- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat a 924/2020/TE sz. ügyben arról, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a Covid19-válság alatti dömpingellenes vizsgálat felfüggesztésére irányuló kérelmet
Határozat
Ügy 924/2020/TE - Vizsgálat megindítása Kedd | 20 október 2020 - Határozat Kedd | 20 október 2020 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( Nem történt hivatali visszásság ) - Ország Belgium
A panasz arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság megtagadta a kínai alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat felfüggesztését, vagy másodlagosan azt, hogy egy olasz importőrnek több időt biztosítson a Bizottság által hozzá intézett információkérések megválaszolására.
Az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság a Covid19-válság jelentette kihívások figyelembevétele érdekében már meghosszabbította a határidőket. A határidők további meghosszabbítása alááshatta a Bizottság azon képességét, hogy a rá nézve kötelező jogi határidőkön belül teljesítse a dömpingellenes vizsgálat lezárására vonatkozó kötelezettségeit. Az ombudsman ezért megállapította, hogy a Bizottság észszerűen járt el, és az ügyet hivatali visszásság megállapítása nélkül zárta le.
A panasz előzményei
1. A panaszos kínai alumíniumtermékeket importáló olasz vállalat.
2. 2020 februárjában a Bizottság dömpingellenes[1] vizsgálatot indított a Kínából származó „extrudált alumíniumtermékek”[2] behozatalára vonatkozóan. A vizsgálat folyamatban volt, amikor a panaszos felvette a kapcsolatot az ombudsmannal.
3. 2020. február 26-án a Bizottság felkérte a panaszost, hogy 2020. március 27-ig töltse ki a kiválasztott uniós importőröknek küldött kérdőívet.
4. A Bizottság 2020. március 16-án közleményttett közzé a Covid19-járványnak a dömpingellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról [3] (a továbbiakban: a Covid19-közlemény). A Covid19-közlemény lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy meghosszabbítsa a kérdőívekre és egyéb információkérésekre való válaszadás határidejét, feltéve, hogy az ilyen meghosszabbítások nem veszélyeztetik a dömpingellenes vizsgálatok időben történő lezárását.
5. 2020. március 17-én a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy a Covid19-válság miatt függessze fel a dömpingellenes vizsgálatot. Amennyiben ez nem lenne lehetséges, a panaszos alternatívaként arra kérte a Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az információk Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozó határidőket. A panaszos a szóbeli meghallgatás elhalasztását is kérte.
6. 2020. március 23-án a panaszos arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az olasz kormány és Lombardia regionális közigazgatása (ahol a vállalat található) olyan közegészségügyi biztosítékokat vezetett be, amelyek befolyásolták a vállalat válaszadási képességét és érdekeit a dömpingellenes vizsgálatban[4].
7. A Bizottság 2020. március 25-én válaszolt a panaszosnak, és kijelentette, hogy az alkalmazandó jog, a dömpingellenes alaprendelet[5] nem teszi lehetővé számára a vizsgálatok felfüggesztését. Tekintettel azonban a kivételes körülményekre, és összhangban a Covid19-közleménysel, a Bizottság április 13-ig meghosszabbította a panaszos számára a kérdőív megválaszolását. Azt is megjegyezte, hogy a panaszos 2020. február 24-én már benyújtotta észrevételeit a „termékmeghatározás” kérdésével kapcsolatban. Ami ezt a kérdést illeti, a Bizottság kivételesen 2020. április 14-ig adott lehetőséget a panaszosnak arra, hogy további észrevételeket nyújtson be. A Bizottság azt is kijelentette, hogy elhalasztja a meghallgatást, és hogy a videokonferencia felhasználható a meghallgatáson való részvételre (a Covid19-helyzet alakulásától függően). Végezetül tájékoztatta a panaszost, hogy nem hosszabbíthat meg egy konkrét határidőt, nevezetesen a vizsgált termékek „rendes értékének” meghatározására vonatkozó észrevételek megtételére rendelkezésre álló határidőt.
8. 2020. március 27-én és április 6-án a panaszos megismételte arra irányuló kérelmét, hogy függesszék fel a dömpingellenes vizsgálatot, és amennyiben ez nem lehetséges, hosszabbítsák meg a határidőket valamennyi érdekelt fél számára.
