Háttér

2022 szeptembere és decembere között az európai ombudsman nyilvános konzultációt folytatott az uniós környezetvédelmi döntéshozatalban való részvételről és a döntéshozatal átláthatóságáról. A konzultáció során olyan kérdésekre várt választ, amelyek célja annak értékelése volt, hogy az uniós intézmények és szervek időben biztosítják-e az információkhoz való hozzáférést, lehetővé téve a polgárok számára a demokratikus ellenőrzéshez való joguk gyakorlását egy kiemelten fontos és közérdekű területen.[1]

A konzultációra az európai zöld megállapodás[2] által meghatározott környezeti és éghajlati válságokra adott uniós válaszlépés összefüggésében került sor, amely olyan átfogó kereteket foglal magában, mint a 2023-ra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia[3], a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia[4], a kék gazdaság stratégiája[5] és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv[6].

Az ombudsmanhoz 18 (a mellékletben felsorolt) észrevétel érkezett, többek között a különböző területeken tevékenykedő nem kormányzati szervezetektől. A válaszok hozzá fognak járulni az ombudsman e területen végzett stratégiai munkájával kapcsolatos eszmecseréhez.

A válaszok áttekintése

Átláthatóság

Az információszerzés vagy a dokumentumokhoz való hozzáférés nehézségei

A válaszadók különböző olyan nehézségeket jeleztek, amelyek gátolják a döntéshozatali folyamatok nyomon követését vagy az azokhoz való hozzájárulást. Idetartoznak a következők:

• Információk késői közzététele, mint például a tanácsi ülések napirendjei, hatásvizsgálatok és az EU álláspontjai a multilaterális fórumok kontextusában.
• Átláthatóság hiánya a lobbizás és az érdekcsoportok döntéshozatalba való bevonása tekintetében.
• Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a jogszabálytervezetekről folytatott háromoldalú tárgyalások során megvitatott információkhoz és álláspontokhoz való hozzáférés nehézségei.
• A Bizottságon belüli, a biztosi testületnek tanácsot adó független testület, a Szabályozói Ellenőrzési Testület (RSB) által kiadott vélemények időben történő közzétételének elmulasztása.
• A kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó információk hiányos vagy késleltetett közzététele az uniós jogsértési adatbázisban.

A válaszadók aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban is, hogy az uniós intézmények – különösen a Bizottság – miként kezelik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket.[7] Ezek közé tartozik a kérelmek kezelésére vonatkozó határidők be nem tartása, bizonyos típusú dokumentumokhoz – például hatásvizsgálatokhoz vagy az RSB véleményeihez – való hozzáférés szisztematikus megtagadása, valamint a dokumentumok közzétételéhez fűződő nyomós közérdek megfelelő figyelembevételének elmulasztása.

Az olyan kérdésekkel kapcsolatos információk mellett, mint a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelme és az ipari kibocsátások, a válaszadók azt is jelezték, hogy nehézségekbe ütköznek bizonyos uniós alapokkal kapcsolatos információk beszerzése során. Ilyenek például a Modernizációs Alap[8]; az Európai Beruházási Bank (EBB) által kezelt alapok; a nyugat-balkáni beruházási keret[9]; a közös érdekű projektek listája (PCI-ok)[10]; az uniós finanszírozásra jogosult energiainfrastruktúra-projektek; valamint a közös agrárpolitika és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében környezeti hatással járó finanszírozás.

A környezeti információk pontossága és felhasználóbarát jellege

Az európai uniós aarhusi rendelet nyilvános adatbázisok létrehozására kötelezi az uniós intézményeket bizonyos környezeti információk proaktív és szisztematikus terjesztése céljából. A válaszadók azzal érveltek, hogy létre kellene hozni egy uniós adatbázist a környezetvédelmi jogszabályok és jogszabálytervezetek részére. Azzal is érveltek, hogy a dokumentum-nyilvántartásoknak, különösen a Bizottság és a Tanács nyilvántartásainak több háttérdokumentumot kellene tartalmazniuk (például a Tanács jogszabálytervezeteiről szóló munkadokumentumokat vagy a Bizottság főigazgatóságai által készített dokumentumokat). Kérték továbbá, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség tegyen közzé több információt, különösen a vegyi anyagoknak a REACH-rendelettel[11] összefüggésben végzett kockázatértékeléséről, valamint az EBB által finanszírozott projektek környezeti hatásáról.

A válaszadók hangsúlyozták, hogy problémák merülnek fel az egyes területeken közzétett információk pontosságával és teljességével kapcsolatban.

