A vizsgálat háttere

1. A 2010/64/EU irányelv (a továbbiakban: az irányelv) szabályokat állapít meg a büntetőeljárások és az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárások során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogra vonatkozóan [1]. Az irányelv előírta az uniós tagállamok számára, hogy 2013. október 27-ig léptessék hatályba azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvet nemzeti jogrendszerükbe átültessék.

2. Az irányelv kimondja, hogy „az Európai Bizottság 2014. október 27-ig – szükség esetén jogalkotási javaslatok kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket”[2].

3. Az ombudsman vizsgálatot indított a 969/2017/LM sz. panasz ügyében, amely arra vonatkozott, hogy a Bizottság nem nyújtotta be a jelentést a jogszabályban előírt határidőn belül. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság 2014. október 27-ig köteles jelentést benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg az irányelvnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

4. Az ombudsman 969/2017/LM sz. panaszra vonatkozó vizsgálatával összefüggésben a Bizottság azzal érvelt, hogy a jelentés elkészítése előtt a tagállamoknak át kellett volna ültetniük az irányelvet a nemzeti jogba. A Bizottság fő prioritása annak biztosítása volt, hogy valamennyi tagállam átültesse az irányelv követelményeit a nemzeti jogba annak érdekében, hogy az irányelvben meghatározott jogok hatékony védelemben részesüljenek az Európai Unió egész területén. Az átültetési időszak lejártáig (2013. október 27.) 16 tagállam nem értesítette a Bizottságot az átültetési intézkedésekről. A Bizottság ezért 2013 novemberében kötelezettségszegési eljárást indított e 16 tagállammal szemben az átültető intézkedések bejelentésének elmulasztása vagy részleges bejelentése miatt.

5. 2017 szeptemberében, amikor a Bizottság válaszolt az ombudsman 969/2017/LM sz. panaszra vonatkozó vizsgálatára, valamennyi tagállam közölte az irányelvet átültető nemzeti intézkedéseit. A Bizottság kijelentette, hogy így képes értékelni, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg az irányelvnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottság ezért elkészítette a jelentést, amelyet a nemzeti intézkedések megfelelőségértékelésének véglegesítését követően, legkésőbb 2018 elején tesznek közzé.

6. 2018 márciusában, amikor az ombudsman közzétette a 969/2017/LM ügyben hozott határozatát [3], a Bizottság már több mint három év késéssel nyújtotta be a jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ombudsman úgy vélte, hogy a Bizottság „a 12 hónapos határidőn belül időközi jelentést nyújthatott volna be, amely egyszerűen közölte volna a jelentés időpontjában fennálló álláspontját”. Megállapította azonban, hogy „a Bizottság nem sértette meg szándékosan a 2014. október 27-ig történő jelentéstételre vonatkozó jogszabályi kötelezettségét. Úgy tűnik, hogy a Bizottság az összes tagállamra kiterjedő átfogó megfelelőségértékelés elkészítésének lényegi kérdésére összpontosított. Ugyanakkor a Bizottság elszalasztotta a lehetőséget annak bizonyítására, hogy tiszteletben tartja az adott irányelv által ráruházott kötelezettségeket. Mindazonáltal és az adott körülmények között az ombudsman nem állapítja meg, hogy a Bizottság mulasztása hivatali visszásságnak minősült volna. Az ombudsman minden körülmények között arra a következtetésre jut, hogy a panasszal kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.” Az ombudsman tudomásul vette továbbá a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a jelentést „legkésőbb 2018 elején” benyújtja. Mivel 2018-ban három hónap telt el, az ombudsman bízott abban, hogy a Bizottság valóban további késedelem nélkül benyújtja a jelentést.

7. 2018 márciusában a 969/2017/LM ügyben a panaszos felvette a kapcsolatot az ombudsmannal az ügy nyomon követése érdekében, mivel még nem tettek közzé jelentést.

A vizsgálat

8. 2018. október 9-én az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság továbbra sem nyújtotta be a szóban forgó jelentést. A vizsgálat során az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy tisztázza a további késedelem okait.

9. 2018. november 14-i válaszában a Bizottság megismételte, hogy a jelentés elkészítéséhez egyrészt az irányelv valamennyi tagállam általi átültetésére, másrészt az irányelvet átültető valamennyi nemzeti intézkedés teljességének és megfelelőségének alapos értékelésére van szükség.

10. A Bizottság megjegyezte, hogy egyes tagállamok késedelmesen ültették át az irányelvet, ami késleltette az átfogó értékelési folyamatot. A Bizottság csak 2018 januárjában tudta lezárni az e tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárást, miután értékelte a nemzeti intézkedéseket.

11. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy e jelentés benyújtásának további késedelmét nemcsak a 27 tagállam által közölt valamennyi jogalkotási intézkedés teljessége, hanem megfelelősége értékelésének összetettsége is okozza [4]. A Bizottság kijelentette, hogy elkészült a jelentéstervezet, és a végleges jelentést 2018 vége előtt be kívánja nyújtani a Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az ombudsman értékelése

12. A fent ismertetett további késedelem ellentétes a Bizottság azon kötelezettségvállalásával, hogy legkésőbb 2018 elején jelentést nyújt be.

13. A tagállamok irányelveket átültető intézkedései teljességének és megfelelőségének értékelése – figyelembe véve az egyes nemzeti jogrendszerek sajátosságait – elkerülhetetlenül összetett feladat. Mindazonáltal a Bizottságnak a jelentés Parlamenthez és Tanácshoz történő benyújtásának további késedelmére vonatkozó magyarázata nem ad választ arra az észszerű feltételezésre, hogy a jelentés benyújtására vonatkozó határidő meghatározásakor a jogalkotó ezt az összetett feladatot össze kívánta egyeztetni azzal a kívánságával, hogy folyamatosan tájékoztassák az átültetés adott időpontban fennálló helyzetéről.

14. A Bizottság eleget tehetett volna jelentéstételi kötelezettségének azáltal, hogy a 12 hónapos határidőn belül időközi jelentést nyújt be, amelyben számba veszi a jelentés időpontjában fennálló helyzetet. Ez nem akadályozta volna meg a Bizottságot abban, hogy a későbbiekben teljes zárójelentést tegyen közzé az irányelv tagállami átültető intézkedéseinek teljességéről és megfelelőségéről.

15. A fentiek alapján és tekintettel a jelentés benyújtása során felmerült további késedelemre, a Bizottság hivatali visszásságot követ el. Ezen a ponton az ombudsman nem tartja helyénvalónak, hogy ennek megfelelő ajánlást tegyen a Bizottságnak. 

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Európai Bizottság hivatali visszásságot követ el, mivel még nem nyújtotta be a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU irányelvben előírt, 2014. október 27-én esedékes jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A 969/2017/LM ügyben az Európai Bizottságot és a panaszost tájékoztatni fogjuk erről a határozatról.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2018. 12. 10.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.).

[2] A 2010/64/EU irányelv 10. cikke.

[3] https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/91729

[4] Az irányelv Dániára nem alkalmazandó.