Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Keresés a vizsgálatok között

Ügy
Időszak
Kulcsszó
Vagy próbálkozzon régi kulcsszavakkal (2016 előttiekkel)

1 - 20 az 206 találatból

Decision on the European Commission’s decision to recover grants paid under EU funded projects carried out by a national police authority (case 1733/2020/LM)

Hétfő | 11 október 2021

The complainant, a national police force, received two grants from the European Commission for projects to fight transnational crime, which it carried out successfully. Following audits of the projects, the Commission found that a big part of the costs were ineligible mainly due to the lack of supporting documents. The Commission therefore decided to recover a considerable part of the grants. The complainant turned to the Ombudsman arguing that the decision was disproportionate and that the Commission had not shown flexibility. The complainant considered that the Commission should have allowed it more time to send additional supporting documents and that it should have done another audit.

The Ombudsman found that it was reasonable for the Commission to conclude that the complainant had violated its contractual obligations under the ‘grant agreement’. The Commission had acted in accordance with EU financial rules and given the complainant ample opportunity to provide comments and submit additional supporting documents as proof of the costs it claimed. The Commission had also shown flexibility by agreeing to review supporting documents submitted late. The Ombudsman thus closed the inquiry with a finding of no maladministration.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) alapvető jogok állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszkezelési mechanizmusára és az alapjogi tisztviselő szerepére vonatkozó OI/5/2020/MHZ sz. ügyben hozott határozat

Kedd | 15 június 2021

Az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított annak feltárására, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hogyan kezeli a „panaszkezelési mechanizmusán” keresztül az alapvető jogok állítólagos megsértésének eseteit, és azért, hogy ezzel összefüggésben foglalkozzon a Frontex alapjogi tisztviselőjének szerepével és függetlenségével.

Egy korábbi vizsgálat keretében az ombudsman független mechanizmus létrehozását javasolta a Frontex műveleteivel kapcsolatos panaszok kezelésére. A panaszkezelési mechanizmust az uniós jogalkotók jóváhagyták, így az 2016-ban működésbe lépett.

A Frontex a panaszkezelési mechanizmuson keresztül foglalkozik azoknak az egyéneknek a panaszaival, akik úgy érzik, hogy a Frontex műveletei során alapvető jogaik sérültek. Az alapjogi tisztviselő feladata a Frontex személyzetének cselekedeteivel kapcsolatos panaszok közvetlen kezelése, és annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok megfelelően foglalkozzanak a Frontex műveleteiben részt vevő nemzeti hatóságok személyzetével kapcsolatos panaszokkal.

Ez a vizsgálat annak értékelését célozta, hogy a Frontex hogyan hajtotta végre a panaszkezelési mechanizmussal és az alapjogi tisztviselővel kapcsolatos, 2019 novemberében hatályba lépett új szabályokat. Értékelni kívánta emellett a panaszkezelési mechanizmus átfogó eredményességét, a közvélemény alapvető jogok Frontex-műveletek során való megsértésével kapcsolatos aggályainak kontextusában.

Létrehozása óta a panaszkezelési mechanizmus nagyon kevés panasszal foglalkozott, és még nem érkezett panasz a Frontex személyzetének cselekedeteivel kapcsolatban. 2016 és 2021 januárja között az alapjogi tisztviselőhöz 69 panasz érkezett, ezek közül 22 volt elfogadható. Mivel a műveletekben különböző szervektől érkező, különböző hatóságok felé felelősséggel tartozó személyzet vesz részt, a lehetséges panaszosok számára nehéz lehet az állítólagos elkövetők meghatározása, és annak megértése, hogy hogyan és kinek jelenthetik az állítólagos jogsértéseket, és hogyan kérhetnek jogorvoslatot a megfelelő csatornákon keresztül.

Ebben a vizsgálatban az ombudsman a panaszkezelési mechanizmus által kezelt panaszokat is áttekintette, és több lehetséges hiányosságot azonosított be, amelyek megnehezíthetik az egyének számára, hogy jelentsék az alapvető jogok állítólagos megsértését, és jogorvoslat iránt folyamodjanak. Az ombudsman vizsgálata emellett feltárta, hogy a Frontex késedelemmel hajtotta végre a panaszkezelési mechanizmussal és az alapjogi tisztviselővel kapcsolatos új kötelezettségeit.

