Hogyan végezzük feladatunkat
Az európai ombudsman segítséget nyújt az uniós közigazgatással kapcsolatos problémákkal szembesülő személyeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek azáltal, hogy az általuk benyújtott panaszokkal foglalkozik, egyúttal pedig az uniós intézményeken belüli szélesebb körű rendszerszintű problémák proaktív feltárása révén és saját kezdeményezési hatáskörét felhasználva igyekszik előmozdítani a helyes közigazgatási gyakorlatot. Az ombudsman csak a hatáskörébe tartozó és a szükséges „elfogadhatósági kritériumoknak” megfelelő panaszok, például olyan panaszok esetében indíthat vizsgálatot, amikor az ügyet a panaszos előzőleg már próbálta közvetlenül az érintett intézménnyel rendezni.
Panaszok és megkeresések kezelése
Panasz fogadása Tovább „Az ombudsmani vizsgálati munkacsoport értékelése” lépésre.
Az ombudsman vizsgálati munkacsoport értékeli, hogy indítható-e vizsgálat
- Ha igen, tovább az „A vizsgálat elindítva” lépésre
- Ha nem, akkor a „Nincs vizsgálat” három okból lehet:
- A kérdés nem tartozik az ombudsman hatáskörébe (például azért, mert nem uniós szervet érint, vagy mert valamely uniós szerv politikai hatáskörébe tartozik).
- A panasz nem fogadható el (például mert a panaszos nem próbálta meg először közvetlenül az uniós szervnél rendezni az ügyet, az ügy több mint két éves vagy bíróság előtt van, vagy a panaszos nem uniós polgár).
- A vizsgálat megindítása nem megalapozott (például mert az uniós szerv válasza észszerű, vagy mert egy másik szerv alkalmasabb az ügy kezelésére).
A vizsgálat elindítva
A panaszost tájékoztatják. Tovább a „Megkeresés” lépésre.
Vizsgálat
Az ombudsman értékeli a panaszt, és:
- kérheti az uniós szervet, hogy válaszoljon vagy adjon további tájékoztatást;
- találkozót szervezhet az uniós szervvel és/vagy betekinthet az uniós szerv birtokában lévő dokumentumokba;
- a panaszostól információt vagy észrevételeket kérhet.
Ezután négy lehetséges eset:
- A panasz gyorsan megoldható, az ombudsman megoldási javaslatot tesz. Tovább az „Uniós szerv válasza” lépésre
- Lehetséges hivatali visszásság: ritka esetekben az ombudsman előzetes megállapításokat tesz. Tovább az „Uniós szerv válasza” lépésre
- Az ombudsman hivatali visszásságot talál. Tovább a „Az ombudsman hivatali visszásságot talál” lépésre
- Az ombudsman nem talál hivatali visszásságot állapít meg. Tovább a „Vizsgálatot lezáró határozat” lépésre
Az uniós szerv válasza
- Ha az uniós szerv elfogadja, az ügy le van zárva. Tovább a „Vizsgálatot lezáró határozat” lépésre
- Az uniós szerv elutasítja. Tovább „Az ombudsman hivatali visszásságot állapít meg” lépésre
Az ombudsman hivatali visszásságot talál
- Az ombudsman ajánlásokat tesz a hivatali visszásság kezelésére. Az intézménynek 3 hónapon belül véleményt kell nyilvánítania. A panasztevő észrevételeket nyújthat be. Tovább a „Vizsgálatot lezáró határozat” lépésre
- Nincs lehetséges vagy megvalósítható ajánlás. Tovább a „Vizsgálatot lezáró határozat” lépésre
Vizsgálatot lezáró határozat
Meghatározza a végleges megállapításokat:
- Nem történt hivatali visszásság
- További vizsgálat nem indokolt
- Elfogadott ajánlás/megoldás – az ügy rendeződött
- Megerősített hivatali visszásság
Az ombudsman jobbító célú javaslatokat tehet
(folyamatábra vége)
Saját kezdeményezésű vizsgálatok és egyéb hatáskörök
Saját kezdeményezésű vizsgálat
Az európai ombudsman jogosult saját kezdeményezésére vizsgálatokat folytatni.
(i) „Stratégiai vizsgálatok”: Amennyiben az ombudsman egy vagy több uniós szervnél rendszerszintű jelentőségű potenciális hivatali visszásságra utaló fontos kérdéseket tár fel, dönthet úgy, hogy saját kezdeményezésű vizsgálatot indít.
(ii) Panaszon alapuló vizsgálat: Amennyiben a panaszos nem felel meg a panasz benyújtására való jogosultsághoz szükséges „elfogadhatósági kritériumoknak” (például nem uniós polgár vagy lakos), de fennáll annak a gyanúja, hogy hivatali visszásság áll fenn, az ombudsman dönthet úgy, hogy vizsgálatot indít. Ezek a vizsgálatok ezután a panaszon alapuló vizsgálatokra vonatkozó szokásos eljárást követik.
Ezek a vizsgálatok a panaszon alapuló vizsgálatokhoz hasonló eljárást követnek, amikor döntés születik a vizsgálat megindításáról. Az ombudsman azonban további vizsgálati lépéseket is tehet, például „párhuzamos vizsgálatokat” folytathat a kérdésben az uniós tagállamok nemzeti ombudsmani hivatalainál, vagy „konzultációkat” folytathat az érintett vagy az ügyet követő érdekelt felekkel.
Nem vizsgálaton alapuló kezdeményezések
„Stratégiai kezdeményezések”: Amennyiben az ombudsman egy vagy több uniós intézményben potenciálisan rendszerszintű jelentőségű fontos kérdéseket azonosít, de úgy ítéli meg, hogy az ügy nem teszi szükségessé a szokásos vizsgálati eljárás szerinti vizsgálat lefolytatását, akkor dönthet úgy, hogy stratégiai kezdeményezést indít.
Ez a kezdeményezés az érintett uniós szervhez intézett levél formájában történhet, amely tartalmazza az ombudsman észrevételeit a kérdéssel kapcsolatban. Az uniós szerv válaszától függően a kezdeményezés záró feljegyzéssel zárul. Bizonyos esetekben az ombudsman dönthet úgy, hogy egy stratégiai kezdeményezés megállapításai alapján stratégiai vizsgálatot indít.
Nyilvános/érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Amennyiben az ombudsman az uniós közigazgatást érintő rendszerszintű ügyről további információkat kíván gyűjteni, a vizsgálatot vagy kezdeményezési lépéseket megelőzően konzultációt folytathat az érintett érdekelt felekkel vagy a szélesebb nyilvánossággal. E konzultációk alapján az ombudsman további intézkedéseket hozhat. A fent említettek szerint az ombudsman a vizsgálatok keretében konzultációkat is szervezhet.