Strasbourg, 2004. március 15.

Tisztelt X Úr!

2003. június 21-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság állítólag elmulasztotta megfelelően kezelni az Ön által a Bizottsághoz benyújtott panaszt.

2003. július 23-án továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. A Bizottság 2003. október 2-án küldte meg véleményét, és azt továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, legkésőbb 2003. november 15-ig tegye meg észrevételeit. Úgy tűnik, Öntől nem érkezett észrevétel.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszt egy Belgiumban élő német állampolgár nyújtotta be, és az arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság állítólag nem foglalkozott megfelelően egy bizottsági tisztviselővel szemben benyújtott panasszal. A tisztviselő válaszolt a panaszos azon kérésére, hogy nyújtson segítséget a munkáltatója által állítólagosan alkalmazott hátrányos megkülönböztetés ellen.

Az ombudsmanhoz benyújtott korábbi panaszában a panaszos állításokat nyújtott be munkáltatójával szemben, többek között állítólagos hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan. Az ombudsman tájékoztatta a panaszost, hogy munkáltatója nem tartozik az ombudsman hatáskörébe, és ezért panaszát nem lehet vizsgálat céljából megvizsgálni.

A jelen ügyben a panaszos 2003. április 6-án levelet küldött Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, amelyben panaszt tett N.-nel, a Bizottság tisztviselőjével szemben. A panasz az alábbi levelezésre vonatkozott.

2002. május 19-én a panaszos írásban fordult a Grundrechtskonvent der Europäischen Unionhoz (az Európai Unió Alapjogi Chartájáról szóló egyezmény). A panaszos levelét tartalmazó borítékon az Európai Bizottság brüsszeli címe szerepelt. A panaszos részletesen leírta, hogy véleménye szerint munkahelyén hogyan vált szexuális megkülönböztetés áldozatává.

2002. június 20-án N., a Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának munkatársa írásban válaszolt a panaszos levelére. Levelében N. arról tájékoztatta a panaszost, hogy a Miniszterek Tanácsa az Európai Közösséget létrehozó szerződés 13. cikke (2000/43/EK (1) és 2000/78/EK (2) irányelv) alapján hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályt fogadott el. Ezeket az irányelveket a tagállamoknak 2003. július 19-ig, illetve 2003. december 2-ig kellett végrehajtaniuk. Ezen időpontok előtt a Bizottság nem tehetett lépéseket az irányelvek esetleges be nem tartása miatt. N. ezért azt tanácsolta a panaszosnak, hogy lehetőség szerint alkalmazza a vonatkozó nemzeti jogot.

2003. február 9-én a panaszos ismét levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben kijelentette, hogy egyetlen európai intézmény sem kíván neki segíteni. Levelére 2003. március 20-án válaszoltak, N. egy levélben tisztázta korábbi, 2002. június 20-i válaszát, valamint az Európai Bizottság szerepét. Hozzátette, hogy vélelmezi, hogy a panaszossal az üggyel kapcsolatban folytatott levelezését lezárták.

2003. április 6-án a panaszos levelet írt a Bizottság elnökének, Prodinak, amelyben N. 2002. június 20-i válasza ellen emelt panaszt. A panaszos összefoglalva azt állította, hogy N. nem volt hajlandó foglalkozni a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyével, és ezért megfélemlítést és hátrányos megkülönböztetést követett el; N. nem volt hajlandó fellépni a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló 2000/78/EK irányelv hatékony érvényesülése érdekében; N. asszony tehát a Bizottság elnökének nevében azokat a magas rangú köztisztviselőket védi, akik megkülönböztető cselekményeket követnek el, és „külföldön nyilvánosan tisztelegnek Hitler előtt, és használják a náci jelmondatokat”. Felkérte a Bizottság elnökét, hogy lépjen fel számos személy és szerv ellen, köztük N. asszony, az akkori európai ombudsman, „az európai egyezményért felelős személy”, valamint a belga és a német kormány ellen.

2003. május 15‐én N. ismét írt a panaszosnak. Kijelentette, hogy Prodi, a Bizottság elnöke felkérte, hogy válaszoljon a panaszos 2003. április 6-i levelére. N. tájékoztatta a panaszost, hogy korábbi leveleihez – amelyek másolatát csatolta – nem fűz további észrevételeket.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság elnökéhez 2003. április 6-án a Bizottság egyik tisztviselője ellen benyújtott panaszával maga a tisztviselő foglalkozott és válaszolt rá. A panaszos azt is állította, hogy keresetével N. támogatta a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A panaszos azt állította, hogy N.-nel szemben szankciókat kell alkalmazni.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

2003. október 2-án benyújtott véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:

1. Háttér

[ Egy szakasz törlésre került a ] panasz anonimizálása miatt

2002. május 27-én a panaszos a „Grundrechtskonvent der Europäischen Union”-nak (az Európai Unió Alapjogi Chartájáról szóló egyezmény, rue de la Loi 200, 1049 Brüsszel) címzett, 2002. május 19-i keltezésű levelet küldött a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság megkülönböztetés elleni, alapvető szociális jogokkal és civil párbeszéddel foglalkozó osztályának, amely a legmegfelelőbbnek tűnt a válaszadásra. 2002. június 20-i válaszában a Diszkriminációellenes Osztály vezetője a 2000/78/EK tanácsi irányelvre hivatkozott, és kifejtette, hogy a Bizottság az átültetési időszak végéig nem avatkozhat be a hátrányos megkülönböztetés eseteibe, és hogy a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak a nemzeti jogszabályokra kell támaszkodniuk, ha vannak ilyenek. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy sajnálatos módon nem tud segíteni a panaszosnak.

A Prodi elnöknek címzett 2003. február 9-i levelében a panaszos sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyetlen európai intézmény sem segítene neki – példaként csatolva az európai ombudsman fent említett elutasító válaszát és a „Grundrechtskonvent der Europäischen Kommission” válaszát (amelyben a Bizottság úgy értelmezte a panaszost, hogy az a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság megkülönböztetés elleni, alapvető szociális jogokkal és civil párbeszéddel foglalkozó osztályától kapott válaszokra hivatkozik). A Főtitkárság (Cellule Courrier du Président) felkérte a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságot, hogy az elnök nevében válaszoljon. 2003. március 20-i válaszában az Antidiszkriminációs Osztály vezetője kifejtette, hogy az Európai Bizottság csak a közösségi szerződésekben meghatározott hatáskörének keretein belül léphet fel, és megerősítette korábbi levelének tartalmát. Elmagyarázta az egysége státuszát is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem tudott segíteni neki. Arról is tájékoztatta a petíció benyújtóját, hogy az ügyben folytatott levelezést lezártnak tekinti.

2. A jelen kifogásról

A jelenlegi panasz a panaszos által Prodi elnöknek 2003. április 6-án küldött második levélre vonatkozik. A panaszos azt állította, hogy az Antidiszkriminációs Osztály vezetője hátrányos megkülönböztetést alkalmazott vele szemben, és arra kérte Prodi elnököt, hogy fogadjon el vele szemben szankciókat. Miután megvizsgálta a levél jellegét, a Cellule Courrier du Président ismét felkérte a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság illetékes szolgálatait, hogy foglalkozzanak vele, és folyamatosan tájékoztassák őket.

A Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság 2003. május 16-án válaszolt, megerősítve a korábbi leveleiben kifejtett álláspontját. A főigazgatóság nem tartotta helyénvalónak, hogy válaszoljon az olyan állításokra, mint hogy az egységvezető válaszai révén tolerálta a hierarchikus felettesek támadásait, vagy megvédte azokat a tisztviselőket, akik „a Hitler-szlogeneket külföldön nyilvánosan tisztelgetik és használják”. A panaszosnak küldött válasz másolatát 2003. május 16-án szabályszerűen megküldték a Cellule Courrier du Présidentnek.

A Bizottság úgy véli, hogy a panaszos több alkalommal udvarias, helyes és következetes tényszerű válaszokat kapott az általa felvetett kérdésekre. Az a jogi álláspont, hogy a 2000/78/EK irányelvet a tagállamoknak csak 2003. december 2-ig kell végrehajtaniuk, és hogy a panaszos által kifogásolt események már azelőtt bekövetkeztek, hogy a Tanács elfogadta volna az irányelvet, sajnálatos módon megakadályozta a Bizottságot abban, hogy további segítséget nyújtson neki.

A panaszos észrevételei

Az ombudsman a Bizottság véleményét észrevételezésre továbbította a panaszosnak. Az ombudsmanhoz nem érkezett észrevétel.

A HATÁROZAT

1 A Bizottság tisztviselőjével szembeni panasz kezelése

1.1 Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság egyik tisztviselője, N. ellen az Európai Bizottság elnökéhez 2003. április 6-án benyújtott panaszával maga a tisztviselő foglalkozott és válaszolt rá.

1.2 Véleményében az Európai Bizottság kifejtette, hogy miután megvizsgálta a panaszos 2003. április 6-i levelének jellegét, a Cellule Courrier du Président ismét felkérte a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság illetékes szolgálatait, hogy foglalkozzanak vele, és folyamatosan tájékoztassák őket.

A Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság 2003. május 16-án válaszolt, megerősítve a korábbi leveleiben kifejtett álláspontját. A Bizottság szerint a főigazgatóság nem tartotta helyénvalónak, hogy válaszoljon az olyan állításokra, mint hogy az egységvezető válaszai révén tolerálta a felettesei által elkövetett támadásokat, vagy megvédte azokat a tisztviselőket, akik „külföldön nyilvánosan tisztelegnek Hitler előtt és használják a náci jelmondatokat”.

1.3 A tisztviselővel szemben a feletteséhez benyújtott panaszra általában nem annak a tisztviselőnek kell válaszolnia, aki ellen a panaszt benyújtották.

Az ombudsman azonban alaposan megvizsgálta azokat a leveleket, amelyek a panaszos N. elleni panaszának alapjául szolgáltak. E vizsgálat során az ombudsman úgy véli, hogy az e levelekben foglalt információk tényszerűen helytállóak, és hogy a panaszosnak szóló tanácsot hozzáférhető és udvarias módon nyújtják be. Ilyen körülmények között, valamint figyelembe véve a panaszos 2003. április 6-i levelének tartalmát, az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság jogosan jutott arra a következtetésre, hogy N. asszony válasza, amelyben megerősítette korábbi leveleinek információit és tartalmát, megfelelő válasz lenne.

Úgy tűnik tehát, hogy az ügy e vonatkozását illetően nem történt hivatali visszásság.

2 A tisztviselő állítólagos támogatása a hátrányos megkülönböztetésben

2.1 A panaszos azt állította, hogy keresetével N. asszony, az Európai Bizottság tisztviselője támogatta a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést.

2.2 Véleményében az Európai Bizottság kijelentette, hogy véleménye szerint a panaszos több alkalommal udvarias, helyes és következetes tényszerű válaszokat kapott kérdéseire.

2.3 Az ombudsman alaposan megvizsgálta a panaszos és az Európai Bizottság közötti levelezést. E levelezésben semmi nem utal arra, hogy N. a válaszaiban támogatta volna a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. Úgy tűnik tehát, hogy a panasz e részét illetően nem történt hivatali visszásság.

3 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.).

(2) A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).