9. A Bizottság 2020. április 8-án válaszolt a panaszosnak, megerősítve, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem teszi lehetővé a vizsgálatok felfüggesztését. Tekintettel a jogi korlátokra, a Bizottság azt is kijelentette, hogy (a már megadott meghosszabbított határidőkön túl) nem adhat további hosszabbítást a panaszosnak a kérdőív megválaszolására.
10. 2020. április 24-én a panaszos áttekintést küldött a Bizottságnak a Covid19-járvány olaszországi gazdasági hatásairól.
11. 2020. május 13-án a panaszos felkérte a kereskedelmi meghallgató tisztviselőt[6], hogy avatkozzon be.
12. A meghallgató tisztviselő azt válaszolta, hogy a felvetett kérdések nem tartoznak a megbízatása körébe. Kijelentette különösen, hogy nincs felhatalmazása folyamatban lévő dömpingellenes vizsgálat felfüggesztésére vagy a Covid19-közlemény módosítására.
13. 2020. május 27-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult.
A vizsgálat
14. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azon aggályaival kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a dömpingellenes vizsgálat felfüggesztését és a határidők további meghosszabbítását.
15. 2020. július 17-én az ombudsman megosztotta a panaszossal az üggyel kapcsolatos előzetes véleményét. Az ombudsman 2020. szeptember 14-én kapta meg a panaszos előzetes véleményére vonatkozó észrevételeit.
Az ombudsman előzetes álláspontja
16. Az ombudsman tudatában van azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a Covid19-világjárvány által érintett személyek és vállalatok szembesülnek. Úgy véli, hogy a hatóságoknak – amennyiben jogilag és gyakorlatilag lehetséges – minden észszerű lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a személyeknek és a vállalkozásoknak ezekben a rendkívül nehéz időkben.
17. Az ombudsman tudatában van annak is, hogy a dömpingellenes vizsgálatok célja annak ellenőrzése, hogy a termékeket illegálisan dömpingelték-e az uniós piacon, és kárt okoznak-e az uniós iparnak (és ezáltal a munkahelyeknek és a megélhetésnek az EU-ban). E kihívásokkal teli időkben különösen fontos, hogy a Bizottság kellő gondossággal és kellő időben végezze el ezeket a vizsgálatokat.
A dömpingellenes vizsgálatok felfüggesztése
18. Előzetes álláspontjában az ombudsman megjegyezte, hogy a dömpingellenes eljárásokat a dömpingellenes alaprendelet szabályozza. A dömpingellenes alaprendelet nem tartalmaz jogalapot a vizsgálatok felfüggesztésére.
19. Ehelyett a dömpingellenes alaprendelet kimondja, hogy „avizsgálatot lehetőség szerint egy éven belül le kell zárni. Az ilyen vizsgálatokat minden esetben az eljárás megindításától számított 14 hónapon belül le kell zárni”(utólagos kiemelés). [7] Ezen túlmenően, ha ideiglenes vámokat kell kivetni, azokatlegkésőbbaz eljárás megindításától számított nyolc hónapon belül, »mindenesetben« ki kell vetni[8].
20. A dömpingellenes vizsgálat lefolytatásához szükséges bizonyítékok összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az importőröknek. Az importőröknek legalább 30 napot kell biztosítani a válaszadásra. A 30 napos határidő a dömpingellenes rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint meghosszabbítható, „avizsgálat határidejének megfelelő figyelembevételével, feltéve, hogy a fél a különleges körülményeire tekintettel megfelelő indokot szolgáltat a meghosszabbításra”.
21. Összefoglalva, a dömpingellenes rendelet már rendelkezik olyan kivételes körülményekről, mint amilyen a Covid19-világjárvány, és lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ezzel összefüggésben meghosszabbítsa a határidőket. Az alkalmazandó jog azonban azt is kimondja, hogy az ilyen meghosszabbításoknak „kellőenfigyelembekell venniük” a vizsgálat lefolytatására és befejezésére vonatkozó határidőket.
