Készült az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban^[1]

A panasz előzményei

1. 2019. július 30-án a panaszos arra kérte az EFSA-t, hogy biztosítson nyilvános hozzáférést két (2018. december 7-i és 13-i) e-mailhez azzal kapcsolatban, amit a panaszos az EFSA tudományos szakvéleménye módosításának tekint^[2].

2. 2019. október 11-én az EFSA megtagadta az e-mailekhez való nyilvános hozzáférést (a továbbiakban: eredeti határozat), azzal érvelve, hogy az e-mailek „személyes adatokat” tartalmaznak^[3].

3. 2019. október 15-én a panaszos felülvizsgálat iránti kérelmet, úgynevezett „megerősítő kérelmet” nyújtott be az EFSA-hoz.

4. 2019. november 27-én az EFSA megerősítette, hogy megtagadja a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést.

5. Mivel a panaszos elégedetlen volt az EFSA válaszával, 2019. december 12-én az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az EFSA megtagadta-e a szóban forgó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést.

7. A vizsgálat során az ombudsman felvette a kapcsolatot az EFSA-val, és kérte a kért dokumentumok másolatait, amelyeket az EFSA 2020. január 22-én nyújtott be. 2020. február 5-én az EFSA további észrevételeket nyújtott be, amelyekben kifejtette a nyilvános hozzáférés megtagadására vonatkozó határozatát.

A panaszos által előadott érvek

8. A panaszos szerint az e-mailek tartalma nem tekinthető „személyes adatnak”. Azt állítja, hogy csak az érintett uniós köztisztviselők neve és elérhetősége minősül „személyes adatnak”. Ezzel szemben az e köztisztviselők által az uniós köztisztviselői feladatkörükben hozott határozatok nem tekinthetők „személyes adatnak”.

9. A panaszos azzal érvel, hogy közérdek fűződik annak megismeréséhez, hogy miért módosították az EFSA tudományos szakvéleményeit.

10. A panaszos azzal érvel, hogy a „személyes adat” EFSA általi meghatározása nincs összhangban az uniós adatvédelmi joggal és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával^[4].

Az EFSA által előterjesztett érvek

11. Az EFSA azzal érvel, hogy a nyilvános hozzáférés iránti kérelem olyan e-mailekre vonatkozik, amelyek az egyes alkalmazottak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közigazgatási eljárásból származó érzékeny információkat tartalmaznak. Ez az információ – állítása szerint – elválaszthatatlanul kapcsolódik a személyzet tagjainak munkahelyi feladataihoz. Így a kért elektronikus leveleket teljes egészükben az elektronikus levélváltásban részt vevő személyek „személyes adatainak” kell tekinteni.

12. Az EFSA azt állítja, hogy a panaszos nem adott elő semmilyen indokot arra vonatkozóan, hogy miért kellene hozzáférnie az e-mailekhez.

13. Az EFSA azt is előadja, hogy az e-mailek jellege olyan, hogy a hozzáférhetővé tétel sértené az érintett alkalmazottak jogos érdekeit.

14. Az EFSA azt is megállapította, hogy érzékeny az a helyzet, amikor a közvetlen felettestől kapott munkautasításokat megkérdőjelezik^[5].

15. Az EFSA azt állítja, hogy a C-615/13. P. sz. uniós bírósági ügy nem alkalmazható közvetlenül a panaszos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmének sajátos körülményeire. Ennek az az oka, hogy a jelen ügyben nem az EFSA által megbízott szakértők tudományos álláspontja a releváns, hanem az EFSA személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzete által adminisztratív feladataik keretében végrehajtott szerkesztési változtatások.

16. Ezenkívül az EFSA kifejti, hogy az EFSA tudományos szakvéleményei kivonatának kidolgozása és módosítása bevett gyakorlat az EFSA személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzete számára, és olyan munkaterületet jelent, amelyen az EFSA tudományos tisztviselői jelentős képzésben részesülnek. Ez biztosítja a szakértők által kidolgozott tudományos tartalommal való hatékony összhangot, megkönnyíti az olvashatóságot és a laikusok általi megértést, valamint fokozza az EFSA tájékoztatását.

Az ombudsman értékelése

17. A dokumentumok vizsgálatát követően az ombudsman megállapítja, hogy a két e-mail eltérő jellegű.

18. A 2018. december 13-i e-mail az EFSA azonosított munkatársainak szakmai alkalmasságára vonatkozó véleményeket tartalmaz. Mivel a „személyes adat” fogalma magában foglal minden azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozó információt, az adott személy szakmai képességeire vonatkozó vélemények e személy „személyes adatainak” minősülnek. Ez az e-mail tehát „személyes adatnak”^{minősül [6].}

19. A panaszból és a nyilvánosan hozzáférhető információkból kitűnik, hogy a panaszos ismeri a felek kilétét. Ezért az információk nem anonimizálhatók a panaszossal való közlés céljából.

20. Az uniós adatvédelmi jog értelmében az EFSA-nak háromlépcsős elemzést kell végeznie annak eldöntésére, hogy helyt adhat-e a személyes adatok nyilvánosságra hozatalára irányuló kérelemnek. Először is, a kedvezményezettnek bizonyítania kell, hogy szükség van azok meghatározott közérdekű célra történő továbbítására. Másodszor, nem lehet ok azt feltételezni, hogy az ilyen továbbítás sérthetné az érintett jogos érdekeit. Harmadszor, az adatkezelőnek (EFSA) meg kell állapítania, hogy a személyes adatok e konkrét célból történő továbbítása arányos-e, mérlegelve a különböző versengő érdekeket.

21. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem terjesztett elő kifejezett indokokat arra vonatkozóan, hogy miért van szükség közérdekből a szóban forgó személyes adatokhoz való hozzáférésre. A panaszos valójában arra korlátozta magyarázatát, hogy „nyilvánvalóan közérdek fűződik a bevezetett változások és a mögöttük meghúzódó okok megismeréséhez”.

22. Amellett, hogy a panaszos nem bizonyította kellőképpen, hogy szükség van a személyes adatok számára történő továbbítására, az ombudsman úgy véli, hogy a szóban forgó személyes adatok hozzáférhetővé tétele úgy tekinthető, mint amely negatívan érinti a szóban forgó alkalmazottak jogos érdekeit.

23. Ebből következik, hogy a 2018. december 13-i elektronikus levél hozzáférhetővé tételének feltételei nem teljesülnek. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az EFSA általi elutasítás indokolt volt, és összhangban volt az adatvédelemre és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós joggal.

24. A 2018. december 7-i e-mail tartalma nagyon eltérő jellegű. Egyszerű belső kommunikációról van szó, amelyet az EFSA rendes üzletmenete keretében küldenek meg. Jelentős tartalma nem tartalmaz személyes nézeteket vagy egyéb személyes adatokat. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a szövegben idézett tudományos vélemény teljes szövege már nyilvánosan hozzáférhető az EFSA honlapján^[7].

25. Így az ombudsman úgy véli, hogy a 2018. december 7-i e-mail részben közzétehető az e-mailt küldő és fogadó személyek nevének és elérhetőségének kitakarását követően. Az ilyen közzététel nem hozna nyilvánosságra olyan információt, amely még nem nyilvános. Ugyanakkor hasznos célt szolgálna annak bizonyításával, hogy az EFSA rendes tevékenységi körében közzétett szövegeket jóváhagyó e-mailben nincs semmi szokatlan.

A megoldásra irányuló javaslat

A fenti értékelés alapján az ombudsman azt javasolja, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság biztosítson részleges hozzáférést a két kért, 2018. december 7-i e-mail közül az elsőhöz, kizárólag a személyes adatok megfelelő kitakarásával.

Felkérjük az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, hogy 2020. augusztus 31-ig tájékoztassa az ombudsmant a fenti megoldási javaslattal kapcsolatban hozott intézkedéseiről.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2020. 07. 01.

[1] Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

[2] EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2019. Reasoned Opinion on the modification of the existing maximum residue levels for tetraconazole in kaki/Japanese persimmon, linseeds and poppy seeds (Indokolással ellátott vélemény a tetrakonazolnak a kaki/japán datolyaszilva, lenmag és mák vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL-jei módosításáról). EFSA Journal 2019;17(1):5577, 34. o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2019.5577.

[3] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R1049.

[4] Különösen a C-615/13. P. sz. ClientEarth és PAN Europe kontra EFSA ügyben 2015. július 16-ánhozott ítélet (ECLI:EU:C:2015:489), amely az EFSA tudományos szakvéleménye szempontjából releváns dokumentumok hozzáférhetőségére vonatkozik.

[5] Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31. EGK és 11. Euratom rendelet 21a. cikke értelmében, elérhető a következő internetcímen: http://data.europa.eu/eli/reg/1962/31(1)/2014-05-01

[6] A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32018R1725.

[7] EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2019. Reasoned Opinion on the modification of the existing maximum residue levels for tetraconazole in kaki/Japanese persimmon, linseeds and poppy seeds (Indokolással ellátott vélemény a tetrakonazolnak a kaki/japán datolyaszilva, lenmag és mák vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL-jei módosításáról). EFSA Journal 2019;17(1):5577, 34. o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2019.5577.