A panasz előzményei

1. 2020 tavaszán az Európai Bizottság a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközön keresztül tízmillió orvosi maszkot vásárolt a Covid19-világjárvány kezelésének elősegítése érdekében.^[1] A Bizottság már megkezdte 1,5 millió maszk 17 tagállamnak és az Egyesült Királyságnak történő kiosztását, amikor kiderült, hogy a maszkok rossz minőségűek. A kereskedő beleegyezett az enyhítő intézkedésekbe.

2. 2020 júniusában a panaszos újságíró felkérte ^[2] a Bizottságot, hogy biztosítson nyilvános hozzáférést a Bizottság és a tagállamok között az említett maszkok szállításával kapcsolatban folytatott eszmecserékhez.

3. 2020. október 26-án a Bizottság arról tájékoztatta a panaszost, hogy 134 dokumentumot azonosított, és széles körű nyilvános hozzáférést biztosított. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokban előírt számos kivételre hivatkozva azonban megtagadta egyes dokumentumokhoz (vagy azok egy részéhez) való hozzáférést.

4. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a hozzáférést megtagadó határozatát („megerősítő kérelem” benyújtásával).

5. A Bizottság ezt követően szélesebb körű hozzáférést biztosított a panaszos számára. Határozatának egyes részeit azonban fenntartotta, többek között azt, hogy 12 dokumentumhoz (vagy azok egy részéhez) való hozzáférést meg kell tagadni az érintett gyártó kereskedelmi érdekei védelmének szükségessége ^{alapján [3].}

6. E tizenkét dokumentummal kapcsolatban a panaszos elégedetlen volt az eredménnyel, és 2021 áprilisában az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman ajánlása

7. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság azon érve, amely szerint a visszatartott információk hozzáférhetővé tétele sértené a gyártó kereskedelmi érdekeit, mivel azok felhasználhatók a jó hírnevének csorbítására, és ezáltal a piaci helyzetének veszélyeztetésére, nem elegendő a jogszerű és tényleges kockázat fennállásának megállapításához. Konkrétan az ombudsman számára nem volt egyértelmű, hogy a kitakart információk – különösen a konkrét enyhítő intézkedésekre vonatkozók – hogyan használhatók fel a gyártó hírnevének csorbítására.

8. Az ombudsman továbbá úgy vélte, hogy erős közérdek fűződik annak megismeréséhez, hogy milyen lépéseket tettek annak biztosítása érdekében, hogy ne hozzanak forgalomba és ne használjanak hibás maszkokat.

9. Az ombudsman így megállapította, hogy hivatali visszásságnak minősül az, hogy a Bizottság megtagadta a szóban forgó tizenkét dokumentumhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést. A következő ajánlást ^{tette [4]:}

A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a szóban forgó tizenkét dokumentumhoz (vagy azok egy részéhez) való nyilvános hozzáférésnek a gyártó kereskedelmi érdekei védelmének szükségessége alapján történő megtagadására vonatkozó határozatát annak érdekében, hogy a panaszos számára jelentősen bővítse, vagy akár teljes mértékben biztosítsa az e dokumentumokhoz való hozzáférést.

10. Válaszában a Bizottság ^[5] jelentős hozzáférést biztosított a panaszosnak kilenc dokumentumhoz, köztük az azokban javasolt enyhítő intézkedésekre vonatkozó információkhoz, és csak korlátozott személyes adatokat szerkesztett ^[6]. Úgy ítélte meg, hogy közel egy évvel a megerősítő határozat elfogadása után a ténybeli és jogi körülmények megváltoztak, és hogy ezért ez a kilenc dokumentum már nem tartozik a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá. Ami a fennmaradó három dokumentumot illeti, a Bizottság megismételte, hogy ezek a dokumentumok egy olyan azonosított vállalattól származó, üzleti szempontból érzékeny információkat tartalmaznak, amellyel nincs közvetlen szerződése, és fenntartotta, hogy a közzététel sértené a vállalat kereskedelmi érdekeit.

11. Észrevételeiben a panaszos elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, ahogyan a Bizottság kezelte hozzáférési kérelmét. Kifejtette, hogy közel két évbe telt a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés, és hogy ez a késedelem lehetetlenné tette számára, hogy újságírói munkáját elvégezze. A panaszos azt is állította, hogy a Bizottság nem adott egyértelmű és megalapozott magyarázatot az érintett gyártó kereskedelmi érdekeit érintő kockázat fennállására, illetve arra, hogy miért véli úgy, hogy ez a kockázat csökkent.

Az ombudsman értékelése az ajánlást követően

12. Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát azon ajánlására, hogy vizsgálja felül a szóban forgó tizenkét dokumentum (részeihez) való nyilvános hozzáférés megtagadására vonatkozó határozatát.

13. Az ombudsman megjegyzi, hogy az újraértékelést követően a Bizottság a szóban forgó tizenkét dokumentum közül kilenchez szélesebb körű nyilvános hozzáférést biztosított.

14. Az ombudsman azonban fenntartja azon álláspontját, hogy nem voltak meggyőzőek azok az indokok, amelyekre a Bizottság a megerősítő határozat elfogadásakor az e dokumentumok vonatkozó részeihez való hozzáférést megtagadó határozatát alapozta.

15. Ami a minőség-ellenőrzési vizsgálatokra vonatkozó információkat tartalmazó fennmaradó három dokumentumot illeti, az ombudsman megismétli azon véleményét, hogy ezek az információk nem minősülnek üzleti szempontból érzékenynek pusztán azért, mert egy vállalatra vonatkoznak. Sajnálatát fejezi ki ezért amiatt, hogy a Bizottság továbbra is megtagadta az e dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést.

16. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy a Bizottság ebben az ügyben időt szánt a hozzáférés biztosítására. Bár ajánlásában elismerte, hogy a panaszos hozzáférés iránti kérelme a Bizottság akkori egyik legforgalmasabb részét érintette, az, hogy a Bizottság hogyan kezelte ezt az ügyet, egyértelműen ellentétes az 1049/2001/EK rendelet szellemével. Ezt szemlélteti az a tény, hogy az idő múlása miatt a panaszos nem használhatja fel a vele közölt információkat arra a célra, amelyre szánta. Az ombudsman ezért ismételten hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát válság idején ^[7], valamint azt, hogy törekedni kell a nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott határidők betartására ^[8].

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

A Bizottság pozitívan reagált az ombudsman ajánlására azáltal, hogy szélesebb körű nyilvános hozzáférést biztosított a szóban forgó dokumentumokhoz. A Bizottság azonban még mindig nem biztosított teljes körű hozzáférést a fennmaradó három dokumentumhoz. Ráadásul közel két év eltelte miatt a panaszos nem használhatja fel a vele közölt információkat a szándékolt célra. Az ombudsman ezért megerősíti a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2022. 25.

[1] A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközzel kapcsolatos információkért látogasson el a következő weboldalra: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/emergency-support-instrument_en.

[2] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R1049.

[3] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban.

[4] Az ajánlás teljes szövege és az ahhoz vezető értékelés a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/148785.

[5] Az ombudsman ajánlására adott bizottsági válasz a következő címen érhető el:

https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/156129.

[6] Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően.

[7] Lásd az ombudsmannak a Bizottsághoz intézett 2020. április 20-i levelét: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/127057.

[8] Lásd még az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatát az Európai Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálására fordított időről: https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/60766.