A vadon élő  állat- és növényfajok kereskedelme területén a Bizottság csak az alkalmazandó uniós jogban[12] kifejezetten említett fajok behozatalára és kivitelére vonatkozó adatokat tartja nyilván és teszi közzé, más fajokra vonatkozó adatokat nem, míg néhány tagállam hiányos adatokat szolgáltat. Ez akadályozza az értékelést, és elmarad a nemzetközi bevált gyakorlattól. Például a válaszadók szerint egy hasonló amerikai adatbázis részletesebb adatokat, valamint kérésre rendelkezésre álló konkrét adatkészleteket is tartalmaz. Hiányoznak a döntések alapjául szolgáló háttérdokumentumok is.

A válaszadók aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy az erre a célra létrehozott portálon[13] az ipari kibocsátásokra vonatkozó információk nem könnyen használható, nyílt adatformátumban érhetők el, és hiányoznak az értékelés megkönnyítését lehetővé tevő körülmények. Hangsúlyozták továbbá, hogy nem állnak rendelkezésre adatok a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia[14] egyes kulcsfontosságú kérdéseiről, például az ökológiai gazdálkodásról, valamint, hogy nem állnak rendelkezésre kellően részletes információk a halászatra vonatkozó uniós határozatokról, például a fajok fogásaira és az elfogadott kvótákra vonatkozó tudományos ajánlások összehasonlításáról.

Mi minősül „környezeti információnak”?

A válaszadók megjegyezték, hogy az uniós intézmények néha nem gondolják, hogy a környezeti hatással járó dokumentumokat vagy információkat „környezeti információként”[15] kellene minősíteni, ami azt jelenti, hogy nem alkalmazták az aarhusi rendelet által előírt magasabb szintű átláthatósági előírásokat. Ez azt jelenti, hogy az intézmények a hozzáférés megtagadása érdekében indokolatlanul élnek a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok szerinti kivételekkel. A válaszadók szerint ez problémát jelent a jogalkotási döntéshozatal, az uniós környezetvédelmi jognak a jogsértési eljárások keretében történő végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés, a szabványok meghatározása és az uniós finanszírozású intézkedések környezeti hatása terén.

Az uniós végrehajtási jogszabályok meghatározására szolgáló „komitológiai eljárás” átláthatósága

A válaszadók sokkal nagyobb átláthatóság mellett érveltek a komitológiai eljárás során, különösen a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága (SCOPAFF)[16] tekintetében, amely véleményezi a Bizottság „végrehajtási jogi aktusokra” vonatkozó javaslatait olyan kérdésekben, mint a peszticidek és a géntechnológiával módosított szervezetek. A válaszadók emellett a döntések nagyobb átláthatósága, valamint a veszélyes vegyi anyagok ellenőrzése mellett érveltek. A döntéshozatal jobb ellenőrzése érdekében a válaszadók hangsúlyozták, hogy kellő időben hozzáférést kell biztosítani az olyan kulcsfontosságú információkhoz, mint a napirendek, az ülések jegyzőkönyvei és összefoglalói, valamint a jogalkotási javaslatokra vonatkozó tagállami álláspontok. Ezt felhasználóbarátabb és böngészhető nyilvántartással[17] kell kiegészíteni.

A Bizottság által megkérdezett külső szakértők átláthatósága

A válaszadók azzal érveltek, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ a külső szakértőkről, és a nagyobb átláthatóság mellett érveltek, különösen akkor, ha a jövőbeni lehetséges jogszabályokról konzultálnak velük. A válaszadók különösen olyan szakértői csoportokat emelnek ki, amelyek tanácsot adnak a Bizottságnak és az Európai Vegyianyag-ügynökségnek. A szakértői csoportok adatbázisa használhatóságának javítása is hasznos lenne, csakúgy, mint az érdekeltségi nyilatkozatokra vonatkozó átfogóbb információk.

A nyilvánosság részvétele

A civil társadalom bevonása

A válaszadók szerint az Európai Bizottságnak kiegyensúlyozottabb részvételi lehetőségeket kellene biztosítania a civil társadalmi szervezetek számára a szakpolitikai döntéshozatalban. Ez magában foglalja a civil társadalommal való konzultációt a szakpolitikai döntéshozatali folyamat minden releváns szakaszában, valamint a civil társadalom és az ipar képviselőivel való kiegyensúlyozott interakciót is. A Bizottságnak fontolóra kellene vennie iránymutatások elfogadását erre vonatkozóan, valamint rendszeresebb pályázati felhívások megszervezését a környezetvédelmi politika alakításával kapcsolatos konzultációs platformok résztvevői számára.

A civil társadalom érdemibb bevonásának lehetővé tétele érdekében a válaszadók úgy vélték, hogy a Bizottságnak meg kellene osztania a szakpolitikákkal vagy jogszabályokkal kapcsolatos (előzetes) álláspontjait annak érdekében, hogy az érdekelt felek rendelkezésre bocsáthassák a hiányzó információkat és rávilágíthassanak a kockázatokra.

A válaszadók konkrét kérdéseket vetettek fel az érdekelt feleknek a vadon élő állatok és növények kereskedelmére, valamint az új genomikai technikákra vonatkozó uniós szakpolitikák kialakításában való részvételével  kapcsolatban.

Nyilvános konzultációk

A válaszadók véleménye szerint csökkenteni kellene a konzultációkban való részvételt megnehezítő nyelvi és technikai akadályok számát. Nagyobb átláthatóságot kell biztosítani azzal kapcsolatban, hogy ki vesz részt a konzultációkban. Néhány válaszadó rámutatott arra, hogy nem egyértelműek az érdekelt felek nyilvános konzultációkra való meghívásának kritériumai, valamint az alkalmazott kérdőívek formátumát is említették.

A REPowerEU és a természetvédelmi csomag összefüggésében elfogadandó intézkedések

A válaszadók úgy vélték, hogy a Bizottságnak elő kell segítenie és fokoznia kell az érdekelt felek részvételét a REPowerEU[18] és a természetvédelmi csomag[19] vonatkozásában. Ez magában foglalja az információk és dokumentumok időben történő nyilvánosságra hozatalát, beleértve a meghívásokat és a konzultációkra vonatkozó információkat, egyértelmű konzultációs tervvel együtt. Ez azt is jelenti, hogy a Bizottság proaktívan tájékoztatást nyújt az álláspontjáról. A Bizottságnak lehetővé kell tennie, hogy a döntéshozatal minden szakaszában hozzá lehessen járulni a munkához. A válaszadók továbbá aggodalmukat fejezték ki a hatásvizsgálatok és/vagy konzultációk hiánya miatt egyes konkrét javaslatokkal, például a megújuló energiáról szóló irányelv[20], a madárvédelmi irányelv[21] és az élőhelyvédelmi irányelv[22] felülvizsgálatával kapcsolatban.

Annex:

- Access Info Europe and the UNCAC Coalition's Environmental Crime and Corruption Working Group

- Born Free Foundation

- CEE Bankwatch Network

- ClientEarth

- Compassion in World Farming (CIWF)

- Ecologistas en Acción

- European Environmental Bureau (EEB)

- European Vegetarian Union (EVU)

- Friends of the Earth Europe

- Humane Society International/Europe (HSI)

- IFAW

- MiningWatch Portugal

- Montescola Foundation

- POLLINIS

- Pro Wildlife and

- WWF European Policy Office.

 

[1] https://www.ombudsman.europa.eu/en/public-consultation/en/160313

[2] https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en.

[3] https://environment.ec.europa.eu/strategy/biodiversity-strategy-2030_en

[4] https://food.ec.europa.eu/horizontal-topics/farm-fork-strategy_en

[5] https://oceans-and-fisheries.ec.europa.eu/ocean/blue-economy/sustainable-blue-economy_en

[6] https://environment.ec.europa.eu/strategy/circular-economy-action-plan_en

[7] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:32001R1049

[8] https://modernisationfund.eu/

[9] https://www.wbif.eu/

[10] https://energy.ec.europa.eu/topics/infrastructure/projects-common-interest_en.

[11] A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32006R1907.

[12] 338/97/EK rendelet a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A01997R0338-20220119.

[13] Lásd: https://industry.eea.europa.eu/.

[14] https://environment.ec.europa.eu/strategy/biodiversity-strategy-2030_en.

[15] A környezeti információ fogalmának meghatározása az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában szerepel: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/ALL/?uri=CELEX:32006R1367

[16] Lásd: https://food.ec.europa.eu/horizontal-topics/committees/paff-committees_en.

[17] Bővebb információért lásd: https://ec.europa.eu/transparency/comitology-register/screen/home.

[18] REPowerEU terv: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/repowereu-affordable-secure-and-sustainable-energy-europe_en

[19] További információkért lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_3746.

[20] (EU) 2018/2001 irányelv a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02018L2001-20220607.

[21] 2009/147/EK irányelv a vadon élő madarak védelméről: https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2009/147/2019-06-26.

[22] 92/43/EGK irányelv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A01992L0043-20130701.