- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat arról, hogy az Európai Beruházási Bank hogyan teszi közzé a projektekkel kapcsolatos környezeti és társadalmi információkat a finanszírozásról szóló határozatokat megelőzően (2252/2022/OAM. sz. ügy)
Határozat
Ügy 2252/2022/OAM - Vizsgálat megindítása Szerda | 22 február 2023 - Határozat Hétfő | 20 november 2023 - Érintett intézmények Európai Beruházási Bank ( Feltárt hivatali visszásság ) - Ország Cseh Köztársaság
Panasz benyújtva
14/12/2022A panasz elemzése
15/12/2022Vizsgálat folyamatban
22/02/2023A vizsgálat eredménye
20/11/2023
A környezetvédelmi szervezetek hálózata által indított ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) megtagadta a nyilvánosság hozzáférését egy olyan nairobi projekt környezeti és társadalmi vizsgálatához, amelynek finanszírozását mérlegelte. Az ügy az EBB azon általános gyakorlatára is vonatkozott, hogy csak a hitel jóváhagyását követően tesz közzé proaktívan környezeti és társadalmi értékeléseket az általa finanszírozni kívánt projektekről.
Az első szempontot illetően az ombudsman megállapította, hogy a határozat meghozatalának időpontjában az EBB nem adott megfelelő magyarázatot az értékeléshez való nyilvános hozzáférés megtagadására vonatkozó döntésének indokolására. Ez hivatali visszásság volt. Mivel azonban a szóban forgó dokumentum már nyilvános, az ombudsmannak ebben az ügyben nem kell megfelelő ajánlást kiadnia.
A második szempontot illetően az ombudsman azt javasolta, hogy az EBB mérlegelje annak lehetőségét, hogy a hitelek jóváhagyása előtt proaktívan közzétegye környezeti és társadalmi értékeléseit. Ez lehetővé tenné a nyilvánosság számára, hogy érdemben részt vegyen a finanszírozásra szánt projektek környezeti és társadalmi szempontjainak értékelésében.
A panasz előzményei
1. Az Európai Beruházási Bank (EBB) átláthatósági politikával [1] rendelkezik, amely leírja, hogy a tevékenységeire vonatkozó mely információkat kell rendszeresen és proaktívan közzétenni a honlapján. Ez magában foglalja a finanszírozásra szánt projektekre vonatkozó általános információkat, például összefoglalókat (beleértve a projekt nevét, a projektgazdát, a projekt leírását, valamint annak környezeti és társadalmi vonatkozásait)[2], valamint a projektekkel kapcsolatos EBB-értékeléseket. Az információkat a projektciklus különböző szakaszaiban teszik közzé (javaslat benyújtása, értékelés, jóváhagyás, aláírás stb.).
2. A „környezetvédelmi és szociális adatlapok” (ESDS-ek) tartalmazzák az EBB egyedi projektekre vonatkozó környezeti és társadalmi értékelését, valamint az azonosított problémák kezelésére javasolt intézkedéseket. Az EBB átláthatósági politikája nem határozza meg az ESDS-ek proaktív közzétételének időzítését. Előírja azonban, hogy a környezeti információkat a projektciklus során a lehető leghamarabb rendelkezésre kell bocsátani.[3] Az EBB külön útmutató dokumentuma szerint az ESDS-eket a projektnek az EBB Igazgatótanácsa általi jóváhagyását követően teszik közzé.[4]
3. A proaktívan közzé nem tett dokumentumok kérésre beszerezhetők, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogával összhangban. Az e jogot érvényesítő rendelkezéseket az átláthatósági politika is tartalmazza [5].
4. 2022 szeptemberében a panaszos, egy környezetvédelmi szervezetekből álló hálózat arra kérte az EBB-t, hogy tegye közzé a nairobi gyorsvasútvonal finanszírozására irányuló projektre vonatkozó ESDS-t.[6] Abban az időben a projektet az EBB értékelte.
5. Az EBB megtagadta az ESDS-hez való hozzáférést. Tájékoztatta a panaszost, hogy kérelmét az EBB átláthatósági politikájával összhangban kezelték. Az EBB azonban az elutasítást nem az átláthatósági politikában meghatározott közzétételi kivételek egyikére alapozta, hanem arra, hogy a dokumentumot a kérelem benyújtásának időpontjában még nem véglegesítették.
6. 2022 októberében a panaszos arra kérte az EBB-t, hogy vizsgálja felül az ESDS-hez való hozzáférés megtagadására vonatkozó döntését („megerősítő kérelem” benyújtásával).
7. 2022. novemberi megerősítő határozatában az EBB kijelentette, hogy a Nairobi projektre vonatkozó ESDS még mindig tervezet, és hogy annak közzététele ebben a szakaszban súlyosan aláásná a szóban forgó finanszírozás jóváhagyásával kapcsolatos döntéshozatali folyamatot [7].
