A panasz előzményei

1. A Covid19-világjárvány kezelésének elősegítése érdekében az Európai Bizottság „oltási stratégiát”^[1] dolgozott ki, hogy biztonságos és hatékony oltóanyagokat biztosítson Európa és a világ számára. A stratégia előírja, hogy annak érdekében, hogy támogassa a vállalatokat az oltóanyag gyors kifejlesztésében és gyártásában, a Bizottság a tagállamok nevében megállapodásokat köt az egyes oltóanyaggyártókkal. Az oltóanyaggyártókat terhelő kezdeti költségek egy részét a „Sürgősségi Támogatási Eszközből”^[2] finanszíroznák, cserébe azért a jogért, hogy egy adott időkereten belül és egy adott áron meghatározott számú oltóanyagadagot vásárolhassanak. A Bizottság és az ezen eljárást biztosító gyógyszeripari vállalatok között kötött szerződéseket „előzetes beszerzési megállapodásoknak” (APA-k) nevezik. A Bizottság koordinálja az uniós tagállamok nemzeti közigazgatásainak szakértőiből álló csoportot, amely megtárgyalta ezeket az előzetes árképzési megállapodásokat az érintett gyógyszeripari vállalatokkal.

2. 2020 szeptemberében a panaszos, egy európai parlamenti képviselő nyilvános hozzáférés iránti kérelmet ^[3] nyújtott be (1) „a Bizottság által az AstraZeneca gyógyszeripari vállalattal a Covid19 elleni oltóanyag valamennyi uniós tagállam számára történő beszerzésére vonatkozóan megtárgyalt és aláírt szerződéshez”, valamint (2) „az uniós tagállamok nevében tárgyaló személyek nevéhez”.

3. A Bizottság meghosszabbította azt a határidőt, ameddig határozatot kell hoznia a kérelemről ^[4], és végül 2020 októberében kiadta eredeti határozatát. Megállapított egy dokumentumot, amely a kérelem első részének hatálya alá tartozik, nevezetesen az AstraZenecával (az oltóanyagokat fejlesztő egyik gyógyszeripari vállalattal) aláírt APA-t. A Bizottság azonban megtagadta a hozzáférést, azzal érvelve, hogy a hozzáférhetővé tétel veszélyeztetheti az AstraZeneca kereskedelmi érdekeinek védelmét.^[5] A Bizottság a kérelem második részét „információkérésként” [6] kezelte. A Bizottság azzal érvelt, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a neveket, mivel ez aláásná az érintett személyek személyes adatainak ^[7] védelmét. Kijelentette, hogy identitásukat meg kell védeni függetlenségük megőrzése, valamint az indokolatlan külső nyomással és befolyással szembeni védelmük érdekében. Közzétette azonban a Bizottság nevében tárgyaló szakértő nevét.

4. Mivel a panaszos elégedetlen volt a válasszal, arra kérte a Bizottságot, hogy „megerősítő kérelem” benyújtásával vizsgálja felül eredeti álláspontját.

5. Miután egyszer meghosszabbította a határidőt, a Bizottság 2020 decemberében arról tájékoztatta a panaszost, hogy a folyamatban lévő belső konzultációk miatt nem tudja az előírt határidőn belül kezelni a megerősítő kérelmet. Kötelezettséget vállalt arra, hogy „a lehető leghamarabb” válaszol.

6. 2021 januárjában válasz hiányában a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

7. Néhány nappal azután, hogy a panaszos az ombudsmanhoz fordult, a Bizottság nyilvánosságra hozta az AstraZenecával kötött eám-ot, amelynek egyes részeit kitakarta. Az ombudsman üdvözölte ezeket a fejleményeket. Következésképpen csak azzal kapcsolatban indított vizsgálatot, hogy a Bizottság megtagadta az akkreditált parlamenti asszisztensekről folytatott tárgyalásokban részt vevő nemzeti közigazgatási szervek képviselői nevének nyilvánosságra hozatalát.

8. Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy fejtse ki részletesen a nevek nyilvánosságra hozatalának megtagadását, és különösen vizsgálja meg, hogy lehetséges-e bizonyos információk – például az egyének címe és/vagy beosztása, valamint azon nemzeti közigazgatás adatai, amelyhez tartoznak – nyilvánosságra hozatala. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság válaszát, majd a panaszos e válaszra vonatkozó észrevételeit.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

9. A panaszos azzal érvelt, hogy közérdek fűződik a szakértők nevének közzétételéhez. Elmondja, hogy az átlátható döntéshozatal elengedhetetlen a demokrácia és a közbizalom működéséhez. A panaszos továbbá úgy ítélte meg, hogy a kért információk nyilvánosságra hozatalának elmulasztása a vakcinába vetett bizalom hiányához vezethet, ami a lakosság bizonyos mértékű vonakodását eredményezheti a vakcinázástól. Az EU-nak ezért minden tőle telhetőt meg kell tennie a közbizalom helyreállítása érdekében.

10. A panaszos továbbá úgy vélte, hogy a nevek közzététele hozzájárulhat az esetleges összeférhetetlenségek észlelésének csökkentéséhez.

11. A Bizottság kifejtette, hogy egy közös tárgyalócsoport folytatja le a tárgyalásokat az oltóanyag-beszállítókkal. Az oltóanyaggyártási kapacitással rendelkező hét tagállamot képviselő közös tárgyalócsoport szakértőit az irányítóbizottság társelnökei nevezik ki. A Bizottság a közös tárgyalócsoportban is részt vesz. Az irányítóbizottság az aláírás előtt megvitatja és felülvizsgálja az APA-szerződések valamennyi vonatkozását ^[8].

12. A Bizottság kijelentette, hogy az információkérések kezelése során köti a helyes hivatali magatartás európai kódexe ^[9], amely előírja, hogy az intézményeknek az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban védeniük kell a személyes adatokat ^[10]. A Bizottság kifejtette, hogy e tekintetben belső igazgatási gyakorlatokat dolgozott ki, amelyek az információkérések kezelése szempontjából is relevánsak.

13. E közigazgatási gyakorlattal összhangban azon harmadik felek neve, akik nem közfeladatot ellátó közszereplők, csak akkor hozható nyilvánosságra, ha az adattovábbításra vonatkozó uniós adatvédelmi jogszabályok feltételei teljesülnek.^[11] Ugyanez vonatkozik a harmadik felek „funkcióira” is, amennyiben e funkciók felszabadítása lehetővé tenné a személyek azonosítását. Mivel az irányítóbizottság és a közös tárgyalócsoport egyik szakértője sem tartozott a „közszereplők” kategóriájába, a Bizottság azzal érvelt, hogy ellenőriznie kell, hogy teljesülnek-e a személyes adataik továbbításának feltételei.

14. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem terjesztett elő meggyőző érveket annak alátámasztására, hogy a kért személyes adatok közzététele a közérdeket szolgálná (első feltétel). A Bizottság azt is állította, hogy a hozzáférhetővé tétel sértené az érintett személyek „jogos érdekeit”, mivel fennáll annak valós és nem hipotetikus kockázata, hogy személyazonosságuk hozzáférhetővé tétele sértheti magánéletüket, és kéretlen külső kapcsolatokhoz és nyomásgyakorláshoz vezethet (második feltétel). Ezért a Bizottság azt állította, hogy a jogi feltételek nem teljesültek, és nem volt abban a helyzetben, hogy közzétegye a szakértők nevét.

15. Emellett a Bizottság kijelentette, hogy a folyamatban lévő tárgyalások fényében meg kell védenie a szakértők függetlenségét, és meg kell védenie őket az indokolatlan külső nyomástól és befolyástól.

16. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szakértői címek közzététele vagy a csoportba tartozók nemzeti közigazgatásainak felsorolása valószínűleg azonosíthatóvá tenné őket a nyilvánosan hozzáférhető információk (például szervezeti ábrák vagy közszolgáltatások jegyzékei) alapján, ezáltal meghiúsítva a magánéletük védelmére irányuló, a Bizottság által elérni kívánt célkitűzést.

Az ombudsman értékelése

17. Az ombudsman észszerűnek tartja, hogy a Bizottság a panaszos kérelmét „tájékoztatási kérelemként” kezelte. Mindenesetre megjegyzi, hogy a kérelem minősítésének módja nem befolyásolta azt a tényt, hogy a személyes adatok továbbítását az uniós adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kell végrehajtani. Az ombudsman egyetért azzal, hogy az irányítóbizottság és a közös tárgyalócsoport szakértőinek neve személyes adat ^[12].

18. Annak értékelése során, hogy a szakértők személyes adatainak továbbítása jogszerű lenne-e, a Bizottságnak háromlépcsős elemzést kell követnie. Először is meg kell vizsgálnia, hogy a kérelmező bizonyította-e a személyes adatok meghatározott közérdekű célból történő továbbításának szükségességét. Ebben az esetben a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy az adattovábbítás sértheti-e az „érintettek” (ebben az esetben a szakértők) jogos érdekeit. Végül a Bizottságnak „egyensúlyozási gyakorlatot” kell végeznie a személyes adatokhoz való hozzáférést kérő személy érdekei és az érintettek jogos érdekei között ^[13].

19. Az ombudsman egyetért azzal, hogy a panaszos által felhozott érvek nem támasztanak alá olyan konkrét közérdekű igényt, amelyet az egyének nevéhez való hozzáférés révén elégítenének ki.

20. Így a Bizottságnak nem kellett tovább vizsgálnia, hogy a közzététel érintheti-e a szakértők jogos érdekeit. Az ombudsman azonban egyetért a Bizottsággal abban, hogy érdekeik sérülhetnek, különös tekintettel tárgyalási szerepük érzékeny jellegére.

21. Ilyen körülmények között az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság megalapozottan tagadta meg a szakértők nevének nyilvánosságra hozatalát személyes adataik védelme érdekében. Az ombudsman megjegyzi, hogy a közös tárgyalócsoport vezető bizottsági köztisztviselőjének neve nyilvános.

22. Az ombudsman azonban csalódott amiatt, hogy a Bizottság nem volt hajlandó legalább néhány, a szakértőkkel kapcsolatos információt nyilvánosságra hozni. Bár megérti, hogy a Bizottság meg kívánta védeni személyazonosságukat, az ombudsman úgy véli, hogy az olyan általános információk közzététele, amelyek jeleznék, hogy a tárgyalók melyik nemzeti közigazgatáshoz tartoztak, személyazonosságuk felfedése nélkül is lehetséges lenne. Annak egyértelmű jelzése, hogy melyik tagállam képviselteti magát a „közös tárgyalócsoportban”, és hogy a nemzeti közigazgatás milyen szinten képviselteti magát, hozzájárulna a közbizalom növeléséhez, és biztosítaná a valódi elszámoltathatóságot az oltóanyagok beszerzésére irányuló tárgyalási folyamat tekintetében. Tekintettel az akkreditált parlamenti asszisztensekről általában, és ebben az esetben különösen az akkreditált parlamenti asszisztensekről jelenleg folyó nyilvános vitára, az EU-nak is érdekében állna, hogy a tárgyalások átláthatóbbak legyenek.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Tekintettel az uniós adatvédelmi jogra, az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Javaslat

Az ombudsman fenntartja, hogy a tárgyalások tekintetében nagyobb átláthatóságra van szükség. Határozottan javasolja, hogy a Bizottság tegye közzé a közös tárgyalócsoportban képviselt hét tagállam listáját.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2021. 22.

[1] A Bizottság 2020. június 17-i közleménye a Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégiáról, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1597339415327&uri=CELEX:52020DC0245.

[2] A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz segíti a tagállamokat a koronavírus-világjárványra való reagálásban azáltal, hogy európai szinten stratégiai és összehangolt módon kezeli a szükségleteket. További információk a következő címen érhetők el: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/emergency-support-instrument_en.

[3] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 6. cikkével összhangban, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX%3A32001R1049.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban.

[6] A helyes hivatali magatartás európai kódexével összhangban, amely a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/publication/en/3510.

[7] A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezéseivel összhangban, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32018R1725.

[8] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/QANDA_21_48.

[9] https://www.ombudsman.europa.eu/en/publication/en/3510.

[10] Az (EU) 2018/1725 rendelet.

[11] A három feltételt az (EU) 2018/1725 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja említi.

[12] Az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.

[13] Az (EU) 2018/1725 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja.