Háttér

1. A panaszos részt vett az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) által a készenléti alakulat (AD 7 besorolású ideiglenes alkalmazott) felvétele céljából szervezett kiválasztási eljárásban[1].

2. 2020 novemberében a Frontex arról tájékoztatta a panaszost, hogy kérelme sikeres volt, és felkerült a 2022. december 31-ig érvényes tartaléklistára.

3. A panaszos felvette a kapcsolatot a Frontexszel a kiválasztási eljárás megszervezésével kapcsolatos kérdésekben.[2] A panaszos különösen azt állította, hogy egyes pályázókat állítólag a kiválasztási eljárás befejezése előtt vettek fel, és hogy a tartaléklistán szereplő egyes pályázókat a kiválasztási hirdetményben meghatározottaktól eltérő típusú álláshelyekre vették fel. A Frontex általános tájékoztatást adott a kiválasztási eljárásról és a tartaléklista összeállításáról.

4. A Frontex válaszával elégedetlen panaszos 2022 januárjában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

5. Az ombudsman vizsgálatot indított, amelyben felkérte a Frontexet, hogy kifejezetten foglalkozzon a panaszos által felvetett alábbi kérdésekkel, amelyekkel a Frontex válaszában nem foglalkozott, nevezetesen a következőkkel:

A. A Frontex a kiválasztási eljárás befejezése előtt AD7 besorolási fokozatú ideiglenes alkalmazottként felvett néhány jelöltet a tartaléklistáról;

B. A Frontex felvett néhány, a tartaléklistán szereplő pályázót a kiválasztási hirdetményben meghatározott típusú álláshelyektől eltérő álláshelyekre (szerződéses alkalmazotti álláshelyek az FGIV besorolási csoportban).

6. Az ombudsman továbbá felkérte a Frontexet, hogy fejtse ki, mikor állították össze és tették közzé a tartaléklistát, hogyan szervezte meg a Frontex a jelöltek felvételét erre a kiválasztási eljárásra, és hány jelöltet vett fel a Frontex, mely álláshelyekre és milyen kritériumok alapján.

7. A Frontex 2022. április 28-án válaszolt az ombudsmannak. Az ombudsman további pontosításokat kért a Frontextől a kiválasztási eljárás megszervezésével kapcsolatban. A Frontex 2022. október 14-én újabb választ adott. Ezt követően mindkét választ megosztották a panaszossal.

8. Az ombudsmannak adott válaszában a Frontex kijelentette, hogy a felvételi eljárást a kiválasztási értesítésnek megfelelően folytatták le. Kifejtette azonban, hogy a Covid19-világjárvány miatt, amelyet „vis maior” helyzetnek minősített [3],egyes felvételi lépéseket meg kell változtatni. Különösen a tagállamok által a Covid19 terjedésének korlátozása érdekében elfogadott utazási korlátozások miatt egyes pályázók nem tudták letenni a fizikai alkalmassági vizsgát, amelyre személyesen Varsóban került sor. Ezek a tesztek akkoriban még folyamatban voltak. A Frontex kijelentette, hogy mivel biztosítania kell, hogy az első tisztviselőket 2021. január 1-jéig felvegyék, kiképezzék és kiküldjék[4], úgy döntött, hogy mégis folytatja a felvételi eljárást azokkal a pályázókkal, akik képesek elvégezni a felvétel valamennyi lépését, különösen a fizikai alkalmassági vizsgát. Ennek eredményeként a Frontex négy részből állította össze a tartaléklistákat.[5] A Frontex kifejtette, hogy a tartaléklisták első részén szereplő valamennyi jelöltnek felajánlottak egy álláshelyet, a második részen pedig 47 jelöltet.

