A panasz előzményei

1. 2008. szeptember 5-én Ausztria értesítette a Bizottságot (N 446/2008) új jogszabályáról, a zöld villamos energiáról szóló törvényről (a továbbiakban: a törvény). A törvény egy korábbi törvény helyébe lépett, amelyet a Bizottság 2006. július 4-én hagyott jóvá. A törvény módosított rendelkezéseket tartalmazott a megújuló energia termelőinek nyújtott támogatásra, valamint a nagy villamosenergia-fogyasztóknak nyújtott új támogatásokra vonatkozóan.

2. A Bizottság 2009. július 22-én értesítette Ausztriát arról a határozatáról (C24/2009), hogy az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése alapján hivatalos vizsgálati eljárást indít a törvénnyel kapcsolatban [1]. Ausztria felkérést kapott észrevételei megtételére. 2009. szeptember 11-én a Bizottság a Hivatalos Lapban (HL C 217., 2009. szeptember 11.) szintén felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére.

3. 2010. február 4-én a panaszos az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet [2] (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) alapján dokumentumokhoz való hozzáférést kért a Bizottságnak a törvénnyel kapcsolatos, állami támogatásokra vonatkozó vizsgálat megindításáról szóló határozatával összefüggésben. Hozzáférést kért i. az osztrák hatóságok által a Bizottsághoz benyújtott valamennyi olyan dokumentumhoz, amely tartalmazta az osztrák kormány álláspontját a villamos energia nagy kedvezményezettjeinek nyújtott állami támogatásról, valamint ii. a harmadik felek által a Bizottsághoz benyújtott valamennyi dokumentumhoz, valamint azok észrevételeihez. Kérelmét ugyanezen a napon iktatták, és a Versenypolitikai Főigazgatósághoz (a továbbiakban: Versenypolitikai Főigazgatóság) utalták.

4. 2010. február 25-én kérelmét a Versenypolitikai Főigazgatóság főigazgatója az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében (a vizsgálatok céljának védelme)[3] előírt kivétel alapján elutasította.

5. 2010. március 9-én a panaszos megerősítő kérelmet nyújtott be a főtitkárhoz. 2010. április 28-i határozatában a főtitkár ismertette a panaszos megerősítő kérelmének elutasítására vonatkozó indokokat.

6. A Bizottság először a hozzáférés iránti kérelem ténybeli és jogi hátterére hivatkozott, és hangsúlyozta, hogy vizsgálata még folyamatban van.

7. A Bizottság ezt követően négy olyan dokumentumot azonosított, amelyekhez hozzáférést kért: i. az osztrák hatóságok álláspontjáról szóló, 2009. október 8-i dokumentum; ii. 2009. december 22-i dokumentum az osztrák hatóságok álláspontjáról; iii. a fő eljárás megindításáról szóló, 2009. október 7-i nyilatkozat és iv. a 2009. november 26-i kiegészítő nyilatkozat.

8. A Bizottság kijelentette, hogy a panaszos kérelmét az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése (a vizsgálatok céljának védelme) és az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése (a Bizottság döntéshozatali eljárásának védelme) [4] alapján elutasították.

9. Ami a vizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivételre való hivatkozást illeti, a Bizottság előadta, hogy az Ausztriával szembeni vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a törvény előnyben részesíti-e a nagy villamosenergia-termelőket, és így sérti-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot. Miután a Bizottságot tájékoztatták Ausztria és más érdekelt felek álláspontjáról (amelyet a kérelem tárgyát képező dokumentumok ismertetnek), a Bizottság értékelte a törvényt annak érdekében, hogy a 659/1999/EK rendelet [5] 4. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdése alapján határozatot hozzon. Ebben a szakaszban a Bizottság nem láthatta előre, hogy mely kérdések képezik majd az Ausztriával folytatandó jövőbeli tárgyalások tárgyát, és az EUMSZ 108. cikk és a 659/1999 rendelet 5. cikke értelmében a Bizottságnak és Ausztriának együtt kellett működnie, és így bizalmi légkörben kellett tárgyalnia. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tétele minden bizonnyal megtörte volna ezt a bizalmat, és sértette volna a Bizottság vizsgálatának célját. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy az EUMSZ 108. cikke alapján lefolytatott vizsgálatok összehasonlíthatók az EUMSZ 258. cikke alapján lefolytatott kötelezettségszegési vizsgálatokkal. E tekintetben a Bizottság a Petrie-ügyben hozott ítéletre [6] hivatkozott, amely véleménye szerint analógia útján alkalmazható az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférésre.

10. Ami azt a kivételt illeti, amelyre a döntéshozatali eljárásának védelmével kapcsolatban támaszkodott („amennyiben a határozatot nem hozták meg”), a Bizottság azzal érvelt, hogy a szóban forgó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés és/vagy azok hozzáférhetővé tétele a folyamatban lévő vizsgálat során azt eredményezné, hogy külső forrásokból indokolatlan nyomást gyakorolnának a Bizottságra (például a bírálók ösztönzésére), ami súlyosan aláásná és negatívan befolyásolná a Bizottság azon képességét, hogy az Unió érdekében végleges határozatot fogadjon el. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy fontos szerepet játszik a tagállamok, a kereskedelem és az ipar, valamint az uniós polgárok érdekeinek az uniós szakpolitikák végrehajtási folyamata során történő egyeztetésében. Ennek érdekében meg kell védenie tanácskozásait, és ezáltal biztosítania kell a fenti feladatok elvégzéséhez szükséges kapacitását (a Bizottság Geelhoed főtanácsnok C-432/04. sz. ügyre vonatkozó indítványának [7] 72. pontjára hivatkozott).

11. A részleges nyilvánosságra hozatal kérdésével kapcsolatban a Bizottság azzal érvelt, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében és a 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott fenti kivételek a szóban forgó dokumentumok egészére alkalmazandók.

12. Ami azt a kérdést illeti, hogy fennáll-e nyomós közérdek, a Bizottság hivatkozott a panaszosnak a hozzáférés iránti kérelmében szereplő érvére, amely szerint ismernie kellett a dokumentumok tartalmát, mivel egy hasonló projekten dolgozott Lengyelországban, amelyet egy nagy villamosenergia-szolgáltatók szövetsége számára terveztek, és hogy a projekt „osztrák mechanizmusokon” alapult. Ezenkívül eredeti kérelmében a panaszos arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az e dokumentumokhoz való hozzáférés segítené cégét abban, hogy jobb megoldásokat „tervezzen” Lengyelországban. A Bizottság kijelentette, hogy mivel vizsgálata folyamatban van, és még nem tudta megállapítani, hogy az osztrák megoldások megfelelnek-e az uniós jognak, nem látja, hogy a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés hogyan szolgálhatja a panaszos érdekeit. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a panaszos érdekei inkább magánjellegűek, mintsem állami jellegűek. A Bizottság hivatkozott a My Travel ítéletre (65. pont), és arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos esetében nem áll fenn olyan általános vagy objektív közérdek, amely elválasztható a magánérdektől, és így nem áll fenn olyan érdek, amely felülírná a Bizottság folyamatban lévő vizsgálati és döntéshozatali eljárásának védelméhez fűződő közérdeket. A Bizottság rámutatott arra, hogy vizsgálata igazgatási jellegű.

13. A panaszos nem értett egyet a Bizottság fenti álláspontjával, és az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat tárgya

14. 2010. szeptember 20-án vizsgálatot indítottak a következő állítással és követeléssel kapcsolatban:

A panaszos azt állította, hogy a Bizottság tévesen tagadta meg a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférést.

A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak a dokumentumokat részben vagy egészben közzé kellene tennie.

15. Amikor az ombudsman megindította a panaszt, felkérte a Bizottságot, hogy véleményében fejtse ki véleményét arról, hogy a Bíróság Technische Glaswerke ügyben hozott közelmúltbeli ítélete [8] releváns lehet-e a jelen ügyben.

A vizsgálat

16. 2010. augusztus 11-én a panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. 2010. szeptember 20-án az ombudsman vizsgálatot indított, és felkérte a Bizottságot, hogy 2010. november 30-ig nyilvánítson véleményt a panaszról.

