Tisztelt K. Úr!

2001. március 22-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósága ellen a COM/TA/99 belső versenyvizsgával kapcsolatban.

2001. május 14-én továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. 2001. május 21-én további dokumentumokat küldött nekem, amelyeket 2001. június 15-én továbbítottam a Bizottságnak. Az Európai Bizottság 2001. július 24-én nyilvánított véleményt. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2001. október 2-án küldött meg. 2001. október 31-én további észrevételeket küldött nekem. 2001. december 7-én levelet írtam az Európai Bizottság elnökének, hogy további információkat kérjek. A Bizottság 2002. január 31-én küldte meg második véleményét, amelyet továbbítottam Önöknek. A Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeit 2002. március 3-án kaptam meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos nyolc éve dolgozik ideiglenes alkalmazottként az Európai Bizottságnál. Részt vett a COM/TA/99 belső versenyen. Átment az írásbeli vizsgán, és felvették a szóbeli vizsgára. A panaszost ezt követően tájékoztatták arról, hogy neve nem szerepel a tartaléklistán. A Bizottság 2001. február 15‐én felmondta ideiglenes szerződését. A panaszos szerint a Bizottság meghosszabbította a versenyvizsgára való jelentkezés határidejét, és további 100 pályázó részvételét engedélyezte. A Bizottság vállalta, hogy 110 jelöltet vesz fel a tartaléklistára, de végül csak 66 jelöltet vett fel.

2000. november 20-án a panaszos a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz.

2000. november 21-én panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz (1523/2000/BB). A panaszt az ombudsman alapokmánya 2.8. cikkének megfelelően elfogadhatatlannak nyilvánították, mivel a Bizottság számára a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján a panaszos panaszára adandó válasz határideje még nem járt le.

2001. március 22-én a panaszos új panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz. A következő állításokat tette:

1. Eljárási szabálytalanságok:

i. A Bizottság meghosszabbította a versenyvizsgára való jelentkezés határidejét, és további 100 pályázót fogadott el.

ii. A fenti i. pont következtében a vizsgabizottság lemondott, de később beleegyezett a munka folytatásába. E megállapodás körülményei tisztázatlanok, és kétségessé teszik a vizsgabizottság függetlenségét.

iii. A Bizottság csak 66 pályázót vett fel a tartaléklistára, megsértve ezzel a 110 pályázó tartaléklistára való felvételére vonatkozó kötelezettségvállalását.

iv. A szóbeli vizsga során feltett kérdések nem álltak összefüggésben a versenyvizsga-felhívásban meghatározott célokkal.

2. A Bizottság négy hónapon belül nem válaszolt a panaszos 90. cikk szerinti panaszára.

3. A Bizottság a panaszos ideiglenes szerződését a nemzeti jogban meghatározott alapvető eljárások megsértésével szüntette meg, visszaélve ezzel mentességi helyzetével.

A panaszos azt kéri, hogy a Bizottság közölje vele szóbeli vizsgájának jegyzőkönyvét, a feltett kérdések részleteit, az egyes kérdéseket feltevő személy nevét és a vizsgabizottság egyes tagjai által adott pontszámokat, valamint esetleges észrevételeiket. Azt is kéri, hogy a Bizottság adjon világos és pontos magyarázatot a panaszával kapcsolatban, és térítse meg a hivatali visszássága miatt elszenvedett kárt.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Az Európai Bizottság panaszra vonatkozó véleménye a következőket foglalta össze:

1. Az eljárási szabálytalanságokra vonatkozó állítást illetően az Európai Bizottság kijelentette, hogy a panaszosnak a versenyvizsga-eljárással és a vizsgabizottság függetlenségével kapcsolatos gyanúja megalapozatlan. Az Európai Bizottság a panaszos 90. cikk szerinti panaszára adott válaszában már foglalkozott ezzel az állítással, és nem volt további észrevétele.

2. A panaszos 90. cikk szerinti panaszára való válaszadás elmulasztására vonatkozó állítással kapcsolatban az Európai Bizottság kijelentette, hogy 2001. március 29-én válaszolt a panaszosnak.

3. 1999. november 9-én kelt levelében a panaszost értesítették ideiglenes szerződésének meghosszabbításáról a COM/TA/99 belső versenyvizsgán való részvétele következtében. Ugyanakkor arról is tájékoztatták, hogy amennyiben nem lesz a sikeres pályázók egyike, ideiglenes szerződése a három hónapos felmondási idő lejártakor megszűnik. 2000. október 23-án a panaszost arról tájékoztatták, hogy nevét nem vették fel a tartaléklistára. Ezt követően értesítették, hogy a felmondási idő 2000. november 16‐án kezdődött, és hogy az ideiglenes szerződése ezt követően 2001. február 15‐én szűnik meg. Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (1) 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban megszüntette a panaszos ideiglenes szerződését.

A mentességi helyzetével való visszaélésre vonatkozó állítást illetően a Bizottság a Tanács személyzeti szabályzat megállapítására vonatkozó hatásköréről szóló EK 283. cikkre, valamint a Bíróságnak a Közösség és alkalmazottai közötti jogvitákban fennálló kizárólagos hatásköréről szóló EK 236. cikkre hivatkozott. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy jogilag megalapozatlan a panaszos ideiglenes szerződésének a nemzeti jogban meghatározott alapvető eljárások megsértésével történő megszüntetésére és mentességi helyzetével való visszaélésre vonatkozó állítás.

A panaszos észrevételei

Az európai ombudsman továbbította a Bizottság véleményét a panaszosnak, és felkérte, hogy tegye meg észrevételeit. Válaszában a panaszos megismételte az eljárási szabálytalanságokra vonatkozó állításait, és kijelentette, hogy a Bizottság arra kényszerítette a vizsgabizottságot, hogy további 100 pályázót vegyen fel az írásbeli vizsgákra. Mivel a Bizottság beavatkozott a vizsgabizottság munkájába, a vizsgabizottság lemondott. Megállapodott abban, hogy ezt követően befejezi munkáját, ami kétségessé tette függetlenségét. Az Európai Bizottság megtagadta a megállapodás körülményeinek magyarázatát.

Megismételte a szóbeli vizsga során feltett kérdések és a versenyvizsga-felhívásban meghatározott célok közötti kapcsolat hiányára vonatkozó állítását, és fenntartotta a szóbeli vizsga jegyzőkönyvére vonatkozó állítását.

További vizsgálatok

Az Európai Bizottság véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Ezért az ombudsman továbbította a panaszos észrevételeit a Bizottságnak, és további információkat kért az állítólagos eljárási szabálytalanságokkal kapcsolatban.

Az Európai Bizottság kiegészítő véleménye

A Bizottság szerint az Igazgatási és Személyzeti Főigazgatóság főigazgatója kinevezésre jogosult hatóságként eljárva ténylegesen úgy határozott, hogy meghosszabbítja a versenyvizsgára való jelentkezés határidejét. 1999. december 2‐i elektronikus levelében a Bizottság valamennyi alkalmazottját tájékoztatta határozatáról. Ezenkívül az Igazgatási és Személyzeti Főigazgatóság főigazgatója a vegyes bizottsághoz fordult, és vállalta, hogy az eredetileg tervezett 80 helyett 110 jelöltet vesz fel a tartaléklistára. Célja az volt, hogy figyelembe vegye a pályázók érdekeit, mivel a COM/TA/99 versenyvizsga-felhívás mind a pályázati feltételek, mind a jelentkezési határidők tekintetében eltért a korábban közzétett versenyvizsga-felhívásoktól.

Az Igazgatási és Személyzeti Főigazgatóság főigazgatójának 1999. december 2‐i határozatát követően a vizsgabizottság kétségkívül lemondott. Az Igazgatási és Személyzeti Főigazgatóság főigazgatójának 2000. január 12-i üzenetét követően azonban a vizsgabizottság úgy határozott, hogy visszavonja lemondását, és folytatja munkáját. Úgy tűnik tehát, hogy a vizsgabizottság lemondása és munkájának újrakezdése magyarázható. Következésképpen nem áll fenn bizonytalanság a vizsgabizottság függetlenségét illetően, mivel az maga döntött lemondásának visszavonásáról.

A vizsgabizottság maga döntött úgy, hogy csak 66 pályázót vesz fel a tartaléklistára, független bizottságként eljárva, a Bizottság beavatkozása nélkül. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottság csak akkor vizsgálhatja felül a pályázók képességeit, ha "kifejezetten megsértik a vizsgabizottság munkájára vonatkozó szabályokat".(2)

A szóbeli vizsga és a versenyvizsga-felhívásban meghatározott célok közötti kapcsolat állítólagos hiányát, valamint a panaszosnak a szóbeli vizsga jegyzőkönyvére vonatkozó állítását illetően a Bizottság kijelentette, hogy a vizsgabizottság egyes tagjai nem adtak egyéni pontszámot a pályázóknak, illetve nem tettek egyéni észrevételeket. A vizsgabizottság testületi testület. A felvételi bizottság tagjai a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke értelmében az együttműködés és az eljárások során titkosan járnak el.

A Bizottság saját kezdeményezésére kiegészítő véleményéhez csatolta a panaszos szóbeli vizsgájának értékelőlapját. A Bizottság pontosította, hogy ez a dokumentum bizalmas, és nem továbbítható a panaszosnak.

A panaszos kiegészítő észrevételei

Az ombudsman továbbította a Bizottság véleményét a panaszosnak, és tájékoztatta arról, hogy a Bizottság bizalmas dokumentumként megküldte a szóbeli vizsgája értékelőlapjának egy példányát az ombudsmannak.

A panaszos megkérdőjelezte, hogy esetében indokolt-e az értékelőlap bizalmas kezelése. Megismételte továbbá az eljárási szabálytalanságokra, különösen a felvételi bizottság függetlenségének hiányára vonatkozó állítását, miután a kinevezésre jogosult hatóság beavatkozott annak munkájába. A panaszos véleménye szerint a felvételi bizottság lemondásának és munkája ezt követő folytatásának körülményei továbbra is tisztázatlanok.

A HATÁROZAT

1 Az eljárási szabálytalanságokra vonatkozó kifogásról

1.1 A panaszos eljárási szabálytalanságokat állított a COM/TA/99 belső versenyvizsga során.

a) A Bizottság intézkedései és a vizsgabizottság függetlensége

1.2 A panaszos szerint az Európai Bizottság meghosszabbította a versenyvizsgára való jelentkezés határidejét, és további 100 pályázó részvételét engedélyezte. Következésképpen a vizsgabizottság lemondott, de később beleegyezett abba, hogy megmagyarázhatatlan körülmények között folytassa munkáját, ami kétségessé tette a vizsgabizottság függetlenségét.

1.3 Az Európai Bizottság szerint a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozott, hogy meghosszabbítja a jelentkezési határidőt, és 110 jelöltet vett fel a tartaléklistára. A vizsgabizottság lemondott, de az igazgatási és személyzeti főigazgató üzenetét követően úgy határozott, hogy visszavonja lemondását, és folytatja munkáját. Úgy tűnik tehát, hogy a vizsgabizottság lemondása és munkájának újrakezdése magyarázható. Következésképpen nem áll fenn bizonytalanság a vizsgabizottság függetlenségét illetően, mivel az maga döntött lemondásának visszavonásáról.

1.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy kiegészítő véleményében a Bizottság kijelentette, hogy az Igazgatási és Személyzeti Főigazgatóság főigazgatója 1999. december 2-án kelt e-mailjében tájékoztatta a Bizottság személyzetének valamennyi tagját arról a döntéséről, hogy meghosszabbítja a jelentkezési határidőt. Az ombudsman úgy véli, hogy a jelentkezési határidő meghosszabbítása jelentős változást jelent a versenyvizsga-felhívás közzétételének feltételeiben. Az ügy iratai alapján úgy tűnik, hogy a versenyvizsga-felhívás 1999. július 5-i közzétételét követően a Bizottság 1999. július 30-án helyesbítést tett, valószínűleg más tárgyban. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak újabb helyesbítést kellett volna végeznie a versenyvizsga-felhíváson a jelentkezési határidő meghosszabbítása érdekében, mivel ez a módosítás lényegesen módosítja a versenyvizsga-felhívást. Ennek elmulasztása hivatali visszásságnak minősült. Az ombudsman kritikus megjegyzést fog tenni ezzel kapcsolatban.

1.5 Ezenkívül az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a Bizottság kiegészítő észrevételeiben azzal érvelt, hogy a 110 jelölt tartaléklistára való felvételére vonatkozó kötelezettségvállalásának célja a jelöltek érdekeinek figyelembevétele volt. Az ombudsman úgy véli, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tisztviselők érdekeinek figyelembevételére vonatkozó kötelezettség a vizsgabizottságot, nem pedig a kinevezésre jogosult hatóságot terheli (3). A kinevezésre jogosult hatóság a jelentkezési határidő meghosszabbításával és a tartaléklistán szereplő pályázók számának növelésével azokat a pályázókat részesítette előnyben, akik nem feleltek meg az eredeti versenyvizsga-felhívásban meghatározott pályázati feltételeknek. Ez a hivatali visszásság második esete volt. Az ombudsman ezzel kapcsolatban egy második kritikai észrevételt fog tenni.

b) A tartaléklistára felvett pályázók száma

1.6 A panaszos szerint az Európai Bizottság csak 66 jelöltet vett fel a tartaléklistára, megsértve ezzel azt a kötelezettségvállalását, hogy 110 jelöltet vesz fel a tartaléklistára.

1.7 Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a vizsgabizottság maga döntött úgy, hogy csak 66 pályázót vesz fel a tartaléklistára, független bizottságként eljárva, az Európai Bizottság beavatkozása nélkül.

1.8 Az ombudsman megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat 30. cikke értelmében a vizsgabizottság feladata az alkalmas pályázók listájának összeállítása. Úgy tűnik, semmi nem utal arra, hogy a 66 pályázó tartaléklistára való felvételéről szóló határozat nem a vizsgabizottság által a személyzeti szabályzat szerinti feladatainak ellátása során hozott határozat volt. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság kötelezettségvállalásának kérdésével a fenti 1.5. pont foglalkozott. Az ombudsman vizsgálata ezért nem tárt fel hivatali visszásságot a panaszos állításának e vonatkozását illetően.

c) A szóbeli vizsgán feltett kérdések

1.9 A panaszos szerint a szóbeli vizsgán feltett kérdések nem álltak összefüggésben a versenyvizsga-felhívásban meghatározott célokkal.

1.10 A Bizottság azzal érvelt, hogy a felvételi bizottság eljárása a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke értelmében titkos.

1.11 Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság érvelése nem ad választ a panaszos állítására. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a közösségi bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a versenyvizsga pályázóinak értékelése terén. Értékelését csak a vizsgabizottságra nézve kötelező szabály vagy elv nyilvánvaló megsértése esetén lehet figyelmen kívül hagyni. Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely bizonyítaná, hogy a vizsgabizottság túllépte volna jogi hatáskörét. Az ombudsman vizsgálata ezért nem tárt fel hivatali visszásságot a panaszos állításának e vonatkozását illetően.

2 A panaszos 90. cikk szerinti panaszára a határidőn belül történő válaszadás állítólagos elmulasztása.

2.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság négy hónapon belül nem válaszolt a személyzeti szabályzat 90. cikke alapján benyújtott panaszára.

2.2 A Bizottság kijelentette, hogy 2001. március 29-én kelt levelében válaszolt a panaszosnak.

2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerint "(.) A hatóság a panasz benyújtásától számított négy hónapon belül értesíti az érintett személyt indokolással ellátott határozatáról. Amennyiben az említett időszak végéig nem érkezik válasz a panaszosnak, úgy kell tekinteni, hogy az hallgatólagos elutasító határozatnak minősül, amely ellen a 91. cikk alapján fellebbezés nyújtható be.”

2.4 Az 1479/99/(OV)MM és a 729/2000/OV panaszokkal kapcsolatos határozatában az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésével összhangban a kinevezésre jogosult hatóság a panasz benyújtásától számított négy hónapon belül értesíti az érintett személyt indokolással ellátott határozatáról. Ez összhangban van a megfelelő ügyintézés elveivel. Ha a kinevezésre jogosult hatóság nem így jár el, azaz nem követi a megfelelő ügyintézés elveit, az érintett személyt védi a további késedelemtől az a szabály, hogy a válasz hiánya elutasító határozatnak minősül. Ez utóbbi szabály célja, hogy jogorvoslati lehetőséget biztosítson a polgárok számára, még akkor is, ha a kinevezésre jogosult hatóság nem tesz eleget jogi válaszadási kötelezettségének. Nem hatalmazza fel a kinevezésre jogosult hatóságot arra, hogy eltekintsen a megfelelő ügyintézés elveinek betartására vonatkozó kötelezettségétől.