A vizsgálat alapján az ombudsman javító szándékú javaslatokat tesz a Frontexnek abból a célból, hogy az alapvető jogok megsértésének potenciális áldozatai számára hozzáférhetőbbé váljon a panaszkezelési mechanizmus, és hogy erősödjön a Frontex műveleteinek és a műveletek összes résztvevőjének elszámoltathatósága. Ezek magukban foglalnak arra vonatkozó javaslatokat, hogy az alapvető jogok megsértésének potenciális áldozatai számára hogyan válhatna könnyebbé a jogorvoslati lehetőségekről való tájékozódás, és az incidensek jelentése, valamint arra irányuló javaslatokat, hogy hogyan lehetne javítani a panaszok kezelését és nyomon követését.

 

Az egy adatelemző platformot biztosító két vállalkozással folytatott kommunikációjával kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) általi megtagadására vonatkozó 320/2021/DDJ és 599/2021/DDJ sz. ügyekben hozott határozat

Hétfő | 14 június 2021

Az ügyek az Europol és az ügynökség számára egy adatelemző platformot biztosító két vállalkozás közötti szerződéses kapcsolatokat és kommunikációt részletező dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti két kérelmet érintettek. Az Europol az első kérelemben meghatározott dokumentumok többsége esetén elutasította a részleges vagy a teljes nyilvános hozzáférést, főként arra hivatkozva, hogy a közzététel a közbiztonság tekintetében aláásná a közérdek védelmét. Az Europol elutasította a második kérelemben meghatározott összes dokumentumhoz való nyilvános hozzáférést a közbiztonság és saját belső döntéshozatali folyamatának védelme érdekében.

A kért dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman úgy vélte, hogy a bennük foglalt információk többsége – amennyiben közzéteszik – valószínűleg aláásná a közbiztonság tekintetében a közérdek védelmét. Az ombudsman úgy vélte, hogy nincs elég indok arra, hogy folytassa a vizsgálatát azon nagyon kevés információ tekintetében, amelyet ez a kivétel nem fedett le.

Bár az ombudsman számos hiányosságot feltárt az ügy Europol általi kezelése tekintetében, összességében arra a következtetésre jutott, hogy az Europol nem követett el hivatali visszásságot, amikor megtagadta a kérdéses dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést.

Decision in case 964/2020/JN on how the European Commission evaluated a tender in a public procurement procedure for the translation of a report on the judicial reform in Cyprus

Kedd | 11 május 2021

The case concerned the European Commission´s decision to reject a tender in a public procurement procedure for the translation of a report on the judicial reform in Cyprus. The complainant considered that the Commission had been wrong in rejecting his tender because it considered he did not meet the specifications for the required experience. In the complainant’s view, the Commission should have asked him for clarifications.

The Ombudsman found that the Commission acted reasonably, and closed the inquiry finding no maladministration. She trusts that, going forward, the Commission will ensure that unsuccessful tenderers receive an adequate explanation of the reasons why their tender has been rejected, without having to ask for clarification.

Decision in case 380/2020/VB on alleged irregularities in the selection procedure for the European prosecutor of one EU Member State

Szerda | 28 április 2021

The case concerned the selection procedure for appointing a European prosecutor, part of the ‘College’ of the European Public Prosecutor’s Office (EPPO). The complainant is an unsuccessful candidate, who considered that there were irregularities in the selection procedure and the ad hoc ‘selection panel’s’ opinion to exclude his candidature for the position. In addition, the complainant did not receive a reply to concerns he raised.

In the course of the inquiry, the Ombudsman’s inquiry team took the view that there was a lack of clarity around possible review procedures and made a proposal for a solution and a suggestion for improvement to the Council of the EU. The Council rejected the proposals.

The selection procedure for the posts of European prosecutors lacks any mechanism providing for acts or omissions of the selection panel to be reviewed. There is clearly an accountability vacuum and the Council has missed an opportunity to enhance public trust in and the legitimacy of the selection procedure for these important posts. The solution proposal and suggestion for improvement would have helped address these shortcomings.

As the selection panel is not an EU body, which can be subject to an inquiry of the Ombudsman, and both the Council and Commission have refused to take responsibility for the actions of the panel, the Ombudsman considers that no further inquiries are justified and closes the case.