17. 2010. december 6-án a Bizottság megküldte véleményét az ombudsmannak, amelyet (postai úton és e-mailben) továbbított a panaszosnak, és felkérte, hogy 2010. január 31-ig nyújtsa be észrevételeit. A panaszos nem nyújtott be észrevételeket.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. A dokumentumokhoz való hozzáférés téves megtagadására vonatkozó állítás és kapcsolódó követelés.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

18. A panaszos nem értett egyet a Bizottság által hivatkozott kivételek alkalmazhatóságával. Hangsúlyozza, hogy a kért dokumentumokhoz való hozzáférésre van szükség annak érdekében, hogy jobb megoldásokat lehessen „tervezni” az ökológiai energia lengyelországi előállítására. Ily módon hozzáférést kért a kért dokumentumokhoz.

19. Véleményében a Bizottság először is rámutatott az Ausztriával szembeni állami támogatási vizsgálatának folyamatban lévő jellegére. Ezt követően rámutatott az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárások kétoldalú jellegére, valamint azon dokumentumok kategóriájára, amelyekre a panaszos kérelme vonatkozik. Megállapította, hogy az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálat célja annak biztosítása, hogy Ausztria teljesítse az EUMSZ szerinti kötelezettségeit, valamint annak megállapítása, hogy a törvény sérti-e az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. A Bizottság kifejtette, hogy a kért dokumentumok nyilvános közzététele nyilvánosságra hozná az érzékeny információkat, valamint a vizsgálat során gyűjtött információkat. Az ilyen közzététel gyengítené a Bizottság azon képességét, hogy külső nyomástól mentesen folytassa le az eljárást és hozza meg a szükséges határozatokat.

20. A vizsgálat jelenlegi szakaszában nem lehet előre látni, hogy a Bizottság hogyan fog eljárni ebben az ügyben. Folyamatban vannak a kapcsolatok az osztrák hatóságokkal, és nem zárható ki, hogy bizonyos kérdéseket tovább kell tárgyalni Ausztriával. Az EUMSZ 108. cikke és a 659/1999/EK rendelet 5. cikke értelmében a Bizottságnak és az érintett tagállamnak együtt kell működnie annak érdekében, hogy a Bizottság megkaphassa az állami támogatások ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt. Ebben az összefüggésben rendkívül fontos megőrizni a Bizottság és Ausztria közötti kölcsönös bizalom légkörét annak érdekében, hogy a Bizottság összegyűjthesse a feladatai közérdekű ellátásához szükséges valamennyi információt. A közzététel ebben a szakaszban minden bizonnyal aláásná a szóban forgó vizsgálati eljárás célját.

21. Állami támogatási vizsgálatai során a Bizottság nagymértékben függ a tagállam, az állami támogatás potenciális kedvezményezettje és harmadik felek által benyújtott információktól. Ha az ilyen információkat tartalmazó dokumentumokat nem lehetne védeni a nyilvánosságra hozatallal szemben, vagy azok főszabály szerint nyilvánosságra hozhatók lennének, a szóban forgó vizsgálatokban és általában a jövőbeli vizsgálatokban részt vevő feleket visszatartanák a Bizottsággal való együttműködéstől. A folyamatban lévő vizsgálatok keretében a Bizottság aktájában szereplő dokumentumok tehát nyilvánvalóan teljes egészükben a vizsgálat céljának védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak. A fenti okok miatt a Bizottság a megerősítő kérelemre adott válaszában nemcsak fenntartotta a hozzáférést megtagadó határozatát, hanem egy kiegészítő indokkal is megerősítette azt, nevezetesen azzal, hogy meg kell védenie a szóban forgó vizsgálattal kapcsolatos végleges határozat meghozatalára vonatkozó mérlegelési jogkörét.

22. Mivel a panaszos hozzáférés iránti kérelmével kapcsolatos ténybeli és jogi körülmények nem változtak a megerősítő kérelemre adott bizottsági válasz és a vélemény kiadása közötti időszakban, a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné a következőket: i. a vizsgálatok céljának védelme az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerint, valamint ii. a Bizottság döntéshozatali eljárásának védelme ezen a területen az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerint. A Bizottság kijelentette, hogy amennyiben a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti új kérelmet nyújtanak be, ugyanazon indokok alapján és ugyanazon okokból tagadja meg a nyilvános hozzáférést mindaddig, amíg az állami támogatásra vonatkozó vizsgálat végleges és „megtámadhatatlan” határozattal le nem zárul.

23. Ami az ombudsmannak a Bíróság Technische Glaswerke ügyben hozott ítéletére vonatkozó, 2010. június 29-i konkrét kérdését illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Bíróság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében (az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme) meghatározott, dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivétellel kapcsolatban megállapította, hogy általános vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy az állami támogatásokra vonatkozó eljárásokban a közigazgatási aktákban szereplő dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint aláássa a vizsgálatok céljának védelmét. A Bíróság egyensúlyt teremtett a nyilvánosság hozzáférési joga és az állami támogatási ügyekben folytatott vizsgálatok védelmének szükségessége között. A Bíróság azt is megerősítette, hogy a támogatás nyújtásáért felelős tagállamtól eltérő érdekelt feleknek az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárások keretében nincs joguk betekinteni a Bizottság igazgatási aktájában szereplő dokumentumokba.

24. A Bizottság ezt követően emlékeztetett arra, hogy a panaszos hozzáférés iránti kérelmének elbírálásakor a Bíróság még nem hozta meg a fent hivatkozott Technische Glaswerke ügyben hozott ítéletét. A Bizottság álláspontja szerint azonban ez az ítélet teljes mértékben alkalmazandó a panaszos megerősítő kérelmére, mivel a Bizottság közigazgatási ügyiratához való hozzáférésre is vonatkozik egy folyamatban lévő állami támogatási vizsgálat során, ebben az esetben a törvénnyel kapcsolatban. A Technische Glaswerke ügyhöz hasonlóan általános vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy a Bizottság igazgatási aktájának hozzáférhetővé tétele sértené vizsgálati tevékenységei céljainak védelmét. A Bizottság ezt követően a következőképpen emlékeztetett a Technische Glaswerke ítélet tartalmára: „i) a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet értelmében érvényesen utasította el a megfelelő igazgatási ügyirat dokumentumaihoz való hozzáférést a 4. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt kivétel nyilvánvaló alkalmazása alapján; ha az érdekelt felek az 1049/2001/EK rendelet alapján hozzáférhetnének a Bizottság igazgatási aktájában szereplő dokumentumokhoz, megkérdőjeleződne az állami támogatások ellenőrzési rendszere; általános vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy a közigazgatási ügyiratban szereplő dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint aláássa a vizsgálati tevékenységek céljának védelmét.”

25. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos megerősítő kérelméről szóló, 2010. április 28-i határozatát helyesen és megfelelően indokolta.

Az ombudsman értékelése

26. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem elbírálása során külön vizsgálatot kell végezni. Önmagában az a körülmény, hogy valamely dokumentum kivétellel védett érdeket érint, nem elegendő e kivétel alkalmazásának igazolásához. A kivétel alkalmazása csak akkor igazolható, ha az intézmény értékelte, hogy a kért dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és objektíven sértheti-e a védett érdeket. Ezenkívül a bíróságok úgy ítélték meg, hogy a védett érdekek sérelmének kockázatát ésszerűen előre kell látni, nem pedig pusztán hipotetikusnak [9]. A jelen ügyben a Bizottság két kivétel alapján tagadta meg a hozzáférést: i. az állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálata céljának védelme, valamint ii. az e vizsgálat során alkalmazott döntéshozatali eljárásának védelme. A Bizottság valójában nem vizsgált meg minden egyes dokumentumot, hanem a vizsgálati aktájában szereplő valamennyi dokumentumot kizárta a hozzáférésből, azzal érvelve, hogy a vizsgálat még folyamatban van.

A Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a hozzáférés megtagadására vonatkozó indokáról (a vizsgálatok céljának védelme)

27. A közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat fényében az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság álláspontja indokolt. A Technische Glaswerke ügyben hozott ítéletének [10] 60. pontjában a Bíróság megállapította, hogy ellentétben azokkal az esetekkel, amikor az uniós intézmények jogalkotói minőségben járnak el, és a dokumentumokhoz való szélesebb körű hozzáférést az 1049/2001/EK rendelet (6) preambulumbekezdése értelmében engedélyezni kell (mint a Svédország és Turco kontra Tanács ügyben ), az állami támogatások felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok [11] olyan igazgatási feladatok keretébe tartoznak, amelyeket az EUMSZ 108. cikke kifejezetten az említett intézményekre ruház. A Számvevőszék a következő bekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy „az érdekelt feleknek – a támogatás nyújtásáért felelős tagállam kivételével – nincs joguk ahhoz, hogy a … betekintsen a Bizottság igazgatási aktájában szereplő dokumentumokba.” Ezért a Számvevőszék megállapította, hogy „általános vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy a közigazgatási aktában szereplő dokumentumok hozzáférhetővé tétele elvben aláássa a vizsgálati tevékenységek céljainak védelmét.”

28. Az ombudsman azonban úgy értelmezi a Bíróság Technische Glaswerke ügyben hozott ítéletét, hogy az nem zárja ki a dokumentumokhoz való hozzáférés minden lehetőségét az igazgatási vizsgálatok területén: Az 1049/2011/EU rendelet 2. cikkének (3) bekezdése az Unió valamennyi tevékenységi területén biztosítja a dokumentumokhoz való hozzáférést. Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy a Technische Glaswerke ügyben hozott ítéletének 62. pontjában a Bíróság valóban arra a következtetésre jutott, hogy a fenti általános vélelem nem zárja ki, hogy az érdekelt fél jogosult legyen annak bizonyítására, hogy az adott dokumentumra nem vonatkozik ez a vélelem.

29. A jelen ügyben az ombudsmanhoz benyújtott eredeti panaszában (a panaszos nem nyújtott be észrevételeket) a panaszos azonban nem terjesztett elő érveket annak bizonyítására, hogy az általa kért dokumentumok nem tartoznak az említett általános vélelem hatálya alá.

30. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság jogosan támaszkodhatott a vonatkozó kivételre az Ausztriával szembeni állami támogatási vizsgálat céljának védelme érdekében, amikor elutasította a panaszos hozzáférés iránti kérelmét.

31. Még ha a 4. cikk (2) bekezdése harmadik francia bekezdésének (a vizsgálatok céljának védelme) alkalmazásával kapcsolatban érvényes érvet is hoztak fel, meg kell határozni, hogy fennáll-e a közzétételhez fűződő nyomós közérdek.

32. E tekintetben az ombudsman elfogadja a Bizottság azon álláspontját, hogy a Bíróság My Travel ügyben [12] hozott ítélete analógia útján alkalmazható lehet a jelen ügyre. Amint arra a Bizottság a My Travel ügyben hozott ítéletének 65. pontjában emlékeztetett, az akkori Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg, hogy a nyomós közérdeknek „objektívnek és általános jellegűnek kell lennie, és nem különböztethető meg az olyan egyéni vagy magánérdekektől, mint amelyek a közösségi intézmények ellen indított keresethez kapcsolódnak, mivel az ilyen egyéni vagy magánérdekek nem képeznek olyan elemet, amely releváns lenne az érdekeknek a rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt mérlegelése szempontjából.„A Bizottság ezért jogosan tekinthette úgy, hogy amennyiben a panaszos vállalkozását azzal bízzák meg, hogy a lengyelországi nagy villamosenergia-szolgáltatók szövetsége nevében az ökológiai energia jövőbeli lengyelországi megoldásaira vonatkozó projektet tervezzen, észszerűen feltételezhető, hogy a panaszos ezért díjazásban részesül. Ezért valószínűsíthető, hogy a panaszosnak magánérdeke fűződik ahhoz, hogy többet tudjon meg Ausztria azonos tárgyú megállapításairól. Eredeti panaszában a panaszos nem terjesztett elő érveket a fenti álláspont vitatására, és nem élt ezzel a lehetőséggel, amikor az ombudsman felkérte, hogy nyújtsa be észrevételeit a Bizottság véleményével kapcsolatban.

