A panasz előzményei

1. A panaszos kínai alumíniumtermékeket importáló olasz vállalat.

2. 2020  februárjában a Bizottság dömpingellenes^[1] vizsgálatot indított a Kínából származó „extrudált alumíniumtermékek”^[2] behozatalára vonatkozóan. A vizsgálat folyamatban volt, amikor a panaszos felvette a kapcsolatot az ombudsmannal.

3. 2020. február 26-án a Bizottság felkérte a panaszost, hogy 2020. március 27-ig töltse ki a kiválasztott uniós importőröknek küldött kérdőívet.

4. A Bizottság 2020. március 16-án közleményt^{tett közzé a Covid19-járványnak a dömpingellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról [3]} (a továbbiakban: a Covid19-közlemény). A Covid19-közlemény lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy meghosszabbítsa a kérdőívekre és egyéb információkérésekre való válaszadás határidejét, feltéve, hogy az ilyen meghosszabbítások nem veszélyeztetik a dömpingellenes vizsgálatok időben történő lezárását.

5. 2020. március 17-én a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy a Covid19-válság miatt függessze fel a dömpingellenes vizsgálatot. Amennyiben ez nem lenne lehetséges, a panaszos alternatívaként arra kérte a Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az információk Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozó határidőket. A panaszos a szóbeli meghallgatás elhalasztását is kérte.

6. 2020. március 23-án a panaszos arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az olasz kormány és Lombardia regionális közigazgatása (ahol a vállalat található) olyan közegészségügyi biztosítékokat vezetett be, amelyek befolyásolták a vállalat válaszadási képességét és érdekeit a dömpingellenes vizsgálatban^[4].

7. A Bizottság 2020. március 25-én válaszolt a panaszosnak, és kijelentette, hogy az alkalmazandó jog, a dömpingellenes alaprendelet^[5] nem teszi lehetővé számára a vizsgálatok felfüggesztését. Tekintettel azonban a kivételes körülményekre, és összhangban a Covid19-közleménysel, a Bizottság április 13-ig meghosszabbította a panaszos számára a kérdőív megválaszolását. Azt is megjegyezte, hogy a panaszos 2020. február 24-én már benyújtotta észrevételeit a „termékmeghatározás” kérdésével kapcsolatban. Ami ezt a kérdést illeti, a Bizottság kivételesen 2020. április 14-ig adott lehetőséget a panaszosnak arra, hogy további észrevételeket nyújtson be. A Bizottság azt is kijelentette, hogy elhalasztja a meghallgatást, és hogy a videokonferencia felhasználható a meghallgatáson való részvételre (a Covid19-helyzet alakulásától függően). Végezetül tájékoztatta a panaszost, hogy nem hosszabbíthat meg egy konkrét határidőt, nevezetesen a vizsgált termékek „rendes értékének” meghatározására vonatkozó észrevételek megtételére rendelkezésre álló határidőt.

8. 2020. március 27-én és április 6-án a panaszos megismételte arra irányuló kérelmét, hogy függesszék fel a dömpingellenes vizsgálatot, és amennyiben ez nem lehetséges, hosszabbítsák meg a határidőket valamennyi érdekelt fél számára.

9. A Bizottság 2020. április 8-án válaszolt a panaszosnak, megerősítve, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem teszi lehetővé a vizsgálatok felfüggesztését. Tekintettel a jogi korlátokra, a Bizottság azt is kijelentette, hogy (a már megadott meghosszabbított határidőkön túl) nem adhat további hosszabbítást a panaszosnak a kérdőív megválaszolására.

10. 2020. április 24-én a panaszos áttekintést küldött a Bizottságnak a Covid19-járvány olaszországi gazdasági hatásairól.

11. 2020. május 13-án a panaszos felkérte a kereskedelmi meghallgató tisztviselőt^[6], hogy avatkozzon be.

