Előszó

Ez a dokumentum a negyedik tanulmányt tartalmazza, amely azt vizsgálja, hogy az uniós intézmények [1] milyen lépéseket tettek az európai ombudsman által egy adott év során megfogalmazott valamennyi kritikai és további észrevétel nyomán. Ez a tanulmány a 2009-ben tett észrevételekkel foglalkozik.

E tanulmány fontos háttereként meg kell említeni az ombudsman 2009–2014-es megbízatására vonatkozó stratégia [2] elfogadását. A stratégiai dokumentum számos olyan célkitűzést és prioritást vázol fel, amelyek célja az ombudsman azon átfogó céljának elérése, hogy egyrészt biztosítsa, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élhessenek jogaikkal, másrészt pedig javítsa az uniós közigazgatás minőségét. Ez a nyomon követés szerves részét képezi az ombudsman ez utóbbi cél elérésére irányuló erőfeszítéseinek. A kritikai és további megjegyzések [3] konstruktív kritikát és javaslatokat tartalmaznak az ombudsmantól, amelyek a saját kezdeményezésére vagy panaszokat követően lefolytatott vizsgálatokból erednek. Ezenkívül ösztönzőként kell szolgálniuk az intézmények számára annak mérlegeléséhez, hogy a panaszkezelés során szerzett tapasztalatok szolgáltattak-e olyan információkat, amelyek felhasználhatók az adminisztráció minőségének javítására.

A tanulmány a nyomon követést olyan rendszerszintű javulások szempontjából vizsgálja, amelyek a jövőben csökkentik a hivatali visszásságok előfordulásának valószínűségét. A kritikai észrevételek kezelése során a tanulmány nem a megjegyzéshez vezető hivatali visszásság konkrét esetére összpontosít, hanem az érintett intézmény által levont tanulságokra. Örömmel számolok be arról, hogy ez a tanulmány számos példát tartalmaz arra, hogy az ombudsman észrevételeinek nyomon követése valódi javulást eredményezett a belső eljárások dokumentálásától a pályázatokig és szerződésekig terjedő területeken.

Ez rendkívül biztató. Az, hogy egy intézmény hogyan reagál a panaszokra, valamint a kritikákra és javaslatokra, kulcsfontosságú mutatója annak, hogy mennyire polgárközpontú. Az ombudsman e jelentésben összefoglalt kritikai és további észrevételeire adott válaszok közül sok valóban rendkívül konstruktív. Hét esetben a nyomon követés példaértékű volt, és ezeket „csillagesetként” jelöltem meg, az éves jelentéseimben említett „csillagesetekhez” hasonlóan.

Nem minden válasz példaértékű azonban, és megjegyzem, hogy úgy tűnik, hogy az intézmények különösen védekező megközelítést alkalmaznak az ajánlati felhívásokkal és a személyzeti ügyekkel kapcsolatos ügyekben [4]. Ombudsmanként erőfeszítéseket tettem annak érdekében, hogy meggyőzzem az intézményeket és tisztviselőiket arról, hogy ne alkalmazzanak védekező megközelítést. E tekintetben azt is hangsúlyoznom kell, hogy a nyomon követés nem felhívás az ombudsman határozatában foglalt megállapítások megtámadására, és nem is kiegészítő mechanizmus e határozat esetleges felülvizsgálatára. A gyakorlat kizárólag arra irányul, hogy a jövőre nézve javulást érjen el, és kritikai megjegyzések esetén biztosítékot nyújtson arra, hogy az azonosított hivatali visszásságok nem fordulnak elő újra. Örömmel számolok be arról, hogy a legtöbb intézmény ebben a szellemben végezte el a nyomon követést.

Összességében az intézmények kielégítően nyomon követték a 2009-ben tett kritikai és további észrevételek több mint 80%-át. Ez valamivel jobb eredmény, mint a 2008-as. A kritikai észrevételek kielégítő nyomon követésének aránya (70%) ismét jelentősen alacsonyabb volt, mint a további észrevételek esetében (94%). Ez azonban jelentősen meghaladta a 2008-as 62%-os értéket. További megjegyzések: 2008-ban ez a szám 100 % volt. Egyértelmű, hogy az ombudsmannak és maguknak az intézményeknek még fontos munkát kell végezniük annak érdekében, hogy meggyőzzék a tisztviselőket arról, hogy az ombudsmannal szembeni védekező megközelítés elszalasztott lehetőséget jelent intézményük számára, és azzal a kockázattal jár, hogy rontja az Európai Unióról kialakult képet. Különösen aggasztó az Európai Bizottság által a kritikai észrevételekre adott nem kielégítő válaszok viszonylag magas száma (a 32 válaszból 10), valamint az a tény, hogy négy esetben nem tudott időben válaszolni. Másrészt a Bizottság az általam hozzá intézett 25 további észrevételből 23-ra pozitív választ adott. Örömmel számolok be arról, hogy a többi intézmény válaszai összességében a legbiztatóbbak voltak.

Bízom benne, hogy továbbra is együtt fogunk működni a polgárok érdekében. Az ombudsmant a kezdetektől fogva egy olyan uniós közigazgatás jövőképe vezérelte, amely üdvözli a panaszokat, elfogadja a változásokat, és megtestesíti a közigazgatási szolgáltatási kultúrát. Még nem vagyunk teljesen ott, de jelentős előrelépés történt. Ahogy haladunk a csúcsminőségű uniós közigazgatás felé vezető úton, remélem, hogy az intézmények továbbra is szövetségesnek, nem pedig ellenségnek tekintik az ombudsmant. Ahelyett, hogy egyszerűen rámutatna arra, hogy hol történtek hibák, az ombudsman észrevételeinek célja, hogy iránymutatást nyújtsanak az uniós intézményeknek a jobb szolgáltatás nyújtásához. Együtt biztosíthatjuk, hogy az Unió teljesítse a Lisszaboni Szerződésben a polgároknak tett ígéreteit.

P. Nikiforos Diamandouros

2010. november 25.

Tanulmány

1. Bevezetés

Ez a tanulmány elmagyarázza a kritikai megjegyzések és a további megjegyzések célját, valamint az ezek alapjául szolgáló különböző körülményeket. Ezt követően elemzi az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által a 2009-ben tett kritikai észrevételek és további észrevételek nyomán hozott intézkedéseket, és hét kiemelt esetet azonosít. Végezetül következtetéseket vonunk le a jövőre vonatkozó tanulmány főbb tanulságaival kapcsolatban.

Az európai ombudsman az általános közérdeket szolgálja azáltal, hogy hozzájárul az uniós intézmények által a polgároknak nyújtott igazgatás és szolgáltatás minőségének javításához [5]. Ugyanakkor az ombudsman alternatív jogorvoslatot biztosít az uniós polgárok és lakosok számára érdekeik védelme érdekében. Ez a jogorvoslat kiegészíti az uniós bíróságok által nyújtott védelmet, és nem feltétlenül ugyanazt a célt szolgálja, mint a bírósági eljárások.

Kizárólag a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel jogilag kötelező erejű ítéletek meghozatalára és a jog hiteles értelmezésére. Az ombudsman javaslatokat és ajánlásokat tehet, és végső megoldásként az Európai Parlamentnek címzett különjelentéssel felhívhatja a politikai figyelmet egy ügyre. Az ombudsman hatékonysága tehát az erkölcsi tekintélytől függ, és ezért elengedhetetlen, hogy az ombudsman munkája bizonyíthatóan tisztességes, pártatlan és alapos legyen.

2. A kritikai megjegyzések és a további megjegyzések célja

Mindezek alapján a további észrevételeknek egyetlen célja van: a közérdek szolgálata azáltal, hogy segítik az érintett intézményt abban, hogy a jövőben javítsa igazgatásának minőségét. Egy további megjegyzés nem a hivatali visszásság megállapításán alapul. Ezért nem úgy kell értelmezni, hogy az a címzett intézménnyel szembeni kritikát jelent, hanem inkább úgy, hogy tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani egy adott gyakorlatot a polgároknak nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében.

Ezzel szemben egy kritikai megjegyzésnek általában több célja is van. Egy további megjegyzéshez hasonlóan a kritikai megjegyzésnek is mindig van oktatási dimenziója: tájékoztatja az intézményt arról, hogy mit tett rosszul, hogy a jövőben elkerülhesse a hasonló hivatali visszásságokat. Oktatási potenciáljának maximalizálása érdekében egy kritikai megjegyzés azonosítja a megsértett szabályt vagy elvet, és (hacsak nem nyilvánvaló) elmagyarázza, hogy az intézménynek mit kellett volna tennie az ügy sajátos körülményei között. Az így kialakított kritikai megjegyzés megmagyarázza és indokolja az ombudsman hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását is, és ezáltal arra törekszik, hogy megerősítse a polgároknak és az intézményeknek az ombudsman munkájának tisztességességébe és alaposságába vetett bizalmát. Ezen túlmenően annak bizonyításával, hogy az ombudsman hajlandó nyilvánosan cenzúrázni az intézményeket, szükség esetén a kritikai észrevételek növelik a nyilvánosságnak az ombudsman pártatlanságába vetett bizalmát.

A kritikai észrevétel azonban nem jelent jogorvoslatot a panaszos számára. Nem minden panaszos kér jogorvoslatot, és nem minden jogorvoslati kérelem indokolt. Ha azonban jogorvoslatot kellett volna biztosítani, az ügy kritikai észrevétellel történő lezárása hármas kudarcot jelez. A panaszos nem kapott elégtételt; az érintett intézmény nem élt a hivatali visszássággal kapcsolatos jogával; és az ombudsman nem győzte meg az érintett intézményt álláspontjának megváltoztatásáról [6].

Amennyiben jogorvoslatot kell biztosítani, a legjobb, ha az érintett intézmény a panasz kézhezvételekor kezdeményezi a hivatali visszásság elismerését és megfelelő jogorvoslat felajánlását. Bizonyos esetekben ez egy egyszerű bocsánatkérésből állhat.

Az ilyen intézkedések megtételével az intézmény bizonyítja elkötelezettségét a polgárokkal való kapcsolatok javítása iránt. Azt is mutatja, hogy tisztában van azzal, hogy mit követett el rosszul, és így a jövőben elkerülheti a hasonló hivatali visszásságokat. Ilyen körülmények között szükségtelen, hogy az ombudsman kritikai észrevételt tegyen. Ha azonban felmerül a gyanú, hogy az egyedi eset mögöttes rendszerszintű probléma eredménye lehet, az ombudsman dönthet úgy, hogy hivatalból vizsgálatot indít, annak ellenére, hogy az adott esetet a panaszos megelégedésére megoldották.

3. Kritikus megjegyzések olyan esetekben, amikor a békés megoldás vagy ajánlástervezet nem megfelelő

A fentiekből látható, hogy sok kritikai megjegyzés elszalasztott lehetőségeket jelent. A legjobb eredmény az lett volna, ha az érintett intézmény elismeri a hivatali visszásságot, és megfelelő jogorvoslatot kínál, amely egyes esetekben egyszerű bocsánatkérésből állhat. Ha így tett volna, nem lett volna szükség kritikai észrevételre.

A panaszosnak azonban nincs mindig igaza, és az érintett intézménynek jogában áll megvédeni álláspontját. Azoknak az eseteknek a mintegy fele, amelyeket az intézmény nem rendez korai szakaszban, végül a hivatali visszásság hiányának megállapítását eredményezi. Ezekben az esetekben az intézménynek sikerül az ombudsman megelégedésére (és egyes esetekben a panaszos megelégedésére is) elmagyaráznia, hogy miért volt jogosult úgy eljárni, ahogyan tette, és miért nem változtat álláspontján.

Amennyiben az ombudsman nem ért egyet az intézménnyel, és olyan hivatali visszásságot állapít meg, amely miatt a panaszosnak jogorvoslatban kell részesülnie, a rendes eljárás az, hogy békés megoldást javasolnak. Ha az intézmény alapos ok nélkül elutasít egy ilyen javaslatot, a következő lépés általában egy ajánlástervezet.

Azokban az esetekben, amikor az ombudsman úgy ítéli meg, hogy az intézmény valószínűleg nem fogad el békés megoldást, vagy a békés megoldás nem lenne megfelelő, közvetlenül az ajánlástervezethez fordulhat. Az ombudsman azzal, hogy békés megoldást javasol, arra törekszik, hogy megállapodást érjen el az érintett intézmény és az egyéni panaszos között, aki gyakran személyes jogorvoslatot kér. Ha a orvosolandó hivatali visszásság elsősorban a közérdeket érinti, az ombudsman megfelelőbbnek ítélheti ajánlástervezet készítését, mint békés megoldást keresni.

Ebben az összefüggésben külön meg kell említeni a bocsánatkérést mint jogorvoslati formát. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a bocsánatkérésnek őszintenek kell lennie. Az őszintétlennek vélt bocsánatkérés csak ront a helyzeten. A panaszos nagyobb valószínűséggel fogadja el, hogy a bocsánatkérés őszinte, ha azt az intézmény saját kezdeményezésére nyújtja be, nem pedig az ombudsman hivatalos javaslatára válaszul. Ezért az ombudsman gyakran úgy véli, hogy nem lenne hasznos bocsánatkérésből álló békés megoldást javasolni. Még kevésbé valószínű, hogy hasznos lenne egy bocsánatkérésre irányuló ajánlástervezet.

Ha semmit sem lehet tenni a hivatali visszásság orvoslása érdekében, a kritikai megjegyzés tisztességes és hatékony módot biztosít az ügy lezárására.

Ilyen körülmények között a kritikai megjegyzés méltányos mind a panaszossal, mind az érintett intézménnyel szemben. Méltányos a panaszossal szemben, mert megerősíti, hogy a panasz indokolt volt, bár jogorvoslatra nincs lehetőség. Az érintett intézménnyel szemben is méltányos, mivel az ombudsman eljárásának eredménye, amelynek célja annak biztosítása, hogy az intézményt tájékoztassák a panaszos által benyújtott állításokról, állításokról, bizonyítékokról és érvekről. Ugyanezek az eljárások lehetővé teszik az intézmény számára, hogy a kritikai észrevétel megtétele előtt az ellene indított ügy teljes ismeretében kifejtse álláspontját.

A kritikai megjegyzés hatékony, mivel elkerüli az olyan vizsgálat elhúzódását, amely nem vezethet jogorvoslathoz a panaszos számára.

Ami a közérdeket illeti, maga a megjegyzés biztosítja a szükséges oktatási dimenziót. Annak az intézménynek, amelyhez a kritikai észrevételt intézték, le kell vonnia a jövőre nézve a megfelelő tanulságokat. Az, hogy mi a megfelelő, a szóban forgó hivatali visszásságtól függ. Előfordulhat például, hogy egy elszigetelt incidens nem igényel nyomon követést.

4. Békés megoldás vagy ajánlástervezet elutasítását követő kritikai megjegyzések

Az, hogy az intézmény elfogadja a békés megoldásra irányuló javaslatot vagy ajánlástervezetet, általában az ügy ezen az alapon történő lezárásához vezet.

Ha a panaszos alapos ok nélkül elutasítja a javasolt békés megoldást, az ombudsman általában úgy ítéli meg, hogy az üggyel kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

Az, hogy az intézmény elutasítja a békés megoldásra irányuló javaslatot vagy ajánlástervezetet, számos lehetséges kimenetelhez vezethet.

Először is, az ombudsman az intézmény válaszának vizsgálatát követően úgy ítélheti meg, hogy felül kell vizsgálni a hivatali visszásságra vonatkozó korábbi megállapítását.

Másodszor, ha az intézmény ajánlástervezetre vonatkozó részletes véleménye nem kielégítő, az ombudsman különjelentést nyújthat be az Európai Parlamentnek. Amint arra az ombudsman 1998-as éves jelentése először is rámutatott, az ombudsman munkája szempontjából felbecsülhetetlen érték, hogy különjelentést nyújthat be az Európai Parlamentnek. A különjelentéseket ezért nem szabad túl gyakran előterjeszteni, hanem csak olyan fontos ügyekkel kapcsolatban, amelyekben a Parlament felléphet az ombudsman támogatása érdekében.

Végezetül az ombudsman dönthet úgy, hogy kritikai észrevétellel zárja le az ügyet, akár abban a szakaszban, amikor az intézmény elutasítja a békés megoldást, akár abban az esetben, ha az intézmény ajánlástervezetre vonatkozó részletes véleménye nem kielégítő.

Egyes esetekben az ügyet kritikai megjegyzéssel lehet lezárni, mivel az ombudsman úgy véli, hogy az intézmény meggyőzően bizonyította, hogy bár hivatali visszásságról van szó, a békés megoldásban vagy ajánlástervezetben javasolt jogorvoslat nem megfelelő, és más megoldás vagy jogorvoslat nem lehetséges. Ilyen esetekben a kritikai megjegyzés lényegében hasonló ahhoz, amelyet akkor tettek volna, ha az ügyet békés megoldás vagy ajánlástervezet nélkül zárták volna le.

Sajnálatos módon vannak olyan esetek is, amikor az intézmény nem meggyőző okok miatt utasítja el az ombudsman javaslatait. Sőt, van néhány olyan eset is, amikor az intézmény megtagadja az ombudsman hivatali visszásságra vonatkozó megállapításának elfogadását.

Az ilyen esetek azzal a kockázattal járnak, hogy aláássák az ombudsman erkölcsi tekintélyét, és gyengítik a polgárok Európai Unióba és intézményeibe vetett bizalmát. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ombudsman intézménye ott működik a leghatékonyabban, ahol a jogállamiság jól megalapozott, és ahol jól működő demokratikus intézmények működnek. Ilyen körülmények között a hatóságok általában követik az ombudsman ajánlásait, annak ellenére, hogy jogilag nem kötelező erejűek, még akkor is, ha nem értenek egyet velük.

5. A 2009-ben tett kritikai észrevételek és további észrevételek nyomon követése

2009-ben 35 határozatban összesen 47 kritikai észrevételt, 33 határozatban pedig összesen 36 további észrevételt tettek. Egy határozat egynél több megjegyzést is tartalmazhat, és mindkét megjegyzést belefoglalhatják ugyanabba a határozatba. Az 1. táblázat a megjegyzések intézményenkénti megoszlását mutatja [7].

táblázat – A megjegyzések megoszlása intézményenként.

Intézmény	Kritikus megjegyzések száma 2009-ben	További észrevételek száma 2009-ben
Európai Parlament	5	1
Európai Bizottság	39	26
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)	1
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség		2
Európai adatvédelmi biztos (EDPS)		1
Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)		1
Európai Beruházási Bank		1
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)	2	4
Összesen	47	36

Az érintett intézményeket felkérték, hogy hat hónapon belül válaszoljanak az észrevételekre. 2009-ben szinte valamennyi észrevételre érkezett válasz, bár néhány esetben késve. A 672/2007/PB., 819/2007/PB., 70/2008/TS. és 1059/2008/VL. sz. ügyekre adott válaszok nem érkeztek meg időben ahhoz, hogy azokat e tanulmányban figyelembe lehessen venni. Ez ellentétben áll az előző évvel, amikor minden válasz időben érkezett ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni.

Az I. melléklet részletes elemzést tartalmaz minden olyan esetről, amelyben egy vagy több kritikai észrevételt és/vagy további észrevételt tettek. A nyomon követések közül hét esetében külön meg kell említeni a „csillagügyeket”, amelyeknek modellként kell szolgálniuk más intézmények számára arra vonatkozóan, hogy miként reagálhatnak a legjobban a kritikai észrevételekre és a további észrevételekre. Először a „csillagesetek” kerülnek felsorolásra. Az egyéb ügyeket intézményenként és a panasz hivatkozási száma szerint szervezik.

A II. és a III. melléklet felsorolja azokat az eseteket, amelyekben kritikai megjegyzéseket és további megjegyzéseket tettek. A mellékletek online változatukban linkeket tartalmaznak a határozatban szereplő megjegyzés szövegéhez az ombudsman honlapján (angolul, és ha ettől eltér, a panasz nyelvén).

A kritikai és további észrevételeket együttesen vizsgálva a kielégítő nyomon követés aránya 81% volt. A további észrevételek nyomon követése az esetek 94 %-ában kielégítő volt, míg a kritikai észrevételek kielégítő nyomon követésének aránya 70 % volt. A kritikai észrevételekre adott nem kielégítő válaszok közé tartoznak például az Európai Parlament és a Bizottság által a 344/2007/BEH, illetve a 429/2007/PB ügyben adott válaszok.

A 2. táblázat intézményenként mutatja be a kielégítő válaszok számát és százalékos arányát.

Intézmény	Kritikus és további megjegyzések száma	Kielégítő válaszok száma	... %-a kielégítő válaszok
Európai Parlament	6	5	83%
Európai Bizottság	57 [8]	45	79%
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)	1	1	100%
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)	2	2	100%
Európai adatvédelmi biztos (EDPS)	1	1	100%
Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)	1	1	100%
Európai Beruházási Bank (EBB)	1	1	100%
EPSO	6	5	83%
Összesen	75	61	81%

6. Az ombudsman fő célkitűzései szempontjából különösen jelentős ügyek

A 2009–2014-es mandátumidőszakra vonatkozó stratégia egyértelművé teszi, hogy az ombudsman célja, hogy segítse az Uniót a Lisszaboni Szerződésben a polgároknak tett, az alapvető jogokra, a fokozott átláthatóságra és az uniós politikai döntéshozatalban való részvétel lehetőségeinek bővítésére vonatkozó ígéreteinek teljesítésében. A 2009-ben tett kritikai és további észrevételekre adott válaszlépések némelyike különösen releváns e cél szempontjából.

• Az ombudsman elé terjesztett és a jelen tanulmányban vizsgált alapjogi kérdések között szerepel a védelemhez való jog és az ártatlanság vélelme. A 226/2007/MHZ ügyben az ombudsman üdvözölte a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy orvosolja az ügy két kritikai észrevételében azonosított hiányosságokat, amelyek a fent említett jogokra, valamint a tisztességes eljárás hiányára vonatkoztak. Az 1748/2006/JMA ügy a méltányosság, a pártatlanság és az ártatlanság vélelmének elveivel is foglalkozott. Az ombudsman üdvözölte, hogy az OLAF ebben az ügyben egyetértett néhány javaslatának végrehajtásával. A fogyatékossággal élő személyek jogait nyomon követték a 2350/2007/RT ügyben, amelyben a Parlament példaértékű választ adott az ombudsmannak egy további észrevételre. Végezetül a 2449/2007/VIK. sz. ügy a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogra vonatkozott, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke rögzít. Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság konstruktívan együttműködött vele az ügyben felvetett kérdésekben.
• A jelen tanulmányban szereplő számos eset a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alapvető jogára vonatkozik [9]. A 491/2008/PB ügyben az európai adatvédelmi biztos részletesen beszámolt az ombudsmannak azokról a rendszerszintű intézkedésekről, amelyeket a dokumentumok kezelésének és terjesztésének javítása érdekében vezetne be. Az 1150/2008/CK. sz. ügyben az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) tájékoztatta az ombudsmant azokról a tervezett lépésekről, amelyek célja, hogy az EPSO szolgálatainak birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása terén esetlegesen önállóságot alakítson ki a Bizottsággal szemben. Kevésbé volt pozitív, hogy a Bizottság nem adott megfelelő választ a 429/2007/PB. sz. ügyben megfogalmazott kritikákra, amelyek a panaszos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti eredeti kérelmének nyilvántartásba vételével kapcsolatos súlyos késedelemre, valamint arra vonatkoztak, hogy nem indokolta meg azon döntését, hogy díjat számít fel a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáért.
• Azon polgárok számára, akik részt kívánnak venni az uniós jog alkalmazásában vagy ellenőrizni kívánják annak alkalmazását, a kötelezettségszegési eljárás (amelyen keresztül a Bizottság a Szerződések őreként ellátja feladatait) természetes érdeklődésre tart számot. Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság időben és pozitívan reagált a Malagrottában (Róma) található nagy hulladéklerakóval kapcsolatos 791/2005/FOR ügyben tett további észrevételére. A 443/2008/JMA ügyben megállapította, hogy a Bizottság megfelelően kezelte a Spanyolországgal szemben az érzékeny területeken történő települési szennyvízkezeléssel kapcsolatban indított horizontális kötelezettségszegési eljárást. Az 1087/2009/MHZ ügyben pedig a Bizottság nyomon követése hasznos volt a panaszos számára, mivel releváns információkat szerzett be számára az olasz hatóságoktól. Másrészt a bécsi levegőminőségi előírásokkal kapcsolatos 706/2007/BEH ügyben az ombudsman nem találta kielégítőnek a Bizottságnak a kritikai észrevételre adott válaszát.

Ezen a területen néhány ügy az eljárással kapcsolatos, és az ombudsman üdvözölte a Bizottság biztosítékait az 1890/2008/BU ügyben a panaszosokkal folytatott kommunikációval kapcsolatban. A Bizottság a 2884/2008/GG ügyben is kielégítő választ adott az ombudsman azon további észrevételére, hogy a kötelezettségszegési panaszokat a lehető leggyorsabban nyilvántartásba kell venni. A 80/2009/BU ügyben a Bizottság kifejtette, hogy késedelmesen nyújtotta be a kért információkat, és a nyilvántartási rendszer bevezetését követően úgy tűnik, hogy a panaszok kezelése – Accueil des Plaignants „CHAP” – az ombudsman további észrevételében említett helyes közigazgatási gyakorlatot alkalmazza. Hasonlóképpen, az 1628/2008/TS ügyben a Bizottság részletes magyarázatot adott a vizsgálat és a panaszok nyilvántartásba vétele terén hozott intézkedéseiről. Ami a kötelezettségszegési ügyekben a dokumentumokhoz való hozzáférést illeti, a Bizottság nagyon hasznosan nyomon követte az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatában (OI/2/2009/MHZ) tett további észrevételt.

Végezetül a panaszosok egyre gyakrabban fordulnak az ombudsmanhoz a versenyjog területén:

• Az 1342/2007/FOR ügy a Ryanair által egy másik légitársaság, az Aer Lingus tervezett felvásárlásáról szóló értesítéssel összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott rendkívül érzékeny információk állítólagos nem megfelelő nyilvánosságra hozatalára vonatkozott. Az ombudsman üdvözölte a Bizottság pozitív és részletes válaszát az ügyben tett kritikai és további észrevételekre. Az Intel számítógépes mikroprocesszor-gyártóra vonatkozó bizottsági antitrösztvizsgálat állítólagos eljárási hibáival kapcsolatos 1935/2008/FOR ügyben az ombudsman üdvözölte a Bizottság által az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatok tervezete formájában tett intézkedést. A felvázolt intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Bizottság belső eljárásainak javításához ezen a fontos területen.

7. Következtetések

A 2009-es kritikai és további észrevételek nyomon követése azt mutatja, hogy bár az ombudsmannak az intézmények megszólítására és a polgárok szolgáltatási kultúrájának előmozdítására irányuló erőfeszítései továbbra is gyümölcsözőek, további munkára van szükség annak érdekében, hogy meggyőzzék az intézményeket arról, hogy ne alkalmazzanak védekező megközelítést. Bizonyos esetekben a nyomon követés példaértékű volt, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a felelősök szívesen használják ki ezt a lehetőséget annak bizonyítására, hogy teljes mértékben elkötelezettek a szolgáltatási kultúra iránt. Másokban a válasz védekező és kiábrándító volt.

Amennyiben a kérdéseket nem sikerült kielégítően megoldani egy kritikus vagy további észrevétel nyomon követése révén, az ombudsman dönthet úgy, hogy hivatalból vizsgálatot indít, ezáltal biztosítva, hogy a panasztételi eljárás során feltárt rendszerszintű problémákat alaposan kivizsgálják, és lehetőség szerint a jövőre nézve megoldják.

Az ombudsman 2011 novemberében kívánja közzétenni a 2010-ben tett kritikai és további észrevételek nyomon követéséről szóló tanulmányt.

mellékletek

I. Az esetek részletes elemzése

A. Csillagügyletek

2350/2007/RT. sz. ügy

A 2350/2007/RT ügyben az ombudsman további észrevételt tett a Parlamentnek, az alábbiak szerint:

„Amellett, hogy lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyektől fogyatékosságuk miatt ne fosszák meg a lehetőségeket, a Parlamentnek és a többi uniós intézménynek is tudatában kell lennie annak, hogy tiszteletben kell tartaniuk méltóságukat. Ez magában foglalja annak a benyomásnak az elkerülését, hogy a fogyatékos személy számára csak fogyatékossága miatt kínálnak munkát és hasonló lehetőségeket, például szakmai gyakorlatot, nem pedig érdemei és képesítései miatt. Ha nem így cselekszünk, az súlyosan ronthatja az Európai Unióról kialakult képet.”

Erre azt követően került sor, hogy a Parlament fogyatékossággal élő személyeknek szóló kísérleti gyakornoki programjának egyik résztvevője panaszt nyújtott be.

E megjegyzésre adott válaszában a Parlament részletes jelentést nyújtott be az ombudsmannak az e területen tett lépéseiről. Először is megerősítette, hogy elkötelezett a nyitott és befogadó munkakörnyezet megteremtése, valamint a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának, befogadásának és teljes körű részvételének előmozdítása mellett, és hogy nagyon is tudatában van annak, hogy tiszteletben kell tartani méltóságukat.

Konkrétan a gyakornoki programmal kapcsolatban a Parlament arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára szakmai gyakorlatokat indítottak azzal a céllal, hogy felszámolják a foglalkoztatás előtt álló akadályokat azáltal, hogy gyakornokként érdemi munkatapasztalatot kínálnak. Ezek a szakmai gyakorlatok szakmai szempontból nem különböznek a többi szakmai gyakorlattól. A pályázókat érdemeik és készségeik értékelése után választják ki. A fogyatékossággal és a pályázók sajátos igényeivel kapcsolatos valamennyi információra csak azért van szükség, hogy észszerű munkahelyi alkalmazkodást biztosítsunk számukra.

Általánosabban fogalmazva a Parlament elismerte, hogy a fogyatékosság szempontjának valamennyi szakpolitikában és folyamatban való általános érvényesítése, valamint a fogyatékossággal élő személyek állandó alkalmazottként történő felvétele hosszú távú folyamat. Rövid távon a Parlament úgy határozott, hogy pozitív intézkedéseket hoz a fogyatékossággal élő személyek Parlamenten belüli alulreprezentáltságának orvoslása, a hátrányok kompenzálása és az akadályok felszámolása érdekében. A pozitív intézkedések nem ássák alá az érdemeken és képesítéseken alapuló kiválasztás elvét, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy a legjobb jelölteket készségeik és szakmai hátterük alapján, fogyatékosságuktól függetlenül válasszák ki.

A Parlament kifejtette továbbá, hogy az évek során továbbfejlesztette fogyatékosságügyi politikáját. Az általa hozott konkrét intézkedések közé tartoznak a következők:

• Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elve megtalálható a Parlament Elnöksége által elfogadott szövegekben, nevezetesen a) a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó helyes gyakorlatok kódexében; b) a Parlament Főtitkárságán az egyenlőség és a sokszínűség előmozdítására irányuló politikáról szóló elvi nyilatkozat; valamint c) a nemek közötti egyenlőségnek és a sokszínűségnek a Parlament Főtitkárságán történő előmozdítására irányuló cselekvési terv (2009–2013).
• A fogyatékossággal élő személyek teljes esélyegyenlőségének biztosítása, valamint teljes körű részvételük és befogadásuk előnyben részesítése a fent említett cselekvési terv három fő témájának egyike. Konkrét célkitűzései közé tartoznak a következők: i. az intézmény fogyatékosságra vonatkozó kultúrája fejlődésének ösztönzése; ii. pozitív cselekvési intézkedések indítása és végrehajtása a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának előmozdítása érdekében; iii. a fogyatékossággal élő személyek munkába állásának és szakmai előmenetelének megkönnyítése; iv. az épületek, a munkaállomások és az információk akadálymentességének biztosítása.
• A Parlament konkrétan megerősítette elkötelezettségét a cselekvési terv végrehajtása mellett, amely a 2009–2011-es igazgatási munkaprogramjának szerves részét képezi. Ezen túlmenően a Parlament fogyatékosságügyi stratégiájának végrehajtását olyan elemekre összpontosította, mint a fogyatékosság szempontjának általános érvényesítése valamennyi emberierőforrás-folyamatban, valamint az intézmény általános hozzáférhetőségének javítása.
• Az intézményen belüli szemlélet és magatartás megváltoztatásának előmozdítása, valamint az emberi jogok és méltóság perspektívájának hangsúlyozása érdekében számos erőfeszítést tettek a figyelemfelkeltés (szemináriumok, kiadványok), a tájékoztatás és a képzés terén. A Parlament információt és tapasztalatot cserél más intézményekkel és a fogyatékossággal foglalkozó szervezetekkel is, hogy javítsa a fogyatékossággal kapcsolatos belső politikáit.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Parlament konstruktívan és részletesen nyomon követte az ügyben tett további észrevételt.

791/2005/FOR. sz. ügy

A 791/2005/FOR ügyben tett további észrevételében az ombudsman felszólította a Bizottságot, hogy amint az 2009. július 16-át követően gyakorlatiassá vált, gondosan végezze el a megfelelő vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy a Malagrottában (Róma) található nagy hulladéklerakó megfelel-e a hulladéklerakókról szóló uniós irányelvben ^[10] meghatározott valamennyi követelménynek. Erre egy olasz állampolgár panaszát követően került sor, aki azzal érvelt, hogy bizonyos szabálytalanságok történtek a terület kondicionáló tervével kapcsolatban. Határozatában az ombudsman megállapította, hogy a meglévő hulladéklerakókra vonatkozó átalakítási terv célja nem annak megállapítása, hogy azok már megfelelnek-e a hulladéklerakókról szóló irányelv környezetvédelmi normáinak, hanem annak megállapítása, hogy az ilyen hulladéklerakókat legkésőbb 2009. július 16-ig hogyan fogják összhangba hozni e környezetvédelmi normákkal.

A további észrevétel nyomon követése során a Bizottság kijelentette, hogy – az egyes hulladéklerakókra vonatkozó külön vizsgálatok indítása helyett – egy valamennyi tagállamra kiterjedő összehangolt horizontális fellépés révén ellenőrizni kívánja, hogy a szóban forgó nagyszámú hulladéklerakót teljes mértékben összhangba hozták-e az irányelvvel. E célból 2009. július 15-én leveleket küldtek valamennyi tagállamnak, amelyekben többek között konkrét tájékoztatást kértek az irányelv vonatkozó cikkének való megfelelésről. Hozzátette, hogy ez a horizontális fellépés nem akadályozza meg abban, hogy szükség esetén tovább vizsgálja a konkrét helyzeteket.

Tekintettel az ombudsman további észrevételére és a panaszos új levelezésére, a Bizottság úgy határozott, hogy tájékoztatást kér a malagrottai hulladéklerakó kondicionáló tervének végrehajtásáról, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok 2005. március 31-én fogadtak el, valamint arról, hogy a hulladéklerakó megfelel-e az irányelvnek. Az olasz hatóságok válasza alapján a Bizottság kijelentette, hogy képes lesz eldönteni, hogy részéről szükség van-e további intézkedésekre.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság időben és segítőkészen reagált további észrevételére.

834/2007/TN. sz. ügy

A 834/2007/TN ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság hogyan töltötte be békéltetői szerepét egy harmadik országban megvalósuló, uniós finanszírozású projekttel kapcsolatos szerződéses vitában. Egy további észrevételben az ombudsman kijelentette, hogy a Bizottság fontolóra vehetné az egyeztetésre vonatkozó eljárási szabályok elfogadását olyan szerződések esetében, amelyeket nem az Európai Fejlesztési Alap finanszíroz. Hasznos lenne, ha ezek a szabályok a következőket foglalnák magukban:

a) az egyeztetési eljárásban közreműködő külső szakértők összeférhetetlenségi nyilatkozatának beszerzésére vonatkozó követelmény; és

b) annak tisztázása, hogy a békéltetési eljárás célja a felek közötti nézeteltérések rendezése, nem pedig a jogvita érdemi elbírálása.

A Bizottság azt válaszolta, hogy teljes mértékben elfogadja az ombudsman további észrevételét, és mindkét javaslatot belefoglalta az egyeztetési eljárás szabályainak mintájába. A sablont közzétették az Európai Közösségek általános költségvetéséből finanszírozott külső támogatási szerződésekre vonatkozó gyakorlati útmutató intranetes oldalán, utalva arra, hogy a Bizottság küldöttségei ezt használják minden olyan esetben, amikor békéltetőként közbe kell avatkozniuk. Ezenkívül a Bővítési Főigazgatóság már belefoglalta az ombudsman észrevételeit a vitában álló feleknek az általa kezelt, folyamatban lévő egyeztetési eljárás során nyújtott egyeztetési iránymutatásokba.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív és konstruktív válaszát a további észrevételre.

Az 1342/2007/FOR. sz. ügy

Az 1342/2007/FOR. sz. ügy a Ryanair által egy másik légitársaság, az Aer Lingus tervezett felvásárlásáról szóló értesítéssel összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott rendkívül érzékeny információk állítólagos nem megfelelő nyilvánosságra hozatalára vonatkozott. Határozatában az ombudsman bírálta a Bizottságot a nem megfelelő titoktartási nyilatkozat miatt, amelynek aláírását az Aer Lingustól kérte. Ugyanakkor méltatta, hogy a Bizottság ezt követően módosította titoktartási nyilatkozatát e hiba kijavítása érdekében [11].

A kritikai észrevételre adott válaszában a Bizottság ismét elismerte, hogy az eredeti titoktartási nyilatkozat szövege nem volt kellően egyértelmű és átfogó. Megjegyezte, hogy a módosított titoktartási nyilatkozat nemcsak a fent említett összefonódás-vizsgálat során szolgált célt, hanem azóta sablonként szerepelt az összefonódási ügyek kezelésére vonatkozó belső eljárási kézikönyvben.

Az ombudsman egy további észrevételt is tett, amelyben arra ösztönözte a Bizottságot, hogy a nemzeti versenyhatóságokkal együtt vizsgálja meg a megfelelő mechanizmusokat annak biztosítására, hogy a bizalmas információk és dokumentumok továbbítása biztonságos maradjon. Válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy már tett lépéseket e konkrét probléma kezelésére a Ryanair/Aer Lingus ügyben, amikor felvette a kapcsolatot a nemzeti versenyhatóságokkal, és felkérte őket, hogy végezzenek belső vizsgálatot, és az eredményekről számoljanak be a Bizottságnak. Amint azt az ombudsman határozata már elismerte, a titkosítási technológia (PKI) Bizottság általi használata és a bizalmas dokumentumoknak az egyes illetékes nemzeti hatóságokon belül csak egy felelős személynek történő továbbítása megfelelő biztonsági intézkedésnek minősül. A Bizottság arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy szükség esetén megvitatja az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN)[12] belüli titoktartási kérdéseket. Az érzékeny információk kezelését az ECN egyik következő plenáris ülésén fogják megvitatni, beleértve a Versenypolitikai Főigazgatóság egyedi jelölési rendszerének és a megfelelő kezelési utasításoknak a bemutatását.

A Bizottság megerősítette, hogy a bizalmas információk megfelelő védelmének biztosítása az egyik prioritása, és az is marad. Az INH-kkal együtt folyamatosan arra törekszik, hogy tovább javítsa a biztonságos adattovábbítás bevált mechanizmusait. A Bizottság például jelenleg egy új, biztonságos dokumentumtároló platformon dolgozik.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív és részletes válaszát az ügyben tett kritikai és további észrevételekre.

2576/2008/GG. sz. ügy

A 2576/2008/GG. sz. ügy olyan eljárási problémákra vonatkozott, amelyekkel a panaszos, egy német város szembesült, amikor támogatási kérelmet nyújtott be a Bizottság „Európa a polgárokért” programja (2007–2013) keretében megvalósítandó projektre. Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) intézett további megjegyzésében az ombudsman rámutatott arra, hogy hasznos lehet a jelentkezési lap ellenőrzőlista-szakaszát jelölőnégyzetekkel kiegészíteni annak érdekében, hogy a pályázók bejelölhessék a pályázatukhoz csatolt dokumentumokat. Alternatív megoldásként a pályázókat fel lehetne kérni arra, hogy csatolják a kérelmükhöz csatolt valamennyi dokumentum teljes listáját.

Válaszában az EACEA rámutatott, hogy intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy az ombudsman javaslatát betartsák a következő olyan pályázati felhívások esetében, amelyekre a pályázatok papíralapú változatát kérték. Az EACEA hozzátette, hogy folyamatban van a kérelmek elektronikus benyújtásának rendszerére való átállás. A rendszer automatikusan hibaüzenetet küld, ha egy alapvető dokumentum hiányzik. Ez az egyszerűsítés segít elkerülni azokat a helyzeteket, amikor egy kérelmet ilyen dokumentumok hiánya miatt nem tekintenek támogathatónak.

Az ombudsman üdvözli, hogy a további észrevételt végrehajtották. Az EACEA által hozott további intézkedések valószínűleg további javuláshoz vezetnek.

491/2008/PB. sz. ügy

A 491/2008/PB. sz. ügy arra vonatkozott, hogy az európai adatvédelmi biztos állítólag nem válaszolt a levelezésre, konkrétabban pedig nem biztosította a dokumentumokhoz való hozzáférést. Az ombudsman rámutatott arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés konkrét és konkrét indokokkal történő megtagadásának támogatására vonatkozó követelmény nem pusztán annak biztosítására irányul, hogy a hozzáférés megtagadása által érintett személy jobban megértse a határozatot. Ez az érvelés alapvető fontosságú az illetékes felülvizsgáló szervek számára is, amelyek felkérést kaphatnak az ügy értékelésére.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyezte, hogy az ombudsman további észrevételének hátterében részben az állt, hogy úgy tűnik, hogy az európai adatvédelmi biztos nem fogadott el egyértelmű és strukturált megközelítést a dokumentumok iránti kérelmek kezelésére vonatkozóan. Az európai adatvédelmi biztos tájékoztatta az ombudsmant, hogy a Hivatal megragadta az alkalmat a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos gyakorlatainak ellenőrzésére. Az európai adatvédelmi biztos megjegyezte, hogy a Hivatal fennállásának első hat évében eseti megközelítést alkalmazott, és hogy most átfogóbb megközelítésre van szükség. Az európai adatvédelmi biztos konkrétan úgy határozott, hogy i. korszerűsíti a belső szabályozási keretet, ii. fokozza a dokumentumok aktív nyilvános és elektronikus terjesztését, valamint iii. fokozza az európai adatvédelmi biztos dokumentumainak belső és külső nyomonkövethetőségét. Az európai adatvédelmi biztos részletesen kifejtette, hogyan hajtják végre ezeket az intézkedéseket.

Az ombudsman üdvözli az európai adatvédelmi biztos által a dokumentumok kezelésének és terjesztésének javítása érdekében bevezetendő rendszerszintű intézkedésekről szóló részletes beszámolót, beleértve a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelését is.

244/2006/JMA sz. ügy

Az Európai Beruházási Bankkal (EBB) szemben benyújtott 244/2006/JMA panasz a Madridot Barcelonán keresztül a francia határral összekötő nagysebességű vasúti projekt környezeti hatásvizsgálatának (KHV) Bank általi felülvizsgálatára vonatkozott. A KHV-dokumentum alapos felülvizsgálatát követően az EBB arra a következtetésre jutott, hogy azt helyesen végezték el. Az a tény, hogy az illetékes nemzeti hatóságok alternatív útvonalakat vettek figyelembe, részét képezte ennek az értékelésnek. Az ügy irataiba való betekintést követően azonban az ombudsman nem talált olyan dokumentumot, amely ezt a felülvizsgálatot dokumentálta volna. Ajánlástervezetet készített. Az EBB válaszában megjegyezte, hogy utasította szolgálatait, hogy nyújtsanak be feljegyzést az ügy irataihoz, amely tartalmazza a projekt tényleges állását. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az aktához fűzött feljegyzés kifejezetten utalt az „alternatívák elemzésére”. Véleménye szerint ez a nyilatkozat kifejezetten megerősítette, hogy az EBB ellenőrizte, hogy a KHV figyelembe vette-e az alternatív lehetőségeket. Nem jelezte azonban kifejezetten, hogy az EBB ellenőrizte, hogy a KHV-ben megindokolták-e a nemzeti hatóságok határozatát. Mivel az EBB-nek továbbra is lehetősége volt arra, hogy a pénzeszközök folyósítását megelőzően kifejezetten megerősítse, hogy a KHV ténylegesen megindokolta a nemzeti hatóságoknak a választott útvonalra vonatkozó döntését, az ombudsman egy további megjegyzést tett, amelyben azt javasolta, hogy az EBB fontolja meg a KHV-k értékelésének szisztematikusabb rögzítését azon feltételek átfogó ellenőrzőlistájának felhasználásával, amelyeknek a KHV-nak meg kell felelnie.

Válaszul az EBB elismerését fejezte ki az ombudsmannak a legjobb közigazgatási gyakorlatok előmozdítására irányuló erőfeszítéseiért, és tájékoztatta, hogy további megjegyzését figyelembe vette. Hozzátette, hogy felülvizsgálta belső folyamatait és gyakorlatait, és hogy ez a felülvizsgálat 2010-ben a környezetvédelmi és szociális gyakorlatok kézikönyvének létrehozásához vezetett. Az EBB válaszához csatolta a létrehozott új dokumentumokat, amelyek az ombudsman további megjegyzésében felvetett problémára vonatkoznak. Az EBB ezekben a dokumentumokban a javasolt ellenőrzőlista-rendszert használta.

Az ombudsman üdvözli az EBB pozitív és konstruktív válaszát.

B. Egyéb esetek intézményenként

1. Az Európai Parlament

344/2007/BEH ügy

A 344/2007/BEH ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Parlament nem végezte el alkalmazottai érdemeinek megfelelő összehasonlító értékelését a személyzeti értékelési eljárás részeként. Annak ellenére, hogy a Közszolgálati Törvényszék a Parlament 2003-ra vonatkozó, lényegében azonos határozatát megsemmisítette, a Parlament 2004-re vonatkozóan nem vizsgálta felül a panaszosra vonatkozó határozatát.

Az ombudsman ebben az ügyben tett kritikai észrevételére adott válaszában a Parlament kijelentette, hogy a panaszos érdemeinek értékelése során betartotta az alkalmazandó szabályokat, és hogy megfelelő összehasonlító értékelést végeztek. Azt állította, hogy a részletes összehasonlító értékelés magában foglalja az értékelő jelentések, valamint az elvégzett feladatok, a szokásos feladatokon kívül elért eredmények, az igazgatási bizottságokban való részvétel és a kiterjedt nyelvi készségek analitikus értékelését is. Mindezeket az elemeket figyelembe véve a Parlament arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos érdemei nem indokolják a harmadik érdempont odaítélését, mivel azok alacsonyabbak voltak, mint a harmadik pontot kapott kollégáié.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a vizsgálat során a Parlament mindvégig azt állította, hogy ahhoz, hogy a panaszos harmadik érdempontot kapjon, érdemeinek jobbnak kellett volna lenniük, mint a harmadik pontot kapott kollégáinak érdemeinek [13]. Azt is előadta, hogy a panaszos érdemei „kissé alacsonyabbak” voltak kollégái érdemeinél. Tekintettel a panaszos teljesítményének egyértelműen kiemelkedő értékelésére, az ombudsman ezt nehezen tudta elhinni. Nyomonkövetési válaszában úgy tűnik, hogy a Parlament már nem támaszkodik arra a megközelítésére, amely szerint a panaszosnak magasabb érdemekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy egy harmadik érdempontot érdemeljen ki, hanem ehelyett azt állítja, hogy a panaszos érdemei alacsonyabbak voltak. Amellett azonban, hogy utalt az értékelő jelentéstől eltérő szempontok relevanciájára, a Parlament nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely hitelt érdemlően alátámasztaná álláspontját.

Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ebben az esetben a Parlament nem mutatott hajlandóságot arra, hogy együttműködjön vele megközelítése hiányosságainak orvoslása érdekében [14].

3004/2007/BEH ügy

A 3004/2007/BEH ügyben az ombudsman három kritikai észrevételt tett azzal kapcsolatban, hogy a Parlament hogyan bánik egy olyan tisztviselővel, akit szolgálati érdekből rendeltek ki, mielőtt egy másik uniós intézményhez helyezték volna át. Ezek a megjegyzések a Parlament kudarcára vonatkoztak: i. a részletes ütemtervnek megfelelően határozatot adjon ki a panaszosnak a 2005. évre vonatkozó érdempontok odaítéléséről; ii. válaszol a panaszosnak a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelmeire és panaszára; és iii. kielégítő magyarázatot adjon arra, hogy miért nem zárta le megfelelően a panaszosnak a 2005. évre vonatkozó érdempontok odaítélésére irányuló eljárást.

Az első és a második kritikai észrevételt illetően a Parlament azt válaszolta, hogy érzékenyítette az illetékes főigazgatóságokat az áthelyezett tisztviselők sajátos helyzetére. Szorosabb együttműködés jött létre az érintett szolgálatok között, ezáltal biztosítva a határidők betartását. Úgy tűnik tehát, hogy a Parlament elfogadta a szükséges intézkedéseket a személyzeti értékelési eljárás késedelmének elkerülése érdekében, különösen a más intézményekhez áthelyezett tisztviselők tekintetében. Amennyiben nem tudja betartani a jogszabályban előírt határidőt, beleegyezett abba, hogy holdingleveleket küldjön az érintett tisztviselőknek. A jelen ügy késedelmét illetően a Parlament elnézést kért azon kellemetlenségekért, amelyeket adminisztratív hibája okozhatott.

A harmadik kritikai észrevételt illetően a Parlament kijelentette, hogy a hiba a hatáskörök és felelősségi körök megosztásával kapcsolatos zavarnak, valamint az érintett főigazgatóságok közötti kommunikáció hiányának tudható be. Elnézést kért az okozott kellemetlenségekért.

Az ombudsman üdvözli a Parlament pozitív és konstruktív válaszát.

310/2009/ELB. sz. ügy

A 310/2009/ELB ügyben az ombudsman bírálta a Parlamentet, amiért nem tájékoztatta a panaszost a Parlament helyiségeinek külső szervek általi használatával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről. A Parlament azt válaszolta, hogy intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a panaszost megfelelően tájékoztassák arról a lehetőségről, hogy fellebbezhet azon döntése ellen, hogy nem engedélyezi helyiségeinek használatát.

A Parlament kielégítő választ adott az ombudsman kritikai észrevételére.

2. Az Európai Bizottság

224/2005/ELB. sz. ügy

A 224/2005/ELB ügyben az ombudsman bírálta az Európai Bizottságot, amiért nem vette megfelelően figyelembe és nem vonta le a megfelelő következtetéseket több olyan bírósági ítéletből, amelyek a Bizottság által szervezett kiválasztási eljárás hibáját állapították meg. A panaszos kétszer vett részt a kiválasztási eljárásban, és mindkét alkalommal sikertelen volt.

A kritikai észrevételt követően a Bizottság megismételte, hogy nem semmisítheti meg a felvételi bizottság határozatát. Jelezte azonban, hogy a panasz benyújtásakor érvényben lévő kiválasztási eljárást megváltoztatták. A szóban forgó főigazgatóság már nem folytat kiválasztási eljárásokat, mivel 2001 vége óta az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) vagy a Bizottság humánerőforrás-ügyi főigazgatósága lépett a helyébe.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság arra vonatkozó biztosítékát, hogy a hivatali visszássághoz vezető kiválasztási eljárás már nem létezik.

3222/2005/IP. sz. ügy

A 3222/2005/IP ügyben a Bizottság értékelő bizottsága nyilvánvalóan tévedett, amikor nem gyakorolta mérlegelési jogkörét, hogy felvilágosítást kérjen a panaszos ajánlatával kapcsolatban. Ez a mulasztás azt eredményezte, hogy a panaszost kizárták a pályázatból, így megfosztották a "komoly esélytől" a győzelemre.

Válaszában a Bizottság nem értett egyet a kritikai észrevétellel, utalva az ombudsmannak adott korábbi válaszaira. Mindazonáltal biztosította az ombudsmant arról, hogy az ebben a pályázatban tapasztalt helyzet nem fordulhat elő újra. 2006 óta még egyértelműbb pontosításokkal egészítették ki az ajánlattevőket, hogy kiegészítsék a szolgáltatási szerződés általános feltételeiben már meglévő rendelkezést.

Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a nyomon követés célja nem a múltbeli érvek megismétlése, hanem a jövőbeli fejlesztések biztosítása. Üdvözli, hogy a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy az ebben a pályázatban tapasztalt helyzet nem fordul elő újra.

2400/2006/JF. sz. ügy

A 2400/2006/JF ügy egy tanácsadó céget érintett, amely részt vett a kilencedik Európai Fejlesztési Alap által finanszírozott útjavítási projektre kiírt nemzetközi pályázaton. Az ombudsman bírálta a Bizottság küldöttségének passzív hozzáállását azzal kapcsolatban, hogy az ajánlatkérő elfogadja a sikeres ajánlattevők személyzetének leváltását. Ez a megközelítés nem vette kellőképpen figyelembe a küldöttség azon kötelezettségét, hogy nyomon kövesse az eljárás egészét, valamint az átláthatóság és az esélyegyenlőség elvének megfelelő tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalását. Az ombudsman azt is megjegyezte a Bizottságnak, hogy küldöttségei az alkalmazandó szabályokkal összhangban benyújtott panaszok esetében biztosíthatják, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek az ajánlattevők és az ajánlatkérő szervek közötti békés megoldások elősegítése érdekében.

A Bizottság azt válaszolta, hogy megértette az ombudsman kritikai észrevételét, és elfogadta azt. Hangsúlyozta, hogy a vonatkozó események óta a szóban forgó küldöttség megerősítette operatív kapcsolatait az ajánlatkérő szervvel, és megerősítette nyomonkövetési kapacitását az ajánlattételi, szerződéskötési és projektvégrehajtási szakaszban, ezáltal jelentősen csökkentve a hasonló események megismétlődésének kockázatát.

Ami az ombudsman további észrevételét illeti, a Bizottság rámutatott az EK külső fellépéseire vonatkozó szerződési eljárásokról szóló gyakorlati útmutatójára, amely többek között előírja, hogy lépéseket kell tenni a sikertelen ajánlattevő és az ajánlatkérő közötti békés megoldás elősegítése érdekében. E „küldöttségei által napi szinten alkalmazott legfontosabb munkaeszköz” fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben a szakaszban nincs szükség további intézkedésekre.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát kritikai és további észrevételeire.

3486/2006/RT. sz. ügy

A 3486/2006/RT. sz. ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság állítólag nem bocsátotta a panaszos rendelkezésére az általa kért dokumentumokat, nevezetesen a bizottsági tisztviselő alkalmazásának időpontját. Az ombudsman a vizsgálatot további intézkedés nélkül indította meg, mivel az érintett tisztviselő a panasz tárgyát illetően keresetet nyújtott be a Törvényszékhez. Az ombudsman azonban további megjegyzést tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottságnak tájékoztatnia kell a panaszost a tisztviselője által benyújtott fellebbezés eredményéről.

A Bizottság azt válaszolta, hogy a fellebbezés még folyamatban van a Törvényszék előtt (T-164/09. sz. ügy). Megerősítette, hogy amint az eredmény ismertté válik, erről tájékoztatni fogja a panaszost és az ombudsmant.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát.

226/2007/MHZ sz. ügy

A 226/2007/MHZ ügyben az ombudsman bírálta a Bizottságot, amiért nem tartotta tiszteletben a panaszos védelemhez való jogát és az ártatlanság vélelmének elvét, valamint nem járt el tisztességesen. Erre azt követően került sor, hogy a Bizottság ellenőrzést végzett a panaszosnak nyújtott támogatás tekintetében.

Az első kritikai észrevételre válaszul a Bizottság fenntartotta, hogy mindig „a közpénzekkel való hatékony és eredményes gazdálkodás érdekében” járt el. Hangsúlyozta a megfelelő ügyintézés iránti elkötelezettségét, és tájékoztatta az ombudsmant, hogy tudomásul vette az ebben a konkrét ügyben tett észrevételét. Csatolta az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság főigazgatójának belső feljegyzését, amelyben utasításokat ad a személyi állományának egyrészt a pénzügyi óvatosság, másrészt a védelemhez való jog és az ártatlanság vélelmének elve közötti szükséges egyensúly megteremtésére vonatkozóan. Az ombudsman második kritikai észrevételére válaszul, amely bizalmas információk harmadik felekkel való közlésére vonatkozott, a Bizottság fenntartotta, hogy ez az ügy nem járt ilyen gyakorlattal. Teljes mértékben tudomásul vette az ombudsman kritikai észrevételét, de ezt „elszigetelt incidensnek” tekintette. Mindazonáltal tájékoztatta munkatársait az ombudsman határozatáról, és utasította őket, hogy „különösen körültekintően járjanak el a harmadik felekkel való jövőbeli kapcsolatfelvétel során”. A Bizottság továbbá újólag megerősítette a helyes hivatali magatartás kódexe iránti elkötelezettségét.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy orvosolja az ügyben megfogalmazott két kritikai észrevételben azonosított hiányosságokat.

429/2007/PB. sz. ügy

A 429/2007/PB ügyben az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság súlyos (több mint hat hetes) késedelmet szenvedett a panaszos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti eredeti kérelmének nyilvántartásba vételében. Azt is megállapította, hogy a Bizottság tévesen nem fejtette ki részletesen a panaszosnak azt a döntését, hogy díjat számít fel a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáért.

Az első kritikai észrevételre válaszul a Bizottság emlékeztetett arra, hogy elismerte a késedelmet, és elnézést kért érte. Ezt követően kifejtette, hogy a késedelem az érintett időszakban fennálló ideiglenes munkaerőhiánynak, valamint annak tudható be, hogy ez egybeesett a karácsonyi szünettel. Ismételten sajnálatát fejezte ki a késedelem miatt, de kijelentette, hogy szolgálatai számára nyilvánvalóan lehetetlen volt a kérelem rendes határidőn belül (azaz a kézhezvételt követő első munkanapon) történő nyilvántartásba vétele. A második kritikai észrevételt illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy észszerű módon szabta ki a díjakat, különös tekintettel arra, hogy a panaszos a Bizottság korábbi A kategóriába tartozó tisztviselője volt. Kifejtette, hogy a panaszosnak tudnia kellett arról, hogy az adminisztráció jogosult észszerű összeget felszámítani a dokumentumok másolásáért, és rámutatott arra, hogy – amint azt véleménye szerint tette – szabályai oldalanként 0,10 euró plusz szállítási költséget írnak elő. Hozzátette, hogy mindazonáltal levonja a következtetéseket az ombudsman kritikai észrevételéből, és gondoskodik arról, hogy amennyiben a kérelem igen jelentős számú dokumentumra vonatkozik, a kérelmezőket egyértelműen tájékoztassák a dokumentumok megszerzésének esetleges költségeiről.

Az ombudsman egyik esetben sem volt elégedett a Bizottság által végzett nyomon követéssel. Az első kritikai észrevétel tárgya a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti eredeti kérelem nyilvántartásba vétele volt, nem pedig annak érdemi kezelése. Emlékeztetett arra, hogy i. a kérelem 1049/2001/EK rendelet [15] szerinti nyilvántartásba vétele különösen fontos, mivel az érdemi válasz jogszabályban előírt határideje a nyilvántartásba vétel időpontjától kezdődik, és ii. a Bizottság elvben elfogadta, hogy a nyilvántartásba vétel a kézhezvétel napján vagy az azt követő munkanapon történő nyilvántartásba vételt jelent [16]. Az arra vonatkozó információk hiányában, hogy a kérelmek nyilvántartásba vétele akkoriban rendkívül összetett és időigényes feladat volt, és/vagy hogy a szóban forgó időszakban nagyszámú hozzáférési kérelmet nyújtottak be, nem fogadható el, hogy egy olyan modern közigazgatási szerv, mint a Bizottság, egyszerűen nem jegyezhette volna be 2007. január 29. előtt a hozzá 2006. december 10-én megküldött kérelmet.

Az ombudsman azt is megjegyezte, hogy a Bizottság sajnálatos módon nem foglalkozott azokkal a lényeges pontokkal, amelyeken második kritikai észrevétele alapult. A Bizottság különösen azt nem tisztázta, hogyan számítja ki ezeket a díjakat, annak ellenére, hogy az 1049/2001/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[e] díj nem haladhatja meg a másolatok előállításának és elküldésének tényleges költségét”. Továbbra sem világos, hogy a Bizottság úgy véli-e, hogy a „másolatkészítés” magában foglalja a munkaidőt, és/vagy hogy az oldalankénti 0,10 eurós díj tükrözi-e a másolatok előállításának tisztán anyagi költségeit, és ha igen, hogyan.

Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem válaszolt megfelelően és megfelelően az ügyben megfogalmazott két kritikai észrevételre.

488/2007/PB. sz. ügy

A 488/2007/PB ügyben a panaszos nyilvános hozzáférést kért a Bizottságtól az Európai Szabályozók Csoportjának dokumentumaihoz. Egy békés megoldási javaslatot követően tényszerűen kielégítő eredmény született. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet [17] vonatkozó rendelkezései értelmében azonban továbbra sem egyértelműek a harmadik felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szabályok és gyakorlatok. Ez részben az érintett szabályozási tevékenységekben részt vevő állami és magánszereplők kombinációjából eredt. Az ombudsman ezért az alábbiakban további észrevételeket tesz.

1. Továbbra sem világos, hogy a Bizottság jelenleg úgy véli-e, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése ténylegesen alkalmazandó volt ebben az ügyben („függetlenül a 4. cikk (5) bekezdésének alkalmazhatóságától [...]”), vagy hogy a Bizottság lényegében közvetetten konzultált-e a magánvállalkozásokkal a nemzeti hatóságokkal való kapcsolatfelvétel útján („ezeknek a [vállalkozásoknak] joguk van ahhoz, hogy a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban [...] konzultáljanak velük”). Felkérjük a Bizottságot, hogy ezt a nyomonkövetési eljárás keretében adott válaszában tisztázza.

2. Továbbra sem világos, hogy a Bizottság elfogadja-e az ombudsman azon álláspontját, hogy a harmadik felek vagy a tagállamok által spontán módon vagy konzultációra válaszul benyújtott, bizalmas kezelés iránti kérelmekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását elvben az érintett közleményekre való konkrét hivatkozással és lehetőség szerint azok másolatainak rendelkezésre bocsátásával kell alátámasztani. Felkérjük a Bizottságot, hogy ezt a nyomonkövetési eljárás keretében adott válaszában tisztázza.

Az első további észrevételre válaszul a Bizottság tisztázta, hogy a C-65/05. P. sz., Svédország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet [18] követően, amely pontosabb szabályokat állapított meg a tagállamoknak a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek uniós szintű vizsgálatában való részvételére vonatkozóan, a Bizottság ismételten konzultált az ügyben érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal. Ez hozzájárult az ügy pozitív kimeneteléhez. A Bizottság konkrétan azt állította, hogy az európai szabályozók csoportjában részt vevő nemzeti szabályozó hatóságokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a tagállamok felelősségi körében járnak el, amikor a szóban forgó uniós szabályozásnak megfelelően bizonyos információk bizalmas kezelését kérik.

A második kiegészítő észrevételre válaszul a Bizottság jelezte, hogy a fent hivatkozott Svédország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet követően idézi a tagállamok által a tőle származó dokumentumok hozzáférhetővé tételével szemben felhozott indokokat, amikor az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján megtagadja a hozzáférést. Következésképpen a kérelmezőt teljes körűen tájékoztatják a bizalmas kezelés iránti kérelemről és a tagállam által adott indokokról. Ami az egyéb harmadik feleket illeti, magának a Bizottságnak kell megindokolnia, hogy miért nem teszi közzé a dokumentumot, mivel a harmadik féllel csak konzultálnak.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság megadta az általa kért pontosításokat, és hogy ezért az említett fontos kérdésekkel kapcsolatos álláspontja ismert a jövőbeli ügyekről. Külön kérdés, hogy a Bizottságnak az első további észrevétellel kapcsolatos álláspontja teljes mértékben megfelel-e az 1049/2001/EK rendeletnek. Az ombudsman nem tartja fontosnak, hogy e tanulmány keretében következtetést vonjon le erről a kérdésről. A második további észrevétellel kapcsolatban az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság nem tartja szükségesnek, hogy az 1049/2001/EK rendelet szerinti konzultációs eljárásokkal kapcsolatban az átláthatóság javasolt szintjére törekedjen. Az ombudsman tudomásul veszi a Bizottság e kérdéssel kapcsolatos álláspontját, amely hasznos lehet a folyamatban lévő és jövőbeli konkrét vizsgálatok során.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság által ebben az ügyben adott pontosításokat.

491/2007/PB. sz. ügy

A 491/2007/PB. sz. ügy a Bizottság berlini képviselete által közzétett ajánlattételi felhívásra vonatkozott, konkrétabban a tisztességességgel, a széles körű versennyel, az összeférhetetlenség hiányával (beleértve a részrehajlást) és az átláthatósággal kapcsolatos egyes pályázati szabályok állítólagos megsértésére. Az ombudsman két kritikai észrevételt tett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a felhívásban vitatott feltételt alkalmazott, és nem válaszolt megfelelően a panaszos információkéréseire. Egy további észrevételt tett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem válaszolt arra a kérésére, hogy „konkrét tájékoztatást kapjon az összeférhetetlenség kérdésére, valamint a meglévő és korábbi, falfestményen belüli szolgáltatásokat vagy egyéb termékeket nyújtó szolgáltatók közbeszerzési vagy pályázati eljárásokban való részvételére vonatkozó szabályairól és gyakorlatáról”. Ezt a mulasztást úgy értelmezte, hogy az ilyen szabályokat vagy egyértelműen meghatározott gyakorlatokat nem formalizálták és nem terjesztették az intézményen belül. A Bizottság megvizsgálhatná az ilyen szabályok vagy iránymutatások elfogadásának lehetőségét – vonta le a következtetést.

A további észrevétellel kapcsolatban a Bizottság részletes áttekintést nyújtott a pályázati eljárások során felmerülő összeférhetetlenség kérdésében releváns fogalmakról, szabályokról és gyakorlatokról, és elnézést kért, amiért a vizsgálat során nem adta meg ezeket az információkat. Úgy vélte, hogy a kérdéssel kapcsolatos további konkrét szabályok valószínűleg nem lennének hasznosak. Kijelentette, hogy az összeférhetetlenség fogalma nem határozható meg "a priori", hanem azt mindig a konkrét összefüggésben kell elemezni. Az ajánlati felhívással kapcsolatos összeférhetetlenség nem korlátozható jól meghatározott körülményekre, és nem szabályozható külön írásbeli szabályokkal. Számos meglévő szabály és intézkedés azonban segít a problémák minimalizálásában ezen a területen: a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat, a helyes hivatali magatartás kódexe, a személyzet etikájára és magatartására vonatkozó gyakorlati útmutató és a közbeszerzési vademecum vonatkozó szabályai. Konkrétabb szabályok találhatók a szabványos nyilatkozatokban és a szerződésmintákban. Ezen túlmenően a Bizottság szisztematikus intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy személyzetét felkészítse az összeférhetetlenség elkerülésére. A Bizottság arra is törekszik, hogy eljárásai során magas szintű átláthatóságot és függetlenséget biztosítson, pontosan a tényleges és vélt összeférhetetlenségek elkerülése érdekében. Konkrétan a szolgáltatásokat vagy termékeket nyújtó jelenlegi és korábbi intra falfestmény-szolgáltatókat – azaz a jelen ügyben felvetett konkrét kérdést – illetően a Bizottság emlékeztet arra, hogy ezek nem képezhetik hátrányos megkülönböztetés tárgyát az ajánlattételi eljárás megindításakor. Ők is részt vehetnek, mint bármely más üzemeltető. Helyzetüket egyszerűen az összeférhetetlenség kérdésére vonatkozó általános szabályok és iránymutatások fényében kell értékelni.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság nagyon részletes és átfogó beszámolóját azokról a jelenlegi szabályokról és intézkedésekről, amelyek célja az összeférhetetlenség elkerülése az ajánlati felhívásokra vonatkozó eljárásokban. Az ombudsman meg fogja vizsgálni következtetését – azaz azt, hogy nem lenne értelme konkrét szabályokat megállapítani a falfestményen belüli szolgáltatásokat és termékeket nyújtó szolgáltatók összeférhetetlenségének kérdésére vonatkozóan –, ha a probléma a jövőbeli panaszokban merül fel.

A Bizottság válasza az ombudsman további észrevételére összpontosított, és nem válaszolt a kritikai észrevételeiben felvetett konkrét kérdésekre. A válasz ezért a kritikai észrevételek szempontjából nem kielégítő.

Bár az ombudsman üdvözli a Bizottságnak az ügyben tett további észrevételére adott válaszát, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem tett eleget kritikai észrevételeinek.

706/2007/BEH ügy

A 706/2007/BEH ügyben az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem foglalkozott a panaszos jogsértési panaszával a lehető leggyorsabban és legszorosabban. A panaszos osztrák állampolgár azzal érvelt, hogy az uniós joggal ellentétben Bécsben 2005-ben túllépték a szálló porra (PM ₁₀) vonatkozó határértéket.

A kritikai észrevétel nyomon követése során a Bizottság rámutatott arra, hogy i. a panasz arra vonatkozott, hogy szinte minden tagállamban uniós szinten nem tartották be a PM ₁₀ határértékeket, ami koherens megközelítést igényelt. A Bizottság helyes közigazgatási gyakorlatnak tekintette a horizontális megközelítés alkalmazását, és úgy vélte, hogy az egyes tagállamokkal szembeni fellépés így ellentmondásos lett volna. Azt is kijelentette, hogy ii. a problémát uniós szinten kezelték a mentességeket lehetővé tevő új jogszabályok elfogadásával. Időközben az Ausztria által meghatározott 11 levegőminőségi övezetből 10 esetében mentességet hagyott jóvá. Végül azt állította, hogy iii. a panaszos nem kizárólag az általa meghozandó intézkedésektől függ, hanem a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatott volna a vonatkozó jogszabályokra, ragaszkodva a PM ₁₀ határértékek betartására vonatkozó cselekvési terv elfogadásához.

Az ombudsman véleménye szerint a Bizottság azáltal, hogy pusztán ragaszkodott a „koherens megközelítés” szükségességéhez, amelyet nem kérdőjelezett meg, nem foglalkozott a késedelem kérdésével. Az ombudsman már határozatában teljes mértékben elismerte a „koherens megközelítés” fontosságát, de azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak egy ilyen megközelítés elfogadásakor kellően figyelembe kell vennie a polgárok érdekeit és különösen a közegészségügyet. Hangsúlyozza, hogy a „koherens megközelítés” nem vezethet szükségtelen késedelmekhez a Bizottságnak egy adott tagállammal kapcsolatos jogsértési panaszra vonatkozó határozatában. Ami a Bizottság új jogszabályokkal kapcsolatos álláspontját illeti, a közösségi jog megsértése tekintetében a panaszossal fenntartott kapcsolatokról szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: a közlemény)[19] 8. pontjából kitűnik, hogy a jogsértéssel kapcsolatos panasz Bizottság általi kivizsgálása a két lehetséges határozat egyikét kívánja eredményezni. A Bizottság dönthet úgy, hogy hivatalos felszólítást bocsát ki, azaz hivatalos kötelezettségszegési eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy dönthet úgy, hogy lezárja az ügyet. A közlemény nem nyújt alapot ahhoz, hogy a Bizottság a módosított jogszabályra irányuló javaslatra tekintettel egyszerűen tartózkodjon a fellépéstől. Végül, bár igaz lehet, hogy a panaszos a nemzeti bíróságok előtt kérhette volna cselekvési terv elfogadását, ez nem értelmezhető úgy, hogy mentesíti a Bizottságot azon kötelezettsége alól, hogy a jogsértéssel kapcsolatos panaszt a lehető leggyorsabban és legszorosabban kezelje.

Az ombudsman ebben az esetben nem tartja kielégítőnek a Bizottságnak a kritikai észrevételére adott válaszát.

1906/2007/VIK. sz. ügy

Az 1906/2007/VIK ügyben egy amerikai állampolgár azt állította, hogy a Bizottság által az emberi jogok és a demokrácia világszerte történő előmozdítását célzó uniós program által pénzügyileg támogatott projektek értékelésére létrehozott értékelési folyamat számos problémával és hiányossággal küzdött. Alapos vizsgálatot követően az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot, és arra a következtetésre jutott, hogy további vizsgálatok nem indokoltak. Mindazonáltal a következő további észrevételt tette:

Az ombudsman megjegyzi, hogy az értékelési folyamat során jelenleg betartandó etikai normák láthatóan megoszlanak az általános feltételekben, az általános feladatmeghatározásban és a Bizottság kötelező erejű értékelési normáiban. A Bizottság ezért fontolóra vehetné egy olyan egységes dokumentum kidolgozását, amely tartalmazza az értékelési normákat, valamint az értékelési folyamatában részt vevő valamennyi szereplőre vonatkozó konkrét jogokat, kötelezettségeket és etikai szabályokat.

A Bizottság azt válaszolta, hogy nem tartja szükségesnek a kért dokumentumot, amelynek két különálló, nem könnyen összeegyeztethető területet kell lefednie:

i. A dokumentumnak egyrészt utalnia kell a szerződő felek és a Bizottság által teljesítendő szerződéses feltételekre. Ezeket a szerződés általános feltételei határozzák meg, amelyeket a szerződés feladatmeghatározása egészít ki. Az olyan szolgáltatási szerződések esetében, amelyek célja értékelés elvégzése, a feladatmeghatározás az értékelés várható eredményeire, valamint az alkalmazandó módszertanra hivatkozik. Mindezek a feltételek – mind az általános, mind az értékelés végrehajtásával kapcsolatos feltételek – kötelező érvényűek a Bizottságra és a szerződő felekre nézve, de nem vonatkoznak a szerződő felek szakértőire vagy alvállalkozóira, akiknek nem kellene ismerniük e szerződéses megállapodások pontos feltételeit.

ii. A javasolt dokumentumnak ugyanakkor tartalmaznia kell a Bizottság értékelési szabványait [20]. Ezek a standardok a Bizottság belsőkontroll-standardjaihoz kapcsolódnak, és a Bizottság szolgálataira alkalmazandók. E szabványok egyike az „Értékelések elvégzése” címet viseli. A Bizottság véleménye szerint a jelentések megbízhatóságának, pontosságának és minőségének biztosítása az értékelés területén dolgozó szakemberekre alkalmazandó és tőlük elvárt alapvető normatív szabály. Ettől eltekintve a Bizottság fent említett értékelési standardjaiban nincs más olyan releváns információ, amely a vállalkozók által végzett értékelésekre vonatkozna.

A fentiekre tekintettel a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kért dokumentumnak az értékelés területén történő létrehozása mennyiben szolgálná a jelen panasz alapjául szolgálóhoz hasonló esetleges viták elkerülését. Ezenkívül egy ilyen dokumentum ellentétes lenne a külső fellépésekre vonatkozó szerződési eljárások harmonizációs és egyszerűsítési gyakorlataival, amelyekre a Bizottság szolgálatai oly sok erőfeszítést fordítottak.

Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az egységes dokumentum kidolgozására irányuló javaslatát az aggodalom indokolta, hogy az értékelőket egyértelműen tájékoztatni kell azokról a szabályokról, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk. Az ombudsman tehát kész lenne elfogadni a Bizottság álláspontját, ha ezt a célt más módon is el lehetne érni. A Bizottság válasza azonban, miszerint ez valóban megtörténhet, nem elég meggyőző, mivel i. úgy tűnik, hogy a Bizottság most azt sugallja, hogy a vonatkozó szabályok egy részét nem kell (vagy nem is szabad) az értékelők tudomására hozni, és ii. a szóban forgó ügy azt mutatta, hogy nem egyértelműek az alkalmazandó értékelési normák, ezért nehéz megérteni, hogy a Bizottság vonakodik-e egyetlen dokumentumba foglalni az értékelési folyamatában részt vevő valamennyi szereplőre vonatkozó információkat.

Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem válaszolt meggyőzően a további megjegyzésben foglalt javaslatokra.

2449/2007/VIK. sz. ügy

A 2449/2007/VIK. sz. ügy egy csoportvezető elbocsátására vonatkozott, miután a Bizottság elégedetlenségének adott hangot az általa végzett munkával kapcsolatban. Bár az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot az ügy érdemét, nevezetesen a Bizottság által szolgáltatott indokokat illetően, arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást illetően a Bizottság nem az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében foglalt megfelelő ügyintézés elvének megfelelően járt el, amikor nem biztosított lehetőséget a panaszosnak arra, hogy válaszoljon az általa megfogalmazott kifogásokra, mielőtt a szerződő felet a helyettesítésére kérte volna.

A Bizottság tisztelettel nem értett egyet az ombudsman azon álláspontjával, hogy a Bizottságnak közvetlenül tájékoztatnia kell az alvállalkozó szakértőt arról a szándékáról, hogy a helyettesítését kéri, és ezt meg kell indokolnia. Megjegyezte, hogy az ombudsman a korábbi vizsgálatok során elfogadta, hogy a Bizottság és a szakértő között nem áll fenn szerződéses jogviszony, és hogy a vállalkozó meghallgatása elegendő, mivel a vállalkozó ezt követően meghallgatja azt a szakértőt, akinek a helyettesítését kérik, és továbbítja az érintett uniós intézménynek az utóbbi esetleges észrevételeit. Az ombudsman által a vállalkozó azon állítólagos vonakodása mögött meghúzódó indokként említett ok, hogy a szakértő észrevételeit továbbítsa a Bizottság szolgálatainak, arra utal, hogy a Bizottság esetleg megtorló intézkedéseket fog hozni a jövőbeli közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban. A Bizottság határozottan elutasítja ezt az állítást, azzal érvelve, hogy szigorú eljárásokat kell követni a szerződések odaítélése és az ajánlattevők kizárása tekintetében. A Bizottság tisztázta továbbá, hogy a szakértő helyettesítésére irányuló kérelmek kivételt képeznek, és hogy ilyen esetekben a kérelmek a projekt érdekében indokoltak. Az ombudsman által az alvállalkozásba adott szakértők meghallgatáshoz való jogával kapcsolatban alkalmazott új megközelítés azt jelentené, hogy a Bizottságnak kontradiktórius eljárást kell lefolytatnia egy szakértővel, valahányszor az Unió (vagy egy decentralizált ajánlatkérő szerv) azt szeretné, hogy a vállalkozó helyettesítse ezt a szakértőt. Tekintettel arra, hogy világszerte jelentős számú uniós finanszírozású szerződést ítélnek oda mind a központosított, mind a decentralizált irányító testületekben, ez a feladat nemcsak a Bizottság személyzetének növelését tenné szükségessé ahhoz, hogy megbirkózzon a megnövekedett munkateherrel, hanem semlegesítené a tanácsadó cégek által nyújtott hozzáadott értéket is.

A Bizottság szolgálatai azonban tudomásul vették az ombudsmannak a szakértők meghallgatáshoz való jogával kapcsolatos megjegyzését, és a javaslatról konzultálni fognak a belső és külső érdekelt felekkel az EK külső fellépéseire vonatkozó szerződési eljárások gyakorlati útmutatójának (PRAG) következő módosítása alkalmával. A PRAG-sablonok módosításainak elfogadása előtt megvárja a költségvetési rendelet felülvizsgálatának véglegesítését. Minden ilyen változtatást minden esetben széles körű belső konzultáció előz meg, amelybe bevonják az érintett szolgálatokat és az érintett küldöttségeket.

Tekintettel arra, hogy a Bizottság megkérdőjelezte az alvállalkozásba adott szakértők meghallgatáshoz való jogával kapcsolatban általa alkalmazott új megközelítést, az ombudsman írásban fordult a Bizottsághoz. Üdvözli, hogy a PRAG következő módosítása alkalmával kész konzultálni a belső és külső érdekelt felekkel ebben a kérdésben. Megjegyezte továbbá, hogy válaszában a Bizottság a szerződő felek meghallgatásának rendszerére hivatkozott, amely közvetetten magában foglalja az érintett szakértő meghallgatását. Az ombudsman rámutatott, hogy korábban nem tájékoztatták egy ilyen rendszerről. Ha valóban létrehoznának egy ilyen rendszert, lehetséges, hogy a szakértők meghallgatáshoz való joga kellően biztosított lenne, feltéve, hogy ez az eljárás lezárul, mielőtt az intézmény meghozza a szakértő leváltására irányuló kérelemről szóló határozatot. Az ombudsman felhívta a Bizottság figyelmét a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultációra adott válaszára, amelynek 6. pontja megemlíti, hogy az alvállalkozónak joga van tudni a Bizottság által a teljesítményével kapcsolatban megfogalmazott kritikákról, és joga van ahhoz, hogy e kritikák kapcsán meghallgassák. Ez nem jelenti azt, hogy magának a Bizottságnak is közölnie kell kritikáit az alvállalkozóval, és meg kell hallgatnia őt. Mindkét elemet a vállalkozó szállíthatja.

Végezetül az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság azzal érvelt, hogy szolgálatai csak nagyon ritkán kérik alvállalkozó szakértők leváltását. Ezért bízik abban, hogy e szakértők meghallgatáshoz való jogának teljes körű tiszteletben tartása nem jelent jelentős többletterhet a Bizottság személyzete számára.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság konstruktívan együttműködött vele az ügyben felvetett kérdésekben.

3112/2007/MF. sz. ügy

A 3112/2007/MF. sz. ügy egy belga tanácsadó céget érintett, amely részt vett a Bizottság által a csádi Zakouma Nemzeti Park rehabilitációját célzó projektre kiírt közbeszerzési eljárásban. Azt állította, hogy a Bizottság nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az állítólagos összeférhetetlenség kezelése érdekében. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság által hozott intézkedések nem voltak elegendőek az egyén pártatlanságával kapcsolatos objektív kétségek eloszlatásához. Ezenkívül a Bizottság nem bizonyította, hogy kizárólag ilyen intézkedések állnak rendelkezésére.

A Bizottság válaszában kijelentette, hogy csak részben tudja elfogadni az ombudsman kritikai észrevételét. Vitatta az ombudsman határozatában hivatkozott ítélkezési gyakorlat alkalmazhatóságát. Álláspontja szerint a panasz aktájában nem szerepelt olyan elem, amelyet az összeférhetetlenség bizonyítékának lehetett volna tekinteni. Ilyen elem hiányában a Bizottság nem vitathatta az érintett szakértő pártatlansági nyilatkozatát. Végül a Bizottság azzal érvelt, hogy az ombudsman megtagadta tőle azt a széles mérlegelési mozgásteret, amely a közbeszerzési eljárásokban az egyenlő bánásmód elvének biztosítását célzó intézkedés típusának megválasztását illeti.

Az ombudsman sajnálja, hogy úgy tűnik, a Bizottság félreértette kritikai megjegyzésének jelentését, amely szerint a Bizottság intézkedései nem tűntek elegendőnek a szakértő pártatlanságával kapcsolatos objektív kétségek eloszlatásához a jelen ügy körülményei között.

3199/2007/BEH ügy

A 3199/2007/BEH ügy egy uniós tisztviselővé vált személy besorolására vonatkozott. Kritikus megjegyzésében az ombudsman kijelentette, hogy helyes igazgatási gyakorlat, ha a kinevezésre jogosult hatóság a személyzet besorolására vonatkozó döntéseit a vonatkozó szabályokra alapozza, és szükség esetén meggyőző magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan alkalmazza ezeket a szabályokat. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság a jelen ügyben nem alkalmazta helyesen a vonatkozó szabályokat, vagy nem indokolta meg kellőképpen a vonatkozó rendelkezés alkalmazását.

A tisztviselő legkedvezőbb besorolásának követelményére hivatkozva a Bizottság megismételte azon álláspontját, hogy a szabályokat helyesen alkalmazták. Kifejtette, hogy a vonatkozó rendelkezést kérésre az azonos helyzetben lévő új alkalmazottakra is alkalmazza. Megállapodott azonban abban, hogy intranetes oldalán olyan általános információkat és magyarázatokat tesz közzé, amelyek lehetővé teszik a személyzet tagjai számára, hogy tájékozódjanak erről a szempontról.

Bár a Bizottság a nyomon követés során nem fejtette ki kellőképpen a szóban forgó rendelkezés alkalmazását, az ombudsman megjegyzi, hogy az e rendelkezés alkalmazására vonatkozó megfelelő információk hiánya a jövőbeli eseteket illetően orvosolható lenne a vonatkozó információknak a Bizottság intranetes oldalán történő rendelkezésre bocsátásával. Ezért üdvözlendő az ezzel kapcsolatos bejelentése.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság bejelentését, miszerint intranetes oldalán elérhetővé teszi a vonatkozó információkat.

443/2008/JMA. sz. ügy

A 443/2008/JMA ügyben az ombudsman reményét fejezte ki, hogy a Bizottság biztosítani fogja a Spanyolországgal szemben – az érzékeny területeken történő települési szennyvízkezeléssel kapcsolatban – indított horizontális kötelezettségszegési eljárás gyors lefolytatását annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok a Szerződések őreként támaszkodhassanak rá. Erre azt követően került sor, hogy egy környezetvédelmi szervezet panaszt nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy a spanyol hatóságok állítólag nem tettek eleget a Pontevedra torkolatába történő vízkibocsátással kapcsolatos települési szennyvízkezelésre vonatkozó uniós jogi kötelezettségeiknek.

A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy 2008 decemberében indokolással ellátott véleményben értesítette Spanyolországot arról, hogy nem teljesítette a települési szennyvízre vonatkozó uniós jog szerinti kötelezettségeit. A spanyol hatóságok 2009. március 3-án megküldött észrevételeinek értékelése folyamatban volt, amikor a Bizottság megküldte a nyomon követést. A Bizottság felhívta az ombudsman figyelmét arra is, hogy ezt az eljárást a Bíróság két horizontális ügyben tett megállapításainak fényében kell értékelni [21]. A Bizottság tanulmányozza a két ítéletet, mielőtt döntene a jelen ügyben megteendő további lépésekről.

A Bizottság kifejtette annak fontosságát, hogy tanulmányozza a Bíróság értelmezését a vonatkozó ügyekben, mielőtt a szóban forgó horizontális ügyben további döntést hozna. Ezért úgy tűnik, hogy ezt az ügyet megfelelően kezeli.

1179/2008/JF. sz. ügy

Az 1179/2008/JF ügyben az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság küldöttségei tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy elegendő időt biztosítsanak a távozó személyzetnek a helyi elhelyezési kötelezettségeik teljesítésére. A Bizottság különösen arról tájékoztathatná az érintett személyzetet, hogy munkaszerződésük olyan határidőn belül szűnik meg, amely elegendő ahhoz, hogy eleget tegyenek a szóban forgó küldöttségek által korábban jóváhagyott helyi lízingszerződéseikben előírt felmondási időknek.

Az ombudsman úgy találta, hogy a Bizottságnak a további észrevételére adott első válasza nem kielégítő. Úgy tűnt, hogy a Bizottság ezt úgy értelmezte, hogy alkalmazottait csak olyan lízingszerződések megkötésére kell ösztönöznie, amelyek összeegyeztethetők a munkaszerződésük megszűnésének időpontjával. Ezenkívül a Bizottság által javasolt megoldás nem vette kellően figyelembe a személyzet elbocsátásával kapcsolatos ügyeket, például azt, amely az ombudsman további észrevételének alapjául szolgált. Ebből következik, hogy a Bizottság javaslatával ellentétben a Bizottságnak kell a személyzet elbocsátásakor megfelelően figyelembe vennie a küldöttségei által korábban jóváhagyott és jóváhagyott lízingmegállapodások rendelkezéseit. Az ombudsman további észrevételének alapjául szolgáló lízingszerződés megfelelt a Bizottság mintájának.

A további észrevételre adott végső válaszában a Bizottság először is hangsúlyozta, hogy a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek határozták meg a szerződéses alkalmazottak felmondási idejét. Ezek a felmondási idők a szerződés időtartamától és jellemzőitől függően egytől tíz hónapig terjedhetnek. A Bizottság véleménye szerint egy ilyen rendszer nem tenné lehetővé az ombudsman által leírt rugalmasságot. Ennek ellenére a Bizottság rámutatott arra, hogy 2009 novemberében szolgálatközi konzultációt indított azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy ne csak a tisztviselőinek, hanem a küldöttségeihez rendelt szerződéses alkalmazottaknak is biztosítson szállást. Ezen új megközelítés alkalmazása esetén a lízingszerződéseket közvetlenül a Bizottság és a bérbeadók írnák alá, ami elkerülné, hogy a jelen ügyhöz hasonló helyzetek a jövőben bekövetkezzenek.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát a további észrevételre és a Bizottság első válaszával kapcsolatos észrevételeire.

1190/2008/DK. sz. ügy

Az 1190/2008/DK ügyben hozott határozatában az ombudsman számos hiányosságot tárt fel a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmének Bizottság általi kezelésében. Ilyen hiányosságok merültek fel i. a kérelem nyilvántartásba vételével, ii. az alkalmazandó határidők betartásával és iii. a határidők meghosszabbításának indokolásával kapcsolatban. Az ombudsman megjegyezte, hogy hasonló hiányosságok merültek fel a 3697/2006/PB sz. panaszban, és hogy ebben az esetben a Bizottság pozitívan reagált az ombudsman kritikai és további észrevételeire. Válaszában a Bizottság valójában azt állította, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket általában a kézhezvételkor vagy a kézhezvételt követő első munkanapon veszik nyilvántartásba, és hogy a nyilvántartásba vétel késedelme csak kivételes körülmények miatt következhet be. Egyetértett továbbá abban, hogy amennyiben a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az eredeti határidőt meg kell hosszabbítani, a Bizottságnak ezt a vonatkozó határidő tényleges lejárta előtt kell megtennie. Azt is elismerte, hogy részletesen meg kell indokolni a határidők meghosszabbítását. Tekintettel ezekre a nyilatkozatokra, valamint arra a tényre, hogy a jelen panaszban azonosított hiányosságokat későbbre hozták, az ombudsman nem tartotta szükségesnek kritikai észrevétel megfogalmazását. Ugyanakkor a következő megjegyzést tette:

Az ombudsman üdvözli a Bizottság proaktív megközelítését az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseinek alkalmazásában az Euratom-Szerződés rendelkezései alapján benyújtott kérelmek kezelése során. E megközelítés végrehajtását megkönnyítené, ha a szabályokba vagy iránymutatásokba nagyobb egyértelműséget és pontosságot illesztenének be. Ezt talán az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó meglévő bizottsági belső szabályok felülvizsgálatával lehetne elérni. Az ombudsman üdvözli a Bizottság proaktív megközelítését az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseinek alkalmazásában az Euratom-Szerződés rendelkezései alapján benyújtott kérelmek kezelése során. E megközelítés végrehajtását megkönnyítené, ha a szabályokba vagy iránymutatásokba nagyobb egyértelműséget és pontosságot illesztenének be. Ezt talán az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó meglévő bizottsági belső szabályok felülvizsgálatával lehetne elérni.

A Bizottság azt válaszolta, hogy teljes mértékben egyetért az ombudsman álláspontjával. Hivatkozott a 2335/2008/VIK. sz. panaszban tett észrevételeire, amelyekben tisztázta az átláthatósági szabályok és az Euratom-Szerződés közötti kapcsolatot a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően. Hozzátette továbbá, hogy az Euratom dokumentumaihoz való hozzáférés tekintetében alkalmazandó szabályok tisztázása érdekében mérlegelni fogja a vonatkozó szabályok módosítását az 1049/2001/EK rendelet folyamatban lévő felülvizsgálata keretében.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság konstruktív válaszát.

1289/2008/MHZ. sz. ügy

Az 1289/2008/MHZ ügyben az ombudsman megállapította, hogy egy olyan dokumentum terjesztésével, amelyet a panaszos azzal a feltétellel bízott meg a Bizottsággal, hogy az nem terjeszthető, a Bizottság nem járt el tisztességesen. Kritikus megjegyzést tett.

Válaszában a Bizottság pontosította a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tételére vonatkozó döntésének indokait. Kijelentette, hogy a panaszos már 2008-ban benyújtotta a dokumentumot a Bizottságnak, és hogy erre nem azzal a feltétellel került sor, hogy a Bizottság nem terjesztheti azt más érdekelt felek körében. Éppen ellenkezőleg, a panaszos azon döntésének, hogy a dokumentumot a Bizottság rendelkezésére bocsátja, az volt a célja, hogy lehetővé tegye számára a tudományos vitát. Ezenkívül a dokumentum utolsó szakasza a következőképpen szól: „Május közepén további adatok állnak majd rendelkezésre, amelyeket május végén egy specifikációs konferencián mutatnak be a tanácskozás lehetővé tétele érdekében”. Ezenkívül a Bizottság a dokumentum közzétételére vonatkozó döntését arra a tényre alapozta, hogy a panaszos azt fontosnak tartotta, és ezért úgy döntött, hogy jóval a Bizottság előtt terjeszti azt. A Bizottság rámutatott arra, hogy ha nem terjesztette volna a dokumentumot, azt bármely érdekelt fél az átláthatóság hiányának tekinthette volna, és azt állíthatta volna, hogy a Bizottság elrejti a döntéshozatala szempontjából fontos információkat.

A Bizottság kifejtette, hogy korábban nem foglalkozott ezzel a szemponttal, mivel azt az eredeti panasz alapján nem tartotta fontosnak. Következésképpen elismerte, hogy tájékoztatnia kellett volna a panaszost a dokumentum közzétételére irányuló szándékáról. Biztosította az ombudsmant, hogy a jövőben el fogja kerülni az ilyen helyzeteket.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság részletes magyarázatát ebben az ügyben.

1561/2008/RT. sz. ügy

Az 1561/2008/RT. sz. ügy a panaszos ajánlatának az „Információs és láthatósági szolgáltatások” című ajánlati felhívásból való kizárására vonatkozott. Kritikus megjegyzésében az ombudsman kijelentette, hogy a Bizottság azáltal, hogy az ajánlati felhívásban nem jelölte meg i. a küldöttség nyitvatartási idejét, valamint ii. azt, hogy az ajánlatok magán- és hivatalos postai úton történő kézbesítése ugyanolyan bizonyítékokkal igazolható, mint például a letéti jegy kelte, nem nyújtott az ajánlattevőknek a lehető legteljesebb körű tájékoztatást.

Válaszában a Bizottság kijelentette, hogy van még mit javítani az Európai Bizottság külső fellépéseire vonatkozó szerződési eljárásokról szóló gyakorlati útmutatóhoz (PRAG) csatolt, „Az ajánlattevőknek szóló felhívás” című sablonban szereplő információkon. Ezért annak érdekében, hogy ezeket az információkat a lehető legnagyobb mértékben kiegészítse, a Bizottság a PRAG következő felülvizsgálata során további módosítást hajt végre, nevezetesen két hivatkozást vezet be a küldöttség nyitvatartási idejére és arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevőknek hogyan kell bizonyítaniuk ajánlataik benyújtását.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság lépéseket tett a kritikai észrevételében kiemelt hiányosságok orvoslására.

1628/2008/TS. sz. ügy

Az 1628/2008/TS ügyben a Bizottság csak azt követően vette nyilvántartásba a vonatkozó levelezést kötelezettségszegési panaszként, hogy az ombudsman megindította vizsgálatát, és közölte a panaszossal az általa kért információkat. Az ombudsman továbbá megjegyezte, hogy a 2002. évi közleményében ^[22] meghatározott kritériumok alkalmazásával a Bizottság egyértelműen elkülönítheti i. a panaszok azonosításának, nyilvántartásba vételének és elismerésének folyamatát ii. az egyes panaszok kezelésének módjára vonatkozó döntési folyamattól. A Bizottság haladéktalanul tájékoztathatja a panaszost arról, hogy panaszát nyilvántartásba vették, és vállalhatja, hogy meghatározott határidőn belül – amely nem haladhatja meg a két hónapot – tájékoztatja a panaszost arról az eljárásról, amelyet a panasz kivizsgálására fog alkalmazni. Ha a panaszt nem vizsgálják ki, meg kell indokolni.

A Bizottság válaszában utalt az uniós jog helyes alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok és panaszok nyilvántartására szolgáló rendszerének fejlődésére. Emlékeztetett arra, hogy főtitkárának levelében az ombudsman tájékoztatást kapott az e területen jelenleg bevezetett változásokról. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy e változtatások célja továbbra is annak biztosítása, hogy a panaszosok 15 munkanapon belül választ kapjanak, vagy legalább ideiglenes választ kapjanak. Ezenkívül az átvételi elismervény tartalmazza a panasz hivatkozási számát. A jelenleg tesztelés alatt álló nyilvántartásba vételi eljárás lehetővé teszi, de nem követeli meg, hogy különböző időpontokban külön kommunikáljanak a nyilvántartásba vételről és a felvetett kérdésekkel kapcsolatban tervezett intézkedésekről. Ami a panasz nyomán meghozandó intézkedéseket illeti, a 2002. évi közlemény mellékletének 7. cikkével összhangban a panaszost minden egyes bizottsági határozat után írásban tájékoztatják a panaszára válaszul tett lépésekről. Amennyiben nem szándékoznak intézkedést tenni, a panaszost a 10. cikkel összhangban előzetesen értesíteni kell. A panaszost tájékoztatják arról, ha a Bizottság az EU Pilot eljáráson keresztül fel kívánja venni a kapcsolatot az érintett tagállammal.

A Bizottság rámutatott arra, hogy a panaszok formájában hozzá intézett kérdések sokfélesége, az a tény, hogy az e kérdések kezeléséhez szükséges idő nagymértékben eltér, valamint az anyagi és eljárási információk megfelelő időpontban történő közlésének előnyei – az egyes akták jellegétől függően – mind rámutatnak a panaszosok tájékoztatásának időzítésével kapcsolatos rugalmasság előnyeire. A Bizottság megjegyzi, hogy egy adott kérdésben nem kell külön eljárást követni. Továbbá minél több határidő és eljárási lépés mellett kötelezi el magát a Bizottság, annál nagyobb lesz a polgárok elvárása, és annál nagyobb figyelmet kell fordítani az érdemi eljárásra.

A fenti megfontolások, valamint az uniós jog alkalmazási területén a vizsgálat és a panaszok nyilvántartásba vétele új módszerének tesztelésével kapcsolatos jelenlegi helyzet fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg nem tartja helyénvalónak új hivatalos kötelezettségvállalások vállalását. Végül egyetértett azzal, hogy a panaszokra adott válaszokban mindig meg kell indokolni, ha úgy ítélik meg, hogy a felvetett kérdések nem igényelnek további vizsgálatot.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság világosan kifejezésre juttatta álláspontját a 2002. évi közleménynek az EU Pilot programmal összefüggésben történő alkalmazásával kapcsolatban.

1890/2008/BU. sz. ügy

Az 1890/2008/BU ügy tárgya az uniós jog Portugália általi állítólagos megsértésével kapcsolatos kötelezettségszegési panasz Bizottság általi kezelése volt. A jogsértés két nagyszabású turisztikai projekt állítólagos jogellenes törléséhez kapcsolódott. Az ombudsman bírálta a Bizottságot, amiért nem tájékoztatta a panaszost az ügy lezárására vonatkozó döntéséről, megsértve ezzel a panaszosokkal szemben a vonatkozó közleményben [23] előírt kötelezettségvállalásait. Három további észrevételt is tett azzal a céllal, hogy javítsa az ezekben az ügyekben a panaszosok rendelkezésére bocsátott információkat. Először is arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a kötelezettségszegési panaszok kezelése és az Európai Parlament Petíciós Bizottságának kapcsolódó kéréseire való válaszadás során minden indokolt véleményében foglalkozzon az általa relevánsnak ítélt valamennyi jogalappal. Ha a Bizottság a panaszosnak és a Petíciós Bizottságnak címzett indokolással ellátott véleményeiben különböző jogalapokra kíván összpontosítani, ezt minden egyes véleményben egyértelművé teheti, és biztosíthatja, hogy a panaszost/petíció benyújtóját, valamint a Petíciós Bizottságot ennek megfelelően tájékoztassák. Másodszor, amikor a Bizottság tájékoztatja a panaszosokat arról, hogy le kívánja zárni a kötelezettségszegési panaszokat, és amikor felkéri őket észrevételeik megtételére, fontolóra veheti a vonatkozó levelek ajánlott levélben történő megküldését, hogy biztosítsa azok megfelelő kézbesítését. Alternatív megoldásként a Bizottság fontolóra vehetné a vonatkozó levelek másolatainak e-mailben vagy faxon történő megküldését is. Végezetül a Bizottság fontolóra vehetné eljárási kézikönyvének [24] módosítását annak biztosítása érdekében, hogy annak rendelkezései teljes mértékben összhangban legyenek azzal a kötelezettségvállalásával, hogy tájékoztatja a panaszost a kötelezettségszegési eljárást lezáró végleges határozatról, a közlemény mellékletének 9. és 10. cikkében előírtak szerint.

A Bizottság egyetértett azzal, hogy a jogsértési eljárást lezáró határozatát meg kellett volna küldenie a panaszosoknak. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezt nem tette meg. A Bizottság válaszaiban szereplő jogalapok következetes kezelése biztosításának szükségességét illetően kifejtette, hogy a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárással kapcsolatos magyarázatai mind a határozatának indokolását, mind a következtetéseit illetően következetesek, és kellően pontosak ahhoz, hogy elkerüljék a félreértéseket. Bejelentette azonban, hogy megerősíti az ügyekért és petíciókért felelős szolgálatok közötti kommunikációt annak biztosítása érdekében, hogy hasonló esetekben az érvelését egyértelmű és átfogó módon közöljék. Ami az ajánlott levélnek a lezárást megelőző levelek panaszosnak történő elküldésére való felhasználását illeti, a Bizottság megerősítette, hogy erre nincs kötelezettség, és a panaszos feladata, hogy elérhetőségi adatait pontos és naprakész állapotban tartsa. Megállapodott azonban abban, hogy tekintettel a lezárást megelőző levél fontosságára, minden arányos eszközt fel kell használni az ilyen levelek megfelelő kézbesítésének biztosítására. A Bizottság úgy véli, hogy a kommunikációs eszközöket eseti alapon kell megválasztani, figyelembe véve a panaszossal folytatott korábbi kommunikációt. Adott esetben megfontolja ajánlott levél vagy elektronikus másolatok használatát az ombudsman javaslatának megfelelően. Végül a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló eljárási kézikönyve módosításának gondolatával kapcsolatban a Bizottság ígéretet tett arra, hogy nyomon követi annak biztosítását, hogy valamennyi szolgálat teljes körű tájékoztatást kapjon az előzetes lezárás és a zárólevél küldésének szükségességéről, amíg eljárásainak tervezett szélesebb körű átdolgozása meg nem történik.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság a jelek szerint elfogadta kritikai és további észrevételeit.

1928/2008/TS. sz. ügy

Az 1928/2008/TS ügyben az ombudsman bírálta a Bizottságot azzal az indokkal, hogy értékelő bizottsága tévesen utasította el a panaszos pályázatát mint a pályázati felhívás alapján nem támogathatót. A panaszos az Európai Közösség 2008–2009-es ösztöndíjprogramja keretében pályázott ösztöndíjra, amelynek célja az volt, hogy segítse a ciprusi török diákokat abban, hogy EU-szerte egyetemeken tanuljanak. Az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság megállapodott abban, hogy a panaszos jogosult lesz a 2009–2010-es új ösztöndíjprogramra, amelynek jogosultsági kritériumait a Bizottság felülvizsgálta.

