(Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban készült (1))

A PANASZ ÉS HÁTTERE

A panaszos részt vett egy konzorciumban, amely ajánlatot nyújtott be „A gyermekgondozási és gyermekvédelmi reformok örményországi végrehajtásának támogatása” (EuropeAid/123125/C/SER/AM) című ajánlatra, amelyet az Európai Bizottság örményországi és grúziai küldöttsége (a továbbiakban: a küldöttség) hirdetett meg.

2006. november 14-én a panaszos megkapta a küldöttség odaítélésről szóló levelét, amelyben értesítették, hogy ajánlatát elfogadták, és felkérték, hogy 15 napon belül nyújtsa be az ajánlattételi űrlapon tett nyilatkozatok ellenőrzéséhez szükséges dokumentációt. A szükséges dokumentumok kézhezvételét követően a küldöttség elküldte a szerződést aláírásra a panaszosnak. A panaszos benyújtotta a kért bizonyítékokat, és 2006. december 7-én átvételi elismervényt kapott a küldöttségtől.

2006. december 20-án azonban a panaszos előzetes bejelentés nélkül elolvasta a szóban forgó ajánlat törléséről szóló bejelentést, amelyet a EuropeAid honlapján tettek közzé. A bejelentés szerint az eljárásban olyan szabálytalanságok történtek, amelyek akadályozták a tisztességes versenyt.

2006. december 20-án a panaszos levelet küldött a küldöttségnek, amelyben tiltakozott a fenti bejelentés ellen, és megjegyezte, hogy nem tájékoztatták az ajánlat törléséről, és ezzel kapcsolatban nem kért tájékoztatást vagy pontosítást. Azt mondta, hogy a bejelentés ártott a Konzorcium hírnevének. A panaszos felteszi a kérdést, hogy az állítólagos szabálytalanságokat miért csak a pályázat odaítélését követően fedezték fel, és miért nem az értékelési eljárás során.

A küldöttség 2006. december 21-én faxon küldött levelében a Bizottság külső fellépéseire vonatkozó szerződéses eljárásokról szóló gyakorlati útmutató 2.4.14. cikkére hivatkozva válaszolt. E rendelkezés szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást az ajánlattevők kártérítési igénye nélkül megszüntetheti, ha az eljárásban szabálytalanságok történtek, és különösen, ha ezek a szabálytalanságok akadályozták a tisztességes versenyt. A Bizottság megjegyezte, hogy a szóban forgó ügyben ezek a szabálytalanságok csak a szerződés előkészítése során és az odaítélésről szóló levél megküldését követően merültek fel.

Ugyanezen a napon, azaz 2006. december 21-én a panaszos faxot küldött a küldöttségnek, amelyben megjegyezte, hogy a törlés bejelentése értelmezhető úgy, hogy az a konzorcium bármely tagjának tisztességtelen szakmai magatartását vonja maga után, és ezért sértheti a konzorcium hírnevét és üzleti profilját. A panaszos a következők tisztázását kérte a Bizottságtól: a) az állítólagos szabálytalanságok jellege; b) a Konzorcium valamely tagjának esetleges részvétele; és c) volt-e bizonyíték erre a közreműködésre. 2006. december 27-i (a panaszhoz csatolt) további levelében a panaszos megismételte a fenti állításokat és kérdéseket, és kérte a EuropeAid honlapján található törlési bejelentés módosítását is, amennyiben a törlés okainak semmi köze a konzorciumhoz.

2006. december 29-i válaszában a küldöttség kijelentette, hogy nem jogosult további tájékoztatást adni a panaszosnak az ajánlati felhívás törlésének okairól, megjegyezve, hogy az értékelési eljárás bizalmas volt. A küldöttség továbbá megkérdőjelezte a panaszos üzleti érdekeinek sérelmét, mivel a törlésről szóló értesítés sem kifejezetten, sem hallgatólagosan nem említette a vállalat nevét, és különösen a panaszos nevét.

