A panasz előzményei

1. A panaszos holland állampolgár. 2016 elején kulcsfontosságú szakértőként ^[1] dolgozott a „Technikai segítségnyújtás a Natura 2000 követelményeinek végrehajtására szolgáló nemzeti természetvédelmi rendszer megerősítéséhez” elnevezésű, uniós finanszírozású törökországi projektben ^[2]. A projekt célja Törökország természetes élőhelyeinek és biológiai sokféleségének védelme és javítása volt ^[3]. A panaszos és családja Hollandiából Törökországba költözött, hogy teljesíthesse feladatát.

2. A panaszos szerint a projekt tervezése és pályáztatása során különösen ambiciózus volt. A 2015-ben megkezdett projekt végrehajtása azonban a törökországi politikai helyzet miatt nagy kihívást jelentett.

3. A panaszos 2017 nyarán hagyta el a projektet, mivel elégedetlen volt annak megvalósításával. 2017 májusában és júniusában nem kapott fizetést a projekttel kapcsolatos munkájáért.

4. 2018. október 11-én levelet írt az ankarai (Törökország) uniós küldöttségnek (a továbbiakban: a küldöttség). Panaszt nyújtott be továbbá a Bizottság Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságához (DG DEVCO). Ezekben a levelekben ismertette az általa azonosított hiányosságokat.

5. Mivel leveleire nem kapott érdemi választ, 2019 februárjában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal a kéréssel, hogy a Bizottság válaszoljon a panaszos leveleire annak érdekében, hogy egyrészt foglalkozzon a projekt hibás végrehajtásával kapcsolatos állításaival, másrészt kifejtse, hogy ez segíthet-e neki a ki nem fizetett díjazásával kapcsolatos ügy megoldásában.

7. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság által a panaszosnak adott válasz másolatát, majd ezt követően a panaszosnak a Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeit.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. A panaszos szerint elfogadhatatlan, hogy jelentős uniós forrásokat folyósítanak, miközben a Bizottság nem rendelkezik olyan mechanizmussal, amely garantálná azok hatékony és eredményes felhasználását. Véleménye szerint ez három kapcsolódó kérdéshez vezet: i. a projektek nem megfelelő eredményeket hoznak; ii. a pénzeszközök elpazarolódnak, és iii. az uniós polgárok, mint ő maga, elhagyják hazájukat, hogy segítsék e projektek végrehajtását, de támogatási mechanizmus hiányában hátrányt szenvedhetnek. Az ő esetében az illetékes török minisztérium megtagadta az utolsó két munkaidő-kimutatási lap aláírását, ezért 2017 májusára és júniusára nem kapott fizetést.

9. A panaszos azt állítja, hogy többször is megpróbált kapcsolatba lépni a projektgazdákkal, az ankarai projektirányítási csoporttal és az EU törökországi küldöttségével, de eredménytelenül.

10. A Bizottság a maga részéről azt állítja, hogy a projektért felelős török hatóságokat bízták meg az uniós források „közvetett kezelésével”^[4]. Így teljes felelősséget vállalnak intézkedéseikért, és ezekért az intézkedésekért a Bizottság felé elszámoltathatók minden későbbi ellenőrzés vagy egyéb vizsgálat során, amelyre sor kerülhet.

11. A Bizottság kijelenti továbbá, hogy olyan mechanizmusokat hozott létre, amelyek biztosítják a közvetett irányítású, az uniós költségvetésre nézve a lehető legkisebb kockázatot jelentő uniós finanszírozású projektek hatékony és eredményes végrehajtását és megfelelő nyomon követését. Ezek a mechanizmusok a következőket foglalják magukban: az uniós támogatás kedvezményezett országokban történő végrehajtására létrehozott nemzeti rendszerek kialakításának és megbízhatóságának nyomon követése és felülvizsgálata; a programok felügyelete, nyomon követése, értékelése és nyomon követése, például helyszíni ellenőrzések, ágazati és programszintű monitoringbizottságok, valamint az ellenőrzések alapos nyomon követése révén; projektekből vett minta ellenőrzése.