A kritikai észrevételre adott válaszában a Bizottság kifejtette, hogy az e konkrét eset alapjául szolgáló probléma a kérelmezőknek a kérelmezési eljárás megkönnyítése érdekében eljuttatott pontosítások egyikének esetleges kétértelműsége volt. Elismerte, hogy az ajánlatkérő által a felperesekkel közölt információk nem voltak kellően pontosak. Bár vitatta az ombudsman azon kritikai észrevételét, hogy az értékelő bizottság hibát követett el a határozatában, jelezte, hogy az adott ügy alapjául szolgáló probléma a jövőben valószínűleg nem fog bekövetkezni.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy az ügy alapjául szolgáló probléma a jövőben valószínűleg nem fog felmerülni.

Az 1935/2008/FOR. sz. ügy

Az 1935/2008/FOR ügy a Bizottság által az Intel trösztellenes vizsgálata során elkövetett eljárási hibákra vonatkozott. A panaszos, az Intel azzal érvelt, hogy a Bizottság nem készített jegyzőkönyvet a Bizottság és az Intel chipek egyik vevője (a vevő a Dell számítógépgyártó) közötti találkozóról, holott ez a találkozó közvetlenül érintette az Intel Bizottság általi trösztellenes vizsgálatának tárgyát. Az ombudsman megállapította, hogy a találkozó a Bizottság vizsgálatának tárgyát érintette, és hogy a Bizottság nem rögzítette megfelelően a találkozó tartalmát. Kritikus megjegyzést tett, amelyben kijelentette, hogy „[b]a 2006. augusztus 23-i találkozóról nem készített megfelelő írásbeli feljegyzést, a Bizottság megsértette a megfelelő ügyintézés elvét annak érdekében, hogy e találkozóról kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvet állítson össze”. Nem állapított meg hivatali visszásságot a panaszos második állításával kapcsolatban, amely szerint a Bizottság olyan információcsere-megállapodást ösztönzött, amely a panaszos véleménye szerint indokolatlan hozzáférést biztosított a Bizottság vizsgálati aktájában szereplő információkhoz. Az ombudsman azonban megállapította, hogy a Bizottság nem jegyezte fel megfelelően azt a telefonhívást, amelyben az információcsere-megállapodást megvitatták. Ezért egy további megjegyzésben azt javasolta, hogy a jövőben megfelelő feljegyzéseket kell készíteni a harmadik felekkel folytatott, fontos eljárási kérdésekkel kapcsolatos találkozókról vagy telefonhívásokról.

A Bizottság az ombudsmannak adott válaszában kifejtette, hogy a megfelelő ügyintézés elvei mérlegelési jogkört biztosítanak számára a tekintetben, hogy a versenyjogi vizsgálat során milyen eszközt alkalmazzon „információgyűjtésre”. Választása magában foglalja az 1/2003/EK rendeletben ^[25] meghatározott eszközöket (a 18. cikk szerinti írásbeli információkérések, a 19. cikk szerinti meghallgatások és a 20–21. cikk szerinti helyszíni vizsgálatok), valamint a felekkel tartott informális találkozókat. Használhat más, kevésbé formális eszközöket is. Az eszköz megválasztása az információ „megbízhatóságától és teljességétől”, valamint az információszolgáltató preferenciáitól függ. Kijelentette továbbá, hogy a „nem hivatalos találkozókról” készült feljegyzések (a vizsgálat alá vont felek számára) nem hozzáférhetők. A Bizottság ezt követően kijelentette, hogy az ombudsmannak a 19. cikkel kapcsolatos értelmezése megköveteli, hogy a Bizottság a 19. cikk szerinti feljegyzést készítsen a „vizsgálat tárgyával” kapcsolatos minden ülésről. A Bizottság kijelentette, hogy nem ért egyet ezzel az állásponttal. Azzal érvelt, hogy mivel a versenyjogi vizsgálaton belül gyakorlatilag minden találkozó a „vizsgálat tárgyára” vonatkozik, az ombudsman álláspontja azt jelentené, hogy a Bizottságnak a 19. cikk szerinti hivatalos eljárást kellene alkalmaznia minden olyan találkozóra, telefonhívásra vagy videokonferenciára, amelyet harmadik féllel tart.

Az ombudsman a Bizottság válaszával kapcsolatban rámutat arra, hogy valójában nem gondolja úgy, hogy a 19. cikk szerinti feljegyzést kellene készíteni minden olyan találkozóról, amely a „vizsgálat tárgyára” vonatkozik. Ehelyett egy találkozó csak akkor minősülhet a 19. cikk szerinti meghallgatásnak, ha célja és tartalma a vizsgálat tárgyára vonatkozó „információgyűjtés”. Ilyen körülmények között az összegyűjtött információkat megfelelően rögzíteni kell a 19. cikk szerinti feljegyzésben. A vizsgálat tárgyával kapcsolatos olyan találkozók azonban, amelyeknek nem célja és tartalma az információgyűjtés (például az alábbiakban említett „jelenlegi helyzet” találkozók), nyilvánvalóan nem minősülnek „19. cikk szerinti interjúnak”.

Az ombudsman hangsúlyozza továbbá, hogy – amint azt határozatában megállapította – még ha nem is létezne olyan kötelező erejű jogi szabály, amely a 19. cikk szerinti feljegyzést írna elő minden olyan ülésről, amelyen a Bizottság tájékoztatást kap a „vizsgálat tárgyáról”, a megfelelő ügyintézés elve megkívánná, hogy az ülésen szerzett információk tartalmát megfelelően feljegyezzék. Amint azt az ombudsman már régóta hangsúlyozta, a megfelelő ügyintézés túlmutat a jogszerűségen.

Érdekes megjegyezni, hogy 2010 januárjában, azaz amikor a Bizottság válaszolt az ombudsman határozatára, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága az érdekelt felek észrevételeinek beszerzése céljából közzétette az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatok tervezetét. A tervezetnek „A felekkel és harmadik felekkel tartott találkozók és egyéb kapcsolatok” című szakasza kimondja, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság „nem hivatalos találkozókat”(vagy telefonhívásokat) tarthat a vizsgálat alá vont felekkel, a panaszosokkal vagy harmadik felekkel. Amennyiben ilyen találkozóra a felek, a panaszosok vagy harmadik felek kérésére kerül sor, a Bizottság kijelenti, hogy ezeknek a feleknek általános szabályként előzetesen be kell nyújtaniuk a megvitatandó témák „menetrendjét”, valamint az e kérdésekkel részletesebben foglalkozó memorandumot vagy előadást. A feleket, panaszosokat vagy harmadik feleket találkozók vagy érdemi telefonhívások után felkérik, hogy nyilatkozataikat vagy előadásaikat írásban indokolják meg. A tervezet megállapítja, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság informális ülésén részt vevő vállalkozások által készített írásos dokumentumok betekinthető változatát, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság szolgálatai által készített „rövid feljegyzést” kellő időben hozzáférhetővé teszik a vizsgálat által érintett felek számára. Ez az ombudsman véleménye szerint biztató, mivel az Intel-ügyben a Bizottság tagadta, hogy köteles lenne feljegyzéseket készíteni az ilyen találkozókról. Kevésbé biztató azonban megjegyezni, hogy a tervezet szerint a feljegyzés „rövid” lesz, ami azt jelentheti, hogy a feljegyzések nem minősülnek a vizsgálatok tárgyával kapcsolatos, az ilyen találkozókon a Bizottsággal közölt információk teljes körű nyilvántartásának. Bár az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatok tervezete nem képezte részét a Bizottságnak az ombudsman 1935/2008/FOR ügyben hozott határozatára adott hivatalos válaszának, az ombudsman helyénvalónak tartja ezt a fejleményt figyelembe venni annak megállapításakor, hogy kritikai észrevételét és további észrevételét a jövőbeli vizsgálatok tekintetében legalább részben elfogadták.

Az ombudsman elégedett a Bizottság intézkedésével.

2007/2008/ELB. sz. ügy

A 2007/2008/ELB ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság hány érdempontot ítélt oda a panaszosnak a Parlamenttől való áthelyezését követően. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság tévesen járt el, amikor meghatározott számú előléptetési pontot adott a panaszosnak a Parlamentben töltött szolgálati idejére. A felperesnek érdemeinek megfelelő pontszámot kellett volna kapnia, megfelelően figyelembe véve értékelő jelentéseit és a Parlament által odaítélt előléptetési pontokat. Az ombudsman egy további megjegyzésében azt is megállapította, hogy az intézményeknek az előléptetési rendszerük kialakításakor figyelembe kell venniük az intézményközi mobilitás biztosítására vonatkozó kötelezettségüket.

A kritikai észrevételre válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy a 2008. évi előléptetési időszak végéig a vonatkozó szabályok rögzített számú előléptetési pont kiosztását írták elő a Bizottságnak történő átruházás esetén. E rendelkezések alapján, amelyeket a Közszolgálati Törvényszék soha nem támadott meg és nem nyilvánított jogellenesnek, a Bizottság helyesen ítélt meg meghatározott számú pontot a panaszosnak.

A kiegészítő megjegyzést illetően a Bizottság pontosította, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a mobilitás ne akadályozza az érintett tisztviselők szakmai előmenetelét, és különösen azt, hogy a más intézménybe áthelyezett tisztviselőt ezen áthelyezés miatt ne szankcionálják előléptetési eljárás keretében. Ugyanakkor minden intézmény jogosult arra is, hogy az általa legmegfelelőbbnek ítélt módszer szerint kialakítsa azt a rendszert, amelynek alapján elvégzi az előléptetésre pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálatát. Ebben az összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a különböző kritériumok és más módszer alapján értékelt érdemeket nagyon nehéz átültetni a Bizottság érdemek számszerűsítésére szolgáló rendszerébe. Ugyanígy nehéz biztosítani az egyenlőséget, amikor az érdemeket előléptetési célból olyan információk, nevezetesen értékelő jelentések alapján hasonlítják össze, amelyek önmagukban nem teljesen összehasonlíthatók.

2008-ban a Bizottság felülvizsgálta promóciós rendszerét és a vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket. A Bizottsághoz áthelyezett tisztviselők már nem kapnak meghatározott számú előléptetési pontot, hanem a személyzeti és igazgatási főigazgatótól több kiegészítő pontot kapnak, miután a másik intézmény által készített jelentések alapján megvizsgálták érdemeiket.

Bár jelezte, hogy előléptetési rendszere megváltozott, a Bizottság nem hajlandó elismerni, hogy az ombudsman kritikai észrevétele indokolt volt. Nem meggyőzően hivatkozik arra, hogy a bíróság nem hozott ítéletet a meghatározott számú pont odaítélése ellen. Az ombudsman e tekintetben emlékeztet arra, hogy a megfelelő ügyintézés túlmutat a jogszerűségen. Ami a további megjegyzést illeti, a Bizottság általános nyilatkozatot tett az áthelyezett tisztviselő mobilitásáról és szakmai előmeneteléről. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nehéz összehasonlítani a különböző intézmények által készített értékelő jelentéseket. Meg kell jegyezni, hogy az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata ^[26] szerint még ha nehezebb is összehasonlítani az áthelyezett tisztviselő érdemeit, ez nem lehetetlen. Ehhez csak további erőfeszítésekre van szükség az értékelések összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.

A Bizottság válasza ebben az esetben védekező és kiábrándító.

2851/2008/TN. sz. ügy

A 2851/2008/TN. sz. ügy egy jelölt utazási költségeinek visszatérítésére irányuló kérelem kezelésére vonatkozott. Az ombudsman kritikai megjegyzésekkel zárta le az ügyet, mivel a Bizottság szükségtelenül késleltette a visszatérítési folyamatot, és nem tartotta be a helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexében a panaszok megválaszolására meghatározott határidőt. Megjegyzi továbbá, hogy a jövőben a Bizottság egyértelműbb információkkal szolgálhatna a visszatérítési kérelemmel együtt benyújtandó igazoló dokumentumokról.

A Bizottság az első kritikai észrevételre adott válaszában rámutatott arra, hogy a panaszos 2008 januárjában nem az eredeti vonatjegyet küldte el, hanem annak másolatát. Rámutatott arra is, hogy a szabályok előírják számára, hogy napi 50 eurót fizessen 24 órás utazási idő után. A jelen ügyben, bár a 24 órát nem érték el, ezt az összeget mégis kifizette. A második kritikai észrevételt illetően a Bizottság jelezte, hogy már elnézést kért a késedelemért. Rámutatott, hogy eredeti szándéka nem az volt, hogy kifizesse a jegyet. Mivel azonban végül kivételt tett a panaszos számára, belső megbeszéléseket kellett folytatnia annak érdekében, hogy döntést hozzon e kivétel alkalmazásáról. Ami a további észrevételt illeti, a Bizottság beleegyezett a szükséges változtatások megtételébe.

Az ombudsman kielégítőnek találja a Bizottság válaszát.

2884/2008/GG. sz. ügy

A 2884/2008/GG ügyben az ombudsman további észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy a kötelezettségszegési panaszokat a lehető leggyorsabban nyilvántartásba kell venni. Célszerű lenne, ha a Bizottság felülvizsgálhatná gyakorlatát annak biztosítása érdekében, hogy elkerüljék a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos esetleges késedelmeket - mondta.

Válaszában a Bizottság megismételte azon álláspontját, hogy ebben az ügyben kivételes körülmények álltak fenn. Biztosítani kívánta az ombudsmant arról, hogy a kötelezettségszegési panaszokat a lehető leggyorsabban nyilvántartásba veszik, és 15 munkanapon belül átvételi elismervényt küldenek. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy egy korábbi felülvizsgálatot követően jelenleg egy felülvizsgált nyilvántartási rendszert tesztel, amelynek célja (részben) a panaszok nyilvántartásának javítása.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság pozitív válaszát.

2967/2008/FOR. sz. ügy

A 2967/2008/FOR ügy azzal az állítással foglalkozott, hogy egy vállalat és egy repülőtér állami irányítás alatt álló üzemeltetője között létrejött repülőtéri díjakról szóló megállapodással összefüggésben egy vállalatnak nyújtott, állítólagosan jogellenes állami támogatás vizsgálata során rendkívül érzékeny információkat fedtek fel. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában pontos részleteket tett közzé a repülőtér által a vállalatnak nyújtott egyes kedvezményekről, annak ellenére, hogy egyértelműen írásbeli kötelezettséget vállalt a nemzeti hatóságok felé arra, hogy ezt nem teszi meg. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság szándékosan nem tette közzé az információkat, és hihető magyarázatot adott a hiba elkövetésének módjára vonatkozóan. Bár üdvözölte a Bizottság magyarázatát arra vonatkozóan, hogy a hiba hogyan történt, ez a megállapítás semmilyen módon nem változtat azon a tényen, hogy valóban hiba történt. Ez hivatali visszásságnak minősült. Tekintettel arra, hogy az ombudsman vizsgálatának megindítása előtt a Bizottság elismerte, hogy hibát követett el, és elnézést kért, az ombudsman nem tartotta szükségesnek kritikai észrevétel megtételét. Üdvözli a Bizottság által annak biztosítása érdekében hozott új intézkedéseket, hogy az ilyen típusú hibák ne forduljanak elő újra, továbbá a következő további megjegyzést teszi:

Az ombudsman úgy véli, hogy a bocsánatkérésnek a) el kell ismernie a hiba fennállását, b) magában kell foglalnia a hiba és az általa esetlegesen okozott esetleges kellemetlenségek vagy károk bocsánatkérését, és c) lehetőség szerint ismertetnie kell azokat a lépéseket, amelyeket a hatóság a hiba kijavítása és a hasonló hibák újbóli előfordulásának elkerülése érdekében tesz. A bocsánatkérés nem megfelelő fórum a felismert hibából eredő kár fennállásának vagy mértékének megvitatására vagy vitatására.

Válaszában a Bizottság tudomásul veszi az ombudsman további észrevételét, és elismeri, hogy a bocsánatkérés önmagában nem bizonyítja a tévedésből eredő kár fennállását. A kár létezése (vagy más módon) és annak kvantuma külön elemzést igényel. Következésképpen megjegyzi, hogy a bocsánatkérés nem a megfelelő fórum azon kár fennállásának vagy mértékének megvitatására vagy vitatására, amely olyan hibából eredhetett, amelynek fennállását már elismerték.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság elismerését ebben az ügyben.

3085/2008/GG. sz. ügy

A 3085/2008/GG. sz. ügy az 1049/2001/EK rendelet [27] szerinti, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem kezelésére vonatkozott. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság a rendeletben meghatározott 15 munkanapon belül nem foglalkozott a panaszos megerősítő kérelmével. Kritikus megjegyzést tett.

A Bizottság megjegyezte, hogy már elismerte, hogy 15 munkanapon belül nem foglalkozott a panaszos megerősítő kérelmével, és e tekintetben sajnálatát fejezte ki. Elfogadta, hogy bocsánatot kellett volna kérnie a panaszostól. Általánosabban fogalmazva, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges különleges szervezeti intézkedéseket hozni, mivel már létezett egy olyan rendszer, amely megfelelően megszervezte a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek határidőn belüli kezelését. A Bizottság hozzátette, hogy a panaszos ügye egyedi volt. A hozzáférés iránti kérelme ugyanis azt követően érkezett meg, hogy a Bizottság tájékoztatta őt arról a döntéséről, hogy ismétlődő jellege miatt megszünteti a vele folytatott további levelezést. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a panaszos rendszeres levelezést küldött a Bizottságnak (néha heti vagy akár napi rendszerességgel), és gyakran kért hozzáférést a dokumentumokhoz. E kérelmek kezelése súlyos adminisztratív terhekkel járt.

Az ombudsman örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság elfogadta a hivatali visszásságot, és hogy helyénvaló lett volna bocsánatot kérni. Ebben az összefüggésben nem tűnik relevánsnak az a tény, hogy a Bizottság a releváns időpontban úgy döntött, hogy egy másik kérdésben megszünteti a panaszossal folytatott levelezését. Megjegyzi azonban, hogy a panaszos valóban számos levelet és hozzáférési kérelmet küldött a Bizottsághoz. Ezenkívül a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére szolgáló rendszer (legalábbis a releváns események idején) valóban jól működött. Ezért ésszerű azt mondani, hogy a Bizottságnak nem kellett további konkrét intézkedéseket hoznia.

Az ombudsman ebben az esetben kielégítőnek találja a Bizottság válaszát.

80/2009/BU. sz. ügy

A 80/2009/BU ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság állítólag nem nyújtott tájékoztatást arról a döntéséről, hogy egy 2006. évi közleményt nem vett nyilvántartásba panaszként, valamint ennek okairól. A Bizottság az ügy előrehaladását sem követte nyomon. Az ombudsman kifogásolta, hogy a Bizottság megsértette a helyes hivatali magatartás európai kódexének 17. cikkét és az Európai Bizottság alkalmazottaira vonatkozó helyes hivatali magatartás európai kódexének 4. pontját a nyilvánossággal fenntartott kapcsolataik során. Felszólította továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg egy olyan általános politika elfogadását, amelynek keretében tájékoztatást nyújt a nyilvántartásba vett jogsértési panasz kezeléséről mind a szóban forgó panaszt benyújtó panaszos(ok), mind pedig azon érdekelt polgárok és egyesületek számára, akiknek panaszait – bár hivatalosan nem vették nyilvántartásba – felveszik a nyilvántartásba vett panasz aktájába.

A Bizottság tudomásul vette az ombudsman kritikai észrevételét. Biztosította arról, hogy vállalja, hogy a levelezést a helyes hivatali magatartás kódexében előírt normáknak megfelelően kezeli. A panaszra vonatkozó határozat meghozatalának késedelme annak tudható be, hogy meg kellett várnia a nemzeti bíróságok ítéleteit. Ez a késedelem azonban nem befolyásolta az ügy kezelését.

A további észrevétellel kapcsolatban a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a panaszkezelési rendszer (új nyilvántartási rendszer - Complaints Handling- Accueil des Plaignants, CHAP) 2009. szeptemberi tökéletesítését követően az uniós jog megsértésével kapcsolatos minden egyes panaszt az egyéb beérkező levelektől elkülönítve vesznek nyilvántartásba. Ha a levelezést jogsértési panaszként vették nyilvántartásba, az átvételi elismervényhez csatolni kell az eljárás leírását. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a panaszosokat az aktával kapcsolatban tett főbb lépésekről. Ha egy panaszt egy másik ügyirat részeként kell kezelni, mert ugyanazokat a kérdéseket veti fel, a panaszost közvetlenül ugyanúgy tájékoztatják a „fő” panaszról, mint a panaszost. Kivételes esetben a Bizottság hangsúlyozta, hogy az egy és ugyanazon jogsértéssel kapcsolatos nagyszabású, szervezett kampány esetében csak az első levelezést rögzítik a CHAP-ban. Az átvételi elismervényt és az ügy kezelésére vonatkozó valamennyi későbbi információt közzéteszik a Hivatalos Lapban és az Europa szerveren.