2.5 Jelen esetben az Európai Bizottságnak 2001. március 20-ig kellett volna válaszolnia a panaszosnak. A panaszos 2001. március 21-én panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz, és a Bizottság 2001. március 29-én kilenc napos késéssel válaszolt a panaszosnak. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a Bizottság a jelek szerint megfelelő lépéseket tett a panasz e vonatkozásának rendezésére, és ezért a panasz e vonatkozásával kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

3 A panaszos ideiglenes szerződésének az Európai Bizottság általi megszüntetése

3.1 A panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság a nemzeti jogban meghatározott alapvető eljárások megsértésével szüntette meg ideiglenes szerződését, visszaélve ezzel mentességi helyzetével.

3.2 Az Európai Bizottság kijelentette, hogy a személyzeti szabályzat 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban felmondta a panaszos ideiglenes szerződését.

3.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos ideiglenes alkalmazottként dolgozott az Európai Bizottságnál. Alkalmazására tehát az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzatban és szabályzatban meghatározott alkalmazási feltételek vonatkoztak.

3.4 A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság a személyzeti szabályzat rendelkezéseivel, különösen az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban felmondta a panaszos ideiglenes szerződését. A panaszos nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Bizottság erre nem volt jogosult.

3.5 Az európai ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügy e vonatkozását illetően nem áll fenn hivatali visszásság.

4. Bizalmas anyagok Bizottság általi továbbítása az ombudsmannak

4.1 Az Európai Bizottság kiegészítő véleményéhez csatolta a panaszos szóbeli vizsgájának értékelőlapját. Kijelentette, hogy ez a dokumentum bizalmas, és nem továbbítható a panaszosnak.

4.2 Amint azt az ombudsmannak az Európai Parlamenthez intézett 1998-as éves jelentése is említi, a tisztességes eljárás alapelve, hogy az ombudsman panaszra vonatkozó határozata nem veheti figyelembe az egyik fél által benyújtott dokumentumokban szereplő információkat, kivéve, ha a másik félnek lehetősége volt válaszolni. Az ombudsman panaszra vonatkozó határozata ezért nem veheti figyelembe az érintett intézmény vagy szerv által benyújtott dokumentumokban szereplő információkat, kivéve, ha a panaszosnak lehetősége volt észrevételeket tenni a dokumentumokkal kapcsolatban. Továbbá, ha az ombudsmannak be kell tekintenie egy bizalmas dokumentumba annak érdekében, hogy ellenőrizze a Bizottság válaszainak pontosságát és teljességét, gyakorolhatja az érintett dokumentumba való betekintésre vonatkozó, az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (2) bekezdése szerinti hatáskörét.

4.3 Az ombudsman ezért visszaküldi az értékelő lapot az Európai Bizottságnak, és ezért az nem képezi részét az ombudsman ügyiratának.

4.4 Az ombudsman megragadta az alkalmat, hogy betekintsen az érintett dokumentumba annak érdekében, hogy ellenőrizze a Bizottság kiegészítő véleményében szereplő azon állításának pontosságát, miszerint a vizsgabizottság tagjai nem adtak egyéni pontszámot, illetve nem tettek egyéni észrevételeket.

4.5 Kiegészítő észrevételeiben a panaszos megkérdőjelezte, hogy esetében indokolt-e az értékelőlap bizalmas kezelése. Az ombudsman rámutat arra, hogy a panaszosnak lehetősége van arra, hogy a 45/2001/EK rendelet (4) rendelkezéseivel összhangban hozzáférést kérjen a Bizottságtól a rá vonatkozó személyes adatokhoz. A Bizottság feladata lenne, hogy az ilyen kérelmet a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban kezelje. Ha a panaszos elégedetlen lenne azzal, ahogyan a Bizottság az ilyen kérelmet kezeli, fontolóra vehetné, hogy új panaszt nyújtson be az ombudsmanhoz.

