A panaszos arra kérte az Európai Bizottságot, hogy biztosítson nyilvános hozzáférést azon döntésével kapcsolatos dokumentumokhoz, hogy online személyzeti névjegyzékében (Whoiswho) a továbbiakban nem teszi közzé az összes uniós alkalmazott nevét, hanem csak a felső vezetők nevét. A Bizottság a kérelem hatálya alá tartozóként azonosított hét dokumentumból hathoz biztosított teljes vagy részleges hozzáférést. Azzal, hogy megtagadta a fennmaradó dokumentum hozzáférhetővé tételét, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályok szerinti két kivételre hivatkozott, azzal érvelve, hogy a hozzáférhetővé tétel sértheti a magánélet védelmét és a döntéshozatali eljárást. A panaszos elégedetlen volt azzal, ahogyan a Bizottság kezelte a kérelmüket, ezért az ombudsmanhoz fordult.

A dokumentumok vizsgálatát és a bizottsági tisztviselőkkel való találkozót követően az ombudsman arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottságnak részleges hozzáférést kell biztosítania a fennmaradó dokumentumhoz. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a Bizottság nem végzett elég alapos keresést a panaszos kérelmének hatálya alá tartozó dokumentumokra vonatkozóan, és kérte, hogy ezt tegye meg.

A Bizottság ezt követően beleegyezett abba, hogy széles körű részleges hozzáférést biztosítson a vitatott dokumentumhoz, amit az ombudsman üdvözölt. Tisztázta továbbá a további dokumentumok keresésével kapcsolatos helyzetet, ami lehetővé tette az ombudsman számára az ügy lezárását.