9. A Frontex tehát megerősítette, hogy az első kinevezésekre a tartaléklisták első részeiről került sor, mielőtt a többi pályázó a felvételi eljárás valamennyi lépését teljesíteni tudta volna. A Frontex kijelentette, hogy nincs más megvalósítható alternatíva, mint a toborzás folytatása, mivel a fizikai alkalmassági tesztet személyesen kell elvégezni. A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó bizonytalanság miatt a helyzet javulására és a munkaerő-felvételi folyamat folytatására való várakozás jelentős késedelmet okozott volna a készenléti alakulatok százainak szerepvállalásában, képzésében és bevetésében. A Frontex úgy vélte, hogy ez a kiválasztási felhívásban meghatározott rendelkezések „rugalmasértelmezésének határain” belül van.

10. A Frontex azt állította, hogy ez a helyzet nem eredményezett jelentős különbséget a jelöltekkel szembeni bánásmódban. A Frontex kijelentette, hogy csak egyénileg tájékoztatta a jelölteket a munkaerő-felvételi lépéseik ütemezésében bekövetkezett változásokról.

11. A Frontex azt is megerősítette, hogy a tartaléklistán szereplő, legjobb pontszámot elérő pályázóknak szerződéses alkalmazotti állást ajánlott fel azzal a szándékkal, hogy később ideiglenes alkalmazottként felvegyék őket a kiválasztási eljárás által létrehozott tartaléklistáról. Kifejtette, hogy ez a gyakorlat összhangban van a szerződéses alkalmazottak felvételére és alkalmazására vonatkozó szabályaival.

Az ombudsman javaslata a megoldásra

12. Az ombudsman megjegyezte, hogy a Frontex azon gyakorlata, hogy szerződéses alkalmazotti álláshelyeket kínál a tartaléklistán szereplő jelölteknek, mielőtt ideiglenes alkalmazottként felvennék őket, kivételes esetekben az alkalmazandó szabályok értelmében lehetséges.

13. A tartaléklistán szereplő pályázóknak a kiválasztási eljárás befejezése előtti felvételét illetően az ombudsman megállapította, hogy a Frontex nem felelt meg a kiválasztási felhívásban meghatározott feltételeknek, és nem bizonyította a vis maior alkalmazásának módját, valamint nem indokolta a pályázókkal szembeni eltérő bánásmódot. Az ombudsman nem volt elégedett a Frontex e kérdésekre adott válaszaival.

14. Az ombudsman különösen azt állapította meg, hogy az uniós ítélkezési gyakorlattal[6] összhangban a kiválasztási felhívásnak a lehető legpontosabb tájékoztatást kell nyújtania a potenciális pályázók számára az álláshely feltételeiről, hogy meg tudják ítélni, kell-e pályázniuk az álláshelyre. A versenyvizsga-felhívás azt a jogi keretet is meghatározza, amelyet az érintett uniós szervnek tiszteletben kell tartania a pályázók összehasonlító értékelése során.[7] Az uniós szerveket tehát kötik a versenyvizsga-felhívások rendelkezései, amelyeket csak a versenyvizsga-felhívás jogilag kötelező keretein belül lehet értelmezni[8].

15. Ebben az esetben a versenyvizsga-felhívás egyértelműen meghatározta, hogy végső lépésként egyetlen tartaléklistát hoznak létre, amint valamennyi kiválasztási lépés lezárult.[9] A versenyvizsga-felhívás nem rendelkezett több tartaléklistáról vagy a tartaléklisták ciklusokban történő létrehozásáról. Amennyiben ez lett volna a helyzet, a Frontexnek ezt jeleznie kellett volna a kiválasztási felhívásban.[10] Az ombudsman ezért úgy ítélte meg, hogy a Frontex nem teljesítette a kiválasztási felhívásban saját maga számára meghatározott feltételeket.

16. Ami a Frontex azon állítását illeti, hogy intézkedéseit vis maior indokolta, míg az ombudsman elismerte azokat a nehézségeket, amelyekkel a Frontex a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a munkaerő-felvételi eljárás lefolytatása során szembesült, valamint azt, hogy gyorsan működőképessé kell tenni a készenléti alakulatot, megállapította, hogy a Frontex nem bizonyította megfelelően, hogy vis maior áll fenn, és indokolta a kiválasztási értesítés rendelkezéseitől való eltérésre vonatkozó döntését.  E tekintetben a Frontex nem adott részletes indokolást.