5. A panaszos állításai

5.1 A panaszos azt kéri, hogy az Európai Bizottság közölje vele szóbeli vizsgájának jegyzőkönyvét, a feltett kérdések részleteit, az egyes kérdéseket feltevő személy nevét és a vizsgabizottság egyes tagjai által adott pontszámokat, valamint esetleges észrevételeiket.

5.2 Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a vizsgabizottság tagjai nem adtak egyéni pontszámot, és nem tettek egyéni észrevételeket sem. Az ombudsman megerősítette a Bizottság válaszának pontosságát azáltal, hogy megvizsgálta a panaszos szóbeli vizsgájának értékelő lapját.

5.3 A panaszos azt kéri, hogy az Európai Bizottság adjon világos és pontos magyarázatot a panaszával kapcsolatban. Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos állításainak ezen elemével a fenti 1.4. és 1.5. bekezdés, valamint az alábbi kritikai megjegyzések foglalkoznak.

5.4 A panaszos azt kéri, hogy az Európai Bizottság térítse meg a hivatali visszásság miatt elszenvedett kárt. Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy a fenti 1.4. és 1.5. pontban azonosított hivatali visszásság miatt veszteség érte. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszos állításával kapcsolatban további vizsgálatok nem indokoltak.

6. Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai megjegyzéseket kell tenni:

Az ombudsman megjegyzi, hogy kiegészítő véleményében a Bizottság kijelentette, hogy az Igazgatási és Személyzeti Főigazgatóság főigazgatója 1999. december 2-án kelt e-mailjében tájékoztatta a Bizottság személyzetének valamennyi tagját arról a döntéséről, hogy meghosszabbítja a jelentkezési határidőt. Az ombudsman úgy véli, hogy a jelentkezési határidő meghosszabbítása jelentős változást jelent a versenyvizsga-felhívás közzétételének feltételeiben. Az ügy iratai alapján úgy tűnik, hogy a versenyvizsga-felhívás 1999. július 5-i közzétételét követően a Bizottság 1999. július 30-án helyesbítést tett, valószínűleg más tárgyban. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak újabb helyesbítést kellett volna végeznie a versenyvizsga-felhíváson a jelentkezési határidő meghosszabbítása érdekében, mivel ez a módosítás lényegesen módosítja a versenyvizsga-felhívást. Ennek elmulasztása hivatali visszásságnak minősült.

Ezenkívül az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a Bizottság kiegészítő észrevételeiben azzal érvelt, hogy a 110 pályázó tartaléklistára való felvételére vonatkozó kötelezettségvállalásának célja a pályázók érdekeinek figyelembevétele volt. Az ombudsman úgy véli, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tisztviselők érdekeinek figyelembevételére vonatkozó kötelezettség a vizsgabizottságot, nem pedig a kinevezésre jogosult hatóságot terheli. A kinevezésre jogosult hatóság a jelentkezési határidő meghosszabbításával és a tartaléklistán szereplő pályázók számának növelésével azokat a pályázókat részesítette előnyben, akik nem feleltek meg az eredeti versenyvizsga-felhívásban meghatározott pályázati feltételeknek. Ez a hivatali visszásság második esete volt.

Tekintettel arra, hogy az ügy e vonatkozásai konkrét múltbeli eseményekkel kapcsolatos eljárásokat érintenek, nem helyénvaló az ügy békés rendezésére törekedni. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

Jacob SÖDERMAN

---

(1) "Az elhalálozás miatti megszűnéstől eltekintve az ideiglenes alkalmazotti jogviszony megszűnik, ha a szerződés határozatlan időre szól: a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő minden teljesített szolgálati hónap után legalább két nap, de legalább 15 nap és legfeljebb három hónap.”

(2) Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának 1993. július 15-i ítélete (Camara Alloisio kontra Bizottság) és 1994. december 1-jei ítélete (Michael Chiou kontra Bizottság)

(3) Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának 1992. március 31-i Burban kontra Parlament ítélete – Európai Bírósági Határozatok Tára, I-2253. o., 16., 20. pont

(4) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001.