Strasbourg, 2017. 06. 13.

Tárgy: Az uniós személyzeti szabályzat 16. cikkének végrehajtása

Tisztelt Dancet Úr!

Mint bizonyára tudják, az elmúlt években érdeklődtem arról, hogy az Európai Bizottság hogyan kezeli azokat a helyzeteket, amikor a személyzet a magánszektorba távozik dolgozni, és amikor a személyzet a magánszektorban végzett munkát követően csatlakozik a Bizottsághoz (úgynevezett „forgóajtó-jelenség”). Vizsgálatom nyomán javaslatokat és iránymutatásokat adtam ki az uniós személyzeti szabályzat [1] vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására irányuló bizottsági eljárások megerősítése érdekében.

A közelmúltban nyomonkövetési vizsgálatot [2] indítottam, hogy lehetőséget adjak a Bizottságnak arra, hogy tájékoztasson a javaslataimra és iránymutatásaimra válaszul hozott intézkedésekről.

A „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos helyzetekre vonatkozó rendelkezések között a személyzeti szabályzat 16. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a kinevezésre jogosult hatóság főszabály szerint megtiltja a volt vezető tisztviselőknek, hogy a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követő 12 hónap során lobbizzanak vagy érdekképviseletet folytassanak korábbi intézményük alkalmazottaival szemben vállalkozásuk, ügyfeleik vagy munkáltatóik érdekében olyan ügyekben, amelyekért a szolgálati jogviszonyuk utolsó három évében felelősek voltak. A 16. cikk (4) bekezdése előírja, hogy minden intézménynek évente közzé kell tennie az e kötelezettség végrehajtására vonatkozó információkat, beleértve az értékelt esetek listáját is.

Több mint három év telt el a jogalkotók által elfogadott felülvizsgált személyzeti szabályzat hatálybalépése óta. A felülvizsgált rendeletek új kötelezettséget írnak elő az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára arra vonatkozóan, hogy egyéves lobbi-/érdekképviseleti tilalmat vezessenek be az uniós közszolgálatból távozó vezető beosztású uniós alkalmazottakra vonatkozóan, és évente tegyék közzé az e célból értékelt ügyekre vonatkozó információkat. Úgy vélem, hogy ez jó alkalom arra, hogy számba vegyük az e kötelezettségeknek való megfeleléssel kapcsolatos gyakorlatainkat.

Hivatalom eddig három jelentést [3] tett közzé a személyzeti szabályzat 16. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról. Annak vizsgálata során, hogy a Bizottság hogyan kezelte azokat a helyzeteket, amikor a személyzet a magánszektorban dolgozott, és fordítva, a Bizottság közzétette a 2014. évre vonatkozó első jelentését. Időközben a Bizottság közzétette második jelentését. Bár további előrelépésként üdvözöltem a szolgálatából kilépő vezető beosztású alkalmazottak szakmai tevékenységeire vonatkozó információk Bizottság általi első közzétételét, fenntartottam azt a javaslatomat, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb tegye közzé az összes határozatot, részletesebben, és hogy a listára vegye fel az összes értékelt ügyet, nem csak azokat a kérelmeket, amelyek megítélése szerint lobbizáshoz vagy érdekképviselethez vezethetnek. Javasoltam továbbá, hogy a Bizottság tájékoztasson minden olyan esetről, amikor kivételes és kényszerítő adatvédelmi okok akadályozzák az egyedi határozat közzétételét.

Európai ombudsmanként segíteni kívánok valamennyi uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek az elszámoltathatóság és az átláthatóság legmagasabb szintű normáinak kidolgozásában, és támogatni kívánom erőfeszítéseiket a bevált gyakorlatok azonosításának elősegítésével. Ezért a személyzeti szabályzatot alkalmazó és a személyzeti szabályzattal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó előkészítő bizottságban (CPQS) [4] képviselt, a Bizottságtól eltérő uniós intézményeknek és szerveknek, valamint számos decentralizált uniós ügynökségnek [5] is írok azzal a céllal, hogy információkat gyűjtsek a személyzeti szabályzat 16. cikke (3) és (4) bekezdésének végrehajtásával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokról és lehetséges kihívásokról.

Annak érdekében, hogy segítsen meghatározni a jelenlegi gyakorlatokat, nagyra értékelném, ha válaszolna az alábbi kérdésekre:

i. Az Ön intézménye már közzéteszi vagy közzé kívánja tenni a személyzeti szabályzat 16. cikkének (4) bekezdésében előírt éves információkat? Ha igen, kérem, nyújtsa be a legutóbbi jelentés másolatát vagy egy előzetes tervezetet. Meg tudná adni a jelentés internetcímét?

ii. Mi ezeknek az információknak a tényleges vagy javasolt formátuma, hatóköre és tartalma? A lista tartalmazza-e, vagy tartalmazni fogja-e az összes értékelt ügyet, vagy csak azokat az eseteket, amelyek az Ön intézménye szerint lobbizással vagy érdekképviselettel járhatnak?

iii. Az Ön intézménye hogyan határozza meg vagy szándékozik meghatározni a „vezető tisztviselők” fogalmát?  Az Ön intézménye megemlíti vagy meg kívánja említeni a szóban forgó tisztviselők nevét a nyilvánosan elérhető jelentésben?

Mikor és hogyan értékeli az Ön intézménye a „lobbizás” és az „érdekképviselet” fogalmát, illetve hogyan szándékozik azt értékelni?

v. Melyek a szükséges közzététel részletei és időzítése? Voltak-e olyan esetek, amikor kivételes és kényszerítő adatvédelmi okok megakadályozták az egyedi határozatok közzétételét?

Kérem, hogy válaszát e levél keltétől számított három hónapon belül juttassa el hozzám. Kérjük, válaszában tüntesse fel a bevált gyakorlatok példáit. Kérjük, vegye figyelembe, hogy hasznosnak tartom, ha válaszát a honlapomon elérhetővé teszem.

Miután megkaptam és elemeztem az összes választ, kapcsolatba fogok lépni az összes érintett intézménnyel, valamint az uniós ügynökségek hálózatával, hogy megosszam munkám eredményeit.

Várakozással tekintek az elé, hogy konstruktívan együttműködjek Önökkel ebben a kérdésben. Amennyiben munkatársainak további információra vagy pontosításra van szükségük, felvehetik a kapcsolatot Alice Bossière asszonnyal (+ 32 2 283 34 01) az irodámban.

Tisztelettel:

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

[1] A „forgóajtó-jelenség” Európai Bizottság általi kezelésével kapcsolatos 2077/2012/TN és 1853/2013/TN számú panaszok alapján a vizsgálatot lezáró határozat. Elérhető a következő internetcímen:

https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/decision.faces/en/71136/html.bookmark

[2] A nyomon követési vizsgálatot megindító, a Bizottsághoz intézett levelem a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/77544/html.bookmark

[3] A 2014., 2015. és 2016. évi jelentések a következő internetcímen érhetők el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/resources/ethics_és_conduct/home.faces

[4] Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Unió Bírósága, Európai Számvevőszék, Európai Külügyi Szolgálat, Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága és európai adatvédelmi biztos.

[5] EMA, EFSA, ECHA, EASA, ESMA, EBH és EIOPA. Ezeket az ügynökségeket méretük és/vagy szabályozói szerepük alapján választották ki.