8. 2022 decemberében a panaszos az ombudsmanhoz fordult, és elégedetlen volt azzal, hogy az EBB megtagadta a dokumentum közzétételét. Általánosabban fogalmazva, a panaszos kifogásolta az EBB azon gyakorlatát, hogy az általa finanszírozott projektekre vonatkozó ESDS-t proaktívan csak a hitelek jóváhagyását követően teszi közzé.
9. 2023 januárjában az EBB a projekthez nyújtott hitel jóváhagyását követően közzétette honlapján a szóban forgó ESDS-t [8].
A vizsgálat
10. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasz alábbi két aspektusával kapcsolatban:
a) a megerősítő határozat elfogadásának időpontjában a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmére válaszul az EBB megtagadta a Nairobi projektre vonatkozó ESDS közzétételét;
b) az EBB azon általános gyakorlata, hogy proaktív átláthatósági politikájával összhangban csak a hitelek jóváhagyását követően teszi közzé az általa finanszírozott projektekre vonatkozó ESDS-eket.
11. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumot, ahogyan az az EBB megerősítő határozatának időpontjában létezett. Az ombudsman vizsgálócsoportja találkozott az EBB képviselőivel is.[9] A találkozóról szóló jelentést megosztották a panaszossal, aki észrevételeket fűzött hozzá.
A Nairobi projekt környezeti és szociális adatlapja közzétételének EBB általi megtagadásáról
Az ombudsman elé terjesztett érvek
12. Megerősítő határozatában az EBB kifejtette, hogy a panaszos kérelmének időpontjában nem rendelkezett a projektre vonatkozó ESDS végleges változatával.[10] Úgy ítélte meg, hogy az ESDS tervezetének közzététele, mielőtt azt az EBB döntéshozó szervei felülvizsgálták és jóváhagyták volna, súlyosan veszélyeztetné döntéshozatali eljárását.
13. Az EBB előadta, hogy az ESDS-tervezet tartalmazta a projekt környezeti és társadalmi szempontjainak előzetes értékelését, valamint az e szempontok kezeléséhez esetlegesen szükséges feltételeket, beleértve a szerződéses feltételeket is. A projekt finanszírozását, valamint a szerződéses feltételeket az igazgatótanács még nem hagyta jóvá. A nyilvános hozzáférés iránti kérelem időpontjában az ESDS tervezet volt, és csak belső célokra volt releváns.
14. Az EBB szerint a szerződéses feltételeknek a véglegesítésük és a projekt finanszírozására vonatkozó végső döntés meghozatala előtti közzététele „előkészítené az EBB igazgatótanácsának és igazgatótanácsának egyes tagjaira nehezedő indokolatlan külső nyomást”, és ezáltal aláásná munkájukat és az EBB döntéshozatali folyamatát. Az EBB azt is kijelentette, hogy a dokumentumtervezet közzététele lehetővé tenné az ESDS tervezetének és végleges változatának összehasonlítását, „teljes mértékben feltárva az EBB projekttel kapcsolatos belső megbeszéléseit és tanácskozásait”.
15. Az EBB úgy vélte, hogy a részleges hozzáférés nem lehetséges, mivel a potenciálisan módosításokkal érintett információk közzététele félrevezető lehet, és nem szolgál különösebb közérdeket. Megállapította, hogy a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek, tekintettel arra is, hogy a végleges ESDS-t a hitel jóváhagyását követően közzéteszik a honlapján. Az EBB tájékoztatta a panaszost, hogy honlapján közzétette a projekt környezeti és társadalmi hatásvizsgálatát [11], és továbbra is nyitott arra, hogy a projekt valamennyi aspektusával kapcsolatban bármely szakaszban együttműködjön az érdekelt felekkel.
16. Az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott megbeszélésen az EBB jelezte, hogy kellően figyelembe vette azt a tényt, hogy az ESDS-tervezet környezeti információkat tartalmazott, és hogy a nyilvános hozzáférés alóli kivételeket az aarhusi uniós rendelettel [12] összhangban megszorítóan kell értelmezni. Továbbra is arra a következtetésre jutott, hogy a tervezet közzétételének megtagadása a kérelem időpontjában indokolt volt. Ami a tervezet bármely olyan részéhez való hozzáférést illeti, amely hasonló volt a nyilvánosan hozzáférhető információkhoz, különösen a környezeti és társadalmi hatásvizsgálatból származó információkhoz, az EBB úgy ítélte meg, hogy nem lett volna értelme nyilvánosságra hozni ezeket a részeket. Ennek az volt az oka, hogy a kérelmezők továbbra sem férnének hozzá az EBB saját értékeléséhez, amely az ESDS lényege.