12. Ebben az esetben a küldöttség azonnal intézkedett a panaszos aggályainak eloszlatása érdekében. Levelet küldött az ajánlatkérő szervnek, hogy kivizsgálja a felmerült kérdéseket, és korrekciós intézkedéseket javasoljon. Felkérte továbbá az ajánlatkérő szervet, hogy rendszeresen frissítse a végrehajtást, és szigorú nyomon követést végzett.

13. A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy nem felelős a projekt keretében kötött egyedi szerződések napi szintű kezeléséért. Nem részese az illetékes török hatóság, azaz a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Osztály és a „vállalkozó”^[5] között létrejött szerződésnek. A szerződő fél által alkalmazott szakértők egyikével sem áll szerződéses kapcsolatban. Következésképpen a Bizottság nem avatkozhat be az e felek között felmerülő jogvitákba.

14. A Bizottság ezért azt tanácsolta a panaszosnak, hogy vegye fel a kapcsolatot az őt közvetlenül foglalkoztató vállalkozóval. Ezzel párhuzamosan a Bizottság közölte, hogy tájékoztatni fogja a CFCU-t a panaszos e-mailjeiben felvetett aggályokról.

Az ombudsman értékelése

15. Sajnálatos, hogy sem a DG DEVCO, sem a küldöttség nem válaszolt a panaszosnak a projekt végrehajtásának állítólagos hiányosságait felvető leveleire, mielőtt az ombudsmanhoz fordult volna.

16. Mindemellett az ombudsman meggyőződött arról, hogy a panaszosnak adott válaszában a Bizottság az általa felvetett valamennyi kérdéssel foglalkozott. A Bizottság válasza észszerű és átfogó. Úgy tűnik, hogy maga a panaszos is észszerűnek tartja a Bizottság álláspontját.

17. A Bizottság válaszában egyértelműen kifejti, hogy a közvetett irányítású uniós finanszírozású projekteket hogyan hajtják végre, és konkrétan kifejti, hogy milyen mechanizmusokkal rendelkezik az uniós források hatékony nyomon követésének biztosítására. Ismerteti továbbá azt a konkrét intézkedést, amelyet a panaszos e projekt végrehajtásával kapcsolatos aggályainak eloszlatása érdekében hozott.

18.  Ami a panaszos ki nem fizetett díjazását illeti, a Bizottság megpróbált segítséget nyújtani azáltal, hogy azt tanácsolta a panaszosnak, hogy vegye fel a kapcsolatot az őt alkalmazó vállalkozóval. Ezzel párhuzamosan a Bizottság közölte, hogy tájékoztatni fogja az illetékes török hatóságot az ügyről. Sajnálatos módon a Bizottság e tekintetben nem tud több segítséget nyújtani a panaszosnak, de a projektre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.

19. A fentiek alapján az ombudsman megállapítja, hogy ebben az ügyben nem történt hivatali visszásság.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2019. 09. 26.

[1] fő szakértő: Szisztematikus természetvédelmi tervezés és Natura 2000 (csoportvezető-helyettes).

[2] Projekt azonosító száma: EuropeAid/134319/IH/SER/TR

[3] Törökország volt a „kedvezményezett ország”, a projekt kedvezményezettje pedig a török Erdészeti és Vízügyi Minisztérium volt.

[4] A szóban forgó projektet a „Kedvezményezett országokkal folytatott közvetett irányítás” (IMBC) üzemmód keretében irányítják (lásd az EU külső tevékenységeire vonatkozó szerződéses eljárásokról szóló gyakorlati útmutató (PRAG) (2018. évi változat) 2.2. szakaszát). A Bizottság különösen a 2.2.4. szakaszra hivatkozik, amely kimondja, hogy a Bizottság szerepe és az ezt követő beavatkozása ezen irányítási mód keretében „annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy teljesülnek-e az uniós finanszírozás feltételei. Ennek a beavatkozásnak semmi esetre sem célja, hogy veszélyeztesse azt az elvet, amely szerint ezeket a szerződéseket a nemzeti jogszabályok alapján dolgozzák ki, és kizárólag a partnerország ajánlatkérő szerve köti meg ”.

[5] A CFCU ezt a szervezetet választotta a projekt végrehajtásához szükséges konkrét eredmények elérésére, például a törökországi Natura 2000 területek kijelölésére szolgáló technikai struktúra létrehozására.