Előszó

Ez a dokumentum tartalmazza a negyedik tanulmányt, amely azt vizsgálja, hogy az uniós intézmények [1] hogyan követik nyomon az európai ombudsman által egy adott évben kiadott összes kritikai és további észrevételt. Ez a tanulmány a 2009-ben tett észrevételekkel foglalkozik.

E tanulmány fontos háttereként meg kell említeni az ombudsman 2009–2014-es megbízatására vonatkozó stratégia [2] elfogadását. A stratégiai dokumentum egy sor célkitűzést és prioritást vázol fel, amelyek célja az ombudsman átfogó céljának elérése, azaz egyrészt annak biztosítása, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élhessenek jogaikkal, másrészt pedig az uniós közigazgatás minőségének javítása. Ez a nyomon követés szerves részét képezi az ombudsman ez utóbbi cél elérésére irányuló erőfeszítéseinek. A kritikai és további észrevételek [3] konstruktív kritikát és javaslatokat tartalmaznak az ombudsman részéről, amelyek a saját kezdeményezésére vagy panaszokat követően lefolytatott vizsgálatokból erednek. Ezenkívül ösztönözniük kell az intézményeket annak mérlegelésére, hogy a panaszkezelés során szerzett tapasztalatok szolgáltattak-e olyan információkat, amelyek felhasználhatók a panaszkezelés minőségének javítására.

A tanulmány a nyomon követést olyan rendszerszintű javulások szempontjából vizsgálja, amelyek várhatóan csökkentik a hivatali visszásságok jövőbeli előfordulásának valószínűségét. A kritikai észrevételek kezelése során a tanulmány nem a megjegyzéshez vezető hivatali visszásság konkrét esetére összpontosít, hanem azokra a tanulságokra, amelyeket az érintett intézmény levont. Örömmel számolok be arról, hogy ez a tanulmány számos olyan példát tartalmaz, ahol az ombudsman észrevételeinek nyomon követése eredményeként valódi javulás történt a belső eljárások dokumentálásától a pályázatokig és szerződésekig terjedő területeken.

Ez rendkívül biztató. Az, hogy egy intézmény hogyan reagál a panaszokra, valamint a kritikákra és javaslatokra, kulcsfontosságú jelzése annak, hogy mennyire polgárközpontú. Az ombudsman e jelentésben összefoglalt kritikai és további észrevételeire adott számos válasz valóban rendkívül konstruktív. Hét esetben a nyomon követés példaértékű volt, és ezeket az éves jelentéseimben említett "csillagügyek"analógiájára "csillagügyeknek"neveztem el.

Nem minden válasz példaértékű azonban, és megjegyzem, hogy úgy tűnik, hogy az intézmények különösen defenzív megközelítést alkalmaznak az ajánlati felhívásokkal és a személyzeti ügyekkel kapcsolatos ügyekben [4]. Ombudsmanként erőfeszítéseket tettem annak érdekében, hogy meggyőzzem az intézményeket és tisztviselőiket arról, hogy ne fogadjanak el védekező megközelítést. E tekintetben azt is hangsúlyoznom kell, hogy a nyomon követés nem felhívás az ombudsman határozatában foglalt megállapítások vitatására, sem pedig a határozat esetleges felülvizsgálatára szolgáló további mechanizmus. A gyakorlat kizárólag arra irányul, hogy a jövőre nézve javulást biztosítson, és kritikai észrevételek esetén biztosítékot nyújtson arra vonatkozóan, hogy az azonosított hivatali visszásság nem fordul elő újra. Örömmel számolok be arról, hogy a legtöbb intézmény ebben a szellemben tette meg a szükséges intézkedéseket.

Összességében az intézmények kielégítően nyomon követték a 2009-ben tett kritikai és további észrevételek több mint 80%-át. Ez valamivel jobb eredmény, mint a 2008-ban regisztrált eredmény. A kritikai észrevételek kielégítő nyomon követésének aránya (70%) ismét jelentősen alacsonyabb volt, mint a további észrevételek esetében (94%). Ez azonban jóval magasabb volt, mint a 2008-as 62%-os adat. További megjegyzésként megjegyzendő, hogy 2008-ban ez az arány 100% volt. Egyértelmű, hogy az ombudsmannak és maguknak az intézményeknek még mindig fontos munkát kell végezniük annak érdekében, hogy meggyőzzék a tisztviselőket arról, hogy az ombudsmannal szembeni védekező megközelítés elszalasztott lehetőséget jelent intézményük számára, és azzal a kockázattal jár, hogy rontja az Európai Unióról kialakult képet. Különös aggodalomra ad okot az Európai Bizottság által a kritikai észrevételekre adott nem kielégítő válaszok viszonylag magas száma (a 32 válaszból 10), valamint az a tény, hogy négy esetben nem tudott időben választ adni. Másrészt a Bizottság a hozzá intézett 25 további észrevételem közül 23-ra pozitívan válaszolt. Örömmel számolok be arról, hogy összességében a többi intézmény válaszai voltak a legbátorítóbbak.

Bízom benne, hogy továbbra is együtt fogunk működni a polgárok érdekében. Az ombudsmant a kezdetektől fogva egy olyan uniós közigazgatás jövőképe vezérelte, amely üdvözli a panaszokat, átfogja a változásokat, és megtestesíti a szolgáltatás közigazgatási kultúráját. Még nem tartunk ott, de jelentős előrelépés történt. Miközben ezen az úton haladunk a legmagasabb szintű uniós igazgatás felé, remélem, hogy az intézmények továbbra is szövetségesként, nem pedig ellenségként tekintenek az ombudsmanra. Ahelyett, hogy egyszerűen rámutatna arra, hogy hol romlottak el a dolgok, az ombudsman megjegyzéseinek célja, hogy iránymutatást nyújtson az uniós intézmények számára arról, hogyan lehet jobb szolgáltatást nyújtani. Együtt biztosíthatjuk, hogy az Unió teljesítse a Lisszaboni Szerződésben a polgároknak tett ígéreteit.

P. Nikiforos Diamandouros

2010. november 25.

Tanulmány

1. Bevezetés

Ez a tanulmány elmagyarázza a kritikai megjegyzések és a további megjegyzések célját, valamint az azokat kiváltó különböző körülményeket. Ezt követően elemzi az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által a 2009-ben tett kritikai és további észrevételek nyomán hozott intézkedéseket, és hét kiemelt esetet azonosít. Végezetül következtetéseket vonunk le a tanulmány jövőbeli főbb tanulságait illetően.

Az európai ombudsman az általános közérdeket szolgálja azáltal, hogy hozzájárul az uniós intézmények által a polgároknak nyújtott igazgatás és szolgáltatás minőségének javításához [5]. Ugyanakkor az ombudsman alternatív jogorvoslatot biztosít az uniós polgárok és lakosok számára érdekeik védelme érdekében. Ez a jogorvoslat kiegészíti az uniós bíróságok által biztosított védelmet, és nem feltétlenül ugyanaz a célja, mint a bírósági eljárásoknak.

Kizárólag a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy jogilag kötelező erejű ítéleteket hozzanak és irányadó jogértelmezéseket adjanak. Az ombudsman javaslatokat és ajánlásokat tehet, és végső megoldásként az Európai Parlamentnek szóló különjelentéssel felhívhatja a politikai figyelmet egy ügyre. Az ombudsman hatékonysága tehát erkölcsi tekintélytől függ, és ezért alapvető fontosságú, hogy az ombudsman munkája bizonyíthatóan tisztességes, pártatlan és alapos legyen.

2. A kritikai megjegyzések és a további megjegyzések célja

Mindezek alapján a további észrevételeknek egyetlen céljuk van: a közérdek szolgálata azáltal, hogy segíti az érintett intézményt abban, hogy a jövőben javítsa igazgatásának minőségét. További észrevétel nem alapul hivatali visszásság megállapításán. Ezért nem értelmezhető úgy, hogy bírálja a címzett intézményt, hanem inkább úgy, hogy tanácsot ad arra vonatkozóan, hogyan javítható egy adott gyakorlat a polgároknak nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében.

Ezzel szemben egy kritikai megjegyzésnek általában egynél több célja van. Mint egy további megjegyzésnek, a kritikai megjegyzésnek is mindig van oktatási dimenziója: tájékoztatja az intézményt arról, hogy mit követett el rosszul, hogy a jövőben elkerülhesse a hasonló hivatali visszásságokat. Oktatási potenciáljának maximalizálása érdekében egy kritikai megjegyzés azonosítja a megsértett szabályt vagy elvet, és (kivéve, ha nyilvánvaló) elmagyarázza, hogy az intézménynek mit kellett volna tennie az ügy sajátos körülményei között. Az így megfogalmazott kritikai megjegyzés megmagyarázza és indokolja az ombudsman hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását is, és ezáltal arra törekszik, hogy megerősítse a polgároknak és az intézményeknek az ombudsman munkájának tisztességességébe és alaposságába vetett bizalmát. Ezen túlmenően annak bizonyításával, hogy az ombudsman szükség esetén nyilvánosan is hajlandó bírálni az intézményeket, a kritikai észrevételek erősítik a közvéleménynek az ombudsman pártatlanságába vetett bizalmát.

A kritikai észrevétel azonban nem jelent jogorvoslatot a panaszos számára. Nem minden panaszos igényel jogorvoslatot, és nem minden jogorvoslati kérelem indokolt. Ha azonban jogorvoslatot kellett volna biztosítani, az ügy kritikus megjegyzéssel történő lezárása hármas kudarcot jelez. a panaszos nem kapott elégtételt; az érintett intézmény elmulasztotta a hivatali visszásság orvoslását; és az ombudsman nem győzte meg az érintett intézményt álláspontjának megváltoztatásáról [6].

Amennyiben jogorvoslatot kell biztosítani, a legjobb, ha az érintett intézmény a panasz kézhezvételekor kezdeményezi a hivatali visszásság elismerését és a megfelelő jogorvoslat felajánlását. Bizonyos esetekben ez egy egyszerű bocsánatkérésből állhat.

Ilyen fellépéssel az intézmény bizonyítja elkötelezettségét a polgárokkal való kapcsolatok javítása iránt. Azt is mutatja, hogy tisztában van azzal, hogy mit követett el rosszul, és így a jövőben el tudja kerülni a hasonló hivatali visszásságokat. Ilyen körülmények között az ombudsmannak nem szükséges kritikai észrevételt tennie. Ha azonban felmerül a gyanú, hogy az egyedi eset mögöttes rendszerszintű problémából eredhet, az ombudsman úgy határozhat, hogy hivatalból vizsgálatot indít annak ellenére, hogy a konkrét ügyet a panaszos megelégedésére megoldották.

3. Kritikus megjegyzések azokban az esetekben, amikor a békés megoldás vagy ajánlástervezet nem megfelelő

A fentiekből látható, hogy sok kritikai észrevétel elszalasztott lehetőségeket jelent. A legjobb eredmény az lett volna, ha az érintett intézmény elismeri a hivatali visszásságot, és megfelelő jogorvoslatot kínál, amely egyes esetekben egyszerű bocsánatkérésből is állhat. Ha így tett volna, nem lett volna szükség kritikai észrevételre.

A panaszosnak azonban nem mindig van igaza, és az érintett intézménynek jogában áll megvédeni álláspontját. Az intézmény által korai szakaszban el nem bírált ügyek mintegy fele végül nem eredményez hivatali visszásságot. Ezekben az esetekben az intézménynek sikerül az ombudsman megelégedésére (és egyes esetekben a panaszos megelégedésére is) elmagyaráznia, hogy miért volt jogosult úgy eljárni, ahogy cselekedett, és miért nem fog változtatni álláspontján.

Amennyiben az ombudsman nem ért egyet az intézménnyel, és olyan hivatali visszásságot állapít meg, amely miatt a panaszosnak jogorvoslatban kell részesülnie, a rendes eljárás szerint békés megoldást kell javasolni. Ha az intézmény alapos ok nélkül elutasít egy ilyen javaslatot, a következő lépés általában egy ajánlástervezet.

Azokban az esetekben, amikor az ombudsman úgy ítéli meg, hogy az intézmény valószínűleg nem fogad el békés megoldást, vagy a békés megoldás nem lenne megfelelő, közvetlenül ajánlástervezethez fordulhat. Azzal, hogy békés megoldást javasol, az ombudsman arra törekszik, hogy megállapodást érjen el az érintett intézmény és az egyéni panaszos között, aki gyakran keres személyes jogorvoslatot. Ha a orvosolandó hivatali visszásság elsősorban a közérdeket érinti, az ombudsman megfelelőbbnek ítélheti ajánlástervezet készítését, mint a békés megoldás keresését.

Ebben az összefüggésben külön meg kell említeni a bocsánatkérést mint jogorvoslati formát. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a bocsánatkérésnek őszintenek kell lennie. Az a bocsánatkérés, amit őszintétlennek tartanak, csak még rosszabbá teszi a dolgokat. A panaszos nagyobb valószínűséggel fogadja el, hogy a bocsánatkérés őszinte, ha azt az intézmény saját kezdeményezésére, nem pedig az ombudsman hivatalos javaslatára nyújtja be. Ezért az ombudsman gyakran úgy véli, hogy nem lenne hasznos egy bocsánatkérésből álló békés megoldást javasolni. A bocsánatkérésre vonatkozó ajánlástervezet még kevésbé valószínű, hogy hasznos lenne.

Ha semmit sem lehet tenni a hivatali visszásság orvoslása érdekében, egy kritikai észrevétel tisztességes és hatékony módja az ügy lezárásának.

Ilyen körülmények között a kritikai észrevétel méltányos mind a panaszossal, mind az érintett intézménnyel szemben. Tisztességes a panaszossal szemben, mivel megerősíti, hogy a panasz indokolt volt, bár jogorvoslatra nincs lehetőség. Az érintett intézménnyel szemben is méltányos, mivel az ombudsmani eljárások eredménye, amelyek célja annak biztosítása, hogy az intézmény tájékoztatást kapjon a panaszos által benyújtott állításokról, állításokról, bizonyítékokról és érvekről. Ugyanezek az eljárások lehetővé teszik az intézmény számára, hogy a kritikai észrevétel megtétele előtt az ellene szóló ügy teljes ismeretében kifejtse álláspontját.

A kritikai észrevétel azért hatékony, mert elkerüli egy olyan vizsgálat elhúzódását, amely nem vezethet jogorvoslathoz a panaszos számára.

Ami a közérdeket illeti, maga a megjegyzés biztosítja a szükséges oktatási dimenziót. A kritikus észrevétel címzettjeként szereplő intézménynek le kell vonnia a megfelelő tanulságokat a jövőre nézve. Az, hogy mi a megfelelő, a szóban forgó hivatali visszásságtól függ. Előfordulhat például, hogy egy elszigetelt eseményt nem kell nyomon követni.

4. Kritikus megjegyzések a békés megoldás vagy ajánlástervezet elutasítását követően

A békés megoldásra irányuló javaslat vagy ajánlástervezet intézmény általi elfogadása általában az ügy ezen az alapon történő lezárásához vezet.

Ha a panaszos alapos ok nélkül elutasítja a javasolt békés megoldást, az ombudsman általában úgy ítéli meg, hogy az üggyel kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

A békés megoldásra irányuló javaslat vagy ajánlástervezet intézmény általi elutasítása számos lehetséges kimenetelhez vezethet.

Először is, az ombudsman az intézmény válaszának vizsgálatát követően úgy ítélheti meg, hogy felül kell vizsgálni a hivatali visszásságra vonatkozó korábbi megállapítását.

Másodszor, ha az intézmény ajánlástervezettel kapcsolatos részletes véleménye nem kielégítő, az ombudsman különjelentést tehet az Európai Parlamentnek. Amint arra az ombudsman 1998. évi éves jelentése először rámutatott, az ombudsman munkája szempontjából felbecsülhetetlen értékű az a lehetőség, hogy különjelentést nyújthat be az Európai Parlamentnek. A különjelentéseket ezért nem szabad túl gyakran benyújtani, hanem csak olyan fontos kérdésekkel kapcsolatban, ahol a Parlament lépéseket tehet az ombudsman támogatása érdekében.

Végezetül az ombudsman dönthet úgy, hogy kritikai észrevétellel zárja le az ügyet, akár abban a szakaszban, amikor az intézmény elutasítja a békés megoldást, akár abban az esetben, ha az intézmény ajánlástervezettel kapcsolatos részletes véleménye nem kielégítő.

Egyes esetekben az ügyet kritikai észrevétellel lehet lezárni, mivel az ombudsman úgy véli, hogy az intézmény meggyőzően bizonyította, hogy a hivatali visszásság ellenére a békés megoldásban vagy ajánlástervezetben javasolt jogorvoslat nem megfelelő, és más megoldás vagy jogorvoslat nem lehetséges. Ilyen esetekben a kritikai észrevétel lényegében hasonló jellegű ahhoz, amelyet akkor tettek volna, ha az ügyet békés megoldás vagy ajánlástervezet nélkül zárták volna le.

Sajnálatos módon vannak olyan esetek is, amikor az intézmény nem meggyőző okok miatt utasítja el az ombudsman javaslatait. Sőt, még néhány olyan eset is van, amikor az intézmény elutasítja az ombudsman hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását.

Az ilyen esetek azzal a kockázattal járnak, hogy aláássák az ombudsman erkölcsi tekintélyét, és gyengítik a polgárok Európai Unióba és intézményeibe vetett bizalmát. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ombudsmani intézmény ott működik a leghatékonyabban, ahol a jogállamiság jól megalapozott, és ahol jól működő demokratikus intézmények vannak. Ebben az összefüggésben a hatóságok általában követik az ombudsman ajánlásait, annak ellenére, hogy azok jogilag nem kötelező erejűek, még akkor is, ha nem értenek egyet velük.

5. A 2009-ben tett kritikai észrevételek és további észrevételek nyomon követése

2009-ben 35 határozatban összesen 47 kritikai észrevételre, 33 határozatban pedig összesen 36 további észrevételre került sor. Egyetlen határozat egynél több megjegyzést is tartalmazhat, és ugyanazon határozat mindkét típusú megjegyzést tartalmazhatja. Az 1. táblázat a megjegyzések intézmények szerinti megoszlását mutatja [7].

táblázat – A megjegyzések megoszlása intézményenként.

Intézmény	A kritikai észrevételek száma 2009-ben	További megjegyzések száma 2009-ben
Európai Parlament	5	1
Európai Bizottság	39	26
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)	1
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség		2
Európai adatvédelmi biztos (EDPS)		1
Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop)		1
Európai Beruházási Bank		1
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)	2	4
Összesen	47	36

Az érintett intézményeket felkérték, hogy hat hónapon belül válaszoljanak a megjegyzésekre. A 2009-ben tett észrevételek szinte mindegyikére érkezett válasz, bár néhány esetben késedelmesen. A 672/2007/PB, a 819/2007/PB, a 70/2008/TS és az 1059/2008/VL ügyekre adott válaszok nem érkeztek meg időben ahhoz, hogy azokat e tanulmányban figyelembe lehessen venni. Ez ellentétben áll az előző évvel, amikor minden válasz időben érkezett ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni.

Az I. melléklet részletesen elemzi azokat az eseteket, amelyekben egy vagy több kritikai észrevételt és/vagy további észrevételt tettek. A nyomon követések közül hetet külön meg kell említeni „csillagügyekként”, amelyeknek modellként kell szolgálniuk a többi intézmény számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet a legjobban reagálni a kritikai megjegyzésekre és a további megjegyzésekre. Először a "csillagok"kerülnek felsorolásra. Az egyéb ügyeket intézményenként és a panasz hivatkozási száma szerint rendezik.

A II. és a III. melléklet felsorolja azokat az eseteket, amelyekben kritikai, illetve további megjegyzéseket tettek. Online változatukban a mellékletek linkeket tartalmaznak az ombudsman honlapján található határozatban szereplő megjegyzés szövegéhez (angol nyelven, és ha ettől eltér, a panasz nyelvén).

A kritikai és a további megjegyzéseket együttvéve a kielégítő nyomon követés aránya 81 % volt. A további észrevételek nyomon követése az esetek 94%-ában kielégítő volt, míg a kritikai észrevételek kielégítő nyomon követésének aránya 70% volt. A kritikai észrevételekre adott nem kielégítő válaszok közé tartoznak például az Európai Parlament és a Bizottság által a 344/2007/BEH, illetve a 429/2007/PB ügyben adott válaszok.

A 2. táblázat intézményenként mutatja be a kielégítő válaszok számát és százalékos arányát.

