A panaszról

1. A panaszos, egy uniós székhelyű, nemzetközi szolgáltatásokat nyújtó tanácsadó cég 2014 januárjában szerződést kötött az „ajánlatkérő hatósággal”[1], az Európai Fejlesztési Alap (EFA) nemzeti programengedélyezőjével Gabonban. A szerződés egy gaboni szakképzési projekthez nyújtott hosszú távú nemzetközi technikai segítségnyújtásra vonatkozott.

2. Az Európai Unió gaboni küldöttsége az EU nevében jóváhagyta az EFA keretében történő finanszírozásra vonatkozó szerződést. Az Európai Bizottság nem szerződő fél volt, hanem az alapok adományozója. E minőségében nyomon követte és felügyelte a pénzeszközök elköltését.

3. A szerződés általános feltételei szerint az ajánlatkérő felfüggesztheti a szerződést, ha a szerződő fél nem teljesítette kötelezettségeit.[2] Amennyiben ez megtörtént, a szerződő félnek védelmi intézkedéseket kellett elfogadnia.[3] Az általános feltételek szerint az ilyen védelmi intézkedések által okozott költségek hozzáadhatók a szerződés árához, kivéve, ha a felfüggesztésre a szerződés szerződő fél általi megszegése vagy nemteljesítése miatt volt szükség [4].

4. 2016 februárjában az ajánlatkérő szerv értesítette a panaszost arról, hogy a szerződés félidős értékelésének lezárásáig felfüggesztette a szerződést, mivel nem teljesítette a szerződés keretében elfogadott outputokat. A felfüggesztés eredményeként a panaszos védintézkedéseket fogadott el.

5. 2016 áprilisában az ajánlatkérő szerv tájékoztatta a panaszost arról a döntéséről, hogy megszünteti a szerződés felfüggesztését, annak ellenére, hogy nem került sor félidős értékelésre. Kijelentette, hogy a panaszos eddigi teljesítménye ellenére a panaszos 20 napon belül javasolhatja a szerződés módosítását bizonyos tevékenységek kiszervezése érdekében.

6. 2016 augusztusában a panaszos 32 720 EUR összegű terhelési értesítést nyújtott be az ajánlatkérő szervhez, amely a védintézkedések elfogadásával kapcsolatban felmerült költségeinek felelt meg.

7. 2017 januárja és júniusa között az ajánlatkérő szerv és a küldöttség eszmecserét folytatott a terhelési értesítésről. A küldöttség azzal érvelt, hogy mivel az ajánlatkérő szerv a panaszos nemteljesítése miatt felfüggesztette a szerződést, a Bizottság nem volt köteles fedezni a védelmi intézkedések költségeit. Az ajánlatkérő azt állította, hogy a szerződés felfüggesztéséről szóló határozatot a panaszos általi meg nem felelés észszerű vélelme alapján hozták meg, de mivel ezt a vélelmet a szerződés félidős értékelésének hiányában nem lehet megerősíteni vagy megcáfolni, a védintézkedéseket EFA-finanszírozásból kell fedezni. A szerződés 2017 októberében lejárt.

8. 2020 októberében a küldöttség, amelyet az ajánlatkérő szerv bízott meg a szerződésből eredő, fel nem használt előre kifizetett összegek visszafizettetésével, tájékoztatta a panaszost arról a szándékáról, hogy 72 497,50 EUR összeget kíván visszafizettetni. A panaszos ezt követően kijelentette, hogy jogosult a fel nem használt összegek behajtását beszámítani azon összegbe, amellyel az ajánlatkérőnek a szerződés felfüggesztése során általa elfogadott biztosítási intézkedések címén tartozott. Ezért a panaszos csak 39 775,50 EUR-t fizetett, visszatartva a védintézkedések költségének megfelelő összeget (32 720 EUR).

9. 2020. december 3-án a küldöttség kijelentette, hogy fenntartja a védintézkedések finanszírozásával kapcsolatos álláspontját, és 32 720 EUR összegű terhelési értesítést küldött a panaszosnak. 2021. június 2-án a Bizottság behajtotta a 33 437,15 EUR összeget, amely magában foglalta a védintézkedések költségét és a késedelmi kamatot, levonva az összeget a Bizottság által a panaszosnak fizetendő másik kifizetésből.

10. 2021 februárja és júliusa között a panaszos és a Bizottság további levelezést folytatott. A Bizottság jóváhagyta a küldöttségnek a védintézkedések többletköltségei finanszírozásának megtagadásával kapcsolatos álláspontját.

11. A Bizottság válaszaival elégedetlen panaszos 2021 szeptemberében az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

12. A vizsgálat során az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy adjon további felvilágosítást a panaszos egyes érveivel kapcsolatos álláspontjáról.

A védelmi intézkedések többletköltségeinek uniós forrásokból történő finanszírozásának Bizottság általi megtagadásáról

Az ombudsman elé terjesztett érvek

13. A panaszos azzal érvelt, hogy indokolatlan volt a Bizottság azon döntése, hogy a védelmi intézkedések költségeit nem számította bele az EFA által finanszírozott összegbe. A panaszos azzal érvelt, hogy a szerződés felfüggesztése a teljesítés elmulasztásának feltételezésén alapult, amit soha nem erősítettek meg. A szerződés félidős értékelésére soha nem került sor, ezért a felfüggesztést megszüntették.

14. A panaszos továbbá azt állította, hogy 2016. március 3-án, tehát az általános feltételekben meghatározott 30 napos határidőn belül [5] értesítette az ajánlatkérő szervet arról a szándékáról, hogy a védintézkedésekkel kapcsolatos költségek megtérítését kívánja kérni.

15. A Bizottság azzal érvelt, hogy nem talált olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná azt az álláspontot, hogy az ilyen védelmi intézkedések által okozott költségeket hozzá kell adni a szerződéses árhoz, és hogy ezt a levélváltások során következetesen közölte a panaszossal. A Bizottság szerint a szerződés felfüggesztésének oka az volt, hogy a panaszos nem teljesítette a felfüggesztésről szóló határozatban foglaltakat, és erről az ajánlatkérő több levélben is beszámolt. A Bizottság azt is kifejtette, hogy az ajánlatkérőnek a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó döntése attól függött, hogy a panaszos 20 napon belül benyújtja-e a szerződésmódosítás tervezetét, kiszervezve bizonyos tevékenységeket. A panaszos ezt elmulasztotta. A Bizottság továbbá azt állította, hogy a félidős értékelés elvégzésének elmulasztása a panaszos együttműködésének hiányára vezethető vissza, és nem változtatott azon a következtetésen, hogy a felfüggesztésre a panaszos mulasztása miatt került sor.

16. A Bizottság ezért fenntartotta, hogy a panaszos nem jogosult a védelmi intézkedések költségeinek megtérítésére, mivel az általános feltételek vonatkozó cikke [6] alkalmazandó, amely szerint a védelmi intézkedések nem adhatók hozzá a szerződéses árhoz, ha a felfüggesztést a szerződő fél nemteljesítése okozta.

17. A Bizottság azzal is érvelt, hogy a panaszos nem értesítette az ajánlatkérő szervet arról a szándékáról, hogy a 30 napos határidőn belül követelni kívánja a védelmi intézkedések többletköltségeit [7]. A Bizottság jelezte, hogy bár a panaszos a szerződés felfüggesztéséről szóló értesítést követően többször is egyeztetett az ajánlatkérő szervvel és a Bizottsággal, a többletköltségekre vonatkozó hivatalos kérelmét csak 2016. május 24-én, azaz a határidőn túl küldte meg. Tehát még ha a felfüggesztésre nem is a panaszos szerződésszegése miatt került volna sor, a panaszos nem lett volna jogosult a többletköltségek kompenzálására, mivel elmulasztotta az erre vonatkozó kérelem benyújtásának határidejét.

Az ombudsman értékelése

18. Szerződéses ügyekkel kapcsolatos ügyekben az ombudsman hatáskörébe tartozik annak vizsgálata, hogy az érintett uniós intézmény koherens és észszerű módon ismertette-e a panaszossal intézkedéseinek jogalapját, és megindokolta-e a szerződés szerinti konkrét álláspontját. Az ombudsmannak nem feladata annak megállapítása, hogy valamelyik fél megsértette-e a szerződést.

19. Az általános feltételek [8] szerint az ajánlatkérő szerv a szerződő fél nemteljesítése miatt felfüggesztheti a szerződést. A felfüggesztésről szóló határozatában az ajánlatkérő kifejezetten hivatkozott az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezésére, megállapítva, hogy a panaszos bizonyos szerződéses kötelezettségeket nem teljesített időben. Az ajánlatkérő megismételte a panaszos teljesítményével kapcsolatos aggályait, és több alkalommal késett a későbbi levelezésben. Ezért úgy tűnik, hogy a szerződés felfüggesztésére vonatkozó döntése nem gyanún vagy vélelmen alapult, amint azt a panaszos sugallja, hanem inkább azon a megállapított megállapításon, hogy a panaszos nem teljesítette kötelezettségeit. A Bizottság által szolgáltatott bizonyítékok arra is utalnak, hogy ellenőrizte a panaszos szerződésteljesítési módjának hiányosságait.