33. Másrészt azonban, mivel minden jövőbeli lengyel energetikai megoldásnak meg kell felelnie az uniós jognak, az új megoldások elfogadása előtt jobb lenne tudni, hogy a Bizottság szerint mi a baj az osztrák modellel. Ezek az információk feltehetően szerepelnének a Bizottság értékelésében, és tükröződnének azokban a dokumentumokban, amelyekhez a panaszos hozzáférést kért. Azzal lehetne tehát érvelni, hogy Lengyelországban az ökológiai energiával kapcsolatos, az uniós jognak megfelelő új megoldások bevezetéséhez fűződő közérdek legalább olyan fontos lehet, mint a Bizottság vizsgálatának védelméhez fűződő közérdek, amelyet azért indítottak, hogy a már létező osztrák megoldásokat összhangba hozzák az uniós joggal. Ez azonban csak akkor lenne így, ha a Bizottság már eldöntötte volna, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak. A Bizottság azonban azzal érvelt, hogy még nem jutott ilyen következtetésre.

34. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy nem állapítható meg, hogy a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik.

35. Végül, ami a részleges hozzáférés kérdését illeti, a Bizottság azon érve, miszerint a vonatkozó kivétel a dokumentumok egészére vonatkozik, nem tűnik ésszerűtlennek. Ezenkívül a panasz nem tartalmaz olyan érvet, amely cáfolná a Bizottság azon álláspontját, amely szerint a részleges hozzáférés nem lehetséges.

A Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján a hozzáférés megtagadására vonatkozó indokáról (a döntéshozatali eljárás védelme)

36. A megerősítő kérelemről szóló határozatában a Bizottság érveket terjesztett elő azon álláspontjának alátámasztására, hogy ez a kivétel a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadását is indokolja. Véleményében a Bizottság nem ismételte meg a fenti érveket, és új érvekkel sem egészítette ki azokat. Csupán fenntartotta azt az álláspontját, hogy az Ausztriával szembeni állami támogatási vizsgálat során a döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó kivétel alkalmazható a jelen ügyre. E tekintetben az ombudsmant nem győzte meg a Bizottság által a megerősítő kérelemre adott válaszában adott magyarázat.

37. Először is nem kielégítő azzal érvelni, hogy a dokumentumok közzététele aláássa az intézmény döntéshozatali folyamatát; A folyamatot komolyan alá kell ásni. Másodszor, a védett érdek veszélyeztetése veszélyének ésszerűen előreláthatónak, és nem pusztán hipotetikusnak kell lennie [13].

38. Az ombudsman elismeri, hogy a folyamatban lévő közigazgatási eljárások nagyobb védelmet igényelnek, és nagyobb a kockázata annak, hogy a közzétett dokumentumokból szerzett információkat az érdekelt felek oly módon használhatják fel, hogy az befolyásolja a Bizottság végleges határozatának hatékonyságát. A Bizottság azonban sem a megerősítő kérelemre adott válaszában, sem a panaszra vonatkozó véleményében nem hivatkozott ilyen helyzetre. Csupán a külső forrásokból eredő lehetséges nyomásra hivatkozott, valamint arra a tényre, hogy a kritikai vélemény negatív hatással lehet a végső határozat elfogadására való képességére. A Bizottság azonban nem fejtette ki, hogy a jelen ügy körülményei között i. szolgálataira a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tétele esetén hogyan gyakorolna indokolatlan nyomást külső források, és ii. az ilyen indokolatlan nyomás hogyan veszélyeztetné súlyosan döntéshozatali eljárását azáltal, hogy csökkentené a Bizottság azon képességét, hogy az EU érdekében meghozza a végleges határozatot. E tekintetben az ombudsman továbbra is azon a véleményen van, hogy a Bizottság szolgálatainak legjobb gyakorlatának megfelelő garanciát kell nyújtania arra, hogy a külső kritikus vélemények nem gyakorolnak negatív hatást a Bizottság azon képességére, hogy az Unió érdekében járjon el [14].

39. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a jelen ügyben a hozzáférés iránti kérelemre az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alkalmazandó.

40. Mindazonáltal csak egy kivételt kell alkalmazni ahhoz, hogy a közzététel megtagadása indokolt legyen. Amint az a fenti 27–30. pontban kifejtésre került, a Bizottság a hozzáférés megtagadása során alkalmazhatta a vizsgálata céljának védelmére vonatkozó kivételt. Egyébiránt, amint az a fenti 32. és 33. pontban megállapításra került, a jelen ügyben úgy tűnik, hogy nem áll fenn a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek, és nem terjesztettek elő olyan érvet, amely cáfolná a Bizottság azon álláspontját, amely szerint a részleges hozzáférés nem lehetséges. A fentiek fényében az ombudsman nem talált hivatali visszásságot abban, hogy a Bizottság megtagadta a kért dokumentumokhoz való hozzáférést. A panaszos állításának ezért nem lehet helyt adni.

B. Következtetések

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Nincs példa hivatali visszásságra.

A panaszost és az intézményt tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2011. május 3-án.

---

[1] Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A Bizottságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására vagy módosítására irányuló szándékról. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy ilyen terv a 107. cikkre tekintettel nem egyeztethető össze a belső piaccal, haladéktalanul megindítja a (2) bekezdésben előírt eljárást. Az érintett tagállam addig nem hajthatja végre a javasolt intézkedéseket, amíg ez az eljárás nem eredményez végleges határozatot.”

[2] HL 2001. L 145., 43. o.

[3] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése: „Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a … védelmét – az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célját, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.”

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése: „Az intézmény által belső használatra készített vagy az intézmény által kapott olyan dokumentumhoz való hozzáférést, amely olyan ügyre vonatkozik, amellyel kapcsolatban az intézmény még nem hozott határozatot, meg kell tagadni, ha a dokumentum közzététele súlyosan veszélyeztetné az intézmény döntéshozatali eljárását, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.”

[5] [Az EK‐Szerződés 88. cikkének] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22‐i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

[6] Lásd a T-191/99. sz., Petrie és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet (EBHT 1999., II-3677. o.).

[7] A Bizottság a főtanácsnok alábbi nyilatkozatára hivatkozott: „… amellett, hogy a Közösség végrehajtó szerve, a Bizottság létfontosságú döntő szerepet tölt be a tagállamok, a kereskedelem és az ipar, valamint a közösségi polgárok érdekeinek egyeztetésében a közösségi politikák meghatározásának és a közösségi jogszabályokra irányuló javaslatoknak a folyamatában. Bizonyos területeken kvázi igazságszolgáltatási szerepet is betölt, például a verseny területén vagy az EK-Szerződés 226. és 228. cikke alapján a tagállamokkal szemben fennálló közösségi kötelezettségek érvényesítésében.” C-432/04. sz., Bizottság kontra Edith Cresson ügy (EBHT 2006., I-6387. o.).

[8] A C-139/07. sz., Technische Glaswerke Ilmenau GmbH kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2010., I-0000. o.).

[9] Lásd: A T/03. sz., Verein für Konsumenteninformation kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., II-1121. o.) 69. pontja; a T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2005., II-1429. o.) 75. pontja; A C-39/05. P. és C-52/05. P. sz., Svédország és Turco kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., I-1429. o.) 43. pontja.

[10] 8. lábjegyzet.

[11] Az EK-Szerződés [88.] cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

[12] Lásd a T-403/05. sz., MyTravel Group plc kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., 65. o.) 65. pontját. Svédország fellebbezett az ítélet ellen (C-506/08. P. sz. ügy), amelyről még nem született döntés. Úgy tűnik azonban, hogy a fellebbezés nem foglalja magában a magán-/közérdeknek a megtámadott ítélet 65. pontjában szereplő meghatározását.

[13] Lásd a 9. lábjegyzetet.

[14] Lásd az ombudsman 2953/2008/FOR panasszal kapcsolatos határozatának 32. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot. A 2953/2008/FOR ügyben hozott határozat megtalálható az ombudsman honlapján: www.ombudsman.europa.eu.