17. Az EBB jelezte, hogy a nyilvános nyilvántartásában [13] szereplő dokumentumok és a honlapján közzétett, projektekkel kapcsolatos egyéb információk célja, hogy tájékoztassák a civil társadalmat az értékelés alatt álló projektekről. Lehetővé kell tenniük továbbá az érdekelt felek számára, hogy a hitelek jóváhagyása előtt kapcsolatba lépjenek az EBB-vel azáltal, hogy észrevételeket tesznek, véleményt nyilvánítanak és kérdéseket tesznek fel a közzétett információkkal kapcsolatban.
18. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy az EBB azon döntése, hogy a megerősítő határozat időpontjában megtagadja a hozzáférést, nem volt összhangban a vonatkozó átláthatósági szabályokkal.[14] Vitatta az EBB azon álláspontját, hogy az ESDS olyan belső dokumentum, amelynek elsődleges célja, hogy beépüljön döntéshozatali folyamatába, hivatkozva az EBB környezetvédelmi és szociális kézikönyvére [15], amely kimondja, hogy az ESDS a nyilvánosság számára írt dokumentum, amely rögzíti az EBB projektjei környezeti és társadalmi értékelésének megállapításait, következtetéseit és ajánlásait.
19. A panaszos megjegyezte, hogy az ESDS közérdekű környezeti információkat tartalmaz, és azt állította, hogy az EBB nem szolgált olyan kényszerítő okokkal, amelyek igazolnák, hogy a tervezetnek a hitel jóváhagyása előtti közzététele aláásta volna az összetett és nehezen követhető döntéshozatali eljárását. A panaszos azzal érvelt, hogy az ilyen információknak a hitel jóváhagyása előtti nyilvánosságra hozatala nem mindig tekinthető úgy, hogy aláássa az EBB döntéshozatali eljárását. Éppen ellenkezőleg, a közzététel lehetővé teheti az érdekelt felek számára, hogy további információkkal szolgáljanak az EBB értékeléséhez, és „segíthetnek a környezeti és társadalmi kockázatok felderítésében, javíthatják a projektek kategorizálását, hasznos információkat gyűjthetnek a projektgazda történetéről és képességeiről, és végső soron segíthetnek meghatározni a megfelelő hitelfeltételeket”.
20. A panaszos vitatta továbbá az EBB azon álláspontját, hogy a kért dokumentumnak a hitel jóváhagyása előtti közzététele külső nyomáshoz vezethet, vagy befolyásolhatja az EBB irányító szervei egyes tagjainak függetlenségét. Ezek a szervek együttesen hoznak döntéseket, és az EBB alapokmánya garantálja függetlenségüket. Mivel a projektek gazdasági és társadalmi értékelésének vagy a javasolt szerződéses intézkedéseknek a módosításai nem tulajdoníthatók az egyes tagoknak, nem volt indokolt az EBB azon állítása, amely szerint a tervezet hozzáférhetővé tétele belső vitákat és tanácskozásokat tárhat fel. A panaszos kifogásolta továbbá az EBB azon álláspontját, hogy döntéshozatali eljárása sérülhet, mivel a nyilvánosság össze tudja hasonlítani a tervezetet az ESDS végleges változatával.
Az ombudsman értékelése
21. Az ombudsman vizsgálócsoportja összehasonlította az ESDS-tervezetnek az EBB megerősítő határozatának időpontjában (2022 novemberében) meglévő változatát az EBB honlapján később (2023 januárjában) közzétett változattal. Ezek a változatok azonosak.
22. A kérdés az, hogy az EBB a döntés meghozatalakor megalapozottan tagadta-e meg az ESDS-tervezethez való hozzáférést, és ezt meggyőző indokokkal támasztotta-e alá.
23. A hozzáférés megtagadásával az EBB a döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó, az átláthatósági politikájának 5.7. cikke szerinti kivételre hivatkozott. Az ombudsman az ügy kontextusából úgy értelmezi, hogy az EBB a döntéshozatali eljárás védelmére hivatkozik abban az esetben, ha az intézmény nem hozott határozatot (e cikk első albekezdése alapján). Ahhoz, hogy e kivétel hatálya alá tartozzon, a folyamatban lévő döntéshozatali eljárást „súlyosan” alá kell ásni. A kivétel mellőzhető, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.
24. Az EBB azzal érvelt, hogy a döntéshozatali folyamatot súlyosan aláásná, ha a projekt környezeti és társadalmi szempontjaira vonatkozó előzetes értékelését – beleértve a nem jóváhagyott szerződéses rendelkezéseket is – a finanszírozási határozat meghozatala előtt nyilvánosságra hoznák. Az EBB kijelentette, hogy az ESDS a finanszírozási határozat elfogadásáig belső dokumentumtervezet. E határozat meghozatalát követően a nyilvánosság tájékoztatására irányuló dokumentummá válik.