Intézmény	Kritikai és további megjegyzések száma	Kielégítő válaszok száma	%-ban kielégítő válaszok
Európai Parlament	6	5	83%
Európai Bizottság	57 [8]	45	79%
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)	1	1	100%
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)	2	2	100%
Európai adatvédelmi biztos (EDPS)	1	1	100%
Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop)	1	1	100%
Európai Beruházási Bank (EBB)	1	1	100%
EPSO	6	5	83%
Összesen	75	61	81%

6. Az ombudsman fő célkitűzései szempontjából különösen jelentős ügyek

A 2009–2014-es megbízatásra vonatkozó stratégia egyértelművé teszi, hogy az ombudsman célja, hogy segítse az Uniót a Lisszaboni Szerződésben a polgároknak tett ígéretek teljesítésében az alapvető jogok, a fokozott átláthatóság és az uniós politikai döntéshozatalban való nagyobb részvételi lehetőségek tekintetében. A 2009-ben tett kritikai és további észrevételekre adott néhány nyomonkövetési válasz különösen fontos e cél szempontjából.

• Az ombudsman elé terjesztett és e tanulmányban megvizsgált alapjogi kérdések között szerepel a védelemhez való jog és az ártatlanság vélelme. A 226/2007/MHZ ügyben az ombudsman üdvözölte a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy orvosolja az ügyben tett két kritikai észrevételben azonosított hiányosságokat, amelyek a fent említett jogokra, valamint a tisztességes eljárás hiányára vonatkoztak. Az 1748/2006/JMA ügy a méltányosság, a pártatlanság és az ártatlanság vélelmének elvével is foglalkozott. Az ombudsman üdvözölte, hogy az OLAF ebben az ügyben egyetért néhány javaslatának végrehajtásával. A 2350/2007/RT ügyben nyomon követték a fogyatékossággal élő személyek jogait, ahol a Parlament példaértékű választ adott az ombudsmannak egy további észrevételre. Végül a 2449/2007/VIK ügy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében meghatározott megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogra vonatkozott. Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság konstruktívan együttműködött vele az ügyben felvetett kérdésekben.
• E tanulmányban számos ügy érinti a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alapvető jogát [9]. A 491/2008/PB ügyben az európai adatvédelmi biztos részletesen beszámolt az ombudsmannak azokról a rendszerszintű intézkedésekről, amelyeket a dokumentumok kezelésének és terjesztésének javítása érdekében vezetne be. Az 1150/2008/CK sz. ügyben az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) tájékoztatta az ombudsmant azokról a tervezett lépésekről, amelyek célja, hogy az EPSO szervezeti egységei birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása terén a Bizottsággal szemben kialakítsa autonómiáját. Kevésbé volt pozitív a Bizottság nem megfelelő válasza a 429/2007/PB üggyel kapcsolatos kritikára, amely a panaszos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti eredeti kérelmének nyilvántartásba vételében bekövetkezett komoly késedelemre vonatkozott, valamint arra, hogy nem indokolta meg a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáért felszámított díjakra vonatkozó döntését.
• Azon polgárok számára, akik részt kívánnak venni az uniós jog alkalmazásában vagy ellenőrizni kívánják azt, a kötelezettségszegési eljárás (amelyen keresztül a Bizottság ellátja a Szerződések őreként rá háruló feladatokat) természetes módon az érdeklődés középpontjába kerül. Az ombudsman üdvözölte a Bizottság időszerű és pozitív válaszát a Malagrottában (Róma) található nagy hulladéklerakóval kapcsolatos 791/2005/FOR ügyben tett további megjegyzésére. A 443/2008/JMA ügyben megállapította, hogy a Bizottság megfelelően kezelte a Spanyolországgal szemben a települési szennyvíz érzékeny területeken történő kezelésével kapcsolatban indított horizontális kötelezettségszegési eljárást. Az 1087/2009/MHZ ügyben pedig a Bizottság nyomon követése hasznos volt a panaszos számára, mivel releváns információkat szerzett be számára az olasz hatóságoktól. Másrészt a 706/2007/BEH ügyben, amely a bécsi levegőminőségi előírásokra vonatkozott, az ombudsman nem találta kielégítőnek a Bizottság kritikus észrevételre adott válaszát.

Ezen a területen néhány ügy az eljárásra vonatkozik, és az ombudsman üdvözölte a Bizottságnak az 1890/2008/BU ügyben a panaszosokkal való kommunikációra vonatkozó biztosítékait. A Bizottság a 2884/2008/GG ügyben kielégítő választ adott az ombudsman azon további észrevételére is, hogy a jogsértési panaszokat a lehető leggyorsabban nyilvántartásba kell venni. A 80/2009/BU ügyben a Bizottság kifejtette a kért információk benyújtásának késedelmét, és a nyilvántartási rendszer bevezetését követően úgy tűnik, hogy a panaszkezelési és vádemelési rendszer (Claints Handling- Accueil des Plaignants, CHAP) alkalmazza azt a helyes igazgatási gyakorlatot, amelyre az ombudsman további megjegyzése hivatkozik. Hasonlóképpen, az 1628/2008/TS ügyben a Bizottság részletes magyarázatot adott a vizsgálat és a panaszok nyilvántartásba vétele terén hozott intézkedéseiről. Ami a kötelezettségszegési ügyekben a dokumentumokhoz való hozzáférést illeti, a Bizottság nagyon hasznos nyomon követést nyújtott az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatában (OI/2/2009/MHZ) tett további észrevétel nyomán.

Végezetül a panaszosok egyre gyakrabban fordulnak az ombudsmanhoz a versenyjog területén:

• Az 1342/2007/FOR ügy egy másik légitársaság, az Aer Lingus tervezett felvásárlásáról szóló bejelentéssel összefüggésben a Ryanair által a Bizottsághoz eljuttatott rendkívül érzékeny információk állítólagos helytelen közzétételére vonatkozott. Az ombudsman üdvözölte a Bizottság pozitív és részletes válaszát az ügyben tett kritikai és további észrevételekre. Az 1935/2008/FOR ügyben, amely a Bizottság által a számítógépes mikroprocesszor-gyártóval, az Intellel szemben folytatott trösztellenes vizsgálat során elkövetett állítólagos eljárási hibákra vonatkozott, az ombudsman üdvözölte a Bizottság által az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó bevált gyakorlatok tervezete formájában tett lépéseket. A felvázolt intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Bizottság belső eljárásainak javításához ezen a fontos területen.

7. Következtetések

A 2009-ben tett kritikai és további észrevételek nyomon követése azt mutatja, hogy bár az ombudsman arra irányuló erőfeszítései, hogy megszólítsa az intézményeket és előmozdítsa a polgárok szolgálatának kultúráját, továbbra is gyümölcsözőek, további munkára van szükség annak érdekében, hogy meggyőzzék az intézményeket arról, hogy ne alkalmazzanak védekező megközelítést. Bizonyos esetekben a nyomon követés példaértékű volt, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a felelősök szívesen használják ki ezt a lehetőséget annak bizonyítására, hogy teljes mértékben elkötelezettek a szolgáltatási kultúra iránt. Másokban a válasz védekező és kiábrándító volt.

Amennyiben egy kritikus vagy további észrevétel nyomon követése nem oldotta meg kielégítően a problémákat, az ombudsman úgy határozhat, hogy saját kezdeményezésű vizsgálatot indít, ezáltal biztosítva, hogy a panasztételi eljárás során napvilágra került rendszerszintű problémákat alaposan kivizsgálják, és lehetőség szerint a jövőre nézve megoldják.

Az ombudsman 2011 novemberében kívánja közzétenni a 2010-ben tett kritikai és további észrevételek nyomon követéséről szóló tanulmányt.

mellékletek

I. Az ügyek részletes elemzése

A. Csillagtartók

2350/2007/RT. sz. ügy

A 2350/2007/RT ügyben az ombudsman a következő további észrevételt tette a Parlamentnek:

„A Parlamentnek és a többi uniós intézménynek – amellett, hogy lépéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyektől fogyatékosságuk miatt ne tagadják meg a lehetőségeket – tudatában kell lennie annak is, hogy tiszteletben kell tartani méltóságukat. Ez magában foglalja annak a benyomásnak az elkerülését, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára csak fogyatékosságuk, nem pedig érdemeik és képesítéseik miatt kínáltak munkát és hasonló lehetőségeket, például szakmai gyakorlatot. Ha nem így cselekszünk, az súlyosan ronthatja az Európai Unióról a közvéleményben kialakult képet.”

Erre azt követően került sor, hogy a Parlament fogyatékossággal élő személyeknek szóló kísérleti gyakornoki programjának egyik résztvevője panaszt nyújtott be.

E megjegyzésre adott válaszában a Parlament részletes jelentést nyújtott be az ombudsmannak az e területen tett lépéseiről. Először is megerősítette, hogy elkötelezett a nyitott és befogadó munkakörnyezet megteremtése, valamint a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának, befogadásának és teljes körű részvételének előmozdítása mellett, és nagyon is tudatában van annak, hogy tiszteletben kell tartani méltóságukat.

Konkrétan a gyakornoki programmal kapcsolatban a Parlament arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára szakmai gyakorlatokat indítottak azzal a céllal, hogy felszámolják a foglalkoztatás előtt álló akadályokat azáltal, hogy gyakornokként érdemi munkatapasztalatot kínálnak. Ezek a szakmai gyakorlatok szakmai szempontból nem különböznek más szakmai gyakorlatoktól. A pályázókat érdemeik és készségeik értékelését követően választják ki. A fogyatékossággal és a pályázók sajátos igényeivel kapcsolatos valamennyi információra csak azért van szükség, hogy észszerű munkahelyi alkalmazkodást biztosítsanak számukra.

Általánosabban, a Parlament elismerte, hogy a fogyatékosság szempontjának valamennyi szakpolitikába és folyamatba való beépítése, valamint a fogyatékossággal élő személyek állandó alkalmazottként való felvétele hosszú távú folyamat. Rövid távon a Parlament úgy határozott, hogy pozitív intézkedéseket hoz a fogyatékossággal élő személyek Parlamenten belüli alulreprezentáltságának orvoslása, a hátrányok kompenzálása és az akadályok felszámolása érdekében. A pozitív cselekvési intézkedések nem ássák alá az érdemeken és képesítéseken alapuló kiválasztás elvét, hanem hozzájárulnak a legjobb jelöltek készségeik és szakmai hátterük alapján történő kiválasztásához, fogyatékosságtól függetlenül.

A Parlament kifejtette továbbá, hogy az évek során kidolgozta fogyatékosságügyi politikáját. Az általa hozott konkrét intézkedések közé tartoznak a következők:

• Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elve megtalálható a Parlament Elnöksége által elfogadott szövegekben, nevezetesen a) a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó bevált gyakorlatok kódexében; b) a Parlament Főtitkárságán az egyenlőség és a sokszínűség előmozdítására irányuló politikáról szóló elvi nyilatkozat; valamint c) a nemek közötti egyenlőségnek és a sokféleségnek a Parlament Főtitkárságán való előmozdítására irányuló cselekvési terv (2009–2013).
• A fent említett cselekvési terv három fő témájának egyike a fogyatékossággal élő személyek teljes esélyegyenlőségének biztosítása, valamint teljes körű részvételük és befogadásuk elősegítése. Konkrét célkitűzései többek között a következők: i. ösztönzik az intézmény fogyatékosságra vonatkozó kultúrájának fejlesztését; ii. pozitív intézkedések bevezetése és végrehajtása a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának előmozdítása érdekében; iii. a fogyatékossággal élő személyek munkába állásának és szakmai előmenetelének megkönnyítése; iv. az épületek, a munkaállomások és az információk akadálymentességének biztosítása.
• A Parlament megerősítette elkötelezettségét a 2009–2011-es időszakra szóló igazgatási munkaprogramjának szerves részét képező cselekvési terv végrehajtása mellett. Ezenkívül a Parlament fogyatékosságügyi stratégiájának végrehajtását olyan elemekre összpontosította, mint a fogyatékosság szempontjának valamennyi emberierőforrás-folyamatba való beépítése és az intézmény általános hozzáférhetőségének javítása.
• Az intézmény megítélésének és magatartásának megváltoztatása, valamint az emberi jogok és az emberi méltóság szempontjainak hangsúlyozása érdekében számos erőfeszítésre került sor a figyelemfelkeltés (szemináriumok, kiadványok), a tájékoztatás és a képzés terén. A Parlament belső fogyatékosságügyi politikáinak javítása érdekében információt és tapasztalatot cserél más intézményekkel és a fogyatékossággal foglalkozó szervezetekkel is.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Parlament konstruktívan és részletesen nyomon követi az ügyben tett további észrevételt.

791/2005/FOR. sz. ügy

A 791/2005/FOR ügyben tett további észrevételében az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy 2009. július 16. után a lehető leghamarabb gondosan végezze el a megfelelő vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy a Malagrottában (Róma) található nagy hulladéklerakó megfelel-e a hulladéklerakókról szóló uniós irányelvben ^[10] meghatározott valamennyi követelménynek. Ez egy olasz állampolgár panaszát követte, aki azzal érvelt, hogy bizonyos szabálytalanságok történtek a helyszín kondicionálási tervével kapcsolatban. Határozatában az ombudsman megállapította, hogy a meglévő hulladéklerakókra vonatkozó kondicionálási terv célja nem annak megállapítása, hogy azok már megfelelnek-e a hulladéklerakókról szóló irányelv környezetvédelmi előírásainak, hanem annak megállapítása, hogy az ilyen hulladéklerakókat legkésőbb 2009. július 16-ig hogyan hozzák összhangba e környezetvédelmi előírásokkal.

A további észrevétel nyomon követése során a Bizottság kijelentette, hogy – az egyes hulladéklerakókra vonatkozó külön vizsgálatok indítása helyett – az összes tagállamra kiterjedő összehangolt horizontális fellépés révén ellenőrizni kívánja, hogy a szóban forgó hulladéklerakók nagy számát teljes mértékben összhangba hozták-e az irányelvvel. E célból 2009. július 15-én valamennyi tagállamnak levelet küldtek, amelyben többek között konkrét információkat kértek az irányelv vonatkozó cikkének való megfelelésről. Hozzátette, hogy ez a horizontális intézkedés nem akadályozza meg abban, hogy szükség esetén tovább vizsgálja a konkrét helyzeteket.

Konkrétan, tekintettel az ombudsman további megjegyzésére és a panaszos új levelezésére, a Bizottság úgy határozott, hogy tájékoztatást kér a malagrottai hulladéklerakó kondicionálási tervének végrehajtásáról, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok 2005. március 31-én fogadtak el, valamint arról, hogy ez a hulladéklerakó megfelel-e az irányelvnek. Az olasz hatóságok válasza alapján a Bizottság kijelentette, hogy el tudja dönteni, hogy részéről szükség van-e további intézkedésekre.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság időszerű és hasznos válaszát további megjegyzésére.

834/2007/TN. sz. ügy

A 834/2007/TN. sz. ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság hogyan töltötte be békéltetői szerepét egy uniós finanszírozású harmadik országbeli projekttel kapcsolatos szerződéses vitában. Egy további észrevételében az ombudsman kijelentette, hogy a Bizottság fontolóra vehetné a nem az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott szerződések szerinti egyeztetésre vonatkozó eljárási szabályok elfogadását. Hasznos lenne, ha ezek a szabályok a következőket tartalmaznák:

a) az egyeztetési eljárásban közreműködő külső szakértők összeférhetetlenségi nyilatkozatainak beszerzésére vonatkozó követelmény; és

b) annak tisztázása, hogy a békéltető eljárás célja a felek közötti nézeteltérések rendezése, nem pedig a jogvita érdemi elbírálása.

A Bizottság azt válaszolta, hogy teljes mértékben elfogadja az ombudsman további megjegyzését, mivel mindkét javaslatot belefoglalták az egyeztető eljárás szabályainak mintájába. A sablont közzétették az Európai Közösségek általános költségvetéséből finanszírozott külső támogatási szerződésekre vonatkozó gyakorlati útmutató intranetes oldalán, hivatkozással arra, hogy a Bizottság küldöttségei ezt használják minden olyan esetben, amikor békéltetőként való beavatkozásra szólítják fel őket. Ezenkívül a Bővítési Főigazgatóság az általa kezelt, folyamatban lévő egyeztetési eljárás során már belefoglalta az ombudsman észrevételeit a vitás feleknek nyújtott egyeztetési iránymutatásokba.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív és konstruktív válaszát a további észrevételre.

1342/2007/FOR. sz. ügy

Az 1342/2007/FOR ügy egy másik légitársaság, az Aer Lingus tervezett felvásárlásáról szóló bejelentéssel összefüggésben a Ryanair által a Bizottsághoz eljuttatott rendkívül érzékeny információk állítólagosan helytelen nyilvánosságra hozatalára vonatkozott. Határozatában az ombudsman bírálta a Bizottságot a nem megfelelő titoktartási nyilatkozat miatt, amelynek aláírására az Aer Lingust kérte fel. Ugyanakkor méltatta, hogy a Bizottság ezt követően módosította titoktartási nyilatkozatát e hiba kijavítása érdekében [11].

A kritikai észrevételre adott válaszában a Bizottság ismét elismerte, hogy az eredeti titoktartási nyilatkozat megfogalmazása nem volt kellően egyértelmű és átfogó. Megjegyezte, hogy a módosított titoktartási nyilatkozat nemcsak a fent említett összefonódás-vizsgálat során szolgált célt, hanem azóta sablonként szerepelt az összefonódási ügyek kezelésére vonatkozó belső eljárási kézikönyvben.

Az ombudsman további észrevételt is tett, arra ösztönözve a Bizottságot, hogy a nemzeti versenyhatóságokkal együtt tárja fel a bizalmas információk és dokumentumok továbbításának biztonságát garantáló megfelelő mechanizmusokat. Válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy a Ryanair/Aer Lingus ügyben már tett lépéseket e konkrét probléma kezelésére, amikor felvette a kapcsolatot a nemzeti versenyhatóságokkal, és felkérte őket, hogy végezzenek belső vizsgálatot, és az eredményekről számoljanak be a Bizottságnak. Amint azt az ombudsman határozata már elismerte, a titkosítási technológia (PKI) Bizottság általi használata és a bizalmas dokumentumoknak az egyes illetékes nemzeti hatóságokon belül csak egy felelős személy részére történő továbbítása megfelelő biztonsági intézkedésnek minősül. A Bizottság arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy szükség esetén az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) [12] belül megvitatja a bizalmas kezeléssel kapcsolatos kérdéseket. Az érzékeny információk kezelését az ECN egyik következő plenáris ülésén vitatják meg, beleértve a Versenypolitikai Főigazgatóság egyedi jelölési rendszerének és a kapcsolódó kezelési utasításoknak a bemutatását is.

A Bizottság megerősítette, hogy a bizalmas információk megfelelő védelmének biztosítása továbbra is az egyik prioritása. Az INH-kkal együtt folyamatosan törekszik a biztonságos adattovábbítás meglévő mechanizmusainak további javítására. A Bizottság például jelenleg egy új, biztonságos dokumentumtárolási platformon dolgozik.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív és részletes válaszát az ügyben tett kritikai és további észrevételekre.

A 2576/2008/GG. sz. ügy

A 2576/2008/GG ügy azokra az eljárási problémákra vonatkozott, amelyekkel a panaszos, egy német város szembesült, amikor a Bizottság 2007–2013-as „Európa a polgárokért” programja keretében támogatási kérelmet nyújtott be egy projektre. Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) intézett további megjegyzésében az ombudsman rámutatott arra, hogy hasznos lehet, ha a jelentkezési lap ellenőrzőlistára vonatkozó szakaszát négyzetekkel egészítik ki annak érdekében, hogy a kérelmezők bejelölhessék a kérelmükhöz csatolt dokumentumokat. Alternatív megoldásként a pályázókat fel lehetne kérni arra, hogy egészítsék ki a kérelmükhöz csatolt összes dokumentum teljes listáját.

Válaszában az EACEA rámutatott, hogy intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy az ombudsman javaslatát betartsák a következő pályázati felhívások esetében, amelyekre vonatkozóan a pályázatok nyomtatott változatát kérték. Az EACEA hozzátette, hogy folyamatban van a kérelmek elektronikus benyújtására szolgáló rendszerre való áttérés. A rendszer automatikusan hibaüzenetet küld, ha egy alapvető dokumentum hiányzik. Ez az egyszerűsítés segít elkerülni azokat a helyzeteket, amikor egy kérelmet az ilyen dokumentumok hiánya miatt nem támogathatónak tekintenek.

Az ombudsman üdvözli, hogy a további megjegyzést végrehajtották. Az EACEA által hozott további intézkedések valószínűleg további javuláshoz vezetnek.

491/2008/PB. sz. ügy

A 491/2008/PB. sz. ügy arra vonatkozott, hogy az európai adatvédelmi biztos állítólag nem válaszolt a levelezésre, és konkrétabban nem biztosított hozzáférést a dokumentumokhoz. Az ombudsman rámutatott arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés konkrét és konkrét indokokkal történő megtagadásának támogatására vonatkozó követelménynek nem csupán az a célja, hogy biztosítsa az elutasított személy döntésének jobb megértését. Ez az érvelés az érintett felülvizsgálati szervek számára is alapvető fontosságú, amelyek felkérhetők az ügy értékelésére.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyezte, hogy az ombudsman további megjegyzésének hátterében részben az állt, hogy úgy tűnik, az európai adatvédelmi biztos nem fogadott el egyértelmű és strukturált megközelítést a dokumentumkérelmek kezelésére vonatkozóan. Az európai adatvédelmi biztos tájékoztatta az ombudsmant, hogy a Hivatal megragadta az alkalmat, hogy megvizsgálja a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos gyakorlatait. Az európai adatvédelmi biztos megjegyezte, hogy a Hivatal működésének első hat évében eseti alapon járt el, és most átfogóbb megközelítésre van szükség. Az európai adatvédelmi biztos konkrétan úgy határozott, hogy i. korszerűsíti a belső szabályozási keretet, ii. fokozza a dokumentumok aktív nyilvános és elektronikus terjesztését, és iii. javítja az európai adatvédelmi biztos dokumentumainak belső és külső nyomonkövethetőségét. Az európai adatvédelmi biztos részletesen kifejtette, hogyan fogják ezeket az intézkedéseket végrehajtani.

Az ombudsman üdvözli az európai adatvédelmi biztos által a dokumentumok kezelésének és terjesztésének javítása érdekében bevezetendő rendszerszintű intézkedések részletes ismertetését, beleértve a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelését is.

244/2006/JMA. sz. ügy

Az Európai Beruházási Bank (EBB) ellen benyújtott 244/2006/JMA panasz a Madridot a francia határral Barcelonán keresztül összekötő nagysebességű vasúti projekt környezeti hatásvizsgálatának (KHV) Bank általi felülvizsgálatára vonatkozott. A KHV-dokumentum alapos felülvizsgálatát követően az EBB arra a következtetésre jutott, hogy azt helyesen hajtották végre. Ezen értékelés részét képezte az a tény, hogy az illetékes nemzeti hatóságok alternatív útvonalakat is megvizsgáltak. Az ügyiratba való betekintés után azonban az ombudsman nem talált olyan dokumentumot, amely dokumentálta volna ezt a felülvizsgálatot. Ajánlástervezetet készített. Az EBB válaszában megjegyezte, hogy arra utasította szolgálatait, hogy nyújtsanak be feljegyzést az ügy irataihoz, amely tartalmazza a projekt tényleges állapotát. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az aktához fűzött feljegyzés kifejezetten utalt az „alternatívák elemzésére”. Véleménye szerint ez a nyilatkozat kifejezetten megerősítette, hogy az EBB ellenőrizte, hogy a KHV figyelembe vette-e az alternatív lehetőségeket. Nem fejtette ki azonban kifejezetten, hogy az EBB ellenőrizte, hogy a KHV tartalmazta-e a nemzeti hatóságok határozatának indokolását. Mivel az EBB-nek továbbra is lehetősége volt arra, hogy a pénzeszközök folyósítása előtt kifejezetten megerősítse, hogy a KHV-ban ténylegesen megindokolták a nemzeti hatóságoknak a választott útvonalra vonatkozó döntését, az ombudsman további észrevételt tett, amelyben azt javasolta, hogy az EBB vegye fontolóra a KHV-k értékelésének szisztematikusabb rögzítését azon feltételek átfogó ellenőrző listájának használatával, amelyeknek a KHV-nak meg kell felelnie.

Válaszul az EBB elismerését fejezte ki az ombudsmannak a legjobb igazgatási gyakorlatok előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseiért, és tájékoztatta, hogy figyelembe vette további megjegyzését. Hozzátette, hogy felülvizsgálta belső eljárásait és gyakorlatait, és hogy ez a felülvizsgálat a környezetvédelmi és szociális gyakorlatok kézikönyvének 2010-es létrehozásához vezetett. Az EBB válaszához csatolta a létrehozott új dokumentumokat, amelyek az ombudsman további megjegyzésében felvetett kérdésre vonatkoznak. Az EBB ezekben a dokumentumokban a javasolt ellenőrzőlista-rendszert használta.

Az ombudsman üdvözli az EBB pozitív és konstruktív válaszát.

B. Egyéb esetek intézményenként

1. Az Európai Parlament

A 344/2007/BEH. sz. ügy

A 344/2007/BEH ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Parlament nem végezte el alkalmazottai érdemeinek megfelelő összehasonlító értékelését a személyzeti értékelési eljárás részeként. Annak ellenére, hogy a Közszolgálati Törvényszék megsemmisítette a Parlament 2003. évre vonatkozó, lényegében azonos határozatát, a Parlament nem vizsgálta felül a panaszosra vonatkozó 2004. évi határozatát.

Az ombudsman ebben az ügyben tett kritikai észrevételére adott válaszában a Parlament kijelentette, hogy a panaszos érdemeinek értékelése során az alkalmazandó szabályokat követte, és hogy megfelelő összehasonlító értékelést végeztek. Megállapította, hogy a részletes összehasonlító értékelés magában foglalja az értékelő jelentések analitikus értékelését, de az elvégzett feladatokat, a rendes feladatokon kívül elért eredményeket, az igazgatási bizottságokban való részvételt és a széles körű nyelvi készségeket is. Mindezeket figyelembe véve a Parlament arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos érdemei nem indokolják a harmadik érdempont odaítélését, mivel azok alacsonyabbak a harmadik érdempontot kapott kollégáiénál.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a vizsgálat során a Parlament azt állította, hogy ahhoz, hogy a panaszos harmadik érdempontot kapjon, érdemeinek magasabb szintűnek kellett volna lenniük, mint a harmadik érdempontot kapott kollégái érdemeinek [13]. Azt is előadta, hogy a panaszos érdemei „kissé rosszabbak”, mint kollégái érdemei. Tekintettel a panaszos teljesítményének egyértelműen kiemelkedő értékelésére, az ombudsman ezt nehéznek találta elhinni. Nyomonkövetési válaszában úgy tűnik, hogy a Parlament már nem támaszkodik arra a megközelítésére, hogy a panaszostól magasabb érdemeket követel meg ahhoz, hogy harmadik érdempontot érdemeljen, hanem azt állítja, hogy a panaszos érdemei alacsonyabbak voltak. A Parlament azonban – a személyzeti jelentésen kívüli egyéb szempontok relevanciájára való hivatkozáson kívül – nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely hitelt érdemlően alátámaszthatta volna álláspontját.

Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ebben az esetben a Parlament nem mutatott hajlandóságot arra, hogy együttműködjön vele megközelítése hiányosságainak kijavítása érdekében [14].

A 3004/2007/BEH. sz. ügy

A 3004/2007/BEH ügyben az ombudsman három kritikai észrevételt tett azzal kapcsolatban, ahogyan a Parlament egy olyan tisztviselőt kezelt, akit szolgálat érdekében rendeltek ki, mielőtt áthelyezték volna egy másik uniós intézményhez. Ezek a megjegyzések a Parlament kudarcára vonatkoztak: a 2005. évre vonatkozó érdempontok odaítéléséről szóló határozat meghozatala a panaszos számára a részletes ütemtervnek megfelelően; ii. válaszol a panaszosnak a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelmére és panaszára; és iii. kielégítő magyarázattal szolgáljon arra vonatkozóan, hogy miért nem zárta le megfelelően a panaszosnak a 2005. évi érdempontok odaítélésére irányuló eljárást.

Az első és a második kritikai észrevételt illetően a Parlament azt válaszolta, hogy az érintett főigazgatóságokat érzékennyé tette az áthelyezett tisztviselők sajátos helyzetére. Szorosabb együttműködés alakult ki az érintett szolgálatok között, ezáltal biztosítva a határidők betartását. Úgy tűnik tehát, hogy a Parlament elfogadta a személyzeti értékelési eljárás késedelmének elkerüléséhez szükséges intézkedéseket, különösen a más intézményekhez áthelyezett tisztviselők tekintetében. Amennyiben nem tudja betartani a jogszabályban előírt határidőt, beleegyezett abba, hogy ideiglenes leveleket küld az érintett tisztviselőknek. A jelen ügy késedelmével kapcsolatban a Parlament elnézést kért azon kellemetlenségekért, amelyeket igazgatási hibája okozhatott.

A harmadik kritikai észrevételt illetően a Parlament kijelentette, hogy a hiba a hatáskörök és felelősségek megosztásával kapcsolatos zavarnak, valamint az érintett főigazgatóságok közötti kommunikáció hiányának tudható be. Elnézést kért az okozott kellemetlenségért.

Az ombudsman üdvözli a Parlament pozitív és konstruktív válaszát.

310/2009/ELB. sz. ügy

A 310/2009/ELB ügyben az ombudsman bírálta a Parlamentet, amiért nem tájékoztatta a panaszost a Parlament helyiségeinek külső szervek általi használatával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről. A Parlament azt válaszolta, hogy intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a panaszost megfelelően tájékoztassák arról a lehetőségről, hogy fellebbezhet azon döntése ellen, hogy nem engedélyezi helyiségei használatát.

A Parlament kielégítő választ adott az ombudsman kritikai észrevételére.

2. Az Európai Bizottság

224/2005/ELB. sz. ügy

A 224/2005/ELB ügyben az ombudsman azt rótta fel az Európai Bizottságnak, hogy nem vette megfelelően figyelembe a Bíróság számos ítéletét, és nem vonta le azokból a megfelelő következtetéseket, amelyek megállapították, hogy a Bizottság által szervezett kiválasztási eljárás hibás. A panaszos kétszer vett részt a kiválasztási eljárásban, és mindkét alkalommal sikertelen volt.

A kritikai észrevételt követően a Bizottság megismételte, hogy nem semmisítheti meg a felvételi bizottság határozatát. Jelezte azonban, hogy a panasz benyújtásának időpontjában hatályos kiválasztási eljárás megváltozott. A szóban forgó főigazgatóság már nem folytat kiválasztási eljárásokat, mivel 2001 vége óta az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) vagy a Bizottság emberi erőforrásokért felelős főigazgatósága váltotta fel.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság arra vonatkozó biztosítékát, hogy a hivatali visszássághoz vezető kiválasztási eljárás már nem létezik.

3222/2005/IP. sz. ügy

A 3222/2005/IP ügyben a Bizottság szóban forgó ajánlattal foglalkozó értékelő bizottsága nyilvánvalóan tévedett, amikor nem élt mérlegelési jogkörével, és nem kért felvilágosítást a panaszos ajánlatával kapcsolatban. Ez a kudarc azt eredményezte, hogy a panaszost kizárták a pályázatból, és így megfosztották a „komoly esélytől”, hogy nyerjen.

Válaszában a Bizottság az ombudsmannak adott korábbi válaszaira hivatkozva jelezte, hogy nem ért egyet a kritikai észrevétellel. Mindazonáltal biztosította az ombudsmant arról, hogy az ebben a pályázatban tapasztalt helyzet nem fordulhat elő újra. 2006 óta az ajánlattevők számára még egyértelműbb pontosításokkal egészítették ki a szolgáltatási szerződés általános feltételeiben már meglévő rendelkezést.

Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a nyomon követés célja nem a múltbeli érvek megismétlése, hanem a jövőbeli javulás biztosítása. Üdvözli, hogy a Bizottság biztosított arról, hogy az e pályázat során tapasztalt helyzet nem fordul elő újra.

2400/2006/JF. sz. ügy

A 2400/2006/JF. sz. ügy egy tanácsadó céget érintett, amely részt vett egy, a kilencedik Európai Fejlesztési Alap által finanszírozott útfejlesztési projektre kiírt nemzetközi pályázaton. Az ombudsman bírálta a Bizottság küldöttségének passzív hozzáállását ahhoz, hogy az ajánlatkérő elfogadja a sikeres ajánlattevők személyzetének leváltását. Ez a megközelítés nem vette kellőképpen figyelembe a küldöttségnek az eljárás egészének nyomon követésére vonatkozó kötelezettségét, valamint az átláthatóság és az esélyegyenlőség elvének megfelelő figyelembevételére vonatkozó kötelezettségvállalását. Az ombudsman azt is megjegyezte a Bizottságnak, hogy küldöttségei az alkalmazandó szabályokkal összhangban benyújtott panaszok esetében biztosíthatják, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek az ajánlattevők és az ajánlatkérő szervek közötti békés megoldások elősegítése érdekében.

A Bizottság azt válaszolta, hogy megérti és elfogadja az ombudsman kritikai észrevételét. Hangsúlyozta, hogy a releváns események óta a szóban forgó küldöttség megerősítette operatív kapcsolatait az ajánlatkérő szervvel, és megerősítette ellenőrzési kapacitását az ajánlattételi, szerződéskötési és projektvégrehajtási szakaszban, ezáltal jelentősen csökkentve a hasonló események megismétlődésének kockázatát.

Ami az ombudsman további megjegyzését illeti, a Bizottság rámutatott az EK külső fellépéseire vonatkozó szerződési eljárásokról szóló gyakorlati útmutatójára, amely többek között magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy lépéseket kell tenni a sikertelen ajánlattevő és az ajánlatkérő szerv közötti békés megoldás elősegítése érdekében. A küldöttségek által napi szinten alkalmazott „legfontosabb munkaeszköz” fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben a szakaszban nincs szükség további lépésekre.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát kritikai és további észrevételeire.

3486/2006/RT. sz. ügy

A 3486/2006/RT. sz. ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság állítólag nem nyújtotta be a panaszosnak az általa kért dokumentumokat, nevezetesen a bizottsági tisztviselő alkalmazásának időpontját. Az ombudsman további intézkedés nélkül indította meg a vizsgálatot, mivel az érintett tisztviselő a panasz tárgyában keresetet nyújtott be a Törvényszékhez. Az ombudsman azonban további észrevételt tett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottságnak tájékoztatnia kell a panaszost a tisztviselője által benyújtott fellebbezés eredményéről.

A Bizottság azt válaszolta, hogy a fellebbezés még folyamatban van a Törvényszék előtt (T-164/09. sz. ügy). Megerősítette, hogy amint az eredmény ismertté válik, erről tájékoztatni fogja a panaszost és az ombudsmant.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát.

226/2007/MHZ. sz. ügy

A 226/2007/MHZ ügyben az ombudsman kifogásolta, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a panaszos védelemhez való jogát és az ártatlanság vélelmének elvét, valamint hogy nem járt el tisztességesen. Erre azt követően került sor, hogy a Bizottság ellenőrzést végzett a panaszosnak nyújtott támogatás tekintetében.

Az első kritikai észrevételre válaszul a Bizottság fenntartotta, hogy mindig „a közpénzek megfelelő kezelése érdekében” járt el. Hangsúlyozta a megfelelő ügyintézés iránti elkötelezettségét, és tájékoztatta az ombudsmant, hogy tudomásul vette az ebben a konkrét ügyben tett megjegyzését. Csatolta az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság főigazgatójának belső feljegyzését, amelyben a főigazgató utasításokat ad alkalmazottainak egyrészt a pénzügyi óvatosság, másrészt a védelemhez való jog és az ártatlanság vélelmének elve közötti szükséges egyensúlyra vonatkozóan. Az ombudsman második kritikus megjegyzésére válaszul, amely a bizalmas információk harmadik felek számára történő közzétételére vonatkozott, a Bizottság fenntartotta, hogy ez az ügy nem tartalmazott ilyen gyakorlatot. Teljes mértékben tudomásul vette az ombudsman kritikai észrevételét, de ezt „elszigetelt incidensnek” tekintette. Mindazonáltal tájékoztatta munkatársait az ombudsman határozatáról, és utasította őket, hogy „különösen körültekintően járjanak el a harmadik felekkel való jövőbeli kapcsolattartás során”. A Bizottság továbbá újólag megerősítette a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat iránti elkötelezettségét.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy orvosolja az ügyben tett két kritikai észrevételben feltárt hiányosságokat.

429/2007/PB. sz. ügy

A 429/2007/PB ügyben az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság komoly késedelmet (több mint hat hetet) szenvedett a panaszos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti eredeti kérelmének nyilvántartásba vételében. Azt is megállapította, hogy a Bizottság tévesen mulasztotta el részletesen elmagyarázni a panaszosnak azt a döntését, hogy díjat számít fel a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáért.

Az első kritikai észrevételre válaszul a Bizottság emlékeztetett arra, hogy elismerte és elnézést kért a késedelemért. Ezt követően kifejtette, hogy a késedelem az érintett időszakban fennálló ideiglenes munkaerőhiánynak, valamint annak tudható be, hogy ez egybeesett a karácsonyi szünettel. Ismételten sajnálatát fejezte ki a késedelem miatt, de kijelentette, hogy szolgálatai számára nyilvánvalóan lehetetlen volt a kérelem szokásos határidőn (azaz a kézhezvételt követő első munkanapon) belüli nyilvántartásba vétele. A második kritikai észrevételt illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a díjakat észszerű módon szabta ki, különös tekintettel arra, hogy a panaszos korábban A kategóriába tartozó bizottsági tisztviselő volt. Kijelentette, hogy a panaszosnak tudnia kellett arról, hogy az adminisztráció jogosult ésszerű összeget felszámítani a dokumentumok másolásáért, és – ahogyan azt véleményében tette – rámutatott arra, hogy szabályai oldalanként 0,10 EUR összegű díjat és szállítási költségeket írnak elő. Hozzátette, hogy mindazonáltal levonja a következtetéseket az ombudsman kritikai megjegyzéséből, és gondoskodik arról, hogy amennyiben a kérelem igen jelentős számú dokumentumra vonatkozik, a kérelmezőket egyértelműen tájékoztassák a dokumentumok megszerzésének esetleges költségeiről.

Az ombudsman egyik esetben sem volt elégedett a Bizottság által végzett nyomon követéssel. Az első kritikai észrevétel tárgya a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti eredeti kérelem nyilvántartásba vétele volt, nem pedig annak érdemi kezelése. Emlékeztetett arra, hogy i. a kérelem 1049/2001/EK rendelet [15] szerinti nyilvántartásba vétele különösen fontos, mivel az érdemi válasz jogszabályban előírt határideje a nyilvántartásba vétel időpontjától kezdődik, és ii. a Bizottság elvben elfogadta, hogy a nyilvántartásba vétel a kézhezvétel napján vagy az azt követő munkanapon történő nyilvántartásba vételt jelent [16]. Az arra vonatkozó információk hiányában, hogy a kérelmek nyilvántartásba vétele akkoriban rendkívül összetett és időigényes feladat volt, és/vagy hogy a szóban forgó időszakban nagyszámú hozzáférési kérelmet nyújtottak be, nem fogadható el, hogy egy olyan modern közigazgatási szerv, mint a Bizottság, 2007. január 29. előtt egyszerűen nem vehette nyilvántartásba a neki 2006. december 10-én megküldött kérelmet.

Az ombudsman azt is megjegyezte, hogy a Bizottság sajnálatos módon nem foglalkozott azokkal az alapvető pontokkal, amelyeken második kritikai megjegyzése alapult. A Bizottság különösen azt nem tisztázta, hogyan számítja ki ezeket a díjakat, annak ellenére, hogy az 1049/2001/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[e] díj nem haladhatja meg a másolatok előállításának és elküldésének tényleges költségét”. Továbbra sem világos, hogy a Bizottság úgy véli-e, hogy a másolatok „előállítása” magában foglalja a munkaidőt, és/vagy hogy az oldalankénti 0,10 EUR-s mértéket úgy tekintik-e, hogy az a másolatok előállításának tisztán anyagi költségeit tükrözi, és ha igen, hogyan.

Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ebben az ügyben nem reagált megfelelően és megfelelően a két kritikai észrevételre.

488/2007/PB. sz. ügy

A 488/2007/PB ügyben a panaszos nyilvános hozzáférést kért a Bizottságtól az európai szabályozók csoportjának dokumentumaihoz. A békés megoldásra irányuló javaslatot követően tényszerűen kielégítő eredmény született. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet [17] vonatkozó rendelkezései értelmében azonban továbbra sem egyértelműek a harmadik felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szabályok és gyakorlatok. Ez részben az érintett szabályozási tevékenységekben részt vevő állami és magánszereplők kombinációjából eredt. Az ombudsman ezért az alábbiakban további észrevételeket tett.

1. Továbbra sem világos, hogy a Bizottság jelenleg úgy véli-e, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése ténylegesen alkalmazandó ebben az ügyben („A 4. cikk (5) bekezdésének alkalmazhatóságától függetlenül [...]”), vagy hogy a Bizottság lényegében közvetetten, a nemzeti hatóságokkal való kapcsolatfelvétel útján konzultált-e a magánvállalkozásokkal („ezeknek a [vállalkozásoknak] joguk van ahhoz, hogy [...] a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban [...] konzultáljanak velük [...]”). Felkérjük a Bizottságot, hogy ezt a nyomonkövetési eljárás keretében adott válaszában tisztázza.

2. Továbbra sem világos, hogy a Bizottság elfogadja-e az ombudsman azon álláspontját, hogy a harmadik felek vagy a tagállamok által spontán módon vagy konzultációra adott válaszként benyújtott, bizalmas kezelés iránti kérelmekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását elvben az érintett közleményekre való konkrét hivatkozással és lehetőség szerint másolatok rendelkezésre bocsátásával kell alátámasztani. Felkérjük a Bizottságot, hogy ezt a nyomonkövetési eljárás keretében adott válaszában tisztázza.

Az első további észrevételre válaszul a Bizottság tisztázta, hogy a C-65/05. P. sz., Svédország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet [18] követően, amely pontosabb szabályokat állapított meg a tagállamoknak a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek uniós szintű vizsgálatában való részvételére vonatkozóan, a Bizottság újra konzultált az ügyben érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal. Ez hozzájárult az ügy pozitív kimeneteléhez. Közelebbről, a Bizottság pontosította, hogy az európai szabályozók csoportjában részt vevő nemzeti szabályozó hatóságokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a tagállamok hatáskörében járnak el, amikor a jelen ügyben érintett uniós jogszabályoknak megfelelően bizonyos információk bizalmas kezelését kérik.

A második kiegészítő megjegyzésre válaszul a Bizottság jelezte, hogy a fent hivatkozott Svédország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet követően idézi a tagállamok által a tőle származó dokumentumok hozzáférhetővé tételével szemben felhozott indokokat, amikor az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján megtagadja a hozzáférést. Következésképpen a kérelmezőt teljes körűen tájékoztatják a bizalmas kezelés iránti kérelemről és a tagállam által előadott indokokról. Ami az egyéb harmadik feleket illeti, a Bizottságnak magának kell megindokolnia, hogy miért nem teszi közzé a dokumentumot, mivel a harmadik féllel csak konzultálnak.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság megadta az általa kért pontosításokat, és hogy az említett fontos kérdésekkel kapcsolatos álláspontja ezért ismert a jövőbeli ügyekben. Külön kérdés, hogy a Bizottság első további megjegyzéssel kapcsolatos álláspontja teljes mértékben megfelel-e az 1049/2001/EK rendeletnek. Az ombudsman nem tartja relevánsnak, hogy e tanulmány keretében következtetést vonjon le erről a kérdésről. Ami a második további észrevételt illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság nem tartja szükségesnek, hogy az 1049/2001/EK rendelet szerinti konzultációs eljárásokkal kapcsolatban az átláthatóság javasolt szintjére törekedjen. Az ombudsman tudomásul veszi a Bizottság álláspontját ebben a kérdésben, amelyet hasznosan fel lehet tárni a folyamatban lévő és jövőbeli konkrét vizsgálatokban.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság által ebben az ügyben nyújtott pontosításokat.

491/2007/PB. sz. ügy

A 491/2007/PB. sz. ügy a Bizottság berlini képviselete által közzétett pályázati felhívásra vonatkozott, konkrétabban a tisztességességgel, a széles körű versennyel, az összeférhetetlenség hiányával (beleértve a részrehajlást) és az átláthatósággal kapcsolatos egyes pályázati szabályok állítólagos megsértésére. Az ombudsman két kritikai észrevételt tett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a felhívásban vitatott feltételt alkalmazott, és nem válaszolt megfelelően a panaszos információkéréseire. További észrevételt tesz azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem válaszolt arra a kérésére, hogy „konkrét tájékoztatást kapjon az összeférhetetlenség kérdésével kapcsolatos szabályairól és gyakorlatáról, valamint mind a meglévő, mind a korábbi falfestményen belüli szolgáltatók vagy egyéb termékek pályázati vagy pályázati eljárásokban való részvételéről”. Úgy értelmezi ezt a mulasztást, hogy az ilyen szabályokat vagy egyértelműen meghatározott gyakorlatokat nem formalizálták és terjesztették az intézményen belül. A Bizottság megvizsgálhatná az ilyen szabályok vagy iránymutatások elfogadásának lehetőségét, állapította meg.

Ami a további észrevételt illeti, a Bizottság részletes áttekintést nyújtott a pályázati eljárások során felmerülő összeférhetetlenséggel kapcsolatos fogalmakról, szabályokról és gyakorlatokról, és elnézést kért, hogy a vizsgálat során nem nyújtotta be ezeket az információkat. Úgy vélte, hogy a kérdéssel kapcsolatos további konkrét szabályok valószínűleg nem lennének hasznosak. Megállapította, hogy az összeférhetetlenség fogalma nem határozható meg "a priori", hanem azt mindig a konkrét összefüggésben kell elemezni. Az ajánlati felhívással kapcsolatos összeférhetetlenségek nem korlátozhatók pontosan meghatározott körülményekre, és nem szabályozhatók konkrét írásbeli szabályokkal. Számos meglévő szabály és intézkedés azonban segít a problémák minimalizálásában ezen a területen: a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat, a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat, a személyzeti etikai és magatartási gyakorlati útmutató, valamint a közbeszerzési vademecum vonatkozó szabályai. Konkrétabb szabályok a szabványos nyilatkozatokban és a szerződésmintákban találhatók. Ezen túlmenően a Bizottság szisztematikus intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy személyzetét felkészítse az összeférhetetlenség elkerülésének módjára. A Bizottság arra is törekszik, hogy eljárásaiban magas szintű átláthatóságot és függetlenséget biztosítson, pontosan a tényleges és vélt összeférhetetlenség elkerülése érdekében. Konkrétan a jelenlegi és korábbi, falfestményen belüli szolgáltatásokat vagy termékeket nyújtó szolgáltatók – azaz a jelen ügyben felvetett konkrét kérdés – tekintetében a Bizottság emlékeztet arra, hogy ezek nem képezhetik megkülönböztetés tárgyát a pályázat kiírásakor. Ők is részt vehetnek, mint bármely más operátor. Helyzetüket egyszerűen az összeférhetetlenség kérdésére vonatkozó általános szabályok és iránymutatások fényében kell értékelni.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság nagyon részletesen és átfogóan beszámol azokról a jelenlegi szabályokról és intézkedésekről, amelyek célja az összeférhetetlenség elkerülése az ajánlati felhívásokra vonatkozó eljárások során. Az ombudsman meg fogja vizsgálni következtetését – azaz azt, hogy nem lenne értelme konkrét szabályokat megállapítani a falakon belüli szolgáltatásokat és termékeket nyújtó szolgáltatók összeférhetetlenségének kérdésére vonatkozóan –, ha a kérdés jövőbeli panaszokban merül fel.

A Bizottság válasza az ombudsman további megjegyzéseire összpontosított, és nem reagált a kritikai észrevételeiben felvetett konkrét kérdésekre. A válasz ezért a kritikai észrevételek tekintetében nem kielégítő.

Bár az ombudsman üdvözli a Bizottság válaszát az ügyben tett további megjegyzésére, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem követte nyomon kritikai észrevételeit.

706/2007/BEH. sz. ügy

A 706/2007/BEH ügyben az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem kezelte a panaszos jogsértési panaszát a lehető leggyorsabban és leggondosabban. A panaszos osztrák állampolgár azzal érvelt, hogy az uniós joggal ellentétben Bécsben 2005-ben túllépték a szálló porra (PM ₁₀₎ vonatkozó határértéket.

A kritikai észrevétel nyomon követése során a Bizottság rámutatott arra, hogy i. a panasz arra az esetre vonatkozott, amikor szinte valamennyi tagállamban uniós szinten nem tartották be a PM ₁₀ határértékeit, ami koherens megközelítést igényelt. A Bizottság helyes közigazgatási gyakorlatnak tekintette a horizontális megközelítés alkalmazását, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes tagállamokkal szembeni fellépés ezért ellentmondásos lett volna. Megállapította továbbá, hogy ii. a problémát uniós szinten a mentességeket lehetővé tevő új jogszabályok elfogadásával kezelték. Időközben az Ausztria által meghatározott 11 levegőminőségi övezet közül 10 tekintetében mentességeket hagyott jóvá. Végül azt állította, hogy iii. a panaszos nem kizárólag az általa meghozandó intézkedéstől függ, hanem hivatkozhatott volna a vonatkozó jogszabályokra a nemzeti bíróságok előtt, és ragaszkodott a PM ₁₀ határértékeinek betartására vonatkozó cselekvési terv elfogadásához.

Az ombudsman véleménye szerint a Bizottság azzal, hogy pusztán ragaszkodott a „koherens megközelítés” szükségességéhez, amelyet nem kérdőjelezett meg, nem foglalkozott a késedelem kérdésével. Az ombudsman már határozatában teljes mértékben elismerte a „koherens megközelítés” fontosságát, de azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak e megközelítés elfogadásakor kellően figyelembe kell vennie a polgárok érdekeit és különösen a közegészséget. Hangsúlyozta, hogy a „koherens megközelítés” nem vezethet szükségtelen késedelmekhez a Bizottság egy adott tagállammal kapcsolatos jogsértési panaszra vonatkozó határozatában. Ami a Bizottságnak az új jogszabályokkal kapcsolatos álláspontját illeti, a közösségi jog megsértése tekintetében a panaszossal fenntartott kapcsolatokról szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: a közlemény)[19] 8. pontjából kitűnik, hogy a jogsértési panasz Bizottság általi vizsgálatának célja, hogy a két lehetséges határozat egyikét eredményezze. A Bizottság dönthet úgy, hogy hivatalos felszólítást ad ki, azaz hivatalos kötelezettségszegési eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy úgy, hogy lezárja az ügyet. A közlemény nem ad alapot arra, hogy a Bizottság a módosított jogszabályra irányuló javaslat tekintetében egyszerűen tartózkodjon az intézkedéstől. Végül, bár igaz lehet, hogy a panaszos kérhette volna cselekvési terv elfogadását a nemzeti bíróságok előtt, ez nem értelmezhető úgy, hogy mentesíti a Bizottságot azon kötelezettsége alól, hogy a jogsértéssel kapcsolatos panaszt a lehető leggyorsabban és leggondosabban kezelje.

Az ombudsman ebben az esetben nem találja kielégítőnek a Bizottság kritikus megjegyzésére adott válaszát.

1906/2007/VIK. sz. ügy

Az 1906/2007/VIK ügyben egy amerikai állampolgár azt állította, hogy a Bizottság által az emberi jogok és a demokrácia világszintű előmozdítására irányuló uniós program által pénzügyileg támogatott projektek értékelésére létrehozott értékelési folyamat számos problémával és hiányossággal küzd. Alapos vizsgálatot követően az ombudsman nem talált hivatali visszásságot, és arra a következtetésre jutott, hogy további vizsgálatok nem indokoltak. Mindazonáltal a következő további megjegyzést tette:

Az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy az értékelési folyamat során jelenleg betartandó etikai normák az általános feltételek, a globális feladatmeghatározás és a Bizottság kötelező erejű értékelési normái között oszlanak meg. A Bizottság ezért fontolóra vehetné egy olyan egységes dokumentum kidolgozását, amely tartalmazza az értékelési standardokat, valamint az értékelési folyamatban részt vevő valamennyi szereplőre vonatkozó konkrét jogokat, kötelezettségeket és etikai szabályokat.

A Bizottság azt válaszolta, hogy nem látja szükségesnek a kért dokumentumot, amely szerinte két különálló, nem könnyen összeegyeztethető területet fed le:

i. A dokumentumnak egyrészt hivatkoznia kell a szerződő felek és a Bizottság által betartandó szerződéses feltételekre. Ezeket a szerződés általános feltételei határozzák meg, amelyeket a szerződés feladatmeghatározása egészít ki. Az értékelés elvégzésére irányuló szolgáltatási szerződések esetében a feladatmeghatározás az értékelés várható eredményeire, valamint az alkalmazandó módszertanra hivatkozik. Mindezek a feltételek – mind az általános feltételek, mind pedig az értékelés végrehajtásához kapcsolódó feltételek – kötelezőek a Bizottságra és a szerződő felekre nézve, de nem alkalmazandók a szerződő felek szakértőire vagy alvállalkozóira, akiknek nem kellene ismerniük e szerződéses megállapodások pontos feltételeit.

ii. A javasolt dokumentumnak ugyanakkor tartalmaznia kell a Bizottság értékelési standardjait [20]. Ezek a standardok a Bizottság belsőkontroll-standardjaihoz kapcsolódnak, és a Bizottság szolgálataira alkalmazandók. E szabványok egyike az „Értékelések végzése” címet viseli. A Bizottság véleménye szerint a jelentések megbízhatóságának, pontosságának és minőségének biztosítása az értékelés területén dolgozó valamennyi szakemberre alkalmazandó és tőlük megkövetelt alapvető normatív szabály. Ettől eltekintve a Bizottság fent említett értékelési standardjai nem tartalmaznak más olyan releváns információt, amely a vállalkozók által végzett értékelésekre vonatkozna.

A fentiekre tekintettel a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kért dokumentumnak az értékelés területén történő megállapítása mennyiben szolgálná a jelen kifogás alapjául szolgálóhoz hasonló esetleges viták elkerülését. Ezenkívül egy ilyen dokumentum ellentétes lenne a külső fellépésekre vonatkozó szerződési eljárások harmonizációs és egyszerűsítési gyakorlatával, amelyre a Bizottság szolgálatai oly sok erőfeszítést fordítottak.

Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az egységes dokumentum elkészítésére vonatkozó javaslatát az aggodalom indokolta, hogy az értékelőket egyértelműen tájékoztatni kell az általuk betartandó szabályokról. Az ombudsman tehát kész lenne elfogadni a Bizottság álláspontját, ha ezt a célt más módon is el lehetne érni. A Bizottság válasza azonban, miszerint ez valóban lehetséges, nem elég meggyőző, mivel i. a Bizottság most úgy tűnik, azt sugallja, hogy egyes vonatkozó szabályokat nem kell (vagy nem kellene) az értékelők tudomására hozni, és ii. a szóban forgó ügy megmutatta, hogy az alkalmazandó értékelési előírások nem egyértelműek.  Ezért nehéz megérteni, hogy a Bizottság vonakodik egyetlen dokumentumba rendezni az értékelési folyamatban részt vevő valamennyi szereplőre vonatkozó információkat.

Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem válaszolt meggyőzően a további megjegyzésben foglalt javaslatokra.

A 2449/2007/VIK. sz. ügy

A 2449/2007/VIK ügy egy csoportvezető elbocsátására vonatkozott, miután a Bizottság elégedetlenségét fejezte ki az általa végzett munkával kapcsolatban. Bár az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot az ügy érdemét, azaz a Bizottság által előadott indokokat illetően, arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást illetően a Bizottság nem az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében foglalt megfelelő ügyintézés elvének megfelelően járt el, amikor nem biztosította a panaszos számára annak lehetőségét, hogy válaszoljon az általa megfogalmazott kritikára, mielőtt felkérte volna a szerződő felet a helyettesítésére.

A Bizottság tisztelettel nem értett egyet az ombudsman álláspontjával, vagyis azzal, hogy a Bizottságnak közvetlenül tájékoztatnia kell az alvállalkozásba adott szakértőt arról a szándékáról, hogy a helyettesítését kéri, és ezt meg kell indokolnia. Megjegyezte, hogy az ombudsman a korábbi vizsgálatok során elfogadta, hogy nem áll fenn szerződéses kapcsolat a Bizottság és a szakértő között, és hogy a szerződő fél meghallgatása elegendő, mivel a szerződő fél ezt követően meghallgatja azt a szakértőt, akinek a helyettesítését kérik, és továbbítja az érintett uniós intézménynek az utóbbi esetleges észrevételeit. Az ombudsman által a vállalkozó állítólagos vonakodása mögött meghúzódó okként említett ok arra utal, hogy a Bizottság a jövőbeli közbeszerzési eljárások tekintetében megtorló intézkedéseket hozhat. A Bizottság határozottan elutasítja ezt az állítást, azzal érvelve, hogy a szerződések odaítélése és az ajánlattevők kizárása tekintetében szigorú eljárásokat kell követni. A Bizottság egyértelművé tette továbbá, hogy a szakértő helyettesítésére irányuló kérelmek kivételt képeznek, és hogy ilyen esetekben a kérelmek a projekt érdekében indokoltak. Az ombudsman által az alvállalkozásba adott szakértők meghallgatáshoz való jogával kapcsolatban alkalmazott új megközelítés azt jelentené, hogy a Bizottságnak minden olyan esetben, amikor az Unió (vagy egy decentralizált ajánlatkérő szerv) azt szeretné, hogy a szerződő fél helyettesítse ezt a szakértőt, kontradiktórius eljárást kell lefolytatnia egy szakértővel. Tekintettel a központosított és decentralizált irányító testületekben világszerte odaítélt uniós finanszírozású szerződések jelentős számára, ez a feladat nemcsak a Bizottság személyzetének növelését tenné szükségessé a megnövekedett munkateher kezelése érdekében, hanem semlegesítené a tanácsadó cégek által nyújtott hozzáadott értéket is.

A Bizottság szolgálatai azonban tudomásul vették az ombudsmannak a szakértők meghallgatáshoz való jogára vonatkozó megjegyzését, és a javaslattal kapcsolatban konzultálni fognak a belső és külső érdekelt felekkel az EK külső fellépéseire vonatkozó szerződési eljárások gyakorlati útmutatójának (PRAG) következő módosítása alkalmával. A PRAG-sablonok módosításainak elfogadása előtt megvárja a költségvetési rendelet felülvizsgálatának véglegesítését. Minden ilyen változtatást minden esetben az illetékes szolgálatok és az érintett küldöttségek bevonásával folytatott széles körű belső konzultáció előz meg.

Tekintettel arra, hogy a Bizottság megkérdőjelezte az alvállalkozásba adott szakértők meghallgatáshoz való jogával kapcsolatban általa elfogadott új megközelítést, az ombudsman írásban fordult a Bizottsághoz. Üdvözölte, hogy a PRAG következő módosítása alkalmával kész konzultálni a belső és külső érdekelt felekkel ebben a kérdésben. Megjegyezte továbbá, hogy válaszában a Bizottság a szerződő felek meghallgatásának rendszerére hivatkozott, amely közvetetten magában foglalja az érintett szakértő meghallgatását. Az ombudsman rámutatott, hogy korábban nem tájékoztatták ilyen rendszerről. Ha valóban bevezetnének egy ilyen rendszert, lehetséges, hogy a szakértők meghallgatáshoz való joga megfelelően biztosítva lenne, feltéve, hogy ez az eljárás azelőtt befejeződik, hogy az intézmény határozatot hozna a szakértő helyettesítésének kérelmezéséről. Az ombudsman felhívta a Bizottság figyelmét a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultációra adott válaszára, amelynek 6. pontja megemlíti, hogy az alvállalkozónak joga van ahhoz, hogy tudomást szerezzen a Bizottság által a teljesítményével kapcsolatban megfogalmazott kritikákról, valamint ahhoz, hogy e kritikával kapcsolatban meghallgassák. Ez nem jelenti azt, hogy magának a Bizottságnak is közölnie kell kritikáit az alvállalkozóval, és meg kell hallgatnia őt. Mindkét elemet a szerződő fél szállíthatja.

Végezetül az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság azzal érvelt, hogy szolgálatai csak nagyon ritkán kérik alvállalkozó szakértők leváltását. Ezért bízik abban, hogy e szakértők meghallgatáshoz való jogának teljes körű tiszteletben tartása nem jelent majd jelentős többletterhet a Bizottság személyzete számára.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság konstruktívan együttműködött vele az ügyben felvetett kérdésekben.

3112/2007/MF. sz. ügy

A 3112/2007/MF. sz. ügy egy belga tanácsadó céget érintett, amely részt vett a Bizottság által a csádi Zakouma Nemzeti Park rehabilitációjára irányuló projektre vonatkozóan indított közbeszerzési eljárásban. Azt állította, hogy a Bizottság nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az állítólagos összeférhetetlenség kezelése érdekében. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság által hozott intézkedések nem voltak elegendőek ahhoz, hogy eloszlassák az egyén pártatlanságával kapcsolatos objektív kétségeket. Ezenkívül a Bizottság nem bizonyította, hogy kizárólag ilyen intézkedések álltak rendelkezésére.

A Bizottság válaszában kijelentette, hogy csak részben tudja elfogadni az ombudsman kritikai észrevételét. Megkérdőjelezte az ombudsman határozatában hivatkozott ítélkezési gyakorlat alkalmazhatóságát. Álláspontja szerint a panasz iratanyagában nem volt olyan elem, amely az összeférhetetlenség bizonyítékának tekinthető. Ilyen elem hiányában a Bizottságnak nem volt oka arra, hogy vitassa az érintett szakértő pártatlansági nyilatkozatát. Végül a Bizottság azzal érvelt, hogy az ombudsman megtagadta tőle a széles mérlegelési jogkört a közbeszerzési eljárások során az egyenlő bánásmód elvének biztosítására szolgáló intézkedés típusának megválasztását illetően.

Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy úgy tűnik, a Bizottság félreértette kritikai megjegyzésének jelentését, amely szerint a Bizottság intézkedései nem tűntek elegendőnek ahhoz, hogy eloszlassák a szakértő pártatlanságával kapcsolatos objektív kétségeket a jelen ügy körülményei között.

3199/2007/BEH. sz. ügy

A 3199/2007/BEH ügy egy uniós tisztviselővé vált személy besorolására vonatkozott. Kritikus észrevételében az ombudsman kijelentette, hogy helyes igazgatási gyakorlat, ha a kinevezésre jogosult hatóság a személyzet besorolására vonatkozó határozatait a vonatkozó szabályokra alapozza, és szükség esetén meggyőző magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan alkalmazta ezeket a szabályokat. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem alkalmazta helyesen a vonatkozó szabályokat a jelen ügyben, vagy nem indokolta kellőképpen a vonatkozó rendelkezés alkalmazását.

A tisztviselő legkedvezőbb besorolására vonatkozó követelményre hivatkozva a Bizottság megismételte azon álláspontját, hogy a szabályokat helyesen alkalmazták. Kifejtette, hogy a vonatkozó rendelkezést kérésre minden azonos helyzetben lévő új alkalmazottra alkalmazza. Megállapodott azonban abban, hogy intranetes oldalán általános információkat és magyarázatokat tesz közzé, amelyek lehetővé teszik a személyzet tagjai számára, hogy tájékozódjanak erről a szempontról.

Bár a Bizottság a nyomon követés során nem fejtette ki kellőképpen a szóban forgó rendelkezés alkalmazását, az ombudsman megjegyzi, hogy a rendelkezés alkalmazására vonatkozó megfelelő információk hiánya a jövőbeli esetek tekintetében orvosolható lenne azáltal, hogy a Bizottság intranetes oldalán rendelkezésre bocsátják a vonatkozó információkat. Az ezzel kapcsolatos bejelentése ezért üdvözlendő.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon bejelentését, hogy intranetes oldalán elérhetővé teszi a vonatkozó információkat.

A 443/2008/JMA. sz. ügy

A 443/2008/JMA ügyben az ombudsman reményét fejezte ki, hogy a Bizottság biztosítani fogja a Spanyolországgal szembeni horizontális kötelezettségszegési eljárás gyors lefolytatását – az érzékeny területeken történő települési szennyvízkezeléssel kapcsolatban – annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok a Szerződések őreként támaszkodhassanak rá. Erre azt követően került sor, hogy egy környezetvédelmi szervezet panaszt nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy a spanyol hatóságok állítólag nem tettek eleget a Pontevedra torkolatába történő vízkibocsátással kapcsolatos, a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós jogi kötelezettségeiknek.

A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy 2008 decemberében indokolással ellátott véleményben értesítette Spanyolországot arról, hogy nem teljesítette a települési szennyvízre vonatkozó uniós jog szerinti kötelezettségeit. A spanyol hatóságok 2009. március 3-án megküldött észrevételeinek értékelése folyamatban volt, amikor a Bizottság megküldte a nyomon követést. A Bizottság arra is felhívta az ombudsman figyelmét, hogy ezt az eljárást a Bíróság két horizontális ügyben tett megállapításainak fényében kell értékelni [21]. A Bizottság tanulmányozza a két ítéletet, mielőtt döntene a jelen ügyben teendő további lépésekről.

A Bizottság kifejtette annak fontosságát, hogy tanulmányozzák a Bíróság értelmezését a vonatkozó ügyekben, mielőtt további döntést hoznának a szóban forgó horizontális ügyben. Ezért úgy tűnik, hogy megfelelően kezeli ezt az ügyet.

1179/2008/JF. sz. ügy

Az 1179/2008/JF ügyben az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság küldöttségei tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy a távozó személyzet számára elegendő időt biztosítsanak a helyi szállásadási kötelezettségeik teljesítésére. A Bizottság különösen olyan határidőn belül tájékoztathatná az érintett személyzetet munkaszerződésük megszüntetéséről, amely elegendő ahhoz, hogy megfeleljenek a vonatkozó helyi lízingszerződésekben előírt felmondási értesítéseknek, amelyeket a szóban forgó küldöttségek korábban jóváhagytak.

Az ombudsman nem találta kielégítőnek a Bizottság további megjegyzésére adott első válaszát. Úgy tűnt, hogy a Bizottság ezt úgy értelmezte, hogy alkalmazottait csak olyan lízingszerződések megkötésére kell ösztönöznie, amelyek összeegyeztethetők a munkaszerződésük felmondásának időpontjával. Ezenkívül a Bizottság által javasolt megoldás nem vette kellően figyelembe a személyzet elbocsátásával kapcsolatos eseteket, mint például az ombudsman további megjegyzésének alapjául szolgáló esetet. Ebből következik, hogy a Bizottság javaslatával ellentétben a Bizottságnak kell a személyzet elbocsátásakor megfelelően figyelembe vennie a küldöttségei által korábban jóváhagyott és jóváhagyott lízingszerződések rendelkezéseit. Az ombudsman további megjegyzésének alapjául szolgáló lízingszerződés egy bizottsági sablonnak felelt meg.

A további észrevételre adott utolsó válaszában a Bizottság először is hangsúlyozta, hogy a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek határozták meg a szerződéses alkalmazottak felmondási idejét. Ezek a felmondási idők a szerződés időtartamától és jellemzőitől függően egytől tíz hónapig terjedhetnek. A Bizottság véleménye szerint egy ilyen rendszer nem tenné lehetővé az ombudsman által leírt rugalmasságot. Ennek ellenére a Bizottság rámutatott, hogy 2009 novemberében szolgálatközi konzultációt indított azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy ne csak a tisztviselői, hanem a küldöttségeihez rendelt szerződéses alkalmazottak számára is biztosítson szállást. Ezen új megközelítés alkalmazása esetén a lízingszerződéseket közvetlenül a Bizottság és a bérbeadók írnák alá, ami elkerülné a jelen ügyhöz hasonló helyzetek jövőbeli előfordulását.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát a további észrevételre és a Bizottság első válaszával kapcsolatos észrevételeire.

1190/2008/DK. sz. ügy

Az 1190/2008/DK ügyben hozott határozatában az ombudsman számos hiányosságot tárt fel a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmének Bizottság általi kezelésében. Ilyen hiányosságok merültek fel i. a kérelem nyilvántartásba vételével, ii. az alkalmazandó határidők betartásával és iii. a határidők meghosszabbításának indokolásával kapcsolatban. Az ombudsman megjegyezte, hogy hasonló hiányosságok merültek fel a 3697/2006/PB sz. panaszban, és hogy ebben az esetben a Bizottság pozitívan reagált az ombudsman kritikai és további észrevételeire. Válaszában a Bizottság valójában azt állította, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket általában a kézhezvételkor vagy a kézhezvételt követő első munkanapon veszik nyilvántartásba, és hogy a nyilvántartásba vétel késedelme csak kivételes körülményekre vezethető vissza. Megállapodott továbbá abban, hogy amennyiben a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az eredeti határidőt meg kell hosszabbítani, a Bizottságnak ezt a vonatkozó határidő tényleges lejárta előtt kell megtennie. Azt is elismerte, hogy a határidők meghosszabbítását részletesen meg kell indokolni. Tekintettel ezekre a nyilatkozatokra, valamint arra a tényre, hogy azok a jelen panaszban azonosított hiányosságokat pótolták, az ombudsman nem tartotta szükségesnek, hogy kritikai észrevételt tegyen. Ugyanakkor a következő további megjegyzést tette:

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság proaktívan alkalmazza az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseit az Euratom-Szerződés rendelkezései alapján benyújtott kérelmek kezelése során. E megközelítés végrehajtását megkönnyítené, ha a szabályokba vagy iránymutatásokba nagyobb egyértelműséget és pontosságot vezetnének be. Ezt talán az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó meglévő bizottsági belső szabályok felülvizsgálatával lehetne elérni. Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság proaktívan alkalmazza az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseit az Euratom-Szerződés rendelkezései alapján benyújtott kérelmek kezelése során. E megközelítés végrehajtását megkönnyítené, ha a szabályokba vagy iránymutatásokba nagyobb egyértelműséget és pontosságot vezetnének be. Ezt talán az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó meglévő bizottsági belső szabályok felülvizsgálatával lehetne elérni.

A Bizottság azt válaszolta, hogy teljes mértékben osztja az ombudsman véleményét. Hivatkozott a 2335/2008/VIK panaszban tett észrevételeire, amelyekben a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően tisztázta az átláthatósági szabályok és az Euratom-Szerződés közötti kapcsolatot. Hozzátette továbbá, hogy az Euratom dokumentumaihoz való hozzáférésre alkalmazandó szabályok tisztázása érdekében mérlegelni fogja a vonatkozó szabályok módosítását az 1049/2001/EK rendelet folyamatban lévő felülvizsgálata keretében.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság konstruktív válaszát.

1289/2008/MHZ. sz. ügy

Az 1289/2008/MHZ ügyben az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság egy olyan dokumentum terjesztésével, amelyet a panaszos azzal a feltétellel bízott meg a Bizottságra, hogy azt ne terjesszék, nem járt el tisztességesen. Kritikus megjegyzést tett.

Válaszában a Bizottság tisztázta a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tételére vonatkozó döntésének indokait. Kijelentette, hogy a dokumentumot a panaszos már 2008-ban benyújtotta a Bizottságnak, és hogy erre nem azzal a feltétellel került sor, hogy a Bizottság nem osztja meg azt más érdekelt felekkel. Éppen ellenkezőleg, a panaszos azon döntésének, hogy a dokumentumot a Bizottság rendelkezésére bocsátja, az volt a célja, hogy lehetővé tegye számára a tudományos vitát. Ezenkívül a dokumentum utolsó része a következőképpen szól: „Május közepén további adatok állnak majd rendelkezésre, amelyeket egy május végi specifikációs konferencián ismertetnek majd, hogy lehetővé tegyék a tanácskozást.” Ezenkívül a Bizottság a dokumentum hozzáférhetővé tételére vonatkozó határozatát arra a tényre alapozta, hogy a panaszos fontosnak tartotta azt, és ezért úgy döntött, hogy jóval a Bizottság előtt terjeszti azt. A Bizottság rámutatott arra, hogy ha nem terjesztette volna a dokumentumot, azt bármely érdekelt fél az átláthatóság hiányának tekinthette volna, és azt állíthatta volna, hogy a Bizottság elrejti a döntéshozatala szempontjából fontos információkat.

A Bizottság kifejtette, hogy korábban nem foglalkozott ezzel a szemponttal, mivel azt az eredeti panasz alapján nem tartotta fontosnak. Következésképpen elismerte, hogy tájékoztatnia kellett volna a panaszost a dokumentum hozzáférhetővé tételére irányuló szándékáról. Megnyugtatta az ombudsmant, hogy a jövőben el fogja kerülni az ilyen helyzeteket.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság részletes magyarázatát ebben az ügyben.

1561/2008/RT. sz. ügy

Az 1561/2008/RT. sz. ügy a panaszos ajánlatának a „Tájékoztatási és láthatósági szolgáltatások” című ajánlati felhívásból való kizárására vonatkozott. Kritikus megjegyzésében az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság azáltal, hogy az ajánlati felhívásban nem tüntette fel i. a küldöttség nyitvatartási idejét, valamint ii. azt, hogy az ajánlatok magán- és hivatalos állásban történő kézbesítését ugyanolyan típusú bizonyítékokkal lehet igazolni, mint például a letéti igazolás kelte, nem bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére a lehető legteljesebb körű információkat.

Válaszában a Bizottság kijelentette, hogy van még mit javítani az Európai Bizottság külső fellépéseire vonatkozó közbeszerzési eljárásokról szóló gyakorlati útmutatóhoz (PRAG) csatolt, „Az ajánlattevők meghívása” című sablonban szereplő információkon. Ezért, és annak érdekében, hogy ezeket az információkat a lehető legnagyobb mértékben kiegészítse, a Bizottság a PRAG következő felülvizsgálata során további módosítást hajt végre, nevezetesen két hivatkozást vezet be a küldöttség nyitvatartási idejére és arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevőknek hogyan kell bizonyítaniuk ajánlatuk benyújtását.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság lépéseket tett a kritikai észrevételében kiemelt hiányosságok orvoslására.

1628/2008/TS. sz. ügy

Az 1628/2008/TS ügyben a Bizottság csak azt követően vette nyilvántartásba jogsértési panaszként a vonatkozó levelezést, hogy az ombudsman megindította a vizsgálatát, és megadta a panaszosnak az általa kért információkat. Az ombudsman továbbá megjegyezte, hogy a 2002. évi közleményében ^[22] meghatározott kritériumok alkalmazásával a Bizottság egyértelműen elkülönítheti i. a panaszok azonosításának, nyilvántartásba vételének és elismerésének folyamatát ii. az egyes panaszok kezelésének módjáról való döntés folyamatától. A Bizottság haladéktalanul tájékoztathatja a panaszost arról, hogy panaszát nyilvántartásba vették, és vállalhatja, hogy meghatározott határidőn belül – amely nem haladhatja meg a két hónapot – tájékoztatja a panaszost arról az eljárásról, amelyet a panasz kivizsgálására fog alkalmazni. Ha a panaszt nem vizsgálják ki, meg kell indokolni.

A Bizottság válaszában utalt az uniós jog helyes alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok és panaszok nyilvántartási rendszerének fejlődésére. Emlékeztetett arra, hogy főtitkárának levelében az ombudsman tájékoztatást kapott az e területen jelenleg bevezetés alatt álló változásokról. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy e változtatások célja továbbra is annak biztosítása, hogy a panaszosok 15 munkanapon belül választ kapjanak, vagy legalább ideiglenes választ kapjanak. Ezenkívül az átvételi elismervényen fel kell tüntetni a panasz hivatkozási számát.  A jelenleg tesztelés alatt álló nyilvántartásba vételi eljárás lehetővé teszi, de nem követeli meg, hogy különböző időpontokban külön tájékoztatást adjanak a nyilvántartásba vételről és a felvetett kérdésekkel kapcsolatban tervezett intézkedésekről. Ami a panasz nyomán hozandó intézkedéseket illeti, a 2002. évi közlemény mellékletének 7. cikkével összhangban a panaszost minden egyes bizottsági határozatot követően írásban tájékoztatják a panaszára válaszul tett lépésekről. Amennyiben az intézkedés elmaradását tervezik, a panaszost a 10. cikkel összhangban előzetesen értesíteni kell. A panaszost tájékoztatják arról, ha a Bizottság az EU Pilot rendszeren keresztül fel kívánja venni a kapcsolatot az érintett tagállammal.

A Bizottság rámutatott arra, hogy a panaszok formájában hozzá intézett kérdések sokfélesége, az a tény, hogy az e kérdések kezeléséhez szükséges idő nagymértékben eltér, valamint az anyagi jogi és eljárási információk megfelelő időben történő közlésének előnyei – az egyes ügyek jellegétől függően – mind arra utalnak, hogy a panaszosok tájékoztatásának időzítése rugalmas. A Bizottság megjegyzi, hogy egy adott kérdésben nem kell külön eljárást követni. Minél több határidőre és eljárási lépésre kötelezi el magát a Bizottság, annál nagyobbak lesznek a polgárok elvárásai, és annál nagyobb figyelmet kell fordítani az eljárásra a tartalom helyett.

A fenti megfontolások, valamint az uniós jog alkalmazási területén az új vizsgálati módszer és a panaszok nyilvántartásba vétele tesztelésének jelenlegi helyzete fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg nem tartja helyénvalónak új hivatalos kötelezettségvállalások megtételét. Végezetül egyetértett azzal, hogy a panaszokra adott válaszokban mindig meg kell indokolni, ha úgy ítélik meg, hogy a felvetett kérdések nem igényelnek további vizsgálatot.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság egyértelműen kifejezte álláspontját a 2002. évi közleménynek az EU Pilot program keretében történő alkalmazásával kapcsolatban.

1890/2008/BU. sz. ügy

Az 1890/2008/BU. sz. ügy az uniós jog Portugália általi állítólagos megsértésével kapcsolatos jogsértési panasz Bizottság általi kezelésére vonatkozott. A jogsértés két nagyszabású turisztikai projekt állítólagos jogellenes törléséhez kapcsolódott. Az ombudsman bírálta a Bizottságot, amiért nem tájékoztatta a panaszost az ügy lezárására vonatkozó határozatáról, megsértve ezzel a panaszosokkal szemben a vonatkozó közleményben [23] előírt kötelezettségvállalásait. Három további észrevételt is tett azzal a céllal, hogy javítsa az ezekben az ügyekben a panaszosok rendelkezésére bocsátott információkat. Először is arra ösztönzi a Bizottságot, hogy amikor jogsértési panaszokkal foglalkozik, és válaszol az Európai Parlament Petíciós Bizottságának kapcsolódó kéréseire, minden indokolással ellátott véleményében foglalkozzon az általa relevánsnak ítélt valamennyi jogalappal. Ha a Bizottság a panaszosnak és a Petíciós Bizottságnak címzett, indokolással ellátott véleményeiben különböző jogalapokra kíván összpontosítani, ezt e vélemények mindegyikében egyértelművé teheti, és biztosíthatja, hogy a panaszost/a petíció benyújtóját, valamint a Petíciós Bizottságot megfelelően tájékoztassák. Másodszor, amikor a Bizottság tájékoztatja a panaszosokat arról a szándékáról, hogy lezárja a jogsértési panaszokat, és amikor felkéri őket észrevételeik megtételére, fontolóra veheti, hogy a megfelelő leveleket ajánlott levélben küldi el a megfelelő kézbesítés biztosítása érdekében. Alternatív megoldásként a Bizottság fontolóra vehetné a vonatkozó levelek másolatainak e-mailben vagy faxon történő megküldését is. Végezetül a Bizottság fontolóra vehetné eljárási kézikönyvének [24] módosítását annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezései teljes mértékben összhangban legyenek azon kötelezettségvállalásával, hogy a közlemény mellékletének 9. és 10. cikkében előírtak szerint tájékoztatja a panaszost a kötelezettségszegési eljárást lezáró végleges határozatról.

A Bizottság egyetértett azzal, hogy a jogsértési eljárást lezáró határozatát meg kellett volna küldenie a panaszosoknak. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez nem történt meg. A Bizottság válaszaiban szereplő jogalapok következetes kezelésének szükségességét illetően kijelentette, hogy a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárással kapcsolatos magyarázatai mind az indokolás, mind a határozat következtetései tekintetében következetesek, és kellően pontosak ahhoz, hogy elkerüljék a félreértéseket. Bejelentette azonban, hogy erősíteni fogja az ügyekért és petíciókért felelős szolgálatok közötti kommunikációt annak biztosítása érdekében, hogy hasonló esetekben az indokolást egyértelmű és átfogó módon közöljék. Ami az ajánlott küldeményeknek a panaszos részére előzetes lezáró levelek küldésére való felhasználását illeti, a Bizottság újólag megerősítette, hogy erre nem vonatkozik kötelezettség, és hogy a panaszos feladata, hogy elérhetőségi adatait pontos és naprakész állapotban tartsa. Egyetértett azonban azzal, hogy tekintettel az előzetes lezáró levél fontosságára, minden arányos eszközt fel kell használni az ilyen levelek megfelelő kézbesítésének biztosítására. A Bizottság úgy véli, hogy a kommunikációs eszközt eseti alapon kell kiválasztani, figyelembe véve a panaszossal folytatott korábbi kommunikációt. Adott esetben fontolóra veszi ajánlott levél vagy elektronikus másolat használatát az ombudsman javaslatának megfelelően. Végül a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló eljárási kézikönyv módosításának ötletével kapcsolatban a Bizottság ígéretet tett arra, hogy nyomon követi annak biztosítását, hogy valamennyi szolgálat teljes körű tájékoztatást kapjon arról, hogy eljárásainak tervezett szélesebb körű átdolgozásáig előzetes lezárást és zárólevelet kell küldenie.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság a jelek szerint elfogadta kritikai és további észrevételeit.

1928/2008/TS. sz. ügy

Az 1928/2008/TS ügyben az ombudsman bírálta a Bizottságot azon az alapon, hogy értékelő bizottsága hibát követett el, amikor úgy határozott, hogy elutasítja a panaszos pályázatát mint a pályázati felhívás alapján támogatásra nem jogosultat. A panaszos ösztöndíjat igényelt az Európai Közösség 2008–2009-es ösztöndíjprogramja keretében, amelynek célja az volt, hogy segítse a ciprusi török diákokat az EU-n belüli egyetemeken való tanulásban. Az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság beleegyezett abba, hogy a panaszos jogosult legyen az új, 2009–2010-es ösztöndíjprogramra, amelynek támogathatósági kritériumait a Bizottság felülvizsgálta.