A Bizottság megfelelő intézkedéseket fogadott-e el a Covid19-válságra válaszul a dömpingellenes eljárásokkal összefüggésben?
22. A Bizottság 2020. március 16-án közleményt tett közzé a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásairól (a továbbiakban: a Covid19-közlemény). A Covid19-közlemény vonatkozó részeiben (kiemelés tőlem) a következő szerepel:
- „A Covid19 által érintett területeken található exportáló gyártókra és egyéb felekre olyan biztonsági intézkedések vonatkozhatnak, amelyek megakadályozzák vagy korlátozzák őket abban, hogy hosszabb ideig üzleti tevékenységet folytassanak. Ez hatással lehet a felek azon képességére, hogy időben válaszoljanak a piacvédelmi vizsgálatok során küldött kérdőívekre és egyéb információkérésekre.
- „Mivel a Covid19-járvány olyan előre nem látható, vis maiornak minősülő esemény, amely valószínűleg akadályozza az érintett gazdasági szervezeteket az információk benyújtására vonatkozó határidők betartásában, hét nappal meghosszabbítható.”
- „A Covid19-járvány által különösen érintett régiókban található gazdasági szereplőkre további jelentős biztonsági intézkedések vonatkozhatnak, amelyek akadályozzák őket abban, hogy eleget tegyenek a Bizottság kéréseinek, például karanténidőszakok és/vagy kötelező gyárbezárások. Ilyen rendkívüli esetekben a Bizottság kivételesen dönthet úgy, hogy a határidőt a hétnapos időszakon túl meghosszabbítja.”
- „haezek a vis maior miatti hosszabb meghosszabbítások vagy további biztonsági intézkedések veszélyeztethetik a vizsgálat időben történő lezárását, a Bizottság elutasíthatja a meghosszabbítás iránti kérelmeket, vagy lerövidítheti a megadott határidőt.”
23. Az ombudsman megállapította, hogy a Covid19-közlemény összeegyezteti a „vismaiornak minősülő, előre nem látható esemény” érdekelt felekre gyakorolt hatásait azzal a jogi követelménnyel,hogy a dömpingellenes vizsgálatokat a vizsgálat megindításától számított 14 hónapon belül le kell zárni.
24. Előzetes álláspontja ezért az volt, hogy a Bizottság a Covid19-közlemény elfogadásával megfelelően reagált a Covid19-válság által támasztott sajátos kihívásokra.
25. Ami azt illeti, hogy a Bizottság ebben az esetben a Covid19-járvánnyal összhangban járt-e el, az ombudsman megjegyezte, hogy az értesítés hétnapos meghosszabbítást irányoz elő, és kivételesen lehetővé teszi a határidő hét napon túli meghosszabbítását „aCovid19-járvány által különösen érintett régiókban található gazdasági szereplők”esetében. A közlemény azt is kimondja, hogy „haezek a vis maior miatti hosszabb meghosszabbítások vagy további biztonsági intézkedések veszélyeztetnék a vizsgálat időben történő lezárását, a Bizottság elutasíthatja a meghosszabbítás iránti kérelmeket, vagy lerövidítheti az engedélyezett határidőt.”
26. A Bizottság 17 nappalmeghosszabbította a panaszos számára a kérdőív megválaszolását. A Bizottság elfogadta a panaszosnak a meghallgatás átütemezésére irányuló kérelmét is. 2020. április 8-án a Bizottság minden további meghosszabbítást elutasított. Ennek során kifejtette, hogy a dömpingellenes alaprendeletben meghatározott jogszabályi határidőkre tekintettel nem adhat további meghosszabbításokat.
27. Az ombudsman előzetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottság azon döntése, hogy a határidőt 17 nappal, tehát a szokásos hét napot meghaladóan meghosszabbítja, a következő okok miatt észszerű:
- A panaszos a Covid19-járvány által különösen érintett régióban található gazdasági szereplő, ezért a rendes hét napot meghaladó meghosszabbításban kell részesülnie, amint ez ebben az esetben is történt.