2007. január 5-én a panaszos írásban kérte a EuropeAid Együttműködési Hivatalt (a továbbiakban: AIDCO), hogy vizsgálja meg az ügyet. A panaszos hangsúlyozta, hogy még nem kapott elegendő magyarázatot az ajánlat törlésére. Ebben a levélben a panaszos megismételte az üzleti profiljának károsodására vonatkozó állítását. E tekintetben megjegyezte, hogy:

a) az odaítélésről szóló levél kézhezvételét követően több szervezettel is felvette a kapcsolatot a szerződés aláírásához szükséges dokumentáció beszerzése érdekében, és tárgyalásokat kezdett a konzorcium többi tagjával és szakértőkkel a projekt elindítása érdekében; és

b) a "szabálytalanságok" és a "tisztességes verseny megakadályozása" kifejezéseket tartalmazó lemondási közlemény továbbra is hozzáférhető volt a nyilvánosság számára a EuropeAid honlapján.

A panaszos azt az érvet is vitatta, hogy a kért információ a gyakorlati útmutató 2.4.10. cikke értelmében bizalmas. Megállapította, hogy a gyakorlati útmutató vonatkozó rendelkezései szerint a közbeszerzési eljárások az értékelő bizottság munkájának végéig (2.8.2. cikk) vagy a szerződés aláírásáig (3.3.3.10. cikk) bizalmasak maradnak. Mivel a teljes közbeszerzési eljárást megszüntették, az ajánlatkérőt nem kötötte a titoktartási szabály, és semmi esetre sem hivatkozhat a titoktartási záradékokra a panaszosnak kárt okozó helyzet fenntartása érdekében.

2007. január 18-i válaszában az AIDCO megjegyezte, hogy a panaszosnak a szabálytalanságok jellegére vonatkozó kérelmét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) szerinti dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemnek kell tekinteni. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kért információk az e rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott kivétel hatálya alá tartoznak (3). Mivel az adott esetben nem állt fenn a közzétételhez fűződő nyomós közérdek, a kért információkhoz való hozzáférést meg kell tagadni. Az AIDCO mindazonáltal tájékoztatta a panaszost arról a jogáról, hogy fellebbezést nyújthat be a Bizottság főtitkárához. Az AIDCO arra is emlékeztette a panaszost, hogy az odaítélésről szóló levelet hivatalosan visszahívták az ajánlat törlése előtt, bár a küldöttség vonatkozó (2006. december 14-én kelt) levelét kézbesítetlen levélként visszaküldték a feladónak, mivel a borítékon hibásan szerepelt a címzett címe.

2007. február 9-én a panaszos fellebbezést nyújtott be a Bizottság főtitkárához, ismertetve az ügy tényállását és panaszait. 2007. március 8-i válaszában a főtitkár kijelentette, hogy az 1049/2001/EK rendelet ebben a konkrét esetben nem alkalmazandó, mivel a dokumentumokhoz való hozzáférést nem kérték. A panaszos inkább azt kérte, hogy közöljék vele a pályázati eljárás törlésének konkrét okait. Ennek megfelelően a főtitkár továbbította a panaszos „pontosítási kérését” az illetékes hatóságnak, nevezetesen az AIDCO-nak.

2007. március 16-án az AIDCO válaszolt a panaszosnak, és további információkkal szolgált a pályázati eljárás során feltárt szabálytalanságokról. Megállapította, hogy a

„az említett szabálytalanságok a titoktartási és pártatlansági kötelezettségek esetleges megsértésére, valamint az értékelési eljárás keretében történő esetleges külső befolyásra vonatkoztak, ami alááshatta volna az értékelés függetlenségét; az említett szabálytalanságokat az értékelési eljárás lezárását követően tárták fel.”

Az ombudsmanhoz intézett 2007. május 3-i panaszában a panaszos lényegében azt állította, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően a fenti közbeszerzési eljárás törlésére vonatkozó határozatát. A panaszos azt kérte, hogy a Bizottság szüntesse meg az új közbeszerzési eljárást, amelyet az itt érintett közbeszerzési eljárás törlését követően indított, és állítsa vissza a szerződést a panaszosnak odaítélő határozatát. Másik lehetőségként a panaszos azt kérte, hogy ítéljenek meg számára méltányos kártérítést.

A fenti állításokkal és követelésekkel kapcsolatban az ombudsman figyelembe vette különösen az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 101. cikkét; a Bíróság C-92/00. sz. ügyben hozott ítélete (45. és azt követő pontok); valamint a közigazgatás indokolási kötelezettségét és célját. A fentiek fényében az ombudsman elegendő indokot talált arra, hogy vizsgálatot indítson a fenti állítással és állításokkal kapcsolatban, és ennek megfelelően tájékoztatta a Bizottságot.

A VIZSGÁLAT

Véleményében a Bizottság elutasította a panaszt. A panaszos állításával kapcsolatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a panaszossal megfelelően ismertette a pályázati eljárás törlésének okait, figyelembe véve számos olyan körülmény egybeesését, amely indokolta a tényszerű adatok panaszosra való korlátozását, a közérdeket és a magánérdekeket egyaránt megérdemlő érdekek védelme érdekében. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a panaszra vonatkozó véleményében további részleteket is közölt a panaszossal. A panaszos állításait illetően a Bizottság következtetésében megjegyezte, hogy az alkalmazandó szabályok szerint járt el, és hogy semmi nem indokolja a panaszos kártérítési kérelmét.

Észrevételeiben a panaszos ragaszkodott panaszához. Azt állította, hogy egyértelmű indokokat kell kapnia a közbeszerzési eljárás törlésére, és észszerű kártérítést kell kapnia a jó hírnevét ért kárért, mivel a szerződést egy másik ajánlattevőnek ítélték oda, és a szerződés panaszosnak való odaítélése már nem tűnik megvalósíthatónak.

AZ OMBUDSMAN AJÁNLÁSTERVEZETÉHEZ VALÓ VONATKOZÁSAI

1 A Bizottság azon állítása, hogy nem indokolta megfelelően a szóban forgó közbeszerzési eljárás törlésére vonatkozó határozatát

1.1 Az ombudsman először is megjegyzi, hogy az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve, amely a közösségi jog általános alapelve (5), magában foglalja a megfelelő átláthatóság kötelezettségének fennállását. E kötelezettség célja annak ellenőrzése, hogy az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő és tisztességes bánásmód követelménye teljesült-e (6). Ez a kötelezettség többek között az odaítélési eljárást megszüntető határozatokkal kapcsolatban merül fel (7). Ennek megfelelően a költségvetési rendelet (8) 101. cikke úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az odaítélési eljárás megszüntetéséről szóló döntését a szerződés aláírása előtt „indokolni kell”, azaz megfelelően meg kell indokolni (9), és „a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők tudomására kell hozni”. Ez az indokolási kötelezettség, amelyet az EK-Szerződés 253. cikke is rögzít, pontosan a szerződés-odaítélési eljárás megfelelő szintű átláthatósága biztosításának szükségességét szolgálja. Ez az átláthatóság pedig biztosítja az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő és tisztességes bánásmód követelményének való megfelelést (10). Ehhez kapcsolódóan az állandó jog szerint:

a) az EK-Szerződés 253. cikkében előírt indokolásnak igazodnia kell a szóban forgó intézkedés jellegéhez. Ezenkívül világosan és egyértelműen be kell mutatnia a jogi aktust kibocsátó intézmény érvelését annak érdekében, hogy tájékoztassa az érintetteket a meghozott intézkedés indokairól, lehetővé téve ezáltal ezen intézkedések felülvizsgálatát; és

b) az indokolás követelményei az egyes esetek körülményeitől függenek. Különösen a következő körülmények relevánsak: a szóban forgó intézkedés tartalma; a megadott indokok jellege; valamint a jogi aktus címzettjeinek vagy a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett egyéb feleknek a magyarázathoz jutáshoz fűződő érdeke (11).

A fenti feltételek azt jelentik, hogy a jelen ügyhöz hasonló esetekben, amikor a közbeszerzési eljárást a vonatkozó odaítélési határozat meghozatalát követően törlik, azt a kérdést, hogy a törlés indokolása megfelel-e a költségvetési rendelet 101. cikkében foglalt követelményeknek, a következőképpen kell értékelni. Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie különösen az előadott indokok jellegét, valamint annak szükségességét, hogy biztosítani lehessen az ajánlattevőkkel, különösen a nyertes ajánlattevővel szembeni tisztességes bánásmód követelménye tiszteletben tartásának felülvizsgálatát.

1.2 A jelen ügyben a szóban forgó ajánlatnak a EuropeAid honlapján történő törléséről szóló hirdetmény egyszerűen azt tartalmazta, hogy "[a]z ajánlati felhívást a tisztességes versenyt akadályozó eljárási szabálytalanságok miatt törlik". A panaszos felvilágosításkérését követően a EuropeAid 2007. március 16-i levele a következőket tette hozzá:

„Az említett szabálytalanságok a titoktartási és pártatlansági kötelezettségek esetleges megsértésére, valamint az értékelési eljárás keretében történő esetleges külső befolyásra vonatkoztak, ami alááshatta volna az értékelés függetlenségét. Az említett szabálytalanságokat az értékelési eljárás lezárását követően tárták fel.”

Nyilvánvaló, hogy a fenti nyilatkozatok csak homályos és meglehetősen homályos információkat szolgáltatnak a Bizottság által a szóban forgó törlés igazolása érdekében hivatkozott szabálytalanságokról. Ezek az információk nem teszik lehetővé annak ellenőrzését, hogy a törlés észszerűen indokolt volt-e (12), és így azt sem, hogy a panaszost tisztességesen kezelték-e.

1.3 A panasszal kapcsolatos véleményében az Európai Bizottság a következő megjegyzéseket tette. A titoktartás esetleges megsértésének pontos jellegére és az eljárásra gyakorolt esetleges külső befolyásra vonatkozó további releváns részleteket nem lehetett volna megadni a szabálytalanságokban részt vevők vagy azon személyek kilétének veszélyeztetése nélkül, akik szerepet játszhattak a tények megállapításában. Ezen információk rendelkezésre bocsátása tehát veszélyeztette volna az intézménynek a szerződések odaítélésére vonatkozó döntéshozatali eljárását, valamint az ezen eljárásokra alkalmazandó szigorú pártatlansági és titoktartási szabályokat. Ezeket a szabályokat különösen az EK külső fellépéseire vonatkozó szerződéses eljárásokról szóló gyakorlati útmutató (a továbbiakban: gyakorlati útmutató)(13) állapította meg. A gyakorlati útmutató 2.8. szakasza különösen kimondja, hogy az értékelők kilétét bizalmasan kell kezelni, és hogy az értékelő bizottság eljárásai bizalmasak, figyelemmel az ajánlatkérő szerv dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó politikájára. Ezen útmutató alkalmazhatóságát a szolgáltatási ajánlattételi eljárás során az ajánlati felhívást kísérő „Útmutató az ajánlattevők számára” című dokumentum is megemlíti.

1.4 A Bizottság fenti érveivel kapcsolatban az ombudsman megismétli, hogy a szóban forgó törlés indokolása által teljesítendő követelmények az ügy körülményeitől függenek, beleértve az indokolás jellegét is. Az ombudsman nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bizonyos, meglehetősen kivételes körülmények között a Bizottság kellően alátámasztott titoktartási/titkossági indokokra támaszkodjon annak alátámasztására, hogy elmulasztotta vagy megtagadta az adott ügyben általa szolgáltatott indokoknál konkrétabb természetű indokolást. Figyelembe véve azonban a Bizottság által a szóban forgó törlésre vonatkozóan előadott indokok jellegét, úgy tűnik, hogy a Bizottság fent említett érvelése nem bizonyítja az ilyen titoktartási/titkossági okok fennállását.

1.5 Az Európai Bizottság a gyakorlati útmutató (14) 2.8. szakaszában található két rendelkezésre hivatkozott. Az első kimondja, hogy „az értékelők kilétét bizalmasan kezelik.” A második kimondja, hogy „az értékelő bizottság eljárásait – az ajánlatok/javaslatok felbontásától az értékelő bizottság munkájának lezárásáig – zárt ülésen folytatják le, és azok bizalmasak.” Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy ez utóbbi rendelkezés miért lenne releváns a szóban forgó ügy szempontjából. A vitatott törlésre ugyanis az értékelő bizottság munkájának befejezését követően került sor. Ezenkívül ezt a rendelkezést semmiképpen sem szabad oly módon értelmezni, hogy az előnyben részesítse az értékelő bizottság munkájában szabálytalanságokat tartalmazó elemek – például a pártatlanságra vonatkozó szabályok megsértése – nyilvánosságra hozatalának mellőzését. Ami az első rendelkezést illeti, azt úgy kell értelmezni, hogy az összeegyeztethető legyen a fent említett átláthatóság elvével és az arányosság elvével (15). Ez az összeegyeztethetőség különösen azt jelenti, hogy a rendelkezést úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az észszerűen igazodjon a jogszerű céljához. Úgy tűnik, hogy a rendelkezés előmozdítja a Közösség ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy megfelelően megvédje az értékelő bizottság tagjait minden külső beavatkozástól és nyomástól, amikor az ajánlatok értékelésének érzékeny feladatát végzik, ezáltal megőrizve az eljárás integritását. A jelen ügyben azonban a EuropeAid 2007. március 16-i levelében a Bizottság fenti 1.3. pontban ismertetett érveivel összefüggésben adott magyarázatokból arra lehet következtetni, hogy a szóban forgó értékelési eljárást a) külső befolyás és/vagy b) olyan (legalább egy) értékelő részvétele befolyásolta, aki vélhetően megsértette a titoktartási és pártatlansági kötelezettségeket (16). Ilyen körülmények között, még ha feltételezzük is, hogy az itt tárgyalt rendelkezés az értékelő bizottság munkájának befejezését követően is alkalmazandó, nehezen érthető, hogy az érintett értékelő(k) személyazonosságának titokban tartása hogyan járulhatna hozzá az eljárás integritásának megőrzésére irányuló célkitűzéshez. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy az eljárás integritását nem őrizték meg, és hogy új közbeszerzési eljárást kellett szervezni, feltehetően az érintett értékelő(k) részvétele nélkül.

1.6 Az Európai Bizottság azt is megjegyezte, hogy a vonatkozó döntéshozatali folyamatát aláásta volna, ha további információkkal szolgál a titoktartás esetleges megsértésének pontos jellegéről és az eljárásra gyakorolt esetleges külső befolyásról. E tekintetben a Bizottság azzal érvel, hogy ilyen információkat nem lehetett volna szolgáltatni anélkül, hogy ne sértenék a szabálytalanságokban érintett személyek vagy azon személyek kilétét, akik szerepet játszhattak volna a tények megállapításában. A Bizottság fenti megjegyzéseivel kapcsolatban az ombudsman emlékeztet a fent említett átláthatóság és arányosság elvére; a Bizottság által szolgáltatott információk igen korlátozott volta; valamint a további magyarázatok hiánya. E megfontolások alapján az ombudsman úgy véli, hogy nehéz megérteni vagy elképzelni, hogy a Bizottság által feltárt szabálytalanságokra vonatkozó konkrétabb információk szolgáltatása hogyan eredményezheti a Bizottság által jelzett eredményt. Például, ha egy értékelő olyan kapcsolatban állna egy ajánlattevővel, amely észszerűen megkérdőjelezhetné pártatlanságát (és ezt követően az értékelési eljárás integritását), felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen információk szolgáltatása miért veszélyeztetné a Bizottság döntéshozatali eljárását.

1.7 A fentiek alapján az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy az Európai Bizottság által a szóban forgó közbeszerzési eljárás megszüntetéséről hozott határozat indokolása nem tűnik megfelelőnek. Ezért ez a határozat valószínűleg hivatali visszásságnak minősül. Az ombudsman ezért elkészíti a vonatkozó ajánlástervezetet (17). Ezen ajánlás megfogalmazása céljából az ombudsman figyelembe veszi a Bizottság azon nyilatkozatát, hogy a törlésről szóló határozat alapjául szolgáló részletes bizalmas dokumentumok az ombudsman általi felülvizsgálat céljából rendelkezésre állnak.

2 Kártérítési igény

2.1 Az Európai Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos nem ragaszkodott az új közbeszerzési eljárás megszüntetésére vonatkozó követeléséhez, mivel ez az eljárás lezárult, és a szerződést egy másik vállalatnak ítélték oda. Tekintettel ezekre a tényekre, nem indokolt további vizsgálatot folytatni ezzel az állítással és azzal a kapcsolódó állítással kapcsolatban, hogy az eredeti odaítélési határozatot vissza kell állítani.

2.2 A panaszos kártérítési igénye az "üzleti profilját" ért állítólagos káron alapul.

„Ez a kár konkrét és folyamatos mindaddig, amíg nem kerül sor pontosításra. Ez nyilvánvaló, mivel az odaítélésről szóló levél kézhezvételekor kapcsolatba léptünk a hatóságokkal, bankokkal és más érintett szervezetekkel, hogy beszerezzük a szerződés aláírásához szükséges dokumentációt, valamint konzorciumi tagjainkkal és szakértőinkkel annak érdekében, hogy előre megtervezzük a projekt megkezdéséhez szükséges mozgósításukat. Most kínos helyzetben találjuk magunkat, hogy világos és elégséges magyarázatot adjunk nekik a törlés okaira, amelyeket figyelmen kívül hagyunk, hogy eloszlassuk a szabálytalan gyakorlatok esetleges gyanúját a részünkről.”

Véleményében a Bizottság több érv alapján elutasította a fenti állítást.

2.3 Ezzel az állítással kapcsolatban elegendő megállapítani, hogy - amint azt az Európai Bizottság jelezte - a panaszos a) nem támasztotta alá az állítólagos kárt; és b) nem állapított meg elegendő ok-okozati összefüggést az állítólagos kár és a Bizottság azon mulasztása között, hogy további információkat szolgáltasson a törlésről szóló határozat indokaival kapcsolatban. E második elemet illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottságnak a pályázati eljárás törlésére vonatkozó bejelentése egyszerűen a tisztességes versenyt akadályozó szabálytalanságokra utalt; valahogy nem vonta be a panaszost ezekbe a szabálytalanságokba. A panaszostól ésszerűen nem lehetett elvárni, hogy a Bizottság által adott magyarázatokon kívül más magyarázattal szolgáljon a törlésre vonatkozóan (bármely olyan partnere számára, amely azt kérheti). Ha a Bizottság nem adott megfelelő magyarázatot, ezt nem lehetett ésszerűen a panaszosnak tulajdonítani. Az a puszta lehetőség, hogy valaki azt gyaníthatja, hogy a panaszos részt vett a Bizottság által megállapított szabálytalanságokban, nem jelenti azt, hogy az ilyen gyanú észszerűen megalapozottnak tekinthető a Bizottságnak az üggyel kapcsolatos magatartása alapján. Végezetül a fent említett szabálytalanságok puszta lehetősége nem jelenti a panaszos üzleti hírnevének tényleges és biztos sérelmét.

2.4 A fentiek fényében a panaszos állításának nem lehet helyt adni. Figyelembe véve azonban a panaszos által a kártérítési kérelmének alátámasztására felhozott érvet (lásd a fenti 2.2. pontot), felkérjük a Bizottságot, hogy az ezen ajánlástervezetre vonatkozó részletes véleményében egyértelműen állapítsa meg, hogy a közbeszerzési eljárásban feltárt szabálytalanságok nem érintették a panaszost, amennyiben egy ilyen nyilatkozat tényszerűen helytálló lenne.

AZ AJÁNLÁS TERVEZETE

A fenti 1. pontban tett megjegyzései fényében az ombudsman azt ajánlja, hogy a Bizottság mérlegelje, hogy konkrétabb és megfelelőbb indokokkal szolgáljon a szóban forgó közbeszerzési eljárás törlésére. Az ombudsman felkéri továbbá a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésére a Bizottság véleményében említett, „a [törlésről szóló] határozat alapjául szolgáló részletes bizalmas dokumentumok” másolatát. Ezeket a dokumentumokat, amennyiben és amilyen mértékben azokat a Bizottság továbbra is bizalmasnak minősítené, nem hozzák a panaszos vagy harmadik felek tudomására. Ezeket a bizalmas dokumentumokat az ombudsman általi elemzést követően eltávolítják az aktából, és megsemmisítik.

Felkérjük továbbá a Bizottságot, hogy egyértelműen nyilatkozzon arról, hogy a panaszos nem vett részt/részt vett a pályázati eljárás során feltárt szabálytalanságokban, amennyiben egy ilyen nyilatkozat tényszerűen helytálló lenne.

A panaszost erről az ajánlástervezetről is tájékoztatni fogják. Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság 2008. szeptember 30-ig részletes véleményt küld.

Strasbourg, 2008. június 9.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262 európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

(2) HL 2001. L 145., 43. o.

(3) E rendelkezés szerint: „Az érintett intézményen belüli tanácskozások és előzetes konzultációk részét képező, belső használatra szánt véleményeket tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést a határozat meghozatalát követően is meg kell tagadni, ha a dokumentum közzététele súlyosan veszélyeztetné az intézmény döntéshozatali eljárását, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.”

(4) HL 2002. L 248., 1. o.

(5) Lásd a C-57/01. sz. Makedoniko Metro ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., I-1091. o.) 69. pontját.

(6) Lásd a C-324/98. sz., Telaustria és Telefonadress ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-10745. o.) 61–62. pontját.

(7) Vö. a C-92/00. sz. HI-ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-10745. o.) 45. pontjával.

(8) Lásd a 4. lábjegyzetet.

(9) Vö. a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 1. o.) 149. cikkének (1) bekezdésével. E rendelkezés szerint „[a]z ajánlatkérő szerv a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a szerződés odaítélésével kapcsolatban hozott döntésekről, beleértve azon döntés indokait is, hogy nem ítéli oda azt a szerződést, amelyre vonatkozóan versenytárgyalást írtak ki, vagy hogy újrakezdi az eljárást.”

(10) Vö. a C-92/00. sz. HI-ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-10745. o.) 46. pontjával.

(11) Lásd például a C-372/97. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., I-3679. o.) 69. pontját.

(12) E tekintetben lásd az Elsőfokú Bíróság T-69/05. sz., Evropaiki Dynamiki kontra Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyben 2007. október 19-én hozott végzésének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 51. pontját. Ebben a bekezdésben a Számvevőszék megjegyezte, hogy a költségvetési rendelet 101. cikkének és a 2342/2002/EK rendelet 149. cikke (1) bekezdésének rendelkezései „nem állapítják meg, hogy a beszerzéstől való elállásra vagy az odaítélési eljárás törlésére vonatkozó döntés kivételes esetekre korlátozódik, vagy hogy annak szükségszerűen komoly indokokon kell alapulnia.”

(13) Lásd a EuropeAid honlapját

(http://ec.europa.eu/europeaid/work/procedures/implementation/practical_guide/index_en.htm).

(14) A gyakorlati útmutató jelen ügyben való alkalmazhatósága nem vitatott.

(15) Az arányosság elve nemcsak a megfelelő ügyintézés alapvető követelménye (a helyes hivatali magatartás európai kódexének 6. cikke), hanem a közösségi jog általános elveként is elismert. Lásd például a C-384/05. sz. Piek-ügyben hozott ítélet (EBHT 2007., I-289. o.) 34. pontját (és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

(16) Ehhez kapcsolódóan a gyakorlati útmutató 2.8.2. szakasza előírja, hogy az értékelő bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia egy pártatlansági és titoktartási nyilatkozatot, és "[a]z értékelő bizottság bármely olyan tagjának vagy megfigyelőjének, akinek potenciális összeférhetetlensége van bármely ajánlattevővel vagy pályázóval, nyilatkoznia kell erről, és haladéktalanul vissza kell lépnie az értékeléstől".

(17) Ezzel összefüggésben az ombudsman azt is megjegyzi, hogy 2008. május 6-án a panaszos arról tájékoztatta az ügyben eljáró ombudsman jogi tisztviselőjét, hogy nem hajlandó elfogadni az ombudsman Jogi Szolgálata által a jelenlegi vizsgálatra vonatkozóan készített békés megoldási javaslatot.