A kritikai észrevételre adott válaszában a Bizottság kifejtette, hogy a konkrét ügy mögött meghúzódó probléma a kérelmezőknek a kérelmezési eljárás megkönnyítése érdekében eljuttatott egyik pontosítás esetleges kétértelműsége volt. Elismerte, hogy az ajánlatkérő szervnek a felperesekhez intézett közlései nem voltak kellően pontosak. Bár vitatta az ombudsman kritikai észrevételét, miszerint az értékelő bizottság tévedett a határozatában, jelezte, hogy a konkrét ügy mögött meghúzódó probléma valószínűleg nem fordul elő a jövőben.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság biztosította arról, hogy az ügy alapjául szolgáló probléma a jövőben valószínűleg nem fog bekövetkezni.

1935/2008/FOR. sz. ügy

Az 1935/2008/FOR. sz. ügy a Bizottság által az Intel trösztellenes vizsgálata során elkövetett eljárási hibákra vonatkozott. A panaszos, az Intel azzal érvelt, hogy a Bizottság nem készített jegyzőkönyvet a Bizottság és az Intel chipek vevője (a vevő a Dell számítógépgyártó volt) közötti találkozóról, jóllehet e találkozó közvetlenül érintette az Intel Bizottság általi trösztellenes vizsgálatának tárgyát. Az ombudsman megállapította, hogy a találkozó a Bizottság vizsgálatának tárgyára vonatkozott, és hogy a Bizottság nem rögzítette megfelelően a találkozó tartalmát. Kritikus megjegyzést tett, kijelentve, hogy „[b]a 2006. augusztus 23-i találkozóról a Bizottság nem készített megfelelő írásbeli feljegyzést a találkozó kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvének elkészítése céljából, megsértette a megfelelő ügyintézés elvét.” Nem állapított meg hivatali visszásságot a panaszos második állításával kapcsolatban, amely szerint a Bizottság ösztönözte az információcserére vonatkozó megállapodást, amely a panaszos véleménye szerint jogosulatlan hozzáférést biztosított a Bizottság vizsgálati aktájában szereplő információkhoz. Az ombudsman azonban megállapította, hogy a Bizottság nem vette megfelelően figyelembe azt a telefonhívást, amelyben az információcserére vonatkozó megállapodást vitatták meg. Ezért egy további megjegyzésében azt javasolta, hogy a jövőben megfelelő feljegyzéseket kell készíteni a harmadik felekkel folytatott, fontos eljárási kérdésekkel kapcsolatos találkozókról vagy telefonhívásokról.

A Bizottság az ombudsmannak adott válaszában kijelentette, hogy a megfelelő ügyintézés elvei mérlegelési jogkört biztosítanak számára abban a tekintetben, hogy melyik eszközt használja a versenyjogi vizsgálat során történő „információgyűjtéshez”. Választása magában foglalja az 1/2003/EK rendeletben ^[25] meghatározott eszközöket (a 18. cikk szerinti írásbeli információkérések, a 19. cikk szerinti meghallgatások és a 20/21. cikk szerinti helyszíni vizsgálatok), valamint a felekkel tartott informális találkozókat. Használhat más, kevésbé formális eszközöket is. Az eszköz megválasztása az információ „megbízhatóságától és teljességétől”, valamint az információ szolgáltatójának preferenciáitól függ. Megállapította továbbá, hogy az „informális találkozókról” készült feljegyzések (a vizsgálat alá vont felek számára) nem hozzáférhetők. A Bizottság ezt követően kijelentette, hogy az ombudsmannak a 19. cikkre vonatkozó értelmezése megköveteli, hogy a Bizottság „a vizsgálat tárgyával” kapcsolatos minden ülésről feljegyzést készítsen a 19. cikk alapján. A Bizottság kijelentette, hogy nem ért egyet ezzel az állásponttal. Azzal érvelt, hogy mivel a versenyjogi vizsgálaton belül gyakorlatilag minden találkozó „vizsgálat tárgyát” érinti, az ombudsman véleménye azt jelentené, hogy a Bizottságnak a 19. cikk szerinti hivatalos eljárást kellene alkalmaznia minden olyan találkozó, telefonhívás vagy videokonferencia esetében, amelyet harmadik féllel tart.

Az ombudsman a Bizottság válaszával kapcsolatban rámutat arra, hogy valójában nem azon a véleményen van, hogy a 19. cikk szerinti feljegyzést kellene készíteni minden olyan találkozóról, amely „a vizsgálat tárgyával” kapcsolatos. Ehelyett egy találkozót csak akkor kell a 19. cikk szerinti meghallgatásnak minősíteni, ha annak célja és tartalma a vizsgálat tárgyára vonatkozó „információgyűjtés”. Ilyen körülmények között az összegyűjtött információkat megfelelően rögzíteni kell a 19. cikk szerinti feljegyzésben. A vizsgálat tárgyával kapcsolatos olyan ülések azonban, amelyek célja és tartalma nem az információgyűjtés (például az alábbiakban említett, a helyzet állásáról szóló ülések), egyértelműen nem minősülnek a 19. cikk szerinti interjúknak.

Az ombudsman hangsúlyozza továbbá, hogy – amint azt határozatában megállapította – még ha nem is létezne kötelező erejű jogi szabály arra vonatkozóan, hogy a 19. cikk szerinti feljegyzés készüljön minden olyan ülésről, amelyen a Bizottság tájékoztatást kap „a vizsgálat tárgyáról”, a megfelelő ügyintézés elve megkövetelné, hogy az ülésen szerzett információk tartalmát megfelelően feljegyezzék. Amint azt az ombudsman már régóta hangsúlyozta, a megfelelő ügyintézés túlmutat a jogszerűségen.

Érdekes megjegyezni, hogy 2010 januárjában, vagyis amikor a Bizottság válaszolt az ombudsman határozatára, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága az érdekelt felek észrevételeinek beszerzése céljából közzétette az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó bevált gyakorlatok tervezetét. A tervezetnek „A felekkel és harmadik felekkel folytatott találkozók és egyéb kapcsolatok” című szakasza kimondja, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság „nem hivatalos találkozókat” tarthat (vagy telefonhívásokat folytathat) a vizsgálat alá vont felekkel, a panaszosokkal vagy harmadik felekkel. Amikor a felek, panaszosok vagy harmadik felek kérésére ilyen találkozóra kerül sor, a Bizottság kijelenti, hogy ezeknek a feleknek főszabályként előzetesen be kell nyújtaniuk a megvitatandó témák „menetrendjét”, valamint az e kérdésekkel részletesebben foglalkozó memorandumot vagy előadást. A feleket, panaszosokat vagy harmadik feleket találkozókat vagy érdemi telefonhívásokat követően felkérik, hogy nyilatkozataikat vagy előadásaikat írásban támasszák alá. A tervezet kimondja, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság informális találkozóján részt vevő vállalkozások által készített írásos dokumentáció betekinthető változatát, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság szolgálatai által készített „rövid feljegyzést” kellő időben hozzáférhetővé teszik a vizsgálat által érintett felek számára. Ez az ombudsman véleménye szerint biztató, mivel az Intel-ügyben a Bizottság tagadta, hogy bármilyen kötelezettsége lett volna az ilyen találkozókról feljegyzéseket készíteni. Kevésbé biztató azonban megjegyezni, hogy a tervezet szerint a feljegyzés „rövid” lesz, ami azt jelentheti, hogy a feljegyzések nem minősülnek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos, a Bizottsággal az ilyen találkozókon közölt információk teljes körű nyilvántartásának. Bár az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó bevált gyakorlatok tervezete nem képezte részét a Bizottság által az ombudsman 1935/2008/FOR ügyben hozott határozatára adott hivatalos válasznak, az ombudsman helyénvalónak tartja ezt a fejleményt figyelembe venni annak megállapításakor, hogy kritikai megjegyzését és további megjegyzését a jövőbeli vizsgálatok tekintetében legalább részben elfogadták.

Az ombudsman elégedett a Bizottság intézkedéseivel.

2007/2008/ELB. sz. ügy

A 2007/2008/ELB ügy azon érdempontok számát érintette, amelyeket a Bizottság a panaszosnak a Parlamenttől való áthelyezését követően ítélt oda. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság helytelenül járt el, amikor a panaszosnak meghatározott számú előléptetési pontot ítélt oda a Parlamentben teljesített szolgálati idejére. Az érdemeinek megfelelő pontszámot kellett volna kapnia, megfelelően figyelembe véve az értékelő jelentéseit és a Parlament által odaítélt előléptetési pontokat. Az ombudsman egy további megjegyzésében azt is kijelentette, hogy az intézményeknek az előléptetési rendszerük kialakításakor figyelembe kell venniük az intézményközi mobilitás biztosítására vonatkozó kötelezettségüket.

A kritikai észrevételre válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy a 2008. évi előléptetési időszak végéig a vonatkozó szabályok rögzített számú előléptetési pont odaítélését írták elő a Bizottságnak történő átadás esetén. E rendelkezések alapján, amelyeket a Közszolgálati Törvényszék soha nem támadott meg és nyilvánított jogellenesnek, a Bizottság helyesen ítélt meg meghatározott számú pontot a panaszosnak.

A további megjegyzést illetően a Bizottság pontosította, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a mobilitás ne akadályozza az arra kötelezett tisztviselők szakmai előmenetelét, konkrétabban pedig azt, hogy a más intézményhez áthelyezett tisztviselőt ezen áthelyezés miatt ne szankcionálják előléptetési eljárásban. Ugyanakkor minden intézmény hatáskörrel rendelkezik azon rendszer kialakítására is, amelynek alapján az előléptetésre pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálatát végzi az általa legmegfelelőbbnek ítélt módszer szerint. Ebben az összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy nagyon nehéz a különböző kritériumok és módszerek szerint értékelt érdemeket átültetni a Bizottság érdemek számszerűsítésére szolgáló rendszerébe. Hasonlóképpen nehéz biztosítani az egyenlőséget az érdemek előléptetési célú összehasonlítása során olyan információk, nevezetesen az értékelő jelentések alapján, amelyek önmagukban nem teljesen összehasonlíthatók.

2008-ban a Bizottság felülvizsgálta promóciós rendszerét és a vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket. Azok a tisztviselők, akik átkerülnek a Bizottsághoz, már nem kapnak meghatározott számú előléptetési pontot, hanem a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság főigazgatójától további pontokat kapnak, miután a másik intézmény által készített jelentések alapján megvizsgálták érdemeiket.

Bár jelezte, hogy megváltozott az előléptetési rendszere, a Bizottság nem hajlandó elismerni, hogy az ombudsman kritikai megjegyzése indokolt volt. Nem meggyőzően utal arra, hogy nem született bírósági határozat meghatározott számú pont odaítélése ellen. Az ombudsman e tekintetben emlékeztet arra, hogy a megfelelő ügyintézés túlmutat a jogszerűségen. Ami a további megjegyzést illeti, a Bizottság általános nyilatkozatot tett az áthelyezett tisztviselő mobilitásáról és szakmai előmeneteléről. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy nehéz összehasonlítani a különböző intézmények által készített értékelő jelentéseket. Meg kell jegyezni, hogy az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata ^[26] szerint még ha nehezebb is az áthelyezett tisztviselő érdemeinek összehasonlítása, ez nem lehetetlen. Ehhez csak további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az értékelések összehasonlíthatók legyenek.

A Bizottság válasza ebben az esetben védekező és kiábrándító.

2851/2008/TN. sz. ügy

A 2851/2008/TN. sz. ügy a jelölt utazási költségeinek megtérítése iránti kérelem kezelésére vonatkozott. Az ombudsman kritikai észrevételekkel zárta le az ügyet, mivel a Bizottság szükségtelenül késleltette a visszatérítési eljárást, és nem tartotta be a panaszok megválaszolására a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatában meghatározott határidőt. Egy további megjegyzést is tesz, amelyben azt javasolja, hogy a Bizottság a jövőben egyértelműbb tájékoztatást nyújthasson a visszatérítési kérelemmel együtt benyújtandó igazoló dokumentumokról.

A Bizottság az első kritikai észrevételre azt válaszolta, hogy a panaszos nem az eredeti vonatjegyet küldte el 2008 januárjában, hanem annak másolatát. Rámutatott arra is, hogy a szabályok értelmében napi 50 eurót kell fizetnie 24 óra utazási idő után. A jelen ügyben, bár nem érte el a 24 órát, mégis kifizette ezt az összeget. A második kritikai észrevételt illetően a Bizottság kijelentette, hogy már elnézést kért a késedelemért. Hangsúlyozta, hogy eredeti szándéka az volt, hogy ne fizesse ki a jegyet. Mivel azonban végül kivételt tett a panaszossal szemben, belső megbeszéléseket kellett folytatnia annak érdekében, hogy döntést hozzon e kivétel alkalmazásáról. Ami a további észrevételt illeti, a Bizottság beleegyezett a szükséges változtatások elvégzésébe.

Az ombudsman kielégítőnek találja a Bizottság válaszát.

A 2884/2008/GG. sz. ügy

A 2884/2008/GG ügyben az ombudsman további észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy a jogsértési panaszokat a lehető leggyorsabban nyilvántartásba kell venni. Tanácsos lenne, ha a Bizottság felülvizsgálhatná gyakorlatát annak biztosítása érdekében, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos esetleges késedelmek elkerülhetők legyenek - mondta.

Válaszában a Bizottság megismételte azon álláspontját, hogy ebben az ügyben kivételes körülmények álltak fenn. Biztosítani kívánta az ombudsmant arról, hogy a jogsértési panaszokat a lehető leggyorsabban nyilvántartásba veszik, és 15 munkanapon belül átvételi elismervényt küldenek. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy egy korábbi felülvizsgálatot követően jelenleg egy felülvizsgált nyilvántartási rendszert tesztel, amelynek célja (részben) a panaszok nyilvántartásba vételének javítása.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát.

2967/2008/FOR. sz. ügy

A 2967/2008/FOR ügy azzal az állítással foglalkozott, hogy egy vállalat és egy repülőtér állami ellenőrzés alatt álló üzemeltetője között létrejött, repülőtéri díjakról szóló megállapodás keretében egy vállalatnak nyújtott állítólagosan jogellenes állami támogatással kapcsolatos vizsgálat során rendkívül érzékeny információkat nem megfelelően hoztak nyilvánosságra. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában pontos részleteket tett közzé a repülőtér által a vállalatnak nyújtott egyes engedményekről, annak ellenére, hogy egyértelmű írásbeli kötelezettségvállalást tett a nemzeti hatóságok felé arra vonatkozóan, hogy ezt nem teszi meg. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem szándékosan tette közzé az információkat, és elfogadható magyarázatot adott a hiba bekövetkezésének módjára vonatkozóan. Bár üdvözölte a Bizottság magyarázatát arra vonatkozóan, hogy a hiba hogyan történt, ez a megállapítás semmilyen módon nem változtatott azon a tényen, hogy valóban hiba történt. Ez hivatali visszásságnak minősül. Tekintettel arra, hogy az ombudsman vizsgálatának megindítása előtt a Bizottság elismerte, hogy hibát követett el, és elnézést kért, az ombudsman nem tartotta szükségesnek, hogy kritikai észrevételt tegyen. Üdvözölte a Bizottság által annak biztosítása érdekében hozott új intézkedéseket, hogy az ilyen típusú hibák ne forduljanak elő újra, továbbá a következő további megjegyzést tette:

Az ombudsman úgy véli, hogy a bocsánatkérésnek a) el kell ismernie a hiba fennállását, b) magában kell foglalnia a hiba és az általa esetlegesen okozott esetleges kényelmetlenség vagy kár miatti bocsánatkérést, és c) lehetőség szerint ki kell fejtenie, hogy a hatóság milyen lépéseket tesz a hiba kijavítása és a hasonló hibák újbóli előfordulásának elkerülése érdekében. A bocsánatkérés nem a megfelelő fórum azon kár fennállásának vagy mértékének megvitatására vagy vitatására, amely az elismerten fennálló hibából eredhetett.

Válaszában a Bizottság tudomásul veszi az ombudsman további megjegyzését, és elismeri, hogy a bocsánatkérés önmagában nem bizonyítja, hogy hiba következtében kár keletkezett. A kár létezése (vagy más módon) és annak kvantuma külön elemzést igényel. Következésképpen megjegyzi, hogy a bocsánatkérés nem a megfelelő fórum azon kár fennállásának vagy mértékének megvitatására vagy vitatására, amely olyan hibából eredhetett, amelynek fennállását már elismerték.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság elismerését ebben az ügyben.

A 3085/2008/GG. sz. ügy

A 3085/2008/GG. sz. ügy az 1049/2001/EK rendelet szerinti dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem kezelésére vonatkozott [27]. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem foglalkozott a panaszos megerősítő kérelmével a rendeletben meghatározott 15 munkanapos határidőn belül. Kritikus megjegyzést tett.

A Bizottság megjegyezte, hogy már elismerte, hogy 15 munkanapon belül nem foglalkozott a panaszos megerősítő kérelmével, és e tekintetben sajnálatát fejezte ki. Elfogadta, hogy bocsánatot kellett volna kérnie a panaszostól. Általánosabban fogalmazva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs szükség konkrét szervezeti intézkedésekre, mivel már létezik egy olyan rendszer, amely megfelelően szervezett a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek határidőn belüli kezeléséhez. A Bizottság hozzátette, hogy a panaszos esete különleges volt. A hozzáférés iránti kérelmét ugyanis azt követően nyújtották be, hogy a Bizottság tájékoztatta őt arról a döntéséről, hogy a vele folytatott további levelezést annak ismétlődő jellege miatt megszünteti. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a panaszos rendszeres (néha heti vagy akár napi rendszerességű) levelezést küldött a Bizottságnak, és gyakran kért dokumentumokhoz való hozzáférést. E kérelmek kezelése súlyos adminisztratív terhet jelentett.

Az ombudsman örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság elfogadta, hogy hivatali visszásság történt, és hogy helyénvaló lett volna bocsánatot kérni. Az a tény, hogy a Bizottság a releváns időpontban úgy határozott, hogy egy másik kérdésben megszünteti a panaszossal folytatott levelezését, ebben az összefüggésben nem tűnik relevánsnak. Megjegyzi azonban, hogy a panaszos valóban számos levelet és hozzáférési kérelmet küldött a Bizottságnak. Ezenkívül a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére szolgáló rendszer (legalábbis a releváns események idején) valóban jól működött. Ezért ésszerű azt mondani, hogy a Bizottságnak nem kellett további konkrét intézkedéseket hoznia.

Az ombudsman ebben az esetben kielégítőnek találja a Bizottság válaszát.

80/2009/BU. sz. ügy

A 80/2009/BU. sz. ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság állítólag nem nyújtott tájékoztatást arról a döntéséről, hogy panaszként nem veszi nyilvántartásba a 2006. évi közleményt, és ennek okairól. A Bizottság az ügy előrehaladásával kapcsolatban sem tett további lépéseket. Az ombudsman bírálta a Bizottságot, amiért a nyilvánossággal való kapcsolattartás során megsértette a helyes hivatali magatartás európai kódexének 17. cikkét és az Európai Bizottság személyzetére vonatkozó helyes hivatali magatartás kódexének 4. pontját. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg egy olyan általános politika elfogadását, amelynek keretében tájékoztatást nyújt a nyilvántartásba vett jogsértési panasz kezeléséről mind a szóban forgó panaszt benyújtó panaszos(ok), mind pedig azon érdekelt polgárok és egyesületek számára, akiknek panaszait – bár hivatalosan nem vették nyilvántartásba – csatolták a nyilvántartásba vett panasz aktájához.

A Bizottság tudomásul vette az ombudsman kritikai észrevételét. Biztosította őt arról, hogy vállalja, hogy a levelezést a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatban előírt előírásoknak megfelelően kezeli. Az e panasszal kapcsolatos határozathozatal késedelme annak tudható be, hogy meg kellett várnia a nemzeti bírósági határozatokat. Ez a késedelem azonban nem befolyásolta az ügy kezelését, mondta.

Ami a további megjegyzést illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a panaszkezelési rendszer (új nyilvántartási rendszer – Panaszkezelés – Accueil des Plaignants, CHAP) 2009. szeptemberi javítását követően az uniós jog megsértésével kapcsolatos valamennyi panaszt a beérkező levelektől elkülönítve kell nyilvántartásba venni. Ha a levelezést jogsértési panaszként veszik nyilvántartásba, az átvételi elismervényhez csatolják az eljárás leírását. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az összes panaszost az ügy kapcsán tett főbb lépésekről. Ha egy panaszt egy másik ügyirat részeként kell kezelni, mivel ugyanazokat a kérdéseket veti fel, a panaszost közvetlenül ugyanúgy tájékoztatják a "fő" panaszról, mint a panaszost. Kivételes esetben a Bizottság hangsúlyozta, hogy az ugyanazon jogsértéssel kapcsolatos nagyszabású, szervezett kampány esetében csak az első levelezést rögzítik a CHAP-ban. Az átvételi elismervényt és az ügy kezelésére vonatkozó valamennyi későbbi információt közzéteszik a Hivatalos Lapban és az Europa szerveren.

A Bizottság válasza kielégítő. Kifejtette a jelen ügyben kifogásolt késedelmet, és a nyilvántartási rendszer bevezetését követően úgy tűnik, hogy a CHAP alkalmazza a helyes közigazgatási gyakorlatot, amelyre a további megjegyzés utal.

271/2009/VL. sz. ügy

A 271/2009/VL. sz. ügyet az Európai Fogyasztói Központ (ECC) egyik németországi irodájának alkalmazottja nyújtotta be. Szerződését nem lehetett időben meghosszabbítani, mivel a Központot vissza nem térítendő támogatással finanszírozó Bizottság nem tudta időben befejezni a vissza nem térítendő támogatás meghosszabbításához szükséges eljárásokat. Az ombudsman egyetértett azzal, hogy a Bizottság nem sértett meg semmilyen jogi kötelezettséget. Nem volt azonban meggyőződve arról, hogy a Bizottság a támogatás iránti kérelmet olyan gyorsan bírálta el, ahogyan azt a helyes közigazgatási gyakorlatnak megfelelőnek kellett volna tekintenie. Tekintettel arra, hogy a Bizottság elfogadta, hogy a támogatási kérelmeket a legmegfelelőbben a támogatás igénylésének évét megelőző év vége előtt bírálják el, az ombudsman kritikai észrevétellel zárta le az ügyet.

Nyomon követési válaszában a Bizottság hangsúlyozta a helyes igazgatási gyakorlat melletti elkötelezettségét, és megismételte, hogy az Európai Fogyasztói Központok támogatási megállapodásait a támogatáshoz kapcsolódó források felhasználását megelőző év végéig alá kell írni. Megemlített számos olyan intézkedést, amelyet annak érdekében hozott, hogy hosszú távú megoldást nyújtson erre a célra. Mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó ügy elszigetelt eset volt, és azt állította, hogy nem sértette meg egyik kötelezettségét sem.

Az ombudsman sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság fenntartja azon álláspontját, hogy a jelen ügyben nem történt hivatali visszásság, és megismétli azokat az érveket, amelyeket az ombudsman már elutasított. Megjegyzi azonban, hogy a válasz pozitív azon változtatások tekintetében, amelyeket a jövőben felmerülő ilyen problémák elkerülése érdekében hajtottak végre, nevezetesen i. a pályázatok pénzügyi irányításának az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökségre történő átruházása, valamint ii. a támogatási megállapodásokra irányuló pályázatok benyújtási határidejének szigorúbb alkalmazása tekintetében. Az első intézkedés megoldást jelenthet a megállapodások időben történő megkötésének biztosítására. Úgy tűnik, ezt alátámasztja az a tény, hogy a Végrehajtó Ügynökség éves munkaprogramjába vonatkozó kötelezettséget illesztettek be, és hogy rendelkezik az e feladat elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal. A második intézkedést illetően az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság feladata, hogy oly módon szervezze meg munkáját, amely lehetővé teszi számára, hogy még a támogatási megállapodás által lefedett év kezdete előtt határozatot hozzon az ECC-támogatásokról. Rendszerszempontból úgy véli, hogy egy ilyen intézkedés megfelelő válasznak minősülhet, amennyiben a pályázóknak észszerű időt biztosítanak javaslataik elkészítésére.

Bár az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság fenntartja azon álláspontját, hogy a jelen ügyben nem történt hivatali visszásság, üdvözli az annak érdekében tett intézkedéseket, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló problémák.

1087/2009/MHZ. sz. ügy

Az 1087/2009/MHZ ügyben a Bizottság nem vett nyilvántartásba jogsértési panaszt, amely arra vonatkozott, hogy az olasz hatóságok megtagadták a panaszos fia kettős csövű nevének bejegyzését. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak panaszként kellett volna nyilvántartásba vennie a levelezést. Ellenkező esetben tájékoztatnia kellett volna a panaszost. Megjegyezte továbbá, hogy a Bizottságnak tájékoztatnia kell a panaszost az olasz hatóságokkal kapcsolatban tett intézkedéseinek eredményeiről.

Nyomon követési válaszában a Bizottság kifejtette, hogy felvette a kapcsolatot az olasz hatóságokkal, hogy tájékoztassa őket a panaszos problémájáról, és pontosítást kérjen. Az olasz hatóságok elismerték tévedésüket, és tájékoztatták a Bizottságot a panaszos rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről, azaz arról, hogy a vonatkozó körlevélben meghatározott eljárást követően ismét kérheti fia születési anyakönyvi kivonatának helyesbítését. A Bizottság megfelelően tájékoztatta a panaszost az olasz hatóságok válaszáról.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság hasznos nyomon követést végzett ebben az ügyben.

OI/4/2005/GG. sz. ügy

Az OI/4/2005/GG ügyben az ombudsman bírálta a Bizottságot, amiért nem kezelte megfelelően egy nem kormányzati szervezet partnerségi keretmegállapodás aláírására irányuló kérelmét. Az ombudsman által a korábbi vizsgálatai során már feltárt hiányosságokon kívül a jelen vizsgálat arra a következtetésre vezetett, hogy bizonyítékok vannak annak bizonyítására, hogy az ECHO (a Bizottság Humanitárius Segélyek Főigazgatósága) szándékosan eltitkolta az igazságot, és ezáltal félrevezette a szóban forgó nem kormányzati szervezetet. Az is egyértelmű volt, hogy az a mód, ahogyan az ECHO kezelte ezt a kérelmet, súlyosan hátrányos helyzetbe hozta a nem kormányzati szervezetet. A Bizottság tehát súlyos hivatali visszásságokat követett el.

Válaszában a Bizottság kijelentette, hogy miután a lehető legnagyobb figyelemmel megvizsgálta a határozatban kifejtett indokokat, tisztelettel nem értett egyet az ombudsman kritikai megjegyzéseivel. Az ombudsman a Bizottság álláspontját a vele való együttműködés szándékos megtagadásaként értelmezte. A Bizottság azonban az ombudsman ajánlástervezetével kapcsolatos észrevételeiben elismerte, hogy a vonatkozó kérelmet nagyobb gondossággal kellett volna kezelni. A Bizottság sajnálatát fejezte ki a nem kormányzati szervezetek vizsgálatainak megválaszolása során felmerült hiányosságok miatt, valamint amiatt, hogy a nem kormányzati szervezetek nem feleltek meg az általuk jelenleg alkalmazott adminisztratív előírásoknak. A Bizottság azonban elmagyarázta az ombudsmannak az akkori különleges adminisztratív körülményeket és indokokat, valamint azt a tényt, hogy a rendszer azóta jelentősen javult. Ami az igazság szándékos eltitkolásának és a nem kormányzati szervezet félrevezetésének megállapítását illeti, a Bizottság aggodalmát fejezte ki egy ilyen súlyos és indokolatlan kritika miatt. Tisztelettel előadta, hogy az ombudsman e kérdésben hozott korábbi határozata óta nem nyújtottak be további bizonyítékot a tények ilyen átminősítésének alátámasztására.

Ami a megtett lépéseket illeti, a Bizottság arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy az FPA-kérelmek értékelési rendszerét jelentősen módosították az átláthatóság biztosítása és a bevált gyakorlatoknak az eljárás során történő alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalása érdekében. Az elvégzett javításokat megerősítette az a tény, hogy az ombudsmanhoz csak egy további panasz érkezett a halászati partnerségi megállapodással kapcsolatos értékelési eljárással kapcsolatban, és abban az ügyben nem állapított meg hivatali visszásságot.

A Bizottság válasza nem kielégítő. Sajnálatos módon kezelte a Bizottság a nem kormányzati szervezet kérelmét. Sajnálatos, hogy úgy tűnik, a Bizottság ezt nem tudja beismerni.

OI/7/2006/JF. sz. ügy

Az OI/7/2006/JF ügyben az ombudsman kivizsgálta a Bizottság hongkongi hivatalának egy korábbi helyi alkalmazottja által benyújtott panaszt, amely a hivatal által vele szemben alkalmazott „embertelen és megalázó” elbocsátásra vonatkozott. Bírálta az intézményt, hogy nem nyújtott őszinte, teljes körű és érdemi bocsánatkérést a panaszosnak. Hozzáteszi, hogy ez különösen sajnálatos, mivel a panaszos egyszerűen bocsánatkérést kér, és nem kér pénzügyi kompenzációt.

A Bizottság azt válaszolta, hogy tudomásul vette az ombudsman határozatát, és kijelentette, hogy minden szükséges intézkedést meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek. E tekintetben megemlítette, hogy előkészíti és közli valamennyi küldöttségével a személyzetére vonatkozó etikai és jóléti szabályokat.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság konstruktív válaszát.

OI/3/2007/GG. sz. ügy

Az OI/3/2007/GG ügyben az ombudsman kifogásolta, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a megfelelő ügyintézés elveit, amikor egy adott nem kormányzati szervezettel foglalkozott. Az ECHO (a Bizottság Humanitárius Segélyek Főigazgatósága) feljegyzését a szóban forgó nem kormányzati szervezet feketelistára tételére irányuló kísérletként értelmezte. Ez a hátrányos megkülönböztetéstől való tartózkodás kötelezettségének megsértését jelentette, mivel a feketelistára vétel főként vagy legalábbis amiatt következett be, hogy a nem kormányzati szervezet hivatali visszásságra vonatkozó állításokat fogalmazott meg a Bizottsággal szemben. Az ombudsman továbbá úgy ítélte meg, hogy az ECHO aránytalanul és méltánytalanul járt el, és a jelen ügyben visszaélt hatáskörével, ezáltal súlyos hivatali visszásságot követett el. Bírálta továbbá a Bizottságot azzal az indokkal, hogy az általa küldött levél félrevezető, és alkalmas arra, hogy megtévessze az érintett európai parlamenti képviselőt.

A Bizottság válaszában emlékeztetett arra, hogy sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ECHO feljegyzésének egy része helytelen feltételezést kelthetett a nem kormányzati szervezettel kapcsolatos álláspontját illetően. Hangsúlyozta, hogy az említett szöveget nem azzal a szándékkal írták, hogy feketelistára tegyék, és nem is lehetett olyan helyzetben, hogy ilyen körülmények között negatív hatást gyakoroljon a nem kormányzati szervezetre. Hivatkozással az európai parlamenti képviselőhöz intézett levélre, a Bizottság – miközben kellően figyelembe vette az ombudsman elemzését, és osztotta az európai parlamenti képviselők vagy bármely más személy vagy szervezet helyes tájékoztatásával kapcsolatos aggályait – továbbra is tisztelettel azon a véleményen volt, hogy a szóban forgó levél tartalma az ügy akkori állását tükrözi. Ami a megtett lépéseket illeti, a Bizottság biztosítani kívánta az ombudsmant arról, hogy a legnagyobb gondossággal jár el annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő ügyintézésre vonatkozó kötelezettségének teljesítése során intézkedései, valamint belső vagy külső kommunikációi ne keltsék tévesen a partner- és nem partner nem kormányzati szervezetekkel szembeni tisztességtelen vagy átláthatatlan bánásmód vélelmét.

A Bizottság válasza nem kielégítő. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy jó szándékáról tegyen tanúbizonyságot azáltal, hogy tudomásul vette az ombudsman megállapításait, és elnézést kért a magatartásáért.

OI/2/2009/MHZ. sz. ügy

Az OI/2/2009/MHZ ügy a polgárok kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeinek kezelésére vonatkozó bizottsági szabályokat érintette. A hivatalból indított vizsgálat célja annak biztosítása volt, hogy i. a polgárok tudják, hogyan férhetnek hozzá a jogsértésekkel kapcsolatos dokumentumokhoz, és ii. a hozzáférés megtagadása esetén megtudhassák, hogy a Bizottság vagy valamely tagállam felelős-e a megtagadásért, és hogy a megtagadás nemzeti vagy uniós jogon alapul-e. A vizsgálat során az ombudsman felkérte a tagállamokat, hogy tegyék meg észrevételeiket. A vizsgálatot hivatali visszásság megállapítása nélkül zárta le, arra ösztönözve azonban a Bizottságot, hogy tájékoztassa a polgárokat arról, hogy a Bizottsághoz vagy az érintett tagállam hatóságaihoz, vagy mindkettőhöz fordulva hozzáférhetnek ezekhez a dokumentumokhoz. A polgárokat továbbá tájékoztatni lehetne arról, hogy amennyiben hozzáférési kérelmüket a tagállami hatóságokhoz nyújtják be, a nemzeti jog alkalmazandó. A Bizottság ezeket az információkat a jogsértésekre vonatkozó kiváló és polgárbarát honlapján is közzéteheti.

Nyomon követési válaszában a Bizottság egyetértett azzal, hogy a polgárok tájékoztatása arról a lehetőségről, hogy a nemzeti jog alapján hozzáférhetnek a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz, lehetővé tenné számukra jogaik jobb gyakorlását. A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy el kell kerülni, hogy „elvárások alakuljanak ki azzal kapcsolatban, hogy az ilyen dokumentumok könnyen hozzáférhetők legyenek, holott legalább a kérelem benyújtásának időpontjában indokolt lehet azok visszatartása”.

Válaszában a Bizottság – amint azt az ombudsman további megjegyzésében javasolta – belefoglalt egy szövegtervezetet, amelyet a jogsértéssel foglalkozó honlapján kíván közzétenni „Az Ön jogainak gyakorlása” cím alatt. A tervezet arról tájékoztatja a panaszosokat, hogy jogukban áll a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés kérelmezése. A panaszos hozzáférés iránti kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz vagy az érintett tagállamhoz. A Bizottság tájékoztatja a panaszost, hogy az ilyen kérelmek kimenetele az alkalmazandó jog szerinti kezelő hatóságtól függ. A tervezet továbbá olyan információkat is tartalmaz, amelyek szerint a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti jogszabályokat nem harmonizálták. Emellett a panaszosoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy kérelmeiket ugyanúgy vizsgálják meg, mint más kérelmezők kérelmeit.

Az ombudsman elégedett a Bizottság válaszával ebben az ügyben.

1748/2006/JMA. sz. ügy

Az 1748/2006/JMA ügyben az ombudsman megállapította, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azáltal, hogy nem fogalmazott meg megfelelően bizonyos, a panaszosra vonatkozó információkéréseket, nem tartotta tiszteletben a tisztességesség, a pártatlanság és az ártatlanság vélelmének elvét. Az OLAF azt sem indokolta megfelelően, hogy miért tagadta meg a panaszos tájékoztatását az ellene felhozott vádakról és az azok alapjául szolgáló tényekről. Azt sem fejtette ki részletesen a panaszosnak, hogy miért nem lehetett információt szolgáltatni arról, hogy a vizsgálat mikor fejeződik be. Egy további észrevételében az ombudsman felszólította az OLAF-ot, hogy a vizsgálat befejezését követően használja fel a megfelelő eszközöket arra, hogy megállapításairól jelentést tegyen a vizsgálat során megkeresett harmadik feleknek.

Válaszul az OLAF felkérte az ombudsmant, hogy vizsgálja felül a határozatában megfogalmazott kritikai észrevételeket, vagy legalábbis az OLAF vizsgálatainak jövőbeli vizsgálatai során vegye figyelembe a válaszában említett elvi kérdéseket.

Az OLAF nyomon követésére adott válaszában az ombudsman rámutatott arra, hogy sem a vizsgálata, sem az ügyben hozott határozata nem irányult arra, hogy tájékoztassa az OLAF-ot arról, hogy milyen módon kell lefolytatnia a vizsgálatot a panaszossal szemben. Vizsgálata ebben az ügyben annak megállapítására irányult, hogy az OLAF panaszossal szembeni intézkedései hivatali visszásságnak minősülnek-e [28]. Az ombudsman emlékeztetett továbbá arra, hogy a kritikus és további észrevételek nyomon követésére szolgáló eljárás célja annak elkerülése, hogy a jövőben hasonló hivatali visszásságok ismét előforduljanak. Ebből a szempontból ez az eljárás eszköz az illetékes intézmény számára annak bizonyítására, hogy komolyan veszi a polgárközpontúbb európai közigazgatás iránti elkötelezettségét. Az eljárás nem tekinthető lehetőségnek új bizonyítékok vagy érvek előterjesztésére.

Tekintettel az ombudsman első kritikai megjegyzésére, az OLAF bejelentette, hogy még alaposabban megvizsgálja a jövőbeli levelezés pontos megfogalmazását annak érdekében, hogy csökkentse annak kockázatát, hogy a törvény által előírt magyarázatot tévesen úgy értelmezzék, mint amely sérti az ártatlanság vélelmét. Ami a vizsgálat befejezésének időpontjára vonatkozó tájékoztatás hiányát illeti, az OLAF azt válaszolta, hogy nem tartja helyénvalónak, hogy a vizsgálattal érintett személy rendelkezésére bocsássa a vizsgálat becsült időtartamát, amely – tekintettel az általa nem befolyásolható számos tényezőre – pontatlannak bizonyulhat. Elfogadta azonban, hogy esetenként több információ is megadható arra vonatkozóan, hogy az OLAF miért nem jelölheti meg a vizsgálat határidejét. A „megfelelő” azt jelenti, hogy az OLAF-nak jelentenie kell megállapításait a vizsgálata során megkeresett harmadik feleknek, az OLAF megjegyezte, hogy miután lezárta vizsgálatait, tájékoztatta a harmadik feleket megállapításairól és ajánlásairól.

Az ombudsman üdvözli az OLAF azon kötelezettségvállalását, hogy még alaposabban megvizsgálja a jövőbeli levelezés pontos módját. Ami azt illeti, hogy az ombudsman nem indokolta megfelelően, hogy miért nem volt hajlandó tájékoztatni a panaszost az ellene felhozott állításokról és az azok alapjául szolgáló tényekről, az ombudsman megjegyzi, hogy kritikai észrevételét követően az OLAF megadta a kért információkat a panaszosnak. Az ombudsman üdvözli mind ezt a fejleményt, mind pedig azt, hogy az OLAF elfogadta azt az elvet, amely szerint egyes esetekben több információt lehet nyújtani arról, hogy miért nem tud határidőt megjelölni a vizsgálatra. Végezetül az ombudsman dicséretesnek tartja, hogy a vizsgálat lezárását követően az OLAF megfelelő lépéseket tett annak érdekében, hogy megállapításairól és ajánlásairól tájékoztassa a vizsgálatban részt vevő harmadik feleket.

Az ombudsman üdvözli, hogy az OLAF beleegyezett néhány javaslatának végrehajtásába.

3. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

1016/2008/JMA. sz. ügy

Az 1016/2008/JMA ügyben az ombudsman bírálta, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nem válaszolt a panaszos levelezésére. A válaszadás elmulasztásával az EGSZB nem tartotta be a helyes hivatali magatartás európai kódexének 14. cikkét, amely előírja, hogy az intézménynek küldött valamennyi panasznak két héten belül átvételi elismervényt kell kapnia, kivéve, ha e határidőn belül érdemi válasz küldhető.

Az EGSZB köszönetet mondott az ombudsmannak megjegyzéséért, és kijelentette, hogy elfogadta a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat optimális tiszteletben tartásának biztosításához szükséges intézkedéseket. A kódex például 2009 augusztusa óta elérhető az EGSZB honlapján.

Az ombudsman üdvözli az EGSZB által a hasonló hivatali visszásságok jövőbeli elkerülése érdekében tett intézkedéseket.

4. Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

1537/2008/GG. sz. ügy

Az 1537/2008/GG. sz. ügy az EU testvérvárosi programja keretében benyújtott támogatási kérelemnek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) általi kezelésére vonatkozott. Az ombudsman egy további észrevételében rámutatott arra, hogy hasznos lenne, ha az EACEA fontolóra vehetné, hogy a panaszossal közölje a két szakértő által az értékelő lapjukon tett részletes észrevételeket, és hasonlóképpen járna el olyan lehetséges jövőbeli esetekben is, amikor a testvérvárosi projektekre vonatkozó javaslatok értékelésének eredményét vitatják.

Válaszában az EACEA kifejtette, hogy az ügyben a szakértők által tett észrevételeket továbbították a panaszosnak. Hozzátette, hogy a jövőben olyan esetekben, amikor a pályázatok értékelését vitatják, biztosítani fogja, hogy az elutasítás okait a szakértők észrevételei alapján megfelelően elmagyarázzák a kérelmezőnek.

Az ombudsman üdvözli az EACEA polgárbarát és együttműködő válaszát.

5. Az európai adatvédelmi biztos

Lásd fent, a „Csillagügyek” alatt.

6. Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop)

1874/2008/BB. sz. ügy

Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) elleni 1874/2008/BB ügyben az ombudsman további észrevételt tett, hogy a szerzők és a közreműködők számára a közzététel előtt lehetővé kell tenni a Cedefop által szerkesztett művek olvasását. A Cedefop azt válaszolta, hogy a jelentős hozzájárulások esetében ez valóban a Cedefop általános gyakorlatát tükrözi. Az ombudsman további megjegyzésének fényében a projektmenedzsereket ismét emlékeztetni fogják, és felkérik őket, hogy kövessék ezt az eljárást.

Az ombudsman üdvözli a Cedefop pozitív válaszát.

7. Az Európai Beruházási Bank (EBB)

Lásd fent, a „Csillagügyek” alatt.

8. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)

1303/2007/KM. sz. ügy

Az 1303/2007/KM. sz. ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) azon állítólagos mulasztására vonatkozott, hogy a pályázó szülésének időpontja előtt nem ütemeztek be interjút. Bár nem sikerült teljes mértékben kielégítő megoldást találni, az ombudsman elismerte, hogy az EPSO nyitott az általános probléma kezelésére. Azonban a következő kritikai megjegyzést tette:

Az EPSO tévesen tagadta meg a panaszos vizsgájának 2007. február 9-ét megelőző időpontra történő ütemezését, és nem kezelte megfelelően levelezését, mivel nem válaszolt megfelelően a szóbeli vizsgájának átütemezésére vonatkozó konkrét érveire.

Válaszul az EPSO kijelentette, hogy a versenyvizsga-felhívásokat módosították, és most tájékoztatja a pályázókat a vizsgaidőpontok megváltoztatásának lehetőségéről. A pályázók tehát – amennyiben erre okuk volt – kérhetik vizsgaidőpontjuk megváltoztatását, és az ilyen kérelmeket kivételesen el lehet fogadni. Az EPSO ezt követően szervezeti korlátain belül (fordítók rendelkezésre állása, vizsgák egy bizonyos időszakon belül) megpróbálna a pályázónak megfelelő időpontot találni. Ha nem tudja elfogadni a jelölt által javasolt időpontot, megindokolja azt, és alternatív időpontot javasol. Az EPSO hangsúlyozta továbbá, hogy módosította szabályait, és most már a bébiszitterek és a támogatásra szoruló pályázókat kísérő egyéb személyek utazási költségeit is megtérítette. Végezetül az EPSO kijelentette, hogy egy adott versenyvizsga menetrendjét a honlapján egyértelműen meg fogja határozni, hogy a pályázókat a lehető leghamarabb tájékoztassa.

Az ombudsman üdvözli az EPSO pozitív válaszát.

A 2116/2007/IP. sz. ügy

A 2116/2007/IP. sz. ügy az EPSO azon döntésére vonatkozott, hogy nem engedte be a panaszost egy nyílt versenyvizsga gyakorlati és szóbeli vizsgáira, mivel nem rendelkezett a titkári szakterületre vonatkozó oklevéllel. Nem rendelkezett a versenyvizsga-felhívásban előírt hároméves szakmai tapasztalattal sem. Határozatában az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgabizottság által végzett értékelés a mérlegelési jogkörén belül maradt. Hasznosnak tartotta azonban egy további megjegyzést tenni arra vonatkozóan, hogy hasznos lett volna a panaszos számára, és a megfelelő ügyintézés elvével összhangban, ha az EPSO ugyanazokat az információkat bocsátotta volna a panaszos rendelkezésére, mint amelyeket egy másik, általa lefolytatott vizsgálat keretében az ombudsmannak benyújtott [29].

Az EPSO azt válaszolta, hogy a szóban forgó további megjegyzés azon információk általános kérdésére vonatkozik, amelyek a nyílt versenyvizsgák pályázóit megilletik. E tekintetben az EPSO hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tisztában van annak fontosságával, hogy az azt kérelmező pályázók részletes tájékoztatást kapjanak arról, hogy nem vettek részt a nyílt versenyvizsgákon és/vagy nem vettek részt azokon. Ez az oka annak, hogy az EPSO fejlesztési programjában [30] célul tűzte ki a pályázókkal folytatott kommunikációt.

Az ombudsman üdvözli, hogy az EPSO elismeri annak fontosságát, hogy a pályázók egyértelmű és részletes tájékoztatást kapjanak tudományos és szakmai tapasztalataik vizsgabizottság általi értékeléséről. A fentiek és az EPSO 2008. szeptemberi fejlesztési programjában leírt új gyakorlatok fényében úgy tűnik, hogy nincs szükség további intézkedésre.

Az ombudsman üdvözli az EPSO által a nyílt versenyvizsgák pályázóinak nyújtott tájékoztatás javítása érdekében tett lépéseket.

99/2008/VIK. sz. ügy

A 99/2008/VIK ügyben a panaszos a versenyvizsga szövegértési készséget vizsgáló tesztjében négy kérdés tartalmát vitatta. Az ombudsman megállapította, hogy az EPSO hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy egy kérdést anélkül vett fel a szövegértési készséget vizsgáló tesztbe, hogy biztosította volna, hogy a megfelelő válasz az alapul szolgáló szövegből levezethető legyen, anélkül, hogy észszerű kétséget hagyott volna.

Az ombudsman kritikai észrevételének nyomon követése során az EPSO észrevételei főként az ombudsman megállapításainak vitatására irányultak. Az EPSO például rámutatott arra, hogy a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban egy kérdést csak akkor lehet kifogásolni, ha az nyilvánvalóan nem megfelelő a szóban forgó versenyvizsga céljára tekintettel. Az EPSO továbbá azt állította, hogy az ombudsman által azonosított probléma álláspontja szerint nem minősül hivatali visszásságnak, mivel nem igazgatási szabálytalanságra, hatáskörrel való visszaélésre vagy a pályázókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik.

Az EPSO mindazonáltal biztosítani kívánta az ombudsmant az általa szervezett nyílt versenyvizsgákon feltett kérdések minőségéről. E célból kifejtette, hogy létrehozta a vizsgálati tételek minőség-ellenőrzésével foglalkozó független tanácsadó testületet. Ez egy állandó testület, amelynek feladata, hogy ellenőrizze az új kérdések tartalmát és nehézségi szintjét, ellenőrizze a három nyelvi változat fordításának minőségét, és véleményt nyilvánítson arról, hogy törölje-e vagy megtartsa-e a pályázók által bírált kérdéseket. A Testület nemcsak a mintakérdések előzetes ellenőrzésére rendelkezik hatáskörrel, hanem a pályázók által benyújtott felülvizsgálati kérelmek utólagos ellenőrzésére is. A szóban forgó ügyben a tanácsadó testület megerősítette az EPSO eredeti álláspontját a szóban forgó kérdés érvényességét illetően. Az EPSO arra a következtetésre jutott, hogy az EPSO-tól független tanácsadó testület létezésére tekintettel a kérdések tartalmának ellenőrzésére szolgáló bármely párhuzamos mechanizmus (például az európai ombudsman) zavart okozhat a pályázók körében, és egyes esetekben ellentmondásos véleményeket eredményezhet, amelyeket a kinevezésre jogosult hatóság nehezen tudna összeegyeztetni.

Az ombudsman válaszában kifejtette, hogy az EPSO tanácsadó testület létrehozására vonatkozó döntése rendkívül ésszerűnek tűnik. Egy ilyen független ellenőrzési mechanizmus valóban hozzájárulhatna az EPSO-versenyvizsgák során feltett vizsgakérdések magas színvonalának biztosításához. Elmondta, hogy érdeklődni fog a testülettel kapcsolatos további információk iránt. Az ombudsman azonban rámutatott arra, hogy a Testület létezése semmilyen módon nem korlátozta az ombudsman megbízatását. Kifejtette, hogy a versenyvizsgákkal kapcsolatos panaszok kezelése során figyelembe vette és teljes mértékben tiszteletben tartotta a vizsgabizottságok mérlegelési jogkörét. A jelen ügy azonban nem ezekre a mérlegelési jogkörökre vonatkozott, hanem arra a kérdésre, hogy a tesztkérdésre megfelelő válasz adható-e anélkül, hogy észszerű kétségek merülnének fel. Nem tartja helyes közigazgatási gyakorlatnak olyan kérdések beillesztését, amelyeket nem lehet megválaszolni anélkül, hogy észszerű kétségnek adnának teret. Az ombudsman hozzátette, hogy teljes mértékben megértette az EPSO azzal kapcsolatos aggályait, hogy tanácsadó testülete és az ombudsman eltérő következtetésekre juthat. Az ombudsman azonban természetesen figyelembe venné egy olyan független szakértői testület véleményét, mint a tanácsadó testület, amikor a jelen ügyhöz hasonló ügyekkel foglalkozik. Ezért a leghasznosabb lenne, ha az EPSO az ilyen típusú panaszokkal kapcsolatos véleménykérés megválaszolásakor tájékoztathatná őt a Testület ilyen esetekben képviselt álláspontjáról.

Az EPSO újabb választ küldött az ombudsmannak, amelyben tudomásul vette azon kérését, hogy tájékoztassák a tanácsadó testület esetleges jövőbeli panaszokkal kapcsolatos álláspontjáról. A jelen kifogást illetően az EPSO hozzátette, hogy fenntartja álláspontját a vitatott vizsgakérdés minőségével és pontosságával, valamint a tanácsadó testületnek a vizsgakérdések minőségének előzetes és utólagos ellenőrzésében betöltött szerepével kapcsolatban.

Az EPSO megjegyzésre adott válasza ebben az esetben nem kielégítő, és az ombudsman tesztkérdések értékelésével kapcsolatos megbízatását is megkérdőjelezi. Bár az ombudsman ésszerűnek tartja az EPSO tanácsadó testület létrehozására vonatkozó döntését, a testület létezése nem korlátozza az ombudsman megbízatását.

1150/2008/CK. sz. ügy

Az 1150/2008/CK ügyben az ombudsman további észrevételt tett az EPSO-nak az 1049/2001/EK rendelet [31] szerinti megerősítő kérelem kezelésével kapcsolatban. Ez arra vonatkozott, hogy a Bizottság az EPSO birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmekkel foglalkozik. Az ombudsman kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság formális jogi értelemben illetékesnek tekinthető-e az alapkérelmek EPSO általi elutasítása ellen benyújtott megerősítő kérelmekre vonatkozó határozatok kibocsátására. Felkérte az EPSO-t, hogy tegyen meg minden szükséges lépést – például nyújtson be megfelelő javaslatot igazgatótanácsának – annak érdekében, hogy autonómiát alakítson ki a szervezeti egységei birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása terén.

Válaszul az EPSO arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a fent említett autonómia megállapításához felül kell vizsgálni annak alapszövegeit, valamint a Bizottság belső szabályzatát. Ezen túlmenően az EPSO kifejezte azon szándékát, hogy továbbra is igénybe kívánja venni a Bizottság szolgálatait és az e téren szerzett tapasztalatait. Véleménye szerint a Bizottság eljárásba való beavatkozása az objektivitás további garanciáit nyújtja. Mindazonáltal az EPSO megjegyezte, hogy készen áll a kérdés további megvitatására. Az ombudsman egyetértésétől függően az EPSO azt javasolta, hogy ezt a kérdést vegyék fel az igazgatótanács egyik jövőbeli ülésének napirendjére annak érdekében, hogy az ombudsman képviselője ismertethesse a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásának jövőbeli autonómiája mellett szóló érveit.

Az ombudsman üdvözli, hogy az EPSO pozitívan reagált további megjegyzésére.

1943/2008/BB. sz. ügy

Az 1943/2008/BB. sz. ügy a különböző tagállamokban szervezett nyílt ápolói versenyvizsga előválogató vizsgáihoz való hozzáféréssel foglalkozott. Egy máltai állampolgár azért tett panaszt, mert a máltai vizsgaközpontban csak négy időpont állt rendelkezésre az előválogató tesztekre. Az ombudsman azt is megjegyezte az EPSO-nak, hogy a jövőbeli nyílt versenyvizsgákkal összefüggésben fontolóra veheti a versenyvizsga-felhívások pontosítását, jelezve, hogy egyes vizsgaközpontokban korlátozott lehet a rendelkezésre álló időpontok száma, amennyiben az e vizsgaközpontot kérelmező pályázók száma alacsony.

Az EPSO tájékoztatta az ombudsmant, hogy a versenyvizsga-felhívás tervezetét a következő pontosítással egészítette ki: „Az egyes vizsgaközpontokban rendelkezésre álló vizsgaidőpontok korlátozottak lehetnek, ha az adott vizsgaközpontot kérelmező pályázók száma alacsony”[32]. A nyomonkövetési válasz benyújtásakor az intézmények még mindig tárgyaltak a tervezet jóváhagyásáról. Az EPSO remélte, hogy ezt a 2010-ben közzétett versenyvizsga-felhívásokba is belefoglalhatja.

Az ombudsman üdvözli, hogy az EPSO hasznos intézkedéseket tett további megjegyzése nyomán.

397/2009/CK. sz. ügy

A 397/2009/CK sz. ügyben az EPSO elnézést kért a panaszostól a versenyvizsgán való részvétel során felmerült utazási költségek késedelmes kifizetése miatt, és kötelezettséget vállalt arra, hogy felülvizsgálja az ilyen visszatérítésekre vonatkozó eljárásait. Az ombudsman további észrevételt tett, és felkérte az EPSO-t, hogy tájékoztassa őt a költségtérítési eljárás felülvizsgálatának eredményéről és végrehajtásának időkeretéről, beleértve az esetleges felelősségi körök és feladatok EPSO és Bizottság közötti megosztására vonatkozó konkrét információkat is.

Az EPSO tájékoztatta az ombudsmant, hogy 2010. március közepén az új általános versenyvizsga-ciklus elindításával együtt az EPSO honlapján közzéteszik „Az értékelőközpontban/vizsgaközpontban vizsgákra, írásbeli és szóbeli vizsgákra, valamint az EPSO által szervezett kiválasztási eljárásban való részvételre meghívott személyek utazási és tartózkodási költségeihez való pénzügyi hozzájárulásról” szóló határozatot. Az EPSO véleménye szerint az a tény, hogy az új szabályok – például az átalánydíj bevezetése – egyszerűbbek és egyértelműbbek, a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek feldolgozásához szükséges idő lerövidülését is eredményezheti. Az ombudsman figyelmét különösen a 4. cikkre hívták fel, amely lehetőséget ad a kinevezésre jogosult hatóságnak arra, hogy a fogyatékossággal élő vagy különleges szükségletekkel rendelkező jelöltek esetében kivételeket engedélyezzen. A felelősségi köröknek és feladatoknak az EPSO és a Bizottság közötti megosztásával kapcsolatban az EPSO rámutatott, hogy még nem állnak rendelkezésre konkrét információk, mivel a kérdésről még folynak a megbeszélések.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a költségtérítésre vonatkozó új szabályok világosabbnak és felhasználóbarátabbnak tűnnek, és az utazási és tartózkodási költségekhez való pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek gyorsabb és kevésbé bürokratikus kezeléséhez vezethetnek.

Az ombudsman üdvözli az EPSO pozitív válaszát ebben az ügyben, és bízik abban, hogy konkrét információkat közöl vele az EPSO és a Bizottság közötti, e területre vonatkozó felelősség- és feladatmegosztásról, ha van ilyen.

9. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

2617/2009/ELB sz. ügy

A 2617/2009/ELB ügyben a panaszos, a közegészségügyi ágazatban összeférhetetlenséget tanulmányozó francia újságíró hozzáférést kért az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szakértői által benyújtott érdekeltségi nyilatkozatokhoz. Az EMA felajánlotta, hogy rendes postai úton elküldi a panaszosnak az összes érdekeltségi nyilatkozatot, mivel ezeknek a dokumentumoknak nem volt PDF-változata. Az EMA jelezte, hogy a szóban forgó dokumentumok legkorábban 2010-ben lesznek elérhetők elektronikus úton.

Bár az ombudsman nem indított vizsgálatot ebben az ügyben, kijelentette, hogy figyelemmel fogja kísérni az EMA előrehaladását azon kötelezettségvállalásának végrehajtása terén, hogy a jövőben elektronikus hozzáférést biztosít a szakértők érdekeltségi nyilatkozatához, és tervezi, hogy megfelelő időben saját kezdeményezésű vizsgálatot indít ebben a kérdésben. Ezzel összefüggésben arra ösztönzi az EMA-t, hogy komolyan vegye figyelembe a panaszos azon javaslatát, hogy az átláthatóság érdekében az EMA-nak online közzé kell tennie mind a szakértői nyilatkozatok adatbázisát, mind az összes jelenlegi nyilatkozatot összefoglaló PDF-dokumentumot. Az ombudsman ezt követően felkérte az EMA-t, hogy tájékoztassa őt a szakértők érdekeltségi nyilatkozatához való elektronikus hozzáférés biztosítása terén elért eredményekről.

2010 júliusában az EMA azt válaszolta, hogy az Ügynökség úgy véli, hogy tevékenységeinek magas szintű átláthatósága rendkívül fontos közegészségügyi küldetésének teljesítéséhez és a jó kormányzás biztosításához. Ezzel összefüggésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a szakértők érdekeltségi nyilatkozatait elektronikus formában nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az interneten. Ezt a gyakorlatot az Ügynökség új honlapjának elindításával együtt hajtják végre. A szakértők érdekeltségi nyilatkozatának elektronikus formátumát a lehető leghamarabb ki kell tölteni, és a következő hat hónapon belül fel kell tüntetni az EMA honlapján.

Az ombudsman üdvözli az EMA arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ezeket a nyilatkozatokat elektronikus úton hozzáférhetővé tegye, és üdvözli az átláthatóság iránti elkötelezettségét.

II. Azon esetek listája, amelyekben kritikai észrevételt tettek

Az ügy hivatkozási száma	Link a szöveghez (EN)	Link a szöveghez (eredeti nyelv)
224/2005/ELB	HU	FR
3222/2005/IP	HU	-
OI/4/2005/GG	HU	-
1748/2006/JMA	HU	-
2400/2006/JF-BIZALMAS	HU	-
OI/7/2006/JF	HU	-
226/2007/MHZ-BIZALMAS	HU	FR
344/2007/(WP)BEH-BIZALMAS	HU	DE
429/2007/PB	HU	DE
491/2007/PB	HU	DE
672/2007/(WP)PB	HU	DE
706/2007/(WP)BEH-BIZALMAS	HU	DE
819/2007/PB-BIZALMAS	HU	DE
1303/2007/(WP)(BEH)KM	HU	DE
1342/2007/FOR	HU	-
2449/2007/VIK	HU	-
3004/2007/BEH-BIZALMAS	HU	DE
3112/2007/MF-BIZALMAS	HU	FR
3199/2007/(WP)(VL)BEH	HU	DE
OI/3/2007/GG	HU	-
70/2008/TS	HU	-
99/2008/VIK	HU	-
1016/2008/JMA-CONFIDENTIAL	HU	-
1059/2008/(WP)VL	HU	DE
1289/2008/MHZ-BIZALMAS	HU	-
1561/2008/RT-BIZALMAS	HU	RO
1890/2008/(CHM)BU	HU	-
1928/2008/TS	HU	-
1935/2008/FOR-CONFIDENTIAL	HU	-
2007/2008/ELB-BIZALMAS	HU	FR
2851/2008/TN	HU	-
3085/2008/GG-BIZALMAS	HU	DE
80/2009/BU	HU	CS
271/2009/VL-BIZALMAS	HU	DE
310/2009/ELB-BIZALMAS	HU	FR

III. Azon esetek listája, amelyekben további észrevételt tettek

A panasz hivatkozási száma	Link a szöveghez (EN)	Link a szöveghez (eredeti nyelv)
791/2005/(IP)FOR	HU	IT
244/2006/(BM)JMA	HU	ES
1748/2006/JMA	HU	-
2400/2006/JF	HU	-
3486/2006/(GK)(ID)RT	HU	EL
488/2007/PB	HU	DE
491/2007/PB	HU	DE
819/2007/PB	HU	DE
834/2007/TN-BIZALMAS	HU	-
1342/2007/FOR	HU	-
1906/2007/VIK	HU	-
2116/2007/IP	HU	IT
2350/2007/RT	HU	-
443/2008/JMA	HU	ES
491/2008/PB	HU	-
1150/2008/(ID)(BU)CK	HU	EL
1179/2008/JF-BIZALMAS	HU	-
1190/2008/DK	HU	-
1537/2008/(TJ)GG	HU	-
1628/2008/TS	HU	-
1874/2008/BB	HU	-
1890/2008/(CHM)BU	HU	-
1935/2008/FOR-CONFIDENTIAL	HU	-
1943/2008/BB	HU	-
2007/2008/ELB-BIZALMAS	HU	FR
2576/2008/(AF)GG	HU	DE
2851/2008/TN	HU	-
2884/2008/(WP)GG	HU	DE
2967/2008/FOR-CONFIDENTIAL	HU	-
80/2009/BU	HU	CS
397/2009/CK	HU	EL
1087/2009/(JMA)MHZ-BIZALMAS	HU	-
OI/2/2009/MHZ	HU	-