A panasz előzményei

1. A panaszos, egy libanoni egyesület[1], támogatást kapott az Európai Unió libanoni küldöttségétől (a továbbiakban: a küldöttség) egy kulturális tevékenységekre vonatkozó projekthez[2].

2. A projekt végrehajtásátkövetően a küldöttség utólagosan ellenőrizte az egyesület kiadásait[3]. Mint kiderült, az egyesület közbeszerzési eljárás keretében felvette elnökét és feleségét projektmenedzserként, illetve pénzügyi menedzserként. A küldöttség úgy ítélte meg, hogy ez nincs összhangban a támogatási megállapodással, és úgy határozott, hogy visszafizetteti a pénzeszközök egy részét.

3. A panaszos nem értett egyet ezzel a határozattal, és 2018. március 27-én az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

4. Az ombudsman vizsgálatot indított a küldöttségnek a pénzeszközök visszafizettetésére vonatkozó döntésének méltányosságára vonatkozóan.

Az ombudsmanhoz benyújtott érvek

5. A küldöttség a szóban forgó pénzeszközök visszafizettetésére vonatkozó határozatát a közbeszerzési eljárásban részt vevő értékelő bizottság függetlenségének hiányára alapozta. Azzal érvelt, hogy az értékelő bizottság elnöke az egyesület kincstárnoka, aki válaszolt az elnöknek. Ami az elnök feleségét illeti, a küldöttség megjegyzi, hogy az elnök családtagja, és kijelentette, hogy önéletrajza nem mutatott „pénzügyi tapasztalatot”.

6. A panaszos azt állította, hogy a küldöttségnek tudomása volt az elnök és felesége által a projekt végrehajtása során betöltött tisztségekről. Ezenkívül az elnök és felesége ugyanazokat a pozíciókat töltötte be a korábbi uniós finanszírozású projektekben. Ha a küldöttség úgy ítélte volna meg, hogy összeférhetetlenség áll fenn, a projekt végrehajtása során, nem azután kellett volna foglalkoznia a kérdéssel.

7. A panaszos kijelentette, hogy a kincstárnok szabadon kifogásolhat minden olyan műveletet, amely nem felel meg az etikai szabályoknak és az alkalmazandó eljárásoknak. Hozzátette, hogy az egyesület szabályzata nem tiltja az igazgatósági tagok és/vagy családtagok felvételét az egyesület által végrehajtott projektekbe. Mindenesetre a küldöttségnek nem volt bizonyítéka arra, hogy az elnök „elnöki befolyását” használta volna a közbeszerzési eljárás eredményének megváltoztatására.

Az ombudsman értékelése

8. A támogatási megállapodás közbeszerzési szabályaiszerint a Bizottság „utólagosan ellenőrzi, hogy a kedvezményezett betartja-e a szabályokat”[4]. E szabályok be nem tartása miatt a kapcsolódó kiadások nem támogathatók. E szabályok egyike az, hogy a támogatás kedvezményezettjének minden szükséges intézkedést meg kell tennie az összeférhetetlenség megelőzése érdekében[5], beleértve a közbeszerzési eljárásokat is[6].

9. Összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az egyén abban a helyzetben van, hogy szakmai vagy hivatalos képességeit személyes vagy vállalati haszonra használja ki[7]. Így nem szükséges, hogy az egyén ténylegesen befolyást gyakoroljon ahhoz, hogy összeférhetetlenségben legyen.

10. Ebben az esetben a panaszos nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy kincstárnoka a társulás elnöke által gyakorolt indokolatlan nyomástól mentesen eljárhatna az értékelő bizottság elnökeként. Ilyen bizonyítékok hiányában az a tény, hogy a kincstárnok alárendelt pozícióban volt az egyesület elnökének, elegendő ahhoz, hogy megkérdőjelezze a többi jelölttel szembeni tisztességes és egyenlő bánásmódot.

11. Ezenkívül a panaszos nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy tájékoztatta volna a küldöttséget arról a szándékáról, hogy közbeszerzési eljárás keretében fel kívánja venni elnökét és feleségét. Bár a projektjavaslat megemlítette, hogy az elnök korábbi tapasztalataira volt szükség a projekthez, nem utalt arra a lehetőségre, hogy ezeket a feladatokat alvállalkozásba adja az elnöknek és feleségének.

12. Még ha a küldöttség tudott volna is az elnök és felesége által a projekt végrehajtása során betöltött tisztségekről, ez nem adott volna jogos bizalmat a panaszosnak abban, hogy kinevezése összhangban van a támogatási megállapodással. A jogos bizalom fennállásához három kumulatív feltételnek kell teljesülnie. Először is, a felhatalmazott és megbízható forrásnak pontos, feltétel nélküli és következetes biztosítékokat kell nyújtania. Másodszor, az ilyen biztosítékoknak meg kell felelniük az alkalmazandó szabályoknak. Harmadszor, e biztosítékoknak olyannak kell lenniük, hogy jogos bizalmat keltsenek abban a személyben, akinek címzettjük[8].

13. Semmi nem utal arra, hogy a küldöttség pontos, feltétel nélküli és következetes biztosítékokat adott volna a panaszosnak a két érintett személy közbeszerzési eljárás útján történő kiválasztására vonatkozóan[9]. Az ilyen biztosítékok nem feleltek volna meg az alkalmazandó szabályoknak sem; amint azt a küldöttség által végzett utólagos ellenőrzés kimutatta, komoly aggályok merültek fel az értékelő bizottság függetlenségével kapcsolatban.

14. Mindezek alapján az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy ebben az ügyben nem történt hivatali visszásság.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman a következő megállapítással zárja le az ügyet:

Az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot az Európai Unió libanoni küldöttsége részéről.

A panaszost és a küldöttséget tájékoztatják erről a döntésről.

Lambros Papadias

Vizsgálatvezető – 3. egység

Strasbourg, 2019. 07. 23.

[1] Az ombudsman úgy döntött, hogy ezt a vizsgálatot saját kezdeményezésére folytatja le, mivel a panaszosnak nincs létesítő okirat szerinti székhelye valamely uniós országban, és képviselői nem uniós polgárok vagy lakosok (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke).

[2] EuropeAid/136–940DD/ACT/LB, elérhető a következő címen: http://eeas.europa.eu/archives/delegations/lebanon/documents/related_links/20150519_2_en.pdf.

[3] Az utólagos ellenőrzések a műveletek véglegesítését követő ellenőrzések.

[4] A támogatási megállapodás IV. mellékletének 1. cikke. A támogatási megállapodás mintája és mellékletei a következő címen találhatók: http://ec.europa.eu/europeaid/prag/document.do?nodeNumber=6.11.

[5] A támogatási megállapodás II. mellékletének „Általános feltételek” 4. cikkének (1) bekezdése.

[6] A támogatási megállapodás IV. mellékletének 1. cikke.

[7] Megvesztegetés a közbeszerzésben: Módszerek, szereplők és ellenintézkedések, OECD, 2007, Párizs.

[8] Lásd a Törvényszék T-617/17. sz., Vialto Consulting kontra Bizottság ügyben 2019. június 26-án hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2019:446) 114. pontját. Elérhető a következő internetcímen: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=215507&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=3186750  

[9] A panaszos azzal érvelt, hogy az elnök két találkozón vett részt a küldöttséggel projektmenedzserként. Még ha ez így lenne is, ez nem bizonyíthatja a küldöttség „pontos, feltétel nélküli és következetes” biztosítékait a panaszos közbeszerzési eljárás keretében projektmenedzserként történő kiválasztására vonatkozóan.