Tisztelt Elnök Úr!

Panaszt kaptam az Európai Bizottság ellen a ClientEarth-től és a BirdLife Europe-tól, valamint Közép-Ázsiától.

A panaszosok aggódnak amiatt, hogy a Bizottság hogyan készítette elő a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályok módosítására irányuló javaslatot.[1] A javaslat több uniós tagállam mezőgazdasági termelőinek tömeges tiltakozására válaszul született, többek között egyes olyan uniós szabályok ellen, amelyek a mezőgazdasági termelők megítélése szerint túlzott terhet rónak rájuk. A szóban forgó jogalkotási javaslattal a Bizottság célja az volt, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a mezőgazdasági termelők számára bizonyos uniós környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés terén.

A Bizottság 2024. március 15-én hatásvizsgálat nélkül terjesztette elő javaslatát. Az Európai Parlament és a Tanács 2024. április 24-én, illetve 2024. május 13-án fogadta el a jogalkotási aktust [2].

A panaszosok aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan készítette elő a jogalkotási javaslatot. Úgy vélik, hogy a Bizottság eljárása nem volt összhangban a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal és eszköztárral, valamint az ítélkezési gyakorlattal [3]. Különösen aggódnak amiatt, hogy a Bizottság enyhíthetett volna bizonyos környezetvédelmi követelményeken anélkül, hogy átfogóan megvizsgálta volna a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak biztosítása érdekében, hogy az új szabályok ne ássák alá az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljait, valamint az uniós mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatóságát. Aggodalmukat fejezik ki amiatt is, hogy a Bizottság nem konzultált megfelelően a nyilvánossággal a javaslatáról.

A panasz gondos vizsgálatát követően úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásainak és eszköztárának, valamint a jogi követelményeknek a Bizottság általi alkalmazásával kapcsolatban az általa sürgősnek ítélt jogalkotási javaslatok előkészítése során.

Első lépésként arra a következtetésre jutottam, hogy hasznos lenne, ha a Bizottság írásbeli választ adna az e levél mellékletében felsorolt kérdésekre.

Kérem a Bizottságot, hogy válaszát 2024. december 16-ig küldje meg hivatalomnak.

Ugyanakkor úgy döntöttem, hogy hasznos lenne, ha vizsgálócsoportom találkozna a Bizottság képviselőivel, hogy röviddel e válasz benyújtását követően, 2025 elején megvitassák a Bizottság válaszát. Hálás lennék, ha munkatársai kapcsolatba lépnének Michał Krajewski úrral, aki a vizsgálatért felelős, hogy megszervezzék az ülés megtartását.

Hasznosnak tartom a mellékletben említett dokumentumokba való betekintést is.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy válaszát és a kapcsolódó mellékleteket valószínűleg elküldöm a panaszosnak észrevételezésre. Válaszát is közzé kívánom tenni.^[4]

Amennyiben e vizsgálat során a Bizottság a panasszal azonos tárgyú bírósági eljárásban vesz részt, kérem, értesítsen.

Tisztelettel:

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2024. 09. 16.

Melléklet: Írásbeli választ igénylő kérdések listája

1) Rendelkezik-e a Bizottság belső eljárásokkal annak eldöntésére, hogy „sürgős” jogalkotási javaslatok esetén eltérjen-e a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár hatásvizsgálati követelményeitől? A jogalkotási javaslat előkészítésének mely szakaszában születik döntés arról, hogy eltérésre van szükség? Hogyan és ki hozza meg ezeket a döntéseket?[5]

2) A Bizottság által sürgősnek ítélt jogalkotási javaslatok esetében hogyan biztosítja a Bizottság, hogy betartsa a tényeken alapuló döntéshozatal elvét, a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaiban és eszköztárában, valamint az ítélkezési gyakorlatban meghatározottak szerint?

Ebben az esetben az ombudsman úgy értelmezi, hogy a Bizottság egy 2018-ban elvégzett korábbi hatásvizsgálatra támaszkodott. Milyen intézkedéseket hozott a Bizottság annak biztosítása érdekében, hogy a 2018. évi hatásvizsgálat megállapításai relevánsak és naprakészek maradjanak a szóban forgó jogalkotási javaslat időpontjában? Kérjük, ossza meg a Bizottság ezzel kapcsolatos belső értékelésével kapcsolatos dokumentumokat.

3) Meg tudná-e erősíteni a Bizottság, hogy kitöltötte-e az „analitikai dokumentumot”, amely a szóban forgó esetben a hatásvizsgálat helyébe lép? Ha igen, kérjük, ossza meg az „analitikai dokumentum” egy példányát. Ha nem, kérjük, fejtse ki, miért nem készült még el.

4) Hogyan hajtja végre a Bizottság az európai klímarendelet [6] 6. cikkének (4) bekezdését? Nyomon követi-e a Bizottság, hogy az általa elfogadott jogalkotási javaslatok közül hány esetében készül éghajlat-politikai konzisztenciaértékelés? Ha igen, kérjük, bocsássa rendelkezésünkre ezeket a statisztikákat.

Vannak-e olyan körülmények, amelyek között a Bizottság úgy véli, hogy eltérhet attól a kötelezettségétől, hogy biztosítsa a jogalkotási javaslatoknak az európai klímarendeletben meghatározott klímasemlegességi célkitűzésekkel való összhangját, és ha igen, milyen alapon?

Rendelkezik-e a Bizottság belső eljárással annak biztosítására, hogy ezt a következetességet szisztematikusan értékeljék?

Azokban az esetekben, amikor a Bizottság nem végez hatásvizsgálatot, hogyan teszik nyilvánosan hozzáférhetővé az egységességi értékelést?

A szóban forgó ügyben végzett-e a Bizottság ilyen egységességi értékelést? Ha igen, kérjük, ossza meg velünk.

5) Az általa sürgősnek ítélt jogalkotási javaslatok esetében hogyan biztosítja a Bizottság, hogy betartsa a nyilvános konzultáció elvét vagy a célzott konzultáció követelményeit, a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaiban és eszköztárában meghatározottak szerint, és általánosabban az uniós szerződésekben rögzített nyitottság elvét?

Ebben az esetben a Bizottság kikérte egyes gazdálkodó szervezetek véleményét. Kérjük a Bizottságot, fejtse ki, miért döntött úgy, hogy ugyanezen időkereten belül nem konzultál más érdekelt felekkel, például környezetvédelmi szervezetekkel? Kérjük, ossza meg a Bizottság ezzel kapcsolatos belső értékelésével kapcsolatos dokumentumokat.

[1] COM(2024) 139 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52024PC0139.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1468 rendelete (2024. május 14.) az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletnek a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerek, a KAP stratégiai tervek módosítása, a KAP stratégiai tervek felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések és szankciók alóli mentességek tekintetében történő módosításáról (HL L 2024/1468, 2024.5.24., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32024R1468).

[3] A Bíróság 2019. december 3-i ítélete, Cseh Köztársaság kontra Parlament és Tanács, C-482/17, ECLI:EU:C:2019:1035, 76–94. pont arra vonatkozóan, hogy a Bizottság figyelembe vett-e minden releváns információt a jogalkotási javaslat előkészítése során, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=DFDE68DF1B893E5168C274A2224623E3?text=&docid=221244&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=8291960.

[4] Ha olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszos tudomására hozni vagy az ombudsman honlapján közzétenni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas” jelöléssel. Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba.

[5] Ezzel összefüggésben lásd a gazdasági szereplő további megjegyzését az Európai Bizottság által az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslatát megelőzően folytatott nyilvános konzultációról szóló 904/2014/OV sz. ügyben hozott határozatban, https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/60965.

[6] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet), HL L 243., 2021.6.30., 1. o., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A32021R1119.