17. Ezenkívül az uniós ítélkezési gyakorlat[11] szerint az egyenlő bánásmód elvének megsértése akkor áll fenn, ha az eltérő bánásmódot nem igazolják „objektív okok”, ami azt jelenti, hogy a szóban forgó uniós szerv nem indokolta meg kellőképpen, hogy miért indokolt ez az eltérő bánásmód. Ebben az ügyben az ombudsman megállapította, hogy a pályázók eltérő bánásmódban részesültek, mivel azok, akik a kiválasztási eljárás valamennyi szakaszát elvégezték, nagyobb valószínűséggel kerültek felvételre. Közelebbről, a tartaléklisták első részén szereplő valamennyi pályázónak felajánlottak egy álláshelyet, míg úgy tűnik, hogy a tartaléklisták utolsó két részén szereplő pályázókat soha nem vették figyelembe egy álláshely betöltése céljából. A tartaléklistákról való első felvétel tehát azokra korlátozódott, akiknek lehetőségük volt a vizsgák teljesítésére, nem pedig a pályázók érdemei alapján. Mindezek alapján az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Frontex nem indokolta objektíven a jelöltekkel szembeni eltérő bánásmódot, és/vagy nem bizonyította, hogy az mennyire arányos a kitűzött céllal.

18. Az ombudsman továbbá úgy vélte, hogy mivel a kiválasztási felhívás célja, hogy tájékoztassa a pályázókat a kiválasztási eljárás követelményeiről és szabályairól, a Frontexnek minden pályázót tájékoztatnia kellett volna a kiválasztási eljárás feltételeinek bármilyen változásáról. E célból a Frontexnek kiegészítést kellett volna közzétennie a kiválasztási felhíváshoz[12], ahogyan azt más uniós szervek is tették a Covid19 által is érintett kiválasztási eljárások során[13].

19.  Ennek kezelése érdekében az ombudsman megoldásként azt javasolta, hogy a Frontex legalább egy évvel hosszabbítsa meg a tartaléklista érvényességét, és tájékoztassa a kiválasztási eljárásban részt vevő valamennyi jelöltet a felmerült problémákról és a kiválasztási eljárás feltételeiben alkalmazott változásokról.

20. Az ombudsman megoldási javaslatára válaszul a Frontex kifejtette, hogy új kiválasztási eljárást indít készenléti alakulata (AD7) tagjainak felvételére, amelynek célja, hogy 2023 őszéig kiegészítse és közzétegye az új kapcsolódó tartaléklistát. Megállapította, hogy „”[a] kiválasztási eljárás a 2019 és 2022 között levont tanulságokra fog reflektálni”.

21. A megoldási javaslatot és a Frontex javaslatra adott válaszát megküldték a panaszosnak. A panaszos elégedetlen volt a Frontex válaszával. Különösen a Frontex azon döntését kifogásolta, hogy a szóban forgó tartaléklista érvényességének meghosszabbítása helyett új kiválasztási eljárást indít.

Az ombudsman értékelése a megoldásra irányuló javaslatot követően

22. Az ombudsman elégedetlen a Frontex válaszával, amely nem foglalkozik a tényleges megoldási javaslattal, és nem foglalkozik az ombudsman által a javaslatában kifejtett érvekkel. Válaszában a Frontex csupán felvázolta a munkaerő-felvételi tervében tett lépéseket, és különösen az új kiválasztási eljárás elindítására vonatkozó döntését. Az ombudsman úgy értelmezi a Frontex válaszát, hogy az a megoldásra irányuló javaslatának hallgatólagos elutasítását jelenti.