12. A meghallgató tisztviselő azt válaszolta, hogy a felvetett kérdések nem tartoznak a megbízatása körébe. Kijelentette különösen, hogy nincs felhatalmazása folyamatban lévő dömpingellenes vizsgálat felfüggesztésére vagy a Covid19-közlemény módosítására.

13. 2020. május 27-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

14. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azon aggályaival kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a dömpingellenes vizsgálat felfüggesztését és a határidők további meghosszabbítását.

15. 2020. július 17-én az ombudsman megosztotta a panaszossal az üggyel kapcsolatos előzetes véleményét. Az ombudsman 2020. szeptember 14-én kapta meg a panaszos előzetes véleményére vonatkozó észrevételeit.

Az ombudsman előzetes álláspontja

16. Az ombudsman tudatában van azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a Covid19-világjárvány által érintett személyek és vállalatok szembesülnek. Úgy véli, hogy a hatóságoknak – amennyiben jogilag és gyakorlatilag lehetséges – minden észszerű lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a személyeknek és a vállalkozásoknak ezekben a rendkívül nehéz időkben.

17. Az ombudsman tudatában van annak is, hogy a dömpingellenes vizsgálatok célja annak ellenőrzése, hogy a termékeket illegálisan dömpingelték-e az uniós piacon, és kárt okoznak-e az uniós iparnak (és ezáltal a munkahelyeknek és a megélhetésnek az EU-ban). E kihívásokkal teli időkben különösen fontos, hogy a Bizottság kellő gondossággal és kellő időben végezze el ezeket a vizsgálatokat.

A dömpingellenes vizsgálatok felfüggesztése

18. Előzetes álláspontjában az ombudsman megjegyezte, hogy a dömpingellenes eljárásokat a dömpingellenes alaprendelet szabályozza. A dömpingellenes alaprendelet nem tartalmaz jogalapot a vizsgálatok felfüggesztésére.

19. Ehelyett a dömpingellenes alaprendelet kimondja, hogy „avizsgálatot lehetőség szerint egy éven belül le kell zárni. Az ilyen vizsgálatokat minden esetben az eljárás megindításától számított 14 hónapon belül le kell zárni”(utólagos kiemelés). ^[7] Ezen túlmenően, ha ideiglenes vámokat kell kivetni, azokatlegkésőbbaz eljárás megindításától számított nyolc hónapon belül, »mindenesetben« ki kell vetni^[8].

20. A dömpingellenes vizsgálat lefolytatásához szükséges bizonyítékok összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az importőröknek. Az importőröknek legalább 30 napot kell biztosítani a válaszadásra. A 30 napos határidő a dömpingellenes rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint meghosszabbítható, „avizsgálat határidejének megfelelő figyelembevételével, feltéve, hogy a fél a különleges körülményeire tekintettel megfelelő indokot szolgáltat a meghosszabbításra”.

21. Összefoglalva, a dömpingellenes rendelet már rendelkezik olyan kivételes körülményekről, mint amilyen a Covid19-világjárvány, és lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ezzel összefüggésben meghosszabbítsa a határidőket. Az alkalmazandó jog azonban azt is kimondja, hogy az ilyen meghosszabbításoknak „kellőenfigyelembekell venniük” a vizsgálat lefolytatására és befejezésére vonatkozó határidőket.

A Bizottság megfelelő intézkedéseket fogadott-e el a Covid19-válságra válaszul a dömpingellenes eljárásokkal összefüggésben?