20. Az a tény, hogy az ajánlatkérő megszüntette a felfüggesztést, és arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a panaszos teljesítményével kapcsolatos problémákat nem erősítették meg, ami azt jelenti, hogy a panaszos kártérítést követelhet a védintézkedések miatt felmerült költségeiért, nem köti a Bizottságot az üggyel kapcsolatos álláspontját illetően. Az ajánlatkérő felfüggesztő határozatában kijelentette, hogy a szerződést a félidős értékelés következtetéseinek rendelkezésre állásáig felfüggeszti. Úgy tűnik azonban, hogy a felfüggesztés időtartamára utalt, és nem jelezte, hogy az arra vonatkozó következtetés, hogy a panaszos megszegte-e a szerződést, a félidős értékelés tényleges eredményeitől függ. Bár az ombudsman vizsgálata nem tudta megerősíteni, hogy a panaszos együttműködött-e az ajánlatkérő szervvel a félidős értékelés megkönnyítése érdekében, ez nem változtat azon a következtetésen, hogy a felfüggesztés oka a panaszos mulasztása volt. Ez a következtetés nem függött a félidős értékelés eredményeitől. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a felfüggesztés megszüntetését ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a panaszos 20 napon belül benyújtsa a szerződésmódosítás tervezetét. A panaszos azonban nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy eleget tett volna ennek a követelménynek.

21. A Bizottság nem utasította az ajánlatkérő szervet arra, hogy milyen álláspontot képviseljen a többletköltségekkel kapcsolatban, hanem csak azon véleményét fejezte ki, hogy azokat nem kellene beleszámítani a szerződés teljes összegébe. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Bizottság ezt az álláspontot következetesen képviselte az eljárás során. Ezért a Bizottságot nem kötötte az ajánlatkérőnek a védintézkedésekkel kapcsolatos álláspontja [9].

22. A fentiekre tekintettel ésszerűnek tűnik, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a védintézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat nem az EFA-ból kell finanszírozni.

23. Nincs egyetértés abban, hogy a panaszos mikor értesítette hivatalosan az ajánlatkérő szervet arról a szándékáról, hogy a védintézkedésekkel kapcsolatos költségek megtérítését kéri, és ezért arról sem, hogy betartotta-e az általános feltételekben meghatározott 30 napos határidőt. Tekintettel azonban a fenti következtetésre, miszerint úgy tűnik, hogy a Bizottságnak szilárd jogalapja van arra a következtetésre, hogy a védintézkedéseket nem szabad az EFA-ból finanszírozni, az ombudsmannak nem kell állást foglalnia ebben a kérdésben.

A Bizottság azon határozatáról, hogy visszatérítteti a védintézkedések többletköltségeit

Az ombudsman elé terjesztett érvek

24. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság által a terhelési értesítésében követelt összeg (32220 EUR) megegyezik azzal az összeggel, amellyel az ajánlatkérő szerv a védintézkedések költségeiért tartozik a panaszosnak. Kijelentette, hogy a fel nem használt összegekkel kapcsolatos tartozását azzal az összeggel kell ellentételezni, amellyel állítása szerint az ajánlatkérő szervnek tartozik. Érvelésének alátámasztására a panaszos az általános feltételek [10] vonatkozó rendelkezésére hivatkozott.

25. A panaszos azt állította, hogy mivel a Bizottság az ajánlatkérő szerv nevében járt el, amikor a fel nem használt összegeket igényelte, figyelembe kellett volna vennie ezt a szerződéses jogviszonyból eredő kártérítési kötelezettséget. A panaszos azt állította, hogy ez a kötelezettség elkülönül a Bizottság azon döntésétől, hogy nem finanszírozza a védintézkedéseket az EFA-ból. A panaszos ezért jogellenesnek ítélte a Bizottság jóváírási értesítését.

26. A Bizottság kijelentette, hogy következetesen tájékoztatta az ajánlatkérő szervet azon álláspontjáról, hogy a panaszos által igényelt összeg nem fedezhető az EFA keretében nyújtott finanszírozásból. A Bizottság azzal érvelt, hogy az EU nem szerződő fél, hanem csupán a pénzeszközök adományozója. Ezért az általános feltételekkel [11] összhangban a Bizottság jogosult volt a szerződés alapján túlfizetett összegek visszafizettetésére. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy terhelési értesítésének kibocsátása nem érinti a panaszos azon jogát, hogy bármilyen összeget követeljen az ajánlatkérő szervtől, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szerződés felfüggesztéséről szóló határozat vagy a szerződés végrehajtására vonatkozó bármely más határozat befolyásolta szerződéses jogait.

27. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is elszámoltatható az Európai Parlament és a Tanács felé az uniós források megfelelő felhasználásáért. A költségvetés-végrehajtási feladatok átruházása csak a Bizottság felelősségének jellegét módosítja, amely a tényleges végrehajtásról a végrehajtott feladatok ellenőrzésére és nyomon követésére változik.

Az ombudsman értékelése

28. A Bizottság nem részes fele a panaszos és az ajánlatkérő között létrejött szerződésnek. Ezért észszerű és jogszerű azt a következtetést levonni, hogy a Bizottság mint a pénzeszközök adományozója jogosult volt azon összegek visszafizettetésére, amelyeket az EFA keretében nem tartott támogathatónak. Úgy tűnik, hogy az általános feltételek vonatkozó cikke [12], amelyre a panaszos érvelésének alátámasztása érdekében hivatkozik, feljogosítja az ajánlatkérő szervet arra, hogy a szerződő fél által neki fizetendő összegeket úgy ellentételezze, hogy nem fizeti ki a szerződő félnek járó egyenértékű összegeket. Nem vonatkozik a beszedési utalványokat kibocsátó harmadik felekre. Ezért ez a rendelkezés nem alkalmazandó a szóban forgó ügyre.

29. Amint az fentebb bemutatásra került, indokoltnak tűnik a Bizottság azon döntése, hogy a védintézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat nem veszi bele az EFA-ból finanszírozott szerződés teljes összegébe. Ezért az általános feltételek [13] alapján, amelyek feljogosítják az EU-t a szerződő félnek a végleges összeget meghaladóan kifizetett összegek visszafizettetésére, a Bizottság 32 720 EUR összeget követelő terhelési értesítése jogszerűnek tűnik.

30. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem utasította az ajánlatkérő szervet arra, hogy milyen álláspontot képviseljen a védelmi intézkedések visszatérítésével kapcsolatban, az az érv is észszerű, hogy a panaszos továbbra is jogosult ezen összegeknek az ajánlatkérő szervtől való követelésére. A Bizottság ezzel kapcsolatos álláspontja nem érinti a panaszos és az ajánlatkérő közötti szerződéses kapcsolatot.

31. A fentiekre tekintettel az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet [14]:

A Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Tina Nilsson az ügykezelési osztály
vezetője

Strasbourg, 2023. 13.

[1] Az ajánlatkérő szerv a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítéléséért felelős szerv, a jelen esetben a Contrat de Services N° FED/2013/333-881 „Assistance technique internationale long terme au projet d'appui à la formation et l'insertion professionnelles au Gabon”.

[2] Az Európai Unió vagy az Európai Fejlesztési Alap által finanszírozott külső tevékenységekre vonatkozó szolgáltatási szerződések általános feltételei 34. cikkének (4) bekezdése: „Amennyiben a szerződő fél nem teljesíti valamely kötelezettségét a szerződés rendelkezéseivel összhangban, az ajánlatkérő szerv nem sérti a 34.2. cikk szerinti jogát, és az alábbi jogorvoslatokra is jogosult: a) a kifizetések felfüggesztése; és/vagy b) a kifizetések csökkentése vagy visszafizettetése a mulasztás mértékével arányosan”.

[3] Az általános feltételek 35. cikkének (3) bekezdése

[4] Az általános feltételek 35. cikkének (4) bekezdése

[5] Az általános feltételek 35. cikkének (5) bekezdése

[6] Az általános feltételek 35. cikkének (4) bekezdése

[7] Az általános feltételek 35. cikkének (5) bekezdése

[8] Az általános feltételek 34. cikkének (4) bekezdése

[9] E tekintetben lásd még az ombudsmannak az Európai Bizottság ellen benyújtott 901/2011/OV sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatot lezáró határozatának 37. pontját, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/12085.

[10] 31. cikk (3) bekezdés: „Az ajánlatkérő szervnek visszafizetendő összegek beszámíthatók a szerződő félnek járó bármilyen összegbe. Ez nem érinti a fél azon jogát, hogy részletekben történő fizetésről állapodjon meg.”

[11] 31. cikk (5) bekezdés: „Az ajánlatkérő szerv előjogainak sérelme nélkül, az Európai Unió – szükség esetén – adományozóként bármilyen módon eljárhat a behajtás érdekében”.

[12] Az általános feltételek 31. cikkének (3) bekezdése

[13] Az általános feltételek 31. cikkének (5) bekezdése

[14] Ezt a panaszt az európai ombudsman végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló határozatával összhangban átruházott ügykezelés keretében kezelték.