(Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban készült (1))

ÖSSZEFOGLALÓ

2005-ben az európai ombudsman hivatalból vizsgálatot indított az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett uniós munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságával kapcsolatos kérdésekben (2).

Ez a második saját kezdeményezésű vizsgálat, amelyet az ombudsman folytat az uniós munkaerő-felvétel átláthatóságának kérdésében. Az elsőre 1997-1999-ben került sor (3), és arra késztette az Európai Bizottságot, hogy több olyan konkrét gyakorlatot vezessen be, amelyek növelik az uniós munkaerő-felvétel átláthatóságát. Ennek eredményeként az ombudsman külön jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek (1999)(4).

Az első saját kezdeményezésű vizsgálatra adott válaszában a Bizottság osztotta azt az álláspontot, hogy mivel a felvételi eljárás az első, és sok pályázó számára az egyetlen közvetlen kapcsolat a közösségi adminisztrációval, fontos, hogy ez a kapcsolat pozitív legyen. Ezt a megfontolást a Parlament is kifejezésre juttatta az ombudsman 2000. évi különjelentéséről szóló későbbi állásfoglalásában (5). Ebben az állásfoglalásban a Parlament elismerte az ombudsman különjelentését, „különösen a felvételi eljárásokban jelöltként részt vevő polgárok európai intézményekről alkotott benyomásának javítása tekintetében”, és rámutatott arra, hogy „az átláthatóság elvét a kiválasztási eljárás során mindvégig alkalmazni kell”. A Parlament többek között azt javasolta, hogy „a pályázókat automatikusan, haladéktalanul és megfelelő formában értesítsék az értékelési kritériumokról”.

Amikor az EPSO 2003-ban megkezdte munkáját, fenntartotta a Bizottság által már bevezetett intézkedéseket, szem előtt tartva a munkaerő-felvétel átláthatóságának fokozását. Az ombudsmanhoz azonban továbbra is érkeznek panaszok a pályázóktól a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának állítólagos hiányával kapcsolatban. Két kapcsolódó kérdés ismétlődött meg: Először is, a versenyvizsga-bizottságok által a pályázók értékelése céljából meghatározott értékelési kritériumok továbbra is titkosak. Másodszor, sok pályázó számára nem világos, hogy a vizsgabizottságok hogyan érik el a pályázó vizsgáján a végső pontszámot, annál is inkább, mivel a vizsgáik egyes részeire vonatkozó pontszámokat szintén titokban tartják.

Az ombudsman úgy véli, hogy ezek a titoktartási gyakorlatok a polgárokkal való bánásmód olyan megközelítésén alapulnak, amely vagy megelőzi, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja az Európai Unió jelenlegi elkötelezettségét egy olyan közigazgatás iránt, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megfelelő ügyintézés elvét. Az ombudsman ezért a jelen saját kezdeményezésű vizsgálat során is több kísérletet tett arra, hogy meggyőzze az EPSO-t arról, hogy az itt említett titoktartási gyakorlata nem egyeztethető össze a fenti elvekkel, és ezért az EK-Szerződés 195. cikke szerinti hivatali visszásságnak minősül. Az ombudsman és az EPSO közötti, e kérdéssel kapcsolatos fő levelezés az ombudsman honlapján érhető el, és a http://www.ombudsman.europa.eu/initiatives/en/default.htm címen érhető el.

A következő szöveg részben e levelezés összefoglalását képezi.

AZ OMBUDSMAN AJÁNLÁSTERVEZETÉHEZ VALÓ VONATKOZÁSAI

A vizsgálat tárgya – az uniós munkaerő-felvétellel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés

1.1 A jelen vizsgálat először is a pályázók azon jogára vonatkozik, hogy hozzáférjenek a vizsgabizottságok által az írásbeli és szóbeli vizsgák értékelése céljából meghatározott értékelési szempontokhoz; másodszor pedig az arra vonatkozó információk közzététele, hogy a vizsgabizottságok hogyan érik el a vizsgák végső pontszámát, különösen a vizsgák egyes részeire adott pontszámokról való tájékoztatás révén.

1.2 Ami az "értékelési kritériumokat" illeti, azokat a jelen vizsgálat a következőképpen határozta meg (6):

a versenyvizsga-felhívásban meghatározott feltételek alapjául szolgáló, a vizsga céljára és/vagy tartalmára vonatkozó általános szempontok;

(B) a pontszámok kiosztásának kritériumai, mint például a kérdések súlyozása;

c) az írásbeli vizsgák jelölésére vonatkozó utasítások formájában megfogalmazott kritériumok.

Az EPSO álláspontja

1.3 Az EPSO arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a fenti A) pontban említett általános szempontok nem tartoznak a titoktartási kötelezettség hatálya alá, és azokat közölni kell a pályázókkal annak érdekében, hogy megismertessék velük mindazokat a tényezőket, amelyekre a vizsgabizottság az értékelését alapozza, és adott esetben lehetővé tegyék számukra ezen értékelés vitatását.

1.4 A (B) és (C) pontban foglalt kritériumokat illetően az EPSO lényegében kétféle érvet hozott fel a közzététel megtagadása mellett:

Először is, az EPSO úgy ítélte meg, hogy a fent említett B. és C. pontban szereplő kritériumokat az ítélkezési gyakorlat mindig is úgy tekintette, hogy azok magukban foglalják a pályázók érdemeinek a vizsgabizottságok által végzett összehasonlító értékelését, és így a vizsgabizottság eljárásának titkossága alá tartoznak (7).

Másodszor, az EPSO számos gyakorlati vagy adminisztratív megfontolásra és aggályra hivatkozott, nevezetesen i. arra a tényre, hogy a vizsgabizottság módosíthatja a B. és a C. kritériumot az adott pontszám elérése előtt, ii. arra, hogy a pályázóknak a B. és a C. értékelési kritériumról adott tájékoztatás félrevezető lehet, és azt a pályázók nem érthetik helyesen, valamint iii. arra, hogy a további tájékoztatás a pályázók által benyújtott panaszok számának növekedését eredményezheti.

Az ombudsman megállapításai

1.5 Ami az első érvet illeti, az ombudsman tájékoztatta az EPSO-t azon következtetéséről, hogy a Hivatal főszabály szerint és amennyiben azt nagyon különleges körülmények nem akadályozzák, jogilag szabadon közölheti a (B) és a (C) kritérium végleges változatát azon pályázókkal, akik azt a megszerzett pontszám kézhezvételét követően kérik (8). Ez a következtetés a jelenleg alkalmazott és a gyakorlatban értelmezett vonatkozó jogi és közigazgatási szabályok alapos elemzésén alapult.

1.6 A második érvcsoportot illetően az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy azok nem voltak meggyőzőek. Az ombudsman részletes észrevételeit a fent említett, az EPSO-nak címzett, 2007. július 3-i kiegészítő vizsgálati levelének (9) 1. pontja tartalmazza. Itt csak két pontot kell felidézni. Először is, az ombudsman a versenyvizsga-bizottságok által elfogadott végső értékelési szempontok nyilvánosságra hozatalát javasolja, nem pedig a versenyvizsga-bizottságnak az e szempontok elfogadásához vezető tanácskozásait. Másodszor, az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés joga nem függ az adminisztráció azon értékelésétől, hogy az érintett címzett "helyesen értelmezheti-e" az érintett információkat.

1.7 Ami azt az érvet illeti, hogy a panaszok száma növekedhet, ha a pályázók több információt kapnak a tesztjük értékeléséről, az ombudsman úgy véli, hogy nem egyeztethető össze a jogállamisággal az információk visszatartása a közigazgatási eljárásban részt vevő személyektől annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy visszatartsák őket az ilyen eljárás eredménye elleni panasztételhez való joguk gyakorlásától. Ezenkívül az ombudsman már tájékoztatta az EPSO-t arról, hogy csak „indokolt” vizsgálatokat indít (az EK-Szerződés 195. cikke (1) bekezdésének második albekezdése). Minél több információt tartalmaznak az új panaszok, az ombudsman annál jobban fel tudja mérni, hogy valóban indokolt-e vizsgálatot indítani. Ezzel szemben a jelenlegi titoktartási gyakorlatokból eredő információhiány általában vizsgálat megindításához vezet, még ha csak azért is, hogy az ombudsman tisztességesen értékelhesse az ügyet (10). Még ha az EPSO-nak a panaszok számával kapcsolatos érvelése helytálló is, a pályázók jobb tájékoztatása valószínűleg azt eredményezné, hogy az ombudsman kevesebb vizsgálatot végezne. Az ilyen vizsgálatok mind az EPSO, mind az ombudsman számára jelentős személyzeti időt foglalnak magukban. A közösségi költségvetési források hatékony felhasználásával kapcsolatos aggodalmaknak ezért arra kell vezetniük az EPSO-t, hogy törekedjen az ilyen vizsgálatok számának minimalizálására azáltal, hogy több és jobb tájékoztatást nyújt a pályázóknak.

A közzétételi kötelezettségről és annak alapjairól

1.8 A fentieken túl az ombudsman hangsúlyozta az EPSO-nak, hogy a munkaerő-felvételi eljárások nagyobb nyitottságára vonatkozó igények sokkal szélesebb körűek, mint az általános nyitottsági menetrend, bármennyire is fontos ez utóbbi. E szükségletek közé tartoznak a jogi védelemmel, az egyenlőséggel, az arányossággal, valamint a Közösségnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek megfelelő tisztviselők felvételéhez fűződő érdekével kapcsolatos fontos konkrét aggályok (11). Elemzésében az ombudsman többek között rámutatott arra, hogy álláspontja szerint mi az eltérés a személyzeti szabályzat vonatkozó titoktartási rendelkezésének célja és az EPSO által jelenleg fenntartott titoktartási gyakorlat között.

1.9 A személyzeti szabályzat titoktartási rendelkezése előírja, hogy "[a] vizsgabizottság eljárása titkos". Az ítélkezési gyakorlat megerősítette, hogy ezt a titoktartási rendelkezést a vizsgabizottságok függetlenségének és eljárásuk objektivitásának biztosítása érdekében vezették be (12).

1.10 Magától értetődik, hogy az ombudsman teljes mértékben és habozás nélkül osztja az EPSO azon véleményét, hogy ezeket a fontos célokat el kell érni. Az ombudsmanhoz azonban nem érkezett olyan meggyőző érv, amely bizonyítaná, hogy a testületek „függetlenségét” vagy „az eljárások tárgyilagosságát” hátrányosan befolyásolná a testületek által elfogadott végső értékelési szempontoknak vagy a pontszámok részletes lebontására vonatkozó információknak a pályázókkal való közlése. Az ilyen közzététel nem tenné lehetővé a pályázók számára, hogy befolyást gyakoroljanak az igazgatótanácsok munkájára, és nem akadályozná meg őket abban, hogy objektív módon működjenek.

Az EPSO jelenlegi reformja

1.11 Az EPSO "Az EPSO fejlesztési programja"elnevezésű reformfolyamat keretében az EPSO jelenleg tanulmányozza és végrehajtja az uniós munkaerő-felvételi eljárások javítását célzó fontos intézkedéseket. Amint arra maga az EPSO is rámutatott, az e program keretében elfogadandó intézkedések közül többnek az a célja, és valójában az is, hogy növelje a felvételi eljárások átláthatóságát. Ezek közé tartoznak a versenyvizsga-felhívásokban feltüntetendő részletesebb információk, valamint a versenyvizsga-bizottságok munkájának nagyobb szabványosítása és professzionalizmusa.

1.12 Az ombudsman üdvözölni és határozottan támogatni kívánja ezt a reformfolyamatot, amely nemcsak konkrét előnyökkel jár a pályázók számára, hanem megerősíti az EPSO központi és elsődleges intézményi döntéshozói pozícióját az uniós munkaerő-felvételben.

1.13 Az ombudsman hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a jelenlegi reformfolyamat kiváló lehetőséget kínál a jelen hivatalból indított vizsgálatban vizsgált titoktartási gyakorlatok megszüntetésére. Ez nemcsak azt bizonyítaná a lehető legvilágosabban, hogy az EPSO valóban elkötelezett az uniós munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának fokozása iránt. A versenyvizsga-bizottságok számára, amelyek tudnák, hogy az általuk elfogadott kritériumok kérésre közzétehetők, e titoktartási gyakorlatok megszüntetése szintén fontos ösztönzőt jelentene az EPSO által jelenleg meghatározott szakmai munkamódszerek teljes körű végrehajtására, amelyek elfogadását elő kívánja mozdítani.

AZ AJÁNLÁS TERVEZETE

Az EPSO-nak kérésre tájékoztatnia kell a pályázókat a vizsgabizottság által az írásbeli vagy szóbeli vizsgák tekintetében elfogadott értékelési szempontokról (ha vannak ilyenek), továbbá kérésre közölnie kell a pályázókkal a teljesítményükért kapott pontszámok részletes bontását (ha vannak ilyenek).

Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban az EPSO 2008. október 31-ig részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ombudsman ajánlástervezetének elfogadását és az ajánlástervezet végrehajtása érdekében hozott intézkedések leírását.

Strasbourg, 2008. július 22.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) A 12. és 16. cikk törléséről szóló, 2002. március 14‐i határozatával (HL L 92., 13. o.) módosított, az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9‐i 94/262 európai parlamenti határozat (HL L 113., 15. o.).

(2) Az ombudsman honlapja tartalmazza a vizsgálat fő levelezését, a http://www.ombudsman.europa.eu/initiatives/en/default.htm „Saját kezdeményezésű vizsgálatok (2005-)” című részében, beleértve a 2005. október 10-én kelt nyitólevelet is.

(3) Lásd az ombudsman honlapját: http://www.ombudsman.europa.eu/recommen/en/971004.htm

(4) Lásd az ombudsman honlapját: http://www.ombudsman.europa.eu/special/pdf/en/971004.pdf

(5) Az Európai Parlament állásfoglalása az európai ombudsman által a Bizottság munkaerő-felvételi eljárásának részét képező titoktartásra vonatkozó saját kezdeményezésű vizsgálatot követően az Európai Parlamenthez intézett különjelentésről (C5-0082/2000 - 2000/2048 (COS)).

(6) Ezen értékelési kritériumok részletes leírását az ombudsmannak az EPSO-hoz intézett, 2007. július 3-i további vizsgálati levele tartalmazza ( http://www.ombudsman.europa.eu/initiatives/en/default.htm).

(7) Az EPSO lényegében a C-254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben hozott ítéletre (EBHT 1996., I-03423. o.) hivatkozik.

(8) Az ombudsman teljes körű elemzését az EPSO-hoz intézett 2007. július 3-i további vizsgálati levelének 2. pontja tartalmazza (http://www.ombudsman.europa.eu/initiatives/en/default.htm).

(9) http://www.ombudsman.europa.eu/initiatives/en/default.htm.

(10) Magától értetődik, hogy az ügyirat ombudsman általi vizsgálata csak kivételesen orvosolhatja ezt az információhiányt, mivel az érintett információkat a panaszos által benyújtott konkrét állítások és érvek fényében kell megvizsgálni.

(11) Lásd az ombudsmannak az EPSO-hoz intézett 2007. július 3-i további vizsgálati levelének 3. pontját (http://www.ombudsman.europa.eu/initiatives/en/default.htm).

(12) A C-254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., I-03423. o.) 24. pontja.