22. A Bizottság 2020. március 16-án közleményt tett közzé a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásairól (a továbbiakban: a Covid19-közlemény).  A Covid19-közlemény vonatkozó részeiben (kiemelés tőlem) a következő szerepel:

•  „A Covid19 által érintett területeken található exportáló gyártókra és egyéb felekre olyan biztonsági intézkedések vonatkozhatnak, amelyek megakadályozzák vagy korlátozzák őket abban, hogy hosszabb ideig üzleti tevékenységet folytassanak. Ez hatással lehet a felek azon képességére, hogy időben válaszoljanak a piacvédelmi vizsgálatok során küldött kérdőívekre és egyéb információkérésekre.
• „Mivel a Covid19-járvány olyan előre nem látható, vis maiornak minősülő esemény, amely valószínűleg akadályozza az érintett gazdasági szervezeteket az információk benyújtására vonatkozó határidők betartásában, hét nappal meghosszabbítható.”
• „A Covid19-járvány által különösen érintett régiókban található gazdasági szereplőkre további jelentős biztonsági intézkedések vonatkozhatnak, amelyek akadályozzák őket abban, hogy eleget tegyenek a Bizottság kéréseinek, például karanténidőszakok és/vagy kötelező gyárbezárások. Ilyen rendkívüli esetekben a Bizottság kivételesen dönthet úgy, hogy a határidőt a hétnapos időszakon túl meghosszabbítja.”
• „haezek a vis maior miatti hosszabb meghosszabbítások vagy további biztonsági intézkedések veszélyeztethetik a vizsgálat időben történő lezárását, a Bizottság elutasíthatja a meghosszabbítás iránti kérelmeket, vagy lerövidítheti a megadott határidőt.”

23. Az ombudsman megállapította, hogy a Covid19-közlemény összeegyezteti a „vismaiornak minősülő, előre nem látható esemény” érdekelt felekre gyakorolt hatásait azzal a jogi követelménnyel,hogy a dömpingellenes vizsgálatokat a vizsgálat megindításától számított 14 hónapon belül le kell zárni.

24. Előzetes álláspontja ezért az volt, hogy a Bizottság a Covid19-közlemény elfogadásával megfelelően reagált a Covid19-válság által támasztott sajátos kihívásokra.

25. Ami azt illeti, hogy a Bizottság ebben az esetben a Covid19-járvánnyal összhangban járt-e el, az ombudsman megjegyezte, hogy az értesítés hétnapos meghosszabbítást irányoz elő, és kivételesen lehetővé teszi a határidő hét napon túli meghosszabbítását „aCovid19-járvány által különösen érintett régiókban található gazdasági szereplők”esetében. A közlemény azt is kimondja, hogy „haezek a vis maior miatti hosszabb meghosszabbítások vagy további biztonsági intézkedések veszélyeztetnék a vizsgálat időben történő lezárását, a Bizottság elutasíthatja a meghosszabbítás iránti kérelmeket, vagy lerövidítheti az engedélyezett határidőt.”

26. A Bizottság 17 nappalmeghosszabbította a panaszos számára a kérdőív megválaszolását. A Bizottság elfogadta a panaszosnak a meghallgatás átütemezésére irányuló kérelmét is. 2020. április 8-án a Bizottság minden további meghosszabbítást elutasított. Ennek során kifejtette, hogy a dömpingellenes alaprendeletben meghatározott jogszabályi határidőkre tekintettel nem adhat további meghosszabbításokat.

27. Az ombudsman előzetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottság azon döntése, hogy a határidőt 17 nappal, tehát a szokásos hét napot meghaladóan meghosszabbítja, a következő okok miatt észszerű:

•  A panaszos a Covid19-járvány által különösen érintett régióban található gazdasági szereplő, ezért a rendes hét napot meghaladó meghosszabbításban kell részesülnie, amint ez ebben az esetben is történt.
•  Bár kétségtelen, hogy a szóban forgó vállalat nehézségekbe ütközött, a meghosszabbítás elegendő volt ahhoz, hogy a panaszos benyújthassa a kérdőívre adott válaszát.
•  A Bizottságot a dömpingellenes eljárásokban jogi határidők kötik. A Covid19-közlemény elismeri ezeket a jogszabályban előírt határidőket, és lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy elutasítsa a meghosszabbítás iránti kérelmeket azokban az esetekben, amikor az ilyen meghosszabbítások azzal a kockázattal járnának, hogy a Bizottság nem tartja be ezeket a jogszabályban előírt határidőket. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben bármely további meghosszabbítás veszélyeztetné a vizsgálat időben történő lezárását.