- Bár kétségtelen, hogy a szóban forgó vállalat nehézségekbe ütközött, a meghosszabbítás elegendő volt ahhoz, hogy a panaszos benyújthassa a kérdőívre adott válaszát.
- A Bizottságot a dömpingellenes eljárásokban jogi határidők kötik. A Covid19-közlemény elismeri ezeket a jogszabályban előírt határidőket, és lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy elutasítsa a meghosszabbítás iránti kérelmeket azokban az esetekben, amikor az ilyen meghosszabbítások azzal a kockázattal járnának, hogy a Bizottság nem tartja be ezeket a jogszabályban előírt határidőket. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben bármely további meghosszabbítás veszélyeztetné a vizsgálat időben történő lezárását.
28. E megfontolások fényében az ombudsman arra az előzetes álláspontra jutott, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot, amikor úgy határozott, hogy nem függeszti fel a szóban forgó dömpingellenes vizsgálatot, és nem hosszabbítja meg tovább a kért információk benyújtására vonatkozó határidőket.
A panaszos észrevételei
29. Az ombudsman előzetes véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos főként az ombudsman azon megállapításával foglalkozott, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem tartalmaz jogalapot a vizsgálatok felfüggesztésére, és hogy a Bizottságnak a vizsgálat megindításától számított 14 hónapon belül le kell zárnia a vizsgálatokat. A panaszos három fő okból nem értett egyet az ombudsman álláspontjával.
30. Először is megállapította, hogy az, hogy a Bizottság vis maiorra tekintettel megtagadta a dömpingellenes vizsgálatok felfüggesztését, sérti az érdekelt felek alapvető jogait a dömpingellenes eljárásokban, különösen a meghallgatáshoz való jogot, a megfelelő ügyintézéshez való jogot, az egyenlőség elvét és az egészségvédelemhez való jogot. Ezeket az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája védi, amely felülírja a másodlagos uniós jogszabályokat, például a dömpingellenes alaprendeletet.
31. Másodszor, a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottság „jogalkotásieljárás lefolytatása nélkül”meghosszabbíthatja a dömpingellenes alaprendeletben szereplő határidőket. Ez egyértelműen kiderülne a közelmúltban elfogadott 202/1173 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletből, amely meghosszabbítja az előzetes tájékoztatási időszak időtartamát: „Azemlített felhatalmazáson alapuló jogi aktus egyértelmű bizonyíték arra, hogy a vonatkozó határidők meghosszabbítása nem akadályozná az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának szolgálatait.”
32. Végezetül a panaszos megjegyezte, hogy az uniós dömpingellenes alaprendelet szerinti határidők meghosszabbítása összeegyeztethető a Kereskedelmi Világszervezet dömpingellenes megállapodásával, amely előírja, hogy a vizsgálatok időtartama „legfeljebb18 hónap”.
33. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad 2020. február 14-én megindítania a vizsgálatot, tekintettel az akkori kínai Covid19-helyzetre.
Az ombudsman értékelése
A dömpingellenes vizsgálatok felfüggesztéséről
34. Észrevételeiben a panaszos nem vitatja, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem tartalmaz jogalapot a vizsgálatok felfüggesztésére. A panaszos azonban azt állítja, hogy a) ez a hiány sérti az alapvető jogokat, és b) a dömpingellenes alaprendeletben szereplő határidőket felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus elfogadásával meg lehetne változtatni.
Az alapvető jogok megsértése
35. A panaszos úgy véli, hogy megsértették a meghallgatáshoz való jogát, mivel nem hallgatták meg megfelelően egy őt hátrányosan érintő jogi aktussal kapcsolatban.
36. A meghallgatáshoz való jog olyan alapvető jog, amelyet minden személynek biztosítani kell minden őt hátrányosan érintő intézkedés meghozatala előtt[9].