25. Az ombudsman megjegyzi, hogy a dokumentumok előzetes jellege önmagában nem igazolhatja a kivétel alkalmazását. Bizonyítani kell a döntéshozatali eljárás sérelmének súlyos kockázatát, amely észszerűen előrelátható, és nem pusztán hipotetikus [16].
26. Az EBB kijelentette, hogy a közzététel külső nyomást gyakorolhat a döntéshozó szereplőkre, anélkül azonban, hogy megmagyarázná e külső nyomás forrását. Kijelentette továbbá, hogy annak lehetővé tétele, hogy a nyilvánosság összehasonlíthassa a tervezetet az ESDS végleges változatával, azzal a kockázattal járna, hogy feltárja az EBB belső megbeszéléseit és tanácskozásait, anélkül azonban, hogy bemutatná, hogy ez hogyan veszélyeztetné súlyosan az EBB döntéshozatali képességét. Erre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy az EBB nem szolgáltatott bizonyítékot az ilyen külső nyomás valódiságának vagy bizonyosságának megállapításához, és azt sem bizonyította, hogy észszerűen előrelátható volt annak kockázata, hogy a külső nyomás jelentősen befolyásolja a döntéshozatalt [17].
27. Végül az a tény, hogy az ESDS-t röviddel a megerősítő határozat elfogadását követően kellett volna közzétenni, nem befolyásolhatta volna az EBB azon döntését, hogy a panaszos kérelmének időpontjában megtagadja annak hozzáférhetővé tételét. Egy közelmúltbeli vizsgálatban [18] az ombudsman megállapította, hogy az EBB-nek egyértelműen különbséget kell tennie az információk „proaktív” közzététele és a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés iránti „reaktív” kérelmek – például a panaszos jelen ügyben benyújtott kérelme – kezelése között. Az egyéni hozzáférési kérelmeket csak az átláthatósági szabályzatának 5. szakaszában foglalt kivételek alapján kell értékelni, figyelmen kívül hagyva az azzal kapcsolatos megfontolásokat, hogy a kért dokumentumokat ezt követően proaktívan közzéteszik-e. Míg az EBB az ombudsman megállapításaira válaszul azzal érvelt, hogy már tesz ilyen különbségtételt, az ombudsmanhoz benyújtott panaszok azt sugallják, hogy nem mindig ez a helyzet.
28. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy az EBB a határozathozatal időpontjában nem indokolta megfelelően a szóban forgó ESDS-tervezethez való hozzáférésnek a folyamatban lévő döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó kivétel alapján történő megtagadására vonatkozó döntését. E megállapításra tekintettel az ombudsmannak nem kell megvizsgálnia a nyomós közérdek fennállását.
29. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy az EBB nem mérlegelte megfelelően a részleges hozzáférés biztosításának lehetőségét.[19] Az intézménynek nem feladata annak eldöntése, hogy mi értelmes vagy mi nem a kérelmező számára.[20] Az ESDS olyan környezeti információkat tartalmaz, amelyeket általában a lehető legnagyobb mértékben és a lehető leghamarabb hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
30. Erre tekintettel az ombudsman hivatali visszásságot állapít meg az ügy ezen aspektusával kapcsolatban. Mivel az ESDS jelenleg nyilvános, nincs szükség arra, hogy az ombudsman megfelelő ajánlást adjon ki.
Az EBB általános gyakorlata, hogy az általa finanszírozott projektek környezeti és szociális adatlapjait csak a hitelek jóváhagyását követően teszi proaktívan közzé
Az ombudsman elé terjesztett érvek
31. Az ombudsman vizsgálati csoportjával tartott találkozón az EBB elmondta, hogy alaposan felmérte, hogy a környezeti információkat, köztük az ESDS-eket mely időpontban lehet proaktívan közzétenni. Ami az ESDS-eket illeti, arra a következtetésre jutott, hogy ezeket csak az adott hitel jóváhagyását követően lehet közzétenni. Ennek az az oka, hogy az ESDS csak akkor tekinthető véglegesnek, ha a kölcsönt az igazgatótanács jóváhagyta. Ezt megelőzően a Testület felkérheti az EBB szolgálatait, hogy módosítsák az ESDS-ek tartalmát, vagy akár úgy is dönthetnek, hogy nem finanszírozzák a projektet.