28. E megfontolások fényében az ombudsman arra az előzetes álláspontra jutott, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot, amikor úgy határozott, hogy nem függeszti fel a szóban forgó dömpingellenes vizsgálatot, és nem hosszabbítja meg tovább a kért információk benyújtására vonatkozó határidőket.

A panaszos észrevételei

29. Az ombudsman előzetes véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos főként az ombudsman azon megállapításával foglalkozott, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem tartalmaz jogalapot a vizsgálatok felfüggesztésére, és hogy a Bizottságnak a vizsgálat megindításától számított 14 hónapon belül le kell zárnia a vizsgálatokat. A panaszos három fő okból nem értett egyet az ombudsman álláspontjával.

30. Először is megállapította, hogy az, hogy a Bizottság vis maiorra tekintettel megtagadta a dömpingellenes vizsgálatok felfüggesztését, sérti az érdekelt felek alapvető jogait a dömpingellenes eljárásokban, különösen a meghallgatáshoz való jogot, a megfelelő ügyintézéshez való jogot, az egyenlőség elvét és az egészségvédelemhez való jogot. Ezeket az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája védi, amely felülírja a másodlagos uniós jogszabályokat, például a dömpingellenes alaprendeletet.

31. Másodszor, a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottság „jogalkotásieljárás lefolytatása nélkül”meghosszabbíthatja a dömpingellenes alaprendeletben szereplő határidőket. Ez egyértelműen kiderülne a közelmúltban elfogadott 202/1173 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletből, amely meghosszabbítja az előzetes tájékoztatási időszak időtartamát: „Azemlített felhatalmazáson alapuló jogi aktus egyértelmű bizonyíték arra, hogy a vonatkozó határidők meghosszabbítása nem akadályozná az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának szolgálatait.”

32. Végezetül a panaszos megjegyezte, hogy az uniós dömpingellenes alaprendelet szerinti határidők meghosszabbítása összeegyeztethető a Kereskedelmi Világszervezet dömpingellenes megállapodásával, amely előírja, hogy a vizsgálatok időtartama „legfeljebb18 hónap”.

33. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad 2020. február 14-én megindítania a vizsgálatot, tekintettel az akkori kínai Covid19-helyzetre.

Az ombudsman értékelése

A dömpingellenes vizsgálatok felfüggesztéséről

34. Észrevételeiben a panaszos nem vitatja, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem tartalmaz jogalapot a vizsgálatok felfüggesztésére. A panaszos azonban azt állítja, hogy a) ez a hiány sérti az alapvető jogokat, és b) a dömpingellenes alaprendeletben szereplő határidőket felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus elfogadásával meg lehetne változtatni.

Az alapvető jogok megsértése

35. A panaszos úgy véli, hogy megsértették a meghallgatáshoz való jogát, mivel nem hallgatták meg megfelelően egy őt hátrányosan érintő jogi aktussal kapcsolatban.

36. A meghallgatáshoz való jog olyan alapvető jog, amelyet minden személynek biztosítani kell minden őt hátrányosan érintő intézkedés meghozatala előtt^[9].

37. Az új dömpingellenes vizsgálat megindításáról szóló határozat nem minősül sérelmet okozó aktusnak, mivel a vizsgálat megindításának eredményeként nem vetnek ki dömpingellenes vámot.^[10] A vámokat csak a vizsgálat során (ideiglenes dömpingellenes vámok) vagy a vizsgálat végén (végleges dömpingellenes vámok) vetik ki. Az érdekelt feleknek csak az ilyen vámok kivetése tekintetében van joguk a meghallgatáshoz. Az előkészítő aktusok tekintetében formálisan nem rendelkeznek meghallgatáshoz való joggal.  A szóban forgó ügyben a panasz benyújtásakor nem vetettek ki ideiglenes vámot.^[11] Ezért korai lenne eldönteni, hogy tiszteletben tartották-e a panaszos meghallgatáshoz való jogát.

