Hibrid: Távolról és az ombudsman irodájában

Jelen van

Európai ombudsman

Lampros Papadias – az európai ombudsman kabinetfőnöke

Tanja Ehnert – a vizsgálatok koordinátora

Vieri Biondi – Vizsgálati tisztviselő

Michał Krajewski – Vizsgálati tisztviselő

Maria Resende – Vizsgálati gyakornok

Európai Bizottság

Mezőgazdasági Főigazgatóság (AD AGRI):

• AGRI.I – Igazgató
• AGRI.I.1. – Jogi tisztviselő
• AGRI.A.1. – Szakpolitikai és gazdasági elemzők

Jogi Szolgálat (SJ):

• a Jogi Szolgálat tagja – AGRI csoport

Főtitkárság (SG):

• SG.C.2 – osztályvezető-helyettes
• SG.C.2 – Szakreferens
• SG.A.3 – szakreferens
• SG.D.3 – Szakpolitikai koordinátor

Az ülés célja

A találkozó célja az volt, hogy az ombudsman vizsgálócsoportja választ kapjon a Bizottság e panaszra adott írásbeli válaszával kapcsolatos bizonyos kérdésekre, amelyeket a találkozó előtt megosztottak a Bizottsággal.

Bevezetés és eljárási információk

Az ombudsman vizsgálócsoportja bemutatkozott, megköszönte a Bizottság képviselőinek, hogy találkoztak velük, és meghatározta a találkozó célját. Felvázolták az ombudsman által tartott ülésekre alkalmazandó jogi keretet, különösen azt, hogy az ombudsman a Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül nem hoz nyilvánosságra semmilyen, a Bizottság által bizalmasnak minősített információt sem a panaszos, sem az ombudsman hivatalán kívüli más személy számára^[1].

A vizsgálócsoport kifejtette, hogy a találkozóról jelentéstervezetet készítenek, amelyet megküldenek a Bizottságnak annak biztosítása érdekében, hogy a tartalom tényszerűen pontos és teljes legyen. Ezt követően véglegesítik az ülésről készült jelentést, csatolják az aktához, és megküldik a panaszosnak. A jelentés nem tartalmaz bizalmas információkat, és azokat nem bocsátják más módon a panaszos vagy bármely harmadik fél rendelkezésére.

Megosztott információk

1. A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás és eszköztár bizonyos követelményeitől való eltérés bizottsági indokainak átláthatósága

Az ombudsman vizsgálócsoportja elmondta, hogy értelmezésük szerint a Bizottság a 2024. február 22-én közzétett jogalkotási javaslatának (COM(2024) 139 final) indokolásában és az e javaslatra vonatkozó, 2024. december 10-én közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD(2024) 360 final) kifejtette a hatásvizsgálat és a nyilvános konzultáció lefolytatásától való eltérés okait. A vizsgálatot végző csoport azt is megértette, hogy nem volt más olyan nyilvános dokumentum, amely indokolta volna az eltéréseket. A vizsgálócsoport felkérte a Bizottság képviselőit, hogy erősítsék meg vagy tisztázzák ezt a pontot.

A Bizottság képviselői megerősítették a vizsgálócsoport egyetértését. Hozzátették, hogy a Bizottság gyakorlata az, hogy a jogalkotási javaslatot kísérő indokolásban hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt végezve indokolja az eltérést, ami összhangban van a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással és eszköztárral.

Emellett a Bizottság képviselői ismertették a javaslat hátterét. A Bizottság 2018 júniusában, azaz a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz invázió előtt terjesztette elő a szóban forgó javaslat által módosítandó alap-jogiaktusokat[2]. Az alap-jogiaktusok előírták a mezőgazdasági termelők számára a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások betartását. Ezt követően a Bizottság felismerte, hogy ezek a követelmények túlságosan megterhelőek és megterhelőek a mezőgazdasági termelők számára ahhoz, hogy a gyakorlatban teljesítsék azokat. A mezőgazdasági termelők 2024-es tiltakozásával szembesülve a Bizottság rendkívül sürgősnek ítélte az alap-jogiaktusok módosítását, ami azt jelenti, hogy nem volt idő hatásvizsgálatra vagy nyilvános konzultációra. A helyzet kivételes volt a mezőgazdasági termelők tagállamokon belüli tiltakozásainak nagy száma miatt, amelyek részben erőszakossá váltak. Fennáll annak a veszélye, hogy a tüntetések kicsúsznak a kezünkből. Az ágazat előtt álló kihívások és a mezőgazdasági termelők által felvetett aggályok kezelése érdekében az Európai Tanács felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szükség esetén folytassák a munkát.[3] A Bizottság képviselői felhívták a figyelmet arra a közelmúltbeli bírósági ügyre is, amelyben a Bíróság elismerte, hogy a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a pihentetett földterületekkel kapcsolatos sürgős ügyek eldöntésében[4].

2. Hogyan engedélyezték az eltérést ebben az esetben?

Az ombudsman vizsgálócsoportja elmondta, hogy értelmezésük szerint a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás és eszköztár alapján két eljárás létezik az eltérések engedélyezésére, azaz a jogalkotási javaslat kidolgozására irányuló kezdeményezés politikai jóváhagyása előtt vagy után. A jóváhagyás előtt a Bizottság minőségi jogalkotásért felelős alelnöke adhat eltérést. Ebben az esetben az eltérést a DECIDE informatikai rendszerben rögzítik, ellenkező esetben nincs külön formátum az eltérések rögzítésére. A jóváhagyást követően a Bizottság Főtitkárságán belül a „minőségi jogalkotásért” felelős igazgató adhat eltérést a „minőségi jogalkotásért” felelős alelnök kabinetjével konzultálva. A vizsgálócsoport a Bizottság írásbeli válasza alapján úgy értelmezte, hogy ebben az esetben a Főtitkárság az elnök kabinetjével konzultálva engedélyezte az eltérést azzal párhuzamosan, hogy kérte a kezdeményezés folytatását. A vizsgálócsoport a Bizottság által az ülés előtt benyújtott dokumentumok alapján azt is megértette, hogy a hatásvizsgálat és a nyilvános konzultáció nélkül nem volt belső dokumentáció az előrelépésről szóló döntésről.

A Bizottság képviselői tisztázták, hogy a jelenlegi munkamódszerek szerint a végrehajtásért és egyszerűsítésért felelős biztos hozza meg a fenti határozatokat a „minőségi jogalkotástól” való eltérések engedélyezése érdekében. A jóváhagyást követő eltérések engedélyezésére vonatkozó eljárás keretében a főtitkárságon belüli igazgatónak az említett biztos kabinetjével „konzultációban” kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy az eltérések engedélyezésének felelőssége mindig e biztost terheli. Rendes esetekben a kezdeményezés tervezési szakaszában az illetékes szervezeti egység a fent említett eljárással összhangban eltérést kérhet a biztostól. A jelen ügyben azonban nem került sor a kezdeményezés előzetes tervezésére, mivel a javaslatot a folyamatban lévő tiltakozásokra válaszul sürgősen elő kellett készíteni. Ezért nincs belső dokumentáció az eltérésről szóló határozatról vagy a kezdeményezés hivatalos politikai validálásáról.

A Bizottság képviselői azonban hangsúlyozták, hogy a Bizottság politikai szintje hallgatólagosan jóváhagyta, hogy hatásvizsgálat és nyilvános konzultáció nélkül folytassák ezt a kezdeményezést. Ezzel összefüggésben a Bizottság képviselői kifejtették, hogy a fent említett érvényesítési és eltérési eljárások célja annak biztosítása, hogy a Bizottság szervezeti egységei ne készítsenek jogalkotási kezdeményezéseket (hatásvizsgálat nélkül) a Bizottság politikai szintjének jóváhagyása nélkül. Ebben az esetben a Bizottságon belül egyetértés volt abban, hogy ezt a javaslatot a lehető leghamarabb elő kell terjeszteni. Valójában a Bizottság politikai szintje szorgalmazta a kezdeményezés megvalósulását, beleértve a minőségi jogalkotásért felelős biztost is.

A kezdeményezés politikai jóváhagyásának fontos eleme, hogy a Főtitkárság jóváhagyta a javaslattervezetről folytatott szolgálatközi konzultációt. Ezt követően sor került a javaslat előkészítésében részt vevő biztosok kabinetjeinek üléseire, és végül a biztosok testülete elfogadta a javaslatot. Ebben az összefüggésben nem kétséges, hogy a kezdeményezés, beleértve az előkészítési eljárást is, megszerezte a szükséges politikai jóváhagyást. Ezenkívül a javaslattal kapcsolatos munka a Bizottságon belül minden szinten teljes mértékben átlátható volt. Hiányzik az eltérés validálásának írásos nyoma.

A Bizottság képviselői e tekintetben megjegyezték, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokat arányos módon alkalmazzák, amely tükrözi az egyes kezdeményezések körülményeit, ami azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben kivételeket kell tenni a követelmények alól. Erről kifejezetten maguk a minőségi jogalkotásról szóló iránymutatások rendelkeznek.

3. A célzott konzultációban részt vevő érdekelt felek kiválasztása

Az ombudsman vizsgálócsoportja elmondta, hogy értelmezésük szerint belső döntést kellett hozni a célzott konzultációban részt vevő érdekelt felek kiválasztásáról. Megkérdezték, hogy a Bizottság a találkozó előtt miért nem osztotta meg ezt a határozatot vagy a határozat bármely más írásos nyomát a vizsgálócsoporttal. Azt is megkérdezték, hogy a Bizottság miért döntött úgy, hogy ugyanezen időkereten belül nem konzultál más érdekelt felekkel.

A Bizottság képviselői emlékeztettek arra, hogy akkoriban a fő kérdés az volt, hogyan lehetne enyhíteni a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheit. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció célja az volt, hogy információkat gyűjtsön a mezőgazdasági termelőktől a teher eredetéről, segítse őket annak kezelésében és a javításra szoruló területek azonosításában. Erre tekintettel a Bizottság illetékes szervezeti egysége kikérte a főbb (a mezőgazdasági termelőket és általában az agrárszövetkezeteket, az ökológiai ágazatot, a fiatal mezőgazdasági termelőket, valamint a kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelőket képviselő) mezőgazdasági szervezetek véleményét. Úgy vélték, hogy ezek a szervezetek tudják a legtöbb gyakorlati információt biztosítani a Bizottság számára, lehetővé téve számára, hogy kidolgozza a jogalkotási javaslatban előterjesztett gyakorlati megoldásokat. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság illetékes szervezeti egysége célzott konzultációt javasolt a főbb gazdálkodási szervezetekkel. Ezt követően a főigazgató jóváhagyta ezt a javaslatot, és aláírta azokat a leveleket, amelyekben felkérte a négy fő szervezetet, hogy osszák meg az üggyel kapcsolatos véleményüket. A javaslat kidolgozásának e korai szakaszában úgy vélték, hogy a többi érdekelt féllel folytatott konzultációnak nem lenne értelme, mivel a Bizottság meg akarta vitatni a közvetlenül érintett érdekelt felekkel. Ezért tudatos döntés volt, hogy a négy fő gazdálkodó szervezettel egyidejűleg nem konzultálnak más érdekelt felekkel. A nyilvános konzultációkkal szemben a célzott konzultációk célja konkrét és közvetlenül érintett érdekelt felek véleményének összegyűjtése, míg a nyilvános konzultációk során valamennyi érdekelt féllel konzultálnának, de ez ebben az esetben a rendkívüli sürgősség miatt nem volt lehetséges.

Ezenkívül a Bizottság általánosságban ismerte a környezetvédelmi szervezetek álláspontját ebben a kérdésben. Az előzetes hatásvizsgálat és a nyilvános konzultáció keretében már elegendő információ gyűlt össze, és a Bizottság ezt követően rendszeres visszajelzéseket kapott a különböző érdekelt felektől.

4. A bizottsági szolgálati munkadokumentum közzétételének ütemezése

Az ombudsman vizsgálócsoportja elmondta, hogy értelmezésük szerint a hatásvizsgálatokat helyettesítő bizottsági szolgálati munkadokumentumokat elvben a jogalkotási javaslat Bizottság általi elfogadását követő három hónapon belül közzé kell tenni. Ily módon a bizottsági szolgálati munkadokumentumok információkkal szolgálhatnak a társjogalkotók végső döntéséhez, és hozzájárulhatnak a jogalkotási folyamat átláthatóságához a nyilvánosság számára. Ellenkező esetben nehéz belátni, hogy ezek a dokumentumok milyen célt szolgálnának. Ebben az esetben a bizottsági szolgálati munkadokumentumot körülbelül hét hónappal a jogszabály társjogalkotók általi elfogadását követően tették közzé (amelyre 2024 áprilisában/májusában került sor). A vizsgálatot végző csoport azt kérdezte, hogy felül kell-e vizsgálni a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokat a bizottsági szolgálati munkadokumentumok közzétételére vonatkozó ütemterv pontosítása érdekében.

A Bizottság képviselői hangsúlyozták, hogy a kezdeményezésért felelős bizottsági szervezeti egységek sürgősen cselekedtek, amint megkapták a konzultációban részt vevő érdekelt felektől a vonatkozó észrevételeket. A bizottsági szolgálati munkadokumentum a jogalkotási javaslaton túlmutató kérdésekkel, azaz a közös agrárpolitikával kapcsolatos egyéb kapcsolódó és kísérő intézkedésekkel is foglalkozik, amelyek a Bizottság által 2024 februárjában bejelentett „egyszerűsítési csomag” részét képezték. Ezek az intézkedések az érdekelt felek által felvetett néhány aggályra és javaslatra is reagáltak. A bizottsági szolgálati munkadokumentum átfogóan, átlátható, szervezett és egyértelmű módon ismertette a kapott információkat (a közös agrárpolitikára és más kapcsolódó uniós szakpolitikákra vonatkozóan), annak értékelését, valamint azt, hogy foglalkoztak-e a kérdéssel, és ha igen, hogyan, ezért volt szükség további időre annak véglegesítéséhez. A Bizottság képviselői hozzátették, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások elfogadásakor a javaslat Bizottság általi elfogadását követő három hónapos határidő észszerűnek és megvalósíthatónak tűnt, és szinte minden esetben továbbra is ez a helyzet. Valójában sok esetben a bizottsági szolgálati munkadokumentumot a három hónapos időszak előtt nyújtják be, néha a javaslattal együtt. A jelen ügy azonban kivételes volt, mivel a társjogalkotók csak két hónapon belül, változtatás nélkül fogadták el a Bizottság javaslatát. Ez a rendkívül gyors elfogadás azt bizonyítja, hogy a társjogalkotók egyetértettek abban, hogy az uniós mezőgazdasági ágazat rendkívül sürgős helyzetben van.

5. Klímakonzisztencia-értékelés

Az ombudsman vizsgálócsoportja elmondta, hogy értelmezésük szerint és a Bizottság által az ülés előtt benyújtott dokumentumok alapján a bizottsági szolgálati munkadokumentum közzététele előtt nem készült belső dokumentáció az éghajlat-politikai következetesség értékeléséről. A vizsgálócsoport azt kérdezte, hogy hatásvizsgálat hiányában létezik-e külön belső eljárás az éghajlati konzisztencia értékelésének rögzítésére. Kérik továbbá, hogy a bizottsági szolgálati munkadokumentum külön hivatkozzon az éghajlat-politikai következetesség értékelésére.

A Bizottság képviselői megerősítették, hogy ebben az esetben elvégezték az éghajlati konzisztencia ellenőrzését, de a bizottsági szolgálati munkadokumentum közzététele előtt nem áll rendelkezésre írásos dokumentáció az éghajlati konzisztencia értékeléséről. A Bizottság értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat minimális következményekkel jár a légkörbe történő kibocsátásokra nézve (amint azt a bizottsági szolgálati munkadokumentum 31. oldala kifejti), ami azt jelenti, hogy a javaslat nem gyakorolna jelentős hatást az EU éghajlat-politikai céljaira. Ez látható a bizottsági szolgálati munkadokumentumban, bár a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályokkal összhangban hatásvizsgálat hiányában nincs külön formátum a jelentéstételre.

Az ülés lezárása

Az ombudsman vizsgálócsoportja megköszönte a Bizottság képviselőinek az idejüket és a nyújtott magyarázatokat, és az ülés véget ért.

Brüsszel, 2025. október 8.

TANJA EHNERT MICHAŁ KRAJEWSKI

Vizsgálati koordinátor Vizsgálati tisztviselő

[1] Az európai ombudsman végrehajtási rendelkezéseinek 4.8. cikke.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról (...), HL L 435/1., https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2021/2115/oj/eng; Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról (...) (HL L 435/187., https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2021/2116/oj/eng).

[3] 20240201-speciális-euco-következtetések-hu.pdf

[4] A Bíróság 2025. július 10-i ítélete, Ligue royale belge pour la protection des oiseaux, C-287/24, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=5620F2B4A1B62953FAD6D506CD400373?text=&docid=302379&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=7139100