23. Az ombudsman megoldási javaslatában egyértelműen kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélte, hogy az, ahogyan a Frontex a kiválasztási eljárás keretében felvette a pályázókat, nem felelt meg a kiválasztási felhívás feltételeinek, amelyeket a Frontexnek az uniós ítélkezési gyakorlat szerint követnie kellett. Az ombudsman fenntartja azon álláspontját, hogy több tartaléklista létrehozása és az ilyen listákról a kiválasztási eljárás befejezése előtt pályázók felvétele egyértelműen megsértette a kiválasztási felhívás rendelkezéseit.

24. Az ombudsman lehetőséget adott a Frontexnek arra, hogy három különböző alkalommal foglalkozzon a felvetett aggályokkal. A Frontex korlátozott és nem kielégítő válaszokat adott. Közelebbről, a Frontex válaszaiban továbbra is úgy vélte, hogy eleget tett a kiválasztási felhívásnak, nem bizonyította, hogy a kiválasztási felhívás feltételeinek be nem tartását vis maior indokolta, és nem indokolta objektíven a pályázókkal szemben e kiválasztási eljárás során alkalmazott eltérő bánásmódot, valamint azt, hogy ez mennyiben volt arányos a kitűzött céllal.

25. Az ombudsman úgy véli, hogy még ha a Frontex bizonyította is volna, hogy vis maior áll fenn ebben a kiválasztási eljárásban, és igazolta volna a pályázókkal szembeni eltérő bánásmódot, akkor is köteles lett volna tájékoztatni az összes pályázót a kiválasztási felhívásban meghatározott feltételek változásairól, például a kiválasztási felhívás kiegészítésének közzétételével.

26. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az, ahogyan a Frontex megszervezte ezt a kiválasztási eljárást, ellentétes volt a megfelelő ügyintézés elveivel, amelyek megkövetelik, hogy az eljárás Frontex általi lefolytatása jogilag megalapozott, átlátható és tisztességes legyen.

27. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Frontex nem teljesíti a kiválasztási felhívásban saját maga számára meghatározott feltételeket, és nem tájékoztatja az összes pályázót a kiválasztási eljárás feltételeinek változásairól. Az ombudsman megjegyzi, hogy hivatala számára ritka és súlyos annak megállapítása, hogy valamely uniós szerv nem tett eleget a kiválasztási felhívásnak.

28. Mivel azonban a tartaléklista érvényessége lejárt, az ombudsman úgy véli, hogy ajánlás nem szolgálná a célt. Az ombudsman mindazonáltal azt javasolja, hogy azokban az esetekben, amikor előre nem látható esemény vagy a körülmények általa nem befolyásolható megváltozása miatt a Frontexnek meg kell változtatnia a kiválasztási értesítésben saját maga számára meghatározott feltételeket, a Frontex megfelelően indokolja meg ezt a változást, és tegyen közzé kiegészítést a kiválasztási értesítéshez. Az ombudsman az alábbiakban javaslatot tesz e cél javítására.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi megállapítással zárja le az ügyet:

Hivatali visszásságnakminősül, ha a Frontex nem tartja be a kiválasztási felhívás rendelkezéseit, és nem tájékoztatja az összes pályázót a kiválasztási eljárás feltételeinek változásairól.

A panaszost és a Frontexet tájékoztatják erről a döntésről.

Javítási javaslat

Azokban az esetekben, amikor a Frontex előre nem látható esemény vagy a körülmények általa nem befolyásolható megváltozása miatt szükségesnek tartja a kiválasztási felhívásban saját maga számára meghatározott feltételek módosítását, a Frontexnek megfelelően meg kell indokolnia ezt a változást, és kiegészítést kell közzétennie a kiválasztási felhíváshoz.

A Frontexnek e határozat meghozatalától számított hat hónapon belül tájékoztatnia kell az ombudsmant azokról az intézkedésekről, amelyeket e javaslatokra válaszul hozott.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2023. 05. 17.