38. Az uniós importőröktől – például a kérdőíven keresztül – történő információkérés nem kapcsolódik a meghallgatáshoz való joghoz. A Bizottság nem „hallgatja meg” az érdekelt feleket. A kérdőív inkább a Bizottság által vállalt bizonyítékok összegyűjtésének részét képezi.

39. Mindemellett a megfelelő ügyintézés szempontjából fontos, hogy a Bizottság információgyűjtése hatékony és időszerű legyen. A Bizottságnak ezért törekednie kell arra, hogy kellő időben teljes körű és pontos információkat gyűjtsön. Ebben az összefüggésben az ombudsmannak meg kell vizsgálnia, hogy a panaszos számára észszerű időt biztosítottak-e a Bizottság információkéréseinek megválaszolására, tekintettel a Covid19-járvány idején Lombardia régióban fennálló helyzetre.

40. Amint azt az ombudsman előzetes véleményében megjegyezte, a Bizottság a Covid19-közlemény elfogadásával megfelelően reagált a Covid19-válság által a dömpingellenes eljárásokra jelentett sajátos kihívásokra. Az értesítés figyelembe veszi a „vismaiornak minősülő, előre nem látható esemény”által az érdekelt felekre gyakorolt hatásokat, ugyanakkor lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljesítse a dömpingellenes vizsgálatok megindításától számított 14 hónapon belüli lezárására vonatkozó jogi követelményt.

41. Az ombudsman az előzetes álláspontjában kifejtett okok miatt észszerűnek tartja továbbá, hogy a Bizottság a panaszos konkrét esetében alkalmazza a Covid19-közleményt. Nemcsak meghosszabbításra került sor, hanem a Bizottság további 17 napot is biztosított a panaszosnak, ami messze meghaladja a Covid19-járványról szóló értesítésben előirányzott szokásos hétnapos meghosszabbítást. A Bizottság abban is megállapodott, hogy elhalasztja a szóbeli meghallgatást, és kijelentette, hogy arra személyesen vagy videokonferencia útján is sor kerülhet (a Covid19-helyzet alakulásától függően). Ez egyszerre volt rugalmas és ésszerű.

A határidők módosítása felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén

42. A panaszos továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával meghosszabbíthatja a dömpingellenes alaprendeletben meghatározott határidőket.

43. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság csak akkor egészítheti ki vagy módosíthatja a jogszabályok nem alapvető fontosságú elemeit felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával, ha az ilyen felhatalmazás céljait, tartalmát, hatályát és időtartamát a jogalkotási aktus már kifejezetten meghatározza^[12].

44. A dömpingellenes alaprendelet nem hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vámok kivetésére vonatkozó határidők meghosszabbítása céljából.

45. Ezzel szemben a panaszos által említett példa arra vonatkozik, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el, amelyet a dömpingellenes alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése kifejezetten előirányoz^[13].

46. Ezért a panaszos érvei nem megalapozottak.

A dömpingellenes eljárásoknak a Covid19-cel kapcsolatos kínai helyzet ellenére történő megindításáról

47. A panaszos azzal érvel, hogy a Bizottságnak az akkori kínai Covid19-helyzet miatt 2020. február 14-én soha nem kellett volna megindítania a vizsgálatot.

48. Amint arra az ombudsman előzetes véleményében rámutatott, a Bizottságnak 45 napon belül eljárást kell indítania, ha az uniós gazdasági ágazat a dömpingellenes alaprendelet 5. cikkével összhangban panaszt nyújtott be, és „amennyibennyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához”.^[14] Ebben az esetben a Bizottság az uniós gazdasági ágazat panaszát követően indított eljárást. Ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak nem volt mérlegelési jogköre, hogy kezdeményezzen-e vagy sem, amint elegendő bizonyíték állt rendelkezésre a dömpingre és a kárra vonatkozóan.

