FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Easy to read
  • Text size

You have a complaint against an EU institution or body?

Current language: 
  • Magyar
Source language: 
Available languages: 
The translation of this page has been generated by machine translation.
Machine translations can contain errors potentially reducing clarity and accuracy; the Ombudsman accepts no liability for any discrepancies. For the most reliable information and legal certainty, please refer to the source version in English linked above.
For more information please consult our language and translation policy.

Az európai ombudsman találkozóra irányuló kérelme az Európai Bizottsághoz arról, hogy miként készítette elő a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályok módosítására irányuló javaslatot

elnök

Európai Bizottság

 

Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel vettük a Bizottság válaszát a fenti ügyben arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan készítette elő a közös agrárpolitikával kapcsolatos jogszabályok módosítására irányuló javaslatot. Tájékoztatásul mellékelten megküldöm a panaszosnak a Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeit.

Most szükségesnek tartom, hogy vizsgálócsoportom találkozzon a Bizottság képviselőivel, hogy megvitassák a panaszt és a Bizottság írásbeli válaszát. E levél melléklete tartalmazza az ülésen megvitatandó kérdések listáját.

Hálás lennék, ha munkatársai kapcsolatba lépnének a vizsgálatért felelős Michał Krajewski úrral annak érdekében, hogy az ülésre 2025. július 8. előtt sor kerüljön.

Ezenkívül úgy döntöttem, hogy meg kell vizsgálni a következő dokumentumokat:

  • a Bizottság belső döntéshozatali folyamatának bármely olyan dokumentációja, amely ebben az esetben a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás és eszköztár követelményeitől való eltérésről szóló határozathoz vezet, beleértve a Bizottság tagjai, a Főtitkárság vagy az egyes tisztviselők, egyéb szervezeti egységek vagy a döntéshozatali folyamatban részt vevő bármely más személy által megadott hivatalos vagy nem hivatalos jóváhagyásokat,
  • a szolgálatközi konzultáció validálásával kapcsolatos dokumentáció,
  • az e jogalkotási javaslat éghajlat-politikai következetességének értékelésével kapcsolatos dokumentumok (az európai klímarendelet 6. cikkének (4) bekezdése),
  • az arra vonatkozó döntéssel kapcsolatos dokumentáció, hogy nem szerveznek nyilvános konzultációt, hanem ehelyett célzott konzultációt szerveznek a főbb uniós szintű gazdálkodási szervezetekkel, valamint e szervezetek kiválasztásának módjával kapcsolatos dokumentáció,
  • az SWD(2024) 360 final bizottsági szolgálati munkadokumentum elkészítésének és közzétételének ütemezésére vonatkozó dokumentáció.

Kérem, hogy a fenti dokumentumokat az ülés előtt, de legkésőbb július 3-ig juttassák el hivatalomhoz, lehetőleg elektronikus formában, titkosított e-mailben. Az Ön intézménye által bizalmasnak ítélt információkat vagy dokumentumokat a Bizottság előzetes beleegyezése nélkül nem adjuk át a panaszosoknak vagy más személyeknek [1].

Tisztelettel: 

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2025. június 19.

Melléklet: Az ülés kérdéseinek listája

1) Az ítélkezési gyakorlat szerint „a közigazgatás által elfogadott belső intézkedések (...), bár nem tekinthetők olyan jogszabályoknak, amelyeket a közigazgatásnak mindig be kell tartania, mégis olyan gyakorlati szabályokat alkotnak, amelyektől a közigazgatás egyedi esetben nem térhet el indokolás nélkül...” [2].

A jogalkotási javaslatát kísérő indokolásban a Bizottság kijelentette, hogy a hatásvizsgálatra és a nyilvános konzultációra vonatkozó követelménytől való eltérés oka „politikai sürgősség” volt „az uniós mezőgazdaság válsághelyzete” miatt. A Bizottság azt is elmondta, hogy a KAP reformjára irányuló, 2021-ben elfogadott javaslatát alátámasztó 2018. évi hatásvizsgálat alapján csak „a KAP uniós jogi keretének bizonyos korlátozott kiigazításait” javasolta.

E magyarázatokon túlmenően indokolta-e a Bizottság bármely más dokumentumban vagy közleményben azt a döntését, hogy eltér a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár bizonyos követelményeitől?

2) Írásbeli válaszában a Bizottság kifejtette, hogy „ebben az esetben a sürgősség miatt nem tervezték meg a kezdeményezést, és nem nyújtottak be hivatalos eltérés iránti kérelmet”.

Erre tekintettel úgy tekintették-e, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár bizonyos követelményeitől való eltérésre vonatkozó döntést a kezdeményezés politikai jóváhagyása előtt vagy után hozták meg? Ennek megfelelően ki kapott hivatalos felhatalmazást arra, hogy ebben a konkrét esetben az alkalmazandó belső szabályokkal összhangban eltéréseket engedélyezzen, és ki engedélyezte ténylegesen az eltéréseket?

3) A Bizottság írásbeli válaszában kijelentette, hogy: „A bizottsági szolgálati munkadokumentum elfogadásának időpontját érintő késedelem a tagállamok, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága és az érdekelt felek által előterjesztett valamennyi egyszerűsítési javaslat alapos felülvizsgálatának és értékelésének tudható be.”

Milyen mértékben járult hozzá ez az elemzés a jogalkotási döntéshozatali folyamathoz, ha azt – úgy tűnik – nagyrészt utólag végezték el? A Bizottság értelmezése szerint a hatásvizsgálatokat helyettesítő elemző dokumentumokat főszabály szerint a vonatkozó jogalkotási aktus társjogalkotók általi elfogadása előtt közzé kell-e tenni?

4) Az európai klímarendelet [3] 6. cikkének (4) bekezdése szerint jogalkotási javaslatainak elfogadása előtt a Bizottság értékeli azok összhangját az EU klímasemlegességi célkitűzésével.

Az SWD(2024) 360 final bizottsági szolgálati munkadokumentum milyen mértékben és pontosan veszi figyelembe ezt az összhangot? Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum egyes szakaszait.

5) Mi az oka annak, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testület sok esetben elégtelennek tartja a Bizottság éghajlat-politikai konzisztenciaértékeléseit?[4] Léteznek-e naprakész statisztikák e tekintetben?

6) A Bizottság kijelentette, hogy a sürgősségre való tekintettel célzott konzultációs folyamat mellett döntött, és csak a mezőgazdasági termelők szervezeteivel konzultált, „mivel ők rendelkeznek a legtöbb gyakorlati és naprakész ismerettel a mezőgazdasági termelőknek a KAP végrehajtása során felmerülő aggályairól és gyakorlati problémáiról, többek között az adminisztratív terhek tekintetében”. A Bizottság azt is kijelentette, hogy „mivel sürgős fellépésre van szükség, nem volt idő szélesebb körű konzultációt folytatni egy szélesebb érdekképviseleti csoporttal”.

Figyelembe véve azokat a környezetvédelmi aggályokat, amelyeket ez a javaslat valószínűleg felvet, miért döntött úgy a Bizottság, hogy ugyanezen időkereten belül nem konzultál más kiválasztott érdekelt felekkel, például környezetvédelmi szervezetekkel?

 

[1] Ha olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszos tudomására hozni vagy az ombudsman honlapján közzétenni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas” jelöléssel. Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba. Az ilyen jellegű információkat és dokumentumokat röviddel a vizsgálat lezárását követően törlik az európai ombudsman aktáiból.

[2] C-189/02 P., C-202/02 P., C‑205/02 P–C‑208/02 P. és C‑213/02 P. sz. Dansk Rørindustri A/S kontra Bizottság egyesített ügyek, 209–211. pont.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról (...) (európai klímarendelet), HL L 243., 2021.6.30., 1. o., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A32021R1119.

[4] A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2023. évi éves jelentésének 26. oldalán szereplő információk szerint: https://commission.europa.eu/document/download/caa20c82-6b3f-4d83-90bc-79e4e5af242a_en?filename=RSB_Report_2023-WEB.pdf  

What did you think of this automatic translation? Give us your opinion!