32. Az EBB szerint az ESDS-ek a jóváhagyási folyamat különböző szakaszaiban különböző célokat szolgálnak. Mielőtt az EBB jóváhagyná egy adott projekt finanszírozását, az ESDS-ek olyan belső dokumentumok tervezetei, amelyek célja a döntéshozatali folyamat megalapozása. A hitel jóváhagyását követően azonban ezek célja, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a projekt EBB által elvégzett környezeti és társadalmi értékeléséről, beleértve az igazgatótanács által az adott projekt finanszírozására vonatkozóan jóváhagyott szerződéses követelményeket is.
33. Az EBB kijelentette, hogy tisztában van más pénzügyi intézmények hasonló információk proaktív közzétételével kapcsolatos gyakorlatával, és átláthatósági politikájának minden felülvizsgálata során megvizsgálta ezt az összehasonlító szempontot. Az EBB elmondta, hogy egy nemzetközi pénzügyi intézményekből álló munkacsoport része, amely az átláthatósággal és a szerepvállalással kapcsolatos kérdésekre összpontosít. Az EBB szerint azonban az e csoporton belül a környezeti információk proaktív közzétételéről végzett elemzések soha nem voltak meggyőzőek, mivel számos tényező befolyásolja a különböző intézmények gyakorlatát.
34. Az EBB azzal érvelt, hogy megfelel az EU aarhusi rendeletének, mivel környezeti információkat tesz hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, és ez tükröződik átláthatósági politikájában. Ami a nyilvánosságnak a környezettel kapcsolatos tervekben és programokban való részvételét illeti, az EBB a „terveknek és programoknak” az aarhusi uniós rendelet szerinti fogalommeghatározására hivatkozott. Megjegyezte, hogy „a környezettel kapcsolatos pénzügyi tervek és programok, amelyek meghatározzák, hogy bizonyos projekteket vagy tevékenységeket hogyan kell finanszírozni”, ki vannak zárva a hatály alól.[21] Hivatkozott továbbá az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának megállapítására, amely szerint általában véve egy pénzügyi intézmény kölcsön vagy egyéb pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó döntése jogilag nem minősül a tevékenységek finanszírozásának engedélyezésére vonatkozó döntésnek.[22]
35. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos elismerte, hogy egy olyan dokumentum közzététele, amely nagyon hiányos, vagy olyan szakaszban van, amikor bizonytalan, hogy a projekt részesül-e finanszírozásban, alááshatja az EBB döntéshozatali folyamatát, és nem lehet hasznos a nyilvánosság számára. Az EBB-nek azonban meg kell határoznia a megfelelő időpontot környezeti és társadalmi értékelésének közzétételére az átláthatósági követelményeknek való megfelelés, a jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom érdemi részvételének biztosítása érdekében. Ezzel összefüggésben a panaszos rámutatott arra, hogy egy másik fejlesztési beruházási bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jóval az igazgatótanács jóváhagyása előtt környezetvédelmi és szociális dokumentumokat tesz közzé, beleértve az EBB ESDS-eivel egyenértékű tartalmú dokumentumokat is. A panaszos szerint az EBRD a vonatkozó dokumentumokat legalább 60 naptári nappal azelőtt teszi közzé, hogy az EBRD igazgatótanácsa a magánszektorbeli projektek esetében megvizsgálná a projektet, és legalább 120 naptári nappal azelőtt, hogy a közszektorbeli projektek esetében megvizsgálná a projektet.
36. A panaszos már jelezte az EBB-nek az ESDS-ek proaktív közzétételének időzítésével kapcsolatos aggályait, különösen az átláthatósági politikájának legutóbbi felülvizsgálatáról folytatott konzultációk keretében. A panaszos azzal érvelt, hogy az információkhoz való hozzáférés időérzékeny, és egyes információk csak bizonyos ideig relevánsak, különösen akkor, ha egy konkrét döntéshozatali folyamathoz kapcsolódnak, például az EBB valamely projekt finanszírozására vonatkozó döntéséhez. A panaszos szerint az EBB által 2021-ben elfogadott átláthatósági politika nem hozott változást az ESDS-ek proaktív közzétételével kapcsolatban, ezért nem biztosította, hogy minden releváns társadalmi és környezeti információt proaktívan és időben, a nyitottság elvével összhangban közzétegyenek.
37. Az ülésről készült jelentéssel kapcsolatos észrevételeiben a panaszos egyértelművé tette, hogy az ESDS-ek közzétételére irányuló kérelme nem az EBB pénzügyi terveire és programjaira vonatkozik, amelyek meghatározzák a projekt finanszírozásának módját, hanem inkább a környezeti és társadalmi információkat tartalmazó dokumentumokra.