49. A fent említettek szerint a dömpingellenes vizsgálatok célja annak ellenőrzése, hogy a termékeket illegálisan dömpingelték-e az uniós piacon, és kárt okoznak-e az uniós iparnak (és ezáltal a munkahelyeknek és a megélhetésnek az EU-ban). Ezért fontos, hogy a Bizottság kellő gondossággal és kellő időben végezze el ezeket a vizsgálatokat.

50. A panaszos észrevételeinek fenti elemzése fényében az ombudsman megerősíti előzetes álláspontját, miszerint a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot, amikor úgy határozott, hogy nem függeszti fel a szóban forgó dömpingellenes vizsgálatot, és nem hosszabbítja meg tovább a kért információk benyújtására vonatkozó határidőket.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

A Bizottság nem követett el hivatali visszásságot, amikor úgy határozott, hogy nem függeszti fel a szóban forgó dömpingellenes vizsgálatot, és nem hosszabbítja meg tovább a kért információk benyújtására vonatkozó határidőket.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

 

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2020. 20.

 

[1] Egy nem uniós vállalat akkor minősül „dömpingnek”, ha a termék „rendes értékénél” alacsonyabb áron exportál egy terméket az EU-ba. A „rendes érték” vagy a termék ára, amikor azt a nem uniós vállalat hazai piacán értékesítik, vagy az előállítási költségen és a nyereségen alapuló ár.

[2] Az alumínium „extrudálások” olyan formázott alumíniumok (csövek, rudak, rudak stb.), amelyeket nyersanyagként használnak fel például az építőiparban és a gyártásban.

[3] Elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2020.086.01.0006.01.ENG

[4] A panaszos azt állította, hogy gyárainak a Covid19-járvány miatti kijárási korlátozások miatt fel kellett hagyniuk a működéssel.

[5] (EU) 2016/1036 rendelet az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj

[6] A kereskedelmi meghallgató tisztviselő megkönnyíti az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai közötti kommunikációt a kereskedelmi eljárásokban, és – eljárási kérdésekben – közvetítést kínál az érdekelt felek és a Kereskedelmi Főigazgatóság között. Feladata az érdekelt felek eljárási jogai hatékony gyakorlásának biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy a kereskedelmi eljárásokat pártatlanul, tisztességesen és észszerű időn belül folytassák le.

[7] A dömpingellenes alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban.

[8] A dömpingellenes alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése.

[9] Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

[10] Az európai ombudsman határozata a dömpingellenes panasz eredeti változatához való hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadásáról szóló 231/2019/TE sz. ügyben: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/129552

[11] A panaszt 2020. május 27-én nyújtották be. A Bizottság az ideiglenes szakaszban (előzetes tájékoztatás) 2020. szeptember 22-én közzétette az információkat. A Bizottság 2020. október 12-én ideiglenes vámok kivetéséről szóló határozatot fogadott el.

[12] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke.

[13] Ez a rendelkezés a vonatkozó részében a következőket mondja ki: „ABizottság 2020. június 9-ig felülvizsgálja, hogy az előzetes tájékoztatási időszakban bekövetkezett-e a behozatal jelentős növekedése, és ha igen, az okozott-e további kárt az uniós gazdasági ágazatnak azon intézkedések ellenére, amelyeket a Bizottság a 14. cikk (5a) bekezdése és a 9. cikk (4) bekezdése alapján hozhatott volna. Különösen a 14. cikk (6) bekezdése alapján gyűjtött adatokra és a rendelkezésére álló releváns információkra támaszkodik. A Bizottság a 23a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az előzetes tájékoztatási időszak két hétre történő módosítása céljából abban az esetben, ha a behozatal jelentős növekedése további kárt okozott, és négy hétre történő módosítása céljából, ha nem ez a helyzet”(utólagos kiemelés).

[14] A dömpingellenes alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése.