelezettségvállalás betartásával kapcsolatos hosszú késedelmére vonatkozóan. Továbbá, ami az ügy érdemére vonatkozó további állítást illeti, úgy tűnik, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az irányító hatóság a program hatékony és helyes irányításának biztosításáért felelős szerv.

(2) A közös technikai titkárság felelős a program végrehajtásának mindennapi munkájáért. Ez magában foglalja a projektpályázók támogatását projektjeik kidolgozásában, a projektek értékelését, valamint a monitoring- és irányítóbizottságok által meghozandó határozatok előkészítését.

(3) A Monitoring Bizottság az INTERREG program felügyeletéért felelős szerv. A bizottság tagjai a programterület tagállami képviselői. Az Európai Bizottság tanácsadói minőségben vesz részt a bizottság munkájában.

(4) Az irányítóbizottságot azért hozták létre, hogy a program végrehajtását követően döntéseket hozzon az egyes projektekről. A tagállamok képviselőiből áll. A Bizottság megfigyelőként vesz részt a bizottság munkájában.

(5) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 2002. L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.).

(6) A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet, HL L 161., 1. o.

(7) Lásd az 1. megjegyzést.

(8) Lásd a 2. megjegyzést.

(9) Lásd a 3. megjegyzést.

(10) Lásd a 4. megjegyzést.

(11) HL 1999. L 161., 1. o.

(12) Bármely nemzeti, regionális vagy helyi szintű állami vagy magánhatóság vagy szerv, amelyet a tagállam, vagy ha a tagállam maga látja el ezt a feladatot, az 1260/1999/EK rendelet alkalmazásában a támogatás kezelésére kijelölt.