37. Az új dömpingellenes vizsgálat megindításáról szóló határozat nem minősül sérelmet okozó aktusnak, mivel a vizsgálat megindításának eredményeként nem vetnek ki dömpingellenes vámot.[10] A vámokat csak a vizsgálat során (ideiglenes dömpingellenes vámok) vagy a vizsgálat végén (végleges dömpingellenes vámok) vetik ki. Az érdekelt feleknek csak az ilyen vámok kivetése tekintetében van joguk a meghallgatáshoz. Az előkészítő aktusok tekintetében formálisan nem rendelkeznek meghallgatáshoz való joggal. A szóban forgó ügyben a panasz benyújtásakor nem vetettek ki ideiglenes vámot.[11] Ezért korai lenne eldönteni, hogy tiszteletben tartották-e a panaszos meghallgatáshoz való jogát.
38. Az uniós importőröktől – például a kérdőíven keresztül – történő információkérés nem kapcsolódik a meghallgatáshoz való joghoz. A Bizottság nem „hallgatja meg” az érdekelt feleket. A kérdőív inkább a Bizottság által vállalt bizonyítékok összegyűjtésének részét képezi.
39. Mindemellett a megfelelő ügyintézés szempontjából fontos, hogy a Bizottság információgyűjtése hatékony és időszerű legyen. A Bizottságnak ezért törekednie kell arra, hogy kellő időben teljes körű és pontos információkat gyűjtsön. Ebben az összefüggésben az ombudsmannak meg kell vizsgálnia, hogy a panaszos számára észszerű időt biztosítottak-e a Bizottság információkéréseinek megválaszolására, tekintettel a Covid19-járvány idején Lombardia régióban fennálló helyzetre.
40. Amint azt az ombudsman előzetes véleményében megjegyezte, a Bizottság a Covid19-közlemény elfogadásával megfelelően reagált a Covid19-válság által a dömpingellenes eljárásokra jelentett sajátos kihívásokra. Az értesítés figyelembe veszi a „vismaiornak minősülő, előre nem látható esemény”által az érdekelt felekre gyakorolt hatásokat, ugyanakkor lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljesítse a dömpingellenes vizsgálatok megindításától számított 14 hónapon belüli lezárására vonatkozó jogi követelményt.
41. Az ombudsman az előzetes álláspontjában kifejtett okok miatt észszerűnek tartja továbbá, hogy a Bizottság a panaszos konkrét esetében alkalmazza a Covid19-közleményt. Nemcsak meghosszabbításra került sor, hanem a Bizottság további 17 napot is biztosított a panaszosnak, ami messze meghaladja a Covid19-járványról szóló értesítésben előirányzott szokásos hétnapos meghosszabbítást. A Bizottság abban is megállapodott, hogy elhalasztja a szóbeli meghallgatást, és kijelentette, hogy arra személyesen vagy videokonferencia útján is sor kerülhet (a Covid19-helyzet alakulásától függően). Ez egyszerre volt rugalmas és ésszerű.
A határidők módosítása felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén
42. A panaszos továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával meghosszabbíthatja a dömpingellenes alaprendeletben meghatározott határidőket.
43. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság csak akkor egészítheti ki vagy módosíthatja a jogszabályok nem alapvető fontosságú elemeit felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával, ha az ilyen felhatalmazás céljait, tartalmát, hatályát és időtartamát a jogalkotási aktus már kifejezetten meghatározza[12].
44. A dömpingellenes alaprendelet nem hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vámok kivetésére vonatkozó határidők meghosszabbítása céljából.
45. Ezzel szemben a panaszos által említett példa arra vonatkozik, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el, amelyet a dömpingellenes alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése kifejezetten előirányoz[13].
46. Ezért a panaszos érvei nem megalapozottak.
A dömpingellenes eljárásoknak a Covid19-cel kapcsolatos kínai helyzet ellenére történő megindításáról
47. A panaszos azzal érvel, hogy a Bizottságnak az akkori kínai Covid19-helyzet miatt 2020. február 14-én soha nem kellett volna megindítania a vizsgálatot.
48. Amint arra az ombudsman előzetes véleményében rámutatott, a Bizottságnak 45 napon belül eljárást kell indítania, ha az uniós gazdasági ágazat a dömpingellenes alaprendelet 5. cikkével összhangban panaszt nyújtott be, és „amennyibennyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához”.[14] Ebben az esetben a Bizottság az uniós gazdasági ágazat panaszát követően indított eljárást. Ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak nem volt mérlegelési jogköre, hogy kezdeményezzen-e vagy sem, amint elegendő bizonyíték állt rendelkezésre a dömpingre és a kárra vonatkozóan.
