A panasz előzményei

1. Az Európai Beruházási Bank (EBB) átláthatósági politikát [1] vezetett be, amely leírja, hogy a tevékenységeire vonatkozó mely információkat kell rutinszerűen és proaktívan közzétenni a honlapján. Ez magában foglalja a finanszírozandó projektekre vonatkozó általános információkat, például az összefoglalókat (beleértve a projekt nevét, a projektgazdát, a projekt leírását, valamint környezeti és társadalmi vonatkozásait)[2] és az EBB-nek a projektekkel kapcsolatos értékeléseit. Az információkat a projektciklus különböző szakaszaiban teszik közzé (javaslatok benyújtása, értékelés, jóváhagyás, aláírás stb.).

2. A „környezeti és társadalmi adatlapok” (ESDS-ek) tartalmazzák az EBB egyedi projektekre vonatkozó környezeti és társadalmi értékelését, valamint az azonosított problémák kezelésére javasolt intézkedéseket. Az EBB átláthatósági politikája nem határozza meg az ESDS-ek proaktív közzétételének időzítését. Meghatározza azonban, hogy a környezeti információkat a projektciklus során a lehető leghamarabb rendelkezésre kell bocsátani.[3] Az EBB külön útmutató dokumentuma szerint az ESDS-eket a projektnek az EBB igazgatótanácsa általi jóváhagyását követően teszik közzé [4].

3. A nem proaktív módon közzétett dokumentumok kérésre beszerezhetők, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogával összhangban. Az e jogot érvényesítő rendelkezéseket az átláthatósági politika is tartalmazza [5].

4. 2022 szeptemberében a panaszos, a környezetvédelmi szervezetek hálózata felkérte az EBB-t, hogy tegye közzé a nairobi gyorsjáratú autóbusz-közlekedési vonal finanszírozására irányuló projekttel kapcsolatos ESDS-t.[6] Abban az időben a projektet az EBB értékelte.

5. Az EBB megtagadta az ESDS-hez való hozzáférést. Tájékoztatta a panaszost, hogy kérelmét az EBB átláthatósági politikájával összhangban kezelték. Az EBB azonban az elutasítást nem a közzététel alóli, az átláthatósági politikában meghatározott kivételek egyikére alapozta, hanem arra, hogy a dokumentum a kérelem benyújtásának időpontjában még nem került véglegesítésre.

6. 2022 októberében a panaszos felkérte az EBB-t, hogy vizsgálja felül az ESDS-hez való hozzáférés megtagadásáról szóló határozatát (megerősítő kérelem benyújtásával).

7. 2022. novemberi megerősítő határozatában az EBB kijelentette, hogy a nairobi projektre vonatkozó ESDS még mindig tervezet, és annak közzététele ebben a szakaszban súlyosan veszélyeztetné a szóban forgó finanszírozás jóváhagyásával kapcsolatos döntéshozatali eljárást [7].

8. 2022 decemberében a panaszos az ombudsmanhoz fordult, elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EBB megtagadta a dokumentum közzétételét. Általánosabban fogalmazva, a panaszos kifogásolta az EBB azon gyakorlatát, hogy az általa finanszírozott projektek esetében csak a hitelek jóváhagyását követően teszi proaktívan közzé az ESDS-t.

9. 2023 januárjában az EBB a projekthez nyújtott hitel jóváhagyását követően közzétette honlapján a szóban forgó ESDS-t [8].

A vizsgálat

10. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasz alábbi két aspektusával kapcsolatban:

a) a megerősítő határozat elfogadásakor az EBB megtagadta a nairobi projektre vonatkozó ESDS nyilvánosságra hozatalát a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmére válaszul;

b) az EBB azon általános gyakorlata, hogy proaktív átláthatósági politikájával összhangban proaktív módon csak a hitelek jóváhagyását követően teszi közzé az általa finanszírozott projektekre vonatkozó ESDS-eket.

11. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumot, mivel az az EBB megerősítő határozatának időpontjában létezett. Az ombudsman vizsgálócsoportja az EBB képviselőivel is találkozott.[9] A találkozóról szóló jelentést megosztották a panaszossal, aki észrevételeket tett a találkozóval kapcsolatban.

A nairobi projekt környezeti és társadalmi adatlapja hozzáférhetővé tételének EBB általi megtagadásáról

Az ombudsman elé terjesztett érvek

12. Megerősítő határozatában az EBB kifejtette, hogy a panaszos kérelmének időpontjában nem rendelkezett a projektre vonatkozó ESDS végleges változatával.[10] Úgy ítélte meg, hogy az ESDS tervezetének az EBB döntéshozó szervei általi felülvizsgálatát és jóváhagyását megelőző közzététele súlyosan veszélyeztetné döntéshozatali eljárását.

13. Az EBB jelezte, hogy az ESDS tervezete tartalmazta a projekt környezeti és társadalmi szempontjainak ideiglenes értékelését, valamint az e szempontok kezeléséhez esetlegesen szükséges feltételeket, beleértve a szerződéses feltételeket is. A projekt finanszírozását, valamint a szerződéses feltételeket az Igazgatótanács még nem hagyta jóvá. A nyilvános hozzáférés iránti kérelem időpontjában az ESDS tervezet volt, és csak belső célokra volt releváns.

14. Az EBB szerint a szerződéses feltételek véglegesítésük és a projekt finanszírozására vonatkozó végső döntés meghozatala előtti közzététele „megnyitná az utat az EBB irányítóbizottságának és igazgatótanácsának egyes tagjaira nehezedő indokolatlan külső nyomás előtt”, és ezáltal aláásná munkájukat és az EBB döntéshozatali folyamatát. Az EBB azt is kijelentette, hogy a dokumentumtervezet közzététele lehetővé tenné az ESDS tervezetének és végleges változatának összehasonlítását, „teljes mértékben feltárva az EBB projekttel kapcsolatos belső megbeszéléseit és tanácskozásait”.

15. Az EBB úgy ítélte meg, hogy a részleges hozzáférés nem lehetséges, mivel a potenciálisan módosítható információk közzététele félrevezető lehet, és nem szolgálhat különösebb közérdeket. Megállapította, hogy a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek, tekintettel arra is, hogy a véglegesített ESDS-t a hitel jóváhagyását követően közzéteszik a honlapján. Az EBB tájékoztatta a panaszost, hogy honlapján közzétette a projekt környezeti és társadalmi hatásvizsgálatát [11], és továbbra is nyitott arra, hogy a projekt valamennyi aspektusával kapcsolatban bármely szakaszban együttműködjön az érdekelt felekkel.

16. Az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott találkozón az EBB jelezte, hogy kellően figyelembe vette azt a tényt, hogy az ESDS tervezete környezeti információkat tartalmaz, és hogy a nyilvános hozzáférés alóli kivételeket az EU aarhusi rendeletével összhangban megszorítóan kell értelmezni.[12] Az EBB továbbra is arra a következtetésre jutott, hogy a tervezet hozzáférhetővé tételének megtagadása a kérelem időpontjában indokolt volt. Ami a tervezet bármely olyan részéhez való hozzáférést illeti, amely hasonló a nyilvánosan hozzáférhető információkhoz, pontosabban a környezeti és társadalmi hatásvizsgálatból származó információkhoz, az EBB úgy ítélte meg, hogy nem lett volna értelme nyilvánosságra hozni ezeket a részeket. Ennek az volt az oka, hogy a kérelmezők még mindig nem fértek hozzá az EBB saját értékeléséhez, ami az európai biztonsági stratégia lényege.

17. Az EBB jelezte, hogy a nyilvános nyilvántartásában szereplő dokumentumok [13] és a honlapján közzétett, projektekkel kapcsolatos egyéb információk célja, hogy tájékoztassák a civil társadalmat az értékelés alatt álló projektekről. Lehetővé kell tenniük továbbá az érdekelt felek számára, hogy a hitelek jóváhagyása előtt észrevételeket tegyenek, véleményt nyilvánítsanak és kérdéseket tegyenek fel az EBB-nek a közzétett információkkal kapcsolatban.

18. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy az EBB azon döntése, hogy a megerősítő határozat időpontjában megtagadja a hozzáférést, nem volt összhangban a vonatkozó átláthatósági szabályokkal.[14] Az EBB környezeti és társadalmi kézikönyvére [15] hivatkozva vitatta az EBB azon álláspontját, hogy az ESDS olyan belső dokumentum, amelynek elsődleges célja, hogy beépüljön a döntéshozatali folyamatába, és amely kimondja, hogy az ESDS a nyilvánosság számára írt dokumentum, amely rögzíti az EBB-nek a projektek környezeti és társadalmi értékelésére vonatkozó megállapításait, következtetéseit és ajánlásait.

19. A panaszos megjegyezte, hogy az ESDS közérdekű környezeti információkat tartalmaz, és azt állította, hogy az EBB nem szolgáltatott olyan kényszerítő okokat, amelyek indokolnák, hogy a tervezetnek a hitel jóváhagyása előtti közzététele aláásta volna az összetett és nehezen követhető döntéshozatali folyamatát. A panaszos azzal érvelt, hogy az ilyen információknak a hitel jóváhagyása előtti közzététele nem mindig tekinthető úgy, hogy aláássa az EBB döntéshozatali folyamatát. Éppen ellenkezőleg, a közzététel lehetővé teheti az érdekelt felek számára, hogy további információkat szolgáltassanak az EBB értékeléséhez, és „segítsék a környezeti és társadalmi kockázatok feltárását, javítsák a projektek kategorizálását, hasznos információkat gyűjtsenek a projektgazda történetéről és képességeiről, és végső soron segítsék a megfelelő hitelfeltételek meghatározását”.

20. A panaszos vitatta az EBB azon álláspontját is, hogy a kért dokumentumnak a hitel jóváhagyása előtti közzététele külső nyomáshoz vezethet, vagy befolyásolhatja az EBB irányító szervei egyes tagjainak függetlenségét. Ezek a szervek együttesen hoznak döntéseket, és az EBB alapokmánya garantálja függetlenségüket. Mivel a projektek gazdasági és társadalmi értékelésének vagy a javasolt szerződéses intézkedéseknek a módosításai nem tulajdoníthatók az egyes tagoknak, nem volt indokolt az EBB azon állítása, amely szerint a tervezet hozzáférhetővé tétele belső vitákat és tanácskozásokat vonhat maga után. A panaszos kifogásolta továbbá az EBB azon álláspontját, hogy döntéshozatali eljárása sérülhet, mivel a nyilvánosság össze tudja hasonlítani a tervezetet az ESDS végleges változatával.

Az ombudsman értékelése

21. Az ombudsman vizsgálócsoportja összehasonlította az EBVP-tervezetnek az EBB megerősítő határozata idején (2022 novemberében) fennálló változatát az EBB honlapján később (2023 januárjában) közzétett változattal. Ezek a változatok azonosak.

22. A kérdés az, hogy az EBB megalapozottan tagadta-e meg az ESDS-tervezethez való hozzáférést a határozat meghozatalának időpontjában, és hogy ezt meggyőzően indokolta-e.

23. A hozzáférés megtagadásával az EBB a döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó, az átláthatósági politikájának 5.7. cikke szerinti kivételre hivatkozott. Az ombudsman az ügy összefüggéseiből úgy értelmezi, hogy az EBB a döntéshozatali eljárás védelmére hivatkozik abban az esetben, ha a határozatot nem az intézmény hozta meg (az említett cikk első albekezdése értelmében). Ahhoz, hogy e kivétel hatálya alá tartozzon, a folyamatban lévő döntéshozatali folyamatot ‑ „komolyan” alá kellene ásni. A kivétel mellőzhető, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.

24. Az EBB azzal érvelt, hogy a döntéshozatali folyamatot súlyosan veszélyeztetné, ha a projekt környezeti és társadalmi szempontjaira vonatkozó ideiglenes értékelését – beleértve a nem jóváhagyott szerződéses rendelkezéseket is – a finanszírozási határozat meghozatala előtt nyilvánosságra hoznák. Az EBB kijelentette, hogy az ESDS a finanszírozási határozat elfogadásáig belső dokumentumtervezet. E határozat meghozatalát követően a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló dokumentummá válik.

25. Az ombudsman megjegyzi, hogy a dokumentumok előzetes jellege önmagában nem indokolhatja a kivétel alkalmazását. Bizonyítani kell a döntéshozatali eljárás ésszerűen előrelátható és nem pusztán hipotetikus károsodásának komoly kockázatát [16].

26. Az EBB szerint a közzététel külső nyomást gyakorolhat a döntéshozó szereplőkre, anélkül azonban, hogy kifejtené e külső nyomás forrását. Megállapította továbbá, hogy annak lehetővé tétele, hogy a nyilvánosság összehasonlíthassa a tervezetet az európai biztonsági stratégia végleges változatával, azzal a kockázattal járna, hogy felfedné az EBB belső megbeszéléseit és tanácskozásait, anélkül azonban, hogy bemutatná, hogy ez hogyan veszélyeztetné súlyosan döntéshozatali képességét. Erre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy az EBB nem szolgáltatott bizonyítékot az ilyen külső nyomás valódiságának vagy bizonyosságának megállapításához, és azt sem bizonyította, hogy észszerűen előre látható kockázata lenne annak, hogy e külső nyomás jelentősen befolyásolná a döntéshozatalt [17].

27. Végül az a tény, hogy az ESDS-t röviddel a megerősítő határozat elfogadását követően kellett volna közzétenni, nem befolyásolhatta volna az EBB azon döntését, hogy a panaszos kérésére megtagadja annak közzétételét. Egy közelmúltbeli vizsgálatban [18] az ombudsman megállapította, hogy az EBB-nek egyértelműen különbséget kell tennie az információk „proaktív” közzététele és a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés iránti „reaktív” kérelmek – például a panaszos jelen ügyben benyújtott kérelme – kezelése között. Az egyéni hozzáférési kérelmeket csak az átláthatósági politika 5. szakaszában foglalt kivételek alapján kell értékelni, figyelmen kívül hagyva az arra vonatkozó megfontolásokat, hogy a kért dokumentumokat ezt követően proaktívan közzéteszik-e. Míg az EBB az ombudsman megállapításaira válaszul azzal érvelt, hogy már tesz ilyen különbségtételt, az ombudsmanhoz benyújtott panaszok arra utalnak, hogy nem mindig ez a helyzet.

28. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy az EBB nem indokolta megfelelően azon döntését, hogy a folyamatban lévő döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó kivétel alapján megtagadja a szóban forgó ESDS-tervezethez való hozzáférést. E megállapítás alapján az ombudsmannak nem kell vizsgálnia a nyomós közérdek fennállását.

29. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy az EBB nem mérlegelte megfelelően a részleges hozzáférés biztosításának lehetőségét.[19] Nem az intézménynek kell eldöntenie, hogy a kérelmezőnek mi az értelme.[20] Az ESDS környezeti információkat tartalmaz, amelyeket általában a lehető legnagyobb mértékben és a lehető leghamarabb a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.

30. Erre tekintettel az ombudsman hivatali visszásságot állapít meg az ügy e vonatkozásával kapcsolatban. Mivel az ESDS már nyilvános, nincs szükség arra, hogy az ombudsman megfelelő ajánlást adjon ki.

Az EBB azon általános gyakorlata, hogy az általa finanszírozott projektekre vonatkozó környezeti és társadalmi adatlapokat proaktív módon csak a hitelek jóváhagyását követően teszi közzé

Az ombudsman elé terjesztett érvek

31. Az ombudsman vizsgálócsoportjával tartott találkozón az EBB elmondta, hogy alaposan megvizsgálta, hogy a környezeti információk, köztük az ESDS-ek mely időpontban tehetők közzé proaktív módon. Az ESDS-eket illetően arra a következtetésre jutott, hogy ezeket csak az adott hitel jóváhagyását követően lehet közzétenni. Ennek az az oka, hogy az ESDS csak akkor tekinthető véglegesnek, ha a hitelt az igazgatótanács jóváhagyta. Ezt megelőzően a Testület felkérheti az EBB szolgálatait, hogy módosítsák az ESDS-ek tartalmát, vagy akár úgy is dönthet, hogy nem finanszírozza a projektet.

32. Az EBB szerint az ESDS-ek a jóváhagyási folyamat különböző szakaszaiban különböző célokat szolgálnak. Mielőtt az EBB jóváhagyná egy bizonyos projekt finanszírozását, az ESDS-ek olyan belső dokumentumok tervezetei, amelyek célja a döntéshozatali folyamat tájékoztatása. A hitel jóváhagyását követően azonban ezek célja, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a projekt EBB által elvégzett környezeti és társadalmi értékeléséről, beleértve az igazgatótanács által az adott projekt finanszírozására vonatkozóan jóváhagyott szerződéses követelményeket is.

33. Az EBB kijelentette, hogy ismeri más pénzügyi intézmények hasonló információk proaktív közzétételével kapcsolatos gyakorlatát, és átláthatósági politikájának minden egyes felülvizsgálata során megvizsgálta ezt az összehasonlító szempontot. Az EBB egy nemzetközi pénzügyi intézményekből álló munkacsoport tagja, amely az átláthatósággal és a szerepvállalással kapcsolatos kérdésekre összpontosít. Az EBB szerint azonban az e csoporton belül a környezeti információk proaktív közzétételével kapcsolatban végzett elemzések soha nem voltak meggyőzőek, mivel számos tényező befolyásolja a különböző intézmények gyakorlatát.

34. Az EBB azzal érvelt, hogy megfelel az EU aarhusi rendeletének, mivel a környezeti információkat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, és ez tükröződik átláthatósági politikájában. Ami a nyilvánosságnak a környezettel kapcsolatos tervekben és programokban való részvételét illeti, az EBB a „tervek és programok” uniós aarhusi rendelet szerinti fogalommeghatározására hivatkozott. Megjegyezte, hogy „az egyes projektek vagy tevékenységek finanszírozásának módját meghatározó, a környezettel kapcsolatos pénzügyi tervek és programok” nem tartoznak a rendelet hatálya alá.[21] Utalt továbbá az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának egyik megállapítására, amely szerint általában véve egy pénzügyi intézmény kölcsön vagy egyéb pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó döntése jogilag nem minősül a tevékenységek finanszírozását engedélyező döntésnek [22].

35. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos elismerte, hogy egy nagyon hiányos vagy olyan szakaszban lévő dokumentum közzététele, amelyben bizonytalan, hogy a projekt részesül-e finanszírozásban, alááshatja az EBB döntéshozatali folyamatát, és nem lehet hasznos a nyilvánosság számára. Az EBB-nek azonban meg kell határoznia a megfelelő időpontot környezeti és társadalmi értékelésének közzétételére az átláthatósági követelményeknek való megfelelés, a jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom érdemi részvételének biztosítása érdekében. Ezzel összefüggésben a panaszos rámutatott, hogy egy másik fejlesztési beruházási bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jóval az igazgatótanács jóváhagyása előtt közzéteszi a környezetvédelmi és szociális dokumentumokat, beleértve az EBB ESDS-eivel egyenértékű tartalmú dokumentumokat is. A panaszos szerint az EBRD a vonatkozó dokumentumokat magánszektorbeli projektek esetében legalább 60 naptári nappal a projektnek az EBRD igazgatótanácsa általi vizsgálata előtt, közszektorbeli projektek esetében pedig legalább 120 naptári nappal a projekt vizsgálata előtt teszi közzé.

36. A panaszos már jelezte az EBB-nek az ESDS-ek proaktív közzétételének időzítésével kapcsolatos aggályait, különösen az átláthatósági politikájának legutóbbi felülvizsgálatáról folytatott konzultációkkal összefüggésben. A panaszos azzal érvelt, hogy az információkhoz való hozzáférés időérzékeny, és hogy egyes információk csak bizonyos ideig relevánsak, különösen akkor, ha egy konkrét döntéshozatali folyamathoz kapcsolódnak, például az EBB-nek egy projekt finanszírozására vonatkozó döntéséhez. A panaszos szerint az EBB által 2021-ben elfogadott átláthatósági politika nem eredményezett változást az ESDS-ek proaktív közzétételével kapcsolatban, ezért nem biztosította, hogy valamennyi releváns társadalmi és környezeti információt proaktív módon és időben, a nyitottság elvével összhangban közzétegyenek.

37. Az ülésről készült jelentéssel kapcsolatos észrevételeiben a panaszos tisztázta, hogy az ESDS-ek közzétételére irányuló kérelme nem az EBB pénzügyi terveire és programjaira vonatkozik, amelyek meghatározzák a projekt finanszírozásának módját, hanem a környezeti és társadalmi információkat tartalmazó dokumentumokra.

38. A panaszos a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatra [23] hivatkozott, amely szerint az EBB igazgatótanácsának finanszírozási határozata „a környezetvédelmi jog alapján” elfogadott intézkedés. A panaszos szerint a hitel jóváhagyásakor a Testület határozatot hoz egy adott tevékenység környezetvédelmi jog szerinti finanszírozásáról. A bíróságok elismerték, hogy az ilyen határozat az EBB végleges álláspontja a projekt támogathatóságát illetően a környezeti és társadalmi szempontok tekintetében. Az igazgatótanács jóváhagyását követően a finanszírozási határozat kötelező joghatásokat vált ki harmadik felek számára, és az EBB irányító szerveinek későbbi határozatai már nem kapcsolódnak a projekt e szempontjaihoz.[24] Ezért a nyilvánosságnak joga van arra kérni az EBB-t, hogy az aarhusi uniós rendelet alapján vizsgálja felül az ilyen határozatokat.[25] A panaszos véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a hitelek jóváhagyása előtt nagyobb átláthatóságnak kell fennállnia e határozatok és az azokat alátámasztó dokumentumok tekintetében, amelyek környezeti információkat tartalmaznak, mint például az ESDS-ek.

39. A panaszos azzal érvelt, hogy amennyiben az ESDS-eket a hitel jóváhagyása után teszik közzé, a civil társadalom nem tud visszajelzést adni az EBB saját környezeti és társadalmi értékeléséről az e szempontokra vonatkozó végleges álláspontjának kialakítása előtt.

40. A panaszos utalt az EBB növekvő szerepére az éghajlat-politika, a gazdasági növekedés és a fejlődés EU-n kívüli finanszírozásában. Például a Nairobi projekt bekerült az EU Global Gateway kezdeményezésébe.[26] Az ilyen beruházásoknak meg kell felelniük a demokratikus értékek, a jó kormányzás és az átláthatóság magas szintű normáinak. A városi közlekedési projektek összetettek, és számos érdekelt felet érintenek. Az EBB azonban nem állapította meg, hogy közérdek fűződik ahhoz, hogy a projekt finanszírozására vonatkozó végleges határozat meghozatala előtt megossza a projekt EBB- és uniós környezetvédelmi és szociális normáknak való megfelelésére vonatkozó értékelését.

41. A panaszos sürgette az EBB-t, hogy vizsgálja felül az ilyen környezeti és társadalmi értékelések proaktív közzétételének időzítését, „hogy a civil társadalom – különösen a projekt által érintett emberek – felülvizsgálhassa ezt az információt, és érdemben együttműködhessen az EBB-vel, mielőtt az igazgatótanács határozata meghatározná a legfontosabb társadalmi és környezeti feltételeket”.

Az ombudsman értékelése

42. Az EBB egyre nagyobb mértékben vesz részt az EU Global Gateway kezdeményezése keretében finanszírozott nagy nemzetközi projektekben.[27] Mint ilyen, a nyilvánosság valószínűleg egyre inkább részt vesz és érdeklődik a projektek finanszírozására vonatkozó döntései és az ilyen döntéseket alátámasztó indokok iránt. Ez különösen akkor várható, ha az EBB által finanszírozott projektek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.

43. Az uniós aarhusi rendelet kötelezettségeket állapít meg az uniós közigazgatás számára a környezetvédelmi döntéshozatallal kapcsolatban. Az aarhusi uniós rendelet szerint a nyilvánosságnak joga van i. a környezeti információkhoz való hozzáféréshez, ii. a környezeti döntéshozatalban való részvételhez és iii. a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való joghoz (a továbbiakban: a három pillér).[28]

44. Bár a nyilvánosság számára biztosított egyéni jogok jellegüket tekintve eltérőek, összefüggnek egymással. Ahhoz, hogy a nyilvánosság érdemben részt vehessen a környezetvédelmi döntéshozatalban, először is időben hozzá kell férnie a környezeti információkhoz.

45. Az EBB kijelentette, hogy nyilvános nyilvántartásán keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a projektekkel kapcsolatos környezeti és társadalmi információkat, és elkötelezett e nyilvántartás fejlesztése mellett annak érdekében, hogy fokozatosan több információt terjesszen.[29] Ami az érdekelt felek projektekkel kapcsolatos szerepvállalását illeti, az EBB szerint ez elsősorban a finanszírozást igénylő ügyfelek felelőssége. Az EBB környezetvédelmi és szociális normái határozzák meg az ezen ügyfelekre vonatkozó követelményeket.[30] Mindazonáltal átláthatósági politikája keretében az EBB elismeri az érdekelt felek projektekbe való bevonásának fontosságát, és ösztönzi azt saját döntéshozatali folyamatai során is.[31]

46. Az ombudsman elismeri, hogy az EBB információkat tesz közzé az általa finanszírozott vagy finanszírozni kívánt projektekről, valamint különböző hitelezési politikáiról. Ez a panasz azonban arra utal, hogy az EBB nem teszi közzé időben az alapvető környezeti információkat, nevezetesen a folyamatban lévő projektek környezeti és társadalmi szempontjaira vonatkozó saját értékelését, hogy lehetővé tegye a nyilvánosság érdemi bevonását. Az ombudsman a környezetvédelmi döntéshozatal átláthatóságáról folytatott nyilvános konzultációra válaszul ugyanerre a kérdésre vonatkozó észrevételeket kapott [32].

47. 2022-ben az EBB több mint 75 milliárd EUR összegű projektfinanszírozást hagyott jóvá.[33] Fontos, hogy az EBB döntsön arról, hogy finanszíroz-e egy projektet, mivel finanszírozása nélkül e projektek némelyike egyáltalán nem valósulhat meg. Finanszírozásukat és végrehajtásukat követően a projektek kétségtelenül hatással vannak a környezetre és az emberek életére. Ezért azok számára, akik részt kívánnak venni az EBB döntéshozatali folyamatában, fontos megérteni, hogy mi az EBB értékelése az ilyen projektek környezeti és társadalmi szempontjairól. Ezt az értékelést az ESDS-ek tartalmazzák.

48. Jelenleg az EBB proaktívan közzéteszi a vonatkozó ESDS-t, miután igazgatótanácsa jóváhagyta a projekthez nyújtott hitelt (az alábbi infografika harmadik lépését követően). A kérdés az, hogy ez az időzítés lehetővé teszi-e a nyilvánosság számára, hogy érdemben részt vegyen az EBB által finanszírozandó projektek környezeti és társadalmi szempontjainak értékelésében.

49. Az uniós bíróságok két közelmúltbeli ítéletében [34] tett megállapítások arra utalnak, hogy ez nem így van. Míg az ítéletek az igazságszolgáltatáshoz való jogra, azaz az uniós aarhusi rendelet harmadik pillérére vonatkoznak, a másik két pillér esetében is relevánsak. Az ítéletek szerint az EBB igazgatótanácsának a projekt finanszírozásának jóváhagyásáról szóló határozata az EBB által a projektre alkalmazandó környezeti és társadalmi feltételek meghatározására vonatkozóan elfogadott végleges határozat.[35] Következésképpen ahhoz, hogy az EBB lehetővé tegye a nyilvánosság számára az érdemi szerepvállalást, mielőtt túl késő lenne, a javasolt projekt környezeti és társadalmi szempontjainak értékelését alátámasztó információkat proaktív módon közzé kell tenni a hitel igazgatótanács általi jóváhagyása előtt.

50. A kérdés tehát az, hogy az ESDS-eknek a hitel igazgatótanács általi jóváhagyása előtti proaktív közzététele aláásná-e az EBB folyamatban lévő döntéshozatali folyamatát. Az ESDS-eknek a Testület elé terjesztésükkor tartalmazniuk kell az EBB szolgálatai által végzett alapos értékelést, amely biztosítja, hogy a benyújtott projektek megfeleljenek az EBB környezetvédelmi és szociális elveinek, normáinak és követelményeinek. A nyilvánosság további információkkal szolgálhatna ehhez az értékeléshez. Jogos aggályok felmerülése esetén alapvető fontosságú, hogy azok a finanszírozásról való döntés előtt eljussanak a Testülethez, ezáltal javítva a döntéshozatali folyamatot, nem pedig aláásva azt.  

51. A fentiekre tekintettel az ombudsman azt javasolja, hogy az EBB törekedjen az ESDS-ek proaktív közzétételére a hitelek Testület általi jóváhagyása előtt annak érdekében, hogy a nyilvánosság érdemben részt vehessen a projektek környezeti és társadalmi szempontjainak és hatásainak értékelésében. Ez különösen azon projektek esetében valósítható meg, ahol az ilyen hatások várhatóan jelentősek lesznek. A cél annak biztosítása, hogy a nyilvánosság kellő időben tájékoztatást kapjon minden lényeges megfontolásról, mielőtt az EBB elfogadja végleges határozatát.

Következtetések

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetésekkel zárja le az ügyet:

Az ombudsman megállapítja, hogy az EBB a döntés meghozatalakor nem indokolta megfelelően a nairobi projekt környezeti és társadalmi adatlapjának tervezetéhez való nyilvános hozzáférés megtagadására vonatkozó döntését. Ez hivatali visszásság volt.

Ami a panasz második aspektusát illeti, amely a környezeti és társadalmi adatlapok proaktív közzétételére vonatkozik, az ombudsman az alábbiakban javaslatot tesz a javításra.

A panaszost és az Európai Beruházási Bankot tájékoztatják erről a határozatról.

Javítási javaslat

Az EBB-nek törekednie kell arra, hogy proaktív módon, még a hitelek igazgatótanács általi jóváhagyása előtt közzétegye a környezeti és társadalmi adatlapokat annak érdekében, hogy a nyilvánosság érdemben részt vehessen az EBB által finanszírozandó projektek környezeti és társadalmi szempontjainak értékelésében.

 

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2023. 20.

 

[1] Az EBB átláthatósági politikája a következő címen érhető el: https://www.eib.org/attachments/strategies/eib_group_transparency_policy_2021_en.pdf.

[2] Az EBB átláthatósági politikájának 4. szakasza.

[3] Az EBB átláthatósági politikájának 4.8. cikke.

[4] Az EBB környezeti és társadalmi információkhoz/dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló útmutatójának 4. szakasza a következő címen érhető el: https://www.eib.org/attachments/access_to_information_en.pdf, lásd még az EBB honlapján a GYIK részt: https://www.eib.org/en/registers/faq/index.htm.

[5] Az EBB átláthatósági politikájának 5. szakasza.

[6] A projekttel kapcsolatos további információk a következő címen érhetők el: https://www.eib.org/en/projects/all/20150460.

[7] Az EBB átláthatósági politikájának 5.7. cikke:

[8] Elérhető a következő internetcímen: https://www.eib.org/en/registers/all/63121396.

[9] Az ülésről készült jelentés a következő internetcímen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/doc/inspection-report/177919.

[10] Az EBB átláthatósági politikája 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozott.

[11] Elérhető a következő címen: https://www.eib.org/en/registers/all/160031292.

[12] Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32006R1367.

[13] Az EBB környezeti és társadalmi hatásvizsgálati jelentéseket és egyéb kapcsolódó tanulmányokat tesz közzé a környezeti, éghajlati és társadalmi szempontokkal kapcsolatban, mielőtt a projekteket az igazgatótanács nyilvános nyilvántartásában jóváhagyná: https://www.eib.org/en/registers/index.htm.

[14] A panaszos hivatkozott az EBB átláthatósági politikájára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletre, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkére.

[15] Az EBB környezetvédelmi és szociális kézikönyve a következő címen érhető el: https://consult.eib.org/consultation/essf-2021-en/user_uploads/eib-environmental-and-social-handbook.pdf.

[16] Lásd e tekintetben a Törvényszék T-471/08. sz., Toland kontra Parlament ügyben 2011. június 7-én hozott ítéletének 29. és 71-81. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=85119&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=348206.

[17] Lásd a Törvényszék T-516/11. sz., MasterCard és társai kontra Bizottság ügyben 2014. szeptember 9-én hozott ítéletének 70–72. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=157442&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=3346339

[18] Lásd a 3/2023/OAM sz. ügyet, elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/63066.

[19] Az EBB átláthatósági politikájának 5.10. cikke.

[20] Lásd a Törvényszék T-875/16. sz., Falcon kontra Bizottság ügyben 2018. december 5-én hozott ítéletének 98. és azt követő pontjait: https://curia.europa.eu/juris/document/document_print.jsf?mode=req&pageIndex=0&docid=208484&part=1&doclang=FR&text=&dir=&occ=first&cid=490743.

[21] Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának harmadik bekezdése értelmében.

[22] Az EBB hivatkozott az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának megállapításaira, amelyek elérhetők a következő internetcímen: https://unece.org/env/pp/cc/accc.c.2007.21_európai közösség.

[23] A Bíróság C-212/21. P. sz., EBB kontra ClientEarth ügyben 2023. július 6-án hozott ítélete: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-212/21&language=en és a Törvényszék 2021. január 27-i ítélete, T-9/19 – ClientEarth kontra EBB: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=t-9/19.

[24] T-9/19. sz. ügy - ClientEarth kontra EBB, 170. pont.

[25] Az EU aarhusi rendeletének 10. cikke.

[26] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_23_1928.

[27] Lásd például: https://www.eib.org/en/press/news/bangladesh-eur-395-million-eib-and-eu-backing-for-renewable-energy-projects és https://www.eib.org/en/press/news/eib-global-supports-vietnams-just-energy-transition

[28] További információk a következő címen érhetők el: https://environment.ec.europa.eu/law-and-governance/aarhus_en.

[29] Az EBB átláthatósági politikájának 4.12. cikke.

[30] https://www.eib.org/en/publications/eib-environmental-and-social-standards.

[31] Az EBB átláthatósági politikájának 7.6–7.10. cikke.

[32] SI/5/2022/KR, elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/document/en/168767.

[33] https://www.eib.org/en/about/key-figures/data.htm.

[34] Lásd a 23. lábjegyzetet.

[35] Lásd a 24. lábjegyzetet.