38. A panaszos a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatra [23] hivatkozott, amely szerint az EBB igazgatótanácsának finanszírozási határozata „a környezetvédelmi jog alapján” elfogadott intézkedés. A panaszos szerint a hitel jóváhagyásakor a Testület határozatot hoz egy konkrét tevékenység környezetvédelmi jog szerinti finanszírozásáról. A bíróságok elismerték, hogy az ilyen határozat az EBB végleges álláspontja a projekt támogathatóságát illetően a környezeti és társadalmi szempontok tekintetében. Az igazgatótanács jóváhagyását követően a finanszírozási határozat kötelező joghatásokat vált ki harmadik felekre nézve, és az EBB irányító szerveinek későbbi határozatai már nem vonatkoznának a projekt e szempontjaira.[24] Ezért a nyilvánosságnak joga van arra kérni az EBB-t, hogy az aarhusi uniós rendelet alapján vizsgálja felül az ilyen határozatokat.[25] A panaszos véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a hitelek jóváhagyása előtt nagyobb átláthatóságnak kell fennállnia az említett határozatok és az azokat alátámasztó, környezeti információkat tartalmazó dokumentumok, például az ESDS-ek tekintetében.
39. A panaszos azzal érvelt, hogy ha az ESDS-eket a hitel jóváhagyását követően teszik közzé, a civil társadalom nem tud visszajelzést adni az EBB saját környezeti és társadalmi értékeléséről, mielőtt az e szempontokkal kapcsolatos végleges álláspontját meghozná.
40. A panaszos utalt az EBB növekvő szerepére az éghajlat-politika, a gazdasági növekedés és a fejlesztés EU-n kívüli finanszírozásában. Például a Nairobi projekt bekerült az EU Global Gateway kezdeményezésébe.[26] Az ilyen beruházásoknak meg kell felelniük a demokratikus értékek, a jó kormányzás és az átláthatóság magas szintű normáinak. A városi közlekedési projektek összetettek, és számos érdekelt felet érintenek. Az EBB azonban nem találta úgy, hogy közérdek fűződne ahhoz, hogy a projekt finanszírozásáról szóló végleges döntés meghozatala előtt megossza értékelését arról, hogy a projekt megfelel-e az EBB és az uniós környezetvédelmi és szociális normáknak.
41. A panaszos sürgette az EBB-t, hogy vizsgálja felül az ilyen környezeti és társadalmi értékelések proaktív közzétételének időzítését, „hogy lehetővé tegye a civil társadalom számára, hogy a projekt által érintett emberek körében felülvizsgálja ezt az információt, és érdemben együttműködjön az EBB-vel, mielőtt az igazgatótanács döntésében meghatároznák a kulcsfontosságú társadalmi és környezeti feltételeket”.
Az ombudsman értékelése
42. Az EBB egyre nagyobb mértékben vesz részt az EU Global Gateway kezdeményezése keretében finanszírozott nagy nemzetközi projektekben.[27] Így a nyilvánosságot valószínűleg egyre inkább bevonják a projektek finanszírozására vonatkozó döntéseibe és az azokat alátámasztó indokokba, és egyre inkább érdeklik azok. Ez különösen akkor várható, ha az EBB által finanszírozott projektek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.
43. Az aarhusi uniós rendelet kötelezettségeket állapít meg az uniós közigazgatás számára a környezetvédelmi döntéshozatallal kapcsolatban. Az aarhusi uniós rendelet szerint a nyilvánosságnak joga van i. a környezeti információkhoz való hozzáféréshez, ii. a környezeti döntéshozatalban való részvételhez és iii. a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez (a továbbiakban: a három pillér).[28]
44. Bár a nyilvánosság számára biztosított egyéni jogok eltérő jellegűek, összefüggnek egymással. Ahhoz, hogy a nyilvánosság érdemben részt vehessen a környezetvédelmi döntéshozatalban, először is kellő időben hozzá kell férnie a környezeti információkhoz.
45. Az EBB kijelentette, hogy nyilvános nyilvántartásán keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a projektekkel kapcsolatos környezeti és társadalmi információkat, és elkötelezett e nyilvántartás fejlesztése mellett, hogy fokozatosan több információt terjesszen.[29] Ami az érdekelt felek projektekkel kapcsolatos bevonását illeti, az EBB szerint ez elsősorban a finanszírozást igénylő ügyfelek felelőssége. Az EBB környezetvédelmi és szociális normái meghatározzák az említett ügyfelekre vonatkozó követelményeket.[30] Mindazonáltal átláthatósági politikája keretében az EBB elismeri annak fontosságát, és ösztönzi az érdekelt felek projektekben való részvételét saját döntéshozatali folyamatai során is.[31]
46. Az ombudsman elismeri, hogy az EBB információkat tesz közzé az általa finanszírozott vagy finanszírozni kívánt projektekről, valamint a különböző hitelezési politikáiról. Ez a panasz azonban azt sugallja, hogy az EBB nem hozza időben nyilvánosságra az alapvető környezeti információkat, nevezetesen a folyamatban lévő projektek környezeti és társadalmi szempontjaira vonatkozó saját értékelését, hogy lehetővé tegye a nyilvánosság érdemi bevonását. Az ombudsman észrevételeket kapott a környezetvédelmi döntéshozatal átláthatóságáról szóló nyilvános konzultációra válaszul, amely ugyanezt a kérdést vetette fel [32].
47. 2022-ben az EBB több mint 75 milliárd EUR összegű projekt finanszírozását hagyta jóvá.[33] Fontos az EBB döntése arról, hogy finanszíroz-e egy projektet vagy sem, mivel finanszírozása nélkül előfordulhat, hogy e projektek némelyike egyáltalán nem valósul meg. A finanszírozást és a végrehajtást követően a projektek kétségtelenül hatással vannak a környezetre és az emberek életére. Az EBB döntéshozatali folyamatában részt venni kívánók számára ezért fontos megérteni, hogy mi az EBB értékelése az ilyen projektek környezeti és társadalmi szempontjairól. Ezt az értékelést az ESDS-ek tartalmazzák.
48. Az EBB jelenleg proaktívan közzéteszi a vonatkozó ESDS-t azt követően, hogy igazgatótanácsa jóváhagyta a projekthez nyújtott hitelt (az alábbi információs grafikon harmadik lépését követően). A kérdés az, hogy ez az időzítés lehetővé teszi-e a nyilvánosság számára, hogy érdemben részt vegyen az EBB által finanszírozásra szánt projektek környezeti és társadalmi szempontjainak értékelésében.
49. Az uniós bíróságok által a közelmúltban hozott két ítéletben [34] tett megállapítások arra utalnak, hogy ez nem így van. Míg az ítéletek az igazságszolgáltatáshoz való jogra, azaz az aarhusi rendelet harmadik pillérére vonatkoznak, a másik két pillér szempontjából is relevánsak. Az ítéletek szerint az EBB igazgatótanácsának a projekt finanszírozásának jóváhagyásáról szóló határozata az EBB által a projektre alkalmazandó környezeti és társadalmi feltételek meghatározására vonatkozóan elfogadott végleges határozat.[35] Következésképpen ahhoz, hogy az EBB lehetővé tegye a nyilvánosság számára az érdemi részvételt, mielőtt túl késő lenne, a javasolt projekt környezeti és társadalmi szempontjainak értékelését alátámasztó információkat proaktívan közzé kell tenni a hitel igazgatótanács általi jóváhagyása előtt.
50. A kérdés tehát az, hogy az ESDS-eknek a hitel igazgatótanács általi jóváhagyása előtti proaktív közzététele aláásná-e az EBB folyamatban lévő döntéshozatali folyamatát. A Testület elé terjesztendő ESDS-eknek tartalmazniuk kell az EBB szolgálatai által végzett alapos értékelést, amely biztosítja, hogy az előterjesztett projektek megfeleljenek az EBB környezetvédelmi és szociális elveinek, normáinak és követelményeinek. A nyilvánosság további információkkal szolgálhatna ehhez az értékeléshez. Ha jogos aggályok merülnek fel, alapvető fontosságú, hogy azok a finanszírozásról való döntés előtt beérkezzenek a Testülethez, ezáltal javítva a döntéshozatali folyamatot, nem pedig aláásva azt.
51. A fentiekre tekintettel az ombudsman azt javasolja, hogy az EBB törekedjen az ESDS-ek proaktív közzétételére a hitelek Testület általi jóváhagyása előtt annak érdekében, hogy a nyilvánosság érdemben részt vehessen a projektek környezeti és társadalmi szempontjainak és hatásainak értékelésében. Ez különösen azon projektek esetében valósítható meg, amelyeknél az ilyen hatások várhatóan jelentősek lesznek. A cél annak biztosítása kell, hogy legyen, hogy a nyilvánosságot időben tájékoztassák minden releváns megfontolásról, mielőtt az EBB meghozza végleges határozatát.
Következtetések
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetésekkel zárja le az ügyet:
Az ombudsman megállapítja, hogy az EBB a meghozatalának időpontjában nem indokolta megfelelően azon döntését, hogy megtagadja a Nairobi projekt környezeti és szociális adatlapjának tervezetéhez való nyilvános hozzáférést. Ez hivatali visszásság volt.
Ami e panasz második aspektusát illeti, amely a környezeti és szociális adatlapok proaktív közzétételére vonatkozik, az ombudsman az alábbiakban javításra tesz javaslatot.
A panaszost és az Európai Beruházási Bankot tájékoztatják erről a döntésről.
Javítási javaslat
Az EBB-nek törekednie kell arra, hogy a hitelek igazgatótanács általi jóváhagyása előtt proaktívan közzétegye a környezeti és társadalmi adatlapokat annak érdekében, hogy a nyilvánosság érdemben részt vehessen a finanszírozásra szánt projektek környezeti és társadalmi szempontjainak EBB általi értékelésében.
Emily O'Reilly
európai ombudsman
Strasbourg, 2023. 20.
[1] Az EBB átláthatósági politikája a következő címen érhető el: https://www.eib.org/attachments/strategies/eib_group_transparency_policy_2021_en.pdf.
[2] Az EBB átláthatósági politikájának 4. szakasza.
[3] Az EBB átláthatósági politikájának 4.8. cikke.
[4] Az EBB környezeti és társadalmi információkhoz/dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló útmutatójának 4. szakasza a következő címen érhető el: https://www.eib.org/attachments/access_to_information_en.pdf, lásd még az EBB honlapjának GYIK szakaszát: https://www.eib.org/en/registers/faq/index.htm.
[5] Az EBB átláthatósági politikájának 5. szakasza.
[6] A projekttel kapcsolatos további információk a következő címen érhetők el: https://www.eib.org/en/projects/all/20150460.
[7] Az EBB átláthatósági politikájának 5.7. cikke:
[8] Elérhető a következő internetcímen: https://www.eib.org/en/registers/all/63121396.
[9] Az ülésről készült jelentés a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/doc/inspection-report/177919.
[10] Az EBB átláthatósági politikája 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozott.
[11] Elérhető a következő internetcímen: https://www.eib.org/en/registers/all/160031292.
[12] Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32006R1367.
[13] Az EBB környezeti és társadalmi hatásvizsgálati jelentéseket és egyéb kapcsolódó tanulmányokat tesz közzé a környezeti, éghajlati és társadalmi szempontokkal kapcsolatban, mielőtt a Testület jóváhagyja a projekteket a nyilvános nyilvántartásában: https://www.eib.org/en/registers/index.htm.
[14] A panaszos hivatkozott az EBB átláthatósági politikájára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletre, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkére.
[15] Az EBB környezetvédelmi és szociális kézikönyve a következő címen érhető el: https://consult.eib.org/consultation/essf-2021-en/user_uploads/eib-environmental-and-social-handbook.pdf.
[16] Lásd e tekintetben a Törvényszék T-471/08. sz., Toland kontra Parlament ügyben 2011. június 7-én hozott ítéletének 29. és 71–81. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=85119&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=348206.
[17] Lásd a Törvényszék T-516/11. sz., MasterCard és társai kontra Bizottság ügyben 2014. szeptember 9-én hozott ítéletének 70–72. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=157442&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=3346339
[18] Lásd a 3/2023/OAM ügyet, elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/63066.
[19] Az EBB átláthatósági politikájának 5.10. cikke.
[20] Lásd a Törvényszék T-875/16. sz., Falcon kontra Bizottság ügyben 2018. december 5-én hozott ítéletének 98. és azt követő pontjait: https://curia.europa.eu/juris/document/document_print.jsf?mode=req&pageIndex=0&docid=208484&part=1&doclang=FR&text=&dir=&occ=first&cid=490743.
[21] Az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának harmadik bekezdése értelmében.
[22] Az EBB hivatkozott az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának megállapításaira, amelyek a következő címen érhetők el: https://unece.org/env/pp/cc/accc.c.2007.21_european-community.
[23] A Bíróság C-212/21. P. sz., EBB kontra ClientEarth ügyben 2023. július 6-án hozott ítélete: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-212/21&language=en és a Törvényszék T-9/19. sz., ClientEarth kontra EBB ügyben 2021. január 27-én hozott ítélete: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=t-9/19.
[24] T-9/19. sz., ClientEarth kontra EBB ügyben hozott ítélet 170. pontja.
[25] Az EU aarhusi rendeletének 10. cikke.
[26] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_23_1928.
[27] Lásd például: https://www.eib.org/en/press/news/bangladesh-eur-395-million-eib-and-eu-backing-for-renewable-energy-projects és https://www.eib.org/en/press/news/eib-global-supports-vietnams-just-energy-transition
[28] További információ: https://environment.ec.europa.eu/law-and-governance/aarhus_en.
[29] Az EBB átláthatósági politikájának 4.12. cikke.
[30] https://www.eib.org/en/publications/eib-environmental-and-social-standards.
[31] Az EBB átláthatósági politikájának 7.6–7.10. cikke.
[32] SI/5/2022/KR, elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/document/en/168767.
[33] https://www.eib.org/en/about/key-figures/data.htm.
[34] Lásd a 23. lábjegyzetet.
[35] Lásd a 24. lábjegyzetet.