[1] RCT-2019-00070 kiválasztási felhívás: https://microsite.frontex.europa.eu/en/recruitments/RCT-2019-00070

[2] A panaszos több alkalommal is felvette a kapcsolatot a Frontexszel, és megkérdezte, hogy miért nem ajánlottak fel neki álláshelyet, miközben a tartaléklistán szereplő többi jelölt is szerepelt. Ez volt a tárgya az európai ombudsmanhoz benyújtott korábbi panasznak, amelyben az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Frontex azáltal, hogy nem ajánlott fel álláshelyet a panaszosnak, nem járt el hivatali visszássággal, mivel a tartaléklistára való felvétel nem garancia arra, hogy állást ajánlanak neki. Lásd az 1930/2021/FA sz. panaszra vonatkozó teljes határozatot: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/149335.

[3] A vis maior a szerződésekben általánosan alkalmazott jogi fogalom, amely a felet olyan előre nem látható, rajta kívül álló esemény vagy körülmény miatt mentesíti valamely kötelezettség vagy felelősség alól, amelynek következményeit a kellő gondosság ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ez általában járványokat vagy világjárványokat foglal magában. A vis maiort szigorúan kell alkalmazni, és az felmentheti a jogi kötelezettség be nem tartását. ATörvényszék T-617/18. sz., ZH kontra Európai Vegyianyag-ügynökség ügyben 2019. szeptember 16-án hozott végzésének 25. pontja: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=T-617/18; A Törvényszék T‐18/19. sz., Colin Brown kontra Európai Bizottság ügyben 2020. október 5-én hozott ítéletének 64. pontja:

[4] az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (67) és (68) preambulumbekezdésével összhangban: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019R1896&from=EN#page+10.

[5] Az első részt 2020. május 15-én hozták létre 89 jelölttel; a második részt 2020. augusztus 26-án hozták létre 166 jelölttel; a harmadik részt 2020. december 16-án hozták létre 75 jelölttel; a negyedik részt pedig 2021. április 29-én hozták létre 14 jelölttel.

[6] Az Elsőfokú Bíróság T-169/89. sz., Erik Dan Frederiksen kontra Európai Parlament ügyben 1991. december 11-én hozott ítéletének 67. pontja: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:61989TJ0169&from=NL

[7] Az Elsőfokú Bíróság T-169/89. sz., Erik Dan Frederiksen kontra Európai Parlament ügyben 1991. december 11-én hozott ítéletének 67. pontja: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:61989TJ0169&from=NL

[8] A T-169/89. sz., Erik Dan Frederiksen kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet 67. pontja.

[9] A versenyvizsga-felhívás 6. pontja kimondja: „Az összes kiválasztási szakasz eredményét és az összes kiválasztási kritérium értékelését figyelembe véve a felvételi bizottság ajánlást tesz a Frontex ügyvezető igazgatójának, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az alkalmas jelöltek listájára. [...] A tartaléklista két évig érvényes (az érvényességi idő meghosszabbítható).”

[10] A Frontex ezt más felvételi eljárások során is megtette: lásd a pályázati felhívást: http://epsvlwp095.ep.parl.union.eu:10000/Archives/2021/incident/202100174/COMPLAINT_202100174_20210126_100826.pdf, 6. szakasz.

[11] A T-159/95. sz. Dricot és társai kontra Bizottság ügyben 1997. december 17-én hozott ítélet 83. és 98. pontja: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A61995TJ0159; A T-225/95. sz. Chiou kontra Bizottság ügyben 1997. december 17-én hozott ítélet 48. és 66. pontja: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A61995TJ0225.

[12] A T-169/89. sz. Erik Dan Frederiksen kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet 67. pontja.

[13] Lásd például a nyílt versenyvizsga-felhívás kiegészítését – EPSO/AD/382/20 – Tanácsos (AD 5/AD 7) a külkapcsolatok területén: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.CA.2020.444.01.0010.01.ENG&toc=OJ%3AC%3A2020%3A444A%3ATOC.