49. A fent említettek szerint a dömpingellenes vizsgálatok célja annak ellenőrzése, hogy a termékeket illegálisan dömpingelték-e az uniós piacon, és kárt okoznak-e az uniós iparnak (és ezáltal a munkahelyeknek és a megélhetésnek az EU-ban). Ezért fontos, hogy a Bizottság kellő gondossággal és kellő időben végezze el ezeket a vizsgálatokat.
50. A panaszos észrevételeinek fenti elemzése fényében az ombudsman megerősíti előzetes álláspontját, miszerint a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot, amikor úgy határozott, hogy nem függeszti fel a szóban forgó dömpingellenes vizsgálatot, és nem hosszabbítja meg tovább a kért információk benyújtására vonatkozó határidőket.
Következtetés
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:
A Bizottság nem követett el hivatali visszásságot, amikor úgy határozott, hogy nem függeszti fel a szóban forgó dömpingellenes vizsgálatot, és nem hosszabbítja meg tovább a kért információk benyújtására vonatkozó határidőket.
A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.
Emily O'Reilly
európai ombudsman
Strasbourg, 2020. 20.
[1] Egy nem uniós vállalat akkor minősül „dömpingnek”, ha a termék „rendes értékénél” alacsonyabb áron exportál egy terméket az EU-ba. A „rendes érték” vagy a termék ára, amikor azt a nem uniós vállalat hazai piacán értékesítik, vagy az előállítási költségen és a nyereségen alapuló ár.
[2] Az alumínium „extrudálások” olyan formázott alumíniumok (csövek, rudak, rudak stb.), amelyeket nyersanyagként használnak fel például az építőiparban és a gyártásban.
[3] Elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2020.086.01.0006.01.ENG
[4] A panaszos azt állította, hogy gyárainak a Covid19-járvány miatti kijárási korlátozások miatt fel kellett hagyniuk a működéssel.
[5] (EU) 2016/1036 rendelet az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj
[6] A kereskedelmi meghallgató tisztviselő megkönnyíti az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai közötti kommunikációt a kereskedelmi eljárásokban, és – eljárási kérdésekben – közvetítést kínál az érdekelt felek és a Kereskedelmi Főigazgatóság között. Feladata az érdekelt felek eljárási jogai hatékony gyakorlásának biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy a kereskedelmi eljárásokat pártatlanul, tisztességesen és észszerű időn belül folytassák le.
[7] A dömpingellenes alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban.
[8] A dömpingellenes alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése.
[9] Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja.
[10] Az európai ombudsman határozata a dömpingellenes panasz eredeti változatához való hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadásáról szóló 231/2019/TE sz. ügyben: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/129552
[11] A panaszt 2020. május 27-én nyújtották be. A Bizottság az ideiglenes szakaszban (előzetes tájékoztatás) 2020. szeptember 22-én közzétette az információkat. A Bizottság 2020. október 12-én ideiglenes vámok kivetéséről szóló határozatot fogadott el.
[12] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke.
[13] Ez a rendelkezés a vonatkozó részében a következőket mondja ki: „ABizottság 2020. június 9-ig felülvizsgálja, hogy az előzetes tájékoztatási időszakban bekövetkezett-e a behozatal jelentős növekedése, és ha igen, az okozott-e további kárt az uniós gazdasági ágazatnak azon intézkedések ellenére, amelyeket a Bizottság a 14. cikk (5a) bekezdése és a 9. cikk (4) bekezdése alapján hozhatott volna. Különösen a 14. cikk (6) bekezdése alapján gyűjtött adatokra és a rendelkezésére álló releváns információkra támaszkodik. A Bizottság a 23a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az előzetes tájékoztatási időszak két hétre történő módosítása céljából abban az esetben, ha a behozatal jelentős növekedése további kárt okozott, és négy hétre történő módosítása céljából, ha nem ez a helyzet”(utólagos kiemelés).
[14] A dömpingellenes alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése.