Az ügy az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) azon döntésére vonatkozott, hogy az EU Horizont Európa programjának részét képező Marie Sklodowska-Curie posztdoktori ösztöndíjra (MSCA-PF) vonatkozó 2023. évi pályázati felhívás keretében nem ítéli oda a „kiválósági pecsétet”. A REA megtagadta a kiválósági pecsét odaítélését a pályázatnak, mivel a felperes székhelye az Egyesült Királyságban volt.

Az ombudsman megállapította, hogy a REA észszerű magyarázatot adott döntésére, és az alkalmazandó szabályokkal összhangban járt el. Mint ilyen, a vizsgálatot hivatali visszásság megállapítása nélkül zárta le. Ugyanakkor javaslatot tett a REA fejlesztésére, amelyet a REA magyarázó feljegyzést nyújt be a panaszosnak és az azonos helyzetben lévő más egyesült királyságbeli pályázóknak, és/vagy nyilvános nyilatkozatot ad ki, amely tisztázza az egyesült királyságbeli pályázók sajátos helyzetét a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretének 2023. évi pályázati felhívásaiban, különösen a kiválósági pecséttel kapcsolatban.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HaDEA) hogyan követte nyomon az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által egy olyan szervezettel kapcsolatban végzett vizsgálat megállapításait, amely a Horizont 2020 program keretében két uniós finanszírozású projektben vett részt.

Az OLAF szabálytalanságokra vonatkozó megállapításai alapján a HaDEA tájékoztatta a panaszost arról a szándékáról, hogy megszünteti a projektekben való részvételét, visszafizetteti a nem támogathatónak ítélt költségeket, és nyilvántartásba veszi azt az Európai Bizottság korai felismerési és kizárási rendszerében (EDES), amely az uniós forrásokat kérelmező vagy uniós szervekkel jogi kötelezettségvállalásokat kötő „megbízhatatlan” személyek és szervezetek adatbázisa. A panaszos többek között azt állította, hogy a HaDEA nem adott lehetőséget arra, hogy az EDES-ben való nyilvántartásba vétele előtt kifejtse álláspontját.

Az ombudsman megállapította, hogy a panaszos EDES-ben való nyilvántartásba vételéről szóló határozat nem feltétlenül érintette a panaszos jogi helyzetét, és hogy a gyakorlatban a panaszos lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére. Az ombudsman azzal a következtetéssel zárta le a vizsgálatot, hogy nem történt hivatali visszásság.

Az ombudsman mindazonáltal javítási javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a HaDEA, amikor egy szervezetet tájékoztat a vele szemben tett megállapításokról, az érintett szervezetet is tájékoztassa, ha ezek a megállapítások a korai felismerési és kizárási rendszerben való nyilvántartásba vételét eredményezhetik.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a Horizont Európa program keretében történő kutatásfinanszírozásra irányuló javaslatot elutasító határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet. A panaszos különösen amiatt aggódott, hogy a Bizottság korlátozta a felülvizsgálati kérelmek leírását, és nem fogadta el a külön erre a célra szolgáló online formanyomtatványon kívül benyújtott dokumentumokat.

Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság ésszerűnek tartotta, hogy jellemkorlátozásokat állapítson meg. A vizsgálattal összefüggésben a Bizottság abban is megállapodott, hogy növeli a karakterhatárt, és összhangba hozza azt más hasonló eljárásokkal.

Az ombudsman azzal a következtetéssel zárta le a vizsgálatot, hogy nem történt hivatali visszásság.  

Az ügy három dokumentumhoz, nevezetesen egy időszakos jelentéshez és két benyújtandó anyaghoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott, amelyek egy, a gyermekkori és serdülőkori rádiófrekvenciás tereknek való kitettségből eredő agydaganat kockázatával foglalkozó tanulmányra vonatkozó uniós finanszírozású projekthez kapcsolódtak. A Bizottság széles körű részleges hozzáférést biztosított az időszakos jelentéshez, de a személyes adatok és a kereskedelmi érdekek védelmére hivatkozva nem biztosított hozzáférést a két eredményhez. A panaszos elégedetlen volt a biztosított hozzáféréssel és a végleges válasz jelentős késedelmével, ezért az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó három dokumentumot. Az időszakos jelentést illetően az ombudsman úgy vélte, hogy a Bizottság szélesebb körű hozzáférést biztosíthatott volna, mivel az információk egy része már nyilvánosan hozzáférhető volt. Ami a két elérendő eredményt illeti, az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem fejtette ki megfelelően, hogy a dokumentumok közzététele hogyan sértené a projektben részt vevő felek kereskedelmi érdekeit.

Az ombudsman megosztotta előzetes megállapításait a Bizottsággal.

Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság széles körű hozzáférést biztosított a dokumentumokhoz. Csak bizonyos személyes adatok, valamint a tanulmányhoz használt mobiltelefonok márkaneveinek és modelljeinek kitakarását tartotta fenn, azzal érvelve, hogy ez utóbbiak hozzáférhetővé tétele sértené a gyártók kereskedelmi érdekeit.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság pozitív válaszát és a széles körű hozzáférést. Úgy véli, hogy a személyes adatok kitakarása észszerű, de megjegyzi, hogy a Bizottság jobban meg tudta volna magyarázni a korlátozott kitakarásokat a kereskedelmi érdekek védelme érdekében. Ami a Bizottság által a nyilvános hozzáférés iránti kérelem kezelése során elszenvedett jelentős késedelmet illeti, ez sajnálatos volt, és hivatali visszásságnak minősült.