A Bizottság válasza kielégítő. Kifejtette a jelen ügyben kifogásolt késedelmet, és a nyilvántartási rendszer, a CHAP bevezetését követően úgy tűnik, hogy a további megjegyzésben hivatkozott helyes közigazgatási gyakorlatot alkalmazza.

271/2009/VL. sz. ügy

A 271/2009/VL. sz. ügyet az Európai Fogyasztói Központ (ECC) egyik németországi irodájának alkalmazottja nyújtotta be. Szerződését nem lehetett időben megújítani, mivel a Központot vissza nem térítendő támogatással finanszírozó Bizottság nem tudta időben befejezni a vissza nem térítendő támogatás meghosszabbításához szükséges eljárásokat. Az ombudsman egyetértett azzal, hogy a Bizottság nem sértett meg semmilyen jogi kötelezettséget. Nem volt azonban meggyőződve arról, hogy a Bizottság a támogatás iránti kérelmet olyan gyorsan bírálta el, ahogyan azt a helyes közigazgatási gyakorlatnak megfelelőnek kellett volna tekintenie. Tekintettel arra, hogy a Bizottság elfogadta, hogy a vissza nem térítendő támogatás iránti kérelmeket a vissza nem térítendő támogatás igénylésének évét megelőző év vége előtt lehet a legjobban elbírálni, az ombudsman kritikai megjegyzéssel zárta le az ügyet.

Nyomonkövetési válaszában a Bizottság hangsúlyozta a helyes igazgatási gyakorlat iránti elkötelezettségét, és megismételte, hogy az ECC támogatási megállapodásait a támogatáshoz kapcsolódó források felhasználásának évét megelőző év végéig kell aláírni. Megemlített több olyan intézkedést, amelyet annak érdekében hozott, hogy hosszú távú megoldást nyújtson erre a célra. Úgy ítélte meg azonban, hogy a szóban forgó ügy elszigetelt eset volt, és azt állította, hogy nem sértette meg egyik kötelezettségét sem.

Az ombudsman sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság fenntartja azon álláspontját, hogy a jelen ügyben nem történt hivatali visszásság, és megismétli azokat az érveket, amelyeket az ombudsman már elutasított. Megjegyzi azonban, hogy a válasz pozitív a jövőben felmerülő ilyen problémák elkerülése érdekében végrehajtott változtatásokat illetően, nevezetesen i. a pályázatok pénzügyi irányításának az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökségre való átruházását, valamint ii. a támogatási megállapodások iránti pályázatok benyújtási határidejének szigorúbb alkalmazását illetően. Az első intézkedés megoldást jelenthet a megállapodások időben történő megkötésének biztosítására. Úgy tűnik, ezt alátámasztja az a tény, hogy a végrehajtó ügynökség éves munkaprogramja megfelelő kötelezettséggel egészült ki, és rendelkezik az e feladat elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal. Ami a második intézkedést illeti, az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság feladata, hogy úgy szervezze meg munkáját, hogy az lehetővé tegye számára, hogy a támogatási megállapodás hatálya alá tartozó év kezdete előtt döntést hozzon az ECC-támogatásokról. Rendszerszempontból úgy véli, hogy egy ilyen intézkedés megfelelő válaszlépésnek minősülhet, amennyiben a kérelmezőknek észszerű időt biztosítanak javaslataik elkészítésére.

Bár az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság fenntartja azon álláspontját, hogy a jelen ügyben nem történt hivatali visszásság, üdvözli a hasonló problémák jövőbeli előfordulásának elkerülése érdekében tett intézkedéseit.

1087/2009/MHZ sz. ügy

Az 1087/2009/MHZ ügyben a Bizottság nem vett nyilvántartásba jogsértési panaszt, amely arra vonatkozott, hogy az olasz hatóságok megtagadták a panaszos fia kettős csövű nevének bejegyzését. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak panaszként kellett volna nyilvántartásba vennie a levelezést. Ellenkező esetben ennek megfelelően tájékoztatnia kellett volna a panaszost. Megjegyzi továbbá, hogy a Bizottságnak tájékoztatnia kell a panaszost az olasz hatóságokkal kapcsolatban tett intézkedéseinek eredményeiről.

Nyomonkövetési válaszában a Bizottság kifejtette, hogy felvette a kapcsolatot az olasz hatóságokkal, hogy tájékoztassa őket a panaszos problémájáról, és pontosítást kérjen. Az olasz hatóságok elismerték tévedésüket, és tájékoztatták a Bizottságot a panaszos rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről, azaz arról, hogy a vonatkozó körlevélben meghatározott eljárásnak megfelelően ismét kérheti fia születési anyakönyvi kivonatának helyesbítését. A Bizottság megfelelően tájékoztatta a panaszost az olasz hatóságok válaszáról.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság hasznos nyomon követését ebben az ügyben.

OI/4/2005/GG. sz. ügy

Az OI/4/2005/GG ügyben az ombudsman bírálta a Bizottságot, amiért nem kezelte megfelelően egy nem kormányzati szervezet partnerségi keretmegállapodás aláírására irányuló kérelmét. Az ombudsman által korábbi vizsgálataiban már feltárt hiányosságokon túlmenően a jelen vizsgálat arra a következtetésre vezetett, hogy bizonyítékok támasztják alá, hogy az ECHO (a Bizottság Humanitárius Segélyek Főigazgatósága) szándékosan eltitkolta az igazságot, és így félrevezette a szóban forgó nem kormányzati szervezetet. Az is egyértelmű volt, hogy az a mód, ahogyan az ECHO ezt a kérelmet kezelte, súlyosan hátrányos helyzetbe hozta a nem kormányzati szervezetet. A Bizottság tehát súlyos hivatali visszásságokat követett el.

Válaszában a Bizottság kijelentette, hogy miután a lehető legnagyobb figyelemmel megvizsgálta a határozatban kifejtett indokokat, tisztelettel nem ért egyet az ombudsman kritikai megjegyzéseivel. Az ombudsman a Bizottság álláspontját a vele való együttműködés szándékos megtagadásaként értelmezte. A Bizottság azonban az ombudsman ajánlástervezetéhez fűzött észrevételeiben elismerte, hogy a vonatkozó kérelmet nagyobb körültekintéssel kellett volna kezelni. A Bizottság sajnálatát fejezte ki a nem kormányzati szervezet vizsgálatainak megválaszolása során tapasztalt hiányosságok miatt, és amiatt, hogy az nem felelt meg az általa jelenleg alkalmazott adminisztratív előírásoknak. A Bizottság azonban elmagyarázta az ombudsmannak az akkori sajátos adminisztratív körülményeket és okokat, valamint azt a tényt, hogy a rendszer azóta jelentősen javult. Ami az igazság szándékos eltitkolásának és a nem kormányzati szervezet félrevezetésének megállapítását illeti, a Bizottság aggodalmát fejezte ki egy ilyen súlyos és indokolatlan kritika miatt. Tisztelettel állította, hogy az ombudsman e kérdésben hozott korábbi határozata óta nem nyújtottak be további bizonyítékot a tények ilyen átminősítésének alátámasztására.

Ami a megtett lépéseket illeti, a Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy a halászati partnerségi megállapodások iránti kérelmek értékelési rendszerét jelentősen módosították annak érdekében, hogy biztosítsák az átláthatóságot és a bevált gyakorlatoknak az eljárásra való alkalmazása iránti elkötelezettségét. Az elvégzett javításokat megerősítette az a tény, hogy az ombudsmanhoz csak egy további panasz érkezett a halászati partnerségi megállapodással kapcsolatos értékelési eljárásra vonatkozóan, és az ügyben nem állapított meg hivatali visszásságot.

A Bizottság válasza nem kielégítő. A Bizottság sajnálatos módon kezelte a nem kormányzati szervezet kérelmét. Sajnálatos, hogy a Bizottság ezt nem tudja beismerni.

OI/7/2006/JF. sz. ügy

Az OI/7/2006/JF ügyben az ombudsman kivizsgálta a Bizottság hongkongi hivatalának egy korábbi helyi alkalmazottja által benyújtott, a hivatal által vele szemben alkalmazott „embertelen és megalázó” elbocsátással kapcsolatos panaszt. Bírálta az intézményt, amiért nem adott őszinte, teljes körű és érdemi bocsánatkérést a panaszosnak. Hozzátette, hogy ez különösen sajnálatos, mivel a panaszos egyszerűen bocsánatkérést kért, és nem kért pénzügyi kompenzációt.

A Bizottság azt válaszolta, hogy tudomásul vette az ombudsman határozatát, és kijelentette, hogy minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje a hasonló helyzeteket. E tekintetben megemlítette, hogy kidolgozza és valamennyi küldöttségével közli a személyzete etikai és jóléti szabályait.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság konstruktív válaszát.

OI/3/2007/GG. sz. ügy

Az OI/3/2007/GG ügyben az ombudsman bírálta a Bizottságot, amiért nem tartotta tiszteletben a megfelelő ügyintézés elveit, amikor egy adott nem kormányzati szervezettel foglalkozott. Az ECHO (a Bizottság Humanitárius Segélyek Főigazgatósága) feljegyzését a szóban forgó nem kormányzati szervezet feketelistára helyezésére tett kísérletként értelmezte. Ez a hátrányos megkülönböztetéstől való tartózkodás kötelezettségének megsértését jelentette, mivel a feketelistára való felvétel főként vagy legalábbis azért is történt, mert a nem kormányzati szervezet hivatali visszásságra vonatkozó állításokat terjesztett elő a Bizottsággal szemben. Az ombudsman továbbá úgy ítélte meg, hogy az ECHO aránytalanul és méltánytalanul járt el, és a jelen ügyben visszaélt hatáskörével, ezáltal súlyos hivatali visszásságokat követett el. Bírálta továbbá a Bizottságot azon az alapon, hogy az általa küldött levél megtévesztő, és megtévesztheti az érintett európai parlamenti képviselőt.

A Bizottság válaszában emlékeztetett arra, hogy sajnálja, ha az ECHO feljegyzésének egy része helytelen feltételezéshez vezethetett volna a nem kormányzati szervezettel kapcsolatos álláspontját illetően. Hangsúlyozta, hogy az említett szöveget nem azzal a szándékkal írták, hogy feketelistára tegyék, és ilyen körülmények között nem lehetett olyan helyzetben, hogy negatív hatásokat váltson ki a nem kormányzati szervezet számára. Az európai parlamenti képviselőhöz intézett levélre hivatkozva a Bizottság, miközben kellően tudomásul vette az ombudsman elemzését, és megosztotta aggályait azzal kapcsolatban, hogy helyes tájékoztatást nyújtson az európai parlamenti képviselőknek vagy bármely más személynek vagy szervezetnek, továbbra is tisztelettel azon a véleményen volt, hogy a szóban forgó levél tartalma az ügy akkori állását képviseli. Ami a megtett lépéseket illeti, a Bizottság biztosítani kívánta az ombudsmant arról, hogy a lehető legnagyobb gondossággal jár el annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő ügyintézésre vonatkozó kötelezettségének teljesítése mellett intézkedései, valamint belső vagy külső kommunikációja ne alapozza meg tévesen a partner és nem partner nem kormányzati szervezetekkel szembeni tisztességtelen vagy átláthatatlan bánásmód vélelmét.

A Bizottság válasza nem kielégítő. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság elszalasztotta az alkalmat arra, hogy az ombudsman megállapításainak elismerésével és magatartásáért való bocsánatkéréssel kifejezze jó szándékát.

OI/2/2009/MHZ. sz. ügy

Az OI/2/2009/MHZ ügy a polgárok kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeinek kezelésére vonatkozó bizottsági szabályokat érintette. A hivatalból indított vizsgálat célja annak biztosítása volt, hogy i. a polgárok tudják, hogyan férhetnek hozzá a jogsértésekkel kapcsolatos dokumentumokhoz, és ii. a hozzáférés megtagadása esetén megtudják, hogy a Bizottság vagy valamely tagállam felelős-e a megtagadásért, és hogy a megtagadás a nemzeti vagy az uniós jogon alapul-e. A vizsgálat során az ombudsman felkérte a tagállamokat, hogy tegyék meg észrevételeiket. A vizsgálatot hivatali visszásság hiányának megállapításával zárta, arra ösztönözve azonban a Bizottságot, hogy tájékoztassa a polgárokat arról, hogy hozzáférhetnek az ilyen dokumentumokhoz, akár a Bizottsághoz, akár az érintett tagállam hatóságaihoz, akár mindkettőhöz fordulva. Ezenkívül a polgárokat tájékoztatni lehetne arról, hogy amennyiben a hozzáférés iránti kérelmüket a tagállami hatóságokhoz nyújtják be, a nemzeti jog alkalmazandó. A Bizottság ezeket az információkat feltüntethetné a jogsértésekről szóló kiváló és polgárbarát honlapján.

Nyomonkövetési válaszában a Bizottság egyetértett azzal, hogy a polgárok tájékoztatása a nemzeti jog szerinti kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés lehetőségéről lehetővé tenné számukra jogaik jobb gyakorlását. A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy „el kell kerülni azt az elvárást, hogy az ilyen dokumentumok könnyen hozzáférhetők legyenek, miközben legalább a kérelem benyújtásának időpontjában indokolt lehet azok visszatartása”.

Válaszbeadványában a Bizottság – amint azt az ombudsman további észrevételében javasolta – egy olyan szövegtervezetet foglalt bele, amelyet a jogsértéssel foglalkozó honlapján az „Az Ön jogainak gyakorlása” címszó alatt szándékozik közzétenni. A tervezet tájékoztatja a panaszosokat arról, hogy jogukban áll hozzáférést kérni a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz. A panaszos hozzáférés iránti kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz vagy az érintett tagállamhoz. A Bizottság tájékoztatja a panaszost, hogy az ilyen kérelmek kimenetele az alkalmazandó jog szerinti kezelő hatóságtól függ. Ezenkívül a tervezet olyan információkat tartalmaz, amelyek szerint a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti jogszabályokat nem harmonizálták. Ettől eltekintve a panaszosoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy kérelmeiket ugyanúgy fogják megvizsgálni, mint más kérelmezők kérelmeit.

Az ombudsman elégedett a Bizottság válaszával ebben az ügyben.

1748/2006/JMA sz. ügy

Az 1748/2006/JMA ügyben az ombudsman megállapította, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nem tartotta tiszteletben a méltányosság, a pártatlanság és az ártatlanság vélelmének elvét azáltal, hogy nem fogalmazott meg megfelelően bizonyos, a panaszosra vonatkozó információkéréseket. Az OLAF nem indokolta megfelelően azt sem, hogy miért tagadta meg a panaszos tájékoztatását az ellene felhozott vádakról és az azok alapjául szolgáló tényekről. Azt sem fejtette ki részletesen a panaszosnak, hogy miért nem lehetett információt szolgáltatni arról, hogy mikor fejeződik be a vizsgálat. Egy további észrevételben az ombudsman felhívta az OLAF-ot, hogy a vizsgálat lezárását követően megfelelő eszközökkel számoljon be megállapításairól a vizsgálat során megkeresett harmadik feleknek.

Válaszul az OLAF felkérte az ombudsmant, hogy vizsgálja felül a határozatában megfogalmazott kritikai észrevételeket, vagy legalábbis az OLAF vizsgálataival kapcsolatos bármely jövőbeli vizsgálat során vegye figyelembe a válaszában említett elvi kérdéseket.

Az OLAF nyomon követésére adott válaszában az ombudsman rámutatott, hogy sem a vizsgálata, sem az üggyel kapcsolatos döntése nem kívánta tájékoztatni az OLAF-ot arról, hogy miként kell folytatnia a panaszossal szembeni vizsgálatát. Vizsgálata ebben az ügyben annak megállapítására irányult, hogy az OLAF panaszossal szembeni intézkedései hivatali visszásságnak minősülnek-e [28]. Az ombudsman emlékeztetett továbbá arra, hogy a kritikai és további észrevételek nyomon követésére irányuló eljárás célja annak elkerülése, hogy a jövőben hasonló hivatali visszásságok forduljanak elő. Ebből a szempontból ez az eljárás eszköz a felelős intézmény számára annak bizonyítására, hogy komolyan veszi a polgárközpontúbb európai közigazgatás iránti elkötelezettségét. Az eljárás nem tekinthető lehetőségnek új bizonyítékok vagy érvek előterjesztésére.

Az ombudsman első kritikai észrevételére tekintettel az OLAF bejelentette, hogy még alaposabban meg fogja vizsgálni, hogy pontosan hogyan fogalmazzák meg a jövőbeli levelezést annak érdekében, hogy csökkentse annak kockázatát, hogy a törvény által megkövetelt magyarázatot tévesen úgy értelmezzék, hogy az sérti az ártatlanság vélelmét. Ami a vizsgálat befejezésének időpontjára vonatkozó tájékoztatás hiányát illeti, az OLAF azt válaszolta, hogy nem tartja helyénvalónak, hogy a vizsgálat alá vont személy rendelkezésére bocsássák a vizsgálat becsült időtartamát, amely – tekintettel az általa nem befolyásolható számos tényezőre – pontatlannak bizonyulhat. Elfogadta azonban, hogy néha több információ is rendelkezésre állhat arról, hogy az OLAF miért nem jelölheti meg a vizsgálat határidejét. Ami a „megfelelő” kifejezést illeti, az OLAF-nak arra kell használnia, hogy megállapításairól jelentést tegyen a vizsgálata során megkeresett harmadik feleknek, az OLAF megjegyezte, hogy miután lezárta vizsgálatait, tájékoztatta a harmadik feleket megállapításairól és ajánlásairól.

Az ombudsman üdvözli az OLAF azon kötelezettségvállalását, hogy még alaposabban megvizsgálja, hogy pontosan hogyan fogalmazzák meg a jövőbeli levelezést. Azzal kapcsolatban, hogy nem indokolta megfelelően, hogy miért tagadta meg a panaszos tájékoztatását az ellene felhozott állításokról és az azok alapjául szolgáló tényekről, az ombudsman megjegyzi, hogy kritikai észrevételét követően az OLAF átadta a panaszosnak a kért információkat. Az ombudsman üdvözli mind ezt a fejleményt, mind pedig azt, hogy az OLAF elfogadta azt az elvet, amely szerint egyes esetekben több információ nyújtható arról, hogy miért nem jelölhet meg határidőt a vizsgálatra. Végezetül az ombudsman dicséretesnek tartja, hogy a vizsgálat lezárását követően az OLAF megfelelő lépéseket tett annak érdekében, hogy megállapításairól és ajánlásairól tájékoztassa a vizsgálatban részt vevő harmadik feleket.

Az ombudsman üdvözli, hogy az OLAF beleegyezett néhány javaslatának végrehajtásába.

3. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

1016/2008/JMA. sz. ügy

Az 1016/2008/JMA ügyben az ombudsman bírálta, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nem válaszolt a panaszos leveleire. Azzal, hogy nem válaszolt, az EGSZB nem tartotta be a helyes hivatali magatartás európai kódexének 14. cikkét, amely előírja, hogy az intézményekhez intézett minden panaszról két héten belül átvételi elismervényt kell kapni, kivéve, ha e határidőn belül érdemi válasz küldhető.

Az EGSZB köszönetet mondott az ombudsmannak megjegyzéséért, és kijelentette, hogy elfogadta a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat optimális tiszteletben tartásának biztosításához szükséges intézkedéseket. A kódex például 2009 augusztusa óta elérhető az EGSZB honlapján.

Az ombudsman üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyeket az EGSZB a hasonló hivatali visszásságok jövőbeli elkerülése érdekében tett.

4. Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

1537/2008/GG. sz. ügy

Az 1537/2008/GG. sz. ügy az Európai Unió testvérvárosi programja keretében benyújtott támogatási kérelemnek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) általi kezelésére vonatkozott. Egy további észrevételében az ombudsman rámutatott, hogy hasznos lenne, ha az EACEA fontolóra venné a két szakértő által az értékelő lapjaikon tett részletes észrevételek panaszossal való közlését, és hasonlóképpen járna el azokban az esetleges jövőbeli esetekben is, amikor a testvérvárosi projektekre vonatkozó pályázatok értékelésének eredményét megkérdőjelezik.

Válaszában az EACEA kifejtette, hogy a szakértők által ebben az ügyben tett észrevételeket továbbították a panaszosnak. Hozzátette, hogy azokban a jövőbeli esetekben, amikor megkérdőjelezik a pályázatok értékelését, biztosítani fogja, hogy a szakértők észrevételei alapján megfelelően elmagyarázzák a kérelmezőnek az elutasítás okait.

Az ombudsman üdvözli az EACEA polgárbarát és együttműködő válaszát.

5. Az európai adatvédelmi biztos

Lásd fent, a „Csillagügyek” alatt.

6. Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop)

1874/2008/BB. sz. ügy

Az 1874/2008/BB sz. ügyben az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ellen az ombudsman további észrevételt tett, miszerint a szerzőknek és a közreműködőknek a közzététel előtt lehetőséget kell biztosítani a Cedefop által szerkesztett munka elolvasására. A Cedefop azt válaszolta, hogy a jelentős hozzájárulások esetében ez valóban a Cedefop általános gyakorlatát tükrözi. Az ombudsman további megjegyzésének fényében a projektmenedzsereket ismét emlékeztetik, és felkérik, hogy kövessék ezt az eljárást.

Az ombudsman üdvözli a Cedefop pozitív válaszát.

7. Az Európai Beruházási Bank (EBB)

Lásd fent, a „Csillagügyek” alatt.

8. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)

1303/2007/KM sz. ügy

Az 1303/2007/KM ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) állítólag nem ütemezett be interjút a pályázó szülésének időpontja előtt. Bár nem sikerült teljesen kielégítő megoldást találni, az ombudsman elismerte, hogy az EPSO nyitott az általános probléma megoldására. Ugyanakkor a következő kritikai észrevételt tette:

Az EPSO tévesen tagadta meg a panaszos vizsgájának 2007. február 9-ét megelőző időpontra történő ütemezését, és nem kezelte megfelelően levelezését, mivel nem válaszolt megfelelően a szóbeli vizsgájának átütemezésére vonatkozó konkrét érveire.

Válaszában az EPSO jelezte, hogy a versenyvizsga-felhívások módosultak, és most tájékoztatja a pályázókat a vizsga időpontjának megváltoztatására vonatkozó lehetőségről. A pályázók így indokolt esetben kérhetik a vizsga időpontjának megváltoztatását, és az ilyen kérelmeket kivételesen el lehet fogadni. Ezt követően az EPSO szervezeti korlátain belül (fordítók rendelkezésre állása, meghatározott időszakon belüli vizsgák) igyekszik megtalálni a pályázónak megfelelő időpontot. Ha nem tudja elfogadni a jelölt által javasolt időpontot, megindokolja azt, és alternatív időpontot javasol. Az EPSO hangsúlyozta továbbá, hogy módosította szabályait, és most már a bébiszitterek és a támogatásra szoruló pályázókat kísérő egyéb személyek utazási költségeit is megtérítette. Végezetül az EPSO kijelentette, hogy egy adott versenyvizsga ütemezését egyértelműen meghatározza a honlapján, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassa a pályázókat.

Az ombudsman üdvözli az EPSO pozitív válaszát.

2116/2007/IP. sz. ügy

A 2116/2007/IP. sz. ügy az EPSO azon döntésére vonatkozott, hogy azért nem engedi be a panaszost egy nyílt versenyvizsga gyakorlati és szóbeli vizsgáira, mert nem rendelkezik a titkársági területtel kapcsolatos oklevéllel. Nem rendelkezett a versenyvizsga-felhívásban előírt hároméves szakmai tapasztalattal sem. Határozatában az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgabizottság által végzett értékelés a mérlegelési jogkörébe tartozott. Hasznosnak tartotta azonban azt a további megjegyzést, hogy hasznos lett volna a panaszos számára és a megfelelő ügyintézés elvével összhangban, ha az EPSO ugyanazokat az információkat bocsátotta volna a panaszos rendelkezésére, mint amelyeket egy másik, általa lefolytatott vizsgálat [29] keretében az ombudsmannak benyújtott.

Az EPSO azt válaszolta, hogy a szóban forgó további megjegyzés azon információk általános kérdésére vonatkozik, amelyeket a nyílt versenyvizsgákra jelentkező pályázók jogosultak megkapni. E tekintetben az EPSO hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tisztában van annak fontosságával, hogy az azt kérő pályázók részletes tájékoztatást kapjanak a nyílt versenyvizsgákon való részvételük megtagadásáról és/vagy az azokból való kizárásukról. Ezért az EPSO fejlesztési programjának egyik célkitűzése a pályázókkal folytatott kommunikáció kérdése volt [30].

Az ombudsman üdvözli, hogy az EPSO elismeri annak fontosságát, hogy a pályázók világos és részletes tájékoztatást kapjanak tudományos és szakmai tapasztalataik vizsgabizottság általi értékeléséről. A fentiek, valamint az EPSO 2008. szeptemberi fejlesztési programjában ismertetett új gyakorlatok fényében nincs szükség további intézkedésre.

Az ombudsman üdvözli az EPSO által a nyílt versenyvizsgák pályázóinak nyújtott tájékoztatás javítása érdekében tett lépéseket.

99/2008/VIK. sz. ügy

A 99/2008/VIK ügyben a panaszos négy kérdés tartalmát vitatta a versenyvizsga szövegértési készséget felmérő tesztjében. Az ombudsman megállapította, hogy az EPSO hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy egy kérdést anélkül vett fel a szövegértési készséget felmérő tesztbe, hogy biztosította volna, hogy az alapul szolgáló szövegből a helyes válasz levezethető legyen anélkül, hogy észszerű kétségek merülnének fel.

Az ombudsman kritikai észrevételének nyomon követése során az EPSO észrevételei főként az ombudsman megállapításainak vitatására irányultak. Az EPSO például rámutatott arra, hogy a vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerint egy kérdés csak akkor bírálható, ha az a szóban forgó versenyvizsga céljára tekintettel nyilvánvalóan alkalmatlan. Az EPSO kifejtette továbbá, hogy az ombudsman által azonosított probléma véleménye szerint nem minősül hivatali visszásságnak, mivel nem közigazgatási szabálytalanságra, hatáskörrel való visszaélésre vagy a pályázókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik.

Az EPSO mindazonáltal biztosítani kívánta az ombudsmant az általa szervezett nyílt versenyvizsgákon feltett kérdések minőségéről. E célból kifejtette, hogy független tanácsadó testületet hozott létre a vizsgálati tételek minőség-ellenőrzésével kapcsolatban. Ez egy állandó testület, amelynek feladata, hogy ellenőrizze az új kérdések tartalmát és nehézségi szintjét, ellenőrizze a három nyelvi változat fordításának minőségét, és véleményt nyilvánítson a pályázók által kritizált kérdések törléséről vagy fenntartásáról. A Testület nemcsak a mintakérdések előzetes ellenőrzésére, hanem a pályázók által benyújtott felülvizsgálati kérelmek utólagos ellenőrzésére is hatáskörrel rendelkezik. A jelen ügyben a tanácsadó testület megerősítette az EPSO eredeti álláspontját a szóban forgó kérdés érvényességét illetően. Az EPSO arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel az EPSO-tól független tanácsadó testület létezésére, a kérdések tartalmának nyomon követésére szolgáló bármely párhuzamos mechanizmus (például az európai ombudsman) zavart okozhat a pályázók körében, és egyes esetekben egymásnak ellentmondó véleményeket eredményezhet, amelyeket a kinevezésre jogosult hatóság nehezen tud összeegyeztetni.

Az ombudsman válaszában kijelentette, hogy az EPSO tanácsadó testület felállítására vonatkozó döntése rendkívül ésszerűnek tűnik. Egy ilyen független ellenőrzési mechanizmus valóban hozzájárulna az EPSO-versenyvizsgák vizsgakérdései magas színvonalának biztosításához. Elmondta, hogy további információkat szeretne kapni erről a testületről. Az ombudsman azonban rámutatott, hogy a Testület létezése semmilyen módon nem korlátozta az ombudsman megbízatását. Kifejti, hogy a versenyvizsgákkal kapcsolatos panaszok kezelése során figyelembe vette és teljes mértékben tiszteletben tartotta a versenyvizsga-bizottságok mérlegelési jogkörét. A jelen ügy azonban nem ezekre a mérlegelési jogkörökre vonatkozott, hanem arra a kérdésre, hogy a tesztkérdésre megfelelő válasz adható-e anélkül, hogy észszerű kétségek merülnének fel. Úgy véli, hogy nem helyes közigazgatási gyakorlat olyan kérdések beillesztése, amelyeket nem lehet megválaszolni anélkül, hogy észszerű kétségek ne merülnének fel. Az ombudsman hozzátette, hogy teljes mértékben megértette az EPSO azzal kapcsolatos aggályait, hogy tanácsadó testülete és az ombudsman eltérő következtetésekre juthat. Az ombudsman azonban természetesen figyelembe venné egy független szakértői testület, például a tanácsadó testület véleményét a jelen ügyhöz hasonló ügyek kezelése során. Ezért a leghasznosabb lenne, ha az EPSO tájékoztatná őt a Testület ilyen esetekben képviselt álláspontjáról, amikor egy ilyen típusú panaszra vonatkozó vélemény iránti kérelemre válaszol.

Az EPSO újabb választ küldött az ombudsmannak, amelyben tudomásul vette azt a kérését, hogy tájékoztassák a tanácsadó testület esetleges jövőbeli panaszokkal kapcsolatos álláspontjáról. A jelen kifogást illetően az EPSO hozzátette, hogy fenntartja a vitatott vizsgakérdés minőségével és pontosságával, valamint a tanácsadó testületnek a vizsgakérdések minőségének előzetes és utólagos ellenőrzésében betöltött szerepével kapcsolatos álláspontját.

Az EPSO válasza a megjegyzésre ebben az esetben nem kielégítő, és megkérdőjelezi az ombudsman megbízatását a tesztkérdések értékelése tekintetében. Bár az ombudsman ésszerűnek tartja az EPSO azon döntését, hogy tanácsadó testületet hoz létre, a testület létezése nem korlátozza az ombudsman megbízatását.

1150/2008/CK. sz. ügy

Az 1150/2008/CK ügyben az ombudsman további észrevételt tett az EPSO-nak az 1049/2001/EK rendelet ^[31] szerinti megerősítő kérelem kezelésével kapcsolatban. Ez arra vonatkozott, hogy a Bizottság az EPSO birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmekkel foglalkozik. Az ombudsman kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság formális jogi értelemben illetékesnek tekinthető-e arra, hogy határozatot hozzon az első kérelmek EPSO általi elutasítása ellen benyújtott megerősítő kérelmekről. Felkérte az EPSO-t, hogy tegyen meg minden szükséges lépést – például nyújtson be erre vonatkozó javaslatot az igazgatótanácsához – annak érdekében, hogy önállóvá váljon a szervezeti egységei birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása terén.

Válaszul az EPSO arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a fent említett autonómia megteremtéséhez felül kell vizsgálni annak alapszövegeit, valamint a Bizottság belső szabályzatát. Ezen túlmenően az EPSO kifejezte azon szándékát, hogy továbbra is igénybe kívánja venni a Bizottság szolgálatait és az e területen szerzett tapasztalatait. Véleménye szerint a Bizottság beavatkozása az eljárásba további garanciákat nyújt az objektivitásra. Mindazonáltal az EPSO megjegyezte, hogy készen áll a kérdés további megvitatására. Az ombudsman beleegyezésétől függően az EPSO azt javasolta, hogy ezt a kérdést vegyék fel az igazgatótanács egy jövőbeli ülésének napirendjére annak érdekében, hogy az ombudsman képviselője előadhassa érveit a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásának jövőbeli autonómiája mellett.

Az ombudsman üdvözli, hogy az EPSO pozitívan reagált további észrevételére.

1943/2008/BB. sz. ügy

Az 1943/2008/BB. sz. ügy a különböző tagállamokban szervezett nyílt ápolói versenyvizsga előválogató tesztjeihez való hozzáféréssel foglalkozott. Egy máltai állampolgár azért nyújtott be panaszt, mert a máltai vizsgaközpontban csak négy időpont állt rendelkezésre az előválogató teszteken való részvételre. Az ombudsman további megjegyzést tett az EPSO-nak, miszerint a jövőbeli nyílt versenyvizsgákkal összefüggésben fontolóra veheti a versenyvizsga-felhívások pontosítását, jelezve, hogy bizonyos vizsgaközpontokban korlátozott lehet az időpontok elérhetősége, ha az adott vizsgaközpontot igénylő pályázók száma alacsony.

Az EPSO tájékoztatta az ombudsmant, hogy a versenyvizsga-felhívás tervezetét a következő pontosítással egészítette ki: „Egyes vizsgaközpontokban korlátozott lehet a vizsgaidőpontok elérhetősége, ha a vizsgaközpontot igénylő pályázók száma alacsony”[32]. Nyomonkövetési válaszának benyújtásakor az intézmények még mindig vitatták a tervezet jóváhagyását. Az EPSO remélte, hogy a 2010-ben közzétett versenyvizsga-felhívásban szerepeltetni tudja.

Az ombudsman üdvözli, hogy az EPSO hasznosan nyomon követte további észrevételét.

397/2009/CK. sz. ügy

A 397/2009/CK sz. ügyben az EPSO elnézést kért a panaszostól a versenyvizsgán való részvétel során felmerült utazási költségek késedelmes kifizetéséért, és kötelezettséget vállalt arra, hogy felülvizsgálja az ilyen visszatérítésekre vonatkozó eljárásait. Az ombudsman további észrevételt tett, amelyben felkérte az EPSO-t, hogy tájékoztassa őt a visszatérítési eljárás felülvizsgálatának eredményéről és végrehajtásának időkeretéről, beleértve a felelősségi köröknek és feladatoknak az EPSO és a Bizottság közötti esetleges megosztására vonatkozó konkrét információkat is.

Az EPSO tájékoztatta az ombudsmant, hogy 2010. március közepén, a versenyvizsgák új általános ciklusának elindításával egyidejűleg közzéteszi az EPSO honlapján „Az értékelőközpontban/tesztközpontban vizsgákra, írásbeli és szóbeli vizsgákra, valamint az EPSO által szervezett kiválasztási eljárásban való részvételre meghívott személyek utazási és tartózkodási költségeihez való pénzügyi hozzájárulásról” szóló határozatot. Az EPSO véleménye szerint az a tény, hogy az új szabályok – például az átalányösszeg bevezetése – egyszerűbbek és egyértelműbbek, a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek kezeléséhez szükséges idő csökkenéséhez is vezethet. Az ombudsman figyelmét különösen a 4. cikkre hívták fel, amely lehetőséget ad a kinevezésre jogosult hatóságnak arra, hogy a fogyatékossággal élő vagy különleges szükségletű jelöltek különleges eseteiben kivételeket engedélyezzen. A felelősségi köröknek és feladatoknak az EPSO és a Bizottság közötti megosztásával kapcsolatban az EPSO rámutatott, hogy még nem állnak rendelkezésre konkrét információk, mivel a kérdésről még folynak a megbeszélések.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a költségtérítésre vonatkozó új szabályok egyértelműbbnek és felhasználóbarátabbnak tűnnek, és az utazási és tartózkodási költségekhez való pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek gyorsabb és kevésbé bürokratikus kezeléséhez vezethetnek.

Az ombudsman üdvözli az EPSO pozitív válaszát ebben az ügyben, és bízik abban, hogy konkrét információkat fog közölni vele a felelősségi köröknek és feladatoknak az EPSO és a Bizottság közötti megosztásáról, ha van ilyen.

9. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

2617/2009/ELB. sz. ügy

A 2617/2009/ELB ügyben a panaszos, egy francia újságíró, aki a közegészségügyi ágazatban összeférhetetlenséget vizsgál, hozzáférést kért az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szakértői által benyújtott érdekeltségi nyilatkozatokhoz. Az EMA felajánlotta, hogy rendes postai úton megküldi a panaszosnak az összes érdekeltségi nyilatkozatot, mivel e dokumentumoknak nem volt pdf-változata. Az EMA jelezte, hogy a szóban forgó dokumentumok legkorábban 2010-ben lesznek elérhetők elektronikus formában.

Bár az ombudsman nem indított vizsgálatot ebben az ügyben, kijelentette, hogy nyomon fogja követni az EMA előrehaladását azon kötelezettségvállalásának végrehajtása terén, hogy a jövőben elektronikus hozzáférést biztosít a szakértők érdekeltségi nyilatkozataihoz, és előirányozza, hogy megfelelő időben saját kezdeményezésű vizsgálatot indítson ebben a kérdésben. Ezzel összefüggésben arra ösztönözte az EMA-t, hogy komolyan vegye figyelembe a panaszos azon javaslatát, hogy az átláthatóság érdekében az EMA-nak online közzé kell tennie mind a szakértői nyilatkozatok adatbázisát, mind az összes jelenlegi nyilatkozatot összefoglaló pdf-dokumentumot. Az ombudsman ezt követően felkérte az EMA-t, hogy tájékoztassa őt a szakértők érdekeltségi nyilatkozataihoz való elektronikus hozzáférés biztosítása terén elért eredményekről.

2010 júliusában az EMA azt válaszolta, hogy az Ügynökség úgy véli, hogy tevékenységeinek magas szintű átláthatósága rendkívül fontos közegészségügyi küldetésének teljesítéséhez és a jó kormányzás biztosításához. Ezzel összefüggésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a szakértők érdekeltségi nyilatkozatait elektronikus formában nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az interneten. Ezt a gyakorlatot az Ügynökség új honlapjának elindításával együtt hajtják végre. A szakértők érdekeltségi nyilatkozatának elektronikus formátumát a lehető leghamarabb ki kell tölteni, és a következő hat hónapon belül fel kell tüntetni az EMA honlapján.

Az ombudsman üdvözli az EMA arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ezeket a nyilatkozatokat elektronikusan elérhetővé tegye, és üdvözli az átláthatóság iránti kifejezett elkötelezettségét.

II. Azon esetek listája, amelyekben kritikai észrevételt tettek

Az ügy hivatkozási száma	Link a szöveghez (EN)	Hivatkozás a szövegre (eredeti nyelv)
224/2005/ELB	EN	FR
3222/2005/IP	EN	-
OI/4/2005/GG	EN	-
1748/2006/JMA	EN	-
2400/2006/JF-BIZALMAS	EN	-
OI/7/2006/JF	EN	-
226/2007/MHZ-BIZALMAS	EN	FR
344/2007/(WP)BEH-BIZALMAS	EN	DE
429/2007/PB	EN	DE
491/2007/PB	EN	DE
672/2007/(WP)PB	EN	DE
706/2007/(WP)BEH-BIZALMAS	EN	DE
819/2007/PB – BIZALMAS	EN	DE
1303/2007/(WP)(BEH)KM	EN	DE
1342/2007/FOR	EN	-
2449/2007/VIK	EN	-
3004/2007/BEH-BIZALMAS	EN	DE
3112/2007/MF-BIZALMAS	EN	FR
3199/2007/(WP)(VL)BEH	EN	DE
OI/3/2007/GG	EN	-
70/2008/TS	EN	-
99/2008/VIK	EN	-
1016/2008/JMA – BIZALMAS	EN	-
1059/2008/(WP)VL	EN	DE
1289/2008/MHZ-BIZALMAS	EN	-
1561/2008/RT – BIZALMAS	EN	RO
1890/2008/(CHM)BU	EN	-
1928/2008/TS	EN	-
1935/2008/FOR-CONFIDENTIAL	EN	-
2007/2008/ELB-BIZALMAS	EN	FR
2851/2008/TN	EN	-
3085/2008/GG – BIZALMAS	EN	DE
80/2009/BU	EN	CS
271/2009/VL-BIZALMAS	EN	DE
310/2009/ELB-BIZALMAS	EN	FR

III. FEJEZET Azon esetek listája, amelyekben további észrevételt tettek

A panasz hivatkozási száma	Link a szöveghez (EN)	Hivatkozás a szövegre (eredeti nyelv)
791/2005/(IP)FOR	EN	IT
244/2006/(BM)JMA	EN	ES
1748/2006/JMA	EN	-
2400/2006/JF	EN	-
3486/2006/(GK)(ID)RT	EN	EL
488/2007/PB	EN	DE
491/2007/PB	EN	DE
819/2007/PB	EN	DE
834/2007/TN – BIZALMAS	EN	-
1342/2007/FOR	EN	-
1906/2007/VIK	EN	-
2116/2007/IP	EN	IT
2350/2007/RT	EN	-
443/2008/JMA	EN	ES
491/2008/PB	EN	-
1150/2008/(ID)(BU)CK	EN	EL
1179/2008/JF – BIZALMAS	EN	-
1190/2008/DK	EN	-
1537/2008/(TJ)GG	EN	-
1628/2008/TS	EN	-
1874/2008/BB	EN	-
1890/2008/(CHM)BU	EN	-
1935/2008/FOR-CONFIDENTIAL	EN	-
1943/2008/BB	EN	-
2007/2008/ELB-BIZALMAS	EN	FR
2576/2008/(AF)GG	EN	DE
2851/2008/TN	EN	-
2884/2008/(WP)GG	EN	DE
2967/2008/FOR-CONFIDENTIAL	EN	-
80/2009/BU	EN	CS
397/2009/CK	EN	EL
1087/2009/(JMA)MHZ-BIZALMAS	EN	-
OI/2/2009/MHZ	EN	-